Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 7
Copyright (C) HIX
2002-01-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: nevek es forditasi kerdesek (mind)  38 sor     (cikkei)
2 Re: szegyenlik (mind)  23 sor     (cikkei)
3 Re: Re: nyelv es tipp lista (mind)  20 sor     (cikkei)
4 Re: magyar klaviatura (mind)  15 sor     (cikkei)
5 Re: me'dia'kok (mind)  17 sor     (cikkei)
6 Re: magyar honapnevek valojaban (mind)  20 sor     (cikkei)
7 Forditas segedletek (mind)  25 sor     (cikkei)
8 Nekem mar jo.... (mind)  11 sor     (cikkei)
9 Outook Express beallitasa (2) (mind)  37 sor     (cikkei)
10 Egyjelentesu szavak (mind)  10 sor     (cikkei)
11 Re: kulfoldi varos magyar neve: (mind)  29 sor     (cikkei)
12 FW: Nyelvbe: Vegyes (mind)  23 sor     (cikkei)
13 nevek (mind)  27 sor     (cikkei)
14 OFFT: TIPP es moderator (mind)  12 sor     (cikkei)
15 RE: ***ejtsuk :-o (mind)  12 sor     (cikkei)
16 Re ikes/iktelen, stb. (mind)  30 sor     (cikkei)
17 Re: Honapnevek (mind)  28 sor     (cikkei)
18 RE: *** HIX NYELV *** #6 (mind)  21 sor     (cikkei)
19 RE: Felresikerult nyelvi atultetesek (mind)  38 sor     (cikkei)
20 Mondasok 1. (mind)  192 sor     (cikkei)
21 Ly (mind)  4 sor     (cikkei)
22 i, u', u" -nek (mind)  21 sor     (cikkei)
23 Ami tegnap kimaradt; Re: Nevek es masok (NYELV.5.200201 (mind)  48 sor     (cikkei)
24 Re: me'dia'kok (NYELV.6..20020115) (mind)  22 sor     (cikkei)
25 RE: nyelv es tipp lista (mind)  46 sor     (cikkei)
26 Re: ekezet (mind)  17 sor     (cikkei)
27 Re: ekezet, Mahlzeit ... (mind)  8 sor     (cikkei)
28 Re[2]: Nevek es masok (mind)  61 sor     (cikkei)
29 Re: ikes/iktelen, stb. (mind)  22 sor     (cikkei)
30 Re: ly (mind)  14 sor     (cikkei)
31 Re: ikes/iktelen, stb. (mind)  44 sor     (cikkei)
32 Re[2]: Magyar udvozles (mind)  9 sor     (cikkei)
33 Re: j, ly (mind)  9 sor     (cikkei)
34 Re: Katona (mind)  8 sor     (cikkei)
35 pontpontpont, smiley (mind)  22 sor     (cikkei)
36 Re: Ugy gondolom (mind)  14 sor     (cikkei)
37 Re: 8,25 (mind)  17 sor     (cikkei)
38 Re: -on, -en (mind)  21 sor     (cikkei)
39 Re: Felresikerult nyelvi atultetesek (mind)  10 sor     (cikkei)
40 Re: tanitas (mind)  12 sor     (cikkei)
41 Re: kell, hogy (mind)  12 sor     (cikkei)
42 Re: me'dia'kok (mind)  24 sor     (cikkei)
43 Re[2]: konzervativizmus a nyelvben (mind)  8 sor     (cikkei)
44 Re[2]: Magyar udvozles (mind)  13 sor     (cikkei)
45 Re: hagy/hadd (mind)  12 sor     (cikkei)
46 Re[2]: -el (mind)  15 sor     (cikkei)
47 Re: Lord Epping's (mind)  67 sor     (cikkei)
48 dzs es tizedek (mind)  27 sor     (cikkei)
49 Tipp (mind)  13 sor     (cikkei)
50 "temeszetesen, hogy" es tsai + Tanya + eletkep (mind)  25 sor     (cikkei)
51 hibak (mind)  27 sor     (cikkei)
52 Pap Gabor riport I (mind)  165 sor     (cikkei)
53 mindenfele (mind)  117 sor     (cikkei)
54 Re: tobbeknek (mind)  91 sor     (cikkei)
55 Scrabble (mind)  7 sor     (cikkei)
56 Re: kell hogy (mind)  14 sor     (cikkei)
57 Re: Ly (mind)  14 sor     (cikkei)
58 Re: Honapok magyar nevei (mind)  31 sor     (cikkei)
59 eszek (mind)  5 sor     (cikkei)
60 Re: koszonet ,media (mind)  13 sor     (cikkei)
61 Re: nevek es forditasi kerdesek (mind)  10 sor     (cikkei)
62 < Reszemrol maximalisan az ekezetes betuk hasznalatanak (mind)  12 sor     (cikkei)
63 > Ejtjük. Inkább figyelj erre. Az ly megszüntetése nem (mind)  5 sor     (cikkei)
64 Szervusztok (mind)  8 sor     (cikkei)

+ - Re: nevek es forditasi kerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Switzerland]
> Temakor: nevek es forditasi kerdesek ( 56 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 16:13:13 CET 2002 NYELV #6
> Amikor en elkezdtem kufoldon dolgozni, az elso fonokom, 
> Johan, nagyon odafigyelt arra, hogy nekem a Berki van elol, 
> a Szilvia pedig utana. Ezert minden hivatalos papiron, 

Szerintem csipett.

> Ezt a nevet me’g itt, Svedorszagban is sokszor rosszul irjak. Otthon
> meg siman “A’lmos Oliver” illetve “Alma’s Oliver” kapta a

Lesznek meg kulonbek is szerintem :)
Mivel eredeti magyar nevem van, ezert en egy adatbazisban 
gyujtom, hanyfelekeppen ejtik es deformaljak :)

>  Ha az a dontes szuletik, hogy itt ne vitassunk meg ilyen temat, 

Szerintem nem lesz ilyen dontes, mivel a lista nem 
MAGYARNYELV, hanem NYELV.

> valaki felhozta az idegen nevek magyarositasat is : -). Egy regenyben,
> amit most olvastam, az egyik not “Tanya”-nak hivjak. Ez hogy’ hangozna
> (fog hangzani) a magyarra forditott konyvben? Ha jol

Tanyja. :)

> Bocs, ha nem idevago temakrol irtam es tul hosszan : -).

En szivesen olvastam, mivel vmikepp hasonlo problemaim vannak, 
csak eggyel tobb + eggyel kevesebb - +1 (2 gyerek, 4 nyelv) -1 (2 
orszag)

Udv,

awender
+ - Re: szegyenlik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Bemutatkozas ( 31 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 15:03:11 CET 2002 NYELV #6
> Gyurkó Dávidnak hívnak, van, ki Dúalon néven ismer, s azért iratkoztam
> normálisan író emberekrol hallani, s mi tagadás, szeretném az
> esetleges hibáim is javítani. Egyszeruen borzalom, emberek mennyire

Csak mert irtad, hogy hibaid is javitanad...

> kevesek szégyenlik ezt annyira, hogy ha már nem tudnak helyesen írni,

helyesen: "szegyellik"

> ehhez hasonló, mikor angol kifejezéseket használnak meglévo magyar
> "ixpressönök" helyett. Miért kell?!

Tudnal peldat mondani? Erdekelne mire gondolsz.

Udv,

awender
+ - Re: Re: nyelv es tipp lista (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: ide-oda (NYELV.5.20020114) ( 32 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 18:44:18 CET 2002 NYELV #6
> Utóbbiban egyetértek, a magam részéről is ezt remélem, de 
> továbbra is fenntartom, hogy a TIPP keretein belül is 
> megfértek volna a nyelvi kérdések, még ha a várakozás(om)on 
> felüli kezdeti NYELV-forgalom nem is engem igazol.

En lehet hogy qrva sotet vagyok, de mi koze a tippnek a nyelvhez? 
Nekem a tipprol a lottozas jut eszembe, a nyelvrol meg a beszelt 
nyelv. Ala tudnad tamasztani velemenyed?

Soha a budos eletben eszembe nem jutott volna hogy a tippre 
barmilyen nyelvi kerdest beirjak.

Udv,

awender
+ - Re: magyar klaviatura (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Italy]
> Temakor: PIZZA ( 47 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 15:03:19 CET 2002 NYELV #6
> Otthon pedig vettem a PC-hez egy magyar nyelvu klaviatura-t, azonban
> az itteni szakemberek szerint nem lehet osszekombinalni. Nem tudom, mi
> benne az igazsag.

Nem igaz. Mondd meg milyen OS-t hasznaltok, aztan meguzenem 
a "szakembereknek" mi a teendo. :)

Udv,

awender
+ - Re: me'dia'kok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: me'dia'kok ( 22 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 09:43:18 CET 2002 NYELV #6
> a medium az egyes szam, ezert helyes a mediumok, de a media mar eleve
> tobbes szam, igy helytelen a mediak.

Jol gondolod. Csak az a bibi, hogy nem latinban hasznaljuk a 
kifejezeseket, hanem magyarban - ezert a "media"-nak lehet 
tobbesszama. Magyarban erdekes a helyzet, ugyanis szerintem a 
media szo takarhatja az osszes media-t, ezenkivul pedig a 
tobbesszammal hangsulyozhatjuk azok kulonallosagat.

Udv,

awender
+ - Re: magyar honapnevek valojaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX NYELV *** #5 ( 62 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 10:43:42 CET 2002 NYELV #6
> A régi magyar hónapnevek szentekrol és ünnepekrol voltak elnevezve.
> Boldogasszony hava, böjtelo hó, böjtmás hava, Szent György hava,
> pünkösd hava, Szent Iván hava, Szent Jakab hava, kisasszony hava,
> Szent Mihály hava, Mindszent hava, Szent András hava, karácsony hava.
> Sylvester János ajánlotta a magyar-latin nyelvtanában hogy a februárt
> és a márciust böjtelo illetve böjtmás hónapnak nevezzék. A XIX.
> században használtak ilyen hónapneveket: télelo, télmás,
> télharmadhó...

Ez rendkivuli modon tetszett! Nem tudtam rola, de megtanulom. 
Halas koszonet erte!

Udv,

awender
+ - Forditas segedletek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haho !

:> Ha az a dontes szuletik, hogy itt ne vitassunk meg ilyen temat, 
:> akkor en szeretnem a vallalkozo kedvu levelezotarsakat 
:> megkerni, engedjek  meg, nekik kuldjek ilyen kerdesekett. 
:> Engem nagyon zavar, ha nem talalok megfelelo magyar forditast 
:> egy-egy kifejezesre. Egyebkent, valaki felhozta az idegen nevek 
:> magyarositasat is : -).

Szerintem ez még simán beleférne a NYELV profiljába !

Nekem is lakik egy ismerősöm Angolhonban, akinek sokszor 
jó lenne, ha tudnánk segíteni újfajta kifejezések korrekt magyar 
fordításában.



:> Évek óta nem láttam ekkora HIX-digestet, mint a mai Nyelv.

Én is csak néztem, hogy: 251K !!! 
Pedig de HTML, se grafikus képek csatolása... :-)


Szép napokat: Antal Attila
http://www.externet.hu/aas
+ - Nekem mar jo.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasztok!

Tegnap állítottam az Outlook Express-en, így nálam már kifogástalanok a
lista ékezetes szövegei, nincs kalap ill. hullám az őŐűŰ-kön!

Most visszaküldök egy levél részletet, hogy ellenőrizzem, a küldés is
rendben van-e.

>Á, É, Í, Ó, Ő, Ö, Ú, Ű, Ü, ß, á, ä, í, ó, ő, ö, ú, ű, ü.

Cap, 
+ - Outook Express beallitasa (2) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Lista!

Sikerült úgy beállítani az Outlook Express-t, hogy a listával való
levelezésemben helyesen küldi el és a listán helyesen is látszanak az
ékezetek.

A körülmények: Windows 98 angol, de a Start/Settings/Control
Panel/Keyboard/Language-nél Hungarian van beállítva és használok MultiKey
billentyűzet definiáló programot, de azt nem tudom, hogy ennek van-e
közvetlen szerepe.

Az Outlook Express 5.5 beállításai:

- Tools/Options/Send/International Settings-ben Central European (ISO).

- Tools/Options/Send/Mail Sending Format-ban Plain Text.

- Tools/Options/Read/International Read Settings-ben: Use default encoding
for all incomming messages-t kipipálni.

- Tools/Options/Read/Fonts-ban:
Central European
Ariel
Courier New
(Medium)
Central European (Windows)
És végül legalul: Default encoding-nál Central European látszik.

A végén pedig Apply.

