Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1141
Copyright (C) HIX
2000-06-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 RE: Gergelynek a nagy szintezis (mind)  13 sor     (cikkei)
2 specrel, Volandnak (mind)  42 sor     (cikkei)
3 specrel (mind)  65 sor     (cikkei)
4 Re: idodilatacio (mind)  49 sor     (cikkei)
5 Re: spec.rel. (mind)  122 sor     (cikkei)
6 Fekete lyuk (mind)  17 sor     (cikkei)
7 Lotto - helyett keno (mind)  14 sor     (cikkei)
8 LOTTO (mind)  22 sor     (cikkei)
9 Monty Hall-dilemma (mind)  17 sor     (cikkei)
10 bolygo hollandi (mind)  15 sor     (cikkei)
11 kituntetett szamok (mind)  9 sor     (cikkei)
12 folyamat-allapot (mind)  31 sor     (cikkei)
13 paradoxon (mind)  12 sor     (cikkei)
14 lelek (mind)  10 sor     (cikkei)
15 relativitas (mind)  72 sor     (cikkei)
16 ikerparadoxon-kerdes (mind)  75 sor     (cikkei)
17 re: fennyomas (mind)  44 sor     (cikkei)
18 re: kituntetettseg (mind)  47 sor     (cikkei)
19 gyermekien (mind)  48 sor     (cikkei)
20 Mindenfele (mind)  48 sor     (cikkei)

+ - RE: Gergelynek a nagy szintezis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Kronome Gergely írta: 
> Hat nem tudom, nekem ez igy gyanusan kusza. Publikalta mar a szerzo az
> elmeletet? Ha igen, tudsz hivatkozast adni? Mert amugy erdekelne.
> 
> udv,
> Gergely.


Kedves Gergely, nekem is problémáim vannak az anyaggal, pont azért küldtem a
listára, hátha többet tudtok róla.
Ha nem és mást is érdekel, akkor megpróbálok kicsit utána nézni.
Üdv
Mgábor
+ - specrel, Volandnak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]

> Tehat azt allitod, hogy ha az urhajos iker peldaul, nem fordul vissza,
> hanem folyamatosan "v" sebesseggel tavolodik a foldi ikertol, akkor a
> ket rendszer egyenerteku. Gondolom ezt erted az alatt, hogy egymashoz
> kepest tavolodnak.
> Mi is tortenik ekkor? Az urhajos iker rendszereben a "v" sebessege
> fuggvenyeben jelentkezik az idodilatacio, az o oraja lassabban fog
> jarni, o lassabban fog oregedni, mint a foldi iker. Ugyanez a jelenseg a
> foldi iker eseteben nem fog fellepni. Vagyis teljesen egyertelmuen
> megkulonboztetheto

Ha a foldi nezi az urhajost, akkor az urhajos oraja a lassabb. Ha az urhajos
nezi a foldit, akkor a foldi oraja a lassabb. Igy ertette az
egyenertekuseget.

> ket rendszer, ami logikusan annyit tesz, hogy a ket rendszer !nem! lehet
> egyenerteku. Ezert azt mondom, hogy bizony, ekkor sem egyenertekuek.
> Lehet, persze, hogy baromsagokat mondok, de akkor magyarazd el kerlek,
> hogy hogyan lehet ket egymastol kulonbozo rendszer egyenerteku?

Mindketto azt latja, hogy a masik oraja lassabb. Barmely kulso megfigyelo
pedig aszerint ert egyet egyikkel, masikkal vagy eppen egyikkel se, hogy o,
mint megfigyelo, milyen sebesseggel mozog hozzajuk kepest. Mas tenyezo nem
jatszik szerepet. Se eter, se tavoli galaxis, se kozmikus hattersugarzashoz
mert abszolut sebesseg, se eloelet, vagyis hogy mikent kerultek a jelenlegi
allapotba, se semmi. Igy elegge egyenertekunek tunnek, nem?

> Nem teszek en fel semmit, Pista, csupan hitem szerint logikusan
> gondolkozom. Masik elmelettel pedig nyilvan keptelen lennek eloallni,
> nem vagyok elmeleti fizikus. De ez nem is az en tisztem. Pusztan ugy
> gondoltam, hogy ertelmezesbeli problemak allnak fenn, ami persze nem
> jelenti azt, hogy nekem  van igazam. De ha nem, akkor magyarazd meg,
> hogy miert nem?

Nem gyozom javasolni Pista kituno honlapjat:
http://www.astro.psu.edu/users/hoi/rel.html
Lehet, hogy masutt is fenn van, en ezt talaltam meg.
Hidd el, hamarabb megvilagosodik ez egesz, ha raszansz 2-3 orat, mint ha
egy evig vitatkozol vele...

Jozsef
+ - specrel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Felteszek akkor egy kerdest, ami nem csak Neked szol.
> 1., Mint tudjuk, a spec. rel. !csak! inercialis mozgasokkal foglalkozik.
> 2., Mint tudjuk, az idodilatacio es ikerparadoxon a spec. rel.
>     kovetkezmenye
Ez igy megteveszto fogalmazas. Az idodilatacio megfigyelt jelenseg, az
ikerparadoxon kitalalt alproblema, a specrel pedig fizikai modell. Olyan
fizikai modell, amely a megfigyelesekkel osszhangban irja le az egymashoz
kepest mozgo rendszerekben fellepo idodolataciot, es amelynek kereteben
feloldhato az ikerparadoxon alproblemaja is.

> 3., Ti az ikerparadoxont az urhajos iker nem inercialis mozgasaval
> magyarazzatok
> Kerdezem, hogyan lehet egy olyan elmeletnek, amely csakis inercialis
> mozgasokkal foglalkozik, olyan tartozeka(idodilatacio, ikerparadoxon),
> amelynel nem inercialis mozgas is szerepel?

Tobb minden keveredik itt, probalom szetszedni.

Röviden, az adott nem tisztan inerciarendszerben lejatszodo esemenysor
kielegitoen modellezheto, osszerakhato nehany tisztan inerciarendszerben
lejatszodo folyamat osszegzesevel. (Ez nem mukodne barmely esetben, de _itt_
tortenetesen mukodik...)

Az alparadoxon tulajdonkeppen abbol jon ki, hogy a specrel modell eleg kozel
van a hagyomanyos elkepzelesekhez ahhoz, hogy a modell alkalmazasa soran az
ember hagyomanyos fogalmakkal is operaljon, es szepen elrontsa emiatt a
modell alkalmazasat.

Az idodilatacio a specrel modellben egymashoz kepest mozgo rendszerek eltero
sajatideje.
Ezt a legtobb ember aranylag konnyen elfogadja, azzal, hogy az csak ugy
latszik, a masik rendszer tavolodik, a fenynek ido kell, amolyan dopplerfele
stb. Az igazi meglepetes, amit sokan nem szivesen fogadnak el, akkor jon, ha
kimutatjak, hogy megfeleloen atlepegetve egyik mozgo rendszerbol a masikba,
ket eltero sajatideju targy, pl. ikerpar ujra talalkozhat is. Akkor derul
ki, hogy egyaltalan nem csak latszolagos az egesz.

Az iker"paradoxon" alproblema, a modell helytelen alkalmazasabol jon letre,
inkabb a kis matematikai fejtorok kategoriajaba tartozik, mint a valodi
fizikai problemak koze.
A feloldas lehetseges a specrel modell kereteben is. (egyszeruen az az
aszimmetria oka, hogy az egyik vegig egy rendszerben marad, mig a masik
atlepeget egyik rendszerbol a masikba, ezert hol egyik, hol masik redszer
szerint telt szamara az ido) Nem is ez a problema, hanem az, hogy aki nem
gondol bele igazan, az nemes egyszeruseggel nem latja be, egyaltalan miert
fontos az, hogy atlepegetett egyik rendszerbol a masikba. Es akkor kezdodik
a meg nem ertesbol eredo szalonlogika alkalmazasa, "minden relativ", "ez is
inercia, az is inercia", "a specrel nem irhatja le a gyorsulast is
tartalmazo helyzetet". Valoban nem minden esetben alkalmazhato a specrel,
pl. tomegek jelenleteben, de tortenetesen az iker"paradoxon" tokeletesen
leirhato benne. Azert irhato le, mert vegulis a sajatidok szetcsuszasa nem
az akarmilyen rovidre veheto gyorsulasi szakaszokon, hanem a hosszu
gyorsulasmentes szakaszokon jon letre... Ez persze nem jelenti azt, hogy a
gyorsulasnak nincs szerepe, persze hogy van, nem lehet anelkul atlepni egyik
rendszerbol a masikba. De megis erdemes attekinteni a  specrel vonalas
abrazolasat, mert abbol ertheto meg jol, mikeppen ervenyesul annak a rovid
gyorsulasi szakasznak a hatasa  - itt teljesen azon keresztul ervenyesul
csak, hogy atvitte az aldozatot egy uj rendszerbe...

