Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1350
Copyright (C) HIX
2001-01-06
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
		
Ugy tunik, muszaki hiba miatt nem kezbesult a Tudomany #1332
szama. Az abba bekuldott cikkeket beollozom a mai cikkek moge.
///Meszaros Laszlo
1 magassag meres (mind)  63 sor     (cikkei)
2 folyamatos ontes (mind)  84 sor     (cikkei)
3 Re: Uranfegyver (mind)  22 sor     (cikkei)
4 Re: idoszamitas + hifi + 12 huros (mind)  21 sor     (cikkei)
5 Uranfegyver (mind)  19 sor     (cikkei)
6 hoguta (mind)  41 sor     (cikkei)
7 uranloveg (mind)  9 sor     (cikkei)
8 Re: ezredfordulo (mind)  32 sor     (cikkei)
9 Toriumreaktor? (mind)  7 sor     (cikkei)
10 RE: Nyugati feluljaro (mind)  14 sor     (cikkei)
11 Re: 2000 (mind)  30 sor     (cikkei)
12 Re: feluljaro (is) (mind)  25 sor     (cikkei)
13 Re: energia (mind)  51 sor     (cikkei)
14 Re: Bolygo mozgas szamolas (mind)  30 sor     (cikkei)
15 Uranium toxicitasa (mind)  18 sor     (cikkei)
16 Re: Irott CD (mind)  26 sor     (cikkei)
17 Re: diodak, kondik... (mind)  54 sor     (cikkei)
18 Szeleromu (mind)  21 sor     (cikkei)
19 Miert nem jo a szeleromu. (mind)  18 sor     (cikkei)
20 erolkodo, more moire (mind)  72 sor     (cikkei)
21 HIx-FIx (mind)  69 sor     (cikkei)
22 sivatag, drot (mind)  27 sor     (cikkei)
23 sgeitseg, analizis (mind)  8 sor     (cikkei)
24 Re: sivatagi pechsorozat (mind)  20 sor     (cikkei)
25 szeleromu (mind)  14 sor     (cikkei)
26 RE: neuralis halok (mind)  15 sor     (cikkei)
27 kabel-bejaratas (mind)  30 sor     (cikkei)
28 nemlinearis torzitas (mind)  26 sor     (cikkei)
29 HiFi (mind)  15 sor     (cikkei)
30 Tudomanyos kerdes a HiFirol (mind)  28 sor     (cikkei)
31 vizes feladat (mind)  15 sor     (cikkei)
32 diszkriminacio - szalhuzas (mind)  55 sor     (cikkei)

+ - magassag meres (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv,
Tudom hogy tengerszint feletti magassagmerese volt a feladat, de talan
tanulsagos lehet a kovetkezo tortenet (az angol verzio szerintem jobb, de
azt kimoderaltak)
Minden jokat!
Laci

Az alabbi tortenet a Koppenhagai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgan:

A kerdes igy hangzott: "Irja le, hogyan merheto meg egy felhokarcolo
magassaga egy barometer segitsegevel!"

Az egyik hallgato valasza:
"Fogsz egy hosszu zsinort, rakotod a barometer tetejere, majd a barometert
lelogatod a foldig. A zsinor hosszusaganak es a barometer magassaganak
osszege megegyezik a felhokarcolo magassagaval."

Ez az eredeti magyarazat azonban a vizsgaztatot meglehetosen felduhitette,
igy a vizsga nem sikerult. A diak azonban nem hagyta magat, mivel szerinte
a valasza abszolut helyes volt. Az egyetem vezetosege igy kijelolt egy
fuggetlen birat, aki megallapitotta, hogy bar a valasz helyes volt, am
semmifele fizikai ismeretet nem tukrozott.

A problema megoldasara behivatta magahoz a hallgatot es hat percet adott
neki arra, hogy szoban bebizonyitsa, a fizikai alapismeretek birtokaban van.
A diak ot percig szotlanul allt, a homlokat rancolva gondolkodott.
A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy veszesen fogy az ido. A diak ekkor
megszolalt, es megjegyezte, hogy annyifele magyarazatot tud, hogy nem
tudja kivalasztani, melyiket is adja elo. A biztos nogatasara aztan
belekezdett:

"Nos, az elso otletem az, hogy megfogjuk a barometert, felmegyunk a
felhokarcolo tetejere, es ledobjuk onnan. Merjuk a foldet ereseig eltelt
idot, majd a kerdeses magassagot kiszamitjuk a 'H =0.5g x t negyzet'
keplettel. Viszont ez a modszer nem tul szerencses a barometer
szempontjabol.

 Vagy pedig abban az esetben, ha sut a nap, megmerhetjuk a barometer
magassagat es az arnyekat. Ezutan megmerjuk a felhokarcolo arnyekanak
hosszat, es aranyparok segitsegevel kiszamithatjuk a magassagat is.

De ha nagyon tudomanyosak akarunk lenni, akor egy rovid zsinort kotve a
barometerre, ingakent hasznalhatjuk azt. A foldon es a teton megmerve a
gravitacios erot, a 'T = 2 pi * negyzetgyok(1/ g)' keplettel
kiszamithatjuk a kert magassag erteket.

Vagy, ha esetleg a felhokarcolo rendelkezik tuzletraval,
akkor  megmerhetjuk, a barometer hosszanal hanyszor magasabb, majd a
barometert megmerve egyszeru szorzassal megkapjuk a kivant eredmenyt.

De ha On az unalmas, bevett modszerre kivancsi, akkor a barometert a
legnyomas meresere hasznalva, a foldon es a teton merheto nyomas
kulonbozetebol is megallapithato a felhokarcolo magassaga.

Itt az egyetemen mindig arra buzditanak bennunket, hogy probaljunk eredeti
modszereket kidolgozni, ezert ketsegtelenul a legjobb modszer a
felhokarcolo magassaganak megallapitasara az, ha a honunk ala csapjuk a
barometert, bekopogunk a portashoz, es azt mondjuk neki:
"Ha megmondod, milyen magas ez az epulet, neked adom ezt a szep uj
barometert."

A tortenet csattanoja, hogy ezt a renitens diakot Niels Bohr-nak hivtak es
o a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-dijas dan fizikus.
+ - folyamatos ontes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sipi,

>Egykristaly rudakat zonas olvasztassal gyartanak es nem ontessel.
A zonas olvasztassal tisztitanak, es valoban az egyik modszer az egykristaly
novesztesere is a zonas olvasztas es ujrakristalyositas. A masik a
"Csohralszki", ahol olvadekbol huznak egykristaly rudat.
A "folyamatos ontes" ehhez hasonlo, egy szuk resen folyamatosan jon ki az
egykristaly. Ezt napelemek keszitesere hasznaljak, IC gyartasra nem jo, tul
sok hibat tartalmaz. Viszont napelemnek jo, mert nem kerek, hanem
lemezszeru, ezert egyszerubb vele kitapetazni a napelem modult.

>A hutesnek
>lassunak es egyenletesnek kell lennie. Ezert ketlem, hogy hosszaban
>egykristaly, de szelteben polikr.-os drotot (nem sodrottat) lehetne
gyartani
>(kizartnak azert nem tartom, ha vki tud ilyen modszerrol, irja meg).

