Kedves Attila!

hix.nyelv #209, Mártonfi Attila:

> Egyébként a Bolla-féle britangol-hangalbumban is hátul képződik,
> példaszó: sun. 

Ha feltesszük, hogy igaza van Nádasdynak is (a kezdeti helyzetet és a 
mozgást illetően), és az én forrásomnak is (a jelenlegi pozíciót 
illetően), akkor a magyarázat elég egyszerű: a brit irodalmi kiejtés 
(RP) kodifikációjakor még hátul félig nyiltan képződhetet a hang, 
azonban a képzési hely azóta is tolódik el elfelé és előre. 

Amikor nem statisztikai alapon veszünk mintát, hanem "tipikus" 
hangfelvételt, palatalogrammot stb. készítünk, akkor általában az 
irodalmi kiejtési normát rögzítjük. Azonban, mint a 208-asban 
idéztem, a forrásom szerint ezt más csak "némely, többnyire 
konzervatív" beszélő ejti így. 

Érdekes belelapozni, a Kónya-Országh-féle Rendszeres angol nyelvtanba 
(1957): ennek fonetikai része nem különösebben alapos, viszont 
konzervatív nézeteket tartalmaz. Ennek meghatározása: "[V] 
hátrahúzott, de az előbbinél {azaz az [O:] pl. a "law"-ban} _kissé 
előrébb nyújtott nyelvvel_, közepes szájnyílással, szélesre húzott 
ajkakkal, a legkisebb ajakkerekítés nélkül mondjuk ki, az _[O], [@] 
és [o] közé eső_ félig nyílt, rövid, csak az angolban található 
hang." 

A fenti leírás pedig már mindenképpen egy hátsónál előrébb lévő -- 
bár még nem centrális -- képzési helyet ad meg. (Azzal az együtt, 
hogy a Kónya-Országh-féle [O] a leírás szerint nyíltabb, mint az APhI 
szerinti [O], de zártabb mint az [a].) Ez egy újabb érv arra, hogy az 
illető hang [7]-ből történő elmozdulása nem csak a nyitódás, hanem a 
palatalizálódás felé is történik.

Ezen túlmenően a Present-day English Structure a _centrális_ redukált 
[@] hang három(!) minőségét írja le a nyílási fok függvényében. A 
szóvégen jelentkező sváról (pl. "china" [tSain@]), azt írja, hogy a 
félig nyíltnál lejjebb képződik, és a redukáltságot tekintve 
megegyezik a hangsúlytalan [V] hanggal. 

Végére hagytam a non plus ultrát. A Kónya-Országh-féle nyelvtan két 
csoportba osztja a magánhangókat: a hátrahúzott és az előretolt 
nyelvvel kimondottakra. Az előbbiek között szerepelnek a fonetikailag 
középső hangok, így a [@] és a [@:] is! Ilyen dichotómiában a "sun" 
szó mgh-ja tényleg hátsó, mégha középen is képződik.

Kedves Hunter!

hix.nyelv #209, :

> A kérdések, amik alapján a haszn. eseteket végiggondolhatjuk: mire
> használják a rendszert, milyen módon használják a rendszert, mit
> csinál a rendszer, mik a szolgáltatások stb. 

Ha ezt jól értettem, akkor stimmelhet a "használati eset" fordítás, 
viszont nem teljesen fedi le a kifejezés Cseresnyés Mária által a 202-
esben bemutatott használati esetét (:-)), vagyis "azt, hogy egy 
program nem csupan egyetlen dolgot tud, hanem hasznalhato pl, jelszo 
megadasara, a jelszo modositasara, rendeles felvetelere, rendelesbol 
egy tetel torlesere, stb, ... Minden egyes ilyen funkciot egy "use 
case"-nek neveznek."  

Most ON-ra fordítom a témát: A te definíciód alapján én a "use case"-
t 'alkalmazási közeg / környezet'-ként is tudnám magyarítani; mivel 
ez úgy tűnik, hogy a külső környezet által igényelt inputok és 
outputok tipizálásara irányul, illetve a funkciók tipikus külső 
környezetek szerinti lebontását takarja.

---------

> Hogy nyelvi kérdés is legyen: írtam ott feljebb, hogy "nemlétező". Jó
> ideje egybeírom az ilyen típusú szavakat az érthetőség kedvéért (pl.
> egy matematikai bizonyítás kellős közepén), de nem tudom, helyes-e.
> Ilyen még pl. a nemüres is, amit így, tulajdonságként használva érzésem
> szerint nem jó különírni. Mit gondoltok? 

Én magam megpróbálok nem gondolkodni ebben a kérdésben :-), hanem 
megnézem a szótárt. Mindenesetre úgy tűnik, a helyesírási szabályzat 
ezt a problémát nem ismeri, azaz annak az általános elvnek a 
hatókörébe utalja, hogy jelentésváltozás (absztrakció) lépett-e fel, 
avagy sem. Azaz itt: grammatikai tagadásról van szó, vagy 
fosztóképzőről. Így a Magyar helyesírási szótár (MHSz) "nem gyűrődő 
anyag"-ot hoz, ugyanakkor "nemfémes elemek"-et. Ugyanígy a kémiában 
van "nemideális elegy", ugyanakkor a "nem ideális lehetőség" külön 
írandó. Valamivel nehezebb a "nemkívánatos elemek" és a "nem kívánt 
rész" különbségét tetten érni, de az előbbi kifejezés értelme már 
némileg elszakadt a "kívánatos" melléknév jelentésétől. 

Az MHSz szerint egybeírandók még (a névszók közül): "nemelektrolit", 
"nemfémek", "nemfizetés esetén", "nemlét", "nemlineáris erősítés", 
"nemtetszés esetén", "nemvezető anyagok". Külön esetet képeznek az 
igés kapcsolatokból kialakult jelzők: "nemszeretem", "nemtörődöm", 
melyek mindig összevonandók. Ugyanakkor különírandók a "nem éghető", 
"nem fasiszta", "nem hivatalos jelentés", "nem hivatásos", "nem 
illetékes helyen", "a törvény nem ismerése / tudása", "nem kis 
mértékben", "nem létező", "nem magyar", "nem mindennapi", "nem 
paraszt", "nem polarizálódó", "nem régi", "nem ritka", "nem 
rozsdásodó acél", "nem sok", "nem teljes jogú", "nem tetsző árú", 
"nem várt felelet", "nem verbális kommunikáció". 

A példáid közül a magam részéről én a fentiek értelmében különírnám a 
"nem off"-ot, a "nem létező"-t az MHSz már hozta, az Oláh Judit 
szerkesztette Matematikai zseblexikon pedig az "üres halmaz"-t két 
szóba írja. De meg kell mondjam, ez utóbbi nálam két esélyes volt... 

A tanulság számomra: ha csak nem vagyunk száz százalékig biztosak, a 
különírás mellett célszerű dönteni.