Részemről az ékezetes/ékezet nélküli téma lezárva. Megoldható, hogy a
többség jól lássa az ékezeteket (de nyilván elfogadható, ha valaki ékezetek
nélkül ír).

Kérem, hogy más levelezőprogramok helyes beállítását is írjátok meg.

Cap, 
+ - Egyjelentesu szavak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Par honapja a hun.nyelv-ben volt egy eszmecsere arrol, melyek 
azok a magyar szavak, amelyeknek egyetlen jelentese van.
A dolog nagyjabol azzal a megallapitassal vegzodott, hogy a 
tulajdonnevek, az osszetett szavak es a kotoszok tobbnyire 
egyjelentesuek.

Tud valaki tovabbi egyjelentesu szavakat?

Szegedi Ga'bor , http://gszegedi.freeweb.hu)
Szivesen nezek TV-t. Neha be is kapcsolom!
+ - Re: kulfoldi varos magyar neve: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

 [Slovak Republic]
>Ez volt az NDK un. keletnemetjeinel. A mai Nemetorszagban Balaton a Balaton
>neve.
>Altalanosan elfogadott elv, hogy adott orszag foldrajzi neveit ugy kell
>megnevezni, ahogy az orszag nyelven hivjak. (Tudom, sok ellenkezo
>gyakorlattal
>lehet talalkozni)
>A regi NSZK teruleten soha nem volt Plattensee a Balaton.
Krhm.. Csak eszembe jutott egy jatek a nemet RTL-en, a Jedparty (az ottani
Mindent vagy semmit!). A feladvany az volt: "A Magyar Tenger, Balatonnak
hivjak az ottaniak". A helyes valasz: Plattensee.

Lord Eppin:
>haran-got kon-gat. Akkor miert ez nem lehet igy elvalasztani: mad-zag? Mert
>a mai szabalyzat szerint ez a helyes: madz-ag! Es hogyan kell helyesen irni
Lehet, hogy valtoztak a szabalyok ilyen mertekben az elmult 18 evben?
Tudtommal ugy kell elvalasztani, hogy szotag _elejere_ keruljon a
massalhagzo, nem a vegere...
Egyebkent pedig azert, mert a magyar nyelvben van olyan ketjegyu betu, hogy
'dz', olyan pedig nincs, hogy 'ng'... Valoszinuleg azert van ez igy, mert a
'dz' egy hang, az 'ng' pedig ket hang. (A 'dz' a 'c' - es a 'dzs' a 'cs' -
zonges parja. Ugyanugy kepezzuk a 'dz'-t, mint a 'c'-t, csak megrezegtetjuk
a hangszalainkat..  Talan ugy lehetne legjobban szemleltetni, hogy probalj
meg egy rovid 'd' utan kimondani egy 'z' hangot! Hasonlitsd ossze a 'dz'
hanggal! Ugye, hogy van kulonbseg?)

Sücy
+ - FW: Nyelvbe: Vegyes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Gyapo: "kell, hogy" tema:
Szerintem hangsulyossa teszi a kulso vagy belso szuksegesseget a dolognak.

La'ng Attila D. :
"Japán: icsigacu, nigacu, szan-, si-, go-, roku-, sicsi-, hacsi-, ku-,
dzsú-, dzsúicsi-, dzsúnigacu."
Hehe.. Egyszeru szamlalas... 'Elso honap, masodik honap, harmadik honap...'
Gyanitom, hogy a kirundi felsorolas is ilyen...

A honap-temahoz kapcsolodoan a napoknak is megvan a maguk jelentese a
kulonbozo nyelvekben. A franciaban es az olaszban fokent bolygok neveit
viseli.. (Pl. Lunedi- Hold napja, Martredi - Mars napja...)

Vegh Izabella, pizza tema:
Ha Olaszorszagban elsz, bizonyara tudod, hogy a hivatalos olasz a Toscanai
nyelvjaras... De talan azt is tudod, hogy az eszaki es a deli tartomanyok
kozott oriasi kulonbsegek vannak, neha meg sem ertik egymast... Es innen
eredhet, hogy Sziciliaban c-cz-vel hallod a 'pizza' szot... De menj el
Firenzebe, biztos, hogy dz-vel fogod hallgatni...

Sücy
+ - nevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koncz Laszlo:
>foldrajzi neveket azon a neven kell hasznalni, melyen az adott orszagban
>hivatalosan nevezik. Ám nem itthon, hanem külföldön. Vagyis Párizs, Bécs
>továbbra is Párizs, Bécs marad itthon, magunk között.

Ezzel van egy kis gond. Ha valaki utazgat, akkor esetleg 5-10-20 nevet
kellene tudnia varosoknak, hegyeknek, folyoknak, nevezetesebb helyeknek. Es
mi van, ha Kenyaban szeretne beszelni Parizsrol? Tudnia kell 'kenyaiul'
Parizs nevet?
Szerintem jobb lenne az eredeti nevet hasznalni a vilag osszes orszagaban.
Ha egyszer Paris, akkor legyen az, a kiejtes egy masik dolog. Ha valaki
tudja franciaul, akkor jo, ha nem, akkor meg mindig jobb ha fonetikusan
mondja, mintha megprobalja pl. vietnamiul, mert abbol mutet lesz. :-)

Olvasom tovabb:
Wawel:
>- Pozsonyban voltam, bár szlovák barátom azt mondta, hogy Bratislava...
>
>Neki az, nekem ez!

Na most kepzeljunk el egy tarka, soknemzetisegu tarsasagot, ahol van egy
kozos tarsalgasi nyelv, de a neveket 30 felekeppen mondjak. Milyen
beszelgetes lesz abbol?

Udv.:


+ - OFFT: TIPP es moderator (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

:
>továbbra is fenntartom, hogy a TIPP keretein belül is
>megfértek volna a nyelvi kérdések, még ha a várakozás(om)on
>felüli kezdeti NYELV-forgalom nem is engem igazol.

Engem a TIPP-rol egy trefas megjegyzes miatt kimoderaltak. Nem tudom a
NYELV-en van-e moderator, de ha van, jo lenne ha nem kovetne TIPP-es
kollegaja modszereit.

Udv.:


+ - RE: ***ejtsuk :-o (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

L:C:
>mondhassuk eztet igy is, nem báncsa a fülem, mégcsak nem is
>hasogassa...

Nem voltal pontos. :-))
'Helyesen': banccsaja fulem.

Booaaaa....

Udv.:


+ - Re ikes/iktelen, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: ikes/iktelen, stb. ( 39 sor )
>Idopont: Mon Jan 14 13:43:51 CET 2002 NYELV #5
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
>S ha mar itt tartunk: nem ertek egyet azzal, hogy a magyar ABC-ben a dz es
>foleg a dzs kulon betukent szerepel. Igaz, ezek valoban kulon hangok; de
>vannak mas hangok is a magyar nyelvben, melyeket maskepp ejtunk, mint
>ahogyan irjuk, pl. az NG szokapcsolat, mondjuk a HARANG szoban. Azert nem
>ugy kell elvalasztani, hogy harang-ot kong-at, hanem a megszokott modon:
>haran-got kon-gat. Akkor miert ez nem lehet igy elvalasztani: mad-zag? Mert
>a mai szabalyzat szerint ez a helyes: madz-ag! Es hogyan kell helyesen irni

Ez annyira nem jott be. :)
A helyes a ma- dzag elvalasztas.

>azt az olasz etelt, mely mara mar polgarjogot nyert a magyarban is. Ha
>kovetkezetesek vagyunk, akkor igy kellene irni: piddza. Meg furcsabb az
>egyetlen harombetus hang, a dzs. Ez csak idegen szavakban fordul elo:
>dzsinn, dzsem, dzsungel. Akkor miert kulon betu? Miert kell igy
>elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?

Ez sem az igazi
ma- ha- ra- dzsa

Eleg ritkan kezdodik az elvalasztott tag maganhangzoval.
Ilyen pl.: te- a.

Panni
+ - Re: Honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello.

Honapnevekrol kerdezett itt valaki, nos, az Arvisura idoszamitasa 
szerinti honapnevek az alabbiak:

Medvetor hava     (kat.: Boldogasszony hava) januar
Szarvastor hava (kat.: Bojtelo hava) februar
Bolenytor (Fak hava)  hava (kat.: Bojtmas hava) marcius
Baranytor (Rugyezes hava)  (kat.: Szt.Gyorgy hava) aprilis
Borjutor (Viragzo elet) hava (kat.: Punkosd hava) majus
Godolyetor (Eper) hava (kat.: Szt. Istvan hava) junius
Tehentor (Aratas) hava (kat.: Szt. Jakab hava) julius
Aranyasszony (Boseg) hava (kat.: Kisasszony hava) augusztus
Tigris (Almaszuret) hava (kat.: Szt. Mihaly hava) szeptember
Oroszlan (Szureteles) hava      - || - ugyanaz
Halak (Begyujtes) hava (kat.: Mindszentek hava) oktober
Disznotor hava (kat.: Szt. Andras hava) november
Istenfiak (Tarkanyok) (kat.: Karacsony hava) december

Az Arvisura-rol es annak idoszamitasarol (akar nyomtathato formaban is) 
kozelebbi es bovebbi ismereteket az alabbi helyen olvashattok:

http://arvisura.fw.hu/

Arvisura - Igaz szolas

--

+ - RE: *** HIX NYELV *** #6 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: megszuntetesek ( 12 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 14:53:33 CET 2002 NYELV #6
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Ha 100 ezer szot es 100 fele valtozatat veszem alapul, akkor 10 millio
> betucsoport a nyelv. Ez 3 byte-tal kodolhato. Szuntessuk meg a
> karaktereket, nem lesz veluk tobb gond, eljenek a szamok! :-)))
> De azon a modon Petofi es Arany mar valahogy nem lenne az igazi... :-)

Hurrá!
00100010100010010111101000011111101?
01110111011111011010101! 011101???
01110111110111101... 011110110111001111110110!
011101111011010101110111 :-)
011010011010100111111010010111111!!!


Biró Zsolt
Tel: +36-94-500-545
 <mailto:>
+ - RE: Felresikerult nyelvi atultetesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

+AD4- Felado : vi+AEA-inf.bme.hu +AFs-Hungary+AF0-
+AD4- Temakor: Felresikerult nyelvi atultetesek ( 27 sor )
+AD4- Idopont: Tue Jan 15 03:03:14 CET 2002 NYELV +ACM-6
+AD4- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
+AD4- 
+AD4- Latom, van a listan nehany fordito is.  Ha van hasonlo 
+AD4- bakigyujtesuk, orommel o
+AD4- lvasnam, esetleg valamit tanulhatunk is belole.

+AM0-gy hirtelen csak a k+APY-vetkez+AVE-k jutnak eszembe:

Angolr+APM-l magyarra ford+AO0-totta valaki:
+ACI-Redox potential+ACI- +AD0- +ACI-V+APY-r+APY-s +APY-k+APY-r nemz+AVE-k+AOk-
pess+AOk-ge+ACI- (...helyett kellett volna: redox potenci+AOE-l, vagyis a vegy+
APw-letek reduk+AOE-l+APM--oxid+AOE-l+APM- reakci+APM-kban val+APM- r+AOk-szv+A
Ok-tel+AOk-nek k+AOk-pess+AOk-ge)
+ACoAKgAq-
Magyarr+APM-l n+AOk-metre ford+AO0-totta valaki:
+ACI-Metilink+AOk-k+ACI- +AD0- +ACI-Kleine metilene+ACI- (no comment)
+ACoAKgAq-
Erd+AOk-lyi kis falu neve: K+AOk-nos (minden bizonnyal arra utalva, hogy k+AOk-
nnal/k+AO0-nnal +AOk-p+AO0-tett+AOk-k) - megd+APY-bbent+AVE-en eredeti rom+AOE-
n ford+AO0-t+AOE-sa: +ACI-Sulf+ACI- (v+APY-. +ACI-Sulphur+ACI- - a k+AOk-n rom+
AOE-n ill. latin megfelel+AVE-je)
+ACoAKgAq-
Egy nagyon veszedelmes mell+AOk-ford+AO0-t+AOE-sr+APM-l is hallottam, amikor eg
y orsz+AOE-gos, hiteles+AO0-tett ford+AO0-t+AOE-sokat kiadni jogosult ford+AO0-
t+APM-iroda egyik nagybecs+AXE- tagja (c+AOk-g nev+AOk-t nem +AO0-rom le, m+AOk
-g bepereln+AOk-nek) egy ipari felhaszn+AOE-l+AOE-sra k+AOk-sz+APw-lt ford+AO0-
t+AOE-sban csak a m+AOk-rt+AOk-kegys+AOk-get tette +AOE-t magyarra (h+APw-velyk
 helyett centim+AOk-tert +AO0-rt), +AOE-m az +AOk-rt+AOk-keket elfelejtette kon
vert+AOE-lni. Ha a f+AOE-ma igaz, a f+AOk-l gy+AOE-rat sz+AOk-tdobta az egyik, 
ilyen m+APM-don alulm+AOk-retezett kaz+AOE-n.