Igy igaz, en is ketlem, hogy a rezbol effele anizotrop derotot lehetne
csinalni. De meggyozheto vagyok egy tizcentis darabbal. Amit persze nem
kapok meg, mert ha ennyi hianyzik egy hijendes interconnektjebol akkor az az
aszimmetria miatt pocsekul szolna :-)


Zoli,
>A szenhidrogen-kincs kimeritese nem jelenti a jovo generacioinak
>kisemmizeset, ugyanis mire a fosszilis keszletek elfogynak,
>addigra a tudosok kidolgozzak azokat a hatekony eljarasokat, melyekkel
>a legkori CO2-bol es vizbol mindazok a nyersanyagok es uzemanyagok
>eloallithatok lesznek, melyeket eddig foldgazbol, ill. koolajbol
>allitottunk elo.
Nyilvan egy tisztesseges zart rendszeru fotoszintetizalo eromu jobban fog
mukodni, ha a legkor CO2 tartalma nagyobb. Igy hosszutavon ugy
fogalmazhatunk, hogy elso feladat a karbon korszakokban megkotott C legkorbe
juttatasa, aztan (ha ezt a civilizacio tuleli:-( akkor johet a fentemlitett
eromu, aminek jobb a hatasfoka nehany szazalek CO2 tartalmu gazban. Mondjuk
ugy lehetne a dolgot megszervezni, hogy beallitjuk a legkor osszetetelet,
megemeljuk az O2  es CO2 koncentraciot, es lecsokkentjuk az N2-t.


>Ha eleve igy mukodik a dolog, akkor bocs, megint kestem
>par evtizedet. :)

Van ez igy, de ne hordd tul magasan az orrod. A dezsa vu gyakran jol
mukodik, csak mar elfelejtetted, hogy regebben olvastad valahol, igy most
azt hiszed, most te vagy a nagy feltalalo. Ezzel persze nem vagy egyedul,
itt vagyok peldeaul en......


>En 10 eve lattam ilyen zavaros mozgoabrat, es nem voltam igazan
>lenyugozve, csak meghatodva. Azota valtozott a helyzet ?

A berendezesek javultak, de az ultrahangtol sokat nem lehet varni.
Szoftverrel viszont a meghatott apak szamara sokkal jobb kepet is lehetne
csinalni. Ez viszont tobblet informaciot nem tartalmazana, az orvosok igy is
latjak amit kell.

Peter,
>> azonos frekvenciara vannak hangolva, megis elso hallasra is
>> megkulonboztetheto a hangja a szimpla hurok hangjatol.
>
>Rosszul tudod. A hur-parok oktav kulonbseggel vannak hangolva.

Ez biztos? Nem egyforma vastagok a hurok? Ez minden duplahuros hangszerre
igaz?


Ferenc
>A tema pedig sajnos nincs lezarva,
>amig ezt mindenki meg nem erti.

Hat azert nem lehet minden temat addig folytatni, amig mindenki meg nem
erti, hogy vannak kisebb effektusok, mint a termikus zaj, es ezkkel mar
felesleges foglalkozni.

>"This message has been typed with 100% recycled electrons"
Ez szenzacios. Hol szerzed be ezeket? Es milyen szinuek?

>
>Es akkor kerekitettek... Vagy az egy masik vicc? :)

Ahogy mondod :-)


Janos
+ - Re: Uranfegyver (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado : Aggod Jozsef
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Uranfegyver ( 9 sor )
> Idopont: Wed Jan  3 23:13:44 CET 2001 TUDOMANY #1348
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Mostanaban olvastam reszletesebb ismertetest az amerikai panceltoro
> uranfegyverrol. Vajon mi haszna lehet ennek a veszelyes hulladekoktol valo
> megszabadulason kivul? Az kiderult, hogy az uran viszonylag puha es nagy
> fajsulyu anyag. A BBC most eppen errol beszelt mellettem.
A lenyege a nagy suruseg. Igy a celnak ezek a hulladekok a legmegfelelobbek.
Tobbfele modszert alkalmaznak panceltoro lovedekeknel. Nehezfem mag
hasznalata eseten ellathatjak kemeny burokkal (pl nyillovedek), igy kis
feluleten nagy tomeg talalkozik a pancellal, es at tudja utni (az urmeret
nehanyszorosat). Van olyan is (repeszrombolo, ha jol emlekszem) ahol direkt
lagy a
lovedek, igy az a pancelra csak 'felkenodik', aminek atadja a mozgasi
energiajat, ennek hatasara a pancel masik oldalarol darabok szakadnak le.

Udv!
Sipi
+ - Re: idoszamitas + hifi + 12 huros (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

> Felado :  [Hungary]
> Lenne egy kerdesem. Ha az idoszamitast nem 0-val, hanem 1-el kezdtek,
> akkor i.sz. 1. jan. 01-en hany eves volt az aki i.e. 1 jan. 01-en
> szuletett?
Hmmm.... 1?

> Felado :  [Hungary]
> A moderator megelegelte itt a hifis vitat. Magam is egyetertek ebben
Szerintem meg sokan masok... Egynek itt volnek mingyart jomagam.

> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki)
> Rosszul tudod. A hur-parok oktav kulonbseggel vannak hangolva.
Nem lehet, hogy ez csak attol fugg, az ember milyen hurokat tesz a
gitarra, es aztan hogyan hangolja be? (Asszem igazam lesz, lattam
mar mind a 2 fele hangolasu 12 huros gitart... Sot ujabb hangolasokat is
el tudok kepzelni.)

udv,
Gergely.
+ - Uranfegyver (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hali Jozsef !

 írta "Uranfegyver" témában 
(Wed Jan  3)

 a> Vajon mi haszna lehet ennek a veszelyes hulladekoktol valo  
 a> megszabadulason kivul?
 Talan az, hogy jol tori a pancelt:-) A lenyeg a nagy fajsuly, az
ezzel toltott, nagy sebessegu lovedek minden kacifantos
robbanoszerkezet nelkul, csak a kinetikus energiaja miatt frankon
atuti a pancelt. Alternativakent szoba jott a volfram is, de az
sokkal dragabb, raadasul az Energiaugyi Miniszteriumnak (DOE) tobb
szaz tonnas elfekvo keszlete van "szegenyitett" uranbol, amitol ez
uton gyorsan es olcson megszabadulhat. A szepseghiba csak az, hogy
az uran a becsapodaskor meggyullad, es finom, a tudobe priman
lejuto oxid fustot kepez. Marpedig a szervezetbe bejuto alfa
sugarzo anyag az almoskonyvek szerint nem a hosszu elet titka.

