forras: Vilaggazdasag 2000-10-03

Eghajlatvaltozas Gyorsabban melegszik a Fold

A foldi legkor homerseklete akar 5 fokkal is novekedhet, a vilagocean szintje p
edig 15-95 centimeterrel is megemelkedhet a
XXI, szazadban - mondta Robert Watson, az ENSZ eghajlati valtozasokkal foglalko
zo bizottsaganak (IPCC) tagja egy
Lyonban tartott szeptemberi konferencian. A szakember szerint a jovoben gyakori
bba valhatnak a pusztito idojarasi
jelensegek.

Tobb ponton modositotta korabbi, az eghajlati valtozasokkal foglalkozo jelentes
eit Robert Watson, az ENSZ IPCC tagja. Az
idei adatokat osszevetve az 1990-es es 1995-os elemzesben olvashatokkal, kideru
l, felul kell vizsgalni az
eghajlatvaltozasokkal kapcsolatos elmeleteket. Az ujabb megfigyelesek soran a t
udos arraakovetkeztetesre jutott, hogy a
XXI. szazadban a foldi legkor homersekletenek emelkedese a korabban valoszinusi
tett 1-3,5 helyett elerheti az 15 C-fokot.

Watson ugy veli, hogy egyelore nincsenek hatekony eszkozok az uveghazhatast oko
zo gazok - elsosorban a szen-dioxid
kibocsatasanak vilagszerte erzekelheto merteku csokkentesere, ezert legkori kon
centraciojuk 2100-ig megduplazodhat. Ez
utobbi nagymertekben fugg a demografiai helyzet alakulasatol is, mert a nepesse
gnovekedes lassulasa hatassal lehet a
gazdasagi eletre, s ezaltal a szen-dioxid-kibocsatasra is.

A vilagocean vizszintjenek emelkedese a XX. szazadban 10-25 centimeter volt, az
onban ez a kovetkezo evszazadban elerheti
a 15-95 centimetert is, s ez komoly fenyegetest jelenthet a nagy deltatorkolato
k, az alacsonyan fekvo szigetek es egyel
tengerpartok szamara. Az utobbi evek katasztrofalis idojarasi esemenyei - vihar
ok Nyugat-Europaban, aradasok Afrika deli
reszen, erdotuzek az Egyesult Allamokban - kapcsan Watson elmondta: minden esel
y megvan arra, hogy az eghajlatvaltozas
kovetkezteben a jovoben gyakoribba valjanak a hasonlo pusztitast okozo jelenseg
ek.

Megnyugodtam.
Mar izgultam, hogy minden kedves KORNYESZ tarsat
letartoztattak Pragaban.

Nehany gondolatot hadd fuzzek Pi eghajlatrol szolo remmesejehez.

A tenyek, fel-tenyek es feltetelezesek megfelelo csoportositasa
mindenkinek szive joga es abbol olyan kovetkezteteseket lehet
levonni, amilyet csak akarunk. Nehany olyan dolog is szerepel
azonban a cikkben, ami nem teny, nem feltetelezes, hanem ...
(nem akarok senkit megserteni) .. legyen monjuk mese.

>A gazdasagilag hasznosithato szel-, nap- es geotermikus
>energiank tobb mint elegendo a vilaggazdasag mukodesehez.

(Ez egy igazi nepmese, szajrol szajra jar, csak az igazsagalapja
kerdeses.)
Ez akar igaz is lehet, ha ugy definialjuk a "gazdasagilag
hasznosithato"-t, hogy biztos van valaki, aki jol jar vele. Pl. aki
eladja. Mert a tobbseg, aki veszi az energiat, az nagyon rafizetne a
sokszorosara novekvo villamosenergia koltsegre. Sot, megbenulna
a gazdasag. Es mivel vilagitanank, amikor nem sut a nap es nem
fuj a szel? A szelenergiat Skociabol, a napenergiat a Szahara
orszagaibol importalnank? Vagy raszoktatnank az embereket,
hogy akkor vilagitsanak, amikor sut a nap es fuj a szel? Persze,
meg nem emlitettem a geotermikus energiat. Az mindig van.
Hallottal mar Carnot-rol? Hallottal mar a melybol felhozott vizek
karos kornyezeti hatasairol?

>Peruban az Andokban a Quelccaya gleccser
>visszahuzodoban van, 1970-ben ez evente 3 metert tett ki, 1990-
>ben mar 1990-t.

Ez tenyleg nagyon gyorsul. 2000-ben ugye 2 km lesz az
eredmeny?

>Europaban az Alpokban 1850- ota 35-40%-kal zsugorodott a jeg,
>s ez varhato modon folytatodik.

Mint mar itt is tobbszor elhangzott, egy termeszetes felmelegedesi
periodusban vagyunk, amihez persze mi is hozzatesszuk a
magunket. Szeretnem mar egyszer szetvalasztva latni a
termeszetes es antropogen hatast.


>Ezek az osi gleccserek a kovetkezo fel evszazad alatt el fognak
>tunni.

Szeretnek fogadast kotni, hogy nem. Csak attol felek, 50 ev mulva
nem tudom atvenni a nyeremenyemet.

>A vezeto gepkocsi-gyarak
>mindegyike mas energiaforrasok fele fordul. A Daimler Chrysler
>2003-ra piacra kara dobni ilyen kocsit. Az egyik lehetoseg a
>hidrogen-motor. Meg az olajipar vezetoi is folismertek, hogy a
>szen-alapu energiarol at akarunk terni a hidrogen-alapura.

Egy apro nehezseg: szenbanya van, hidrogenbanya nincs. A
hidrogent elo kell allitani valamilyen mas energiaforras
felhasznalasaval. A mai ismereteink szerint gazdasagosan
felhasznalhato, CO2-t nem termelo energiaforras a viz- es az
atomenergia. A hidrogen, mint energiakozvetito kozeg
elterjeszteset en is partolnam, megfelelo gazdasagi kondiciok
eseten, de en nem tepem a hajam, ha viz- es atomenergiarol
beszelnek.

Egyebkent az uveghaz-hatas kovetkezmenyeit tenyleg komolyan
kell venni. Ez nem az volt.

Üdvözlettel
Gács Iván