Haho!

Olyan kis algoritmuson gondolkoztam, ami egy tetszoleges szovegbol
kikeres egy tetszoleges kodolt szamot.
Ugyanis felmerult bennem a gyanu, hogy nagyon sok evszazadokkal ezelott
elt iro, kolto valojaban matematikus volt, es az irasaiba belekodolta a

I sok tizedesre megadott erteket :))))
A magyar elektronikus konyvtarbol le lehet tolteni kulonfele szovegeket
es raereszteni egy keresot ami megtalalja az elrejtett PI-t bennuk.
Amennyiben a szavak betuinek szama kodolja a helyiertekeknek megfelelo
szamjegyeket (pl. 'ezt a sort o maris betanulta es rogton tudta mit
akart'), viszonylag egyszeru a dolog. Ha a betuk kodoljak a szamokat, -
mivel tobb betu van mint szam -, el kell donteni, hogy lehet-e
degeneralt a kodolas, vagy szigoruan csak egy
betu jelolhet egy szamot. Gondolom az algoritmus venne a szoveg elso
betujet amihez hozzarendelne a 3-as szamot majd megnezne, hogy a tole
megfelelo tavolsagokra eso karakterek ugyan azok-e. Ezt elvegezne a
masodik, harmadik, stb. karakterekkel is amig el nem erne a megadott
hosszt. Ha nem lennenek azonosak, mas karakterekkel probalkozhatna,
amennyiben megengednenk a kod degeneraltsagat. Ha ugy sem sikerulne
mindezt megismetelne mindezt a szoveg masodik betujevel, es igy
tovabb...
Ezek utan a feladat az lenne, hogy bebizonyitsuk, hogy valojaban
Shakespeare
matematikus volt. Raadasul tudott magyarul, es valamifele jostehetseggel
is meg volt aldva, mert ugy intezte, hogy az elrejtett PI a joval a
halala utan szuletett magyar nyelvu forditasba is belekeruljon.:))))
Kellene a "Vihar" c. muvebol a kerdeses szovegresz, ami megadja a PI
erteket legalabb 10 jegy pontossagal, mondjuk tizes szamrendszerben.

Mas:

 irta:
[...]
> A TUDOMANY listan csak arra szeretnem felhivni a figyelmet, hogy az
> evolucioelmelet nem bizonyitott,
Math kb. 10-szer hivta mar fel a figyelmet, hogy mi a helyzet a
tudomanos elmeletekkel es a bizonyitasokkal. Falra borsot.....
> es hogy napjainkban is szamtalan ennek
> ellentmondo megfigyeles letezik.
Korulbelul 5 ilyen modon "elhiresult" szerzo velemenyerol es a te
erofesziteseidrol van szo, amik egy-egy reszletbe kotnek bele, de nem
erintik az altalanos elmeletet.
> Erre probaltam eddig kulonfele
> tudomanyteruletekrol peldakat felhozni.
Ezek nagy tobbsegere megfelelo valaszt is kaptal, illetve sok esetben a
peldaknak volt gyanus illatuk (Cremo).

> De az alapveto allaspontom az,
> hogy az evolucios hit semmivel nem tudomanyosabb mint az
antievolucionista.
> (Vagy forditva: az antievolucios tudomany semmivel nem igenyel tobb hitet
> mint az evolucionista.)
Ez a fajta allaspont az ismeretanyag tovabbi bovultevel meginkabb a
hatterbe fog szorulni. De mindig lesznek olyan emberek, akik hajlandoak
magura gyujtani egy templomot.

Gogy

Kedves Tudosok!

Elegge magamra hagytatok a cel-oksag problemajaval, (Math
modortalan/moderalatlan reagalasa nem tekintheto erdemi
hozzaszolasnak) de vegulis igazatok van: Az en elkepzelesem, jarjak utana.


A feltett kerdesek a kovetkezok voltak:
>1.) Mi az a CEL?
>2.) Milyen rendszereket vizsgalva alkotta meg az elme a CEL fogalmat?
>3.) Osszefer-e a CEL fogalma a kauzalitas _mindenhato_ (mert tenyleg
>mindenhato; a jelenlegi ismereteink szerint a JELEN-bol a MULT-ba, illetve
a
>JOVO-bol a JELEN-be visszafele hatni nem lehet!!!) torvenyevel?


(A rendszerek ido-menti viselkedesenek vizsgalatohoz a Minkowsky-vilag
fogalmait hasznalom.)


A CEL megertesehez beszelnunk kell az OK-rol.
OK-OKOZAT-rol csakis 'ismert' rendszerek eseten beszelhetunk.
Ismertnek nevezhetunk egy rendszert akkor, ha az idoben egymast koveto
allapotok kozott
szabalyszeruseget tudunk megfogalmazni. Ekkor a szabaly, es egy allapot
ismereteben meg tudjuk hatarozni a kovetkezo allapot jellemzoit. Ebben az
esetben az eredmeny-allapot, es a kiindulo allapot kozott ok-okozati
viszonyarol beszelhetunk. Lenyeges, hogy az OK mindig megelozi az OKOZAT-ot.
Ez tokeletesen igaz -- az elettelen anyagvilagban.

Vegyuk egy elo szervezet anyaghalmazat, pontosabban az anyaghalmaz egy
allapotat, egy pillanatfelvetelt egy olyan szervezetrol, amelyrol viszont
nem tudjuk, hogy el-e meg, vagy sem, mert nem latjuk a valtozasa iranyat,
csak egy pillanatnyi allapotot. Tudos barataink erre a molekula-rendszerre
rapillantanak, es biztos vagyok benne, hogy egesz jol le tudjak irni azokat
a kemiai folyamatokat, amelyeknek az adott korulmenyek (homerseklet, nyomas,
egyeb feltetelek) kozott vegbe kellene mennie.

Az, hogy igazuk lesz-e, vagy sem, attol fugg, hogy az anyaghalmazban van-e
meg ELET.
Ha nincs, akkor nyertek. Ha van, megallt a tudomanyuk, mert itt egy
anyaghalmaz, ami nem engedelmeskedik az ismert torvenyszerusegeknek. Valami
mast csinal, de MIT? Ossze-vissza, mindenfele szabaly nelkul alakulna az
allapota, vagy ebben a szokatlan viselkedesben is talalhato valamilyen
szabalyszeruseg?
Termeszetesen talahato, de ezt a szabalyszeruseget csak a cel-allapotat
ismereteben, es annak segitsegevel tudjuk megfogalmazni. Ameddig nem
talaljuk meg a celjat, nem nevezhetjuk 'ismertnek' a rendszert.

Es itt meg kell jegyezni egy nagyon lenyeges dolgot: Ez a cel-allapot (a
vizsgalt rendszer szempontjabol) mindig egy magasabb szervezettsegu (kisebb
valoszinusegu) allapot. A testem minden sejtje, a sejtek minden egyes
molekulaja a biologiai letem fennmaradasat szolgalja - mar amennyiben
egeszseges vagyok. A molekulak viselkedese ugy lesz ertelmes, ugy lehet a
viselkedesukre szabalyokat megfogalmazni, ha feltetelezzuk, hogy a
viselkedeset egy nagyobb egyseg szempontjanak rendelte ala. Ebben rejlik az
elo anyag celszerusege. Szabalyt csak akkor tudunk ra megfogalmazni, ha
tudjuk, mi a valtozasa CEL-ja. Ezert nevezhetjuk az elo rendszereket
celszeru rendszereknek.

Engedjetek meg itt egy kis kiterot:
Nem akarom megserteni a biologusokat (etologusokrol nem is beszelve), de
emlekeztetni szeretnem oket arra, hogy az ELET fogalmat nem ok talaltak ki.
Biologusok meg nem voltak, de az ember mar akkor is gond nelkul meg tudta
kulonboztetni az elot az elettelentol. Gond inkabb a biologusoknal volt,
amikor az eletet vizsgalva annyira melyen boncolgattak a kerdest, hogy
olykor mar maguk sem tudtak eldonteni, hogy amit latnak az elo-e, vagy sem.
A koznapi embernek ez nem problema. Mit lat a koznapi ember, ami alapjan
tevedhetetlenul el tudja donteni, hogy az anyaghalmaz el-e vagy sem? Azt,
hogy CEL-szeruen viselkedik a csimi-csomo, vagy OK-szeruen. Harmadik
lehetoseg nincs. Ez a ketfele szabaly van a rendszerek viselkedesere, es a
ketto egymastol jol megkulonboztetheto.

Szentgyorgyi Albert a maga elfogulatlan, tudos bolcsessegevel raerzett erre,
amikor az elet mikentjet vizsgalva valahogy ugy fogalmazott, hogy az
analitikus, reszeire bonto vizsgalat soran tkp. szetszedjuk az eletet,
eltunik a kezunk kozott es nem talaljuk meg a lenyeget. Az elo rendszerek
titka a viselkedesukben, a viselkedesuk szervezettsegeben van.

Es akkor terjunk vissza a CEL fogalmahoz.
A CEL ugyanazt 'csinalja', mint az OK: Hat, motival, okoz, de megis
kulonbozik az ok-tol, mert az OK, a MULT-ban van, a CEL pedig a JOVO-ben.
A cel egy olyan ok, aminek az okozata onmaga lesz. Csakhogy van itt egy kis
problema, tudniillik a CEL a Minkowsky-vilag JOVO tartomanyaban van,
ahonnan - jelen ismeretunk szerint - semmifele informacio nem juthat el a
valtozasok szinteret jelento JELEN-hez. Kapcsolat tehat nem lehet, de ugy
nez ki, megis van, mert az en kis molekulaim nagyon szepen el vannak
vezerelgetve (egy kozponti idegrendszer altal) annak erdekeben, hogy a
holnapi napot is lehetoleg jo allapotban koszontsem.
De honnan tudja ez a franya 'idegredszer', hogy lesz HOLNAP? Az oxigen nem
tudja, a szen sem, de nem tudja a nitrogen es a hidrogen sem, es nem is
latszik rajtuk meg egy kicsit sem, hogy fogalmuk lenne az IDO letezeserol.
(A viselkedesuk az OK-sag alapjan maradektalanul leirhato.)
En meg tudom, hogy van IDO, meg az engem alkoto anyagok is ugy viselkednek,
mintha lenne valami fogalmuk rola. Na, ez a nagy titok, marmint az ELO
rendszerek titka: Az IDO-menti (ido-iranyu) letezes.

Lehet, hogy nem vagyok eleg ertheto, nem tudom eleg jol kifejezni magam, (a
rendszerek ebbeli tulajdonsagaira nincs meg bejarotott kifejezeskeszletunk)
de talan probaljatok meg ezt a hianyossagot potolni egy kis elfogulatlan
elmelkedessel.

A kovetkezokben az ido-menti letezes kerdeset fogjuk egy kicsit korbejarni.
Addig, ha csak nem irtam a babkarohoz hasonlo suletlenseget, nem fontos
reagalnotok.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

>> >> Kerdes: ki tart halat?
>>
>> Szoval akkor ki tart elefantot?
>
>Azt hiszem nem az a kerdes, hogy ki tart halat/elefantot, hanem ki nem tart
>lovat, macskat, kutyat, madarat. Tehat ha az lett volna a kerde, hogy ki
tart
>elefantot, akkor a valasz ugyan az lett volna. Azaz a nemet.
>
>Udv Form:, aki mar tartott halat, nem nemet, szereti a tejet, nem bagozik
es
>sarga hazban lakik



Allaspontom vedelme erdekeben atalakitottam az eredeti feladatot egy kicsit
szemelyesebbre es eletszerubbre a konnyebb atlathatosag es szemleletesseg
kedveert. Tehat:

1. Adott ket ember, nev szerint A'da'm es Nacy /ez utobbi en vagyok/.

2. Mindegyikuknek van pontosan egy, egymastol kulonbozo baratnoje.

3. A'da'm baratnoje E'va.

Kerdes: Melyikuk baratnoje Cindy Crawford?

A valaszokat a  cimre kuldjetek plz. :D

Nacy

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Ertjuk a humort es szeressuk is, jo, ha egy kicsit vidam a lista hangulata,
de
kerem, hogy ez ne legyen oncelu. Jo lenne, ha a TUDOMANY nem venne at
a MOKA szerepet. :)

Brendel Matyas (math) vitamoderator

Valoban, ilyen esetek elofordulnak, en is hallottam mar roluk. Itt
azonban olyan esetekrol van szo, ahol az embrio soha nem is elt.
Illetve, ha ez igy nem is mondhato ki, mindenesetre nem emberi
beavatkozas miatt halt meg. A ki nem fejlodo embriok, pedig valoszinuleg
szinten nem erik el a buvos 12-hetes kort, de ha esetleg el is erik,
szinten nem emberi beavatkozas hatasara hal meg. Itt a kerdes ott merul
fel, hogy emberi beavatkozassal megolhetunk-e egy embriot.

Zeratul

Hali !

Zeratul irta:
>Az abortusz nem tekintheto csaladtervezesi finomitasnak, sem pedig
>valami menedeknek. A csaladtervezesre vannak sokkal jobb modszerek,
>...
>apat is, hogy egy megfelelo nevelo, tovabbkepzo tanfolyamon vegyenek

Huuha. Miert van az, hogy mindent maskepp latok...ezek szerint az emberi
elet fontos dolog, az abortusszal pedig tiltott dolgot cselekednenk. Tehat
csinaltunk magunknak 1 ordogi kort ! es kulonfele fogalmi meghatarozasokkal
/mikortol "elo" a magzat/ akarjuk, ugymod megoldani a problemat. Nekem
nagyon politikagyanus...
Nem kivanok uj nyelvet kialakitani, es a problemat kellene megoldani, nem
pedig mas nevet adni neki.
Szvsz a problema : nemkivant terhesseg megszakitasa /lehet-e?/
Ha nemkivant, akkor valamifele hatranyt fog szenvedni az ot nemkivanotol.
Ezt kellene merlegelni, nem pedig, hogy igazat beszel-e /tenyleg nem
kivanja vmi miatt/.
Ahogy hazassagot, ugy gyermeket is "csinalnak" :) erdekbol, es mas egyeb
okbol. Kulonbseget az okozatban latok...
Mellesleg, kedves Zeratul tenyleg komolyan gondolod, hogy kulonfele
tanfolyamokkal eredmenyt is el lehet erni ? Ez azt bizonyitana, hogy az
ember konnyen befolyasolhato, es megintcsak beleszolas a maganeletbe.

>>  - pszichologiai segelynyujtas lehetosege
>Ezt hogy erted?

Ha megeroszakoltak valakit & megtermekenyult, vagy tulzasokba esik
magzatanak kihordasakor. /bar ez utobbirol meg nem hallottam/

>>  - tarsadalom : - nepessegszabalyozas lehetosege
>A fejlettebb tarsadalmakban pont a nepesseg csokkenese miatt
>korlatozzak, vagy szeretnek korlatozni igen erosen. A tuntetesen is ez

Gondolj bele mi lenne, ha a kov. generacioban kitorne a tulnepesedes ? :))
Egyebkent egy nemtetszo tarsadalomban csaknem vallalok gyereket...
/pl. haboruskodasra hajlamos, diktatorikus, kizsakmanyoloban/

>Ezt aztan tenyleg nem ertem. Raadasul teljesen megalapozatlannak tunik
>szamomra. Klonozassal nem lehet egyeduralomra torni. Az emberi
>viselkedest csak kis reszben hatarozza meg a genomja. A lenyeg a

Ezt nem tudtam, esetleg bovitened vmi egyszeru bizonyitekkal ?
Ugy tudna egyedur.-ra torni egy hatalom, hogy a nem behodolo embereknek
konnyebben megadna az engedelyt. Persze a fentiek alapjan kilove...
A bun csokkentesnel 1 szitura gondoltam 1 targyalason :
Megeroszakoltak valakit /ffi not/.
Biro : - Vadlott, tudja mit csinalt? Vagy azt gondolja, hogy csak ugy
felnevelteti gyermeket massal ?
Vadlott : - Aaaa, ha nem kell elvetetheti nem ? Csak egy kis kejelges
volt...
:)) Hat, ez eddig sem mentseg, de a pszihopatak lelke megnyugodna,
es a kovetkezmeny tobb bunelkovetes...

>>  - a kereskedelem esetleg csokkenne, es megint csak a penzehseg
>Miert is csokkenne a kereskedelem?
A nepesseg csokkenese miatt. Nagyobb forgalmat okozhat tobb ember.

>>  - vagy az egeszet azert ellenzik, mert szeretik magukat hangoztatni,
>>    nemtorodve semmivel / senkivel
>Ez mindket oldalra ervenyes lehet, de ebben igazat adok neked...
Veegre, valamiben egyetertunk ! :)))

>> valik (  eldurvultsag, elvadultsag az elkovetkezendo nemzedekben )
>Megint csak azt tudom mondani, hogy az orvoslas ugyanezt teszi,csak
>sokkal celzottabban. Raadasul nem erzem bizonyitottnak, hogy az abortusz
>ezt valoban megtenne...

Pedig le is irtad a #1072-ben, en csak "felnovesztettem" a gyermeket.
Mas : Az orvoslas hogy teszi celzottabban fejletlenebbe?

>>  - a tarsadalmi retegek jobb szelektalodasa, nagyobb kulonbsegek
>>    letrejotte, novekvo lecsuszasi eselyek
>Ez valo igaz. De nem tudom, hogy ugyanarra gondolunk-e. Feltehetoleg a
>tarsadalom alsobb retegeiben csak nagyon korlatozott szuletesszabajozas

Hasonlora gondolunk. De politikai, tarsadalmi okbol is lecsuszhat vki
emiatt. Ha pedig /draga/ fizetosse valik, szethuzva is tartja a retegeket.

>Azert van meg mit finomitanod az allaspontodon... Jo lenne, ha tenyleg
>"tudomanyosan" latnad a dolgot... persze idezojel nelkul.
Hat igen, de asszem ez soha nem fog sikerulni. Nem vagyok kepes monoton
torvenyekkel elkepzelni erzelmi problemak megoldasat.

>Teny, hogy el kell donteni, hogy mit akarunk, de ez ugyis csak szavazas
>utjan megy... mas kerdes, hogy elotte ki mennire tudja meggyozni
>szavazotarsait...
azaz fogalmi utvesztoket kitalalni ? Szavazni nem csak 1-2-x alapon
lehetne, hanem kulonbozo elethelyzeteket felvazolva a kapott dontesekbol,
indokokbol szabalyozast felepiteni.

>Ui. Koszi a moderatoroknak, hogy atengedtek Gusi levelet... Talan
>tanulsagos lesz neki is ez a valasz.
:) Nagy meglepi volt nekem ! Koszonom a lehetoseget ! Maris tanulsagos.

Horvath Pista irta:

>Ha mar errol van szo. Van neked gyermeked?
Nincs. De szvsz tudnam hogyan neveljem, ha egyszer lesz...:)
Remelem, a fentiek alapjan mar erthetobb picivel a mondanivalom.

Jo szorakozast !
Gusi

Kedves Math!

A modellek szerint a fekete lyukban is, az univerzum tavoli multjaban
is szingularitasban vegzodnek a terido vilagvonalai: nem lehet folytatni
oket. De ennel tobb hasonlosagot nem is igen lehet talalni a ketto kozott.
Az osrobbanas a multunkban van, a fekete lyuk csak a jovonkben lehet, ha
ovatlanok vagyunk. A szingularitas kozeleben a terido mindket esetben
erosen gorbult, de maskent. A terido lehet ugy gorbult, hogy kozben a
ter gorbuletlen (euklideszi). Elkepzelheto, hogy igy volt az osrobbanasnal:
a terido gorbuletehez csak a temporalis resz jarult hozza, mely az univerzum
tagulasanak lassulasaert volt felelos. A masik eset, a Schwarzschild-
megoldas idoben valtozatlan, nem gyorsan expandalodo anyagra vonatkozik.
A terido gorbuletet (azaz a gravitacio jelleget) az anyag hatarozza meg,
de "anyag" alatt nem kizarolag tomegsuruseget kell erteni, hanem az un.
energia-impulzus tenzor elemeit, melyeknek csak egyike a tomeg(energia)-
suruseg. Ezzel a tenzorral veszik figyelembe pl. az aramlo anyag mozgasi
energiajat, amelynek szinten gravitacios hatasa, a nyomasat, stb., ezek
mind felelosek a terido gorbuleteert. Az energia-impulzus tenzor bonyolult,
de a terido gorbulete sem egyszeru: altalanos esetben 10 fuggetlen mennyiseg
kell mindkettohoz. A tomeg(energia)suruseg csak egy ezek kozul.
Az energia es az impulzusaram pl. igen nagy volt kozvetlenul az osrobbanas
utan: Kepzeletben vegyunk fel akarhol egy "elemi" kockat: minden iranyban
kiaramlas van a kockabol, s a kockan beluli atlagsuruseg lecsokken
(ezt nevezik Hubble-aramnak).
Energiaaram: "idomennyiseg", idobeli gorbuletet hoz letre.
Energiasuruseg: "termennyiseg", terbeli gorbuletert felelos.
Tehat azert nem omlott ossze mar szuletesekor az univerzum, mert
az energia-impulzus tenzornak azok a tagjai, melyek az expanzioert
voltak felelosek, ellensulyoztak, sot talan tulsulyoztak a statikus tagok
hatasat. Fekete lyukka osszeomlo csillag nem kap ilyen sanszot.
Bar Hawking szerint minden fekete lyuk-kialakulaskor bebi-osrobbanassal
egy bebi-univerzum is kepzodik, de ez szamunkra megfigyelhetetlen.

Udv
Kalman

Sziasztok,

  Megprobalok amennyire lehet tudomanyos es objektiv hozzaszolast
produkalni, bar ez nyilvan nem fog sikerulni.
  Az abortusz kerdesenek tobb vonatkozasat latom: filozofiai, erkolcsi,
szociologiai, jogi. A vitak (mar amennyire ezt vitanak lehet hivni)
meg retorikai szempontbol nagyon erdekesek.
  Filozofia:  Ez az egyik alap problemaja a kerdesnek. Mikortol emberi
leny, egyed a gyerek/embrio? A fejlodes eleg jo kozelitesben folytonos,
bar vannak merfoldkovek. Kulonbozo taborok vannak, akik azert alapvetoen
a merfoldkovek korul csoportosulnak. Igy van aki mar a megtermekenyitettlen
petesejtet, sot akar az ondosejtet is onallo lenynek tekinti, bar az
egyik extremnek inkabb a megtermekenyites pillanatat szoktak tekinteni.
Ettol latszolag alig kulonbozik a beagyazodas (vagy elso nehany
sejtosztodas) tabor. Valojaban ez egy oriasi kulonbseg, hiszen vannak
olyan fogamzasgatlo szerek/eszkozok, amik a *beagyazodast*, nem a
megtermekenyitest (vagy petesejt kepzodest) gatoljak. Azaz egyik tabor
szerint mar ez *is* 'oles', mig a masik szerint ez meg nem. Masik
nagy tabor, ahol sok ember csoportosul a 'elmeletileg eletkepes' pont
korul csoportosul, azaz valahol a terhesseg kozepe tajan, amikor
az embrio mar elmeletileg kepes tulelni a mehen kivul is (persze
eleg massziv orvosi segitseggel). Van szinten egy eleg jelentos
tabor, aki azt mondja, hogy a szuletes (aka 'elso lelegzetvetel')
a hatar. Masok meg kesobbre teszik (pl. Sparta es Tajgetosz), akar
egesz kesore (felnotte avatas). A kerdes szerintem objektiven nem
eldontheto, mindenkinek mas szubjektiv velemenye van, lehet.
  Erkolcsi: Az emberi szovet vagy emberi leny kerdesen tul van egy
tisztan erkolcsi problema *is*. Az embrio az anya testeben van.
A terhesseg jelentos reszeben a magzat nem lenne kepes az anya
testen kivul tulelni, sot ha megis, akkor is csak egy eleg massziv
orvosi beavatkozas aran. Erkolcsileg elegge elfogadott dolog, hogy
az ember (felnott, allampolgar stb.) a sajat testenek a gazdaja.
Nagyon nagyon keves olyan szituacio van, amikor egy ember erkolcsileg
koteles minden korulmenyek kozott segiteni egy masikon. Peldaul
egy anya nem *koteles* egyik vesejet felajanlania beteg gyermekenek.
Minden tiszteletem aze aki megteszi, de nem koteles senki ra. A
tarsadalom mint egesz koteles bizonyos segitseget barkinek megadni,
de ez altalaban nem vetul le az egyen szintjere. Egy hontalannak
a tarsadalom biztosit fedelet a feje fele, de en mint egyen nem
vagyok koteles befogadni. Terhesseg is ez a temakor. Milyen alapon
kotelezunk egy emberi lenyt aldozathozatalra (mind biologiai mind
exisztencialisra)? Ez a kerdes a filizofia kerdestol fuggetlen
(az is kerdes, hogy jar-e barmi egy magzatnak, azaz csak egy
szovet vagy emberi egyed-e). Azaz meg akkor is *lehet* erkolcsileg
jogos az abortusz, ha az filozofiailag oles.
  Szociologia: Hat ez tul nagy falat lenne. Szerintem a vegtelensegig
lehet vitatkozni ezen, es fel lehet mindenfele analogiakat hozni
(Hittler fele eugenetikatol kezdve az afrikai torzsi villongasokig).
Azon tul, hogy szerintem (i.e. szubjektiv velemeny) nagyon rossz otlet
egy tarsadalmat allami szinten megtervezni, had ajanljak egy velemenyt:
Amennyire meg tudom itelni, barmely tarsadalom eroforras hianyban szenved.
Ennek megfeleloen valaki poruljar szuksegszeruen. Innentol kezdve az
az erv, hogy ne csinaljunk X-et, mert A, B es C porul jar miatta,
nem igazan mukodo erv. Igen, 'porul jar' alatt a belehal is ertendo.
Minden tarsadalom 'tesz el lab alol' embereket, mert nem biztositja
azokat a korulmenyeket, amikre nehany egyednek szuksege lenne. Az en
ertekrendemben az aktiv es a passziv gyilkolas kozott nincs igazan
kulonbseg.
  Jog: Na ez is egy jo kis veloscsont -- lehet ragni. Magyar
Alkotmanybirosagra ki is vagyok akadva. Nekik az a dolguk, hogy
ezeket a kerdeseket eldontsek. Nem szukseges, hogy igazuk legyen,
stb., de egy ilyen kerdest el kell donteniuk. Ilyen szempontbol
tisztelettel nezek az amerikai SCOTUS-ra, amelyik eldontotte.
Csak masodkezbol vannak informacioim (i.e. nem olvastam vegig
az alkotmanyt es a SCOTUS dontesbol is csak reszeket olvastam),
de ott ugy dontottek, hogy az alkotmany implicite a szuletes
pillanatahoz koti az egyed fogalmat. Ami az elott van, az jogilag
nem emberi leny, tehat alkotmanyjogi szempontbol semmi nem akadalyozza
az abortuszt, viszont van a 'pursue happynes' joga minden egyednek,
tehat az anyanak alkotmanyos joga abortuszt csinaltatni, es ez
a joga semmilyen alkotmanyos joggal nem utkozik, tehat alkotmanyilag
garatalt az abortuszhoz valo jog. Ezt (GOP nagy banatara) sima
torvenyekkel nem igazan lehet felulbiralni. Ennek megfeleloen ott
az utolso pillanatig lehetseges az abortusz. Sot, bar nagyon nagyon
ritka, van is, tudtommal *csak* orvosilag nagyon indokolt esetben
(anya eletenek megnetese). Szubjektiv velemeny: szerintem barmilyen
mas definicio (korabbra hozni az emberi egyed definiciot mint a
szuletes) szerintem ellentmondasos jogrendszerhez vezetne. Az is
szubjektiv velemenyem, hogy az amerikai 'koztarsasag' jobb allamforma,
mint az Europaban tipikus demokracia. Nem vagyok tortenesz, ugyhogy
definialom mit ertek ez alatt: USA-ban van az alkotmany, ami
abszolut, nagyon nagyon nehezen valtoztathato es betartjak az utolso
betuig. Akkor is, ha az implikaciok elso ranezesre agyremnek
tunnek. Europaban minden egy kicsit higfolyosabb, meg az alkotmany
szintjen *is*, ami (szerintem, szubjektiv velemeny) nagyon nagyon
veszelyes.
  Vitak nagyon erdekesek pszichologiailag illetve inkabb jatekelmeletileg.
Persze ha felteszem a fizikus vaskalapomat, akkor az egesz megszunik
vitanak lenni szamomra. Mindket fel ugy tesz, mintha valami axioma
rendszerbol probalna kiindulni es ervelni, de ha az ember hatralep
kettot, es kivulrol nezi az egeszet, akkor egy fejteton allo legvarat
lat. Szerintem. Keressunk olyan, minel jobban hangzo axiomarendszert,
aminek (illegalis) extrapolalasaval a kivan eredmenyre jutunk.
  Van persze csomo mas szociologia vonulat is, szerintem legjelentosebb
a 'hogyan probaljuk a masikat akaratunk ala kenyszeriteni' motivum,
ami vszg. (szerintem) nem sokkal az elet megjelenese utan mar megvolt,
es vegig kiserte az elet (nem csak emberi!) tortenetet a Foldon.
  Vegul par szo az ALFA (vagy mi a szosz) Szovettsegrol egy szubjektiv
velemeny: Elore bocsajtom, hogy nem birok elszabadulni a Szep uj
vilag regenytol -- folge a nev miatt. Ez valoszinuleg eloiteleteket
ebreszt bennem. Szoval en nagyon ki vagyok akadva a szovettsegre azert,
amit csinalt, es nagyon erkolcstelennek es onzonek talalom. Azert, mert
szerintem egy 13 eves 'gyermek' meg nincs pszichologiailag abban a
korban, hogy *szubjektiv* donteseket hozzon. Magambol is kiindulva
ebben a korban az ember meg hisz objektiv igazsagokban, es tudat alatt
abszolut peldakepeket kovet, bar a peldakep mar nem feltetlenul a szulo
(ellentetben az egesz kis gyerekkel, ahol a szulo az 'isten'). A
szituacioban igazabol semmi nem volt kerdeses. Elore lehetett latni,
hogy a szulo fogja a donto szot kimondani (ez most tenymegallapitas
ertekitelet nelkul). Innentol kezdve az egesz akcionak ket hatasa
volt, egyreszt oriasi nyilvanossagot generaltak az ugynek (ezert
nevezem onzoknek oket). A masik, hogy a gyereket egy olyan dontes
ele allitotta, ami objektiven nem eldontheto, es raadasul rabeszeltek
(mert ebben a korban ilyen kerdesben szerintem a meggyozes szonak
nincs letjogosultsaga) egy olyan allaspontra (tisztan gyermekpszichologiai
eszkozokkel), ami ellenetes mind a szulo allaspontjaval, mind az ugy
varhato kimenetelevel. Ezzel nagy valoszinuseggel mind a szulobol,
mind a vilagbol ellenseget teremtettek a gyermek szamara. Na meg az
sem jo a gyermeknek, hogy felepitenek egy objektiv igazsagot az agyaban
(szandekos a szohasznalat), aztan annak ellenkezojet csinalja vele
a vilag. Szerintem ez iszonyu kart tud okozni, ami akar egy eleten
at vele fog maradni. Ezert hivtam oket erkolcstelennek: semmi tekintettel
nem voltak a gyerek szellemi epsegere, hanem felaldoztak valami
szent ugy oltaran. Csak a miheztartas vegett: En abortusz jog parti
vagyok. Ha kornyezetemben tortenne egy hasonlo eset (terhes gyermek)
es a szulo (marmint a terhes gyermek szulei) a megtartas mellett
vannak, akkor en is errol probalnam meggyozni a gyermeket, es barkit
orbanyomnek, aki ennek ellenkezojet csinalja. Persze konnyu nekem,
hiszen en a valasztasi jogban, nem a mindenaron abortuszban hiszek.
Papra meg aztan meg jobban haragszom. Amig az ugynek a varhato kimenetele
abortusz, addig a gyereknek a kozelebe ne merjen menni abortusz=gyilkossag,
ami viszont halalos bun ervelessel (agymosassal). Atlag szulo nem kepes
tobb ezer ev alatt felhalmozott retorikai tudassal versenyezni.

Uff en beszeltem, ha moderatornak nem tetszik, kiszedi.

  Gyula

Kedves Zoli!

> >kb. 50-100V feszultseggel 'kiuritik' a tolteshordozokat belole.
> Ez a feszultseg kulon kedvez egy kismeretu keszulek eloallitasahoz.

A feszultseg nem akadaly, a nagyfeszultseget igenylo detektorokhoz is
vannak nagyon kicsi tapegysegek...
De teny, hogy kicsik, a fejlesztes alatt allo rontgenkameranknak kezben
hasznalhatonak kell lennie, es ez ma mar megoldhato.
(Pedig az mar kepet is alkot, nem csak egyszeruen detektalja a sugarzas
jelenletet.)

> Arra kivantam utalni, hogy ha mar folyton hurcolaszom
> es buszkelkedek a detektorral, es idonkent persze elemet is cserelek
> benne, akkor a gondoskodast legalabb egyszer ha'la'lja meg azzal,
> hogy jelez, ha esetleg kirivoan sugarzo anyag kerult a kornyezetebe.

Biztos jelezne...
Anno meg a gimiben volt egy fizikatanarunk, akinek sikerult egy par
erdekes anyagot es muszert szereznie, es fizika-fakton azokkal
jatszottunk (magas homersekletu szupravezetok, lezerek, ilyesmi). Egy
GM-szamlaloval lementunk a pincebe, es ott probaltunk erdekes dolgokat
talalni, pl. a valaha ott levo kazanok maradvanyaiban probaltunk
feldusult izotopokat talalni (nem sikerult), a kabelalagutba en masztam
be a muszerrel...
Percenkent par impulzust sikerult felfognunk, ami a termeszetes
izotoptartalomnak koszonheto. Igazabol nem tudom, hogy az a muszer
milyen reszecskekre, milyen energiatartomanyban volt erzekeny, csak arra
emlekszem, hogy szep lassan szamolt, es nem volt igazi radioaktiv
forrasunk, amivel demonstralhattuk volna, hogy 'ennel tobbre is kepes'.

> >egy kelloen nagy feluletu dioda, zaroiranyban alaposan
> >elfeszitve, es a benne megakado reszecskek altal okozott pici
> >feszultsegimpulzusok egy kelloen kis zaju erositovel feldolgozhatok...
>
> Az elso fokozatban gondolom zajra valogatott tranzisztorparral
> differencialerositot erdemes alkalmazni mely 1-1 dioda aramjele't erositi.

Valoszinuleg ilyenek voltak az elso, nem integralt erositok is. Utana
tudnek nezni a konyvtarban, mert ilyen reszecskedetektorokat mar az
50-es evekben is hasznaltak, diszkret alkatreszkebol alkotott
erositokkel, de a ma hasznalatos erositok konkret belso felepiteset nem
ismerem, mert az a chip-gyarto 'maganugye'... De az biztos, hogy
klasszikus, de 'kihegyezett' erosito-architekturakat hasznalnak.

> >rossz helyen beuto reszecske a CMOS parazita tirisztorait begyujthatja,
>
> Az elso generacios CMOS IC-k ( CD4xxxA sorozat) voltak a
> legerzekenyebbek.  Kesobb zafir alapu hordozoval is probalkoztak
> a jelenseg kivedesere.

Igy van, a komoly rad-hard alkatreszek ma is ilyenek, talan nem
zafir-alapuak, de mindenkeppen szigetelo anyagra epulnek, ezzel
kizarhato a parazita tirisztorok kialakulasa.
A latchup-jelenseg ezen formaja (mert van olyan latchup is, ami mas
okokbol lep fel) kizarhato, csak ez a technologia rendkivul draga a kis
peldanyszam miatt. Ezert foleg mas technologiai es aramkori trukkokkel
vedekeznek a latchup ellen (az adalekolas koncentraciojat valtoztatjak,
illetve a strukturat is). Az 'upset'-jelenseget, ahol a beuto reszecske
analog aramkorokben zajt, a digitalisokban bithibat okoz, a zafiros
technologia sem tudja megszuntetni, de ezek hatasa pl. az aramkorok
tobbszorozesevel csokkentheto.
Es a nagy integraltsag kovetkezmenyekent belepett egy uj, szinten
katasztrofalis jelenseg, a 'gate-rupture', ahol a rendkivul vekony (par
atomnyi vastagsagu) gate-szigetelest teheti tonkre egy-egy beuto
kozmikus reszecske.

A gyakorlatban, ahol nincs penz az igazi rad-hard alkatreszek
hasznalatara, csak a tartalekolas segit, illetve az olyan
rendszertervezes, ahol egy alrendszer kiesese nem befolyasolja a tobbi
rendszer mukodeset.
(Foleg ez a nehez a munkamban, a kollegakat meggyozni, hogy mi az, ami a
vegcel eleresehez fontos aramkor, es mi az, ami 'jo ha van, de nem baj,
ha bedoglik'. Illetve ugy megtervezni dolgokat, ha bedoglik, akkor ne
zavarja a fontos aramkorok mukodeset. Ehhez persze tudni kell, hogy
konkretan mitol, milyen modon 'dogolhet meg' egy aramkor...)

> Lehet, hogy sugarzas-erzekelokent kivaloak lennenek a regiek.
> Vagy esetleg varisztorok is ? Nagy feluletuek, es gyorsak.

Sajna a varisztorok mukodeset nem ismerem, erre nincs tippem.

> >szerint a Mir urallomason hasznalt IBM Thinkpad-ekben kb. hetente egy
> >bithiba keletkezik a sugarzas miatt.
>
> IBM ?!  Nemreg meg IBM PS2-k is uzemeltek nalunk, es az volt az
> EGYIK visszatero hibajuk, hogy kb. felevente a BIOS jelezte:
> _Megvaltozott a rendszerdatum !_
> A setupot inditva a datum mindig normalis volt, de ezt meg kellett
> erositeni. Es ezek a gepek, meg mindig itt vannak, selejtezesre
> varva...
> Eggyel tobb ok, hogy sugarzasdetektort keszitsek. :)

Szerintem ez a jelenseg nem a sugarzastol van...
Ez a masik terulet, ahol harcolnom kell a kollegakkal...
Soha ne bizz meg szoftverben! Ez az en allaspontom.
Ahol 'mission-critical' donteseket kell hozni, ott egy bonyolult logika,
CPU es szoftver semmikeppen nem megfelelo eszkoz, oda en csak diszkret
elemekbol allo aramkoroket tennek, meg akkor is, ha elvileg (csak a
buksza nem birja, egy ilyen alkatresz ara negyszamjegyu, dollarban...)
nagy megbizhatosagu logikai eszkozok is lennenek a feladatra. Igy a
tapegysegek aramkorlatozasat, tartalekolt egysegre atkapcsolast csak
diszkret alkatreszekbol allo aramkorre bizom.
Par nappal ezelott talaltam olyan dokumentaciokat, miszerint igazi
rad-hard alkatreszekben (konkretan programozhato logikak, FPGA-k) is
vannak veszelyes bugok, amiknek a felderitese is szerencse eredmenye
volt.
Ennek ellenere berakok en is CPU-t es szoftvert oda, ahova erdemes, de
ezt csak ovatosan, szamitva arra, hogy az barmikor, barmilyen okbol
feldobhatja a talpat. Kulonosen, hogy a mindekiismeriszoftvergyar
termekei tobb gondot okoznak azokon a Thinkpad-eken, mint a sugarzas
hatasa... en meg ugyan irok szoftvert, de minden tudomanyos alap nelkul
(soha nem tanultam, hogy hogyan kell korrekt modon programozni), de
figyelek arra, hogy az altala iranyitott hardver kepes legyen onallo
modon donteni, ha arra kerul a sor.

