Udv,

SOS aki tudja angolul az aranymetszes, strukturavaltas
szavakat, kerem, amint meglatja ezt hajnalban, azonnal
irjon nekunk.
Meg ma le kene adnunk egy oldalas angol szoveget, de
a forditasaval elakadtunk. :-((

Kedves Józsi!

HIX NYELV #939, >:

> A weben viszont az "uff apache language" tipusu keresesek nem adnak
> nyilvanvalo eredmenyt, pedig ennek kellene az egyik leggyakoribb szavuknak
> lennie.

  Az |Uff!| a magyar indiánkönyvekben May Károlytól való, aki német 
volt, így a helyes keresőkifejezés is német, mondjuk ez: |Uff Apache 
Indianer|.  A találatok közt lesz eredeti May könyvrészlet is: 
<http://www.karl-may-stiftung.de/kamerad/geist/llano30.html>;


> Hogy van ez? Talan Karl May talalta ki a szot? Vagy maskepp irjak?

  May csak másodlagos forrásokból szedte ismereteit az indiánokról, így 
egyáltalán hamis képet fest azt érdekeltekről, ill. ha jóhiszeműen 
fogalmazunk: mítoszt teremt belőlük.  Így egyáltalán nem lenne meglepő, 
ha May találta volna ki.  De vlsz. nem ez a helyzet, hanem csak valami 
mellékes jelenséget abszolutizált a végletekeig.

  Engedve a kérdésed mögötti álláspontnak, nevezetesen, hogy egy apacs 
nyelvű indulatszó angolul, az angol fonetikai konvenzióknak lejegyezve 
az "igazi", nem pedig németül, megpróbáltam rákeresni a német |Uff!| 
angol megfelelőjére.  (Ez az "engedékenység" azonban nem jelenti azt, 
hogy egyet is értek: mind az angol, mint a német lejegyzések csak 
másodlagosak, és egyenértékűek; sőt, az írásmód nagyobb fonetikussága 
miatt a német még autentikusabb is lehet[ne]).

  Az |Uff!| indulatszó angol megfelelőjének egyből adódik az |Ugh!|, és 
valóban agy kipróbálva a Google-t: |ugh apache indian|, adódik egy 
oldal, amely útmutatást ad annak megállapításához, hogy mennyire PC egy 
indiánokról szóló gyermekkönyv.  Itt szerepel az alábbi -- kerülendő -- 
sztereotípia: |Their speech is garbled, and at the same time 
picturesque. The words they use most often are exclamations like "how" 
or "ugh".|

  Kissé távolodjunk el az indiánoktól, és vegyük elő a Bibliát, azon 
belül is Mózes első könyvének kezdetét (Károli fordításában):

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, _és_ setétség vala a mélység
   színén, _és_ az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. 
3. _És_ monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4. _És_ látá Isten, hogy jó a világosság; _és_ elválasztá Isten a
   világosságot a setétségtől.
5. _És_ nevezé Isten a világosságot nappalnak, _és_ a setétséget nevezé
   éjszakának: _és_ lőn este _és_ lőn reggel, első nap. 
6. _És_ monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza 
a
   vizeket a vizektől.

  Látható, hogy a 2-6. versek mindegyikében a mondatok, ill. 
mellékmondatok (a legelsőt kivéve) az _és_ (héber |ve|) kötőszóval 
kezdődik, sőt a szöveg további helyen hosszabb ilyen szekvenciákat 
lehet találni.  Ennek oka az a közel-keleti nyelvekben elterjedt 
sajátosság, hogy egy cselekvés-történés láncban szereplő további 
mondatszintű elemeket valamilyen eszközzel (pl. kötőszóval, mitn fent, 
vagy akár külön igemóddal) megjelöli. 

  Ilyen retorikai jellegű elemek gyakoriak az egyes nyelvekben, és 
előfordulnak nemcsak bibliai módra a közlés folytatólagosságának, hanem 
 amúgy "indiánosan", a közlés elejének jelzésére is.  Ilyenek a 
magyarban is vannak:  a |figyu!| pl. a |figyelj!| igealakból lett 
kontaktusteremtő indulatszó. 

  Ilyen kontaktusteremtő szavak gyakoribbak a verbális kultúrákban, 
mint az írásosakban, így várhatóan az akkori indián beszédmódra is 
jellemzőbb volt, mint a fehérekére.  Valószínűleg ez lett karikírozva 
May Károly műveiben, és az, hogy a "választás" -- vélhetően nem 
mentesen némi félreértéstől és népetimológiától -- a n. |Uff!| ~ a. 
|Ugh!| indulatszóra 
esett, az csak esetleges volt.