Szlavnits Laszlo utleirasanak 4. resze
De mit tudunk az osi rivalisok, a sziamiak, vagy mai nevukon a thaiok
indokinai megtelepedeserol? A thaiok (a nepnev 'szabad embereket'
jelent), akik a mai Kina Junnan tartomanyanak deli hegysegeibol
kiindulva, a VI-VII. szazad folyaman nepesitettek be mai
orszagteruletuket, a VII-VIII. szazad fordulojaig nem jatszottak
kulonosebb szerepet Indokina tortenelmeben. A VIII. szazadtol kezdodoen
azonban folyamatosan novekedett nemcsak letszamuk, de jelentoseguk is.
Ez konfliktusok sorozatat indukalta nyugaton a 'burmaiakkal' (akik
persze nem voltak es ma sincsenek: csak sanok, karenek, monok es meg
rengeteg, a Brit Birodalom altal krealt Hatso-Indiai Burma teruleten
elt es ma is elo kisebb-nagyobb nepcsoport). A thaiok, e kuzdelmekben
edzodve lassan komoly tenyezove valtak del-kelet-Azsiaban es a XIII.
szazadra - eppen akkor, mikor VII. Dzsajavarman kiraly uralkodasat
kovetoen a Khmer Birodalom tuljutott zenitjen - sikerult
megszabadulniuk a khmer alavetettsegbol es letrehoztak elso allamukat,
a Sukothai Kiralysagot. Sukothai az angkori birodalom hivatalos
egyhazi-klasszikus nyelven, paliul azt jelenti: a boldogsag hajnala.
Nemcsak a neve volt ilyen koltoi, hanem maga a varos is meses lehetett,
errol tudositanak mindenesetre azok a korabeli kinai utazok, akik
Sukothait fenykoraban, a XIII-XIV. szazadban folkerestek.
A vegso rohamra sem kellett sokaig varni: 1431-ben a thaiok mar Angkor
kapuinal alltak: a hatalmas epitkezesek ekkorra folemesztettek a Khmer
Birodalom kifogyhatatlannak hitt emberi es anyagi eroforrasait, s az
olyannyira legyengult, hogy Indokina egykori urai szinte egyik
pillanatrol a masikra eltuntek a tortenelem del-kelet-azsiai
szinpadarol.
Kambodzsa nagy resze ekkor a thai Ayutthaya Kiralysag fennhatosaga ala
kerult. Az ayutthayai thai kiralyok magukeva tettek a khmer kultura
ertekeit, tobbek kozott bevezettek a Theravada Buddhizmust es a khmerek
osi hindu vallasi alapokon nyugvo jog- es allamigazgatasi rendszeret, s
hivatalos nyelvkent megoriztek a palit. Am ez sem tartott sokaig: a
nyugatrol folytonosan tamado burmai torzsek a XVI. sz. soran tobbszor
is a vegveszely szelere sodortak a kiralysagot, mig vegul 1767-ben
folperzseltek Ayutthayat, lakoit megoltek vagy foldonfutova tettek,
meses sztupait, szentelyeit kiraboltak.
E sorok lejegyzoje lathatta azokat a monumentalis templomokat, melyek
kupolait valaha vastag aranylemezek boritottak, ma azonban csupaszon
meredeznek az eg fele. A legenda ugy tartja, hogy a hodito burmai
torzsek a templomokat korberaktak faval, felgyujtottak, majd a
kupolakrol lecsurgo aranyat edenyekbe felfogtak s elraboltak.
Valami igazsag-alapja e torteneteknek mindenesetre lehet, hiszen sok
selyemfestmeny maradt fenn a burmaiak dulasa elotti idokbol, s ezek
Ayutthayat arany sztupak erdejenek abrazoljak. Az Ayutthayabol
zsakmanyolt arany aztan uj eletre kelt es ma is megcsodalhato a burmai
fovaros Shvedagon pagodajan, Pagan es a Sommerseth Maugham novellaiban
oly megkapoan leirt Mandalay meses watjainak tetejen ... Ami mara
maradt: kopar tegla-sztupak es szentelyek, amelyek azonban igy, egykori
fenyuktol megfosztva is hiven tukrozik Ayutthaya egykori gazdagsagat es
hatalmat.
A 630 eves aranykor
A tortenettudomany szerint Angkor aranykora II. Dzsajavarman uralmatol,
azaz 802-tol a khmerek Angkorbol valo kiuzeseig, 1432-ig tartott. A
birodalomalapito kiraly nevehez fuzodik nehany, a Kulen-hegyen
talalhato hindu templom epitese. A Phom Kulen, amely Angkortol mintegy
40 km-re eszak-keletre fekszik, fontos szakralis emlekhely ma is. II.
Dzsajavarman kiralyrol viszonylag keveset tudunk, mert uralkodasarol
alig maradt fenn irasos emlek. Amit megis ismerunk - egy XI. szazadi
feliratbol - az az, hogy a kiralyi verbol szarmazo ifju Angkor
megalapitasa elott egy ideig az indonez szigetvilagban, valoszinuleg
Javan elt. Az indonez Szaliendrasz-dinasztia uralkodoja a IX. sz.
kozepe tajan varatlanul rajtautott a khmereken, s a Tonle Szap tavon
felhajozva a viz felol tamadva meg a kambodzsai kiralysagot. A fiatal
khmer kiralyt a tamadok lefejeztek es a khmer kiralysagot vazallusukka
tettek. A tamadas utan a kesobbi II. Dzsajavarmant az indonez
szigetvilagba hurcoltak es a Szaliendrasz-udvarban hadifogolykent
tengette fiatal eletet. 790 korul terhetett haza Kambodzsaba, s rovid
ido alatt konszolidalta a helyzetet: a kis, elszigetelt
fejedelemsegeket sikerrel egyesitette es megalapitotta uj fovarosat,
Indrapurat. Szekhelyet meg ket alkalommal valtoztatta, eloszor az
Angkortol mintegy 12 km-re del-keletre fekvo Roluosba koltozott, vegul
megalapitotta Angkor Thom-ot, azaz Nagy vagy Fovarost. II.
Dzsajavarmannal kezdodott tehat az a 630 evig tarto korszak, amit a
Khmer Birodalom aranykoranak, szarazabban angkori korszaknak nevez a
tortenettudomany.
-------------------------------------
(folyt. kov.)
A kapcsolodo fenykepek a http://www.azsia.net lapon, a Fenykepek
szekcio alatt tekinthetok meg.
Guczo "sitaborozik", megkert, hogy addig en kuldjem be az utleiras
reszeit.
Balazs
|