A kerdes teljes megertesehez nagyon erdemes megnezni a relativitas honlapon
elhelyezett kristlytiszta, tobb nezopontbol abrazolt grafikus leirast. (c.
Horvath Pista)

Udvozlettel, Jozsef
+ - Re: idodilatacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Idopont: Thu Jun  8 09:23:20 EDT 2000 TUDOMANY #1140

> az idodilatacio nem azt jelenti, hogy egy megfigyelo a masik
> megfigyelo orajat !latja! lassabbnak, hanem azt, hogy az adott
> rendszer !sajatideje! lassabban telik, mint a hozza kepest
> lassabban mozgo, vagy allo rendszer sajatideje

Kerlek ertelmezd ezt a mondatot anelkul, hogy osszehasonlitanad a ket
megfigyelo orait! Szerintem nem fog menni... Tehat megiscsak arrol
lesz itten szo hogy egymas orajat latjak. Annak hogy 'az egyik
sajatido lassabban telik mint a masik', nincs ertelme. Pontosabban,
mar maganak az 'ido telesi sebessege' fogalomnak nincs ertelme. Vannak
esemenyek, hozzajuk idokoordinatak rendelhetok (amelyek mas
vonatkozatatasi rendszerben masok lehetnek), az idokoordinatak egy
adott rendszerben ket esemeny kozott kivonhatok ha epp arra van
szukseg, es eme kulonbsegek osszehasonlithatok kulonbozo
vonatkoztatasi rendszerekben. Ennyi es nem tobb. Az idonek, plane a
sajatidonek nincs olyanja, hogy 'telesi sebesseg'.

Abban igazad van, hogy a paradoxon *feloldasat* a sajatidok
(pontosabban sajatido-intervallumok) vizsgalata jelenti, ugyanis ezek
invariansok, ezert az egymastol orokke tavolodo rendszerek eseten is,
amelyik sajatido-intervallum nagyobb, az nagyobb mindket rendszerbol
nezve. Azonban a 'paradoxon' *megletet* nem a sajatidok okozzak, hanem
velemenyem szerint a hetkoznapi egyidejuseg-fogalmunk es
nyelvhasznalatunk, amely nem kompatibilis a relativitas megfelelo
fogalmaval. Ha lemegyunk az egyenletek szintjere, ott sehol egy fia
ellentmondas, szoval biztos hogy valahol meg attol 'foljebb' van...

> Felteszek akkor egy kerdest, ami nem csak Neked szol.
> 1., Mint tudjuk, a spec. rel. !csak! inercialis mozgasokkal foglalkozik.

Ez egesz egyszeruen NEM IGAZ, tessek elfelejteni! A specialis
relativitaselmelet kereteben elvegezhetok bizonyos egyszeru szamitasok
amelyekben gyorsulo rendszerek szerepelnek, utobbiakat megfelelo
ovatossaggal kezelve. Pl. (mit ad isten) szamolhato egy gyorsulo
rendszerben eltelt sajatido-tartam a vilagvonala ket pontja kozott, ha
a vilagvonal adott egy inerciarendszerben. Hopp! Hat nem eppen ez kell
nekunk, hogy egyertelmuen eldonthessuk, melyik ikernek lesz rancosabb
az arca amikor egymas nyakaba borulnak a hosszu, maganyos urutazas
utan, mielott lemennek a kocsmaba leguritani egy so:rt? De bizony,
tekintve hogy az urhajo gyorsulasa nem volt vegig 0 az ut soran. Es ha
vesszuk a faradsagot, es kiszamoljuk azokat a sajatidoket, nem is
fogunk latni semmilyen ellentmondast. Csakhat ki a fene akar szamolni?
:)))

udv,
Gergely.
+ - Re: spec.rel. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Voland!

Sajnos be kell latnom, hogy lehetetlen elegge precizen fogalmazni, es
barmely olyan fogalom, amelyere hivatkozunk a magyarazatainkban, tovabbi
magyarazatokra szorulhat. Termeszetesen nagyon igazad van abban, hogy
kulonbseget teszel az adott pontbol lathato esemenyek, es az egyidejuleg
bekovetkezo esemenyek kozott. A ketfele megfigyelesi feladat peldaul
egeszen mas muszerezetseget igenyel.