Udv,
Sanyi

re:abortusz

sziokak
nem vagyok TUDOMANY moderator de ez a tema egyaltalan nem ide tartozik.

Hanem a VITAra
Az ilyeneket kapasbol kitorolnem
Ez a TUDOMANY !!!!!!
SCIENCE!
Jozsi

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Kedves Jozsi!
A TUDOMANYBA minden tema beletartozik, amennyiben tudomanyosan targyalhato.
Abban igazad van, hogy a tema errol a szintrol elmozdult, minden olyan
lepest
megprobalunk megtenni, ami szukseges, azonban igyekszunk nem
tekintelyelvunek
es nem tulsagosan cenzorikusnak lenni.
Irasod mogottes mondanivalojaval egyetertek. ld. bevezeto comment.

Brendel Matyas moderator

Kozepiskolas diakkent szeretnek a cimben emlitett
targykor megismeresehez egy kis segitseget kerni.
Igazabol nem konkret esetrol lenne szo, hanem
valamifele altalanos modszerrol. Hogy a dolgot megis
valahogy meg lehessen ragadni, megis tetelezzunk fel
egy kiserletsorozatot, amiben pl. vizbe cseppentett
folyadekcseppek viselkedeset vizsgalnank.
Tegyuk fel, hogy elvegzek egy rakas merest, es igy
kapok egy csomo adatot. Az iskolaban eddig csak az
olyan esetek fordultak elo, ahol pl. egy allando
sebesseggel  mozgo test sebesseget kellett merni.
Akkor megmertuk pl. haromszor, es vettuk ennek a harom
meresnek a szamtani kozepet.
De nekem olyan dologra is szuksegem lenne, mint pl. a
hiba becslese. Pl. a fugvenytablazatban a gravitacios
allando erteke: (6,6720 +- 41*E-4)*E-11). Valahol azt
olvastam, hogy a +- erteket ugy adjak meg, hogy a
"tenyleges" ertek 80%-os valoszinuseggel ebben az
intervallumban legyen. Igaz ez? Ha igaz, hogy
csinaljak?
Masreszrol talalkoztam egy versenyfeladattal (az idei
Szilard Leo verseny elso fordulojaban) amiben a
proton felezesi idejere kellett felso hatart
megallapitani. Vegso soron ez is meresertekeles volt.
Meg volt adva, hogy x tomegu vizet 1 evig figyelve nem
tapasztaltak bomlast. Ebbol a megoldasi kulcsban
levezettek, hogy a felezesi ido biztosan nagyobb
valamilyen z erteknel. Mindenfele +- es egyebek
nelkul. De a tankonyvek szerint a radioaktiv bomlas
veletlenszeru esemeny, es a felezesi ido csak egy
statisztikai atlag. Tehat szerintem a kiszamolt z
ertek csak bizonyos valoszinusseggel igaz.

Ezen kivul azt se nagyon ertem, hogy hogyan lehet azt
kezelni, amikor pl. a csepp sebesseget (mar a
vizben)vizsgaljuk a lecseppentes (vizfelszintol
szamitott) magassaganak fuggvenyeben. Nyilvanvalo,
hogy csak nehany magassag erteknel fogok tudni merest
vegezni, de valamilyen folytonos fuggvenyt kellene
meghatarozni. Arrol nem is beszelve, hogy az egyes
magassagertekeknel kulon-kulon is tobb merest kell
vegezni.

Tudom, hogy az altalam felvetett kerdesekrol
lexikonokat lehet irni, de nekem csak "kozepiskolas
szinvonalon" kellene.

A segitseget elore is koszonom.
 Dani

ui. Termeszetesen a konyvtarba is elzarandokoltam, de
csak a Boros Andor: Meresertekeles c. sikerult szert
tennem, es annak (igy harmadik blikkre) kozel felet
szakkifejezesek definicioja teszi ki. Nem hiszem, hogy
esszeru idon bellul ki tudnam szurni a szamomra
ertekes tartalmat. Hiszen azt sem tudom, hogy mit
varnak el tolem (konkretan a Mikola-verseny
dontojeben, vagy pl. egy KoMaL meresi feladat
megoldasakor).Tényleg, szerintetek mire lehet
szuksegem?

Hello TUDOMANY!

 A tudomanyban olvastam a primszamok tavolsaganak az erdekes
 eloszlasarol, (a hat tobbszorosenek gyakoribb elofordulasa),
 ezzel kapcsolatban irok, hatha valakit erdekel :)

 En csak 100 000 000-ig vizsgaltam, de lathato a torvenyszeruseg.
 Eloszor taroltam a a tavolsagogat, illetve szamoltam az
 elofordulasokat, lathato volt, hogy a hat tobbszoroseinel alltalaban
 kiugrasok vannak.(a tavolsagok parosak / 2 kihagyva /)
 Masodik lepesben ezeket az adatokat osszesitettem:
 tavolsag modulus 6-ra
    /db prim/
    0. 2528512
    2. 1616471
    4. 1616470

 Egyertelmu a 6 tobszoroseinek kiugrasa, de ami szamomra erdekes volt, a
 modulustol eltero tavolsagok +-2 v. +2+4 egyezese.

 Mibol adodhat ez a hatos:

 Vegyuk ki a ketto es a harommal oszthato szamokat is: p=6n+-1

 Tehat a 6n-1, illetve a 6n+1 adja az osszes 2-vel es 3-mal nem oszthato
szamot
 es
 tobbszorosuket.

 Konnyen belathato, hogy 6 db egymasutani szamban van
 3 paros, 1 paratlan es harommal oszthato,
 a maradek kettot lefedi a +-1.

 A fugvenytbe az ot nem bevonhato /az olyan fuggveny amelyik kizarja az
 ottel oszthato szamokat is, nem ad folyamatos erteket,
 nekem legalabbis nem sikerult :(

 Tehat az osszes primszam is 6n+-1.
 A 6n-1 alaku szamoknak az osztoi /ha vannak/ csak (6n-1)(6n+1) lehetnek.
 A 6n+1 alaku szamoknak az osztoi /ha vannak/ vagy csak (6n-1)(6n-1), vagy
csak
 (6n+1)(6n+1).
 /Az osztokon CSAK kette bontast ertek: c=p*b
 es NEM d=p*b*c, de rekurziv igaz, /
 Gyakorlatilag az osszes 6n+-1 szam, vagy primszam, vagy felirhato ket
 6n+-1 szam szorzatakent.

 Ami meg esetleg erdekes, az ikerprimek: 6n-1, 6n+1 alakuak
 Ebbol a szorzatuk mindig: 36n-1

 Varnam masok morzsait is :)
 velemenyt, kritikat.

--
Üdv,
 Valaxi                          mailto:

Kedves Pista!

>A vilagegyetem megoldasok dinamikusak.
>kb. olyasminek erzem a felvetesed, hogy ha a kovet elengedem akkor
>leesik. Tehat a ko mindig leesik. Ez a torveny es passz.
>Na de ha van sebessege, akkor nem lefele esik, hanem elkezd felfele
>szaladni.
no igen, de a fekete lyukban a szokesi sebesseg vegtelen. tehat a fekete
lyukban dinamikai torveny, hogy minden leesik.

