Kedves nyelvtarsak,

A 184. szamban olvastam a cin/on szo eredeterol. Talan erdekes lesz
szamotokra, ha megosztom veletek a XIX. szazad eleji kemiai elnevezeseket.

Arany. Osi magyar szo. De az akkori nyelveszek ugy kepzeltek: az arany
alapjan kell elnevezni az elemeket, hiszen nyilvanvaloan az -any (ill.
magas hangu szavakban -eny) vegzodes az 'anyag' roviditese. Magyarban
(szerencsere) az eredeti, nemzetkozi neveket hasznaljuk, kiveve a
kozismerteket (pl. vas, vagy ke'n); illetve nehany esetben megmaradt a
nyelvujitaskori szo, pl. higany (mert hig anyag), vagy a horgany (mert
horgasan torik; errol volt szo a NYELV 184 fuzeteben).

Igy lett a natriumbol "szikeny" (mert a sziksoban van), a kaliumbol
"hamany" (a hamubol). Nehany regi regenyben meg szerepel az "eleny"
(oxigen), "legeny" /le'geny/(nitrogen), a koneny /ko:neny/ (hidrogen), mert
konnyu. Ezek elegge ismertek, de nehany mas elem mar kevesbe. Igy pl. a jod
"iblany" (mert ibolyaszinu gozei vannak), a krom "festeny" (mert vegyuletei
szinesek), a brom "buzeny" /bu:zeny/, mert rossz szagu. De hogy a mangan
miert "cseleny" azt nem tudom.

Persze nem eleg az elemeket elnevezni; a vegyuleteket is kell. Itt mar meg
kell adni pl.a hidrogen jelenletet: pl. a natrium-hidrogenkarbonatot
(szodabikarbona) regen, hivatalosan "kettedszensavas szikeny"-nek neveztek,
vagy az oxidacios fokot, pl. a vas(II)-szulfat regi neve "kensavas
vase'leg", a vas(III)-szulfate pedig "kensavas vase'lecs". Szerintem a
legszebb ez a par: kalium-manganat es kalium-permanganat - "cselenysavas
hamany" es "felcselenysavas hamany".

Aki bovebben erdeklodik, annak Szabadvary akademikus irasait ajanlhatom.
Tovabba minkinek erdemes meglatogatni a Vegyeszeti Muzeumot, Varpalotan,
ahol boven talalhat a magyar kemia oskorabol szarmazo dolgokat.

Valete!

Lord Epping