+ANw-dv+APY-zlettel

Bir+APM- Zsolt
birozs+AEA-axelero.hu +ADw-mailto:birozs+AEA-axelero.hu+AD4-
+ - Mondasok 1. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Valaki szólhatott volna, hogy 199 sor a limit...

LASZLO

> Eegyetlen kerdesem: van-e ertelme ilyen dolgokrol csevegni,
> ahelyett, hogy komolyabbakrol esne szot.

  Nem értem a kérdést. Miért nem komoly dolog, hogy valamit miért
mondanak úgy, ahogy mondják? Tudja minden beszélni tudó magyar, hogy
miért képződik a pajtás megszólítás a pajta nevű mezőgazdasági
épületből? Nem tudja. Én se tudom, de érdekelne. Tehát beszélni kell
róla.

ZSOLT

> Kihasználva a fórum adta lehetoséget, ha lehet kérem, sot könyörgök:
> ha valakitol azt halljuk: "odaadnád nekem azt a poharat" -
> JAVÍTSUNK! Lehet, hogy ez csak jelenlegi orületem, de idegrángást
> kapok attól, hogy az aktus irányától függetlenül csak az "ODA"
> változat látszik túlélni a mai magyar nyelv(ezet)ben.

  De NE javítsunk! Ez nem hiba. Timár György is mondta: ha lefekszem egy
nővel, az nem _ideadja_ magát, hanem _oda._ A probléma azonos a
jövök--megyek kérdésével: "rögtön jövök", mondja a pincér, holott ő
nem jön, hanem megy. Tudom ajánlani Szepesy Gyula könyvét, a Nyelvi
babonákat a MEK-ből, egy fejezetet szentel a kérdésnek. Én itt ezért
nem részletezem.

> Ne szegényítsük gyönyöru nyelvünket ilyen galád módon. Kérek
> mindenkit, aki valamilyen rokonságot érez nyelvünkkel - javítsa ki a
> bátran e szellemi elszegényedetteket. Én már évek óta teszem, de ez
> nekem kötelességem is, hiszen nyelvünkbol élek.

  A nyelvi babonákat, amint Szepesy elmondja, legnagyobbrészt a művelt,
főként nyelvileg művelt emberek terjesztik, írók, tanárok, nyelvészek.

> Egy másik javítanivaló: a "hadd" helyett a "hagy" használata. Nem
> tudom, honnan csöppent a köznyelvbe a "hagy" forma.

  Onnan, hogy ez eredetileg _hagyd,_ és egy ilyen mássalhangzó-torlódás
kétféleképpen is le tud egyszerűsödni. Mindenképpen a _hadd_ a helyes.

KACS

> Kicsit en is gondolkodtam a megszolitason, mint tette azt Karoly
> ) is. En most egyreszt azert ezt valasztottam,
> mert talan kicsit valasztekosabb, mint a "sziasztok" (bar talan
> azzal sincs semmi gond;).

  Nem sokkal választékosabb, Kacs. A szia(sztok) több évtizedre
visszanyúló történetet mondhat magáénak, és mivel manapság a csocsi
járja, lassan a szia is olyan avétos lesz, mint az, hogy járjék
kigyelmed bátorsággal, nagy jó uram, mindétig az Úr segedelmezze...

> mint a helytelen formaja a "szerbusz".

  Ezt a helytelen formát magyar írók tökmelegei írták le már, üss föl
könyveket. Semmi baj ezzel a formával nincsen. Kit érdekel, hogy
kétezer évvel ezelőtt ez a latin "servus humilibus", alázatos szolgája
átvételével alakult ki? Az akkor volt. Ma a szervusz egy egyenrangúak
közötti üdvözlés, és miért ne zöngésülhetne benne egy betű? Az emberek
háromnegyed része b-vel ejti, hadd írja b-vel, ha akarja. Én
rendszeresen írom mindkét formában.

> Terkepen is szivesebben latom, ha igy irjuk oket, es alatta
> zarojelben a jelenlegi hivatalos nevet.

  Inkább fordítva. Vagy akkor mi legyen, "Budimpes^ta (Budapest)"? Mert
a szerb neve ez. És van német neve is, Ofenpest (régies).

> Ha egy terkep magyar kiadasu es magyaroknak szantak, akkor legyen
> elsodlegesen magyarul.

  Ebben az esetben igen. De a mai térképek ama része, mely túlnyomónak
mondható, többnyelvű. Más részük pedig tudományos igényekkel készült
és nem Bagdadot, hanem Baghda-dot ír, ékezettel, mint például a
világatlasz, ami nekem van.

> Miert is ne lenne jo Parizs, Brusszel vagy eppen Bukarest?

  Jónak jó, csak más dolog mondani valamit és más dolog a térképre írni.
A térképeket egyre inkább nemzetközi használatra szánjuk, már a
nyolcvanas évekből is vannak térképeim, amiken tíz nyelven olvasható a
jelmagyarázat. A másik fele pedig, hogy van térképem, ami nem
Magyarországon készült, noha itthon vettem, a magyar kiadó csak a
borítót készítette hozzá, a többi német. A jelmagyarázat tizenhat
nyelvű, magyarul is megvan, elég sok hibával. A térképfeliratok mindig
olyan nyelvűek, amilyen ország területén fekszenek: Skarvbergtunnelen
Norvégiában, Riisitunturin kansallispuisto Finnországban, Kiskunsági
Nemzeti Park Magyarországon. (De Windmühle, Kiskunhalas mellett --
szerkesztői hiba!) Mármost ha nem tudom az idegen városneveket, akkor
ennek az Európa-atlasznak nem veszem hasznát, és más hasonló
kiadványoknak sem. Nem igazodom el rajtuk.

ATTILA

> Nem kötetkedésül, mert a világ leghülyébb helyesírási ténye, csak az
> érdekesség kedvéért, de helyesen: Fertő tó (1954 óta), ugyanis
> állítólag a névnek nem kötelező eleme a tó utótag.

  Szentigaz. Tó nélkül is használják: a Fertő mentén, úsztam a Fertőben,
ellenben azt nem mondjuk, hogy lementem a Fehér mellé, pedig olyan tó
is van. De van neki olyan neve _is,_ hogy Fertő-tó. Ezt is használjuk.
Mivel pedig ez szabály szerint kötőjeles, nem változtathatjuk meg arra
való hivatkozással, hogy ez csak az egyik neve.

> Természetesen nemzetközi térképeken, vasúti menetrendekben és egyéb
> hasonló adatbázisokban ragaszkodni kell az egyértelműséghez és így a
> mindenkori államnyelvhez,

  Akkor állásunk pontja igen közel van egymáshoz.

> (Amúgy milyen jó, hogy ott a Fünfkirchen / Quinque ecclasiae, hiszen
> különben nem tudnánk egyértelműsíteni a Pécs etimológiáját, és azt
> hinnénk hogy 'kemence', mint Pest, holott sokkal valószínűbb az 'öt'
> etimologikus jelentés.)

  Milyen nyelven jelentené a p-é-cs hangsor az ötöt? Mert az ind
pancs-pandzs igencsak távol áll tőle, hiába honosodott meg Európában
többek között a puncs szóban (amely italnak öt összetevője van).

> Én amennyire ellenzem az ly megszüntetését, annyire pártolnám az í,
> ú, ű megszüntetését.

  Was? Mivégre?

> zsibong : zsivaj; kacag : kacaj; robog : robaj; de nincs *bivog :
> bivaly.

  :)))
  Hogyne lenne. Bivog ebből következőleg azt jelenti, hogy bután bámul
és eszi a füvet.
  De akkor most tedd hozzá, hogy cseveg: csevely, és törpengj, hogy ez
hogy lehet.

HUNTER

> Ilyen nagy hiba lenne ez az "ejtsük"? Már többen is
> helytelenítették.

  Nem suksükölünk, amint mondani szokjuk. Ez nem "ízes magyar
tájszólás", hanem tudatlan beszéd. Nyelvileg képzett ember ilyet nem
mond akkor sem, ha hetven évvel ezelőtt alig két iskolát végzett (mert
az ő idejében még így mondták, nem osztálynak), azóta összesen kétszer
járt bent a városban (Hajdúfülemüle-alsón) és egész nap a földet túrja
kint a tanyán. Ettől még tudhat jól magyarul, és ha tud, nem mondja.

> Pl. Kő Sári, Mustár Tamás, és még sorolhatnám. (Aki nem jött volna
> rá: Sharon Stone és Thomas Muster.)

  A muster milyen nyelven mustár? Mert angolul, franciául mustard.
Németül a Muster mintát jelent, hollandul (ejtsd müszter) viszont
szörnyet!

> Azt se felejtsük el, hogy a lista neve *nem* HIX MAGYAR NYELV.

  Csatlakozom!

> Egyetlen kérésem volna. Ha olyan kérdésözönünk volna, ami lényegében
> egy témába tartozik (lásd Szegedi Gábor levelei), azt próbáljuk meg
> egy levélbe összeszedni.

  Szintén csatlakozom. Most (meg tegnap is) úgy próbáltam, hogy külön
kigyűjtöttem az ékezetprobléma és az ly leveleit és külön a többit. Ez
viszont elég macerás, úgyhogy nem hiszem, hogy állandó szokásommá
válna.

HUBA

> Valamikor régebb hallottam valami olyasmit a TV-ben, hogy az ikes
> igéket (-ik -be végzodo igék), ugyanugy kell írni, mostantól mint a
> többi igét.... Pl.: eszik - eszek ( eszem helyett )

  Nem az írásról van szó, hanem az ejtésről, azt írod, amit ejtesz. De
nem _kell._ Egyszerűen arról van szó, hogy elmosódott a különbség az
alanyi és a tárgyas ragozás között, főleg az ikes igéknél, és ma már
nemigen számít, hogy "kenyeret eszem" vagy "kenyeret eszek". Már a
Valahol Európában-ban is az van: "Könyörgöm, akasszuk fel!", holott ez
tárgyas ragozás lenne. Ennek ötven éve. Azóta rengeteget fejlődött a
nyelv, s a szigorú különbségtétel már nem olyan szigorú.

MOIMEME

> Eljen a hosszu o, u, I, a karikas u (cseh), az athuzott l (lengyel),
> az athuzott o (dan), a kalapos g (torok), a hullamos a (portugal) a
> sarkantyus t (roman) es tarsaik!

  Bocs, Moimeme, a török g nem kalapos, mert a kalap ilyen: ^, a török g
ékezete pedig ilyen: U. Kalapos g az eszperantóban van. Én csónaknak
hívom a török g ékezetét, mert olyan a formája.

folyt. köv.
+ - Ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mártonfi Attila küldi Nektek, már ő is kimerítette a sorlimitjét:

> Lakályos : lakájos, gomblyuk : gombjuk, comblyuk : combjuk, klublyuk
> : klubjuk...
+ - i, u', u" -nek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Attila! 

Ejnye, csak Neked írtam? Úgy tűnik kimaradt, elfelejtettem 
beküldeni a többivel együtt. Talán még érdemes...? 

Köszönöm a köz nevében is a részletes és kimerítő választ, 
így már értem - legalábbis érteni vélem - és elfogadom a 
nyelvújítási javaslatodat. Mi nyilván kevesek vagyunk a 
változtatáshoz. Valóban, ez is egy következetlenség a 
nyelvtanunkban, amit talán idővel ki fog vetni magából, 
ahogy Grétsy László mondta valami másra. 

Én azt nem értem - erről is volt szó a TIPPen -, hogy a 
mély hangrendű igék feltételes módú ragja miért lesz minden 
esetben magas (-nék), miért nem illeszkedik? Talán a egyes 
és többes szám megkülönböztetése végett? Nekem ez valahogy 
nem magától értetődő, nagy ritkán bizony korrigálnom kell 
magamat szóban - írásban soha ;) -, de a gyereken is látom, 
hogy időnként eltéveszti, pedig nemigen hallja helytelenül. 

Ezt azért majd küldöm a NYELVre is. :)
+ - Ami tegnap kimaradt; Re: Nevek es masok (NYELV.5.200201 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Attila! 