>Igazad van. Fekete lyuknak gondolhatod, ha a S. sugarnal kisebb. De ha a
>ter maga ennel gyorsabban tagul, akkor az egesz nem szamit.
miert tagul az a ter?

egyebkent en ugy tudom, hogy az ilyen megallapitasok, amikor a ter
tagulasarol beszelsz, pongyolak. a terido es az anyag is elvalaszthatatlan.
a ter tagulasa es az anyag mozgasa elvaalszthatatlan. a fekete lyukban az
anyag osszeesik, es a ter osszeszukul, de ez ugyanannak a dolognak ket
oldala. a relativitaselmelet szerint a terido tulajdonsagairol, es az
anyagrol, gravitaziorol es gyorsulasrol beszelni ekvivalens dolog. a fekete
lyuk eseteben a ket szemlelet ugyanazt mutatja. de a vilagegyetem
keletkezesenel nem ugyanazt mutatja. gravitacios szemlelet szerint 
Temakor: Zeratulnak ( 42 sor )
Idopont: Sun Apr  2 10:24:19 EDT 2000 TUDOMANY #1076
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Kedves Zeratul,

Reges-regi tapasztalatom, hogy a nezetek reszletesebb kifejtese utan
sokkal kellemesebb beszelgetni. Most is ez a helyzet. A szomoru az az,
hogy neha mar a vita legelejen olyan gozosok lesznek a fejek, hogy nem
figyelunk oda a masikra. Nekem inkabb az a szitu tetszik, amikor kiderul,
hogy szinte majdnem mindenben ugyanazt mondja ket ember, de a kis
kulonbsegek, mikor egy igen-nem kerdesre valaszonak ellentetes eredmenyt
hoznak ki.

Amit a gyermekkori terhessegrol mondtal azzal egyetertek.
Bar van ra pozitiv ellenpelda is. Lasd a 11 eves leanyt aki megszulte
gyermeket es ha a radio riport nem csalt, akkor egesz jol elnek (persze a
nagyszulokkel).

Tuntetes. Hala Istennek nem lattam a Tv-t, mert nincs TV-nk.
Azt te is tudod, hogy ha nem korrekt a riporter, akkor a 100 vagy 1000
emberbol azt szolaltat meg akit akar. Ha szonok van, akkor inkabb csak az
o beszedere koncentralnek.
Roviden. Nem hiszem, hogy sok ember lenne (akar Mo.-n, akar Europaban),
aki a teljes tiltas mellett lenne. Vegezzunk mar egy kis kozvelemeny
kutatast. Magam reszerol kb. 100 ember velemenyet ismerem a kerdesrol
(persze eleg feluletesen). Ebbol egy sincs aki a teljes tiltas mellett
lenne. Keretik a tisztelt olvasotabor, hogy irja meg a maga szamait.
Azaz, ismer-e valaki olyan embert aki a teljes tilalom mellett van?

Tudtommal csak a katolikus egyhaz van a teljes tilalom mellett.
A tobbi kereszteny egyhaznak hivatalbol nem lehet hivatalos allaspontja,
mivel nincs legfelsobb donteshozo forumuk.

Meg egy dolgot irok, aztan majd irjon mas is.
Tudtommal a 12. het misztifikalasa helytelen.
Csinaltak ultrahangos filmet abortuszrol. Eloszor is vegtagja vannak a
babynak. Masodszor mikor jon a femdarab, akkor probal elole menekulni.
Tovabba nem tudom tudjatok-e, de az abortusz soran nem az tortenik, hogy a
gyermeket kiveszik, ugyanis nem fer ki, mert ehhez mar tul nagy. A mehen
belul fel kell darabolni, es darabokban veszik ki.

Van az abortuszrol egy igen jo sci-fi novella. Valamelyik Galaktikaban
olvastam. Tudja valaki a cimet? irojat?

Horvath Pista

Isvara:
>*honnan ered a dogkeselyu azon oroklott kepessege, hogy sima feluletu,
>tojas alaku targyak lattan izgalomba jon, es koveket kezd keresni ill.
>dobalni?* Nyilvanvaloan a viselkedesnek ezt az oroklott reszet rendkivul
>osszetett genetikai kod iranyitja, ennek keletkezesi modja a kerdesunk
>targya.

"Ahogy azt Moricka elkepzeli.." - mondana erre fizikaoktatom. Ezzel
szemben a valosag az, hogy igen csekely genetikai valtozas igan latvanyos
kovetkezmenyekkel jarhat. Pl. az ember es a csimpanz genomja 98%-ban
azonos aztan megis mekkora a kulonbseg koztuk.

Egy konkret pelda: a nozibem (n'zibe'm) esete. "A nozijat tiporja/ ha jar
a nozibem/ Mogotte mela borja/ - nem emliti a Brehm.." - irta Morgenstern
a mult szazad elejen, illusztralva, hogy puszta kepzelete altal kepes uj
elolenyt letrehozni. Ez a pelda koltoi resze. Masreszt, biologusok regota
sejtettek, hogy a gyumolcslegy szajszerve lenyegeben egy modosult lab. A
80-as evek elejen szegedi kutatok elhataroztak, hogy utanajarnak ennek. (A
nevukre nem emlekszem - szegyen.) Meg is talaltak a lab es a szajszerv
kifejlodeseert felelos gent. A ket gen majdnem teljesen azonos volt,
mindossze nehany bazisban tertek el egymastol a szabalyozo regioban. A
pontos szamra nem emlekszem, de kevesebb mint 5 bazisrol van szo. Meg az
is lehet, hogy csak egyetlen bazis volt a kulonbseg. Aztan elkeszitettek a
mutanst, aminek valoban labak nottek az orra ala szaj helyett. El is
neveztek nozibamalis mutacionak. Igy 80 ev utan a gyakorlat utolerte
Morgenstern szarnyalo fantaziajat.

Mas. Nem latom kulonosebb ertelmet az abortusz kerdes megtargyalasanak
ezen a forumon. Szerintem vegyuk le a napirendrol.

Necc Elek (az ezermester)

Kedves !

 irta:

> hogyha valami zart es megsem veges, azt csak ugy tudom elkepzelni,
> (tisztan gombszferikus esetben) hogy az a feny, amely radialisan
> tavozik, kesobb visszater ellenkezo iranybol a centrum fele.
> Hogy kozben hol jart, az mar 4 dimenzios problema.
> Valoszinuleg mindenhol.

?!?

Hol a vegtelen Univerzum kozepe? Es mennyi ido alatt lehet
korbejarni? [Foleg, ha utkozben mindenhova beterunk... :-)]


> Most eszbekaptam, hogy ugyanez a fekete lyukra is
> fennalhat. Ez esetben a lyuk centrumabol radialisan
> sugarzo energia az ellenkezo iranybol ter vissza.
> Kisugarzaskor gombfeluleten terul szet, majd ujra koncentralodva
> ter vissza az ellentetes oldalon.

Vegtelenszeres foton-sokszorozassal terul szet?! Ilyenrol meg nem
hallottam, ez nekem uj... :-)

Miert nem egyszerubb: a fuggolegesen felhajitott ko nem a fold
alol fog visszarobbanni - miutan a magas legkorben szetterulve
hatba tamad -, hanem prozai egyszeruseggel visszapottyan a
kobakomra? :-(


> A foton terjedesenek e gravitacios hatas okozta szettarto

Gombszimmetrikus megoldasbol radialisan inditott foton mitol
terulne el, akar ilyen vegtelen foton-sokszorozodassal is oldalra?
Csak nem forgo fekete lyukra bukkantunk? Szettartas persze meg
akkor sem lesz belole, de elhajlas igen.

> Mindez persze csak egyszeru spekulacio reszemrol.

Azt eszrevettem! ;-)



Salom-Eirene-Udv:

Tommyca

Kedves Laci !

>Harmadik feladat. Vegyunk egy tetszoleges alaku, 1 km2 teruletu,
>tisztasoktol mentes, aljnovenyzettel surun benott erdot. Valahol
>allsz ebben az erdoben. Adjatok meg olyan utvonalat, amit bejarva
>a leheto legrovidebb tavot megteve biztosan kiersz az erdobol!

Ez egy nagyon kicsike erdonek tunik. Barhol is allunk benne -
18m-nel kozelebb kell legyen tolunk az erdo legkozelebbi szele.
Egy ilyen garzon-erdobol talan ki is lehet latni.
( nem hiszem, hogy borzasztoan zsufolt, ha az aljnovenyzete suru.)
Vagy ott is kod van ?