Pontosabban az egyik modszerhez nem kell mas, csak egy-egy ora, amely a
sajatidoket mutatja, es ezen egyszerusegenel fogva szinte minden
szituacioban eleve adottnak tekintheto. Orakent ugyanis akarmilyen
allandoan, es szabalyosan mozgo szerkezet megfelel. Peldaul a mindenutt
jelenlevo izgo-mozgo atomok a legpontosabb orak, egyedi spektrumuk
szinvonalainak Doppler-eltolodasa galaxisokon keresztul is vizsgalhatova
teszi mozgasi sebesseguket.

A masik modszerhez viszont a teljes inercialis koordinatarendszert el kell
latni egy azonosideju orak, es regisztralo keszulekek rendszerevel,
pontosan ugy, ahogyan az peldaul Einstein nepszerusito konyveben
talalhato. Termeszetesen ez az ora, es regisztralo rendszer csak egyetlen
egy inercialis rendszerben hasznalhato, minden mas sebessegu inercia
rendszerben mas berendezesrendszer kiepitesere van szukseg. Az ilyen egesz
koordinatarendszerekre kiterjedo merorendszerek, amelyek parhuzamosan tobb
kulonbozo inerciarendszerre vonatkozolag is el vannak keszitve, inkabb
csak elmeleti megfontolasokban leteznek, a gyakorlati megvalositasuk
szinte lehetetlen. Egy ilyen komplikalt merorendszerrel termeszetesen
sokkal reszletesebb adatokat kaphatunk a teridoben bekovetkezo
esemenyekrol, mintha csak egyetlen megfigyelopontbol figyelnenk, bar az
adatok utolagos osszegyujtese kulon feladat.

Persze azt is el kellene magyarazni, hogy miert is van szukseg minden
inerciarendszerben kulon merorendszerre, hiszen ez a newtoni mechanikahoz
szokott emberek szamara egyaltalaban nem magatol ertetodo. Itt
mindenkeppen olyan okoskodasra van szukseg, amely szuksegkeppen hivatkozni
fog a fenysebesseg allandosagat kimondo posztulatumra. Vagyis barmilyen
uton is probaljuk megkozeliteni a spec.rel. lenyeget, el kell jutnunk a
fenysebesseg kulonleges tulajdonsagahoz, ahhoz a meghokkento tenyhez, hogy
a feny vakuumban mindig allando sebesseggel halad. Ehhez az alt.rel.-ben
hozzafuzzuk kiegesziteskent, hogy ez az allitas lokalisan ertendo.

Ezert valasztottam a szemleltetesnek a leheto legegyszerubb modjat, es
lenyegretoroen csak a feny szerepere koncentralni. Melloztem az
egyidejuseg fogalmanak bevezeteset, es az egyidejuseg meresi modszereinek
targyalasat. E helyett viszont eppen az ikerparadoxon szituaciojat
felhasznalva muttattam meg, hogy az ido kulonbozokeppen telik, hiszen
amikor az ikrek ujra talalkoznak, koruk kulonbozo. Konkret szamszeru
peldat a TUDOMANY #800-ban irtam eloszor, de az nagyon hasonlitott Zoli
legutobbi leveleben irt peldahoz, igy erre is hivatkozhatom. Ezekben a
peldakban azon kivul, hogy a fenyjelek altal szallitott informacio
folyamatosan nyomonkovetheto, az ikrek ujratalalkozasainal az orak
kozvetlen osszehasonlitasra is lehetoseg van, es ezek mindenkeppen jelzik,
hogy az idoelteres nem csupan a vizualis eszelesben jelentkezik.
Termeszetesen az is igaz, hogy a vizualis eszlelesben a jel terjedesi
ideje is keslelteti az eszleles idopontjat, de ezt a tavolsag ismereteben
figyelembe lehet venni.