> Amúgy milyen jó, hogy ott a Fünfkirchen / Quinque 
> ecclasiae, hiszen különben nem tudnánk egyértelműsíteni 
> a Pécs etimológiáját, és azt hinnénk hogy 'kemence', mint 
> Pest, holott sokkal valószínűbb az 'öt' etimologikus 
> jelentés.)

Erről már volt szó a TIPPen vagy két éve már, Bécs kapcsán, 
én kevertem ide Pécset is. Visszakereshető. Igen, mint 
kiderült, nem a szláv Pec'-ből (pince, börtön) ered - az 
meg a törökből, miképpen Bécs magyar és szerb-horvát neve 
-, hanem a szláv öt számnévből (lásd németül). 

-----

> ... (hatalmi szóval, észérvekkel, érzelmekkel stb.) 
> Én amennyire ellenzem az ly megszüntetését, annyire
> pártolnám az í, ú, ű megszüntetését.

Várom a meggyőzést, érzelmekkel, észérvekkel, kevésbé: 
hatalmi szóval. :) Mi a baj a hosszú í, ú, ű bötűkkel? És 
az ó, ő miért kedvezményezett? Nem jövök rá, mi lehet az 
oka. 

-----

> zsibong : zsivaj; kacag : kacaj; robog : robaj; de nincs 
> *bivog : bivaly. Ez még szabállyal is megadható. Sok más 
> amúgy tényleg nem, de tapasztalataim szerint a magyar 
> helyesírás tanulásában a legkisebb nehézséget okozza az ly

Másodikos (7 éves) lányom most tanulja, nagyon is 
eredményesen. :) (Még, hogy nincs helyesírás-oktatás...?!) 
Sokszor látom a muszájt ly-nal írva még kisdoktori címmel 
bíró korombeliektől is, pedig nem lenne muszáj. 

-----

> Magyarán ehhez a billentyűkiosztással nincs értelme 
> vesződni, a megjelenítés meg tapasztalataim szerint 
> legfeljebb a kettős éles ékezetek helyett tilde vagy 
> cirkumflex szintig szokott elromlani.)

Nekem ezek az ékezetek többnyire el is tűnnek, o és u 
jelenik meg, amióta finn szerveren keresztül kapom a 
leveleimet. Néha viszont átjön tokkal, vonással, 
meglepetésemre.
+ - Re: me'dia'kok (NYELV.6..20020115) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz István! 

> > hogy a mediak helytelen
> ... a medium az egyes szam, ezert helyes a mediumok, de a 
> media mar eleve tobbes szam, igy helytelen a mediak.
> Szerintetek hogy van ez?

Bizony, én is így emlékszem, meg a TIPP közönsége is, mint 
a közelmúltban ott bebizonyosodott. 

> P.S.: Kovetkezetesen ragaszkodom ahhoz, hogy valamit 
> "rajta" ertsek, es ne alatta, ugyszinten szamomra az 
> "unszimpatikus" szo nagyon antipatikus :-).
> Helyes ez igy?

Utóbbiban igazad van, Antit is kiveséztük vagy két éve, ha 
jól emlékszem az volt a végkövetkeztetés - de utána lehetne 
nézni, hála a HIX archívumnak -, hogy latin szóhoz latin 
előtag illik, inkább ne keverjük ide (is) a németet. 
Ha valamit rosszul ertettem, lelkem rajta, vagyis inkább 
alatta... De ebben a kérdésben nem mernék ilyen határozott 
állást foglalni. ;)
+ - RE: nyelv es tipp lista (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Awender! 

Érdekes, az írásod a legutóbbi számban nem jelent meg, 
biztosan a válasszal együtt szerepel majd holnap. 

> En lehet hogy qrva sotet vagyok, de mi koze a tippnek a 
> nyelvhez? 

Pusztán annyi, hogy pár hete ott vetődött fel az ötlet, 
mint általában a többi lista (utóbb az AUTO, a HANG, az 
UTAZAS), onnan szakadt ki, szegényítve ezzel a TIPP 
témaköreit, netán az olvasótáborát. Mi tagadás, nekem a 
TIPP a legkedvesebb listám, egyedül mellette tartottam ki 
éveken keresztül, bár a többi fent említett is érdekelne, 
de nincs időm (türelmem?) mindet követni, rég 
lemorzsolódtam. Félek, a NYELVvel is így fogok járni, de 
tudom, magamra vessek... Ezért kardoskodtam a lista ellen, 
mint ahogy annak idején a többi ellen is, vállalom, akár 
azzal a váddal együtt, hogy önös érdekből tettem. 

> Nekem a tipprol a lottozas jut eszembe, 

Lassan már nekem is csak az... 

> a nyelvrol meg a beszelt nyelv. 

Vagy a főtt, füstölt marhanyelv. ;) 

> Ala tudnad tamasztani velemenyed?

Csak ennyivel. Gyenge lábakon áll, viszont szőrös és 
kendőzetlen. ;) 

> Soha a budos eletben eszembe nem jutott volna hogy a 
> tippre barmilyen nyelvi kerdest beirjak.

Nekem igen, de inkább csak élvezettel - és remélem 
haszonnal - olvastam őket, ha előfordult ilyen hozzászólás 
(az előző levelek példáin láthatod, voltak szép számmal). 
Látom, még el is rontottam a tárgybeli hivatkozásokat, 
következetesen a TIPP 5. számára hivatkoztam, a NYELVetek 
helyett. ;) A 2001-ről nem is beszélve. Ez bizony 
anakronizmus. Meghátrálok a tömegnyomás hatására: Hát 
legyen NYELV, ha már úgyis van! ;) 

Szia(sztok): Gábor
+ - Re: ekezet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta :
>az az egyszerubb eset. Mar amikor, persze. Kivancsi lennek egy
>emberre aki pl. VMS-en ssh-zva olvasna a NYELVet mit latna az
>ekezetes levelekbol. Jo, elismerem, nincs tul sok ilyen, vagy ha
Anno, nem SSH-zva, hanem telnetezve VMS-re, de rendre ékezetesen leveleztem.
Soha semmi gondom nem volt, ha a billentyűdriver be volt állítva. A
megjelenítéssel meg sosem volt gond.

>De eleg csak megnezned pl. a StarOffice-t, letezik Win-re es
>Lin-re is, nem mindenhol banik gond nelkul az ekezetekkel...
Klassz magyarításai vannak, ha még is teljesek. Viszont a nyelvek
támogatásában példamutató, hoyg 18 nyelvre adnak ingyen nyelvi eszközöket. A
6-os verzió már a Unicode-ot is lekezeli.


Üdv:
Attila
+ - Re: ekezet, Mahlzeit ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta :
>Ekezet tema: mint at a szakemberek megmondtak, az ekezetek nem megoldhatok.
Mint azt a szakemberek megmondták, az ékezetek megoldhatók. 
Vannak ilyen szakemberek is, olyanok is. Tekintélyérvekkel azonban nem
megyünk semmire.

Üdv:
Attila
+ - Re[2]: Nevek es masok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Magánban kaptam egy választ Bata Gábortól, onnan idézek:
> Mi a baj a hosszú í, ú, ű bötűkkel? És az ó, ő miért kedvezményezett?
> Nem jövök rá, mi lehet az oka.
Az a baj az í-ú-ű-vel, hogy a magyar nyelvnek nem létezik olyan
változata, amely a helyesírás kodifikálta szembenállásban használná ezen
hangok hosszúságát. Továbbmegyek, ez nem is lehetséges. A Dunántúlon
ugyanis nagyon régóta csak rövid i-u-ü van (vö. Babits, Weöres
költészete, persze ők a köznyelvi norma felé mozdultak el az
anyanyelvváltozatukból), a keleti területeken pedig hangsúlyos szótagban
szinte csak a hosszú változat él, de egyéb helyzetben is jóval tipikusabb,
mint a köznyelvben (vö. pl. Csokonai). Ez azt eredményezi, hogy
mindenkinek az származása és az ősei/környezete szármázása függvényében
egy kicsit más az i-u-ü : í-ú-ű felosztása. Tehát a pontos használat
megtanulandó. Igen ám, de ezt még a magyar helyesírás ilyen szépségekkel
is megkavarja (ez már nem lenne elkerülhetetlen):
fú : fújdogál, búj(ik) : bujkál, nyúl : nyúlkál.
Fordíthatsz rá akármennyi energiát, sosem fogod tudni. Én legalább
tízszer megtanultam, legalább tízszer tanítottam, de még mindig bele
lehet zavarni.
Mindezekből nyilvánvaló, hogy a magyarban felső nyelvállású
magánhangzóknak nyelvi relevanciája nincs, hiszen mindenki összevissza
ejti, és nem szenved csorbát a kommunikáció. Kimutatható, hogy valódi
minimálpár, azaz olyan pár, ahol a hosszú-rövid szembenállás azonos
mondattani helyzetbe kerülhető szavakat választ el, valószínűleg 10-nél
kevesebb; ez az amúgy is meglevő homonimák számát elenyésző mértékben
növeli meg.
Mindezeket -- ennél erősebben is -- el lehet mondani a ly : j kettősről
is. Ott azonban erős a grafikai különbség, ezért nagyon zavaró az
olvasásban (ne feledjük: a helyesírás nem az írás, hanem az olvasás
[megértés, adatbázisban való visszakeresés...] megkönnyítéséért van,
hiszen sokkal többet olvasunk, mint írunk). Az i-ü-nél azt lehet viszont
mondani, hogy mostantól a helyesírás csak azt mondja, hogy az i áll egy
vonalból és felette egy maszatból (mindegy, hogy pont vagy vessző), az ü
pedig egy u-ból és két maszatból, így a régi és az (könnyen megszokható)
új is egyaránt helyesnek mondható (az u-val ez ennyire tisztán nem
játszható el, de hát semmi sem tökéletes). A másik érv az ly eltörlése
ellen és az i-u-ü eltörlése mellett az írásbeliség hagyománya.
Nincs ugyanis ly-mentes szövegemléke a magyarnak, viszont tipikus az
í-ú-ű nélküli (akár régmúlt korokra, akár a 19--20. század fordulóján
kiadott újságokra, akár írógépelt szövegekre gondolunk).
Az ó-t, ő-t sokkal inkább védi a felső nyelvállásúakkal ellentétben mind
a nyelvi rendszer (sokkal erősebb és egyértelműbb a fonetikai oppozíció
s bizonyára megterheltebb a fonológiai oppozíció), valamint a hagyomány.
Sokkal ritkább az ó-ő nélküli szöveg, mint az í-ú-ű nélküli. (E két tény
nyilván összefügg. Ide lehetne vonni, hogy a zárt ë is szinte mindvégig
jelöletlen a magyar írás történetében, s ennek egész biztosan nyelvi:
fonológiai okai voltak.) A magyar kiejtésben (nem a míves, felolvasói,
színészi beszédre gondolok) a magánhangzó-hosszúság a kihalás szélén
van, az o : ó, ö : ő az utolsó végvárak. A felső nyelvállásúaknál
fentebb bizonyítottam a megkülönböztetés esetleges voltát, az e : é,
a : á párnál pedig az erős nyelvállásfokbeli különbség veszi mindinkább
át az időtartam szerepét.
Érdemes kísérletezni torzított időtartamokkal, az o, ö-nél lesz a
legfurcsább. (Erre Zoránt hallgatva jöttem rá. Ő, ugye, nem magyar
anyanyelvű, s az anyanyelve nem különbözteti meg a hosszú-rövid
magánhangzókat. Ez azonban a dalaiban kizárólag az o : ó-k, ö : ő-k
körében tűnik fel.)


Üdv:
Attila
+ - Re: ikes/iktelen, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta :
>Van-e olyan ige a magyar nyelvben, mely mast jelent ikesen es iktelenul?
>Eddig mindossze kettot talaltam:
>        nyul /nyu'l/ - az etel utan nyul
>        nyulik /nyu'lik/ - a gumiszalag nyulik
>
>        er /e'r/ - a keze messze er
>        erik /e'rik/ - erik a gyumolcs.
>Aki talal masokat, kerem, irja meg!
A tipikusak (ezek rávilágítanak az -ik passziváló eredetére):
tör : törik
hall : hallik
Apró, árnyalatnyi eltérés:
esz : eszik
hull : hullik
Regiszterbeli, stiláris különbség:
foly : folyik
fogy : fogyik


Üdv:
Attila
+ - Re: ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta :
>Rossz nyelvek szerint azert nem szuntetik meg az ly hasznalatat, mert
>hülyén nézne ki a "Magyar helyesírás szabályai" pontos j-vel... ;-)
Nem csak rossz nyelvek szerint. Ez így szó szerint elhangzott az Akadémia
(akkor még) Helyesírási Bizottságának ülésén. Erdéj neve mellett. Ez a két
(érzelmi) érv aztán megtette a hatását.
Azt mondják a helyesírás-csinálók, hogyha nem 1954-ben lett volna a nagy
reform, hanem 1950-ben (akkor kis reform volt), akkor ma j-t írnánk. Meg azt
is, hogy valószínűleg az volt az utolsó pillanat a magyar nyelv
történetében, hogy érdemes legyen megcsinálni az ly > j váltást.
És én hiszek ezeknek az emberek -- legalábbis e kérdésben.