                                                            Kibuc
+ - hoguta (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az utobbi idoben megmozdultak a vilag politikusai is a homersekleti 
katasztrofa elharitasa erdekeben. Konferenciasorozatokon vitatjak a 
megelozes lehetosegenek kerdeseit. A resztvevo orszagok
szama igen nagy (182), ami jelzi, hogy a vilag vegre kezdi komolyan 
venni a veszelyt, de a dolog ennyire nem egyszeru. 
Ugyanis azok a kulonfele modellek melyek alapjan a katasztrofa 
kialakulasa korulmenyeit szamitjak, egymastol eltero elorejelzeseket 
adnak, ami a politikusokat elbizonytalanitja. 
Egysegesen elfogadhato hatarozott prognozis nincs, megis megnott az 
erdeklodes ?  Az erdeklodes nem is annak tulajdonithato, hogy kialakult 
volna valamifele kozos felelossegerzet a termeszet vedelme irant, hanem 
gyakrabban lobby erdekek huzodnak meg a hatterben.
Azon orszagok, melyek fejletlenseguk, vagy csekely teruletuk 
folytan jelentektelen gazkibocsajtok maris igyekeznek kihangsulyozva 
elorevetiteni, hogy az esetlegesen oket e'ro karokert a jelentos 
gazkibocsajtokat kell felelosse tenni, sot elvarjak, hogy azok hozzak 
meg elsosorban a megelozeshez szukseges ovintezkedesekkel jaro 
anyagi aldozatot. Megprobaljak a gazdagabbakat mar joelore pumpolni. 
Ezen kivul sokfele, egymassal vetekedo uzleti magan- es csoport-
erdek huzodik meg a latszolag politikai egyezkedes hattereben,
hiszen a kulonfele hagyomanyos es alternativ energiaforrasok kiaknazasa 
oriasi uzlet. Cegek es iparagak tunhetnek el, ill. emelkedhetnek ki 
nemzetkozi egyezmenyek elfogadasa kovetkezteben, es nem csak orszagoknak, 
regioknak, hanem minden tokebefektetonek onos erdeke, hogy az ilyen 
konferenciakon a befolyasa ervenyre jusson.
Nem is varhato, hogy hamarosan latvanyos eredmenyek szulessenek
ebben a kusza helyzetben.
Sajnos vannak termeszeti egyensulyok, melyek megbomlasa eseten
a visszaallitas - vagy remenytelen, vagy evtizedeket, esetleg 
evszazadokat kell varni.
Kiszamitottak, hogy maximalista erdotelepitessel is csak 30% 
CO2-t lehetne kompenzalni ma mar, a 300 eve folyo erdoirtasok, es 
a gazkibocsajtas utan.
Ha a jolettel egyuttjaro gazkibocsajtasban is felzarkoznanak a ma 
meg fejletlenebb orszagok, ahol milliardnyi ember el, az a biztos 
veget jelentene.
A tengerek szintjenek meterekkel emelkedese a fold lakossaganak 
nagyobbik reszet sulytana. A szint emelkedeseben a viz hotagulasa
is jelentekenyen kozrejatszhat, nem csak a sarki jeg megolvadasa.

Udv: zoli
+ - uranloveg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Az uranhoz nekem is lenne egy kerdesem. Mennyire sugaroz ez? Mert, hogy
Kovacs XII. ormester 3 honapig az amerikai loszerraktar kornyeken
sundorgott, szerintem nem tul komoly besugarzas ahhoz, hogy 2-3 even belul
rakja legyen tole, vagy megis?

Elore is koszonom a valaszt,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Re: ezredfordulo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

>Stimmel. 2001. januar 1-jen 0 ora 0 perckor volt 2000 eves evforduloja
>idoszamitasunk kezdetenek.
A fenet :)))

>Azok a franya sorszamok...
Azok meg kit erdekelnek ez esetben :))

>Az idoszamitas kezdetenek pillanataban ugyanis az 1. ev kezdodik, a 2. ev
>pedig akkor, amikor az 1. ev mar _letelt_. Ahogyan az ujszulott is szuletese
>pillanataban 1. evet eli (_betoltott eveinek szama pedig, 0, tehat 0
>eves); a gyerek pedig abban a pillanatban, amikor elkezdi
>tanulmanyait, az 1. osztalyba lep. A tema pedig sajnos nincs lezarva,
>amig ezt mindenki meg nem erti.
No, hat azt kellene mindenkinek megerteni, hogy 2000.01.01-en:
1. volt egy ezredfordulo, eltelt 1000 ev valamilyen idoponttol szamitva,
   tehat jogosan nevezik ezredfordulonak (mint ahogy minden pillanatot is).
2. pszichologiai szempontbol ekkor tortent egy fontos valtas, nem 19-el
   kezdodnek az evek, mint elotte 1000 evig, hanem 20-al

Azt kell megerteni, hogy nem az a fontos az embereknek, hogy mi volt 2000 eve,
hanem, hogy mi van _most_. Azaz lehet, hogy nezzuk azokat a franya
sorszamokat, igazad van. De akkor nezni kell azt is, hogy 2000 eve mi volt,
meg ilyenek. De ez tok felesleges. Az egesz evszamolosdi konveciokon alapul,
lett parszor cserelve a naptar is, stb. Tehat tok felesleges nezegetni a
sorszamokat, meg azon agyalni, hogy a 9 honapos csecsemo 0 eves: pszichologiai
szempontbol 2000.01.01-en volt az ezredfordulo, raadasul akkor (is) tenyleg
volt ezredfordulo, igy aztan jogosan nevezzuk annak :)

Sziasztok,
Juan
+ - Toriumreaktor? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,
nemregiben (a HVG-ben) emlitettek egy cikkben a toriumreaktort, mint
abszolut biztonsagos energiatermelo modszert (mivel - a cikk szerint - nem
folyik benne lancreakcio). En most hallok errol a reaktorfajtarol eloszor.
El tudna valaki meselni hogy mi is ez pontosan es hogyan mukodik?
Kosz,
Peter
+ - RE: Nyugati feluljaro (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Persze van amikor a mernokok is megelegszenek kisebb pontossaggal,
> peldaul a Marx teri (ma Nyugati ter) feluljaronal az epitkezest a ket
> vegen kezdtek; amikor elkeszultek, a kozepen valami 20 centi elteres
> mutatkozott...

Emlekeim szerint ennek az oka nem a szamitasok pontatlansaga volt, hanem a
tengerszint feletti magassagmeresi modszerek elterese. A reszletekre nem
emlekszem, de az volt a lenyeg, hogy a tengerszint feletti magassag meresere
ket kulonbozo viszonyitasi pontot (tengerszintet) hasznalnak, amiknek az
elterese kb. fel meteres nagysagrendbe esik, es mit tesz isten, a feluljaro
ket vegenek magassagat sikerult ezzel a ket kulonbozo modszerrel szamolni
:-(
Udv,
Peter
+ - Re: 2000 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Stimmel. 2001. januar 1-jen 0 ora 0 perckor volt 2000 eves evforduloja
> idoszamitasunk kezdetenek. Azok a franya sorszamok... Az idoszamitas
> kezdetenek pillanataban ugyanis az 1. ev kezdodik, a 2. ev pedig...