>Egyik tanarunk (Benyo Zoltan) a szorgalmi idoszak vegen a kovetkezo
>bejelentest tette: A vizsgaidoszak ugyan csak majus 20-an kezdodik,
>de o akkor mar nem lesz Budapesten. Egy vizsgaidopont van, majus 15.
>Akinek ez valamilyen szemelyes okbol nem felel meg, lemehet hozza a
>Balatonra es levizsgazhat a vitorlasa mellett uszva.

Most harmadszor szerepel o, mint Dobrogi uram.
A vizsgazokat nem igazan ertem.
A Balaton - ellentetben bizonyos capakban bovelkedo tengerekhez kepest
kedvezo hely a vizsgazasra.
Azt nem tudom, hogy aramlastechnikai szempontbol kozvetlenul egy
hajo mellett mennyire lehet biztonsagosan uszni,
de ugy gondolom, hogy hullamok es orvenyek miatt eleve indokolt
a hajotol bizonyos tavolsagot tartani, s igy raadasul a viz relativ
toresmutatojanak jovoltabol a tanar ur mar nem lathatna bele a
vizalatti zart vilagba:

A vizsgazo alatt egy hatan uszo konnyubuvar kollegina
a mellere tamasztott vizallo laptoprol mutogatna az elore
kidolgozott teteleket.
A felette gyorsuszva tempozo vizsgazo a felolvasas kozben
abszolut feltunes nelkul, laza karcsapasokkal uthetne a
Page Down-okat.
Ha a viz fodrozodasa miatt olvashatatlanna valna a szoveg,
akkor sincs nagy baj, mert le is lehet bukni a viz ala, azon
uruggyel, hogy a nehez kerdes melyebb elmerulest igenyel.

Remelem a fentiekbol azert kitunik, hogy jobban kellene ugyelnunk
a Balaton vizenek tisztasagara.

>Senki nem merte kiprobalni.
Mitagadas, nem konnyu vizallo laptopot keriteni.
Tulajdonkeppen megtenne egy kommersz valtozat is,
egy erosebb, gondosan lehegesztett, legtelenitett polietilen tasakba zarva.
Aki ezt nagyon amator megoldasnak tartja, kolcson is kerhet egy
gyari vizallo kivitelt. (Ha biztosra akar menni - inkabb 2-t)
Kitol is erdemes kerni ?
Sejtesem szerint vizallo laptopok a legeslegnagyobb valoszinuseggel
olyan szemelyek birtokaban vannak, akik:
1. magasan kvalifikalt muszaki szakemberek,
2. munkajukat megszallott modjara magukkal viszik a nyaralasra is,
3. folyton vitorlaznak...

Udv: zoli

Kedves Janos !

Koszonom figyelmedet a tema irant.

>Stop. Ha tomeg is van, es a rugo egesz hosszaban nem pillanatszeruen
>terjed az osszenyomas, tehat nem azonos fazisban mozog a rugo osszes
>menete, akkor megint nagyon egyszeru a megoldas, mert mar egy veges,
>de eleg  hosszu rugo is jol kozeliti a vegtelenre vonatkozo viszonyokat.
>Ekkor a rugon a hullamterjedesre vonatkozo egyenletek ervenyesek.

En viszont belelkesultem arra gondolva, hogy ez a vegtelenbe
veszo vegu rugo - ha nem teszunk elhanyagolasokat - elvezethet
bizonyos alt.rel. jelensegek bonyolultsaganak megertesehez.

A rugo felenk eso vege - a rendszer tomegenek hatasara - meg kell
induljon anelkul is hogy nyomni kezdenenk.
A fajlagos tomegetol es a rugoallandojatol fuggo mertekben
gyorsul. Ekkor azonban mar inhomogenne valik.
Emiatt gondolom, hogy bonyolult jelenseg.
Lehet, hogy rohejes villamos analogiat keresni mechanikara -
de arra gondoltam eloszor, hogy bizonyara rahuzhato az elosztott
parameteru  rugo-tomeg rendszerre is egy - mondjuk vesztesegmentesnek
nyilvanitott tapvonalakra vonatkozo matek leiras.
Azok eseteben azonban az energiamentesnek minositett kiindulasi
allapotban, es gerjesztes nelkul - nem zajlik le valtozas,
mig a mechanikai rendszerben a _szuletese_ pillanataban maris mozgast
kell feltetelezni.

Igaz, itt nem is tudtam a kezdeti feltetelt oly modon meghatarozni,
hogy energiamentes legyen a rendszer, mert onmagaban az,
hogy egy megfigyelesi pontbol pillanatnyilag mozdulatlannak
allitom es mechanikailag feszultsegmentesnek, nem jelenti azt,
hogy hijan lenne minden energianak.
Akkor nem lenne potencialis energiaja egy rugos rendszernek,
ha mindket iranyban vegtelen hosszunak tekintheto
es abszolut egyenletes lenne.  Minthogy azonban itt aszimetrikus
tomegeloszlas van, igy elkezdodik a tomegvonzas reven a
benne rejlo potencialis energia felszabadulasa.
A rugo nagyon tavoli reszein egy ideig nem tapasztalhato gyakorlati
surusodes, de valamikor ott is megjelenik a fenysebesseggel
terjedo valtozas _hire_ , amit az elejen bekovetkezett es
meg kis sebesseggel kozeledo suru reszek tomege fog eloidezni.
Ekkor elleniranyu rendezodes indul meg, mely aztan
kesobb valamikeppen beleolvad a globalis surusodes folyamataba,
de a rugo elejeig is eljut az elleniranyu hullam, majd visszaverodik
onnan ugyancsak hullamkent.
( Olyan bonyolultnak tunik ez, hogy meg talan a primszamok
 is belekeverednek a folyamatba. :)

A rugoallando es a hosszegysegre juto tomeg mint parameter
egyutt megszabhatja, hogy a menetek milyen merteku surusodese
lephet fel legfeljebb.
Elkepzelhetonek tartom, hogy bizonyos parameterezesnel
sehol nem lephet fel a menetek egymasnak utkozese, de a hullamjelensegek
megis kovethetetlen modon alakulnak a szemlelet szamara.
(itt kelloen rideg es kis fajlagos tomegu rugo esetere gondoltam )

Nagyon gyenge rugo es viszonylag nagy fajlagos tomeg eseten
olyan mertekben koncentralodhat a tomeg, hogy maximalisan
osszetorlodhatnak a menetek. Ebben az esetben mar nemlinearis
valtozasok is lennenek, de eddig en nem is mennek el, mert
meg a linearis eset is meghaladja a kepzeloeromet.

A folyton rovidulo rugos rendszer - amikor osszehuzodasanak sebessege
reven - eljut a mar szamottevo relativisztikus tomegnovekedesig, akkor
bizonyosan  razosabb a szamitasa, mint egy relativitasmentes villanyos
analogiae.
A technikai hullamvezetok eseteben a Maxwell-egyenletekkel
kielegitoen leirhato minden, es nem kell azzal foglalkozni,
hogy az energia-bevitel egyuttal tomeg-atadast is jelent.
Es mily szerencse, hogy attol sem kell kulon tartanunk, hogy
feszultseget adva egy koaxra vagy erparra fekete-lyukka valik es berantja
a vele matato meghokkent delikvenseket. :)
A rugos rendszert  ugy latom, hogy teljesen onallo
osszeomlasra is kepes, ha a parameterei ezt determinaljak,
mig lehet olyan esete - talan - melynel az osszeomlasa
csak elozetes osszenyomas, azaz bizonyos energiabefektetes utan indul be.
Az energiabefektetes - ne feledjuk, tomegnoveles is az Alt.rel.
szerint. Ez az ami miatt, nem latom egyszerunek az osszenyomashoz
szukseges energia meghatarozhatosaganak kerdeset,
am lehet, hogy eltevedtem.
No, jobb, ha leallok, mert gondolom - rugobol is megart, ha sok.

Udv: zoli