Üdv:
Attila
+ - Re: ikes/iktelen, stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta :
>S ha mar itt tartunk: nem ertek egyet azzal, hogy a magyar ABC-ben a dz es
>foleg a dzs kulon betukent szerepel. Igaz, ezek valoban kulon hangok; de
>vannak mas hangok is a magyar nyelvben, melyeket maskepp ejtunk, mint
A dz-vel, dzs-vel én sem vagyok kibékülve; az a baj, hogy minden számba
jöhető megoldás rossz. Négy megoldás lehetséges.
1. Ami most (1984 óta) van érvényben (madzag : ma-dzag, brindza: brin-dza,
   maharadzsa : mahara-dzsa, lándzsa : lán-dzsa -- nem jó, mert a dz/dzs hol
   rövid, hol hosszú mássalhangzót jelöl).
2. Ami előtte volt érvényben, és a te javaslatodban is szerepel (madzag :
   mad-zag, brindza : brin-dza, maharadzsa : maharad-zsa, lándzsa : 
   lán-dzsa -- nem logikus, mert a dz/dzs hol szétválik, hol nem).
3. A magánhangzóközi dz-k, dzs-k kiejtésnek megfelelő hosszú írása (maddzag
   : madz-dzag, brindza : brin-dza, maharadzsa : maharadzs-dzsa, lándzsa :
   lán-dzsa -- ez fonetikailag igaz, de a magyar helyesírás nem fonetikus,
   hanem fonematikus, és:).
itt jön a legkomolyabb gond: a modern fonológiai kutatások erősen
megkérdőjelzik elsősorban a dz, de kisebbrészt a dzs fonémastátuszát (ebben
ellentmondanak neked, mert te a dzs-t vitatod inkább, holott az lehet
szókezdő, míg a dz nem).
4. A dz-t, dzs-t mindig mássalhangzó-kapcsolatnak tekintjük (madzad :
   mad-zag, brindza : brind-za, maharadzsa : maharad-zsa, lándzsa : lánd-zsa
   -- ez logikus, de teljesen ellentmond a hagyományoknak és a józan
   észnek).

>ahogyan irjuk, pl. az NG szokapcsolat, mondjuk a HARANG szoban. Azert nem
>ugy kell elvalasztani, hogy harang-ot kong-at, hanem a megszokott modon:
>haran-got kon-gat. Akkor miert ez nem lehet igy elvalasztani: mad-zag? Mert
Vigyázz! A dz-t, dzs-t egy, osztatlan hangnak ejted, a ng-t nem. Tény, hogy
a /n/ fonéma nem alveoprepalatálisan (az íny és a szájpadlás
találkozásánál), hanem velárisan (a lágy szájpadlásnál) realizálódik az
esetében, de továbbra is két hang ejtetik.

>dzsinn, dzsem, dzsungel. Akkor miert kulon betu? Miert kell igy
Van azért nem idegen szavakban (vö. lándzsa, bár ez is jövevény). De az
fonológiailag nem sokat nyom a latba, hogy a szókészlet mely rétegében
tipikus az adott fonéma (?) előfordulása.

>elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?
Így kell elválasztani: mahara-dzsa.


Üdv:
Attila
+ - Re[2]: Magyar udvozles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta :
>Aha, meg akkor a szia sem jo (See you) a Szervuszrol nem is
>beszelve (qrva latin)
Szia minden bizonnyal nem < see you, hanem < szevasz.
De vö. http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9004879


Üdv:
Attila
+ - Re: j, ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta Ra'tkai La'szlo' >:
>A hetvenes években voltam kisiskolás, és akkor meggyozodésem volt, nem
>egyedüliként, hogy még hallani enyhe különbséget a kiejtésben. Tényleg volt
>különbség?
Ha középpalóc területen nevelkedtél, igen. Ma is van. Ha nem, nem.


Üdv:
Attila
+ - Re: Katona (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0005-ban írta La'ng Attila D. >:
>> A szonak ket jelentese van. Egyreszt olyan szemely, aki harcol,
>> masreszt egy falat kenyer es egy falat szalonna egyuttese.
A szülő úgy eteti a gyereket a katonával, mint az állam az állampolgárt a
katonasággal. :-)))))))))

Üdv:
Attila
+ - pontpontpont, smiley (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Két kérdésem volna.
1. Egész pontosan hogy kell használni a három pontot? Mikor kell szóköz a
... és a szövegrész közé?

2. Ez pedig a smiley-k használatára vonatkozik. Kicsit talán veszélyes a
téma, de vállalom. Nyilván kötetlen témájú email-re, irc-re vagy papíralapú,
baráti levelezésre gondolok, szépirodalmi műben, diplomadolgozatban azt
hiszem, nincs helyük.
Én gyakran azon kapom magam, hogy mondatvégi írásjel helyett egy simey-t
teszek -- hogy miért, nem is tudom ;]
Az tény, hogy tisztázatlan a dolog, mert pl. mondat belsejében levő smiley
mellé hova tegyem a vesszőt? Elé vagy mögé? Szóközzel elválasztva vagy
közvetlenül mellé? Ha közvetlenül mellé teszem, akkor egybeolvad vele, ha
szóközt teszek, akkor nem követem a szabályt. Mi a véleményetek?
Biztos van még más érdekes smiley-s eset is, egyelőre ez jutott eszembe.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
"Kar a karé, láb a lábé, láb a karé, kar a lábé."
+ - Re: Ugy gondolom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0005, La'ng Attila D. >:
>  Én lennék a legboldogabb, Károly, ha ez lenne miniszterelnökünk
>egyetlen káros kihatása az ország életére. Aber nix politizieren.

Én úgy gondolom ;), kevésbé kellene kihangsúlyozni, hogy a
KETTŐezerkettedik év, szerintem senki nem fogja véletlenül 7002-nek
érteni. 
<politika> 
...hacsak nem ígéretekről van szó...
</politika>

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: 8,25 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0005, :
>Csonkának és bántónak érzem, ha pl. ez hangzik el: "nyolc egész kettő
>százalékkal nőtt...". Ami leírva lehet 8,2%, de akár 8,002% is. 

Szerintem ha valaki azt mondja, hogy nyolc egész kettő, akkor a 8,2-re
gondol. Ennyi szabálytalanság talán elnézhető. Ha pedig néhány 0 is bejön,
akkor természetesen ki kell mondani, hogy -század, -ezred, stb...

>következőt: az ismertetett adat, mondjuk 8,25. A beszéló szerint: "nyolc
>egész huszonöt tized". Ez már nem nyelvi hiba, itt az alapműveltség
>hiányosságával állunk szemben.

Igen, a "nyolc egész huszonöt tized" egy vegyes tört, az értéke tíz és fél.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: -on, -en (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0005, La'ng Attila D. >:
> A magyarban csak egy
>pontosan körülhatárolt városcsoport kaphat -on ragot: a magyarországi
>városok, értve persze a történelmi országot. Olyannyira, hogy a
>Pécsben, Szegedben, Szombathelyben alakok a hibásak. Egyes városokat a
>régies -t, -tt raggal látunk el: Kolozsvárt, Győrött, de a
>Kolozsváron, Győrön alak se hibás, csak az archaizáló nyelvhasználat
>látja annak. Nagyon kevés kivétel van: Pozsonyban és nem Pozsonyon
>(holott része a történelmi Magyarországnak).

Nem értem. Azt írod, "pontosan körülhatárolt városcsoport _kaphat_", nem
pedig azt, hogy _kap_. Ezzel egyet is értenék.
Viszont a Győrön nekem hibásnak tűnik, szerintem inkább Győrben. Hasonlóan
Veszprémben, Debrecenben, Salgótarjánban, Hatvanban... tehát a kivételek
száma nem is olyan kicsi.

Abban egész biztos vagy, hogy Kolozsvárt, és nem Kolozsvárott?

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: Felresikerult nyelvi atultetesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>Latom, van a listan nehany fordito is.  Ha van hasonlo bakigyujtesuk,
>orommel olvasnam, esetleg valamit tanulhatunk is belole.

Nem vagyok fordito, de emlkeszem egy ilyenre, amikor a "black tie"-t
forditottak fekete nyakkendonek, pedig a szmokingrol volt szo.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: tanitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>>Nincs helyesírás-oktatás!
> sosem az a kerdes, hogy a
>tanarok milyen tudast adtak a diaknak, hanem az, hogy fol tudtak-e kelteni
>az erdeklodeset valami irant, letrejott-e benne az igeny a tudasra.

Kar lenne ezt a listat a tanarok szerepevel terhelni, abbol egesz biztosan
sertodes lesz. De amugy nagyjabol egyetertek.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: kell, hogy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>>Ilyen nagyon terjedő gyönyöru szóhasználat még a "természetesen, hogy...".
>
>Errol a kell, hogy jutott eszembe.
>Meg kell, hogy tanuljam.
>Nem lenne helyesebb a meg kell tanulnom szerkezet?

Szerintem mindeketto ugyanannyira helyes, sot a "meg kell tanuljam" is az.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: me'dia'kok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
> Mivel (oszinte sajnalatomra) nem tanultam latint, masok
>meghatarozasaira hagyatkozom: az maradt meg bennem, hogy a medium az egyes
>szam, ezert helyes a mediumok, de a media mar eleve tobbes szam, igy
>helytelen a mediak.

Az igaz, hogy a medium az egyes szám es a media a többes. 
Viszont szerintem a magyarba külön értelemmel költözött be a két szó.
A médium valami olyasmit jelent, hogy látó, jós.
A média pedig az elektronikus sajtó vagy a cd lemez, stb.
Tehát szerintem jól mondják.

Engem inkább a Macedónia zavar. Én Makedóniának tanultam, k-val írva, és
k-val mondva. Kíváncsi lennék, az ottaniak hogy mondják.


>Kovetkezetesen ragaszkodom ahhoz, hogy valamit "rajta" ertsek, es ne
>alatta,

Szerintem mindkettő jó.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re[2]: konzervativizmus a nyelvben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>- Nosza, ugorj hát át a Roland szomszédhoz, és kérdd el szépen holnapig.
                                                ^^^^^^^^
Helyesen: kérd el.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re[2]: Magyar udvozles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>és hadd említsem a nagyon szép, de egyre ritkábban hallható Adjon Isten
>(jó napot / reggelt / estét / szerencsét) üdvözlést is!
>Tényleg, miért kell szóban kifejezni, hogy "észrevettelek"? Miért
>köszönünk? (ha nagyon offtopic, akkor megy a HIX KULTURA fórumba :))

Nem azt mondjuk ezzel, hogy észrevettelek, hanem jó napot kívánok vele.
Ez így logikus is, hiszen nem köszönünk mindenkinek. Akinek nem köszönünk,
annak a napja nem érdekel.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: hagy/hadd (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>Bíró Zsolt:
>>Egy másik javítanivaló: a "hadd" helyett a "hagy" használata. Nem tudom,
>érdekes módon már zavar. Sajnos amennyire nem tudok "hagy"-ot írni, annyira
>használom én is szóban. (kérdés a többiekhez: nektek hogy jön a szátokra?

Én egyértelműen hadd-párti vagyok, egyáltalán nem tűnik mesterkéltnek.
Mellesleg nem tudom, hogy a hagy mennyire hibás.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re[2]: -el (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX NYELV #0006, :
>én még úgy tanultam az idok mélyén, hogy amelyik szót "l"-el

Én meg ettől megyek a falnak, főleg, mert kezd rámragadni.
Hiába szajkózom évek óta. 
Teljes hasonulás:
Nem L-el, hanem L-lel.
Nem 10-el, hanem 10-zel.
Nem 20%-al, hanem 20%-kal. Stb.

Csak meg kéne próbálni kiejteni, és ott a megoldás.

--
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta7;]-
+ - Re: Lord Epping's (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves nyelvtarsak,

Oldboy veti fel a legutobbi szamban, hogy meg a kozszereplok sem beszelnek
szepen. Valoban gyakori az o:-zes, az ize, a tulajdonkeppen. Ezek persze
nem reszei a gondolatnak, inkabb idohuzas, a megfelelo, helyes szo
megtalalasara szant ido. En egy masik, ugyancsak bosszanto hibara szeretnek
remutatni: az elobeszedben, nem egyszer a radio, a TV mikrofonja elott a
szonok kihagy egy-ket szotagot. Ilyen pl. a poltika, a szakszet, es sok
egyeb. Szerencsere a magyar nyelv elegge redundans (no, ezt hogy mondjuk
magyarul?), tehat meg lehet erteni, csak csunya, tehat kerulendo.

