> Mas jellegu az adat, az egyik a te szemelyedhez kotodik (nev) es Teged
 > azonosit, mig a lakcim nem.
Maskeppen: a bankszamla (elsosorban nevvel azonositott) szemelyhez kotodik,
es nem lakcimhez (azaz egy adott embere', nem aze', aki egy adott cimen
lakik). Viszont a lakcimvaltozast mar be kell jelenteni, es ehhez mar kell a
szemelyi.
Egyebkent Mo-on mar ugy 30 eve nem kotelezo (sem jogi, sem tarsadalmi
ertelemben) a nevcsere, tehat aki vallalja, az onkent teszi.

Ilo

Nemreg ismet belebotlottam a "titkos hazassagba", es eszembe jutottatok.
Szerintem erdekes kis tortenelmi adalek.

Arrol van szo, hogy a kozepkorban a hazassag ervenyessegenek nem volt
feltetele nemhogy a pap, de meg tanuk jelenlete sem (ugy a 15-16. sz-ig -
Nyugat-Europarol van szo, azt sajnos nem tudom, hogy igy volt-e
Magyarorszagon is).
Az egyhaz (reformacio elott vagyunk, az eretnekmozgalmak ehhez kapcsolodo
viszonyarol nem tudok) ugyanis azon az allasponton volt, hogy a hazassagrol
csak a ket erintett fel donthet (nem szukseges a szulok beleegyezese, es
masfelol nem szabad senkit arra hazassagra kenyszerinteni), es a hazassagot,
mint szentseget a ket fel _maga_ szolgaltatja egymasnak, es nem a pap. Ebbol
kifolyolag az egyhaz azokat a hazassagokat is elismerte, amelyeket a ket fel
egymagaban, pap es tanu nelkul kotott.
Persze mivel akkoriban az embereknek ugy  kb. ugyanannyira lehetett a
verukben a monogamia, mint manapsag, ebbol idonkent jogi termeszetu
bonyodalmak fakadtak, hiszen eleg nehez bizonyitani, hogy fennall egy
hazassag, ha a megkoteskor nem volt tanu es a ket fel kozul az egyik azt
allitja, hogy hazassagot kotottek, a masik pedig tagadja ezt, mert massal
akar egyuttelni. Hogy az egyhaz mennyire komolyan gondolta ezt a
hazassagfelfogast, abbol derul ki, hogy nemegyszer a titokban kotott
hazassag kerult ki gyozteskent a birosagi perbol, meg olyankor is, ha ez azt
jelentette, hogy egy kesobb, pap elott kotott hazassagot ervenytelennek
kellett nyilvanitani es az abbol szarmazo gyerekek hirtelen torvenyesbol
fattyukka valtak.
Ezek miatt a bonyodalmak miatt eleinte csak probaltak lebeszelni a papokat
arrol, hogy osszeadjanak altaluk nem ismert parokat, hiszen igy nem
tudhatta, valoban szabad-e mindket fel, kesobb - a vilagi hatosagok
nyomasara - vegul kialakult az a gyakorlat, hogy csak azt a hazassagi eskut
tekintettek ervenyesnek, amelyet pap jelenleteben kotottek (a felek tovabbra
is egymasnak adtak a szentseget, espedig nem a templomban, hanem annak
kapujaban - csak a hazassag megkotese utan vonultak be a templomba egy
misere).

Tulajdonkeppen igen erdekes a titkos hazasagokkal osszevetni azt, amit most
Moni jegyzett meg, azaz hogy sokan abbol indulnak ki, hogy aki nem tett
eskut legalabb egy allami alkalmazott elott, az ugysem gondolja komolyan.
Ebbol a szempontbol tulajdonkeppen a kozepkor jobban bizott az emberek
felelossegtudataban, mikozben az ujkor erosebben gyamkodott.

Ilo