Fel lehet vetni azt a kerdest, hogy nem kovetek-e el tul nagy mulasztast,
ha elkerulom az egyidejuseg fogalmanak hasznalatat. Az ketsegtelen, hogy a
koordinatarendszerek hasznalata, es grafikus abrazolasa kozvetlenul epul e
fogalomra, hiszen az egyideju pontok alkotjak a terbeli kordinata
tengelyek helyet. Ugyanakkor viszont az is igaz, hogy a gyakorlatban
sokkal kevesbe kerulunk kapcsolatba e fogalommal, hiszen a lokalitas
elvenek megfeleloen soha nem lehetunk kapcsolatban egyideju pontokkal. Mas
terbeli pontoknak mindig csak a multbeli hatasait eszlelhetjuk. Az
altalunk sajat eletunkben bejarhato konnyen elerheto helyek tekinteteben
ez nem annyira feltuno, de ha kitekintunk az univerzumba, azonnal
szembeotlik. A sokmillio fenyevnyi tavolsagra levo csillagoknak csak a
sokmillio eves multbeli allapotat latjuk, a jelenlegi allapotuk
meglatasahoz tovabbi sokmillio ev kivarasara lenne szukseg (es ehhez
sokaknak nincs eleg turelme :). Ezekhez a tavolsagokhoz kepest az
emberiseg egesz irott tortenelmenek korszaka elenyeszo, nem is beszelve a
szisztematikus csillagaszati megfigyelesek rovidke korszakarol, vagyis
lenyegeben alig latunk az univerzumbol tobbet egy multbol jovo fenykupnal.
Igy nem csak a sajat jovonk titok, de az univerzum jelene is. Nem tudjuk
felrajzolni a vilagur jelenlegi koordinatarendszeret. A tovabbi nehezseg
mar-mar eltorpul e mellett, de azert megemlitetem. Az alt.rel.-ben a
gorbitett ter miatt az egyidejuseg nem definialhato egyertelmuen, vagyis
az adott ponthoz rogzitett egyidejunek felrajzolt koordinatarendszer eppen
ugy onkenyes valasztasokkal terhelt, mint az adott pont kivalasztasa.
Mindezekbol kovetkezik, hogy az egyidejuseg fogalma olyannyira mesterkelt,
hogy onmagaban veve is problemas a targyalasa. Ezert tartom celszerunek a
a spec.rel. szemleltetesenek, es az egyidejuseg fogalma tisztazasanak
kulonvalasztasat. Termeszetesen, akit melyebben is erdekel a spec.rel. az
nem kerulheti ki az egyidejuseg ertelmezeset, de talan kevesbe tartja majd
megleponek a furcsa szamszeru eredmenyeket, ha elotte mar van kepe a
terido alaptulajdonsagairol.

Raterek a kerdeseidre. Eppen az emlitett #800-ban megjelent cikkemben
kovettem el azt a slendriansagot, amit Te is talaltal irni:

>1.Mint tudjuk, a spec. rel. !csak! inercialis mozgasokkal foglalkozik.

Meg is kaptam a magamet David Gyulatol, es joggal. A spec.rel. mindenfele
mozgassal foglalkozik, beleertve az energia, es az impulzus
relativisztikus targyalasat is (E=mc^2). A spec.rel. kereteben valt
teljesse hagyomanyos elektrodinamika targyalasa. Landau-Lifsic II.
kotetenek fele ezzel foglalkozik. A spec.rel. kizarolag a
koordinatarendszerek hasznalatanak kerdeseben kotodik az
inerciarendszerhez, de ehhez szigoruan ragaszkodik. E ragaszkodas pedig
szorosan osszefugg az egyidejuseg hipersikjanak inerciarendszerbeli
fuggosegevel, mivel mint emlitettem, az egyideju pontok alkotjak a
koordinatatengelyeket. Marpedig, ha a koordinatarendszert megvaltoztatjuk
azaltal, hogy egy masik mozgasallapothoz kotjuk, akkor a ket
koordinatarendszernek kulonbozni fognak a koordinatatengelyei, nem
illeszkednek egymashoz, igy a testek eletvonalait sem lehet tovabbvezetni
az egyik rendszerbol a masikba. Ezzel szemben, ha a koordinatarendszerunk
allandoan, es szigoruan inercialis, akkor ez mar onmagaban is elegendo,
hogy az ikerparadoxon esetet vegigkovessuk benne. Az egyaltalan nem
szukseges, hogy ez a koordinatarendszer barmelyik ikerhez rogzitve legyen,
mivel a koordinatarendszer kivalasztasa tetszoleges. Vagyis barmilyen
koordinatarendszert valasztunk, ugyanazt a korkulonbsegeket kell kapnunk
az ikrekre, de mindig vegig kell szamolni a teljes esemenysorozatot a
valasztott koordinatarendszerben. Ha neadjisten rakenyszerul valaki, hogy
koordinatarendszert csereljen menet kozben, akkor viselnie kell ennek
odiumat, es ossze kell fercelnie a szettordelt eletvonalakat. Sokan errol
feledkeznek meg az ikerparadoxon peldaja kapcsan. Aki kezdi mar kapisgalni
a spec.rel.-t, az nyilvan nem lat mar paradoxont, mivel nincs is. Csupan a
Galilei-fele relativitasban megrogzott szemlelet ama hibazasarol van szo,
amelybe szinte mindenki beleesik egyszer.

Udv: Takacs Feri
+ - Fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>> Van egy fekete lyuk es van egy m tomegu testunk. 
>>m-et a feny sebessegehez kepest elhanyagolhatoan 
>>kis sebesseggel atleptetjuk a f.ly. 
>>esemenyhorizontjan. Konkretan mi akadalyoz meg 
>>benne, hogy a kovetkezo pillanatban visszarantsam?

>SZVSZ a gravitacio. Lehet, hogy mas is, de _az_
>biztosan... :-) Apropo: vissza tudod rantani a
>fenysebessegnel gyorsabban?

A lyuk a testet valamilyen veges erovel huzza. Mivel m 
(szinte) tetszolegesen kicsi lehet, tovabba 
feltetelezzuk, hogy nagyon nagy huzoerot ki tudunk 
fejteni, ez meg nem akadalyozna abban, hogy _lassan_ 
kihuzzuk. (Legalabbis szerintem nem.)

Dani
+ - Lotto - helyett keno (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok

Lenne egy kerdesem. Az 5-os lottoban ugye az eselyem az 5-osre
nagyjabol 1 a 42 milliohoz. Vagyis kb. 42 millio szelvenyt kellene
kitolteni a tuti 5-oshoz. A kerdes: Mekkora nyeresi eselyem a kenonal?
80 szambol kihuznak 20-at, ebbol 20-bol nekem 10-et ki kell talalnom.
Szoval hogy lehetne kiszamitani hany szelveny kell minimum a biztos
teli talalathoz.

A matektanarom mondasa:
"A szerencsejatek az az adofajta, amit azokra az emberekre vetnek ki,
akik anno nem tanultak meg valoszinuseget szamolni."

Udv: McMacee
+ - LOTTO (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt T.

A LOTTO-nal szemleletesebb a KENO (majdnem minden nap van huzas). Egyszer
keszitettem egy tablazatot (oszlopok a szamok, sorok az egymast koveto
huzasok). Egy-ket havi anyagnal is feltuno a 'foltosodas', bar elegge
szabalytalan (persze csak ranezesre, komolyabb modszerekkel nem elemeztem).
A huzasok adatait a Lottozoban meg tudjak adni. Szerintem erdemes ezzel
probalkozni.

Egy nagyon fontos dolog!!!

Ha progival szimulalod a huzasokat nagyon kell figyelni.
pl.:LOTTO 90-szam
90 elemu tombbol huzol egyet es felreteszed
ha masodik huzasra veletlenul u.a. a szamot huzod (raadasul ujra 90
szambol), ujat huzol.
Ez igy rossz! (azert irom, mert mar talalkoztam ilyennel).
Helyesen: a tombbol a kihuzott szamot ki is veszed: a folotte levo elemeket
'racsorgatod', majd ezutan mar nem 90, hanem 89 szambol valasztasz.

Udv!
Sipi
+ - Monty Hall-dilemma (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt T.

Egy kis fejtoro, nem en talaltam ki, egyszer mar nagy port kavart alitolag.
Akik mar esetleg ismerik es unjak, lepjenek tovabb, de a valaszok szerintem
erdekesek lesznek.
Egy vetelkedon veszel reszt, ahol 3 ajto kozul kell valasztanod. Az egyik
mogott egy auto van, a masik ketto mogott egy-egy kecske. Kivalasztod az
egyik ajtot, mire a musorvezeto -aki termeszetesen tudja, hogy melyik ajto
mogott mi van- kinyit egy masik ajtot ami mogott kecske van. Ezutan
valasztanunk kell: Vagy maradunk az eredeti ajtonal, vagy valtoztatunk.
A helysporolas miatt kozlom a megoldast:
ha valtoztatsz, a nyeresi eselyed az autora 2/3,
ha nem valtoztatsz akkor 1/3.
Elhiszitek?