> tanulmanyait, az 1. osztalyba lep. A tema pedig sajnos nincs lezarva,
> amig ezt mindenki meg nem erti.
>
> Ferenc

Nekem ebben a temaban az a kedvencem, amikor azt hallom, hogy a '2000'-es
evet megunnepelni bizony antropomorf dolog csak azert mert az 'latvanyosan
kerek', holott a 'ketezredik' ev bizony csak 2001-re telik le igazabol - es
itt velhetoen a masodik 'ketezer' nem antropomorf, latvanyos es kerek, hanem
egy objektiven kituntetett ertek :D

Amugy en az idoszamitas 'kialakitasat' /szubjektiven/ mindig ugy
ertelmeztem, hogy kijeloltek azt az evet, amit azutan '1'-es szammal
jeloltek. A kovetkezot kettessel, stb. Az az elottiekre pedig nem volt
szamuk, tehat kitalaltak az 'ie' fogalmat hozzajuk. Ha azonban szamokka
kellene alakitani az eveket manapsag, es esetleg meg szamolni is kellene
veluk, nem hinnem hogy lenne epeszu programozo, aki az ie '1'-es evet
(-1)-gyel jelolne es ezutan minden szamitasaban elobb megvizsgalna, hogy
negativ-e, azutan korrigalna az eredmenyt.

De en nem probalnam meg senkire raeroltetni azon /szigoruan/ szubjektiv
velemenyemet, hogy marpedig az idoszamitasunk nem az '1'-es evben kezdodott,
vagy akar a '0'-asban, hanem akkor, amikor bevezettek, hogy az az ev legyen
az '1'-es, amelyik vegul is lett.

Nacy
+ - Re: feluljaro (is) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 5 Jan 01, at 8:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]
> >Persze van amikor a mernokok is megelegszenek kisebb pontossaggal,
> >peldaul a Marx teri (ma Nyugati ter) feluljaronal az epitkezest a ket
> >vegen kezdtek; amikor elkeszultek, a kozepen valami 20 centi elteres
> >mutatkozott...

> En 60 centire emlekszem, de megelegedesrol szo sem volt, inkabb
> botranyrol. Aztan konstrualtak egy oldalboritast a feluljarohoz, de ha jol
> megnezitek, igy is latszik, hogy egy kicsit csale.

Erre nezvest elso kezbol szarmazo infoim vannak. Itt egy ragasztasos 
technologiat hasznaltak. Az elemek osszerakasa utan X napot kellett (volna) 
varni. Mivel kozeledett az eppen aktualis szoci unnep (nov. 7., vagy apr. 
4.), ezert a partvezetes ugy dontott, hogy a ragasztonak nem kell annyi ido. 
Az epitesvezeto fomernok naplozta az ellenkezeset, de senkit sem erdekelt. A 
3.-4. elem beemelesenel mar tudhato volt, hogy elteres lesz. A fomernokot 
vegul is az mentette meg a lecsukastol, hogy naplozva volt az ellenkezese. 
Szerencsere akkoriban mar nem volt divat szabotazsert leultetni az embert, 
igy elkentek a dolgot...

Udv Form:, a hidavato
+ - Re: energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 5 Jan 01, at 8:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Olah Gyorgy Nobel-dijasunkkal hallottam egy hazai riportot, melyben
> szamomra meglepeteskent, optimizmussal beszelt a jovo
> energia-gondjainak egy perspektivikus megoldasarol, az energia-cellarol,
> mely lehetove teszi szenhidrogenek elegetesevel elektromos energia
> eloallitasat.

Bocs, de egy benzines motorral hajtott generator ettol miben kulonbozik?

> A szenhidrogen-kincs kimeritese nem jelenti a jovo
> generacioinak kisemmizeset, ugyanis mire a fosszilis keszletek elfogynak,
> addigra a tudosok kidolgozzak azokat a hatekony eljarasokat, melyekkel a
> legkori CO2-bol es vizbol mindazok a nyersanyagok es uzemanyagok eloallithatok
> lesznek, melyeket eddig foldgazbol, ill. koolajbol allitottunk elo.

Vagy nem. Mostani kutatasok szerint a homerseklet gyorsabban emelkedik, mint 
eddig vartak. Mivel az anyagok dusulasa es urulese a legkorben soxor 
evtizedekig tartanak, ezert lehet, hogy ha most abbahagynana a szennyezest, 
akkor is csak 50 ev mulva kezdene csokkenni a homerseklet (addig tovabb 
none). Szoval lehet, hogy nincs annyi idonk, hogy megerjuk ezeket.

Nekem a Concorde miatt van olyan erzesem, hogy lehet ez volt az egyik csucs, 
amit nem fogunk tudni meghaladni. Tul draga, egyebek... Remelem tevedek. :-)

> A tudos szerint atomeromuvek epitese elkerulhetetlen lesz. Csak arrol nem
> esett szo, hogy a gazdasagosan kitermelheto hasadoanyagokkal hogyan is
> allunk. 

En is igy erzem. Az atomeromunek rengeteg elonye van (pl. 0 karosanyag 
kibocsatas, olcso energia, konnyen felhalmozhato a strategiai keszlet (kis 
meret)), es rengeteg hatranya van (sokaig kell tarolni a sugarzo anyagot, az 
eromu elhasznalodas utan sokaig vedelmet igenyel, csak alaperomunek 
hasznalhato). Paks 10 eve alatt 1 teljes ev szennyezest megtakaritottunk 
(azaz, ha nem Paksot epitettuk volna meg, hanem az addig hasznalt eromuvek 
mintajara epitettunk volna egy ujat, akkor kb 10%-al nott volna a 
kibocsatas).

A gyorszsaporito reaktorokkal a manapsag evente felhasznalt tobb tonna 
szukseges uzemanyag par szaz kilora csokkentheto. A gond ott az, hogy a 
reaktormagot folyekony Na-val hotik, igy a cso legkisebb repedesen atkuszik 
es a vizzel heves reakcioba lep.

Pozitiv energiamerlegu fuzios reaktor a tobb evtizedes fejlesztes ellenere 
nincs es nem is ugy nez ki, hogy lesz.

Udv From:, az egyesult almok
+ - Re: Bolygo mozgas szamolas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves HIX TUDOMANY!

On 5 Jan 01, at 8:04, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Hungary]

> Igaza lehet Janosnak, hogy nem feltetlenul kell ujra spanyolviasz,
> ezt megtoldanam meg avval, hogy leteznek olyan programok, amik egy kis
> barkacsolassal akar bolygopalyakat is szamolhatnak.

Egyet ertek. Ha lenne kesz mat. aparatusom, akkor meg tudnam oldani. Igy most 
mindenfele konyveket bujok. Sajnos mindenhol teljes diffegyenlet rendszert 
hasznal (azaz y"=f(x,y,y')), igy pontosan meg kell ertenem a kozelites, hogy 
figyelembe vehessem, hogy sem x-tol (jelen esetben t), sem y'-tol nem fugg 
y".

>  MD, molekuladinamikai szimulacionak hivjak a modszert.
 ...
>  Ilyen programok sora talalhato a halozaton, mindenfele nyelven.

Nekem a forras kellene, vagy a mat apparatus.

> Es termeszetesen a csillagaszok is hasznalnak hasonlo programokat,
> pl amikor a Holdra akarnak leszallitani egy urhajot,
> vagy a most mert adatokbol visszaszamoljak, hogy milyen messze keringett a
> Hold a Fold korul nehany milliard evvel ezelott.

Tudom, hogy van, csak azt nem tudom, hogy hol... :-)

Kosz && udv From:, a kergemarha
+ - Uranium toxicitasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Itt van egy eleg hosszu de szinvonalas iras a szegenyitett
uraniumrol. A szerzo magarol annyit arul el, hogy 1986-ban
USA-ba emigralt cseh szarmazasu atomfizikus, reszt vett a
pathfinder project-ben is (a pf berendezeseinek kozmikus-
sugarzas-allosagat vizsgaltak). Tehat nem egy nagyszaju am
muszakilag kepzetlen kornyezetvedorol van szo.

http://www.ratical.org/radiation/vzajic/contents.html

Egyebkent 1 gramm U238-ban masodpercenkent kb 9000 alfa
bomlas tortenik, ami nem olyan egetveroen sok, 20 cm-rol
mar alig emelkedik ki a hatterbol (talan ha a szetrepulo
alfa-reszecskek energiajat is merik) igy aztan mersekelt
ketkedessel fogadom, amikor illetekesek radioaktivitas
nyomait fedezik fel... hacsak nem egy komplett lovedekre
akadnak ra eppen.

Udv///Laci
+ - Re: Irott CD (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Itt az audio CD jatszok elektronikajaban lehet a kulonbseg, a komparalasi
> szintek a gyari nyomasu CD-kre vannak beallitva, emiatt a gyengebb reflexios
> tulajdonsagu irott CD-k rosszul (bithibasan) vagy egyaltalan nem szolnak.

Meglepo lenne, ha nem olvasna bitre pontosan, nem ismerne fel a
formatumot sem a proci. (CDDA) De pont az ilyen bithibak kijavitasara
hasznaljak a Red-Solomon hibajavito kodot, amit minden cd ismer.
Egy filctollal veletlenszeruen behuzott vonal hogyan segithetne
a bithibakon? Bele kell nyugodni hogy a cd valahogy szol, lehet hogy
nem a legjobban, de minden korulmenyek kozott akarhanyszor lejatszva
ugyanugy szol, bitre pontosan. A bithibakbol adodo kattogasok nem
olyan jelleguek amiket csak egy bejaratott fulu hifista venne eszre,
ha tenyleg elofordulna akkor azt mindenki hallana (ahogy hallatszik
is a rosszul grabbelt szamokon), nem lehetett volna eladni a
technologiat, es az adat cd-k sem mukodnenek. Szerencsere ezt a hifi-
orultek nem tudtak, igy 'ketszeresen vak' tesztekkel sikerult kimutatni
a szinezett es eredeti allapotban meghagyott lemezek kozotti hangzasbeli
lulonbseget :))

> Istvan

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter :)"
+ - Re: diodak, kondik... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Na de a diodanak nem elhanyagolhato tarolt toltese van, ami nem akarja engedn
i
> a trafo adott tekercsvegenek, hogy a feszultsege leszakadjon a kondierol.

Nem inkabb az eledesi ido alatt folyo aram?

> A fenti jelensegek miatt ertelmetlen a halozati kabel minosegevel sokat
> foglalkozni, es gyorsdioda alkalmazasa is elegge ertelmetlen.

Igy van!

> A normal, mezei, parszaz Ft-os elkok alkalmas elhelyezes utan kepesek folvenn
i
> 40egynehany kHz-en 1000A koruli/folotti aramokat anelkul, hogy el akarnanak
> durranni. (20-30 db 10000 mikros ilyen kondit szoktam beepiteni parhuzamosan 
a
> bemeneti egyenfeszhez, de a kapcsoloelemek mellett elosztva. A 300Hz-es
> halozati brummra nem is eleg, de a 43kHz-et megeszi.) Marpedig ha az elkok

Azert ez durva! :) Milyen tap, mihez kell?

> hidegek maradnak, ohm nem sok lehet bennuk. Es mivel a tullovesek is

De Henry meg lehet! Sot egy volt kollegam szerint meg az is lehet hogy
egyszeruen nincs ohm, nincs henry, csak ugy eltunik a farad nagy frekin...
Nem veletlenul talaltak ki a speci kondikat. Sajnos nagyon dragak, egy
jobb fajta Philips 10000u/35V majdnem 10 rugo korul volt 2 eve...

> A kimeneten 3 ilyen kondit raktam legutobb (1 is eleg lett volna, csak
> szabalyozasi stabilitasi gondjaim voltak), es eszrevettem, hogy az odavezeto
> rovid parcentis kanoc reaktanciaja nagyobb, mint a kondie. Jol ki lehetett
> szkoppal is merni a fesz-esesekbol.

Nekem sikerult 5cm hosszu kb 4mm^2 keresztmetszetu droton 90V (!) tusket
csinalnom :))

> Konkluzio: halozati frekis puffernek tokeletesen megfelelnek ezek a kondik,
> nem ok lesznek a gyenge lancszem.
> Ha sokkal simabb fesz kell, akkor jonnek a jol meretezheto szuroelemek,
> arnyekolasok.
> 
> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"We all live in a yellow subroutine"

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Innentol lefele vannak a #1332 cikkek.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
+ - Szeleromu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tibor,

A talalmany nagyon erdekes, de a szelbol tobb energiat igy sem fog
tudni kinyerni. Sot, az eredo hatasfoka biztoran rosszabb, mint ha
a szelkerek tengelyebol kozvetlenul nyerne ki a mechanikai energiat.

Adott geometriaju szelkerek ugy tudja kivenni adott sebesegu szelbol
a maximalis energiat (vagyis akkor a legjobb a hatasfoka, ha a rotor-
lapatokat a szelsebessegtol fuggo adott ero fekezi. Ha a rotortengely
terhelonyomateka kozvetlenul egy generator, nincs tobb veszteseg.

Am ha az optimalis rotorhatasfokhoz tartozo terhelonyomatekot egy
legaramlas adja, ami meg egy csovon is ataramlik, akkor (amellett,
hogy az eredo a hatasfokot rontja az aramlasi veszteseg), a toronyban
aramlo levegobol megintcsak 100%-nal biztosan kisebb rotorhatasfokkal
lehet kinyerni mechanikai energiat.

Itt a Tudomanyon szerzett tapasztalataink azonban arra utalnak, hogy
racionalis indoklassal nem lehet leszerelni a zsenialis feltalalokat.

Udv///laci
+ - Miert nem jo a szeleromu. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mostanag nagy divatja kezd lenni a szeleromuveknek. Amikor tokeletesen
hozzaertetlen politikusok valamit elkezdenek favorizalni, az gyanus.

Egy ismerosomet egyszer emlitette, van egy meteorologiai meroallomas a
munkahelyen, amely tobbek kozott szel adatokat is rogzit. Megkerdem,
arulja el, hogy az egyebkent szeljarta videken evente hany oran at fuj
10 m/s-nel nagyobb sebessegu szel (egy erdemi teljesitmenyu szelkerek
megfujasahoz legalabb ennyi kell).

