Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 402
Copyright (C) HIX
2003-04-23
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Cseh, litvan (mind)  85 sor     (cikkei)
2 Re: litvan nyelv (mind)  34 sor     (cikkei)

+ - Cseh, litvan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A csehben van egy jellegzetes hangváltozás, a lágy mássalhangzók
> előtti /a/ /e/, /u/ > /i/, /aj/ > /ej/ (ez az ún. pr^ehláska, avagy
> cseh umlaut). Ugyanakkor végbement diftongizáció is, így az /ú/ >
> /ou/ (valamint a csak beszélt nyelvben elfogadott /y'/ > /ej/). Így
> a szlovák "sudca" 'bíró' szónak a cseh "soudce" felel meg.

  Értem, de akkor hadd kérdezzek tovább, Tamás. Én ugye se csehül, se
szlovákul nem tudok, viszont abban a szerencsés helyzetben vagyok,
hogy amikor valamelyik nyelven szöveg kerül elém, az esetek mintegy
felében ott van a másik nyelven is. (A vasfüggöny elolvadásának nagy
előnye, hogy ma már kelet-európai nyelveken is feliratozzák a
csokikat... :)))
  Azt vettem észre, hogy más esetekben viszont ellenkezőleg, a szlovák
alkalmaz diftongust olyan helyen, ahol a cseh nem teszi. Most egyetlen
mű van kezem ügyében, ami ilyesmikre alkalmas, a magyar--szlovák
szótár. Ebben az ie betűkapcsolatra rákeresve egyből megtaláltam a
szótár kiadásának feltüntetését:
Tretie opravené a doplnené vydanie
  Azért nemcsak csokik voltak a kezemben cseh felirattal, úgyhogy ha
minden igaz, ebből rekonstruálni tudom a cseh alakot: třetí ...
vydání.
  Tovább keresgélve az ie kapcsolatot rátaláltam olyanokra, mint "že
zoznam skratiek a značiek", ahol gyanúm szerint a csehben -ík végű
szavak állnának. A řeka--rieka párosról nem is beszélve.
  (Szerettem volna példaként felhozni a cseh pří- előtagot is, amit én
mindig prie- alakban látok viszont szlovák szövegekben, de nem merem,
mert rákeresve a pri szótöredékre tömegével látok szavakat, amik pri-
kezdetűek, de az i után nem e, hanem mássalhangzó áll. Lehet, hogy a
prie--pří diftongus--nem diftongus szembenállás inkább kivétel, mint
szabály?)

> (A cs. hosszú /ou/ < "/*ú/ és a szlk. rövid /u/ különbsége még egy
> dolgot megmutat: a közös elődnyelvben még megvolt a szláv zenei
> hangsúly.

  Zenei? Honnan lehet tudni, hogy zenei?

  Köszönet a példákért, emésztés alatt állnak, de máris sokat tanultam.

> A litvan nyelvrol szeretnem, ha irna valaki, pontosabban azt, hogy
> milyen nyelvcsaladba tartozik, egy vita targyat kepezi jelenleg
> nalunk:-)

  Vica, a litván nyelv a balti nyelvcsaládba tartozik. Az Ethnologue a
balti nyelvcsaládot közvetlenül az indoeurópaiból származtatja, de én
úgy tanultam, hogy a családfa e része a következőképpen fest:
indoeurópai
-satem
--balti-szláv
---balti
  A nyelvcsaládba az Ethnologue szerint mindössze két nyelv tartozik, a
lett és a litván, én azonban tudok az óporoszról is, amely kihalt. A
család legközelebbi rokonai a szláv nyelvek.
  Litván szövegminta -- a miatyánk:

Téve músu', kurs esi  danguje: teesie šventas tavo vardas.
apa  miénk  ki   vagy mennyben legyen szent   tiéd név

Teateinie tavo karalysté. Teesie tavo valia, kaip danguje, taip
jöjjön    tiéd királyság  legyen tiéd akarat mint mennyben úgy

ir  ant žemés. Kasdienés músu' duonos duok mums   šiandien. Ir
and -ön föld   napi      miénk kenyér add  nekünk ma        és

atleisk mums   músu' kaltes,  kaip ir mes atleidžiame savo
bocsáss nekünk miénk tartozás mint és mi  bocsátunk   maguké

kaltininkams. Ir nevesk    mus    i'  pagunda', bet gelbék    mus
tartozók      és ne vigyél minket -ba kísértés  de  szabadíts minket

nuo  pikto. Nes  tavo  yra karalysté ir macis   ir garbé    iki
-tól gonosz -nak tőled van királyság és hatalom és dicsőség -re

amžiu'.
örök

  Agyarázat a jelekhez:
  é = e ponttal, ejtsd é
  ú = u vízszintes vonallal, ejtsd ú
  u' = u farokkal, ejtsd un
  i' = i farokkal, ejtsd í
  a' = a farokkal, ejtsd á

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KUKA = Suketnema szemetgyujto.
+ - Re: litvan nyelv (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Vica!

HIX NYELV #401, >:

> A litvan nyelvrol szeretnem, ha irna valaki, pontosabban azt, hogy milyen
> nyelvcsaladba tartozik

  A litván nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, azon belüli is a 
balti nyelvek közé. 

  Jelenleg még egy élő balti nyelv van: a lett, azonban ide tartozott az 
írásos emlékekkel rendelkező óporosz nyelv is, amely a XVIII. sz. legelején 
halt ki. (Volt még több korábban kiveszett balti nyelv, melyek egy részét a 
lett és a litván asszimilálta, pl. a letgal, a sel [szél], a zemgal, a kurs 
[kursz], a jatving, a suduv [szuduv]).

  Az indoeurópai nyelvcsaládon belül a balti nyelvek legközelebbi rokonai a 
szláv nyelvek, de nem tudni, hogy közös ősre mennek-e vissza, vagy csak a 
hosszú időt kitevő közeli együttélés miatt közeledtek egymáshoz (pl. mindkét 
csoportban van a melléknévnek "rövid" és "hosszú" alakja).

  A balti nyelvek -- ezen belül is kiemelten a litván -- igen archaikusak: a 
mai élő indoeurópai nyelvek közül ők őrizték meg legteljesebben a 
szóvégeket[*], pl. litván "vilkas", de német "Wolf", cseh "vlk". Ismerik a 
zenei hangsúlyt, a kettes számot stb., így az összehasonlító nyelvészetben 
nagy jelentőségűek.
  [* A megfelelő szóvég olyan fontos, hogy még az idegen nevek is felveszik, 
így pl. "Radnóti Miklós" neve litván környezetben "Miklos^as Radnotis" lesz.]

  Az archaikusságuk ellenére vannak az indoeurópaiakra nem jellemző 
sajátosságaik is, melyek egy része a közeli finnugor nyelvekből ered. 
Helyzeténél fogva a finnugor hatás sokkal erősebb a lettben, de ezzel 
magyarázzák, hogy a birtokos szerkezet sorrendje a litvánban is birtokos + 
birtok.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS