Kedves Gábor!

HIX NYELV #537, >:

> Tudtok-e valamit egy Ramessen nevű arábiai püspökrôl ?

  Félreérthetted a szöveget: "Ramessen" az I. VIII. 1.-ben háromszor is 
említésre kerül, mint város. Így az I. VIII. 4-ben a "sanctus episcopus 
nobis Ramessen" tkp. "sanctus episcopus nobis civitatis Ramessen"-nek, tehát 
'Ramesszen [város] szent püspöke'-nek értelmezendő.

  Maga a név bizonyosan a Ramszesz (egyiptomiul: Ramessze) 'Rá gyermeke' 
királynévvel függ össze. 2Móz 1,11 Károli fordításában így ír Izráel 
egyiptomi leszármazottairől: "Rendelének azért föléjök robotmestereket, hogy 
nehéz munkákkal sanyargassák oket. És építe a Faraónak gabonatartó 
városokat, Pithomot és _Ramszeszt_." Valószínűsítem, hogy a szöveg 
valószínűleg éppen erről a városról szól, amely Pi-ramessze v. Per-Ramessze 
'Ramszesz háza' néven később II. Ramszesz fővárosa is lett.

  Ez a Pi-Ramessze ui. a bibliai Gósen (a Septuagintában: Gesen) földjén 
volt, és Silvia az I. VII. 1.-ben így ír: "id est ad civitatem, quae 
appellatur Arabia, quae civitas in terra Gesse est", vi. Arábia városa Gósen 
földjén van, és ettől van négy mérföldre Ramesszen. Az ókorban a görögök 
Arábiának a XX. alsó-egyiptomi Per-Szopdu (pr-spdw, ill. a ptolemaioszi 
korban Szepdu-kemhesz) nomoszt nevezték, melynek fővárosa Fakusza (< egy. Pa-
qas 'Qas [=a Nílus által elárasztott földek] talapzata') volt. 
<http://www.coinsofromanegypt.org/html/library/petrie/petrie_nomes.htm>;

  Az ókori Fakusza neve ma Fakus (a Nílus-delta északkeleti részén), tőle 7-
9 km-re (4,2-5,5 mérföld) található Qantir, amelyet Pi-Ramesszéval 
azonosítanak. Vagyis minden stimmel ahhoz, hogy Silvia "cititas Arabia"-ját 
Fakuszával, "Ramesse(n)"-t pedig Pi-Ramesszével azonosítsuk.


> Említ egy (gör) Dendros Alaethias, (lat.) Arbor veritas-t, azaz Igazság
> fáját. 

  Ezzel a gonddal már Heidegger is küzködött, ő is használta a görög 
"alétheia" fogalmat, melynek tradícionális latin fordítása valóban 
"veritas". Ez utóbbi eredeti jelentése ugyanakkor nem a mai értelmeben vett 
'helyesség, valóság', hanem 'hűség, tisztesség, őszinteség, feltárulkozás'. 
(vö. <http://www.4essays.com/essays/MARTIN_H.HTM>;, emiatt Heideggert is 
félreértelmezik).

  A fa neve onnan jöhet, hogy "a patriarchis posita esse" 'a patriárkák 
ültették'. A pátriárkákat jellemzik az "alátheia"-val, vi. az Istenhez való 
hűséggel, és ezt a tulajdonságukat átörökítették az általuk ültett fára is. 
Ehhez kapcsolódik a fa csodatévő ereje is: gyógyítja a nyugtalanságot, a 
háborgást.

Kedves Gábor!

HIX NYELV #537, >:

> Említ egy (gör) Dendros Alćthias, (lat.) Arbor veritas-t,
> azaz Igazság fáját.

  Kiegészítés az előzőekhez: Minthogy a szöveg az Dendros Alaethiast 
szikomorfaként említi, egy kis kiegészítés az Uránia Növényvilágból: "A faj 
Egyiptomban vallási szertartásokban szerepelt; fájából készültek az 
egyiptomi piramisokban talált múmiakoporsók." Valószínűleg ennek a 
[másvilági] újraéledééssel kapcsolatos hiedelemnek a továbbélésével van 
dolgunk.