Igen, Csaba, Sartre belepett a kommunista partba.
De pl. megirja a Piszkos kezek cimu dramat is, amiben
leszamol a sztalinizmussal. Tovabba Magyarorszag
1956-os orosz invaziojakor kilep a kommunista partbol!
Nem azt mondom ezzel, hogy Sartre a legjobb filozofus
a vilagon, de azt igen, hogy Heidegger sose szamolt le 
igy naci multjaval.
szolt

Rendben van, fokuszaljunk a 4. evangeliumra, amely termeszetesen
nem a Biblia resze, hiszen egyike a kereszteny iratoknak.
A 4. evengelium szerzoje minden valoszinuseg szerint az un.
`szeretett tanitvany', aki tobbszor is szerepel a szovegben. Sajat 
jelentoseget szemmel lathatoan folnagyitja, hiszen semelyik masik 
kanonizalt szovegben nem szerepel semmifele `szeretett tanitvany'. 

A `szeretett tanitvany' kiletere vonatkozo legregebbi dogmatikus
javaslat Zebedeus fia Janos. Emellett ismeretes a Janos Markot
megnevezo javaslat, illetve az un. presbiter, aki a Janos levelek
egyik szereploje. Zebedeus fia Janos szemelye sokretu problemat
vet fol. Az eletkor csak egy szempont ebben. A szinoptikus
evengeliumokban szereplo Janos portrejatol valo gyokeres jellembeli
kulonbozoseg egy masik. De a legfontosabbak a teologiai elteresek. 
Ha elfogadjuk, hogy a 4. evengelium szerzoje annak a Jakabnak a 
testvere, aki a Jeruzsalemben elo oskereszteny apostoli szekta 
vezere volt evtizedeken at, akkor ertetlenul kell allnunk a 4. evangelium 
azon tanitasai elott, amelyek direkt modon ellentmondanak az 
apostoliak legregebbi dogmainak. A 4. evangeliumban:
   1. a betlehemi sztorit folvaltja a pro-kreacio tana, 
       miszerint Jezus oroktol fogva letezett, es o a Teremto;
   2. az utolso vacsorabol hianyzik az atvaltoztatas szertartasa;
   3. a jovobeni utolso itelettel egybekotott megvaltas helyett
       a realizalt eszkatologia tana szerepel: eszerint `isten orszaga'
       nem a jovo misztikumaban, hanem az egyhazon belul jelen
       idoben, a hivek eleteben valosul meg;
   4. Zebedeus fiai nem szerepelnek (egy nyilvanvalo utolagos
       beszurast leszamitva);
   5. ujitaskent szerepel a parakleta tana, vagyis a `szentlelek'
       eljovetele;
   6. hianyzik Jezus szinevaltozasa a hegyen (`transzfiguracio')
       amely pedig Janos szamara alapveto jelentosegu a
       szinoptikusok szerint;
   7. a kivegzes es allitolagos foltamadas tortenete lenyeges
       pontokon ter el a szinoptikusok sztorijatol.

Nehany referencia:
 * Helmut Koester, Ancient Christian Gospels: Their History and 
Development, 1990
 * W. Barnes Tatum, In Quest of Jesus: A Guidebook, 1982
 * Gunther Borkamm, Jesus of Nazareth, 1960
 * Marcus J. Borg, Jesus: a new Vision, Spirit Culture and the Life
of Discipleship, 1987
 * John Dominic Crossan, The Historical Jesus: The Life of a 
Mediterranean Jewish Peasant, 1991
 * Albert Schweitzer, The Quest of the Historical Jesus, 1906, 1961.
szolt