Voland wrote:

>Az "eter" elmeletet sohasem dontottek meg, hanem alapvetoen Einstein
>"hatasara" elvetettek. A relativitaselmeletben nem kellett
feltetelezni az
>etert.Az elvetni es a megdonteni kozott pedig mely szakadek tatong.

Azert ez nem egeszen igy van. A relativitaselmeletben az eter
feltetelezese ellentetre vezet. Ugyanis osszeegyeztethetetlen az
inerciarendszerek egyenertekusegevel. Ez bizony kozelebb van a
megdonteshez, mint az elveteshez!

Ferenc

Math!

>peldaul barmely szamot fel lehet irni a pi alapu szamrendszerben,
>ezaltal barmely szam kituntetett. es a legkituntetetttebb szamok a
>legcsunyabbak a normal szamrendszereinkben.:)

Az 1 az minden szamrendszerben 1! 1=pi^0!!!
Ezen kivul meg a -1 es a 0 is ilyen.

Es ha jol emlekszem, itt az 1 kituntetett szereperol volt szo...

Udv.:P.S.

> Felado :  [Hungary]
> bomba van az urhajoban, amit az elozo peldaban is felhoztam ( Toltott
> gomb --> mozgas eseten a toltott gomb magneses teret kepez --> a bomba
kiold
> ha magneses teret erzekel ). Elore megbeszelt idopontban bekapcsoljak az
> urhajoban a bomba erzekeloit. Mi fog tortenni? Ha az inerciarendszerek
> egyenertekuek, akkor a foldi megfigyelok egy robbanasra lesznek
figyelmesek.

Az Maxwell egyenletek es igy az elektrodinamika teljes osszhangban van a
specrellel, igy a vazolt modszerrel nem lehet abszolut sebessegmerot
kesziteni. A tolteshez kepest allo erzekelo csak elektrosztatikus teret
erzekel, mig a tolteshez kepest mozgo erzekelo magneseset is. Ha a toltest
es az erzekelot _egyutt_ mozgatjuk akarmilyen sebesseggel (persze nem
gyorsulva) akkor csak az elektrosztatikus teret meri, fuggetlenul a
sebessegtol.
Egesz konkretan, a bomba kioldasa attol es csak attol fugg a peldadban, hogy
a magneses teret milyen erzekelovel merik. Ha a toltessel egyutt mozgoval,
akkor nem erzekel magneses teret, ha nem egyutt mozgoval, akkor igen. Es
barmely megfigyelo ugyanazt fogja latni, nem a megfigyelotol fugg a dolog,
hanem az erzekelo elhelyezesetol... Ebben pedig nincs paradoxon, sot nem is
meglepo...
Udvozlettel, Jozsef

> Felado :  [Hungary]
> Van egy fekete lyuk es van egy m tomegu testunk. m-et a feny sebessegehez
> kepest elhanyagolhatoan kis sebesseggel atleptetjuk a f.ly.
> esemenyhorizontjan. Konkretan mi akadalyoz meg benne, hogy a kovetkezo
> pillanatban visszarantsam?
Az ido. Ha te, aki vissza akarod rantani, kivul vagy a a horizo------;4941
X-Apparently-To:  via web4705.mail.yahoo.com
X-Track: 1: 40
Received: from cpimssmtpu02.email

Hello!

> Felado :  [Hungary]
> Idopont: Sun Jun  4 15:43:17 EDT 2000 TUDOMANY #1137

> bomba van az urhajoban, amit az elozo peldaban is felhoztam ( Toltott
> gomb --> mozgas eseten a toltott gomb magneses teret kepez --> a bomba kiold
> ha magneses teret erzekel ). Elore megbeszelt idopontban bekapcsoljak az
> urhajoban a bomba erzekeloit. Mi fog tortenni? Ha az inerciarendszerek
> egyenertekuek, akkor a foldi megfigyelok egy robbanasra lesznek figyelmesek.
> Az urhajosok pedig vigan elik boldog eletuket - mivel elmaradt a robbanas az

Az emlitett erzekelok (a bomba kioldoszerkezete) gondolom az urhajoval
egyutt mozognak. Tehat nem fognak magneses teret erzekelni, nem lesz
robbanas. Es a foldi megfigyelok (akik elvben tenyleg erzekelhetik a
mozgo toltes altal keltett magneses teret) se csodalkozhatnak! Ugyanis
ha az altaluk erzekelt elektromos + magneses teret megf. modon
(Lorentz-transzformacio) attranszformaljak az urhajo (azaz az
erzekelo) rendszerebe, azt latjak, hogy a magneses komponens a
transzformacio eredmenyekepp eltunt, es az urhajo rendszereben csak
sztatikus elektromos teret kelt a toltott gomb.

Ha az erzekelo a foldi megfigyelok rendszerehez lenne rogzitve, az
urhajo bizony folrobbanna. Az urhajosok szerint is... :(((

Nem szabad megfeledkezni rola, hogy nem letezik olyan, hogy magneses
ter, elektromos tertol fuggetlenul. A Minkowski teridoben ezek
egyugyanazon ('elektromagneses') mezo kulonbozo komponensei.

Mellesleg, a specialis relativitas tobbek kozt eppen abbol a kerdesbol
fejlodott ki, amelyet te feszegetsz itt (mozgo testek
elektrodinamikaja). Szoval a kerdes jo, de nem uj, es a valasz mara
standard fizika.

udv,
Gergely.

Kedves Jozsef!

>a problemaidra a magneses ter ad valaszt. Elektromagneses hullamnal
>az rezgo elektormos ter mellett fellep egy (ugyanakkora) magneses
>ter is, amelyik meroleges mind az elektromos tereroere, mind pedig
>a terjedes iranyara.
>
>1.) A linearisan polarozott esetben az elektromos tered az y irany-
>ba mutat, a megneses pedig a z-iranyba. A valtozo elektromos ter el-
>kezdi rezgetni a toltest az y iranyban, es amint van y-iranyu sebes-
>seg, belep a Lorentz-ero -- ez okozza az x - iranyu rezgest es a
>--8-- alaku mozgast.

Tegyuk fel, hogy elfogadom a magyarazatot.

>2.) Ugyancsak a magneses ter a valasz a sugarnyomasra. Az sugarnyomas
>lenyegeben az elektromagneses ter impulzusa (pontosabban impulzus-
>surusege).  A elektromagneses ternek tulajdonithato impulzus
>                      (1/4pi)[E X B]
>vagyis az elektromos tererosseg es magneses tererosseg vektorszorzata.
>Ez mar a terjedes iranyaba mutat.

Sajnos az elso eset miatt a masodik magyarazat mar nem hasznalhato. Az elso
esetbol kiderul, hogy a keplet figyelembe vette a B hatasat is, hiszen ezert
van x iranyu mozgasa. A problema csupan az, hogy ez a mozgas csak
helybenjaras, nem alakul ki halado mozgas, es nem egyezik meg a sugarnyomas
kiserleti kimutatasaval. Ezert tartok tole, hogy a Landau-Lifsic konyv
emlitett kepletei hibasak. Valojaban elvarhato, hogy egy keplet, amelyet az
elektromagneses hullam tereben nyugvo toltesre mozgasara felirnak, az teljes
mertekben figyelembe vegye ezt a hatast.

Gomb hullam, tranzverzalis hullam:
Az elozo cikkemben emlitettem, hogy a f_ = g_(r-c*t)/r fuggveny komponensei
kulonbozhetnek, es emlitettem a g_x=sin(w), g_y=cos(w), g_z=0 fuggvenyeket
peldanak. Annyibol korrigalnom kell magam, hogy a kulonbozo iranyokban nem
kapunk szokasos sikhullamokat, hiszen a ter barmely pontjaban hasonlo, egy
sikban forgo hullamot kapjuk. Igaz azonban, hogy ez a forgasi sik altalaban
nem meroleges a hullam haladasi iranyara. Ha azonban a hullam gombhejra valo
vetuletet tekintenem, akkor kapnank a gyakran targyalt polarizalt hullamokhoz
hasonlokat. Eme modositas figyelembevetele mellett indokolt volt a polarizalt
sikhullamokat emlitenem. Probalkoztam ezert a vetuletnek megfelelo f2_ = r_ X
g_(r-c*t) / r^2 fuggveny behelyettesitesevel a hullamegyenletbe, de ugy tunik
ez a fuggveny nem megoldasa a hullamegyenletnek. Persze lehet, hogy csak
elszamoltam valamit, majd meg visszaterek erre. Ettol fuggetlenul azonban az
f_ fuggveny megoldasa a hullamegyenletnek, es most nem jut eszembe olyan
korlatozas, amely kimondana, hogy az [E X B] vektornak a haladas iranyaba
kellene esnie. Lehet, hogy csak megszokasbol ragaszkodunk ehhez, es valojaban
a polarizacio iranyara sokkal tobb lehetoseg van, mintha azt a haladas
iranyahoz kotnenk, es mint azzal szamolni szoktunk. Megjegyzem, a sikhullam
egyenlete sem koveteli meg ezt az egyiranyusagot.

Udv: Takacs Feri

T. ATRON es Voland !

Mint Horvath Pista is irta, amig, csak ket pontszeru test van a vilagban,
amelyek nem sugaroznak, addig mindegy, hogy melyik testet nevezzuk ki
viszonyitasi alapnak, fuggetlenul attol, hogy a viszonyitasi pont milyen
sajat mozgast vegez. A viszonyitasi alapunk sajat mozgasanak ertelmezesere
nincs is lehetosegunk, igy valojaban ertelmetlen dolog a vonatkoztatasi test
sajat mozgasarol beszelni. Ez esetben a gyorsulast is kar emlegetni, hiszen a
gyorsulas erzekelese is csak legalabb ket testbol allo berendezessel
lehetseges. Peldaul az erzekelo egyik eleme felveszi a kulso gyorsulast, es a
masik ehhez kepesti tehetetlen mozgasabol kovetkeztetunk a gyorsito erore. De
ez is csak akkor mukodik, hogyha a gyorsito ero csupan az erzekelo egyik
elemere hat.

De a spec.rel. nem errol szol. A spec.rel. kimondja a fenysebesseg
allandosagat, ezert minimum meg kel engedni, hogy a ket test fenyt bocsajtson
ki, es a testek elvben eszlelhessek a masik test fenyet. Ez esetben viszont
mar csak kizarolag az inercialis mozgasok maradnak relativak. Minden ettol
valo elteres abszolut elteres. Ha a peldarendszerunkben a ket probatest az
idok vegezeteig kulonbozo sebessegu inercialis mozgast vegez, akkor az
idodilatacio teljesen szimetrikus lesz szamukra, mindegyik a masik orajat
latja lassabnak. Ha valamelyik test elmozdul tehetetlen allapotabol, ez az
altala kibocsajtott feny segitsegevel informalja a masik testet.
Termeszetesen nem azonnal, hanem jelentos kesessel. A test altal kibocsajtott
fenyjelek, bar fenysebesseggel tavolodnak, de elvben az idok vegezeteig
dokumentaljak, hogy mikor hol jart a test a terben. Fel lehet tenni persze a
kerdest, hogy a fenyjelek jelenlete feltetlenul szukseges-e, vagy eleg, ha az
elvi lehetoseget definialjuk, es konkret esetekben akar el is tekinthetunk
tole. A terido nyilvanvaloan adott, akar allandoan szallit fenyjeleket a
testek kozott, akar nem. Ugyanakkor bizonyos meresek elvegzesere, es a
viszonyitasok meghatarozasara szukseg van nehany fenyjelre, legalabb a
mozgasok palyainak nevezetes pontjain.

Igy bar az ikerparadoxon eseteben keletkezo korkulonbseg meghatarozasanak
kepleteben valoban nem szerepel a gyorsulas, mint fuggetlen valtozo, es ezert
kozvetlenul nem is fugg tole, de kozvetett modon megis szerepet jatszik a
gyorsulas tenye, hiszen a sebesseg megvaltozasa (vagyis gyorsulas) nelkul nem
alakulhat ki az ikerparadoxon szituacioja. Ket egymashoz kepest mozgo test
csak akkor talalkozhat egynel tobbszor a teridoben, ha valamelyik, vagy
mindketto gyorsulason esik at. Ezek a gyorsulasok pedig nem relativak, hanem
abszolut mozgasok.

Ezek utan nem tul meglepo, ha a spec.rel.-ben azt is ki kell kotni, hogy
vonatkozasi rendszerkent csak inercialis rendszer hasznalhato. Az mar lattuk,
hogy a mozgas megvaltozasa abszolut. Ehhez jon meg az, hogy a mozgasallapot
megvaltozasakor egy olyan uj vonatkoztatasi rendszerbe lepunk at, ahol a
korabbi vonatkoztatasi rendszer adatai keves kivetellel nem hasznalhatok fel,
mivel - az idodilatacion, es hosszkontrakcion tulmenoen - az egyidejuseg
kulonbozosege miatt az uj rendszer nem kapcsolodik a regihez a
sebessegvaltozas forgastengelyenek sikja kivitelevel.

Nemi gyakorlati nehezsegbe utkozik azonban, ha tokeletes inercialis
vonatkoztatasi rendszert akarunk valasztani. Ugyanis a valosagban sehol sem
talalunk inercialis korulmenyeket. De hat az elmeletek mar ilyenek. Az
elmelet nem is mondja ki, hogy talalhatunk ilyet, csupan azt, hogy mi
tortenne egy ilyen rendszerben, ha talalnank. Mindenesetre a tokeletestol
csak nagyon kis mertekben eltero rendszereket talalhatunk, es azokban
legalabb annyira jol mukodnek az elmelet joslasai, mint amennyire
megkozelitik a tokeletes inerciarendszert.

ATRON toltesehez, es bombajahoz az urhajoban azt a megjegyzest fuznem, hogy a
bomba magneses erzekelojet kizarolag az erzekelohoz kepest mozgo toltesek
izgatjak, a vele egyutt mozgo toltesek nem. Ugyanakkor az urhajo, es a toltes
egyideju elindulasa nem lehetseges, hiszen az egyidejuseg fogalma nem
egyertelmu, hanem a vonatkoztatasi rendszertol fugg. Ket kulonbozo test
emiatt nem kepes valtozo mozgasok kozepette megorizni egymashoz kepesti
valtozatlan helyzetet. A feladatot persze at lehet fogalmazni ugy, hogy a
bomba magneses erzekeloje ne erzekeljen semmit az urhajo indulasakor. Ehhez
az szukseges, hogy a toltest elobb kell elinditani, majd amikor ennek hatasa
az erzekelohoz erkezne, akkor kell az erzekelot is elinditani. Lathato, hogy
ehhez a feladathoz nem eleg csupan az urhajo elinditasarol beszelni, hanem az
urhajo kulonbozo reszeinek kulon-kulon pontosan idozitett elinditasat is meg
kell oldani. Es akkor meg nem is vettuk figyelembe azt a lehetoseget, hogy
mas urhajon kivuli forrasbol szarmazo elektromos eroter is jelen van. Ekkor
nem marad mas lehetoseg, mint hatastalanitani a bombat, majd meguzenni, hogy
nem sikeru...

Udv: Takacs Feri

Udv,
A volt fonokom szerint: Aki azt allitja, hogy agyanak csak 3-5% hasznalja
 valoszinuleg amikor ilyet allit akkor ez igaz is...:-)), akkor a tobbi
reszet mint feleslegeset akar ki is vagathatja es akkor kevesebbet kell majd
ennie!


>Megkapjuk tehát a transzcendens jelenségek természettudományos,
materialista
>magyarázatát
Fabol vaskarikat: Az algoritmus a kovetkezo: A fakarikaba bele kell engedni
egy szu-t. Szuvas lesz. Ezutan mar csak ki kell irtani a szu-t es marad a
vas (karika).

>Merész, új hipotézis, de valós természettudományos alapokon áll: a modern
>kvantummechanika talaján!
Persze jobb lenne ha mar lelket emlit akkor pszichologiai vagy
neurobiologiai (vagy legalabb teologiai) alapon allna...

>Reméljük hogy lesz még részünk hasonlóan izgalmas előaáásokban László Ervin
>professzor részérol intézményünkben!
A fentiek alapjan nem nagyon sajnalom hogy nem tudtam megnezni...(Igy is
tulzottan megemelte a vernyomasomat...)  Mellesleg a Romai klub
jelenteseinek be nem teljesulese egyre komolyabb ketsegeket vet fel szamomra
a resztvevok szakmai hozzaertesevel kapcsolatban!

>Gazdag Zászló egyetemi docens PTE Közgazdaságtudományi Kar
                ^
 Szep keresztnev! (bocsika!) Miert nem valamelyik termeszettudomanyi karon
mutatta ba a 'nagy szintezist'?
Szerintem ott is udvariasan csak azt mondtak volna neki, hogy ez egy igen
erdekes, vita es gondolat gerjeszto eloadas volt!

Minden jokat!
Laci

Sziasztok

 A lottozasban volt egyszer egy erdekes tapasztalatom, amit szeretnek
elmondani nektek. Ugy gondolkoztam, hogy ami a jatek vegen kialakul egy
huzasnal, az mar egy magasabb szinten zajlik, amit az alsobb szintek
szabalyai hataroznak meg, vagyis az egyes szamok konkret sorsa a huzasok
folyaman csakis sajat maguk eddigi szerepleseitol fugg. Valojaban nincs mas,
csak kuporognak a szamok a kerekben es rettegnek, hogy most kihuzzak oket
vagy sem. Ebben az esetben a Poisson-fele pontfolyamat eloszlas ervenyes
rajuk, mint a veletlen gyakorisaggal elofordulo balesetekre. Emiatt az egyes
szamok huzasai csomosodasokat ill. ritkulasokat okoznak az adott szam
Poisson eloszlasaban. Nagyon keves huzas tortent eddig, de ezeket figyelembe
lehet venni az egyes szamok eloszlasainal, igy tudhatjuk, hogy a szamok hol
allnak eppen sajat baleseteik (huzasaik) skalajan. Ha szamgeneralaskor nem
egyenlo valoszinuseget adunk nekik, hanem figyelembe veszzuk (itt a modszer
a kulcskerdes, viszont ez visszamerheto egy optimumkeresessel) jelenlegi
allapotukat a sajat pontfolyamatuk eloszlasaban, vagyis, hogy mennyire "jar
rajuk a rud", akkor statisztikailag nagyobb valoszinuseggel talalhatjuk el
az egyes szamokat, amik jo esellyel kihuzasra kerulhetnek. Kombinaciokat
ezekre a szamokra epitve lehetne jatszani, hisz nem tudhatjuk kiket fognak
egyutt huzni, bar erre is van adat, de az mar tenyleg nagyon minimalis.
Szimulaciokat vegeztem annak idejen (80 -as evek) es egy ev adatait
figyelembe veve, heti negyvenezer szelvenytol nyolcvanezerig nyeresegesse
valt volna a jatek. Sajnos ekkor emeltek a szelvenyek arat es megszunt ez a
nyeresi sav. Biztos vagyok benne, hogy a Szerencsejatek matematikusai tudnak
ezekrol a savokrol es eszerint alakitjak at idonkent a nyeremenysavok
szazalekait ill. a szelvenyek arait, masreszt mivel megvaltoztattak a huzas
modjat, ervenytelenitettek az eddigi statisztikakat..

 K. Zsolt

> A spec.rel. beli ikerparadoxon egy hipotetikus pelda, amikor az urhajos iker
> !egyenletes! sebesseggel mozog oda is es vissza is, barmifele gyorsulas es
> lassulas nelkul.

Hogyan fordul vissza?

Udv:
Jano

Hali 

Meg van vlkinek a spin deffinicioja,értéke,dimenzioja?  
Esetleg nehany pelda ferromagneses anyagokkal vegzet spin 
érték szamitasra?

Ha a fotont behelyetesitjuk a Lorentz transzformacioba, 
akkor a c-vel mozgo koordinata rendszernek az ideje 1/0-val 
egyenlo, ez akkor azt jelenti, hogy nincs(értelmezve) ideje 
a fotonnak? De ha a haladasi iranyra meroleges tengelyt 
nezzuk, akkor T periodusidovel rezeg a tererosseg(bar a c-
vel mozgo koordinata rendszerben nincs haladasi irany)Lehet 
a lim(t`)/lim(vlmilyen fuggveny), éppen a T periodus időt 
adja? 

Ja, sikerült deffiniálnom a 'jót' a komplex számokkal!
Van a valoság ezt tudjuk. Pl.: Az ember a majmok rokona. 
Komplex megoldás: Létezik a tulvilági mátrix, és az ember  
egy informácios lény. látszik a valoságnak(atomok) nem 
eleme az informacio, de egy megoldasa...
Szoval hosszabb uton, de bizonyitható a világvége.
pl.: abbol hogy Isten=strici, es normalprofitot akar 
maximalizalni, ami most van a maxon. 
Nem akarom megint az agyi infotárolást 
feszegetni, de 
hülyék vagyunk..azaz még nincs meg:)



Udv.: UFO

Udv.

>Nemes Marcus irta:
Sokkal rovidebben: az akarmilyen mezosuruseg-eloszlasu
elektrosztatikus ter konzervativ, igy zart vezetekhurokban levo energia
nulla.

*Ez az indoklas gyakorlatilag a masodik alaptorveny: az elektrosztatikus
terben zart gorben mozgo q toltesen az elektromos ter nulla munkat vegez.
Ezt igy el is fogadom, de mi van ha az a mezo HEZAGOS? Egy HEZAGOS mezoben
nem lehet ervenyes ez az elv. Konvertaljuk at a porblemat grav. mezobe.
Vegyunk egy kullos kereket, tengelynel rogzitve. Legyen a jobb oldalan a
grav mezo HEZAGOS! Szumma M nem nulla -->100%, hogy a kerek balosan betat
kap. Ez a pelda azonban grav. mezoben jelenleg lehetetlen. De mi van az
elektrosztatikus mezovel? Ott ismerjuk az idealisan foldelt arnyekolast!!!
A kerdesem tehat igy szol. Letezik-e, hogy ha fogunk egy q toltest es zart
gorben elektrosztatikus terben korbevezetve utbaejtunk egy E=0 /U=0/  -as
szakaszt - hezag - , akkor
a mezo munkaja valamilyen pozitiv ertek legyen?

By ATRON

Tiszteletem!

On Sun, 4 Jun 2000  wrote:

> Van egy fekete lyuk es van egy m tomegu testunk. m-et a feny sebessegehez
> kepest elhanyagolhatoan kis sebesseggel atleptetjuk a f.ly.
> esemenyhorizontjan. Konkretan mi akadalyoz meg benne, hogy a kovetkezo
> pillanatban visszarantsam?

SZVSZ a gravitacio. Lehet, hogy mas is, de _az_ biztosan... :-) 
Apropo: vissza tudod rantani a fenysebessegnel gyorsabban?

Udv && from: a szokesi sebesseg.
-- 
Tibcsi(R) - 

A pszichologia olyan tudomany, amelynek nem targya a lelek.
A lelek transzcendens fogalom es a szellemvilaghoz tartozik.
Lelki/szellemi fejlodesunk elosegitese tudomanyos alapokon nem tortenhet.

Egyetertek Veled abban, hogy nem lehet eles hatarokat huzni:
tudomany es vallas a vilag ellentetes polaritasai,
kozottuk huzodik az ezoteria, amely a teljesseg "tudomanya".

Szeretettel,  VA

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: matav-2.matav.hu)

Tisztelt Voland!

> Termeszetesen el lehet donteni, de nem azert, mert pl., a muonok
"lassulnak
> es gyorsulnak". Hagyjatok mar az inerciarendszereket.

A muonok gyorsulasat es lassulasat nem emlitettem, csak letezo peldakent
hoztam fel oket, hogy megiscsak el lehet donteni, ki oregszik jobban.
Egyebkent Einstein a spec. rel. elm.-ben tenyleg nem foglalkozott gyorsulo
mozgasokkal.

Udv!
Sipi

Gyula:
>Ez nem igaz, a Szerencsejatek Rt. sosem fog csodbe menni a lottozas
miatt.
>Ugyanis a nyeremenyek osszeget ok valasztjak meg. ..
teljes mertekbenigazad van, errol elfelejtkeztem. hallgatolagosan mas,
igazsagos, de a valosagostol eltero szabalyrendszerre gondoltam, amely
az "altalunk valosnak velt"  valoszinusegeket veszi alapul.

math

:

>> nem racionalis, es nemis viszi elore a megismerest
>Az elsot meg csak csak definialhatjuk valahogy. De hogy definialod a
>masodikat? Kizarolag utolag latszik, hogy mi visz elore (szerintem).
tudnam, hog ymirol volt szo.:) ha jol emlekszem, valami olyasmi volt,
hogy az ertelmezhetetlen vagy ellenorizhetetlen allitasok nem viszik
elore a megsiemrest. azt hiszem, ez kezenfekvo. ha nem, akkr kerlek
fogalamzd meg nekem mit ertesz emgismeres alatt.

>> azt akarom visoznt mondani, hogy amit nem ertunk,
>> arrol ne allitsunk fel olyan elmeleteket, mintha ertenenk, csak
azert,
>> hogy okosabbnak higyjuk magunkat.:)
> Nem, nem ezert allitjuk fel oket. Hanem azert, hogy elore vigyenek.
>Persze, ha szerinted ezek mar perdef. nem visznek elore, akkor
>tenyleg nincs az egesznek semmi ertelme.
azok az elgondolasok viszik elore, amelyekrol eleg pontosan meg tudjuk
mondani, hogy elvben hogyan ellenorizhetoek (fuggetlenul). ezert mas
elgondolasokat en nem is hivok elmeletnek.

math

:

>Azert en a matamatikaval ovatosabb lennek. Ha mar azt sem fogadjuk el
>objektiv tudomanynak, akkor mi a kochengeres kutyafule marad meg?
nos, ez mar valoban mely kerdes. megprobalom elmagyarazni. a matematika
bizonyos ertelemben objektiv, de a te ervelesedben nem fogadhato el
objektivnek. meg kifejtem a valaszomat, de elobb nezzuk a konkret
kerdeseket:

>Mi ez Matyas? Kollektiv szolipszizmus?
megjegyzem, a szollipszizmus teljesen ekvivalens es cafolhatatlan
elmeleteket ad a realimzushoz viszonyitva. en nemis latom ertelmet
megkulonboztetni a szollipszizmust es a realizmust, a ketto
ellenorizhetetlen, nincs episztemologiai kulonbseg kozottuk, csupan
vilagszemleleti kulonbseg.

> Minden csak az emberiseghez merve van?
hat az okori gorogoknel van ilyen mondas is.:) de en nem megyek el
idaig. csupana zt, hogy az emberimegismeres szuksegszeruen emberi. ez
nem azt jelenti, hogy amit megismerunk, az valajoaban nincs is, de azt
jelenti, hogy az emberi megismeres modelljeinek sajatsagait, mint
objektiv kituntetettseget ervkent hasznalni nem jogos.

> Nincsenek is csillagok, csak mert mi emberek vagyunk?
a realizmus szerint van odakint valami, ami jolleirhato a csillag,
bolygo, ustokos, ur... fogalmakkal bizonyos szempontbol. mas szempontbol
viszont ez a modell nem is jo.

> Nincsenek elemek, es kemia?
van valami, ami bizonyos szempontbol jolleirhato az elem fogalommal es a
kemia fogalomrendszerevel

> Nincs objektiv matematika?
van matematika, es a matematika olyan dolgokat vizsgal, ami objektiv
absztrakciot jelent a fizikai vilaghoz kepest. de a matematika fogalmai
maguk nem leteznek a valosagban ugy, ahogy az anyagi valosag maga
letezik.

> A szamelmelet csak az emberisegen keresztul letezik?
elkepzleheto, hogy mas civilizaciok nem hasznaljak ezt a szamelmeletet.
az is lehet, hogy valami olyasmit hasznal, amirol csak hosszas
gondolkodas utan derul ki, hogy bizonyos szempontbol ekvivalens a
szamelmelet bizonyos reszeivel.

> Riemann geometria sincs?
mint elmelet tudtommal van bizonyara Riemann dolgozta ki:) mivel Riemann
geometriahoz annyira nem ertek, had beszeljek Euklideszi geometriarol.
azt, amit az Euklideszi geometria leir, pontosan ekvivalensen leirhato
koordinata-geometriaval is. sot, ha a ter mas tulajdonsagait tekintjuk
kerdesnek, akkor egeszenuj fogalmakat es modelleket kell bevezetni.
mindenfele matematika van,e s mindenfele modellek. ezekkozul bizonyosak
ekvivalensek, amsok nem. egy bizonyos dolog bizonyos kerdes
szempontjabol leirhato tobbfajta matematikai eszkozzel, mas szempontbol
viszont mas matematikai eszkozt kell hasznalni. mindez annak a kerdese,
hog ymi a kerdes.

terjunk vissza a kituntetettsegre. az, hogy az univerzumleirasara
alkotott elmelet valamely modelljeben egy parameter pontosan annyi, hogy
az pontosan bizonyos dolgok kozotti hataron van, akkor kulonleges, ha:

1) fontos szamunkra a hataronleves
2) fontos szamunkra az a dolog, aminekket halmaza kozotti hataron van a
parameter
3) fontos szamunkra az a szempont, ami alapjan az az elmeleti modelll
leirja az Univerzumot, amelyet a csillagaszok hasznalnak

magyarazd ezt el egy Taoista papnak, lehet, hogy elfordul,e s elkezd
szitarozni, mert szamara mindez nem fontos.

ettol fuggetlenul ketsegtelenul van az elmeletnek valosagtartalma, leir
valamit egy feltehetoenletezo valosagrol, es ha az a kerdes, ami a
kerdes, akkor valoszinuleg helyes. tehat,ha az a kerdes, hogy vannak-e
csillagok, akkor mar bizony hallgatolagosan definialtuk az elmeleti
modellt, es aztkell mondanunk, hogy persze, hogy vannak. de ha valaki
azt kerdezi, hogy "mi az a csillag" vagy azt, mondja "engem nem
erdekelnek a csillagok, engem csupan a teridobeli szageloszlas erdekel",
akkor annak nemlesz kituntetett dolog a csillagokkal kapcsolatos kerdes.

szoval van valami olyasmi dolog, amirol a Kozmologia szamunkra fontos
dolgokat allit, amelyek feltehetoen helyesek is, de mindebbol nemjogos
azt akovetkeztetest levonni, hogy ami szamunkra fontos, az egyben
objektivenkituntetett az "Univerzumon kivulrol" nezve.

math

Ugy latom a dolog komolyodik. Szandekaim ellenere kenytelen leszek utana
olvasni. A tegnapi Magyar Nemzetben szemlezte Lovas Istvan:

The Australian 

Ha minden igaz, Einstein elmeletet sok egyeb tudomnyos dogmval egyutt
immar ki lehet dobni az ablakon, tudosit az ausztral lap. A reszecskekre
szakosodott amerikai tudosok kimutattak, hogy a fenyimpulzusok akar
haromszazszor is nagyobb sebessegre gyorsulhatnak normal, masodpercenknti
299 300 km-es sebessaguknel. A kovetkezmenyek belthatatlanok. Azt is
jelenti peldaul, hogy a feny a rendeltetsi helyere szinte az elott erkezik
meg, mielott nekiindult utjanak. A kutatsi eredmnyeket mar benyujtottak a
vilag vezeto tudomanyos folyoiratanak, a Nature-nek, hogy ott a
szerkesztok atnezzek, mielott dontennek megjelenteteserol. A
munka oroszlanreszt a Princetoni Egyetemen Lijun Wang vegezte el, aki a
fenyimpulzust egy ceziumgazzal toltott kamrahoz tovabbitotta. Mielott az
impulzus teljes mertekben belepett volna a kamraba, mar at is ment rajta,
s tovabbi 18 meterre behatolt a laboratriumba. Ha Wangnak igaza van, akkor
a fizikusok nagy problema elott allnak. Ugyanis megdolne a fizika egyik
alapelve, az oksag elve, mely szerint az oknak meg kell elznie az
okozatot. Es szetverne Einstein relativitselmlett is, mivel az elmlet
reszben azon alapul, hogy a
feny sebessgnl nincs nagyobb. (Tudomsunk szerint Magyarorszgon ezt a
jelensget Dobo Andor matematikailag mar lerta  L. I.). 

ui. Moderatorok. Kerlek benneteket, ha idotok engedi azokat az ekezetes 
betuket amiket nem sikerult beirnom tegyetek mar be legy szives. Koszi.
Ja es ezt a harom sort kerem szepen kitorolni. Ezt is koszonom.

A pszihologia hozzaszoloktol kerdezem:

Hogyan mondjuk magyarul, hogy pszihologia?

Horvath Pista

Kedves Voland,

Egy dologban bizonyosan igazad van. Amit a fogalomrol mondtal OK.
Masoknak is ajanlom nezzetek meg a definiciojat.

Masreszt van egy-ket pontatlansag abban amit irtal.
> Holott a fenti jelensegekhez semmi koze az inerciarendszereknek.Az
> idodilatacio adott esetben akkor is fellep, ha a vizsgalt rendszerek
> inerciarendszerek, de termeszetesen akkor is, ha nem.

A masodik mondat korrekt. Az elso mar ertelmezes kerdese.

> A spec.rel. beli ikerparadoxon egy hipotetikus pelda, amikor az urhajos
> iker !egyenletes! sebesseggel mozog oda is es vissza is, barmifele
> gyorsulas es lassulas nelkul.

Bocs, ezt hogyan teszi. Most +v vagy -v a sebessege?
Oda mozog vagy vissza? 
Hogy vilagos legyek: Valahogy csak meg kell valtoznia a sebessegenek
-v-rol +v-re? Vagy nem?

> A ket rendszer valoban !nem! egyenerteku(ez nyilvanvalo), de nem
> "lassulas, gyorsulas" miatt, hanem azert, mert az egyik rendszer
> nyugalomban van, a masik pedig mozog. 

Hopp! Mihez kepest?

> Altalaban fontos kijelenteni, hogy az idodilatacio megertesi problemak
> altalaban abbol adodnak, hogy a rendszereket egyenertekunek veszik. 

Pontositsuk. pl. amig tavolodnak egymashoz kepest.
Ekkor bizony egyenertekuek. Ezt mondja ki a relativitas elve.
vagy rosszul tudom?
Persze ezt nem kell feltenni, de akkor legy szives egy masik elmelettel
eloallni. Koszi,

Horvath Pista

ui. Kerlek benneteket, ne beszeljunk el egymas mellett.
Ha nem vagy biztos abban, hogy arrol beszelsz amirol a masik, akkor legy
szives bovebben (es precizen) fogalmazni. Koszi.

Sziasztok!
Szeretnek otthon egy oszcillalo kemiai rendszert eloallitani. Ki tudja a recept
jet? Meg egyetemista koromban 
gyakvezetom csinalt egyet, de elvesztettem a hozzavalok leirasat.
Leslie

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: kituntetett ertek ( 23 sor )

>> @@@ Az 1.04... az PI/3, de a masik micsoda? ///moderator  @@@
 > egyreszt persze nem volt egy szerencses moderatori mozzanat.:)

Nekem semmi problemam sincs ezzel a moderatori mozzanattal -- sot
Nem kell veresen komolyan venni magunkat

> peldaul barmely szamot fel lehet irni a pi alapu szamrendszerben,
> ezaltal barmely szam kituntetett. es a legkituntetetttebb szamok
> a legcsunyabbak a normal szamrendszereinkben.:)

Nono, nem a ruha teszi az embert. Math, azt nem gondolhatod komolyan
meg viccbol sem, hogy egy szamot a kulalakja tuntet ki. Akkor sem, 
ha tenyleg a nulla a legkituntettebb, es biztos azert olyan gombolyu,
hogy elferjen a keblen a sok kituntetes :)

udv -- kota jozsef

Kedves Lottozok !

> Felado : Szilagyi Andras
> Temakor: Re: LOTTO ( 61 sor )

> 2-es talalat: 59 475 db, nyeremeny:       845 Ft
> 3-as talalat:   1552 db, nyeremeny:    18 550 Ft
> 4-es talalat:      7 db, nyeremeny: 4 115 349 Ft

> 2-es talalat: 161 957 db, nyeremeny:     235 Ft
> 3-as talalat:    7940 db, nyeremeny:    2741 Ft
> 4-es talalat:     141 db, nyeremeny: 154 378 Ft

Nem gondoltam volna, hogy a kettesnel is ekkora nagy kulonbseg van. A
lottozok nagy resze szerintem onkentelenul is *egyensulyoz*, emiatt --
mint SziA is irja -- leginkabb a szokatlan csoportositas a nyero.
(ugyanaz a pszichologia mint a fej/irasnal Renyi Alfrefd trukkje).
Fiatalkoromban nekem is foglalkoztatta a fantaziam, hogy "bolond" 
szamokat teve esetlek pozitivva lehetne tenni az eselyt. A baj az, hogy
az igazan legnagyobb kulonbseg a 4-esnel van es azt nehez kivarni.

> Ki lehet ezt hasznalni arra, hogy hosszu tavon nyerjunk a lotton? 

Nalunk Arizonaban a pozitiv esely neha-neha elofordul. Amikor a nyeremeny
jol osszegyulik, 1:100 millio esellyel nyerhetek 150 milliot. De nehez 
mit kezdeni vele :(

> Ugyhogy tovabbra sem lottozom :) bar megjegyzem, lehetseges, hogy mas
> orszagokban, ahol masok a lottonyeremenyek elosztasanak szabalyai, esetleg
> lehet nyerni tartosan is ezen a modon. Nalunk - ugy tunik - nem.

Nalunk meg -- sajnos -- meg ugy sem. Itt a lottozok 90+ szazalaka nem
valasztja a szamot, hanem a lotto-komputer adja -- azon sem kell gondol-
kodni :( 

udv -- kota jozsef

Ha mar szabad kicsit tudomanyos fantazialni:
A CO2-ben gazdag bolygokra amiatt telepitettek szen alapu eletet
ismeretlen idegenek, hogy a legkor CO2-jet megkossek novenyi
rostokka. Leszortak ide olyan mikroorganizmusokat, melyekbol
evolucioval nagy valoszinuseggel es gyorsan kialakul olyan elovilag
mely csapdazni kepes a legkor szene't.
Ugyanakkor parszaz millio evente az egeszet csaknem teljesen 
letapossa es eltemeti egy-egy rendszeresen bekovetkezo, betervezett 
katasztrofa.
Azt nem tudom, hogy honnan kapjuk a nagy sziklat, ami 
elintezi a temetest. Lehet, hogy a Naprendszer aszteorida
ovezetebol jon ?
Igy meg azt is feltetelezhetnenk, hogy a tormelek szandekos
robbantas, vagy bolygok utkoztetesenek a kovetkezmenye.
Aztan a gazdak jonnenek betakaritani a tobb retegben fold allatt 
nyugvo termest, azaz pl. a koolajat es koszenretegeket.
De mit is latnak helyette ?
Minket, akik artatlan szemekkel szettarjuk karjainkat, hogy nincs, 
elfogyott, elhasznaltunk. 
Persze, lehet, hogy epp emiatt usszuk meg azt, hogy lezavarjanak 
a banyakba kitermelni a szenet. 
Talan, ha kicsit is okosak es turelmesek, ajanlanak egy uzletet: 
Kapunk par millio ev haladekot, hogy helyrehozzuk a kart,
azaz ultetnunk kell sok-sok fat, es azon kell dolgoznunk,
hogy a leheto legnagyobb utemben szaporodjon a letaposhato
novenyvilag.
Sot, lehet, hogy eleve erre vagyunk kitalalva. Csak egy kis 
lelkiismeretfurdalast kell ebreszteni bennunk, es mi mar ugrunk 
is, hogy minden talpalatnyi fold mihamarabb kizolduljon.

Gondoljatok bele, tomegpszihozissal eddig mimindenre ra lehetett  
venni az embereket.
Amugy, meg - miert is vagyunk tomegpszihozissal annyi minden
orultsegre hangolhatoak ?

Udv: zoli

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@
Szabad "tudomanyos fantazialni", de ha lehet, probaljunk megmaradni
konkretumoknal. A tudomanyos szinvonalat tekintve ez biztosan jobb. /Attila/

>> Miert epp olyan szamokat hasznal civilizacionk, mely a viszonylag
>> egyszeru felepitesu 7 szegmenses kijelzokon egeszen turhetoen,
>> egyertelmuen megjelenitheto ?

Piriti Janos:
>Miert epp annyi szegmenses kijelzoket hasznal civilizacionk, melyeken a
>szamjegyek egeszen turhetoen megjelenithetok?

Mert civilizacionk ezuttal mertekletesen, takarekosan oldotta meg
a KONNYU feladatot. A jol kialakitott szamjegyek szinte vezettek 
a tervezok kezet.

Joco   :
>Egyebkent a 7 szegmenses kijelzovel 2^7 = 128 allapot
>lenne kepezheto, igy a 10 fele hasznalt (plusz egy kikapcsolt) allapot
>mar nem is tunik akkora kunsztnak, hiszen 4 biten is elvileg kodolhato
>lenne a dolog.

Oseink szempontjai ( feltetelezesem szerint) :
1. Kedvezotlenek a kezirashoz azok a variansok, 
  melyeknel a vonalvezetesben szakadas van, azaz a vesot/ceruzat/tollat 
  fel kell emelni. 
2. A fuggoleges tengelyre nezve szimmetrikus jegyek hatranyosak,
 legalabbis bizonyos fajta olvasasi zavarral kuszkodok esetleg 
 teveszthetik.
( E tekintetben csak a 2 es az 5 serti az elvarast a 7szegmenses 
 kijelzoknel.)
3. A helyiertekes abrazolashoz elonyos, hogy egyseges
  befoglalo keretbe ferjenek a szamjegyek.
4. A szamjegyek allo formatuma elonyos a csillagaszati szamok
   jobb attekinthetosege miatt.

A 2^7 fele allapot soknak tunhet ugyan, de bizonyos redundanciat
erdemes tartani. A 7 szegmensnel tulajdonkeppen ez meg keves is, 
hiszen valamely szegmens meghibasodasa megtevesztoen mas szamma
valtoztathatja az eredmenyt.

(Jo, oseink nem tudhattak, hogy az elektronika kisse megbizhatatlanabb
 lesz, mint az akkori vesnokok. :)

>Ha jól emlekszem az ASCII kodtablara regebben a tus nyomtatok az
>5*7-es matrixot hasznaltak, ami 2^35 allapot !!! Ennek ellenere
>mondjuk az O es 0, vagy a i es l vagy 1 eleg jol osszekeverheto.

Ebbol is sejtheto, hogy az ABC-t nem matematikusok, hanem
muveszlelkek alkottak.
( Olvasottsagom a temaban sajnos keves. Pl. kar, hogy kimaradt
 nalam Vamos Miklos egy regebbi konyve, melynek cime: 
 Eloszo az ABC-hez  :)

Udv: zoli

Rovidujju ingben irok, uresek a kezeim.  Semmi trukk, 
nincs nalam elrejtve se osszenyomhato buveszbot, se kontrahalo 
inerciarendszer. Megis eltuntetek egy paradoxont. 
Tessek a soraimat figyelni, nem csalok !
Legyen 3 iker egyutt. Nevuk: R, S, T.
R es T elmegy egyutt jobbra, S pedig balra eltavolodik. 
0.5-0.5 fenyevet tesznek meg. Megallasukkor mindenki 20 eves.
Jobbrol T, azaz a tobbletiker elutazik balra S -hez csaknem c-vel.
Amint megerkezik 1 ev elteltevel hozza, o maga gyakorlatilag 
20 eves maradt. 
Nem is erzekelte, hogy idobe tellett volna az ut, hiszen a tavolsagot 
rovidultnek talalta az utazas alatt, amit hamar lekuzdhetett.
Ezutan rogton vissza is megy  R-hez ( Right fiverhez), hasonlo 
gyorsan, es ezuttal sem latszik, hogy kulonosebben oregedett volna.
R mar 22 eves, mig o meg mindig alig mult 20. Ez nem paradoxon.
Mit lathatott menetkozben az ingazo ?
20 evesen latta tavoli testveret 19-nek.
Amikor haladt  S fele' egyre tobbnek kezdte latni, mig a 
hatrahagyottat gyakorlatilag stagnaloan 20-nak.
Megerkezven S-hez  S eppen elerte a 21-et, mig a hatrahagyott R 
me'g 20-nak LATSZIK ebben a pillanatban.
Itt is minden rendben van. 
Mit latott a mindvegig allo bal S iker ?
20 eves koratol kezdve latta a tavolban  19-rol normalisan tisztessegben 
20-ra oregedoket, s ekkor hipp-hopp mellette termett T,  aki 
mintha csak a tavoli szuletesnap unnepi fenyeivel egyutt erkezett volna 
meg, varatlanul, valtozatlanul toppanva be.
Itt sem hiszem, hogy barmi gond lenne.
Az egesz paradoxon historia abbol szarmazhat, hogy az idodilatacio 
kolcsonos tapasztalasat hangoztatva, es csakis abban gondolkodva  
teves kovetkeztetesekre juthatunk, ha ekozben a terbeli tavolsagbol
adodo idoeltolodasok tenyerol megfeledkezunk.

Most meg azon filozgatok, hogy megiscsak kellene valami trukkot
alkalmazni. A mai vilagban kisse koltseges az ilyen sokszemelyes 
kiserlet.  Lehet, hogy takarekosabban is megodhato lenne az ugy ? 
Nem kene inkabb T helyett tukrot hasznalni ?  
Igy egyuttal mintha a fele sebesseget is meg lehetne sporolni, 
ami kulon nyereseg, vagy ugy mar maskepp mukodne ?

Udv: zoli

Sziasztok!

A Nap nem mozdulatlan a kornyezo csillagok sulypontjahoz
kepest, hanem 19 km/h sebesseggel mozog a Herkules csillag-
kep iranyaba. Ez a mozgas lehetove teszi, hogy a Nap ev-
tizedek, evszazadok alatt megtett utja legyen a bazis a
foldpalya atmeroje helyett. A tobbi csillag sajatmozgasa
miatt a szekularis parallaxis (ez a neve ennek a modszernek)
csak statisztikusan alkalmazhato, olyan csillagcsoportokra
halmazokra, melyek tagjairol feltetelezzuk, hogy parhuzamosan
mozognak. A modszer 50 kiloparsec-ig mukodik, bar nem olyan
pontos, mint az eves parallaxis.

A tavolsagskala kovetkezo foka a csillagok abszolut
fenyessegenek meghatarozasan alapul. Abszolut fenyesseg
(M) az, amit az egitesstol 10 parsec tavolsagbol eszlel-
nenk. Ez a mennyiseg a csillag altal kisugarzott energia
logaritmusaval aranyos, ami azert jo, mert a szem is a
fenyinger logaritmusaval aranyos ingeruletet tovabbit az
agyba, igy kozvetlenul a latszolagos fenyesseget (m)
erzekeljuk, amihez mar csak meroszamokat kell rendelni.
A csillagaszok az legfenyesebb csillagokhoz az 1-as
(1 magnitudos csillagok), a meg eppen lathato leghalva-
nyabbakhoz a 6-os (6 magnitudos csillagok) szamot
rendeltek, az elobbiektol 100-szor annyi fenyenergia
erkezik a szembe, mint az utobbiaktol, azaz 100-szoros
a luminozitas. Sajatossaga a magnitudoskalanak, hogy
halvanyabb egitestekhez pozitivabb magnitudoertekek
tartoznak.
Akkor is szazadreszere csokken a pupillan athalado
feny mennyisege, ha a csillag tavolsagat tizszeresere
noveljuk, azaz ugyanaz a csillag tizszeres tavolsagbol
5 magnitudoval halvanyabb: m(10*r) eq m(r)+5
A latszo magnitudo, az abszolut magnitudo es a
tavolsag kozotti osszefugges:
                 m-M = -5 + 5 log r
ahol az r tavolsag parsec-ben van megadva, log
pedig 10-es alapu. Ha az egitestre vonatkozo m
mennyiseg mellett M-et is ismerjuk, akkor mar a
tavolsag is ismert. Az m-M kulonbsegnek kulon
neve is van: tavolsagmodulus.

1784-ben John Goodrick eszrevette, hogy a Cepheus csillag-
kep delta jelu csillaganak fenyessege otnapos periodussal
valtozik: 3.6 es 4.3 (latszo) magnitudo kozott ingadozik.
A felfenyles gyors, ezt lassu halvanyodas koveti. Ez volt
az elsokent felfedezett cefeida valtozocsillag. A cefeidak
sarga szuperorias csillagok, tomeguk 5 naptomegnel nagyobb,
fenyvaltozasuk oka pulzalas, melynek periodusa altalaban
a 3 es 50 nap koze esik. A pulzalasban a csillag viszonylag
kicsi suru magja nem vesz reszt.

Most jon a lenyeg. 1912-ben Henrietta Leavitt a Kis
Magellan Felho gyakorlatilag azonos messze levo cefeida
valtozocsillagait vizsgalta es osszefuggest fedezett fel
e csillagok kozepes fenyessege es fenyessegvaltozasi
periodusa (P napban) kozott: m = C - 1.74 log P,
ahol C erteke adott, de az M abszolut fenyesseg kellene.
(Leavitt "szamologep" volt a Harvard egyetemen, Pickering
nevezte igy noi beosztottjait, akik kozott pedig tobb
tehetseg is akadt, de fonokuk nem biztositott tul sok
lehetoseget elmeleti munkara.) 
Hertzsprung 13 kozeli cefeidabol szekularis parallaxissal
P = 6.6-ra M = -2.3 abszolut magnitudot kapott, de kesobb
kiderult, hogy ez alapjan megsem lehet pontosan kalibralni,
mert ketfele cefeida letezik (ezt Baade ismerte fel az
1950-es evekben), s Hertzsprung cefeidai az egyik,
Leavittei a masik tipusba tartoznak. Mindket tipusra
meg kellett alkotni a periodus-abszolut fenyesseg relaciot.
Durvan annyi mondhato, hogy a P=3 napos periodusu cefeidak
ezerszer, a P=100 napos periodusuak 30 ezerszer annyi
energiat sugaroznak ki, mint a Nap.

A Kis Magellan Felho cefeidakkal kapott tavolsagmodulusa
mai ismereteink szerint m-M = 19.0 +/- 0.1 = -5 + 5 log r,
amibol r = 63.1 +/- 3.0 kiloparsec,
azaz 206 000 +/- 10 000 fenyev.
Eloszor cefeidakkal mertek meg az Andromeda-kod tavolsagat.
Az elso eredmeny kb. harmada volt a ma elfogadottnak, de
annyi kiderult belole, hogy a nebula a Tejutrendszeren kivul
van (extragalaxis).
A legtavolabbi galaxis, amelyben eddig cefeidakat fedeztek
fel, az M100 jelu spiralgalaxis tolunk 56 +/- 6 millio
fenyev tavolsagra. 

Az RR Lyrae tipusu valtozok szinten pulzalok. Fel naptomegu,
de a Napnal 80-szor tobb energiat kisugarzo oreg csillagok
ezek. Periodus idejuk tobbnyire 4 ora es egy nap kozott
van, abszolut fenyesseguk elso alig fugg a fenyvaltozas
periodusatol: M = 0.5 , tehat a cefeidaknal joval hal-
vanyabbak. Foleg go:mbhalmazokban fordulnak elo, ezert
halmazvaltozoknak is nevezik ezeket. A Tejutrendszer go:mb-
halmazainak tavolsagat a bennuk levo RR Lyrae valtozokkal
hataroztak meg. A modszer kozel 1 megaparsec tavolsagig
mukodik. 1987-ben sikerult RR Lyrae csillagokat meg-
pillantani az Andromeda galaxisban (annak go:mbhalmazaiban),
es veluk is megmerni a tavolsagot: 740 +/- 50 kiloparsec,
azaz 2.42 +/- 0.16 millio fenyev. 

Udvozlettel,
Kalman

Az elozo hozzaszolasam cime "Cefeidak, RR Lyrae-k" lett volna.
Na mindegy. Remelem, beleferek meg a sorlimitbe.

ATRON legutobbi paradoxonara:
A toltott gomb es a magneses teret erzekelo kioldo vagy
mozog egymashoz kepest MINDKET rendszerben, es ez mindket
szemlelettel robbanashoz vezet, vagy nyugalomban vannak
egymashoz kepest MINDKET rendszerben es akkor egyik esetben
sincs robbanas. En itt nem latok paradoxont.

Udv,
Kalman