A 20 meter magasan elhelyezett szelmerojuk szerint evente azaz 8760
orabol 3=harom oran at fujt 10 m/s-nel erosebben a szel. Az 50 m-en
elhelyezett szelmero szerint 60 oraban fujt ilyen vagy erosebb szel,
es 120 meteren is csak 650 ilyen szeles ora volt. Es az energia meg
mindig nem akkor erkezik, amikor szukseg van ra.

Nyilvan vannak olyan videkek, ahol ennel tartosabb es eroteljes a szel,
talan meg Magyarorszagon is. Sajnos azonban, ha politikusok feltunnek...
Udv///Laci
+ - erolkodo, more moire (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sanyi,

>Ezek izgalmas kerdesek is lehetnenek, de nincs tudomanyos igennyel
elvegzett
>teszt, ami igazolta volna oket. Pedig nemelyiket nagyon egyszeru lenne
>megcsinalni. Inkabb valahogy igeny nincs ra.

Talan mert nem is olyan izgalmasak.

Zoli,


>Kezdek arra jutni, hogy az 1:1 es impedanciaillesztes inkabb
>csak ott fordul elo, ahol a generatorellenallast nem lehet lejjebb
>vinni, es a terhelest kell kenyszeruen ehhez allitani.
Erre tipikus pelda a napelem esete, ahol nagyon elesen vetodik fel a kerdes.
A hatasfok maximum ugyanis az illesztett allapotban van.


>Valoban ! Filmeken is latni olykor, hogy a szeker halad, de a
>kerekei visszafele forognak. (mintavetelezesi hiba)
 ...es stroboszkop hatas.

>Kezd tetszeni nekem ez a Moire hatas. Probalkozni lehetne
>olyan fizikai modellekkel, melyek abbol indulnak, ki, hogy az
>altalunk tapasztalhato vilagot Moire effektusok teszik olyanna
>amilyennek mi veljuk. Eloszor is a * No foton! * elmeletet kellene
>alatamasztani egy ilyen modellel. :)
Ld. kesobb.


>Nyugalmi allapotban a racsokrol nem tudhatunk, mig valtozaskor a
>ket racs idoleges egymason elmozdulasakor, valami elotunik, es ez
>kelti a hullam kepzetet.
 ....vagy reszecske kepzetet. De mi a valosag ?


>Talan meg a 2reses kiserletet is magyarazni lehetne ezzel a modellel ?
>Egy masik modell pedig szolhatna arrol, hogy - ha mereseink
>csak ritkas, ido-diszkret mintavetelezessel mukodhetnek, akkor a
>stroboszkop elv ervenyesul, es egeszen mas mozgasokat tapasztalunk
>a mikrovilagban, mint a valosagos mozgasok.
Atvitt ertelemben mindenutt jo a Moire gondolat, ahol eddig hullamokkal
operalt a fizika, mert a hullam termeszetobol adodoan periodikus struktura.
Az interferencia meg eppen a Moire hatas a hullam terben.
Azert en nem bonyolitanam tul a dolgokat, ha egyszerubben is erthetoek.



>Lehet, hogy hulyeseget kerdezek, de Shannon mintavetelezesi
>tetelenek nincs valami koze a Heisenberg hatarozatlansagi
>relaciohoz ?
Nem hulyeseg, nagyon sok koze van.
Mindennek alapja alapja a Fourier transzformacio tulajdonsagaiban rejlik.
Adott frekvenciaju (frekvenciaban dirac) hullam idoben vegtelen kiterjedesu
szinusz.
Idoben nulla kiterjedesu (dirac) impulzus vegtelen sok(fele frekvenciaju)
szinusz osszegzese. (Vesd ossze moire: a vegtelen sok szinusz (racs)
mindenutt kioltja egymast, csak epp a nulla helyen esnek egybe a
maximumhelyek.)
A valos energiacsomagok (hullamok) terben, idoben es frekvenciaban
korlatosak, abszolut nem meglepo a "delta1xdelta2=allando"
(operator)egyenlet fellepese.

Visszaterve a "no foton"-ra. Egy elektronatmenethez rendelt
energiakibocstashoz szigoruan adott frekvencia tartozik. Ez vegtelen
kiterjedesu szinusz. A foton (ha van:-) tehat nem lokalizalhato. Ez azt
jelenti, hogy egyszeruen NEM teheto fel az a kerdes, hogy MOST EPPEN HOL VAN
A FOTON ? (En ezt a kerdest ugy kerulom meg, hogy "csipobol" "tagadom" a
foton letet: "sehol sincs".)

Racsos udvozlettel, Janos
+ - HIx-FIx (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Peter,

>Egyszeru definicioja van. Ami ugy szol, mint az elo eloadas. Persze
>kulonfele erzekenysegu, kulonfele hallasu emberek ezt elteroen
>itelik meg. De mindig a kenyesebbnek van igaza.
Ki donti el, melyikunk a kenyesebb?


>Az ilyeneknek nem kell vagyont kolteni, meg
>szerencsesebbek is ebbol a szempontbol.
Hat igen, en nem koltok vagyonokat ketes erteku dolgokra (termeszetgyogyosz,
csoves erolkodo).

>elobb-utobb megtalalhatoak, bizonyithatoak a konkret fizikai, okok.
A konkret fizikai okok a pszicheben rejelenek.

>Izles lehet abban, hogy ki mit szeret. De abban, hogy ket dolog
>azonos, vagy nagyon hasonlo-e, abba mar nem jatszik bele az izles.
>Legfeljebb a hallasi, zenei kepessegek, mint ahogy fennebb irtam.
1% alatt nincsen hallas, zenei kepesseg, csak izles, presztizs.

>>De itt abba kell hagynunk, mert ha bejon valaki azzal, hogy a halozati
>>csatlakozozsinor szine is befolyasolja a hangzast, akkor megint felmegy >a
ver
>nyomasom :-)
>
>Pedig az is _majdnem_ igaz.
Ami majdnem igaz, az nem igaz.


>Mert mondjuk interconnekteknel a dielektrikum erosen beleszol a
>hangba,
A halozati zsinor eseteben ?  Na ne.....
Az mar regen rossz, ha egy erolkodo hangfrekis resze nincs ugy elvalasztva a
halozati taplalastol, hogy semmi koze a hangzashoz.


>Azert elgondolkoztato, hogy mindenfele, meg szakmai kozepfoku
>kepzettsegek nelkuli amatorok, minden kulonosebb muszerezettseg
>nelkul is konnyeden es nagyon jelentosen jobbhangu erolkodoket
>csinalnak szerte a vilagon, mint a profi villanymernokok 99%-a.
Semmi elgondolkoztato nincs ebben.
Amikor lefotozom Leonardo kepeit, messze jobb kepeket csinalok, mint a profi
festok 99%-a.


>jol bevalt, ismert, egyszeru, kapcsolasokat, es kituno, draga
>alkatreszeket kell hasznalniuk.
Egyes helyeken.
De azt mar nem tudjak eldonteni, hogy hol kell a draga alkatresz, es hol
nem.
Ezert feleslegesen sok penzt dobnak ki.

>Es ez a _teny_
>bizony akarhogy is nezzuk szegyene a villanymernoki tarsadalomnak.
Egy fraszt.
A villamosmernokok 99%-anak nem az a dolga, hogy hangerositot tervezzen, s a
maradeknak sem az, homalyos specifikaciok alapjan dolgozzon.
Arra ott vannak a HIFI sznobok.

>[Felszisszenes mellozese keretik, en is mernok vagyok!]
Szzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz.
Villamos?
Annal rosszabb rad nezve :-)

Ugy latszik, megint elo kell keresnem a Vaskalapomat, itt kell lennie
valahol...

Janos
+ - sivatag, drot (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Zoli,

>Ekkor megpillant egy cola-automatat. Megorul, mert van nala boven
>apropenz , de amint odaer, latja, az automata szet van verve, az
>akkumulatort kiteptek es elvittek belole.
Mi a helyzet a suritmeny higitasara szolgalo vizzel?
Azt meg le lehet szivni, s eleg nehany kilometerre.
Ezenkivul (Zoli) meg azzal is megprobalkozna, hogy a colasdobozokbol
galvanelemet keszitsen, amihez kituno elektrolit a sok foszforsavat
tartalmazo suritmeny. Maris lehet telefonalni. Persze, ha van terero.


Peter,

>hetig tarto heves vita a kabelek bejarodasarol szolt,
Innet kezdve a "para" listat ajanlom.
De elotte meg gondolkozz el, hogy van e szerepe a bejaratas soran a
frekvencianak.
Mert elofordulhat, hogy az 50 hertzen bejaratott kabel mas frekvenciakon meg
nem bejaratottnak minosul.
:-)

Szoval, megegyszer: ez a tudomany lista.

Vaskalapos (meglett) udvozlettel,

Janos
+ - sgeitseg, analizis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

sziasztok,

segitseget kerek egy csoporttarsam es en analizis 
tanulasban villamgyorsasaggal.Szerdan, Budapesten, ha 
valaki tud, vagy valakit tud, kerem segitsen.I.evf prog mat 
levelezosok vagyunk.

Akos
+ - Re: sivatagi pechsorozat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: sivatagi pechsorozat ( 9 sor )
> Idopont: Sun Dec 17 12:53:30 EST 2000 TUDOMANY #1331
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Megint van egy sivatagi feladvanyom:
> A sivatagi gyalogvandor elteved, es raeszmel, hogy telefonjaban
> lemerult az akku. Nagyon ehes, es vize is keves van mar.
> Ekkor megpillant egy cola-automatat. Megorul, mert van nala boven
> apropenz , de amint odaer, latja, az automata szet van verve, az
> akkumulatort kiteptek es elvittek belole. Szettaposott, ures
> uditosdobozok szerteszejjel.
>
> Mit lehet tenni ilyenkor ?
A telefonbol kiveszi az akkut es visszarakja. Ha meg eddig nem tette meg,
akkor meg tud telefonalni vele! (probaljatok ki)

Udv!
Sipi
+ - szeleromu (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szevasztok!

Egy kis valtoztatas "legszivattyus" eromure:
A lapatokat rogziteni kell. A lapatok kilepoelet kell kifurni s az igy
kapott nyomaskulonbseg szivna fel a toronyban a levegot. Ha a kilepoelnel a
levego sebessege kb. 100 km/h-t eler, akkor kb. fel kPa nyomast (szivast)
lehet itt elerni (ha jol szamoltam). Ha sok lapatot hasznalunk - igy a
lapatokon kifurt felulet akar nagyobb is lehet mint a torony atmeroje -
talan tobb kPa-t is elerhetunk a toronyban. Sot nem is kell torony, csak a
lapatok. Mint egy elforditott lecu leckerites (jo nagy).
S, hogy ez mire eleg???

Jo szamolast! (ha erdemes)
Sipi
+ - RE: neuralis halok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv !


> Hopfield-halokrol hol talalhatnek anyagot? Felepitesukrol, tanitasukrol,
> stb. Elsodlegesen magyar nyelvut, de ha olyan nincs, akkor johet angol is.


Lehet, hogy a magyar MI listan valaki reszletesebben is valaszol,
feliratkozas :




Bye
Csaba
+ - kabel-bejaratas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Peter !

A kabelek *bejaratasa* ugyeben rosszat sejtek. 
E romlott vilagban randa csinyeket kovetnek el egyes uzletemberek 
a HiFi-sek karara is. Elgondolasom a kovetkezo:
A Hifi-s vasarol egy meregdraga, szuperminoseget produkalo
erositot, mikozben nem is gyanitja, hogy a tapegysege trafojaba,
a trafovasba rejtve alattomos modon beepitettek egy chipet, mely 
gusztustalan zajokkal idegesiti a HiFi-st, zenehallgatas kozben.
A HiFi-s ketsegbeesetten reklamal. Ekkor hazhoz jon egy pokerarc, 
aki belehallgat a zenebe, es felajanlja, hogy bizonyos osszegert 
*rendbehozza* a 220V-os, eleddig *formattalatlan* halozatot. 
Taskajabol elorant egy keramia-egeto kemencet, es rendesen megterheli 
vele a villanyhalozatot. 
A par oras muvelet vegeztevel, alattomban a halozati vezetekeken at 
vezerlojelet ad ki, mely standby modba teszi a trafovasba bujtatott 
feszultseg-rago ferget. A serceges, perceges megszunik, es a pokerarc 
kiallit egy rendes szamlat.
Ezutan meg nem megy haza, hanem elbaktat abba a keramia-muhelybe, 
ahonnan a megbizast kapta egetesre, es leadja a keszarut. 
Mas megfejtest el sem tudok kepzelni a *bejaratlan villanykabelek 
misztikaja* feladvanyra.
Egyuttal biztosra veszem, hogy villamosmernoki tervezesu erositoknel
ilyesfele gonosz trukkokre nem kell szamitani.

(Majd ha egyszer eljon a kisterfogatu es nagykapacitasu
akkumulatorok kora, akkor a pokerarc nem vallal tobb egetest,
hanem szepen hazaviszi taskajaban a HiFi-sektol a villanyt. :)

Udv: zoli
+ - nemlinearis torzitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sorkatonakent egyszer AEGU szolgalatban a 3.emeleten, hogy ne torjon ram
a semmittevestol a delelotti depresszio, kolcsonkertem a 2. emeleti 
AEGU gitarjat, es eloszor is kisse atpreparaltam. 
Egy gyufasdoboz fiokjat ala tettem a hurok ala, kozvetlenul az also 
hurlabhoz es celluxszal kisse oda is ragasztottam, hogy ne essen ki. 
Aztan addig nyomorgattam a kemenypapir peremet, hogy ne erjen hozza 
a hurokhoz, de kozel legyen hozzajuk.
Ettol a gitar hangja, ha eroteljesen pengettem a hurt egeszen 
megvaltozott es szitarkent szolt. Rogton el is kezdtem 1 huron 
poncogni valami rogtonzott indiai hangulatu dallamot, nagy 
ugrasokkal es hajlitasokkal megtuzdelve. Robajt hallottam. 
A lenti AEGU kirugta maga alol a szeket, es rohant felfele, mert 
nem akart hinni a fulenek. Gyorsan kikaptam a gyufasdobozt a hurok 
alol, es pokerarccal kezdtem akkordozgatni.
Mi volt ez ? - kerdezte lelekszakadva.
Mi mi volt ? - kerdeztem vissza ?
Ez a hang, amit az elobb hallottam ! Fogalmam sincs, talan kepzelodtel. 
Vigyaznia kell itt az embernek. Ebbe a degeneralt eletformaba konnyen 
bele lehet hulyulni. Elbizonytalanodva visszament a helyere, de meg kb.
3-szor fel kellett rohannia, mire vegul megkonyorultem, es
felfedtem a nagy titkot. 
Ez jo reg volt, de azota sem ertem, hogy a gitartorzitok vilagaban
miert nem jelent meg a szitaros hangzas. Lehet, hogy elektronikusan
sokkal nehezebb megoldani ?

