Mélyen tisztelt Burgonya!

Sajnos a Brendelnek most igaza van. Kár, hogy a kisbetűs őrületéről nem tud
leszokni.

Körülbelül Darwin óta lehet tudni, hogy az ember csupán egy okos állat nagy
fantáziával és jórészt öntudatlan szokásokkal, amiket összetéveszt a
valósággal. Ilyen az igazságosság vagy társadalmi igazság fogalma is. Ez
pusztán az irigységből, valamint abból a hamis látszatból táplálkozik, hogy
biológiailag azonosnak látszunk. Egy zuhanyozóban vagy a latrinán Bolyai
vagy Einstein ugyanolyannak látszana, mint egy analfabéta utcaseprő. Ha
jártál volna már elmegyógyintézetben, akkor tudnád, hogy nagyon súlyos
elmebetegek az első pillanatban összetéveszthetők a főorvossal, vagy az
ápolószemélyzettel. Filozófiailag pedig teljesen önkényes, hogy mit
tekintünk igazságosnak: az egyenlőtlenséget vagy az egyenlőséget. Arról már
nem is beszélek, hogy hányféle igazság létezik. Feltűnő például, hogy a
legelvetemültebb politikai rendszerek is (fasizmus, kommunizmus) a
társadalmi igazság érdekében követték el a gonosztetteiket.

Ha azonban úgy teszed fel a kérdést, hogy honnan ered az erkölcs igénye,
akkor azt kell mondanom, hogy a keserű kudarcok, az elszenvedett sérelmek
késztetik az embert arra, hogy valamiféle erkölcs után kiáltson. De erre
készteti az a tény is, hogy nagyon sok létfontosságú társadalmi feladat csak
együttműködéssel oldható meg, ez pedig feltételez valamiféle osztozkodási
elvet. Ezt az elvet nevezzük gyakorlatilag erkölcsnek, ami persze vagy
működik vagy sem. Ráadásul az osztozkodási elv akár következetlen és
részrehajló is lehet, vagyis egyáltalán nem kell, hogy kielégítsen
valamiféle eszményt. Például egy olyan versenytársadalomban, mint a mai
kapitalizmus naponta hágják át hol pozitív, hogy negatív értelemben a
versenyszabályokat. Arról nem is beszélve, hogy a verseny szabályait azok
szabják meg, akiknek kedvez, vagyis eleve nem valódi verseny.

Az én szememben megoldhatatlannak látszik az erkölcs bármilyen univerzális
megalapozása. Az emberek magatartása mindig is  alapvetően a hatalmi
potenciáljuk mentén fog alakulni, amit csak ideig-óráig színezhet vagy
téríthet el valamilyen univerzális szabály. Ez nagyon szomorú és én magam is
sokat szenvedtem tőle. De ez van.

Agyhalott