1. |
Vizes So:ro:s (mind) |
57 sor |
(cikkei) |
2. |
a XX. szazad utolso orokmozgoja (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Vizes So:ro:s (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
T. Paralista!
A piramisok epitesenek legujabb - vizes - elmeleterol
ill. az errol szolo konyvrol az alabbi cikket sikerult
levadasznom a netrol. Az ekezetekert elnezest, remelem,
nem zavaro.
Ugy velem, a szerzo hamarosan meltan foglalhat helyet
a vilagszerte ismert magyarok soraban, a cikk vegen
emlitett gyenge pont ellenere is, amit remelhetoleg
sikerul majd tisztaznia, es akkor a piramisok epitesenek
rejtelyet vegleg kipipalhatjuk.
Endre
"Az egész történet úgy kezdődött, hogy Sörös István 1999
májusában meglátott egy képet egy cikkben, ami a piramisok
építésének rámpaelméletét illusztrálta. Mint mérnökember az
illusztrációra rávágta: ez így nem működik.
Ekkor elkezdték érdekelni a piramisok, hiszen az nem lehet,
hogy egy hibás elmélet magyarázza a világ egyik csodájának
is kikiáltott piramisok építését. Elkezdett Egyiptommal
kapcsolatos könyveket olvasni, képeket nézni. Igen hamar
rájött a megoldásra: hiszen itt minden vízszintben van.
Kettőszázharminc méter hosszan öt milliméteren belül van a
tévedés. Mindez nem egyenesen, hanem körkörösen a piramisok
körül.
Ezzel megszültetett az elmélet: Az ókorban a világtengerek
még tizenöt-húsz méterrel magasabb vízszinttel
rendelkeztek. A gízai piramisok tövében víz volt, méghozzá
a Földközi-tenger vize. Találtak érdekes hajókat, amikkel
nem igazán lehetett hajózni, mivel elég instabilak voltak,
viszont emelőként remekül működhettek. Az építési területet
tehát vízzel körülvették, és a készülő piramis teteje is
egy állandóan szűkülő medence volt, amiben a naphajók
dolgoztak. Persze az elmélet sokkal részletesebb, és kitér
a vízzáró rétegekre, a hajók pontos használatára,
vízszivattyú- rendszerekre.
A Veszprémi Egyetem is kivette a részét a kutatásokból: a
Szilikát- és Anyagmérnöki Tanszék fejtette meg a vízzáró
rétegek kötőanyagát. A megjelentetett könyv /Vízben álló
piramisok, lebegő kövek/ mindent tartalmaz, tele van
illusztrációkkal, bizonyítékokkal.
A honlapon /www.megalitinfo.hu/ lehet találni képeket,
magyarázatokat, és a könyv megrendelésének módja is
fellelhető. A mű eddig magyarul, angolul és németül jelent
meg, most készül a francia változat.
A befolyó bevételeket Sörös István további kutatásokra
fogja fordítani, amelyek az elmélet egyetlen gyenge pontját
fogják érinteni: a föld alatti szivattyúrendszereket."
Educatio Press
|
+ - | a XX. szazad utolso orokmozgoja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Ugy 2 eve otlottem ki ezt az 'orokmozgot', es elegedett vagyok vele,
mert valoszinuleg ez volt a XX. szazad utolso orokmozgoja.
Persze valahol santit ez is, mint az osszes tobbi, de ebben kivetelesen
nincs semmifele kodosites, vagy eltakart elem, sem laikusok szamara
nehezen ertelmezheto fogalom.
Az ilyesmi arra jo, hogy a fizikat hanyagul kezelok elgondolkozzanak,
milyen konnyu felrevezetni oket.
Eloszor leirok bevezetokent nehany valos tenyt, melybol felepitem azt,
ami hamis vegkovetkeztetesre csabithat nemelyeket.
1. Minden testnek van homersekleti sugarzasa, meg kint a vilagurben is,
mindentol tavol.
2. Az elektromagneses hullamok nyomast gyakorolnak az utjukban
levo testekre, ha azokban elnyelodnek, vagy azokrol visszaverodnek.
3. Kozeledo test felenk iranyulo homersekleti sugarzasat nagyobb
teljesitmenyunek talaljuk, mintha allna vagy tavolodna tolunk,
mert a Doppler effektusbol adodoan megnovekedett frekvenciaju hullamok
egyuttal nagyobb amplitudojuak, igy nagyobb a nyomasuk is es tobb
energiat hordoznak.
(a Doppler effektus kapcsan tapasztalhato megvaltozott frekvencia
hangok eseteben eppugy ervenyesul, mint fenynel, ill. altalaban
hullamoknal.)
Jojjon az orokmozgo:
Vegyunk egy urben lebego megporgetett kupfogaskereket, melynek
felenk kanyarodo fogairol nyert sugarzasat intenzivebbnek talaljuk
a tavolodokehoz kepest. Ezen intenzivebb sugarzast tukorrel visszaverve
rairanyitjuk a tavolodva mozgo fogakra.
Erdemes a legnagyobb atmeroju, legsebesebben felenk mozgo reszrol
nyerheto legintenzivebb sugarzast a kere'k atellenes, legkisebb atmero
tajan mindig 'voroseltolodasban levo', felenk minimalis teljesitmennyel
sugarzo elkanyarodoban levo reszere vetiteni.
Igen nagy keruleti sebessegu es hatalmas kupfogaskerek
eseten a felenk sebesen kozeledo fogakrol elvileg meg akar
rontgensugarzas is nyerheto.
Hogy ne legyen surlodas, azaz ne kelljen tengelyt hasznalni, de ne
is doljon el a fogaskerek a sugarnyomastol, tobb tukrot is
hasznalhatunk, azaz korbevehetjuk sok, megfeleloen beallitott tukorrel.
Minthogy a fenti modon, atellenesen reflektalt sugarak nyomasa
forgatonyomatekot eredmenyez, gyorsitja a kereket forgasaban.
Megnovekedett fordulatszam eseten aztan meg magasabb frekvenciaju
sugarzast kapunk egyik oldalrol, amit atiranyitva a masik oldalra,
meg tovabb novekszik a forgatonyomatek, es ezzel a fordulatszam.
Mindez amit irtam igaz, de megsem lehet IGY SEM ingyen energiahoz
jutni !
Udv: zoli
|
|