Masik, gyakran elofordulo hiba, hogy ugyanazt a szot magyar es idegen
formaban megismetlik. Nemreg hallottam a TV-ben: "experimentalis
kiserleteket kell vegezni a potencialis lehetosegek feltarasara". Ilyet
csak unintelligens muveletlen ember mond!

A magyar varosnevekkel kapcsolatban: magyar nyelvi kozegben termeszetesen
Pozsonyt, Kolozsvart, Eszeket mondjunk, Bratislava, Cluj vagy Osijek
helyett; nem vadolhatnak revizionizmussal, hiszen a magyar nyelvben Wien
neve Becs, Paris neve Parizs, sot Capetown/Kapstaad neve is Fokvaros.
Termesztesen nem szabad rossz neven venni, ha szlovak szovegben Kosice,
roman szovegben Oradea Mare, nemet szovegben O:denburg vagy horvat
szovegben Rijeka vagy akar Budimpesta szerepel. (Allitolag a XIX.szazadban
a szifilisz orvosi  neve Nemetorszagban "Morbus Gallicus", Franciaorszagban
"Morbus Germanicus" volt). 

Persze nem art az ovatossag: nemregen egy nemzetkozi konferenciat
szerveztem es a magyar nyelvu eloadasjegyzekben a varosneveket
termeszetesen magyarul irtam. A Trianon elotti magyar neveket mindenki
ertette, a Becset, Parizst is, de volt, aki megkerdezte: hol is van Dancka?
(gy.k. lengyelul Gdansk, nemetul Danzig). De egy csehorszagi eloado
eseteben magam is gondolkodoba estem: Olomouc-nak (nemetul Olmu:tz) van
regi magyar neve: Alamo'c! 

Kulfoldi keresztnevek magyaros irasa: el kell ismerni, hogy nehany ismert,
gyakran hasznalt nev ilyen formaban: Verne Gyula, Luther Ma'rton, Ka'lvin
Ja'nos, elegge elterjedt. De azert nem vigyuk tulzasba: Egy mult szazadi
magyar nyelvu tortenelemkonyvben olvastam az effeleket: D'Arc Janka,
Beethoven van Lajos. A nemet, angol, stb. telefonkonyvben a csaladnevet
vesszovel valasztjak el a keresztnevtol. De pl. beturendes nemet
utcajegyzekben mar az M-betunel szerepel a Martin Luther Strasse.

Gyapo a legutobbi szamban az alanyi/targyas ragozasnak tulajdonitja az
egyes szam elso szemelyu "eszem" iget. Ezt irja:

>Tehat ha csak ugy valamit enni akarok, akkor valamit eszek. De ha a
>tegnapi porkolt maradekat szeretnem megenni, akkor azt megeszem.
>Az olyanoknal, ahol az iranyulasnak nincs ertelme nem tudom hogyan lehet
>eldonteni, pl. alszok, alszom, de valamit almodok es azt almodom.

Nincs igaza. Az "enni" ikes ige, (azaz egyes szam harmadik szemelyben -ik
re vegzodik), a kijelento mod egyes szam elso szemelyben, helyesen: eszem.
"Valamit eszek" vagy "iszok valamit" - ilyen nincs! Ezt csak akkor lehetne
mondani, ha a macska "tejet isz es egeret esz". Az valoban igaz, hogy a
targyas ragozasban ugyancsak -m re vegzodik ugyanez az igealak, de ez mas
teszta. A "zabalni" ezzel szemben iktelen ige; azt tehat lehet mondani:
zabalok valamit (targyatlan), de "zabalom a szalonnat" (targyas).

Vegul a magyar ekezetes betuk atvitelere van egy szep mondat:
	öt szép szűzlány őrült írót nyúz
Ha ezt el tudod olvasni, akkor a szamitogeped/szovegszerkesztod alkalmas a
magyar ekezetes karaterek olvasasara, mert ebben mit a kilenc ekezetes betu
szerepel.

Tovabbi kellemes nyelvelest kivan

Lord Epping
+ - dzs es tizedek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: ikes/iktelen, stb. ( 39 sor )
> Idopont: Mon Jan 14 13:43:51 CET 2002 NYELV #5
> Akkor miert ez nem lehet igy elvalasztani: mad-zag? Mert
> a mai szabalyzat szerint ez a helyes: madz-ag! .....Miert kell igy
> elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?

A helyes elvalasztas: mahara-dzsa, ma-dzag, mene-dzser, ta-dzsik, lan-dzsa
stb. (A magyar helyesiras szabalyai szerint legalabbis...)


> Felado :  [Germany]
> Temakor: Re: ugy gondolom... ( 20 sor )
> Idopont: Tue Jan 15 07:23:40 CET 2002 NYELV #6
> De ez csak azert banto, mert helyesen: "nyolc egesz ket
> szazalekkal nott". Ez leirva csak es kizarolag 8,2 lehet.

Tevedes: helyesen: nyolc egesz ket tized szazalekkal nott. Ezt igy kell
mondani.

Udv
Eszter


_________________________________________________________
Do You Yahoo!?
Get your free @yahoo.com address at http://mail.yahoo.com
+ - Tipp (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

:
>Utóbbiban egyetértek, a magam részéről is ezt remélem, de
>továbbra is fenntartom, hogy a TIPP keretein belül is
>megfértek volna a nyelvi kérdések, még ha a várakozás(om)on
>felüli kezdeti NYELV-forgalom nem is engem igazol.

Most már kíváncsi vagyok: milyen lista is tulajdonképpen ez a TIPP? Ezek
szerint ez is nyelvekről szól (ugyanis más is említette már itt) vagy
amolyan vegyessaláta, amibe a nyelvi témák is beleférnek?
Ha utóbbiról van szó, akkor szerintem rossz helyen voltak eddig ezek a
kérdések, mert ahogy e lista forgalma mutatja, kellett egy külön fórum.

Menyhért Móni
+ - "temeszetesen, hogy" es tsai + Tanya + eletkep (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bodonyi Sándor:
>Ilyen nagyon terjedő gyönyöru szóhasználat még a "természetesen, hogy...".
Igen! Ez pont olyan értelmetlen, mint a "valószínűleg, hogy..." a
"valószínű, hogy ..." helyett. Rengetegszer hallani hibásan mindkettőt
magas beosztású, azaz elvileg tanult emberektől. :-(


Berki Szilvi:
Egy regenyben,
>amit most olvastam, az egyik not "Tanya"-nak hivjak. Ez hogy'
>hangozna (fog hangzani) a magyarra forditott konyvben? Ha jol
> emlekszem a szabalyokra, ehhez a nevhez lehet kotojel nelkul
>kapcsolni a ragokat: Tanya't, Tanya'hoz stb. Nem kimondottan
> hizelgo nev :- ).

Nem tudom ugyan, eredetiben milyen nyelven írták ezt a könyvet, de nem
lehet, hogy a szláv Tanja név angolos átírásáról van szó? Sokszor láttam
már, hogy angolul a "j"-t "y"-ként írják át. Akkor pedig a magyar
fordításban lehet egyszerűen Tanja.

Nagyszékely Istvánnak:
Köszi a falusi életképet, nagyon tetszett!

Üdv,
Móni
+ - hibak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyapo:
>Ezen a listan is mar tobb hibat lattam, es
>meg csak egy-kettot tett valaki szova. 

Nem szeretek akadékoskodónak és túlzottan kritikusnak tűnni, de ezen
felbuzdulva összegyűjtöttem a HIX NYELV 5. és 6. számának egybe- ill.
különírási hibáit, amelyek szintén nagyon elterjedtek manapság (mármint az
egybeírás helyett a különírás, ahogy Bodonyi Sándor is írta), engem meg
nagyon idegesítenek. Szerintem ez egyébként szintén angol hatás, ahol ugye
nem nagyon vannak összetett főnevek, hanem rendszerint külön írandók az
egyes részek. Angolul nálam jobban tudók biztos tudnak példákat is mondani...

Tehát a hibák (szerencsére nem volt olyan sok :-)):

vallalkozo kedvu (helyesen: vállalkozókedvű)
francia betegseg (h.: franciabetegség), vagy a spanyol natha (h.:
spanyolnátha)
regiseg piacon (h.: régiségpiac)
mail szerver (h.: mailszerver)
számítógép kezelő (h.: számítógép-kezelő)
nemetnyelvu (h.: német nyelvű)

És végül: Könyörgöm, legalább a nyelvlista tagjai írják egybe a
"listatagok" és a "levelezőlista" szavakat!

Üdv,
Menyhért Móni
+ - Pap Gabor riport I (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Halló halló !
Az alábbi igen érdekes idevágó szövegre akadtam.
Nem folytatok vitát az alábbiakról, csak közlöm a szöveget.

Pap Gábor nyelvész-művészettörténész:
A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel      Első rész
(beszélgetés a Pannon rádióban 2000 decemberében, részlet) 

... ez azt jelenti, hogy a főleg keletre, az Ural túlsó oldalán élő népek 
nyelvével vannak hasonló hangalakú és közeli jelentésű szavaink is. 
Eszerint valamiféle rokonság fönnáll e népek és közöttünk. Ez tény, 
ezt senki nem vitatta. A kérdés nem az, hogy ezek nyelvi alapon ro-
konaink-e; hanem, hogy csak ezek-e a rokonaink? 
Ezt eléggé régen föltették tudós elmék, méghozzá a finnugrisztikai 
kutatások első lépésében tették föl a leghatározottabban. Ilyenkor 
olyan berzenkedő nyilatkozatokat szoktak idézni kiváló költőktől, 
vagy olyan személyektől, akiknek a magyar nyelv múltja, lehetséges 
rokonsága fontos volt. Sok csipkelődő megjegyzés elhangzott Sajnovics 
Jánossal kapcsolatban, akiről azt tanultuk az egyetemen, hogy a finn-
ugor nyelvtudomány megalapítója.
Riporter: Egy idézet Bakay Kornél könyvéből (Kik vagyunk, honnan 
jöttünk), a mű 33. oldalán: "Barcsay Ábrahám egyik versében így ír 
erről, mármint Sajnovicsról: Sajnovics jármától óvjuk nemzetünket, ki 
Lappóniából hurcolja nyelvünket..." - Lappónián, úgy gondolom, 
Lappföldet érti, tehát Finnország egy vidékét.
Egyrészt igen, de ki kell egészíteni azzal, hogy ez a bizonyos 
"Lappóniából eredezteti nyelvünket" lehet közhiedelem, sőt lehetett 
Barcsay Ábrahám korában is az, de itt nem erről van szó. A Sajnovics 
kérdést teljesen újra kellene tárgyalni, de ahhoz első lépésként ki 
kellene adni Sajnovics alapművét. Ez az alapmű, amin az egész finn-
ugor nyelvészet alapszik, a mai napig sem hozzáférhető a nagyközönség 
számára. Nincs is lefordítva, ugyanis azt nem nevezhetjük fordításnak,
ami csak tudós körökben, zárt körben forog. Mi lehet ennek oka?
Ez az a csizma, ami most az asztalon van! Lépjünk bele, mert nagyon 
érdekes kérdés.
Személyes élményeimből hadd mondjam el: Eléggé jó tanulónak 
számítottam. Ugyanis, ha az ember belép az egyetemre, akármi 
a véleménye az ott folyó oktatásról, azt el kell végeznie becsületesen.
Ez senkinek nem válik kárára, nekem sem vált káromra. Más kérdés, 
hogy az ember fölfedezi menet közben, hogy hol vannak a logikai 
bukfencek abban, amit a professzor mond, meg amit föl kell mondani 
mint leckét. Elvégeztem az egyetemet, jeles eredménnyel, ezen a 
szakon is, és hiányzott nekem - ha már ennyit tanultunk Sajnovics 
művéről, mégis el kellene olvasnom.
Bementem a nyelvészeti könyvtárba, amelynek vezetőjét kiválóan 
ismertem, hiszen állandóan vettünk ki onnan könyveket, készülve 
a vizsgákra. Kértem Sajnovics Demonstráció c. művét, ha lehet, 
magyarul. Nézett rám, mint a megveszekedett borjú: hogy' képzelem 
én ezt: nincs magyar fordítása. Ez volt az első kalapácsütés.
Hogy-hogy nincs magyar fordítása annak az alapműnek, amiről 
állandóan tanulunk, mindenki erre hivatkozik, és ami a magyar 
nyelvészetnek és a rá alapított őstörténetnek az alapműve? 
Riporter: Latinul van ez eredetiben? 
Úgy van. Ezt akartam éppen mondani. De én tudtam latinul. 
Ma is kell gyakoroljam. Művészettörténészeknek, ha középkorral 
is foglalkoznak, kell tudni latinul.
Vidáman mondtam neki: semmi gond, adja csak ide, én ezt el 
tudom olvasni latinul is. Amennyit Sajnovics mint csillagász tudott 
- mert ő nem nyelvész volt, hanem csillagász -, engedtessék meg, 
én is tudok annyit. Valószínűleg ő sem foglalkozott cicerói módon 
a latin nyelvvel, mint ahogyan én foglalkoznék, hát majd elolvasom.
Itt jött a meglepetés: nem adták ki a könyvet! Ottani olvasására sem!
Nem értettem, hogy miért nem adják ide. Az az ember, akivel én 
jóban voltam egészen odáig. Előbb vagy utóbb, nagyon gyors 
mondatváltások begorombult. Szabályszerűen kizavart a könyvtárból.
Nem értettem az okát. Mivel sérthettem meg? - Legalább húsz év telt
el, amíg megértettem. De ma már tudom, miért. 
Riporter: Mert ez a mű nem létezik? 
De, ez a mű létezik. Az volna a legjobb, ha nem létezne, a finnugor
nyelvészek számára. De létezik! - Csak Sajnovics egészen mást ír,
mint amit idéznek tőle. Tehát, ha én megismerem Sajnovicsot 22 
éves koromban, mikor az egyetemista még teljes vehemenciával 
képviseli az igazságot: engem le nem lehetett volna állítani, hogy 
világgá ne kürtöljem. Ezt ők pontosan tudták.
Ma már nagyon megfontoltan mondom, amit mondok, mert tudom, 
hogy nem minden igazságot érdemes minden pillanatban kimondani.
Ahhoz meg kell érnie az időnek. Én úgy érzem, hogy most megérett,
ideje kimondani: Sajnovics János nem azt mondta, nem azt írta, 
amit a szájába adnak. Ellenőrizni lehet. Ma már van hivatalos magyar
fordítása, tessék elérni, hogy közzé tegyék. Lehessen kapni a 
könyvesboltokan. Ugyanis itt egy roppant érdekes kérdésről van 
szó. Sajnovics János nem egymaga ment ki a Lappföldre vizsgálódni.
Csillagász volt, és a kor legkiválóbb csillagászának Hell Miksának volt
a munkatársa.
Mint minden becsületes magyar ember: az hogy őt Hellnek hívták, 
az nem számít abban, hogy ő becsületes, kiváló magyar ember volt.
Sajnovics is becsületes, kiváló magyar ember volt. Tehát ők érzelmi
tekintetben kétségtelenül és dokumentált módon teljes értékű 
magyaroknak vallották magukat. Hell Miksa nyelvészettel is 
foglalkozott. Az ő összegyűjtött gondolatait foglalta könyv alakba
Sajnovics, mert becsületes, tisztességes ember volt, és ha már a
mestere ezeket megfogalmazta, akkor illik idézni. (Lehetne tanulni
tőle a maiaknak!) - Hell Miksa a következőket írta már le akkoriban:
"A Kárpát-medencétől - tehát a Magyar Királyság területétől - 
egészen a kínai tengerig, beleértve Észak-Kínát is, egyetlen nyelvi
és műveltségbeli folyamatosság létezik. Ez létezett a történeti 
időkben is"
Ennek a folyamatosságnak találta meg a legnyugatibb állomását -
Hell Miksa így is publikált róla - a Kárpát medencében. Ehhez talált
meg ő sokkal északabbra és nyugatabbra egy eddig nem ismert
láncszemet.
Ez egy kissé másként hangzik, mint ahogy tanítják!
Ha én ezt akkor el tudom olvasni, akkor egészen másként állítom 
be a pályámat, hogy embereket meggyőzhessek arról, hogy az 
igazságnak megfelelően mérlegeljék a helyzetet. De akkor ennek 
még nem jött el az ideje. Valószínűleg egy fejjel rövidebb lennék 
most. - Ezt feltétlenül tudni kell. Rá lehet szorítani a hatóságokat,
hogy jelentessék meg ezt a művet. 
Riporter: Tehát Sajnovics műve - amelyet nem lehetett latinul sem
elolvasni - nagy vihart kavart volna. Ez a nézet tartja magát ma is,
mert van finn-ugrisztikai tanszék. Voltak azonban - később - olyanok,
akik más nézeteket vallottak, pl. Vámbéry Ármin. Vagy őelőtte Kőrösi
Csoma Sándor nem ezt mondta. Sőt Kőrösi Csoma Sándor tudato-
san készült erre az életpályára. Álma megvalósításáért a kollégium
padlóján aludt, és amikor megkérdezték, miért nem ágyra fekszik, 
azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy Tibetben valaha is lesz 
ágya. - Voltak tehát megszállottjai más nézeteknek is. Ezeket is
érintette az oktatás, és legalább olyan szentségtörésnek számí-
tottak, mint bármi egyéb, aki megkérdőjelezte Trefort Ágoston 
"kötelező" nézetét. - Hogyan állunk a többi "eretnekkel"? 
Csábító volna az eretnekség vonalán továbbtárgyalni. 
Mégsem ezen mennék tovább, mert nem egyenlő súlyúak ezek 
az eretenekségek. Óvnám a hallgatóságot és magunkat is attól, 
hogy minden igazságot valamivel szemben akarjunk kimondani. 
Az igazság helytáll magáért, és ennek vonalán érdemes tovább-
menni. És ha mégis bekerül az utcánkba egy-egy eretnek, 
foglalkozzunk vele, de ne az eretnekeket keressük.
Vámbéry neve hangzott el. Ő már a maga idején kiélezett alterntívát
próbált a maga oldalán megoldani, hogy ti. ugor vagy török. Ez a 
legtudatosabban koholt alternatíva. Ilyet azért koholnak, hogy azt 
higgyük: ez a tényleges probléma. Ebben akármelyiket abszolutizálja 
valaki, mindenképpen az igazság rovására dönt. 
Ezért nem érzem Vámbéryt egyenlő súlyúnak Sajnoviccsal, mert 
Sajnovics magát az igazságot kereste és a lehető legjobban szolgálta.
Ehhez képest periférikusnak és egyoldalúnak tűnik Vámbéry álláspont-
ja, bármilyen becsületes volt, és bármilyen áldozatos munkával járt 
utána annak, amit közzé tett és becsülettel képviselt.
Kőrösi Csoma nem egyenlő nagyságrendű Sajnoviccsal sem. 
Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kőrösi Csoma Sándor az 
egyetemes emberiség kultúrtörténetének egyik csúcsa. 
Riporter: Ezt így megfogalmazni még nem hallottam. 
Van az egyetemes művelődéstörténetnek néhány olyan alakja, 
akiket mi nemzeti keretek között szoktunk - ha egyáltalán szoktunk -
tárgyalni és becsülni, de akiket a világ is a maga egyetemes 
művelődéstörténetében a legmagasabb polcra helyez vagy fog 
helyezni, ha majd rádöbbentjük, milyen kimagasló csúcsról van szó. 
Ilyen pl. Bolyai János, Csontváry Kosztka Tivadar. Ezek közé tarto-
zik Kőrösi Csoma Sándor is. Az ő példája arra nagyon jó, hogyan 
lehet valakit úgy méltatni, hogy egyetlen másod- vagy harmad, vagy
húszadlagos erényét fölnagyítjuk és a valódi erényét - amiért az 
életét áldozta - meghaladott bolondériának minősítjük, azt állítva: 
jobb, ha nem is beszélünk róla, mert azzal csak ártanánk Kőrösi 
Csoma emlékének. 
A legújabb kutatások oda mutatnak, hogy Kőrösi Csoma Sándor 
éppen a legjobb helyen kereste - nem a magyar őshazát - annak 
a folyamatosságnak (Hell Miksa ill. Sajnovics kifejezésével élve) az 
egyik gócát, amelyiknek másik góca a Kárpát -medence. Ma egyér-
telműen állíthatjuk, hogy ez két központú rendszer volt, amelyik hol 
az egyik, hol a másik gócban telítődött. Ő nagyon jól látta, hogy 
Újgúria volt az egyik góc, a másik pedig a Kárpát-medence. A 
kettő között folyt az a vándorlás, amely egy-egy pontján fogja 
meg őstörténetünket. A Vámbéry és kollégái által javasolt törökös 
vonal, és egy másik csoport által javasolt ugoros vonal, más 
pontokon fogja meg őstörténetünket. E kettőt pedig egymásra 
uszítják. Pedig csak együtt értelmes a dolog.
+ - mindenfele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Azok a japanok te :) A kinaiak is hozzank kepest forditva irjak.
> Tobb kinai es japan ismerossel buszkelkedhetem, csak nem
> vagtak at direkt :)

Szandekosan biztos nem vagtak at, de fenti nemzetek mind elore irjak a
csaladnevuket. Igaz, kulfoldieknek bemutatkozva - akarcsak mi - gyakran
felcserelik a sorrendet.


> A suk-su:kolesnek bukeja van? Ezt se hallottam meg! Raadasul keveri a
> felszolito modot a kijelentovel, szoval helytelen.
>

A koznyelvben valoban az, de vannak nyelvjarasok, ahol tokeletesen
megfelelnek ezek az alakok. Az sem zavarja oket, hogy a koznyelv egyes szam
harmadik szemelyu felszolito modu alakjaval egyezik ez a kijelento modu alak
(minket sem zavar maskor, hogy pl. az olvas ige I.sz 3.szem. targyas
alakjanak kijelento es felszolito modu alakja megegyezik: olvassa).
Gondoljunk arra is, hogy a nyelv valtozataival esetleg nyerhetunk is: regen
a megy ige I.sz. 2.szem. alakja a me'gy volt, ezt szoritotta ki a me'sz,
pedig annak mar volt jelentese, ugyebar. Ma mindket alak helyes.

> Valamikor ugy tanultam, hogy letezik alanyi es targyas ragozas, es a ketto
> kozotti kulonbseget az azt es a valamit hasznalataval tudjuk erzekelni.
> alanyi: valamit
> targyas: azt
> Tehat ha csak ugy valamit enni akarok, akkor valamit eszek. De ha a
tegnapi
> porkolt maradekat szeretnem megenni, akkor azt megeszem.
> Az olyanoknal, ahol az iranyulasnak nincs ertelme nem tudom hogyan lehet
> eldonteni, pl. alszok, alszom, de valamit almodok es azt almodom.

A hivatalos allaspont szerint az ikes igeknek nincs alanyi ragozasu alakjuk.

> Am ha en kinai rendszer alatt irok, gondolom kell ismernem a kinai
> betukeszletet, de nem csak azt, hanem kinaiul is kell tudnom. Mas szoval
> alkalmazkodom, es kinaiul levelezek.
> Aki magyarul akar levelezni, annak magyarul kell irnia.

Szoval, aki egy pekingi kavezoban szeretne kovetni a vitankat - ismerek
ilyen orultet -, az jobban teszi, ha tovabball egy kinai nyelvu tarsasaghoz?

> kulfoldiek nem tudjak olvasni, akkor a hivatalos nyelvbol is szamuzhetjuk
az
> ekezeteket. A kovetkezo lepes mar a magyar nyelv teljes tagadasa lesz.
>

Nagyon szeretem a magyar ekezeteket, de olvasni meg jobban szeretek. A semi
eredetu irasok nagy resze nem jelol maganhangzokat, megis megertik egymast.
Bar nem szep a kenyszer szulte ekezet nelkuli magyar iras, megis jobb, mint
a semmi.

> Epp elegem van mar ilyen szovegekbol: lecci, (legy szives helyett),muxik
> (mukodik helyett), sot 5let (otlet helyett), és sorolhatnam napestig, amit

Aki ad erre, az nem is hasznalja ezeket az alakokat (bar en inkabb csak
telefonos uzenetekben talalkoztam veluk), de ez meg nem rontja a nyelvet.
Azt sem mondja senki, hogy szerintem vagy tehat (ejtsd: szeentem, ta'a't),
megis megertjuk oket.


> > azt az olasz etelt, mely mara mar polgarjogot nyert a magyarban is. Ha
> > kovetkezetesek vagyunk, akkor igy kellene irni: piddza. Meg furcsabb az
> > egyetlen harombetus hang, a dzs. Ez csak idegen szavakban fordul elo:
> > dzsinn, dzsem, dzsungel. Akkor miert kulon betu? Miert kell igy
> > elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?
> >

Pontosabban harom betuvel jelolt hang. Lándzsa, dzsida ...
Az olasz -zz-vel meggyulik a magyar baja. Lasd pl. a piazza szot, melyet
regen piac, mostanaban pla'za alakban vettunk at (igaz, nem kozvetlenul az
olaszbol).


> alatta, ugyszinten szamomra az "unszimpatikus" szo nagyon antipatikus :-).

Ez is erdekes szo, nemetbol jott, ellenszenves ertelemben hasznaljak, de az
angol megfeleloje 'egyutt nem erzo'-t jelent (akarcsak a parja, a
sympathetic 'egyutterzo'-t).

> >A mongolban az utóbbi évszázadban három írásrendszert (kínai,
> >cirill, ujgur) használtak;

Bar a mandzsu dinasztia bekebelezte Mongoliat, a kinai irast nem eroltettek
rajuk, mar csak azert sem, mert a mandzsuk is sajat - mongol irasbol
fejlesztett - irasbeliseggel rendelkeztek. A mongolok pedig valoban az
ujguroktol lestek az irasukat, de nem azoktol, akik ma ujguroknak nevezik
magukat (voltakeppen turki nyelv), hanem azok kisse tavolabbi rokonaitol,
akiknek a nevet a XX. szazadban vettek fol elobbiek. (Mintha mi a Millennium
idejen folvettuk volna a hun vagy szkita nepnevet, igaz itt nagyobb nyelvi
kulonbseg lett volna.)

>
> 1990 utan megprobaltak megszuntetni a cirill irast, de nem sikerult, mivel
> az analfabetizmus a cirill irassal szunt meg, es a konyvtari allomanyok
> tulnyomo tobbsege is cirill betus volt.

Belso-Mongoliaban viszont egyaltalan nem hasznaltak a cirill betuket, vegig
megmaradtak a mongol irasnal.

> >az 1920-as években Kemal atatürk lecserélte a
> >török nyelv arab írását latinra.

Lecsereltette, es ebben tobb magyar keletkutato is segitsegere volt, az
elukon Nemeth Gyulaval.

> Egy gyakorlatilag analfabeta orszagban, igen keves torok nyelvu konyv
> mellett meg lehetett csinalni.

Annyira azert nem voltak analfabetak, az irastudok aranya talan valoban nem
erte el pl. az akkori Magyarorszag szintjet, de nagyon fejlett
irasbeliseggel rendelkeztek. Kemal eppen europai mintan alapulo torekveseit
igyekezett alatamasztani a regi irastudokkal szembenallo politikajaval.

Udv:

Apatoczky Akos
+ - Re: tobbeknek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
>
> Ha van hasonlo bakigyujtesuk, orommel olvasnam, esetleg valamit
tanulhatunk is belole.
>
Én mindig elalélok, hogy tengerészettel kapcsolatos filmekben mennyi a
helytelen szóhasználat. Az, hogy fomérnök a fogépész helyett (chief
engineer) még hagyján, hiszen sok esetben mérnöki végzettségüek.
De:
Hallottam a "csillag oldalt" és a "kiköto oldalt" emlegetni, ami a fordító
hanyagságát és lustaságát dícséri, mert a starboard side és a port side csak
a magyaroknak nem egyértelmu, hogy jobb- és baloldalról van szó, a germán és
latin nyelvekben megvan ez a különbsége a hajózási nyelvnek.
> =======================================================
> La'ng Attila D.:
> >Nincs helyesírás-oktatás!
>
Én inkább azt hiszem, hogy tanulás nincs...
Hajlamos vagyok arra, hogy az ilyen hiányosságokat inkább tanulói oldalról
fogjam meg. Mert nem elég oktatni, meg is kell tanulni. Az iskolát ért
kritikák sok esetben igazak, de szinte senki nem beszél arról, hogy az
otthoni gyakorlás nélkül semmit se ér bármilyen tanítás. A nyelvtan (matek,
fizika, nyelvek, stb.) pedig ilyen tárgyak.
> =======================================================
> Temakor: nevek es forditasi kerdesek ( 56 sor )
>Ha jol emlekszem a szabalyokra, ehhez a nevhez lehet kotojel nelkul
> kapcsolni a ragokat: Tanya't, Tanya'hoz stb. Nem kimondottan
>  hizelgo nev :- ).
> Szilvi
Toldalékok kapcsolásakor a magyar szavak szabályai szerint járunk el, ha a
szó végén néma betu áll, akkor kell kötojellel írni:
Tányához, Tányával, Jimmyvel, Agostinót, de Charlie-t, Charlie-val, Shaw-t,
Voltaire-nek.
> =======================================================
> Temakor: Re: ekezet, forditott nevek...
> Arról nem is beszélve, hogy időközben feltalálták a telefonkönyvet. ;)

És magyar sorrendnek nevezik a beturendjét! :-))))
> =======================================================
> =======================================================
> >Es hogyan kell helyesen irni
> > azt az olasz etelt, mely mara mar polgarjogot nyert a magyarban is. Ha
> > kovetkezetesek vagyunk, akkor igy kellene irni: piddza. Meg furcsabb az
> > egyetlen harombetus hang, a dzs. Ez csak idegen szavakban fordul elo:
> > dzsinn, dzsem, dzsungel. Akkor miert kulon betu? Miert kell igy
> > elvalasztani: maharadzs-a es nem maharad-zsa?
> >
Igazad van, amennyiben a FINDZSA, LÁNDZSA, BANDZSA szavaink idegenek...
:-)))
> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: me'dia'kok ( 22 sor )
> A 90-es evek elejetol valt koznapiva a szo hasznalata, akkoriban heves
vitak
> dultak korulotte. Mivel (oszinte sajnalatomra) nem tanultam latint, masok
> meghatarozasaira hagyatkozom: az maradt meg bennem, hogy a medium az egyes
> szam, ezert helyes a mediumok, de a media mar eleve tobbes szam, igy
> helytelen a mediak.
>
> Szerintetek hogy van ez?
>
Ahogy leírtad, neked van igazad.

> P.S.: Kovetkezetesen ragaszkodom ahhoz, hogy valamit "rajta" ertsek, es ne
> alatta, ugyszinten szamomra az "unszimpatikus" szo nagyon antipatikus :-).
>
> Helyes ez igy?
Antipatikus: latin eredetu kifejezés a magyarban.
Unszimpatikus: ugyanolyan jelentéssel bíró, németbol átvett szó (persze ez
is a latinból jön, de ebben az értelemben a németbol vettük át, tehát _NEM
FELTÉTLENÜL_ helytelen a használata).
> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: helyesiras es tanitasa
> További ok lehet: ennyire nincs pénz korrektorokra? Természetesen itt
> spórolásra gondolok... Azt hallottam, ez is közrejátszik manapság, ami
elég
> veszélyes, mert a rengeteg hiba ragályos.

A könyvkiadók elspórolják a lektorokat, így olcsóbb a könyv. Szegények, és
beletörodnek az igénytelenségbe. Szegény Misztótfalusi, ha tudná ezt!

Üdv mindenkinek:

Wawel
www.szekelyistvan.hu
oooooooooooooooooooo
http://hajo.lap.hu
http://muzeum.lap.hu
http://lengyelorszag.lap.hu
http://malta.lap.hu
+ - Scrabble (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Üdv!

  Valaki el tudná küldeni nekem a magyar nyelvű Scrabble betűeloszlását
(miből hány db.) és az egyes betűk pontértékeit? Sajnos csak az angol
változat van meg, és szeretnénk magyarul is játszani. A tábla, gondolom,
változatlan - vagy mégsem?
  Köszönöm: Attila
+ - Re: kell hogy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Errol a kell, hogy jutott eszembe.
>Meg kell, hogy tanuljam.
>Nem lenne helyesebb a meg kell tanulnom szerkezet?
>A Mate Peter dalban jo volt, de egyebkent...

Szerintem egyaránt helyes a
"meg kell, hogy tanuljam" és a
"meg kell tanulnom" szerkezet.

Kételkedem viszont az egyre inkább elharapódzó
"meg kell tanuljam" forma helyességében. Helyes dolog elhagyni a "hogy"
szót? Előfordul ez más szerkezetekben is?

Attila
+ - Re: Ly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> Származna legalább öt értelemzavaró eset az ly j-re cserélésébol?
>> Fogadjunk, hogy nem!
>
>  1. Hej--hely.
>  2. Fojtat--folytat.
>  3. Sújt--súlyt.
>  Valaki mondjon még kettőt, mert több nem jut eszembe, és megnyerjük
>a fogadást.

4. sólya - sója (mint "ti vagytok a Föld ~")
5. fogjuk - foglyuk
6. szabja - szablya

Attila
+ - Re: Honapok magyar nevei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Wed, 16 Jan 2002 02:33:40 CET, Bartha Agoston wrote:

>Január      fergeteg hava
>február     jégbontó hava
>március     kikelet hava
>április     szelek hava
>május       igéret hava    ---> nem "ígéret"? :))
>június      nap isten hava
>július      áldás hava
>augusztus   újkenyér hava
>szeptember  földanya hava
>október     magvető hava
>november    enyészet hava
>december    álom hava

más régi magyar hónapnevek:

január:     Boldogasszony hava
február:    Böjtelő hava
március:    Böjtmás hava
április:    Szent György hava
május:      Pünkösd hava
június:     Szent Iván hava
július:     Szent Jakab hava
augusztus:  Kisasszony hava
szeptember: Szent Mihály hava
október:    Mindszent hava
november:   Szent András hava
december:   Karácsony hava

Attila
+ - eszek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bocsi, az enni igének alanyi és tárgyas ragozásban is "eszem" az első
személyű alakja. Sajnos, nem tudok a listán megszólalni, mert valami baja
van a szervernek a kódolásommal, ezért csak magánban szólok.

Schaufler Andrea
+ - Re: koszonet ,media (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 írta a NYELV #5 -ben:
> Az egyik jatek szinten zavaro volt, amikor is a kakukktojast kellet
> megtalalni.
> A tv szerint az volt a kakukktojas, ami a "...melyik szinesz nem szerpel
> ?..." kerdesre kert valaszt.
> Szerinem ez nagyon is hibas. Szerintem a kakukktojas mindig a nem odavalot
> keresi. Akkor a musor miert az odavalot kereste?
> Vagy esetleg helyes a kakukktojasnak ez a formaja is?

Igen, szerintem ez az "inverz" kakukktojas! :-}

Üdv!
Gergo
+ - Re: nevek es forditasi kerdesek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 írta a NYELV #6 -ban:
> Es nevek a mi csaladunkban: A fiamnak sved az apja es
> magyar az anyja....

A fiadnak véletlenül nem Te vagy az anyukája? :) Bár
igaz, hogy örökbefogadás is van a világon, csak gondoltam
megkérdezem...

Üdv!
Gergo
+ - < Reszemrol maximalisan az ekezetes betuk hasznalatanak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

< hive vagyok, annak ellenere, hogy technikai okokbol en is 
< ekezetek nelkul irok. Sziveskedjek a szamitastechnika 
< alkalmazkodni az egyes nyelvek helyesirasahoz, es ne a 
< nyelvek alkalmazkodjanak az alapvetoen amerikai eredetu 
< szamitastechnika nyelvi igenytelensegehez! Ne engedjuk, 
< hogy "Nevunkrol lehulljon az ekezet"! Eljen a hosszu o, u, 
< I, a karikas u (cseh), az athuzott l (lengyel), az athuzott 
< o (dan), a kalapos g (torok), a hullamos a (portugal) a 
< sarkantyus t (roman) es tarsaik!
Az elôzô írásaimban én ugyan ellene voltan az ékezeteknek, de:
IGAZAD VAN!
Ilyen a feltételek mellet nem lenne min vitatkozni.
+ - > Ejtjük. Inkább figyelj erre. Az ly megszüntetése nem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>Ilyen nagy hiba lenne ez az "ejtsük"? Már többen is helytelenítették.

Ezzel az a legnagyobb probléma, hogy nem lehet eldönteni, hogy a
kijelentô alakot írtad hibásan, vagy felszólítani szertnél!
Tényleg nagyon helytelen.
+ - Szervusztok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lang Attila írásához:

 <Pécsben, Szegedben, Szombathelyben alakok a hibásak. Egyes városokat a
 <régies -t, -tt raggal látunk el: Kolozsvárt, Győrött,
már csak azt tenném hozzá, hogy
a legjobb, amikor azt mondják: Pécsett,Győrött, Tatátt..
(He-he-he)
Tímea

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS