Eloszor is: legtobb alkotmanynak van preambuluma. Ez altalaban azokat a
tarsadalmi, tortenelmi, kulturalis korulmenyeket tukrozi, amelyek kozott az
alkotmany letrejott. Bizonyos ertelemben mas mufaj, mint az alkotmany
normaszovege.
Masodszor: az EU kezdetben valoban gazdasagi kozossegkent jott letre. De
egyre nyilvanvalobba valt, hogy meg az eredmenyes gazdasagi mukodeshez is
szukseg van egy politikai kozossegre, a politikai kozosseg mukodesehez pedig
egy kulturalis kozossegre. Ezt mindenki erzi, amikor europaisagrol
beszelunk; persze hogy mi az europaisag, azt nagyon nehez megfogalmazni. De
celszeru. Erre valo a preambulum. Bizonyos ertelemben tortenelemkonyvnek
kell lennie, amely megalapozza a kulturalis azonossagot.
Harmadszor: nem fogadom el, hogy az alkotmany az orokkevalosagnak szolna. A
jelen igenyeit (ez pedig az europai "szupernemzet" letrehozasa) kell
kielegiteni. Ha 100 ev mulva a preambulum mar avultnak tunik, es ez zavart
okoz, utodaink majd irnak uj preambulumot.

>a keresztenyseg i.sz. 300-1800-ig volt az a megkerulhetetlen ideologia, ami
>meg
>hatarozott identitast, kulturat.
>de az EU megformalasaban, letrehozasaban, az EU szellemeben, a mai europa
>ident
>itasaban mar nincs sok koze.

Ez nem igy van. A mai szekularis erkolcsunk, a szekularis szokasaink sokkal
jobban hordozzak a kereszteny orokseget, mintsem azt fel szokas tetelezni.
Erre egyszer egy arab kollega hivta fel a figyelmemet, mondvan, hogy naluk
muszlim ateistak vannak, nalunk pedig kereszteny ateistak. Egy kultura, egy
erkolcs, egy szokasrendszer nem a semmibol no ki, hanem tortenelmi
kepzodmeny. Errol elfeledkezni sulyos hiba. Ez bebizonyosodott az Istenben
boldogult Szovjetunio eseteben is, amikor kiderult, hogy az elvileg azonos
elveket vallo szlav, balti, kozepazsiai, kaukazusi stb. kommunistak (nem is
szolva a jogilag nem, de valojaban ugyanahhoz a kozosseghez tartozo
keletkozepeuropai, kinai, vietnami stb. kommunistak) kozott rengeteg,
altalaban nem is tudatositott gondolkodasmodbeli kulonbseg volt.

Ferenc