Udv: zoli
+ - HiFi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Erdeklodve olvastam az energiaellatasi kabelek bejaratasarol szolo
eszmefuttatasokat, de sajnos egy dolgot hianyolok, a TUDOMANY-t. En nem
vitatom, hogy a bejaratott kabel jobban szol-e vagy sem, vagy ha az
ablakom alatti utcai lampara szines papirkorongokat ragasztok, mivel
abszolut botfulu vagyok. En csak egy fizikai jelensegrol szeretnek
olvasni, ami megvaltoztatja a tapfeszkabel akarmilyen parameteret
_olymodon_, hogy ez a _szabalyozott_ tapegyseg kimenetere kotott
erositonek barmilyen parametereben valtozast okoz. Feltetelezem ugyanis,
hogy az erosito parametereinek valtoztatasa nelkul a hangminoseg sem
valtozik.

Elore is koszonom,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Tudomanyos kerdes a HiFirol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv!

Lenne ket kerdesem, tenyleg erdekel es tenyleg muszakilag.

> Az eromubol jovo
> kabelek a rajtuk folyo hatalmas aramsuruseg miatt nagyon rovid ido
> alatt bejaratodnak.

Milyen parametert ertesz ezalatt?

> En azt allitottam, hogy uj hazba koltozve, a
> falban futo vadiuj vezetekek bizony sokaig gondot okozhatnak. Mert a
> hifihez vezeto falkabeleken kicsi az aramsuruseg, es a nap 24
> orajabol csak kevesben vannak terhelve. Ezert erdemes a hifihez
> vezeto konnektorba az elso honapokban valami nagyobb fogyasztot, pl.
> villanyradiatort kapcsolni, es allandoan uzemeltetni. Igy hamarabb
> elvezheto lesz a zene.

Itt is az a kerdes, hogy a 220-as villany mely parametere lesz mas, amelyet a
halozati tap nem fog tudni megszurni?

Ha mindezt a hangszoro kabelre irnad (ahogy irtad is) az teljesen hiheto lenne 
a
sodrott erek miatt. De a 220-as merev kabel nekem egy kicsit furcsan hangzik eb
bol
a szempontbol.

Istvan
+ - vizes feladat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T.Tudomany!
Kivancsi vagyok mit szoltok a kovetkezo kerdeshez:a,b es c szamokra milyen felt
etelnek kell teljesulnie, ahhoz, hogy: a es b urtartalmu edenyekkel pontosan ki
 lehessen merni c terfogatnyi vizet.
Vagy: a es b idotartamot mero homokorakkal c idotartamot.
Ja, es a,b,c racionalis szamok.
udv.:Kozma Laszlo



  

------------------------------
K Free E-mail http://www.k.ro/
by KappaNet http://www.kappa.ro/
+ - diszkriminacio - szalhuzas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv minden nem elvakultnak!

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
>
> Es milyen? Villamos, autobusz, vagy netan _vegyesz_?????
> (Vigyazz veluk, tyuk nem madar, vegyesz nem mernok:)
> Istvan

Kedves Istvan, megha nem egy olyan masinan irtad vona mindezt, ami vegyeszek
es vegyeszmernokok nelkul soha, ismetlem, soha nem letezne, akkor
megertenelek. A lista pedig hosszu, kezdve a "nanostrukturalt floureszkalo
bevonat"-tol, amely az "uveg"-bol keszult, "muanyag" hazba csomagolt
kepernyod belso feluletere varazsolnak, a billentyuzeten at a 100%-ig
mestersegesen eloallitott "fem-muanyag-felvezeto" szamitogepeden, a ruhadon,
a hazadon, az autodon tul ugy nagyjabol a teged korulvevo anyagok 95-98%-ig
(kiveve a fabol es termesztes anyagokbol eloallitott eszkozoket,
szobanovenyedet es baratnodet) mindet vegyeszek es vegyeszmernokok
segitsegevel allitjak elo.

Ocsarolni persze lehet, es olcso is, de csak probald meg elkepzelni az
eleted mindezek nelkul... A diszkriminacio pedig, meg ahogy manapsag
muvelik, maga megerdemel egy listat...

Kovary Peternek:

Elhiszem amit irsz, es gyakorlo zeneszkent hasonlo tapasztalataim vannak.
Erdemes azert megjegyezni, hogy egy jobb keszulekekbol osszeallitott
rendszerben a hang forrasa (CD, DVD vagy analog) is jobb, amibol egyenesen
kovetkezik, hogy az eredo hangminoseg osszehasonlithatatlan egy "mezei"
rendszerrel.

Vegyeszkent meg annyi, hogy a femvezetekek nagyresze szalhuzassal vagy
hengerelessel keszul (hidegen vagy melegen), amibol kovekezoen a
mikrokristalyok elhelyezkedese (irany, nagysag) nem ugyanolyan a huzas
iranyaban mint az ellenkezo iranyban. Vagyis, ha ezek a dolgok az elektromos
vezetesben szerepet jatszanak, akkor tenyleg nem mindegy, hogy melyik
iranyban kotjuk a kabelt. Elektromos aram vezetese kozben a kabelben levo
fem atkristalyosodik, megpedig (durvan megkozelitve a dolgot) a vezetett
aram es a felvett ho mennyisegevel aranyosan, mivel az atkristalyosodas
gyorsabban meg vegbe magasabb homersekleten. Tehat egy "bejatszott" es az
"uj" kabelben a mikrokristalyos szerkezet nagymertekben kulonbozhet:
kevesebb es hosszabb kristalyokat varnek a "bejatszott" kabelben. A
mikrokristalyok erintkezesi pontjain torteno feszultseg eses es szorodas
(akarmilyen is legyen, nem vagyok mernok) tehat kisebb, gondolom en, jobban
szol a dolog... :)
Ezert van az, hogy nemely gyarto elore probalkozik, hutik-futik a kabeleket,
hatha jobbak lesznek a kulonfele vezetesi parameterek. (Gondolom ezert is
kell annyit fizetni ertuk...)  

Elsore ennyi... Nem vagyok egy anyagtudomanyi szakember (aki ugy vegyesz,
mint en, csak mas szakteruleten :), csak remelem, hogy van valaki a listan,
aki melyebb szakertelemmel rendelkezik, es beszall.

Dr. Domokos Laszlo

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS