Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2004
Copyright (C) HIX
2002-11-12
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 felderites (mind)  16 sor     (cikkei)
2 halal utan2 (mind)  88 sor     (cikkei)
3 zajbol energia (mind)  47 sor     (cikkei)
4 mindenfele (mind)  68 sor     (cikkei)
5 lotto (mind)  58 sor     (cikkei)
6 antropia (mind)  33 sor     (cikkei)
7 antropia es valszam (mind)  26 sor     (cikkei)
8 Csillag rancigalas (mind)  15 sor     (cikkei)
9 Re: Akusztikus tomografia (mind)  30 sor     (cikkei)
10 Fekete lyuk etvagya (mind)  16 sor     (cikkei)
11 kerdes (mind)  28 sor     (cikkei)
12 Re: *** HIX TUDOMANY *** #2003 (mind)  49 sor     (cikkei)
13 RE: egy gondolat a valoszinusegek kapcsan (mind)  18 sor     (cikkei)
14 RE: Valoszinuseg es csodalkozas. (mind)  8 sor     (cikkei)
15 A csodalkozas definicioja (mind)  22 sor     (cikkei)
16 Re: antropikus erv (mind)  15 sor     (cikkei)
17 Re: tudomany <-> vallas (mind)  57 sor     (cikkei)
18 Re: Mindenfele. (mind)  104 sor     (cikkei)
19 Re: Csillag rancigalas (mind)  12 sor     (cikkei)
20 ingerles (mind)  18 sor     (cikkei)
21 Radiotavcso - okt. 29-en, kedden (mind)  19 sor     (cikkei)
22 Csillag rancigalas (mind)  44 sor     (cikkei)
23 valaszok (mind)  29 sor     (cikkei)

+ - felderites (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. lista,

Olvasgattam a Bismarck es a Hood csatahajok (masodik vilaghaboru)
utkozeterol, es azt irja, hogy a Bismarck latott 2 hajot 35 km-rol.
Az angolok nyitottak eloszor tuzet 23 km tavolsagrol A nemetek 20 km
tavolsagrol valaszoltak, majd 16 km-rol elsullyesztettek a Hoodot.
(bovebben http://www.kbismarck.com/)

Az erdekel, hogy hogyan merik a tavolsagot ekkora tavolsagokon?
(de nem ugy pluszminusz 3 km, hanem meterekben).
Irja, hogy a nemetek valamilyen "optical range finder"-rel voltak
felszerelve meg radarral (ha jol ertettem). Mibol all az elobbi?

--
udvozlettel,
Gergo
+ - halal utan2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tudom, hogy ez PARA,
de muszaj (igen, pontos J) reagalnom a ketelkedoknek.
Ha az agy mukodeset vesszuk, akkor me'g TUDOMANY is.

Azzal erveltek, hogy az ember keptelen beletorodni a let vegessegebe.
Gondoljatok bele, ti meg keptelenek vagytok elhinni, hogy leteznek
olyan dolgok, amiket sosem tapasztaltatok meg me'gis leteznek.
A ti ervelesetek alapjan (agy kepzelgese) ez a vilag sem letezik.
Mind fekszunk a burokban, agyunk szamitogep taplalja,
es me'g azt sem mondhatjuk, hogy nincs hiba a matrixban,
mert egy csomo egyed folyton olyan hihetetlen sztorikkal jon elo,
hogy ok ezt meg azt eltek at, amig 'halottak voltak' stb..
Emberek millioi tapasztalnak parajelnesegeket minden nap!

> Ha masnak nem bizonyitek, akkor nem objektiv bizonyitek.
> Ha magad nem objektiv bizonyitek hatasara megis velemenyt alkotsz,
> hiszel, akkor az eleg baj, naivitas.
>En csak olyan dolgot hiszek, amit masnak is megfeleloen tudnek igazolni.

Kedves Math, ha felmutatne'k egy papirt, hogy tessek, en leirtam mi lesz,
akkor is rafoghatnank, hogy azt azota irtam, csak az agyam ugy emlexik,
hogy egy evvel korabban irtam.  Irtam volna kozjegyzo elott?
Egyebkent ami a jovobelatast illeti, nem azt erzi az ember, hogy
mi fog tortenni, hanem, hogy mi lesz a hatasa!! A vegtelen fajdalamat erzed,
evekkel elore vizesre bo"go:d a lepedot, erzed a tehetelenseget,
a mar megvaltoztathatatlansagot, azt, hogy Amerika messze van,
sokba kerul, hogyan is ulhetne'l gepre o"hozza' csak ugy,
de ugyanakkor egyre jobban erzed, hogy ez 7-8 ezer km es 200 ezer forint
semmi ahhoz az akadalyhoz kepest, aminek a bealltat egyre kozelibbnek erzed.
Vegul tenyleg gepre ultem, pedig nem engedhettem meg maganak.
Arrol fogalmam sem volt, hogy konkretan autobaleset lesz. Nem is lenyeges.
De ha ez szamit, O leirta elore, datummal, igaz o sem kozjegyzo elott....

---

> a svajci csoportnak, akik ... egy agyterulet ... elektromos
>ingerlesevel ideztek elo a testen kivuliseg erzeset. Mas kutatok
>szerint 50-100 mg ketamin intravenas beadasaval is kivalthato a
>"halalkozeli elmeny" minden megnyilvanulasa.

Es a homlok leolvasasara is kepes az agyterulet elektromos ingerlese?
Halal kozeleben lebego embernek sok minden ingerelheti az agyat me'g,
de az az info, amit kesobb elmond, annak jonnie kell valahonnan!!
Talan az ingert kivalto jelbe kodoltak???

---

>Agy nelkul _mindent_ eszlelnel, ami a vilagban van.
>Az agy a lehetseges informacioknak csak egy toredeket engedi be
>a tudatba, igy jon letre a mindennapi tudat.
Ez nagyon tetszik!

>ragaszkodunk egyetlen vilagkephez, es gondolkodasunk nem eleg
>rugalmas ahhoz, hogy teljesen szokatlan vilagkepekben gondolkodjunk.
Igy van. Annak nem eleg rugalmas, aki me'g nem tapasztalt semmit.

---------------------------------------

>Peldaul javaslom tegyek a kartyat egy zart, ...  dobozba.
>Ha a testen kivul kerul a lelke es az lat, akkor ezt is fogja latni...
Igy is van, az estek jelentos reszeben latja is!

>Most az agyaval lat-e az ember (mint irtad) vagy a lelkivel? Ha azzal is
>akkor minek a test kozeleben elhelyezni a felismerni szant objektumot
>(lehetne barhol a vilagegyetemben!)

Mutoasztal feletti lebegest atelo szemelyek minden gond nelkul
kepesek falakon atlebegni, lenezni a lenti bufebe, amig az orvosok
kuzdenek, es halljak is a "lentiek" gondolatait. Nem a hangokat halljak,
hanem a gondolatot. A kesz gondolatot, mielott kimodjak a mondatot!
A "lentiek" ebbol persze semmit nem tapasztalnak,
de velem ez is megesett.
Az emlitett lany, 21 eves volt, reggel 9:14 kor volt a baleset,
kb 15 perc mulva halt meg a mentokocsiban, en ugyanazon az
uton haladtam, lattam a szembejovo mentot meg tuzoltot, tok ideg voltam.
Delutan 2-3 korul mar az autopalyan vittem valakit, me'g mindig nem
ertesitettek, es akkor ereztem, hogy O felulrol es hatulro kovet es hallja,
latja minden gondolatomat. Nem mondott semmit, csak figyelt.
Par orara ra tudtam meg, azaz csak tudatosult, hogy mi tortent.
Beallt az az akadaly, amit mar evek ota egyre erosebben ereztem.
Ha csak ezen mulna, ma delutan indulnek akar Uj-Zelanda is, de hiaba.

Ajanlom Moody konyve't: Elet az elet utan.
Amiket ir, azoknak egy resze sajat tapasztat, tenyleg ugy van,
ez en bizony elhiszem, hogy azok is ugy vannak, amiket en me'g
nem tapasztaltam meg.

BM
+ - zajbol energia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv Marcus, ismet koszonom szepen hogy valszoltal!

>Zajnal alapvetoen nincsen sok ertelme linearis mertekeket
>osszeadni (ertsd feszultseget vagy aramot), csak teljesitmenyek
>osszeadasanak van ertelme.
Na jo, de hat a gond eppen az, hogy amin osszeadnam,
azon 2P zaj lesz, sot 3P, azaz vissza akaja adni a 2P-t.
Marad a feszultseg vagy aram osszaadas.


>> Mi a helyzet egy magara hagyott LC korrel?
>> A ket polusan egyenletes zaj van?
> Parhuzamos RLC-rezgokornel a kerdesnek nincsen ertelme,
>mert a feszultsegzaj definiciojahoz kell egy referenciapotencial,
>ami viszont pont az egyik polus.
???  Marcus, megint kicsit gyorsan olvastal.
Tudom en is, hogy feszultseg csak ket pont kozott van.
A kerdes az volt, hogy _egyeneltes-e_ a zaj az LC kor
(jo legyen "parhuzamos RLC kor") ket polusan.


> Termeszetesen tokmindegy, hogy melyik polust valasztod
> referenciapolusnak, a feszultsegzaj egyforma lesz.
Meg jo. De egyenletes-e? Van-e kituntetett freki?

Azaz:
>>Ott me'g nem jelenik meg a rezonanciafreki nagyobb amplitudoval,
>> ugye?
>RLC oszcillator kimeneten nem az ellenallas altal generalt feher zaj van,
>hanem a rezgokor atviteli fuggvenyevel szu"rt ellenallas-zaj.

Ez szebben hangzik, mint remelni mertem, de ugyanakkor
veszelyesen arra mutat, hogy a zajok osszeadhatok....
Es akkor dol a 2. fotetel...

Ugyanis ez esetben fogni kell x db RLC rezgokort,
ezeken megfelelo Q eseten ott lesz x db azonos
frekiju szinusz, amik azonos fazis eseten mar osszeadhatok!
Azonos fazis megoldhato induktiv csatolassal.
Szoval en tartok tole,
hogy parhuzamos RLC koron csak akkor van
"rezgokor atviteli fuggvenyevel szu"rt ellenallas-zaj",
(ami idealisan nagy Q mellett egy szinusz),
ha az LC tagok szupravezetobol keszultek.
(Nem a nagy Q igeny miatt, hanem a zajtalansag miatt.)

BM
+ - mindenfele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Peter,
>>az ellentmondasbol barmi levezetheto,
>Kerdes, hogy le akarunk-e mindent vezetni belole?
a tudomanyban ami logikailag nem tiltott, azt szabad is. tehat ha le lehet veze
tni, akkor barki le is vezetheti. es nem lenyeges, hogy konkretan levezeti-e, a
z elmelet akkor is erteket veszti, ha mindent le lehet vezetni belole, mert pre
dikativ es magyarazoereje 0 lesz. a tudomanyban nincs olyan metaszabalyozo elv,
 ami iranyitana, hogy mit vezessunk le es mit ne.
>Tulsagosan matek modon gondolkodsz, ami persze
>tiszteletre melto, de masfele is kell nezni. A matek
>specialis todomany az elegge  osszefuggo szerkezetet es
>a "masbol levezetes" altalanos modszeret tekintve.
minden tudomany a levezetest tekintve matematikai. tehat matematikailag kell ne
zni.
>A tobbi tudomany minosegileg masfele, azok allando
>empirikus  ellenorzes alatt vannak.
Igen, de ez nem valtoztat semmit. Ha egy elmeletbol levezetheto egyfajta empiri
a, de az ellenkezoje is, akkor amellett,h ogy tudnank, mit kellene levezetni be
lole, hibas az egesz, mert a masikat is le lehet. Hiaba tudjuk, hogy mi az empi
ria, ezt az elmelet megalkotasa elott is tudtuk. Mi egy olyan elmeletet keresun
k, amibol az levezetheto, es az ellenkezoje nem.
> Es messze nem annyira egymasra epulok.
A fizikaban is igaz, hogy egyik torvenyt a masikkal osszerakhatod, es ha valami
 kijon belole, akkor azzal szamolni kell. Ha pedig az ellentmondasos rezst rako
d oda barmelyik mas reszhez, akkor abbol levezetheto lesz minden.
Ha E={t1,t2,t3,t4} es {t1,t2}=>ellentmondas, es {t3,t4}=>e1, ahol E elmelet, ti
 torveny, e1 empiria, akkor E={e1,e2,e3,e4}=>e1 and ellentmondas, azaz e1 ellen
tete is.
Es nincs olyan metaszabaly, hogy ezt tilos. Ezt szabad, logikailag legalis, es
tarthatatlan igy az elmeletben az ellentmondas.
>Nem omlik ossze minden  tudasunk miattuk.
De elvben osszeomlik. Csak akkor nem, ha mestersegesen korlatozasokat vezetsz b
e, de az mar az ellentmondas feloldasa.
>>ugyanakkor az osszes valasztast kiprobalhatod kulon
>>elmeletkent.
>Es ez evekig, evtizedekig eltarthat. Addig maradunk
>tudas nelkul?
ha nem kuszoboljuk ki az ellentmondast, az elmelet erteke akkor 0. tehat akkor
maradunk tudas nelkul. igy megtartunk egy kisebb tudast, illetve valtoztagatjuk
, probalgatjuk. de hat a tudomany ilyen. ha egy elmelet cafolodik, akkor is elv
etjuk, mert rossz. nem mentegetjuk, nem mondjuk, hogy tartsuk meg, hogy legyen
valami tudasunk. minek orizgetnenk egy elromlott dolgot kincskent?
>En nem latok ennyire soteten. Az ellentmondasos valosag
>eseten csak az kiszamithatatlan, ami ezzel az
>ellentmondassal kozeli  kapcsolatban van. A tavolabbi
>teruleteken priman egzisztalhatunk.
nincsenek kozeli es tavoli teruletek. ez mesterseges kulonvalazstas, semmi sem
tiltja a tudomanyban azt, hogy a dolgokat osszefuggesbe hozd, logikailag egymas
 melle teheted az ellentmondasos reszt az elmelet minden reszevel. semmi sem ti
ltja, hogy a torvenyeket ugy rakd ossze, ahogy csak akarod,e s azt hozz ki belo
luk, amit csak lehet. sot, ez altalaban kivanatos.
>Az ellenmondas imho nem terjed at az egesz tudasunkra,
>hanem lokalizalodik.
csak akkor, ha mestersegesen szukito torvenyt vezetel be, ami viszont az ellent
mondas feloldasa is egyben.
>>Szerintem ha 1/(90|5) valoszinusegnel semmi
>>csodalkozni valonk,  akkor ennek negyzetenel, kobenel,
>>stb sem lesz, mert minosegileg semmi nem valtozott,
>>csak mennyisegileg.
>Eszerint egy 0,5 valoszinusegu esemeny bekovetkezese
>analog egy 10^-120 valoszinusegu esemeny
>bekovetkeztevel a csodalkozas  indokoltsagat es a
>csalas gyanujat tekintve. Ez abszurdum.
a csalas gyanujat tekintve analog: egyik sem ok onmagaban. (bar a 0,5 esemeny n
em illeszekdik a "Kovary tetelhez".)
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - lotto (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Jozsef,
>Ez szofacsaras, de ravilagit arra, hogy neked kismillio
>nyakatekert elmelettel kell keszulnod,
eleg egy elmelettel keszulnom, csak be kell varni, hogy bejon. avagy azt az ese
tet kell nezni, amikor bejon. ugyanez igaz az ismetlodesre is. azt is feltetelr
zni kell a peldaban, vagy be kell varni.
>> Szerintem ha 1/(90|5) valoszinusegnel semmi
>>csodalkozni  > valonk, akkor ennek negyzetenel,
>>kobenel, stb sem lesz, mert minosegileg semmi nem
>>valtozott, csak mennyisegileg. Egyebkent is hol a
>>hatar, mikortol lesz indokolt, miert pont >>akkortol? .....
>Ha megyunk felfele, hol a hatar, ahol elfogy a levego,
>es miert pont ott ? es nagyjabol ugyanezt irtad nekem
>is.
nem ertem, mire celzol?
>Akkor ebben a kerdesben dogmatikus is maradok :)
akkro hagyjuk abba a vitat, hiszen deklaraltad, hogy nem vagy hajlando arra, ho
gy az ervek meggyozzenek. akkor minek vitazunk?
>Gondoljunk lotto helyett rulettra.
>1.) Elso korben fekete jott ki. Van csodalkozasra ok?
>Aligha.
>2.) Szazszor egymas utan fekete jott ki. Van ok
>csodalkozasra, vagy gyanakvasra. Aligha tagadhato.
de tagadhato. en tagadom. nem erv, hogy szerinted nem tagadhato, ezzel csak a d
ogmatikus allaspontodat sulykolod.
> Ha  szerinted nincs,  akkor nem tudok ra mast
>mondamni, minthogy ez az abszurd.
na akkor beismered, hogy csupan van egy dogmatikus velemenyed, ami nintuitiven
jonak tunik, erveid meg nincsenek.
>Lehet azon szemelyre szoloan elmelkedni, hogy mikortol
>kell csodal- kozi. De az, hogy nincs eles hatar nem
>jelenti azt, hogy a ket eset kozott nincs ha ugy
>tetszik *minosegi* kulonbseg. Ha nem igy lenne,
>akkor nem lenne ertelme az egesz >valoszinusegszamitasnak. Ezek sze-rint ha az
t mondom,
>hogy biztosra veheto, hogy iden nem esik pont a
>fejemre egy meteor -- akkor te ervelhetsz azzal, hogy
>na jo, de  tegyuk fel, hogy fejemre esik. Akkor a
>fejemre esett es nem csodal-kozhatom ?
De csodalkozhatsz, es a csodalkozasod mennyisegi merteke lehet aranyos a valosz
inuseggel. Lathato, hogy csak mennyisegi kulonbseg van: csodalkozol: hol kevesb
e, hol jobban. Csalasra kovetkeztetni viszont binaris dolog. Mert vagy kovetkez
tetsz vagy nem. vagy azt mondod, hogy az antropikus erv jo erv, vagy nem. Es ez
 nem fugghet onkenyes valoszinusegi hataroktol.
>> mi van, ha elore megmondom, hogy a 8243. fog
>>ismetlodni?
>Es tenyleg ismetlodik is? Akkor szerencsed volt es
>csodalkozhatsz.
>Azert nem akkora veletlen, hogy lehetetlennek
>minositsuk.
Pont akkora veletlen, mint az egymas utani ismetlodes. De ugy tunik, ha nem egy
mas utan van, hanem meghatarozott idokulonbseg van koztuk, akkor mar nem gyanak
szol csalasra. Ami azt jelzi, hogy a csalasra gyanakvas csak intuitiv, egzakt e
rtelemben pedig hibas. Az egymasutanisag varazsa kabit el, a kis valsozinuseg m
as esetben nem eleg a gyanakvasra.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - antropia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Gyula,
>Szigoruan veve nem hozhato ki. Viszont nagyon jol
>Viszont meg lehet kerdezni, hogy mi a valoszinusege,
>hogy olyan huzas lesz, amit az emberek 99.9%-a
>erdekesnek talal.
neme rtem, ez mire jo. a tudomany nem kozvelemenykutatas. leeht olyan kerdes, a
mit az emberek 99 szazaleka erdekesnek talal, meg sem jo kerdes. es lehet olyan
, amit csak 1% talal erdekesnek, de jo kerdes. a kozvelemeny erdeklodese semmit
 sem szamit a tudomanyos kerdesek igazolasi kontextusaban.
>Az a lenyeg, hogy a dolgot nem szabad lezarni itt es
>most, tovabb *kell* gondolkodni rajta.
nem kell. miert e smilyen ertelemben kell? "lehet", ezt elismerem. azt is elism
erem, hogy valaki kutatasi erdeklodesenek kivalasztasahoz nyugodtan hasznalhat
ilyen vezerfonalat (azert valaszthat, mert a tudomanyos programkovetes kontextu
saban nem kell indokolni, mindent szabad). de elmelet igazolasahoz nem.
>Amit nem szabad csinalni, az az Isten elorangatasa.
Igy van. Akkor ebben egyetertunk.
>Metodikailag szamomra tok mindegy, hogy valaki hogyan
>valaszt a 'foggalmam sincs' es az 'isten teremtette'
>(egyarant nulla informacio tartalmu) kijelentesek
>kozott, amig keresi tovabb a nem nulla informacio
>tartalmu valaszt.
ha mindketto informaciotartalma 0, akkor mindketto ugyanazt is jelenti. azaz az
 'isten teremtettt' sem jelent mast, mint hogy 'fogalmam sincs'. csupan egy kac
ifantosabb megfogalmazasa.
>Innentol kezdve meg kell huzni egy hatart, hogy
>innentol kezdve mar elegendo valoszinuseggel igaz az
>elmelet.
nem kell. mindig a legnagyobb valoszinuseggel igaz elmeletet valasztjuk. kuszob
oles helyett maximumkereses.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - antropia es valszam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tamas,
>Epp azert csodalkozunk, mert az ismetles
>utolag is kis valoszinusegu.
Hat ez furcsa. Tehat ha az ismetlodes bekovetkezett, akkor szerinted nem biztos
 esemeny? Nem ertem, hogy ha egy konkret huzas bekovetkezese utan azt mondod, h
ogy annak utolag a valoszinusege 1, akkor ez miert nem igaz az ismetlodesre is?
> A Te esetedben viszont valoban szukseged volt
>a huzas ismeretere, kulonben keptelen vagy megtenni a
>felosztasodat.
Ezt sem ertem. vagy elore megcsinalom a felosztast, akkor nem minden huzasnal a
lkalmazhato az ervem. Ahogy az ismetlodeses ervetek is csak akkor alkalmazhato,
 ha tenyleg bekovetkezik. Vagy ha te a peldadban feltetelezheted, hogy bekovetk
ezett az ismetlodes, mert te arrol az esetrol beszelsz, akkor en miert nem besz
elhetek szinten a sajat esetemrol? Miert nem mondhatom en is, hogy tegyuk fel,
hogy pont 34,54,25,76,87-et huztak?

> Ill. a masik megfogalmazasban, hogy valamely szam
>kihuzasanak az eselyevel kodositesz, pedig az a
>helyzet, hogy nem a huzas utan, hanem elotte biztos
>esemeny az, hogy valamelyik szamot kihuzzak.
Egy konkretnak akkor is 1/(90|5) a valoszinusege. Annyi, mint a ket huzasos ism
etlodese. Vagy bejon vagy nem. Mindketto esetben. Es mindket esetben az erveles
 csak akkor alkalmazhato, ha bejott.
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: orion.analogic.sztaki.hu)
+ - Csillag rancigalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Romania]

> csilagkozi bolygokat. Ez ugy volt lehetseges, hogy megfigyeltek azt, hogy
a
> bolygok "rancigaljak" a csillagot, amely korul kering a bolygo.
> Egy korforgasban, korkeringesben, amelyben a gravitacios erok nem
> valtozhatnak, hogy lehet rancigalni a kozponti egitestet, fogalmam sincs.

A csillag es bolygoja kozos tomegkozeppont korul kering. Ez a pont persze
lehet a csillagon belul is, ha a bolygo sokkal kisebb. Nagyobb bolygo
eseteben lehet jo messze is a csillagtol. Mindenesetre a csillag is kering,
a keringest pedig, ha a palya nem pont lapjaval meroleges a nezesi iranyra,
dopplerrel ki lehet mutatni. Minel nagyobb a bolygo, annal konnyebben.

Udv, Jozsef
+ - Re: Akusztikus tomografia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!

>Milyen elv alapjan csinaljak meg a kepet a tomografok? Peldaul a CT.

Egyetemen tanultuk nagy vonalakban, ebbol felejtettem is, de azert elmondom
mire emlekszem.
A CT sok 2D kepet csinal kulonbozo iranyokbol, ebbol rak ossze 1 db 3
dimenzios 'kepet'. A 2D kepeken tulajdonkeppen atlatszosag van abrazolva
(ugye rontgennel vilagitjak at es azt nezikegy detektor-matrixal, pl. 64x64
db detektorral). A kepeket egyenkent Fourier-transzformaljak 2D-ben, majd
az igy kapott valamit a kep keszitesenek iranyahoz kepest merolegesre
forgatjak 3D-ben es 'meghuzzak' a kep keszitesenek iranyaban. Igy egy
hosszu elmosodott 'hasabot' kapnak. Az osszes kepet ugyanigy meghuzogatjak
a megfelelo iranyokban, az eredmenyeket osszeadjak, es a vegen kijon egy 3
dimenzios 'paca' ahol a 'hasabok' egy helyen metszik egymast. Ezt egy 3D-s
inverz Fourier-trafon atengedik, es csodalatos modon pont a keresett 3D-s
kep jon ki. Amit mar fel lehet szeletelni hogy a dokik a belsejet is
lassak. Igy elmondva nem bonyolult, de a szamitasigeny az mar nem olyan
kicsi.
Van egy masik modszer is, asszem ez az MRI, ahol gerjesztik az atomokat a
testben, es ezek egyszerre kibocsatanak 2 fotont ellentetes iranyban. A
test kore rakott sok detektor veszi a fotonokat, es az idokulonbsegbol meg
az iranyokbol kiszamolja hogy honnan indultak. Vagyis itt nincs szukseg
bonyolut matematikara, 'csak' baromi pontos idomeresre.
Namost nem tudom rajtad melyik segit inkabb, tippem hogy egyik se nagyon :
-( Talan az elso kozelebb all a problemadhoz.
 Viszlat!


     Barna Janos
+ - Fekete lyuk etvagya (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok
Paul Davies irja:

>>>A black hole represents the ultimate time warp; at the surface of the
hole, time stands still relative to Earth. This means that if you fell
into a black hole from nearby, in the brief interval it took you to
reach the surface, all of eternity would pass by in the wider universe.
The region within the black hole is therefore beyond the end of time, as
far as the outside universe is concerned.<<<

+Hogyan nyeli el az anyagot, ha all az ido az esemenyhorizonton?
Ha mar ilyen nyogvenyelos az eve's is, akkor hogyan tud kozben veges ido
alatt elparologni? Szoval az anyag _soha_ nem tunik el benne, csak egyre
vorosebb lesz?

Sanyi
+ - kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv Szocs!

Miert felek vagy szegyenkezek en? (is)
Es egyaltalan, hogy jon a hit kerdese a relativitaselmelet gyakorlati
probajahoz?

Egy hete pont az ilyen megjegyzesek miatt kertem konkret valaszt a
vilag teremtettsegenek cafolasara.

2002. október 29. 11:53-n HIX TUDOMANYban ezt
írta: [Romania]
> Temakor: Re; Relativitas ( 115 sor )
> Idopont: Mon Oct 28 07:23:16 CET 2002 TUDOMANY #1990
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Minden nehez, mielott konnyu lenne!
Ha megtudod valaszolni, milyen meggondolasbol tette Einstein a
kijenteset, az segit. En is csodalkozom magamon, de nem szandekosan
keresem a hibat, hanem adja magat, habar tudom, sok millioan valjak
igaznak.
A hivoknek nagyobb resze felelembol, szegyenbol valja, hogy hisz
Istenben.                               """"""""""'''''''''''''''''



Udv, szocs
--
Bye: csutak - visit to: http://csutak.fw.hu
    - Have fun, enjoy Linux!  -
+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2003 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sandor, Math,
>>> a tudomany felfedezesei miatt a vallas kenytelen
>>>idonkent ugy megvaltoztatni a teteleit, hogy
>>>az_tagadja_ a regit.
Serintem fontos kulonvalasztani a vallason belul
a) a filozofiat, a vallas alap gondolatai
b) az egyhaza, a vallasra epult intezmeny rendszer
c) a hitet, a filozofia elfogadása, és személyes ertekrendkent valo
elfogadasa

Hogy alakul ki egy vallas?
Szerintem minden vallas egy-egy filozofia, filozofiai iranyzat.
Segit az embereknek eligazodni a vilagban.
Van egy VallasAalapito ismert, vagy ismeretlen. O fekteti le az uj
filozofia alapjait. -> beszel emberekkel, elmondja mit gondol a vilagol,
az emberek egyreszenek tetszik, masoknak nem -> a VA meghal ->
jonnek a tanitvanyok, kovetok, kozul a karizmatikusabbak,
nagyobb hanguak, (szerencses esetben meg is ertettek amit a VA
modott) o"k is hozza eszik a sajat gonolataikat, elmonjak mas emberekek
-> egy-ket tanitvany generacio utan mar kulonbozo iranyzatok vannak ->
negy-ot generacio utan (ha meg el a filozofi)  kialakut az egyhaz, ami egy
"gazdasagi vallalkozas", de ez ertheto is tomegeket kell kiszolgalni, fennt
kell tartani egy reteget aki nem a termelésben dolgozik -> hogy minel
tobb ember fogadja el a filozofiat, az eredeti gondolatoknak lényegesen
meg kell változni, egyszeru szabalyokat kell bevezetni, hogy azok is
reszei lehessenek az egyhaznak, akik eleg okosak a filizofia melyegeinek
felfogasahoz. Ezekbol lesznek a dogmak, kanonok, hittetelek es egyeb
egyhazi szabalyok.
>ennel rosszabb a helyzet. a vallas a tudomany es a tenyek miatt igenis
>kenytelen valtoztatni valamit. csakhogy a dogmak valoban ugymond
>tevedhetetlenek. emiatt a dogmak es a valosag koze egy olyan gumi
>interpretacios szintet raktak be, ami barmeddig nyujthato. ezzel pedig
>a dogmak elvesztik a valosaghoz valo kotodesuket, tartalmatlanok. a
>"hittetelek" nem erdemlik meg a "tetel" nevet.
A "gumi interpeter" fogalom talalo. Valoban valozia kell a vallasoknak,
es valoznak es valoztak  is. Ma megprobaljak az eredeti filozofiat
eloszedni.
>>Sajnos tevedsz! A tudomany nem alkalmas a HIT elleni
>>harcra. Szvsz a vallasos hitet csak egy masik hittel, a
>>tudomanyba vetett  hittel lehetne "kicserelni".
>de alkalmas. megmutatja, hogy a hit helyett a tudasra van csak szukseg, a
hit n
>em kell, episztemologiailag ertektelen, es veszelyes.
>math
A tudomanynak nem feladata a hit elleni harc, szerintem minden embernek
van hite, ami "eligazitja a vilagban". Nem a hittel van a baj, es nem is a
vallasos hittel, mint filozofiai iranyzattal, hanem a raepult intezmenyekkel

Udv: KT
+ - RE: egy gondolat a valoszinusegek kapcsan (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Hogyan oldjatok fel ezt az ellentmondast,  hogy az esemeny normalis vagy
> csodalatos az megfigyelore jellemzo es nem az esemenyre?

Szerintem minden megfigyeles eredmenye nemcsak a megfigyelt rendszertol,
hanem a megfigyelotol, es a megfigyeles modjatol is fugg. A dolgok vannak,
ahogy vannak, mi pedig bizonyos uton-modon kepesek vagyunk informaciot
szerezni roluk. Messze nem biztos, hogy az info abszolut pontos, helyenvalo,
es exact. De ez van, erre vagyunk kepesek. Peldadban az elso megfigyelo 100
fekete porgetest lat, majd tavozik. A masodik megfigyelo ekkor erkezik es
lat mondjuk 50-50 fekete-piros porgetest szepen osszevissza elosztva, majd o
is tavozik. Nyilvanvalo, hogy kesobb a ket megfigyelo egymasnak ellentmondo
velemenyt mond a rulettrol, mert csak reszinformacioval rendelkeznek. Igy
vagyunk mindennel. A valoszinuseg kiserleti igazolasa igazan exact modon
csak vegtelen szamu porgetes utan teheto meg. Mivel erre nincs modunk,
saccolunk. Ha pedig a vegtelen szamu porgetes egy bizonyos szempontbol
kirivo szakaszat sikerul megfigyelnunk, akkor "csodalkozunk".

Arpi
+ - RE: Valoszinuseg es csodalkozas. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"A hamis lotto eseteben sokkal hamarabb csodalkozunk, es csalasra
gyanakszunk, mert tudjuk azt, hogy letezhet csalas is (elettapasztalat
vagy prekoncepcio). Egy idealis marslako lehet hogy nem is csodalkozna.
(pl Gyula szerint Math, mert veletlen huzasokat feltetelez)."

Aha! Tehat Math idealis marslako. Igy mar mindent ertek... :)

Arpi
+ - A csodalkozas definicioja (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Lista!

Hadd szabadjon a csodalkozas kizarolagos, egyeduli, es abszolut tudomanyosan
exact definiciojat megadnom az alabbi tortenet segitsegevel:

Estelyt rendez a grof. Urak, urholgyek, stb. Eccercsak beallit a
teheneszfiu:
"Grof Ur! A bika +b@$zta a feher tehenet!"
Dobbenet, ciki, ami kell.
Estely utan a grof hivatja a teheneszfiut, es azt mondja neki:
"Legkozelebb, ha ilyen finom uri tarsasag lesz nalam, inkabb mondd azt, hogy
"elcsodalkozott a feher tehen".
Teheneszfiu bologatva el.

Ujabb estely. Eccercsak beallit a teheneszfiu:
"Grof Ur! Elcsodalkozott a tarka tehen!"
A grof megnyugodva sohajt, mire a teheneszfiu hozzateszi:
"Mert a bika megint a feher tehenet b@$zta +".

A ki tud jobb definiciot, ne tartsa vissza.

Arpi
+ - Re: antropikus erv (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>A Corcoran problemat meg lehet negligalni,
>nem emlekszem, hogy ismertetted volna a problemat. en nem ismerek ilyet, pedig

>AIban es paradoxonokban elegge tajekozott vagyok.
Ez hatarterulet: Corcoran professzor egy otletes sci-fiben foglalkozott
eloszor mesterseges (gepi alapu, de emberi tarsadalmat megvalosito)
szimulalt vilagok keszitesevel, majd szintetikus es a jelenlegitol
gyokeresen kulonbozo mesterseges elolenyekkel. Persze a sci-fiben volt
egy olyan alapfelteves, hogy ezek az elolenyek ahogy ontudatra ternek,
ki akarnak szabadulni - es az utolsoknak (amelyek mar valoszinuleg
ertelmesebbek voltak, mint az ember) - sikerult is, eltuntetve a
professzort is. A sci-fi nagyon jo arra, hogy elgondolkozzunk masfajta
vilagok es eletformak, sot a lehetseges istenek formairol, de sajnos
eleg szegeny technikai reszletekben :-( ami persze nem csoda, mert eleg
regi.
+ - Re: tudomany <-> vallas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Paul Daviest TEMPLETON -dijjal jutalmaztak
>"a tudomany es a vallas kozotti hid epiteseert".
Ezt akkor szoktak mondani, amikor valaki tudomanyos erveket/eredmenyeket
probal hasznalni a vallas alatamasztasara.

>Melyik vallas? Utananeztem web-en, a dijat egy
>kereszteny vallasi szervezet adja.
>A kereszteny vallas alapvetoen tudomanyellenes,
>mar ADAMOT es EVAT is azert rugtak ki a
>Paradicsombol mert ettek a TUDAS FAJAnak gyumolcsebol.:-)
A kereszteny vallas annyiban tudomanyellenes, hogy a tudomany fejlodeset
probalja gatolni ott, ahol az ellentetbe kerul a kereszteny
tanitasokkal. Lasd USA/evolucio. Ugyanezt probalja az emberek
gondolkodasaval is, minden teruleten.

>> a tudomany felfedezesei miatt a vallas kenytelen idonkent ugy
>>megvaltoztatni a teteleit, hogy az_tagadja_ a regit.
>A kereszteny vallas NEM valtoztathatja meg a "teteleit" mert
>azok , ugymond Istentol valok, Isteni sugallatra (diktalas utan :-))
>irtak a profetak es  apostolok . Marpedig egy mindehato-
>mindentudo Istenrol nem derulhet ki, hogy tevedett!
Csak egy ilyen: hol van a mennyorszag es a pokol? Regebben "odafont"
ill. a Fold belsejeben volt - ma azt mondjak, hogy a szivunkben ill. a
mi vilagunkbol nem megtapasztalhato helyen. Ez bizony a regi tagadasa.
Egyebkent a kereszteny vallas (is) a kialakulasa utan meg par szaz evig
nagyon komolyan atalakult: mar Jezus sem mind ugy mondta a tanitasait,
ahogy lejegyeztek (minden apostol mashogy), a Bibliat is tobbszor es
tobben atirtak (pl. a zsinatok), stb. stb. Azutan jottek az
egyhazszakadasok, ma pedig - mivel mar elegge megkovult ez a vallas - a
formasagokat es reszben a szemleletet probaljak megvaltoztatni (pl.
gitaros miset tartanak, mas reszeket ideznek a Bibliabol es maskepp
magyarazzak, mint regen) es sorra szuletnek az uj kereszteny szektak is,
mind mas tanitassal.

>>Megnezhetned a vallasok tortenetet is: eszerint
>>a tudomany fejlodesevel ezek egyre inkabb hatterbe szorultak,
>>ahogy mind tobb jelenseget magyarazott meg a tudomany es mind tobb dologrol
>> mutatta ki, hogy az NEM lehet a vallas magyarazata szerint.
>Sajnos tevedsz! A tudomany nem alkalmas a HIT elleni harcra.
Arra nem, de azert ma mar eleg keves ember HISZI, hogy a villam Zeusz
haragja...
vagy azt, hogy az ordogok ott sutogetik az embereket nyilt tuzon a Fold
belsejeben.

>Szvsz a vallasos hitet csak egy masik hittel, a tudomanyba vetett
>hittel lehetne "kicserelni".Am itt a tudomany egyertelmuen
Igen, annal, akinek nem erossege a gondolkodas (pl. erzelmi tipus).

>hatranyban van, mert rengeteg tanulast, szellemi erofeszitest,
>feltetel jol osszejott!! Ha nem , akkor a kiabrandulas jon, a para-
>tudomany, az orokmozgok, az uj  gravitacios elmeletek, a
>A VALLAS viszont mar startbol a HIT-bol indul ki es nem igenyel
>SEMMI MAST!!! A tobbszaz ima folyamatos mormolasa igen
A vallas valodinak kinezo, egyszeru, konnyen megertheto es szepen hangzo
valaszokat ad az elet legfontosabb problemaira, valamint ugyanilyen, de
nagyon csunyan hangzo dolgokat arra az esetre, ha ezeket nem fogadnad
el. Valamelyik a ketto kozul nagyon sok embert meggyoz...
+ - Re: Mindenfele. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>Akar a tobbi, ez sem bizonyithato - azonban egyedul ez teszi
>>lehetove a mi korulmenyeink kozott az egyetlen logikus viselkedest
>Ez kb. annyit er, mint a vallasosak onhittsege, hogy csak a
>vallasosak elnek etikus eletet.
En nem azt mondtam, hogy ez "a" valodi es egyedul udvozito, hanem azt,
hogy varhato ertekben ez adja a legtobbet. Foglalkoztal jatekelmelettel?

>>Nagy kulonbseg a vallas es a tudomny kozott: a tudomany
>>felfedezei miatt a vallas kenytelen idonkent ugy megvaltoztatni
>>a teteleit, hogy az _tagadja_ a regit. ...a tudomany a sajat
>>felfedezesei miatt sem kenytelen a sajat regi teteleit megtagadni
>Ez igy csusztatas, es nem is igaz. Egyreszt vallasbol sok van, a
Minden vallasra kulon-kulon is igaz.

>tudomany meg egyseges. Masreszt a vallasokat tobb ezer eves
>multjukkal egyutt tekinted, mig a tudomanynal a modern kiserletezo
>tudomanyra korlatozod a latokorod. Pedig mennyi baromsagot
>allitottak a "tudosok" mondjuk 200 evnel regebben. A vallasokat
Amig nem bizonyitja, addig csak elmelet - es idaig meg nem volt olyan
_bizonyitott_ tetel, amit alapjaban meg kellett volna tagadni.

>2000 evvel ezelotti irastudatlan primitiv birkapasztorok szamara
>"talaltak ki" es azota is eszmeletlenul merevek a dogmaikban.
>nem csoda, ha a tudomany fejlodesevel korrekciora szorulnak, imho
>sokkal radikalisabb korrekciokra lenne szukseguk, jot tenne nekik.
>Csak a korrekcio nem nagyon fer ossze a tevedhetetlenseggel.
1. Akkor talan a "tevedhetetlenseg" korrekciojaval kellene kezdeni.
2. Ki gatol meg barkit, hogy korszeru vallasos (ha lenne) vagy
tudomanyos felfedezesek alapjan az alapoktol ujrairja az egesz vallast?
Naponta szuletnek uj szektak - ha igaz lenne, amit mond, biztos, hogy
elobb-utobb az o tanitasai terjednenek el.

>>>ket tudomanyosan eldonthetetlen {mondjuk antropia nelkul 50-50%
>Persze ez sem jo erv. Mit sem szamit a megoszlas, es egyeb
>megfontolasnak sem lehet helye ebben. Egyik sem kizart, egyik
>sem volt valoszinubb a masiknal tudomanyos alapon. Mindket eset
Ez igy nem mukodik. Nem ismerjuk az esemenyteret, nem mondhatunk %-ot.
Ha feldobsz egy felgomb alaku lampaburat, az is nagyon nem 50-50% -
pedig ugyanugy 2 lehetoseg van.
>megtortenhet. A vilag van csak ugy, ki tudhatja miert, vagy egy
>Teremto van csak ugy, ezek kozott nem lehet donteni, ezert 50-50.
NEM. Ha nem lehet donteni, az nem 50%, hanem 0-100% akarmi lehet.

>Volt. Az antropia felismerese elott.
Utana ugyanugy nem tudjuk es tovabbra sem tudunk %-ot mondani, sot meg
az sem biztos, hogy valoszinubb lett.

>>Valami gond lehet veled. Mar tobbszor elhangzott, hogy senki
>>sem tagadja a "Corcoran-fele vilag" lehetoseget, de mert nincs
>>lehetosegunk vizsgalni, eppugy nem erdemes foglalkozni vele,
>Az a gond velem, hogy en levontam egy olyen kovetkeztetest, amit
>sokan nem kepesek minden magalapozottsaga ellenere megtenni.
Ez ket elmelet, amibol az egyik (kepesek leszunk vilagot letrehozni)
ellenorizheto es valoszinuleg igaz, a masik pedig (letrehozott vilagban
elunk) nem igazan ellenorizheto es kutathato.

>Nem kell lehetoseg a vizsgalatahoz, megis erdemes foglalkozni
Igen, pl. az Utolso Alapitvanynak helye van az interneten. De ez alapjan
elni...

>vele. Konyortelenul kovetkezik belole, hogy tudomanyos,
>materialista alapon lehetseges "teremtett" vilag, Matrix, stb.
Igen, de ebbol nem kovetkezik valoszinuseg a mi vilagunkra. Sot, ha
keszitenek ilyen vilagot, abbol sem kovetkezne, csak a lehetoseg.

>Azt irtam, hogy csak a lelekhivok szerint lehetetlen a MI.
>Ervelesed egyebkent santit. Az energiamegmaradas torvenyet csak
>altalunk ismert kolcsonhatasokban ellenorizhetjuk. Az egesz VE
>energiatartalmanak allandosagat nem merhetjuk.
Valo igaz, az agynak csak az altalunk eszlelheto reszevel
foglalkozhatunk. Azonban, ha van egy ezen kivuli resz (a lelek), amelyik
iranyitja, akkor ehhez _kozvetlenul_ energiat kell atadnia _akkor_ es
_ott_. Ez viszont merheto lenne.

>a materializmust valasztjuk. De mindket ut az idealizmushoz vezet.
> Corcoranbol ez kovetkezik. Ha mi veletlenul nem is lennenk
>ilyenek, de "vilagot fogunk teremteni" rovidesen.
Irjuk egy kicsit pontosabban: letrehozni.
Ez meg belefer a materializmusba, ha a "letrehozo" vilag is materialista
alapokon nyugszik (amit Te sem vitattal - legfeljebb azt is "letrehozta"
valaki, de a sor nem vegtelen). Ebben az esetben en pl. miutan
_szemelyesen_ megbizonyosodtam a keszitorol, kozvetlenul megkerdeznem,
hogy mik az elvarasai es megprobalnek igy elni. Ha teljesithetetlent
ker, megprobalnam megbeszelni vele, hogyan gondolja es o vajon igy el-e?
Ha nagyon nehezet ker, megkerdeznem, mit akar ezzel elerni es
megoldhato-e mas modon? Segitseget kernek tole az elethez, stb. stb.
Amig viszont _nincs_ ilyen megkereses _sehol_ a latokoromben, szerintem
hibas dontes feltetelezni, vagy szazfelekeppen ertelmezheto jelek
alapjan _pont erre_ kovetkeztetni. Ezen kivul szerintem pl. a
letrehozott leny nem tartozik halaval a letrehozasert, legfeljebb a jo
dolgokert (ha nincs mellette tul sok rossz) es nem kell imadnia a
letrehozot.

>>Csak szeretned, hogy minel tobben menjenek utanad.
>Megint egy szemelyeskedes. Sokkal tobben vagyunk idealistak, mint
>materialistak. Aminek nem orulok, hiszen a tobbseg a vallaskoveto
Igen, szerintem is eleg sokat kell meg fejlodnie az emberek
gondolkodasanak es a tudomanynak. Addig marad a meggyozodes.

>ami nekem nem szimpi. Ettol fuggetlenul sem szarmazna semmifele
>hasznom ha tobben "jonnenek utanam".
Dehogynem. Alapithatnal uj filozofiat (ha nem akarsz vallasos lenni) -
szimpatizansokkal, kovetokkel, hivekkel stb. Ez is hatalom, nem csak a
vallas.
+ - Re: Csillag rancigalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>csilagkozi bolygokat. Ez ugy volt lehetseges, hogy megfigyeltek azt, hogy a
>bolygok "rancigaljak" a csillagot, amely korul kering a bolygo.
>Egy korforgasban, korkeringesben, amelyben a gravitacios erok nem
>valtozhatnak, hogy lehet rancigalni a kozponti egitestet, fogalmam sincs.
Egy egyforma tomegu kettoscsillag-rendszer keringhet korpalyan a kozos
kozeppont korul. A Fold-Hold kettos egy olyan pont korul kering, amely a
Fold belsejeben van, de a felszin kozeleben - igy a Hold eleg erdekesen
"rangatja" a Foldet havi periodikussaggal. Egy viszonylag nagy
(Jupiter*10) bolygo is merheto modon meg tudja valtoztatni a napja
palyajat (sebesseget, igy a fenye frekvenciajat). Egyebkent nekem is
erdekes volt a hir, mert en meg ugy hallottam, hogy a csillag
fenyvaltozasat merik, ahogy _elhalad_ elotte a bolygo.
+ - ingerles (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Egyebkent mar talaltak az agyban kozpontot, amit ingerelve
halalkozeli
>elmenyeket kelt.

Nagyon rossz erv. Az agyban talaltak olyan kozpontokat, amelyeket
ingerelve a legkulonbozobb latasi, hallasi stb. elmenyekhez jutunk,
anelkul hogy ennek a kulvilagban barmi is megfelelne. Ebbol egyaltalan
nem kovetkezik, hogy nincsenek kulso targyak. Ugyanigy abbol, hogy
ingerlessel halalkozeli elmenyeket lehet kelteni, nem jelenti azt,
hogy ezek az elmenyek csak az agy temekei. Ha fejbe vernek, es
csillagokat latsz, abbol nem kovetkezik, hogy nincsenek csillagok... -
: )))

(Felreertesek elkerulese vegett: nem allitom, igaz, hogy nem is
tagadom a halalkozeli elmenyek objektivitasat, csupan a hibas erveles
ellen tiltakozom.)

Ferenc
+ - Radiotavcso - okt. 29-en, kedden (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Voyager után 25 évvel - Leonida-hullócsillagzápor előtt 1 héttel!...
FIKSZ Rádió, Rádiótávcső - október 29-én (kedden) este 22 órától

Negyedszázada indult útjára az bolygókutatás talán legsikeresebb
űrszondája, amely "végiglátogatta" jóformán az egész Naprendszert.
Egy hét sem kell hozzá, hogy reményeink szerint mindig idők talán
legsűrűbb meteorhullását láthassuk nov. 19-én, kedden hajnalban a
Leonidák meteorrajból. Hogy néz ki Ausztrália égboltja? Ott a Nap
délben "delel"-e vagy "északol"? Mint látható, ismétcsak gazdag
témaválasztékkal várja a hallgatókat Hargitai Henrik, Kereszturi
Ákos, Szigeti Anikó és Tepliczky István.

---
A FIKSZ Rádió Budapest egyik közösségi rádiója, amelyben kéthetenként
kedden jelentkezik a Rádiótávcső. Budapest környékén a 98 MHz-en fogható,
de az Interneten a Magyar Internet Világrádió (http://www.vilagradio.hu)
révén bárhol. Telefonszámunk +36-1-463-4313, honlapunk:
http://www.fikszradio.hu - A Rádiótávcső korábbi adásainak teljes
hangarchívuma: http://www.fikszradio.hu/radiotavcso
+ - Csillag rancigalas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kota Jozsef!

Gondolom nem eloszor a Nap, ilyenszeru mozgasat fedeztek fel, mert amint
irod, csak tavolrol lathato ez. A gondolatmenetet megertettem, de be kell
szamoljak egy egyeni elvrol, amelyet akkor fedeztem fel, amikor programoztam
egy, ugymond “Naprendszert”. Ezt ugy csinaltam meg, hogy az egitestek
korpalyan mozogtak, a Nap korul, de ugyanakkor, az egesz mozgott
egyenesvonalban is, ezzel a Naprendszer egyuttes mozgasat szimulaltam a
terben. Megcsinaltam azt a valtozatot, amikor az egitestek nyomot hagynak
maguk utan. Igy korajzolodott egy-egy ciklois-palya, minden bolygora. Ebben
nagyon jol latszik, hogy minden bolygo, egy korpalya soran , ketszer
randitja meg a Napot, termeszetesen meretevel aranyosan. A perihelium es
aphelium pontokon. Ha szinuszos hatas ervenyesul, ahogy irod, akkor is ket
randitas van, egy korpalya utan.
Miben tevedek?

> Felado :  [International]

<<A rancigalast ugy tudom elkepzelni, hogy a bolygo eleg nagy a csillaghoz
kepest, es a
tomegkozeppontjuk nincs a csillag belsejeben, hanem pl. valahol negyeduton.
Ekkor ugye a keringes alatt a csillag is valtoztatja a helyzetet.>>
Ezt el lehet kepzelni is, de gondolom ilyesmi nem letezik, ahogy a
Naprendszerben sincs igy. Igy a kettos csillagforma alakul ki.

Udv. Szocs



---
Xnet scaneaza automat toate mesajele impotriva virusilor folosind RAV AntiVirus
 .
Xnet automatically scans all messages for viruses using RAV AntiVirus.


Nota: RAV AntiVirus poate sa nu detecteze toti virusii noi sau toate variantele
 lor. Va rugam sa luati in considerare ca exista un risc de fiecare data cand d
eschideti fisiere atasate si ca MobiFon nu este responsabila pentru nici un pre
judiciu cauzat de virusi.

Disclaimer: RAV AntiVirus may not be able to detect all new viruses and variant
s. Please be aware that there is a risk involved whenever opening e-mail attach
ments to your computer and that MobiFon is not responsible for any damages caus
ed by viruses.
+ - valaszok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Udv,
>Aki a muto mennyezeterol tukrozodve raadasul csukott szemmel,
>narkozisban, betegen, oxigenhianyosan, felholtan elolvas egy
>feliratot annak kinyalom a talpat.

Mi az: ha feldobod, nem latod tobbe?
???
A talpad...
(En az enyemet a kedvedert sem szandekozom feldobni :-))
Komolyan, az 'alternativ' hipotezis hihetobb???

>Az agy a lehetseges informacioknak csak egy toredeket engedi be a
>tudatba, igy jon letre a mindennapi tudat.

Ha azt mondom, hogy az agyam olyan mint a szita, akkor az most jo vagy
rossz?  :-)

>Azt hiszem, nagy hibank, hogy
>ragaszkodunk egyetlen vilagkephez, es gondolkodasunk nem eleg rugalmas
>ahhoz, hogy teljesen szokatlan vilagkepekben gondolkodjunk.

Errol is van egy viccem:
Jezus es Szent Peter elmennek teriteni a genezareti tohoz.
Jezus bemutatokent a vizen jar.
Szent Peter is megprobalkozik, de egybol elmerul. Ugy huzzak ki (a
gloriajanal fogva).
Jezus igy okitja: Mondottam neked, csak a colopokon!....

Laci

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS