>olyan elrendezes, amely a kvantumallapotra erzekeny. Tehat nem
>gyakorlati pontatlansagrol, hanem elvi bizonytalansagrol van szo,
>ez pedig hatalmas kulonbseg. Tul nagy bizonytalansag eseten pedig
>mar valojaban gyakorlatban sem er semmit az egesz...
>

Tamas, nem vagy te eltevedve? Mi itt nem azt allitjuk, hogy a tudomany
mindent meg kell tudjon mondani, hanem azt bizonygatjuk, hogy:
 amirol a tudomany azt allitja, hogy megismert, az egy egzakt ismeret.

Ha pl a kvantummehanika miatt 'bizonytalan' a vilag mukodese, ez egy picit
sem csorbitja a tudomany erejet.  Mi az hogy 'semmit nem er az egesz'??
Ha a vilag ilyen, hogy 'elvileg bizonytalan', attol meg nem kell
szuksegkeppen sutba dobni mindent es a hithez vagy barmi mashoz fordulni.
Lehet persze, de nincs elegge megindokolva.
Gondolatkiserlet. Ha a vilag newton torvenyei szerint es
determinisztikusan mukodne, akkor mas lenne a hithez valo hozzaallasod?

Laci

Szakacs Tamas: #966

>Altalad ertett egzaktsagi kovetelmeny meg a tudomanyra 
>sem igaz. Abba a vitaba a temerdek szubjektiv (es igy 
>messze nem egzakt) vonatkozas miatt nem megyek bele, 
>hogy ez azert van-e, mert ez az egzaktsag eleve es 
>elvileg kivitelezhetetlen-e, vagy csak a tudomany 
>fogyatekossaga. Boven eleg, hogy gyakorlatilag nem
>teljesiti az altalad kovetelt felteteleket. (Raadasul a 
>tudomany jelen allasa szerint 'gyakorlatilag elvileg 
>nem teljesitheti' -- erre vonatkozott a 
>kvantummechanikai mereselmeletbol szarmazo
>pelda: eleve nem ismerheto meg a kezdeti allapot...)

Ilyen oximoronokat (onellentmondas) hasznalsz, mint gyakorlatilag-elvileg. Mit 
akar ez jelenteni?

Ha egy ilyen onellentmondasos jelzot hasznalsz, az azt jelzi, hogy ket kulonboz
o fogalmat nem kulonboztettel meg. az egzaktsag kriteriumahoz kapcsolod ket fog
almat osszekeversz. Ez jelzi, hogy mennyire zavarosan vitatkozol.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)