Kedves Math,
Az alt. rel. lehet, hogy kauzalisnak es ellentmondasmentesnek van
szanva, de megis ellent mond a kauzalitasnak. Sajnos a kauzalitas
serul benne. Most nem fereglyukakra es ehhez hasonlo spekulaciokra
gondolok, hanem a Kerr fekete lyukra. Ez az altalanos *hengerszimmetrikus*
megoldas, amit roviden forgo fekete lyuknak is hivnak. Szemben a
gombszimmetrikus megoldassal ('normal' fekete lyuk, Scharzschild megoldas)
itt az esemenyhorizont lehet egy uszogumi (torusz), aminek a kozepe lyukas.
Ha ezen atrepulsz, es visszamesz a kiinduloponthoz, akkor elofordulhat,
hogy elobb ertel oda, mint elindultal. Pontos levezetes megvan peldaul
a Landau-ban. Gondolom mas konyvekben is. Landau azt mondja (ertsd
spekulacio, nem elmelet), hogy valami 'kozmikus cenzor' elv van, ami
miatt ez megsem lehetseges. Szoval diohejban nagy gaz van a kauzalitassal
vagy az alt. rel.-lel...
Gyula
|
Sziasztok!
Folmerult itt, hogy hany halottja van Csernobilnak. Pont most volt errol a
3Sat-on [D, CH, A allami televiziok kozos muholdas csatornaja] egy 1999-es
dokumentumfilm. Eszerint a hivatalos jelentesben 28 tuzolto halalarol van
szo [akik napokon belul elhunytak a nagy sugardozis miatt],
"atomenergia-barat" becslesek szerint 100 halottja van a katasztrofanak,
"atomkritikus" becslesek szerint 70000.
Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
|
Kedves Gyula,
Leveveled nagyon-nagyon erdekes volt :), lenne is egy csomo kerdesem:
> Graviton: az a baj, hogy nem tudjuk a gravitacios teret kvantalni, igy
> a graviton-foton osszehasonlitas nem jo. Ami van, az a gravitacios hullam,
> ami azt takarja, hogy a gravitacios ter perturbacioja 'fenysebesseggel'
> terjed (idezojelben, mert nem intuitiv, hogy ez pontosan mit is jelent).
Szerintem is huzos lenne "bogyositani" a gravitaciot mar csak az altalam emlite
tt jelenseg miatt is, de a
lejjebb emlitett ar-apaly jelensegben, ami igen lassu, valoban kimerheto a Nap
tekinteteben a 8 perc, a Hold
eseten meg a masfel masodperces keses?
Na de ez egy dolog, mert meg mindig ottvan a gravitacios mezo leoszthatatlansag
a, tehat nem zavarja egyik tomeg
gravitacios hatasat sem a tobbi. A bolygok nem arnyekoljak egymas gravitacios h
atasat, megis ervenyesul rajtuk a
gravitacios hatas. Ez azt jelenti, hogy a tomegekbol do"l a kinetikus energia?
Mert ezt mar evtizedek ota
mozgasi energiava alakitjuk a szondaink meghajtasara, csinalunk veluk nehany ex
centrikus kort egy nagyobb bolygo
korul (mikozben eppen megfigyeljuk a felszinet), ezzel veve lenduletet, hogy cs
ak korrekciokra kelljen
uzemanyagot elhasznalni; amikor tangencialis palyan kozelitjuk a szondat a boly
gohoz, gyorsitja a bolygo
vonzasa, majd tavolodva tole az eddig gyorsito vonzas lassito hatasat ellensuly
ozza a szonda tehetetlensege,
felbontva ezzel a gyorsitas/lassitas egyensulyat, latszolag sertve az energiame
gmaradast.
Honnan van ez az energia? Honnan vonjuk el? Mert a bolygotol nem, lathato, hisz
en akkor merhetoen elvonna a
bolygo holdja is. Se a bolygo tomege, se semmilyen energia, sem a gravitacios h
atasa nem csokken.
Ez a problemam.
> Gravitacios hullam sebessege: Elvileg lehet merni. Epiteni kell nagy
> gravitacios tavcsovet. Ez egy bazi nagy tomeg, amivel a gravitacios
> ter gradienset lehet merni (magat a teret hiaba merjuk, mert a fold
> is ugyanazt erzi, igy az nem merheto). Meg kell varni egy kozeli
> szupernova robbanast, ami jelentos mennyisegu gravitacios hullamot
> bocsat ki es megnezni, hogy ez mikor er ide es osszehasonlitani
> azzal, hogy a feny mikor er ide.
A szupernova-robbanaskor tomeg keletkezik? Vagy a szupernova anyaganak nagy, fe
nysebesseghez kozeli sebessege
miatt jelenkezne kvazi egy nagyobb gravitacios hatas egyfajta gravitacios Doppl
er-effektus eredmenyekent?
> Feny elhajlitasa: Fenysugarnak elektromos toltese nulla, igy hiaba
> inzultalod elektromos terrel.
Ez meg a masik. Hogy lehet elektromagneses hullam, ha elektromos tolteskomponen
se nincsen? Mondhatni az
"elektromagneses"-bol az "elektrom" mar kiesett. De a "magneses" is, mivel a le
gerosebb szamariummagnes sem
teriti el a fenynyalabot.
Udv: Endre
|
