Szakacs Tamas a #872-es szamban korkoros definicioval vadolt. A pontos idezetet
 azutan idezem es targyalom, hogy felzarkoztattam Szakacs Tamast arra a matemat
ikai szintre, ami a kerdes targyalasahoz elengedhetetlenul szukseges. Enelkul u
gyanis Tamas ugy tunik, szemrebbenes nelkul hatalmas butasagokkal kepes valakit
 megvadolni. Annyira elvakult, hogy meg sajat hianyso tudasat sem veszi eszre. 

Nos, akkor jojjon a korrepetacio. A rekurziv definicio a matematikaban. Ez egy 
olyan definicio, amely valahany veges lepes felsorolasat egyetlen lepesben inte
zi el. Emiatt a definicioban formailag van egy korkorosseg, de mivel a rekurzo 
egy jol szerkesztett strukutra, ahol nemcsak visszautalas, de inicializalo elem
 is van, ezert a definicio maga megsem korkoros.
A rekurzio fontos elemei:
1) Az onmagara visszautalas egy rendezett veges lepessorozatot alkot.
2) A lepessorozat elejen az inicializalo elem szerepel.

altalaban termeszetes szamokon, es egydimenzios rekurziot szoktak alkalmazni,de
 ennel bonyolultabb rekurzio so lehetseges.

A rekurzio szabatos definicioja megtalalhato a rekurziv fuggvenyek szamelmelete
ben. Hasonlo dolog meg az indukcio definicioja is. Most nem keresem elo, mert h
atha Tamas elfogadja igy is.

Lassunk egy peldat. 

a faktorialis definicioja tipikusan rekurziv szokott lenni. faktorialis(n) jelo
li n faktorialisat, amelynek definicioja:

1) ha n>0 faktorialis(n)=n*faktorialis(n-1) (rekurziv lepes
2) ha n=0 faktorialis(n)=1 (inicializalo lepes)

A definiciot formailag tekintve, lathato, hogy valoban szerepel a definicio job
b oldalan, azaz azon az oldalon, ami definial, a definialando fogalommaga (neve
zetesen a "faktorialis" szo). Megsem krokoros a definicio, mert a rekurzio stru
kturaja az inicializalo elemmel egyutt feloldja a korkorosseget.

Na nezzuk a Tamas altal kifogasolt definiciot>

>>>> hatassal van=befolyasolja az allapotomat
>>>> allapot=valamilyen tulajdonsagom
>>>> Most aztan sokkal elorebb jutottunk. Most mar csak a
>>>> befolyas, tulajdonsag definialatlan fogalom.
>> befolyas=olyan fuggvenykapcsolat, amelynel a bemeneti 
>> valtozo nem kuszobolheto ki
>> tulajdonsag=vagy erzekelheto parameter, vagy 
>> erzekelheto parameterekre
>> befolyassal levo parameter
> ...
>Ráadásul megint körkörösségbe estél, hiszen miközben 
>épp azt próbálod definiálni, mi a befolyás, befolyással 
>lévo paraméterekrol beszélsz...

Tehat a vad korkorosseg. Ey kicsit letisztitva ezt a definiciot:

x hatassal van ram, ha
1) x hatassal van ram hatassal levo parameterre (rekurzios lepes)
2) x kozvetlenul hatassal van erzekelheto parameterre

Lathato, hogy nem korkoros, hanem rekurziv, csak ezt Szakacs Tamasnak a szajaba
 kell ragni, mivel matematikai felfogokepessege eleg korlatolt.
Ennek ellenere magabiztosan allit bizonyos dolgokat az egesz matematikarol, hol
ott a korkorosseget es a rekurziot nem birja megkulonbztetni. Ettol igencsak hi
telet veszti az autoritasa ematematikat erinto kerdesben.

Szakacs Tamas egyeb kifogasairol ott helyben fogok valaszolni (itt feltetelztem
, hogy a fuggveny, erzekelheto szavak definialtak. ezek definiciojanak kerdeser
ol ld. ott), erre a kifogasra viszont ott csak ide fogok utalni, mert ezt ugy v
elem, kulon el kellett magyaraznom a gy.k.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)