A FEUDALIZMUS - A HÜBÉRI RENDSZER  VÉGE.

  A feudalizmus, vagy a hübéri tásrsadalmi rendszer megszünt, most a
világ legtöbb országban egy többé kevésbé demokratikus politikai
rendszer van érvényben. Mielött sor kerül  a a hübériség történelmi
értéklésére, határozzuk meg, hogy mit értünk a hübériség kifejezés
alatt.

 A hübéri rendszer alapja a föld,  tisztség vagy hivatal adományozás egy
uralkodó - a hübérúr - részéröl, amelynek ellenértéke gyanánt a hübéres
a hübéreskü következménye képén  engedelmességre kötelezi magát és
elsösorban katonai, de minden más irányú parancsot elfogad és végrehajt
a hübérúr rendelkezése szerint. A hübéreskü megszegése halálos bün A
hübéresnek joga van maga alatt más hübéreseket kinevezni, akik felett
magának lesz a hübérúri joga.(*) Ez a társadalmi lépcsörendszer az
uralkodó császár vagy királytól kezdve függölegesen, lefelémenet
folytatódik, a lépcsöfokok nevei lehetnek : császár>
király>föherceg>herceg- báró>örgróf>gróf>lovag.

A felsöfokú hübérúr bármilyen alsóbbfokú címet adhat, pld egy király
kinevezhet valakit  bárónak, grófnak vagy lovagnak.

Az európai történészek nagyrésze egyetért abban a meg- határozásban,
hogy a feudalizmus  a IX századtól  XV. századig  tartott. Mások a
határt a francia forradalomig nyújtják ( A XVIII század végére). Mi
ezzel az idökorláttal nem értünk egyet. A mi munkaelméletünk szerint a
hübéri rendszer az  történelem elsö egyiptomi dinasztia elsö faraójával
, I. Ménes-sel kezdödik ( i.e. 3188) és megszakítás nélkül a XX. század
végéig tart. Az utolsó hübér-uralkodók, császárok csak az elsö
világháború után vesztik el trónjaikkal hübéri jogaikat. A német
Hohenzoller, az osztrák Habsburg, a török szultánnal kezdödik a
hübériség felszámolása, majd egymásután a a japán, a perzsa és végül  az
etiópai császárral fejezödik
be a hübériség történelemi szerepe  (1978).

 Így tehát a feudalizmus vagy hübériség 5166 évig tartott, ha  I. Hailé
Sélassié, az utolsó etiopiai császár halálát vesszük a felsö
idöhatárnak. Ha azonban nem a személyéhez, hanem az utolsó hübéres
aktusához ,azaz az utolsó hübéri oklevél keltjét vesszük felsö határ
gyanánt, akkor ez csak  5165 év.  Ugyanis az utolsó oklevél keltje 1977,
amely e sorok írójának grófi kinevezését teszi köztudomásúvá ( etióp
nyelven ez a Blatta cím).

Ez az oklevél egyszerre etióp és francia nyelven jelent meg, ennek
fénymásolata e tanulmány végén mint melléklet olvasható. Ott megadjuk a
magyar fordítást is.

 Így e sorok írója akaratlanul,a világtörténelem  leghosszabb  életü
társadalmi és politikai rendszerének utolsó mérföldköve lett. Nevével
zárja be a kaput a hübériség történelme. Kétesértékü szójátékkel azt
irhatnánk: a hübériség történelme Ménessel kezdődik és Dénessel
fejeződik be.


 Magyar  történelmi szempontból nézve kutatásaink szerint a hübéri
rendszert az elsö magyar király vezette be. Semmisnek nézve ,megszegte
 az akkor érvényben lévö Alkotmányt, a Pusztaszeri Szerzödést,
hüségesküt tett  a római Pápának, II. Szilveszternek, akit elismert
hübérurának. Ezt a hazaárulást a hivatalos magyar történészek
úgy adják elö, hogy “ szent királyunk felajánlotta az országot Szüz
Máriának”.  Gyönyörü eufeizmus. Minthogy  az isten édesanyjának más
elfoglaltságai voltak, helyette, önzetlenül, fáradtságot nem kímélve a
földi helytartója, Gerbert Mester, II. Szilveszter  pápa vette vállaira
a hübérúri gondokat. Önzetlen önfeláldozása jutalmaképen megkapta az
ország egy hatod részét, amelyet hivatalos történészeink úgy akarnak
lenyeltetni velünk, hogy arra tanítják a kismagyarokat: “ szent
királyunk 40 vármegyét és 10 ( tíz) egyházmegyét alapított”.  A tíz
egyházmegye jövedelme évszázadokon át a vatikáni kincseskamrába folyt,
ebböl fedezték a kereszteshadjáratok költségeit, a vatikáni hadsereg
zsoldját, a vatikáni épitkezéseket, a nagy renesszánsz müvészek
tiszteletdíját.
Ezért nem található országunkban  egyetlen katedrális, mint a párizsi
Notre-Dame,  a westminsteri, az aacheni, a milánói , sevillai és száz
másik,külföldön csodálható remekmü. Sem egyetemek, sem kórházak.
De van a kétgarasos Jáki Kápolnánk, mint renesszánsz emlék. Hála érte
szent és bölcs, noha kissé hazaáruló  királyunknak.

 Bölcs, szent királyunk nem elégedett meg az egyszerü hazaárulással,
néhány évvel késöbb ugyancsak hübéresküt tette
a német-római császárnak III. Ottónak, hogy ingadozó orzott trónját
amely jogosan unokatestvérét, Koppányt illette - a Pusztaszeri
Szerzödést elismerö magyar nemesek ellen megvédje.

Ezért, 1074 október 28-án, VII.Gergely pápa megrója a támogatást kérö
Salamon királyt: hogyan tehetett ö hübéresküt IV Henrik német királynak,
amikor tudnia kell hogy Magyarország a pápa szerint a Szentszék
tulajdona és hübére”. (Magyarország történelmi krónologiája,  Benda
Kálmán szerkesztésében, 90 old.Akadémiai Kiadó, 1956.).

E sorok írója nem tartja dicsöségének, hogy a szomorú magyar hübéri
rendszer befejezése az ö nevéhez füzödik.

       Gróf ( Blatta) Sugár  y Frank Dénes.
      az Etióp Császár hübérese.


(*) Ilyen jog például a pallósjog, amely megengedi hogy halálos itéletet
hozzon, vagy a ius prima noctis, amely felhatalmazza, hogy a hübérese
házassága alkalmából a nászéjszakát az uj asszony a hübérúr
ágyába töltse.



.
, hogy a hübérese
házassága alkalmából a nászéjszakát az uj asszony a hübérúr
ágyába töltse.



.