Hali Ferenc!

<Takacs Ferenc> írta "Re: piramis, hold keringes" témában:
(2001. december 21.)

> Csak erdekes kiegesziteskent fuznem hozza Kalman cikkehez, hogy a Piramisok
> csillagra (ha jol emlekszem, a Sziriuszra, es az Omega valamelyik
> csillagara) tajolt jaratai alapjan eleg jol becsulhetoek a piramisok kora.
 Az Omega alatt Orion ertendo, ugye;) Es szerinted mihez kepest jo ez
a becsles? (Nekem legalabbis valami 15000 ev koruli ertek remlik ezzel
kapcsolatban:)
 A dolognak egyebkent van egy kis szepseghibaja. A "szellozo jaratok"
rejtelyenek zsenialis megfejtoi, Hancock es Bauval urak, konyvukben
tobbszor utalnak Rudolf Gantenbrink mernok munkajara, aki egy
taviranyitasu robot segitsegevel felterkepezte a jaratok jelentos
reszet. O viszont a honlapjan es egy levelezesi listan is azt irta,
nem ert egyet Hancockek kovetkezteteseivel. Fo ellenerve, hogy mind a
negy jaratban vannak olyan iranytoresek, amik miatt azokon atnezve
egyaltalan nem lehetett volna kilatni a szabadba. Es mivel a jaratok
tobb, tobbe-kevesbe egyenes szakaszbol allnak, ugy altalaban
tajolasrol is csak nagy joindulattal lehetne beszelni.

>                     Errol valamikor (de talan meg az iden) cikk jelent
> meg a Nature-ben, sajnos fejbol nem tudom megmondani melyik szamban. A
> pontosabb informaciok abban olvashatok.
Spence, K.: Ancient Egyptian chronology and the astronomical
orientation of pyramids. Nature 408, 320-324 (2000)
 Ennek viszont nincs koze a piramisok jarataihoz. A szerzo szerint ha a
piramisok epitesenel az eszaki irany kituzesehez a Nagy- es Kis Medve
csillagkepek egy-egy csillagat (Mizar es Kochab) osszekoto egyenest
hasznaltak, akkor az iranymeghatarozasok hibajanak nagysaga es elojele
nagyon jol egybeesik a piramisok eddig ismert epitesi sorrendjevel. Az
ez alapjan kapott becslesek (pl. a Nagy Piramisra Kr.e. 2480 +-5 ev)
eleg jol passzolnak a mas modszerekkel vegzett kormeghatarozasokhoz.

                                                          Kibuc

Sziasztok !

Ma reggelre kiforrotta valt gondolatkiserletem. 
Vegkifejleteben magam is latom, hogy szemben all tudomanyos 
megallapitasokkal, de ugy gondolom, megis tanulsagos felvetes ez.
Vilagegyetemunket szeles frekvenciasavban elektromagneses hullamok
toltik ki, jarjak at.
Ha e hullamok is gorbitgetik a teret mindenhol, es veletlenszeruen
pulzalo 'buckak' keletkeznek emiatt a ter minden pontjaban, 
akkor tekithetjuk ezt - minden pontban ervenyesulo igen enyhe 
'gravitacios zajnak'. (valamint egyeb reszecskek tergorbito
hatasat is be kellene vonni ebbe)
Jobb hijan gyatra szemleltetessel elve - a csillagkozi ter olyasfele,
mint a forrasban levo viz felszine, de gravitacios hullamai messze 
a merhetoseg kuszobe alatti intenzitasuak.
A tavoli galaxisok fenye ezen a 'gyengen pezsgo tengeren' at erkezik 
hozzank.
Vegyunk egy kek fotont, mely regen indult, hogy ma megerkezzen hozzank.
Leven elektromagneses hullam - a 'gravitacios zaj' a ter minden pontjan
kolcsonhat vele, befolyasolva utiranyat veletlenszeruen, hiszen hol
nagyobb, hol kisebb ivu elhajlasokra kenyszerul a semmibol fel-fel 
bukkano valtozatos 'buckak' mellett, kozott. 
(Az utirany zajanak erzekeltetesere - Galton-deszka nyilasaba 
potyogtatott golyok utja biztosan durva hasonlat, de jobb 
most nem jut eszembe.)
Egyuttal az amugy nem 0 savszelessegu foton finom komponensei -
melyek frekvenciaban elternek egymastol - es energiaik addiciojakor
nemlinearisan gorbul a ter - intermodulacios torzitast 
szenvednek.(?)
( klasszikus szemleletemmel gondolom ezt igy, es lehet, hogy meg 
azzal is hibasan.)
Ha ez megis igaz lenne, akkor a kek fotonnak az eredetileg kiugro
_keskeny savjaba_ eso energiaja fogyadozna a hosszu ut soran, mert 
lassankent intermodulacios termekkent atkerulne fel-, s lekeveredve, 
szetszorodva az eredeti kek sav ala es fole.

Namost ha ebben megis volna valamennyi realitas, akkor talan ki 
lehetne dolgozni olyan elmeletet miszerint a Vilagegyetem 
gyenge (es ki tudhatna pontosan mennyire gyenge ?), de letezo 
gravitacios fluktuaciojanak fotonokat torzito hatasa okozza a 
tavoli galaxisok voroseltolodasanak latvanyat. 
A mikrohullamu hattersugarzas pedig ugyancsak a tavolbol indult 
fenyeknek, stb. utkozben 'lekeveredett' intermodulacios termeke.

Kerem, ne hagyjatok ezt ennyiben, mert altudomanyra hajlamos
egyedek vetodhetnek ra, es terjeszthetik alternativ elmeletkent !
(Meg jo, hogy elebuk menve idoben magam vetem fel itt,
hogy a cafolat elobb kesz lehessen, mint az o gondolataik,
es propagandajuk. :) 
Hogy nezne ki ez az eset modern fizikai alapokon targyalva ?
(a ket unnep kozott tudom csak elolvasni a reagalast, remelem.)

Udv: zoli