Udv!
Sipi
+ - bolygo hollandi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Laci:
>Kalman sorozatanak masodik reszeben a bolygok tavolsagat meregettek.
>Vagy szaz evvel ezelott azt is felfedeztek, hogy a bolygopalyak
>'kvantaltak', van egy egyszeru szabaly, ami meglepoen pontosan adja meg
>majdnem mindegyik palya sugarat, a nevere sajnos nem emlekszem.
mitologikus korszakom olvasmanyaiban enis olvastam ilyen dolgokat.
remlik, mintha mar Kepler nemhivatalos torvenyeiben is lett volna ilyen.
ugy tudom, hogy ez a szabaly valami kobos negyzetes osszefugges, es,
hogy egy bolygo hianyzik, viszont azon ahelyen van a legnagyobb
kisbolygoovezet, amelyet emiatt vagy egy szetmalott, vagy egy ossze nem
allt bolygo maradvanyanak gondolnak.
nem csodalkoznek, ha  hozzaerto korokben valobanismeretes lenne mindezen
dolgok magyarazata.

math
+ - kituntetett szamok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szakacs Tamas:
>Viszont oszinten meg kell vallanom, hogy idokozben elfelejtettem,
>hogy a 0.578295143 mi is volt, de valami hasonlo...
akkor most mar lehet, hogy sohasem tudjuk meg, hogy kituntetett szamrol
volt szo, es ha veletlenul a pszi/pi[krit] ezen erteket veszi fel, akkor
nem fogunk csodalkozni, pedig ellene.:) (a pszi a szellemi energiak
osszessege az univerzumban, a pi[krit] pedig az egyiptomi piramisok
magassaganak azon kritikus erteke, mely felett hiresse valnak:)
math
+ - folyamat-allapot (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

z2:
>A tudomany folyamat, a vallas meg allapot jellegu.
>Folyamatot allapottal osszehasonlitani ertelmetlen.
ezzel sem ertek egyet teljesen, bar ertem, hog ymit akarsz ezzel
mondani. hadd fogalmazzam en meg ezt mashogy, hatha egyezik a
velemenyunk.
az biztos, hogy a tudomany folyamat, es a tudomanyban valamifajta
fejlodes figyelheto meg, amely a valosag az igazsag megismerese fele
szandekozik tartani. persze ez nem affele "ez a harc lessz a vegso"
folyamat, hanem annal arnyaltabb. a tudomanyban sem csak ez a dolog
vezerli a folyamatot, de ezen cel hatasa jelentos es jo esetben
meghatarozo. a folyamatot tehat idealis esetben elsosorban a kritika, a
racionalitas es az empiria vezerli.
a vallas is egy folyamat, es a vallas is valtozik, csakhogy joval
kevesbe racionalisan es tudatosan, es elsosorban egyaltalan nem a
valosag megismerese vezerli, hanem inkabb a lelki igenyek, es a lelki
igenyek valtozasa, fejlodese. a vallas messze szocialisabb folyaamt,
minht a tudomany, es elsosorban szocialis folyamat. ez azt jelenti, hogy
a vallas, a hit is valtozik, de ezt a valtozast a lelki igenyek
valtozasa okozza, akar tarsadalmilag, makroszinten, akar egyetlen
emberben, mikro szinten.
a vallas olyan szempontbol joval statikusabb, hogy amennyiben a lelki
igenyek stabilak (marpedig ezek nem valtoznak olyan hirtelen), akkor egy
embernel eleg nehezen mozdul meg a hit. ezzel szemben a tudas
dinamikusabb, mert egy embernek egyetlen informacio, tapasztalat vagy
racionalis kritika alapjan megvaltoztathat a tudasa (persze a
pszichologiai tenyezo rossz esetben itt is hatraltato).

tehat praktikusan a ketto dolog keveredik, de jobb volna, ha nem tenne.

math
+ - paradoxon (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kota Jozsef:
>Gyula valasza pontos volt, nem csak korulbeluli.
termeszetesen pontos, a korulbelul jelzo nem a pontatlansagra, hhanem a
reszletessegre vonatkozott. reszletes valaszt viszont nem lehetett adni,
a lista korulmenyei miatt es az en ismerethianyom miatt. nem
szandekoztam leszolni David Gyulat, hanem pont ellenkezoleg, arra
utaltam, hogy erre es effajta kerdesekre nagyon pontos es teljes valaszt
lehet adni annak, aki vallalja a hozza tartozo ismeretek megszerzeset
is, viszont szinte lehetetlen jo valaszt adni laikusnak. en, mint laikus
ezert nem is szoktam ezekben a kerdesekben okoskodni.:)

math
+ - lelek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Matyas irta:
> > Hogyan mondjuk magyarul, hogy pszihologia?
> lelektan.
> mire akarsz kilyukadni? csak nem etimologiailag szandekozod dedukalni az
> episztemologia fundamentumat?:)

Nem, dehogy is. Csak zavart, hogy itt egyesek szerint a pszichologianak
semmi koze a lelekhez (barhogy is legyen definialva).

Horvath Pista
+ - relativitas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Keretik vigyazni. Ugyanis eleg konnyen el lehet egymas mellett beszelni.
       Voland irta:
> Itt van az en alapveto problemam. Marmint ott, hogy az idodilatacio nem
> azt jelenti, hogy egy megfigyelo a masik megfigyelo orajat
> !latja! lassabbnak, hanem azt, hogy az adott rendszer
> !sajatideje! lassabban telik, mint a hozza
> kepest lassabban mozgo, vagy allo rendszer sajatideje(spec. relen
> belul.). Vagyis nem arrol van szo, hogy a fenynek idore van szuksege
> ahhoz, hogy az informaciot elvigye a megfigyelonek es ezert a masik orat
> lassabbnak eszleljuk, hanem a sajatidokrol. Tudom, hogy sok
> ismeretterjeszto konyv igy definialja az idodilataciot, de ez
> helytelen. En igy tudom, persze ez nem
> jelent semmit, de Fercsik ugyanigy hatarozza meg. 

Na itt alljunk meg. Ezzel nem ertek egyet. Amit ettol kezdve irsz az mar
erre alapul. Gyorsan atfutva, utana mar szepen logikusan jonnek a
fejtegeteseid. De hat, ha egyszer rossz premisszabol indulsz ...

Idodilatacio. Kertem nezzel (nezzetek) bele konyvekbe.
Kimasolom a Fizikai kislexikonbol a lenyeges reszt:
ha valamely rendszerben mozgo anyagi testen folyamat zajlik le,
akkor a folyamat idotartama a testtel egyutt mozgo oran es a
nyugvo oran nem egyenlo.

Tehat az orakon merve nem egyenlo. Persze, hogy van sajatido.
De csak neked. En azt honnan tudom? Hogyan hasonlitom ossze a sajatidoket?

Hiszen errol szol az egesz. Nem tudod oket osszehasonlitani. Legalabbis
onmagukban nem. Kellenek azok a franya orak, itt is, ott is. 
Probalkozhatsz nelkuluk, majd csak megcafoljuk az osszes probalkozasodat.

Einsteinnek koszonhetjuk e problema megoldasat. O vezette be a
megfigyeloket az oraikkal. Ha merni akarsz, kell egy csomo megfigyelo egy
csomo oraval, raadasul szinkronizalni is kell az orakat. Lasd:
http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec2.html

Kulonben javasolnam (mint ahogy magan uton mar meg is tettem), hogy
menjunk vegig valami mindenki szamara elerheto forrason.
Lehet ez Feynmann konyve vagy akarmi. Persze en a fenti URL-t javaslom ;-)
Hetfore ragjuk at az elso kettot. Aki hibat talal szoljon, es megbeszeljuk
kinek van igaza. Aztan majd csak eljutunk a 9. reszhez valamikor.

Osszefoglalva. Azt gondolod, hogy a sajatidok mulasanak sebessege
osszehasonlithato. Ez teves. Kellenek az orak.
Es ha oraid vannak, akkor hogy ugymondjam kiderul, hogy a sajatidok
definicio szerint egyforman telnek. (hiszen errol szol a specialis
relativitaselmelet; ket inerciarendszer egyenerteku, nem lehet oket
megkulonboztetni (relativitas elve))  
Ami maskepp telik, az az idodolataciobol jon. 

POSZTULATUM: 
   1.c (a feny sebessege) minden koordinatarendszerben 300 000 km/s. 
   2.Ha van ket megfigyelonk, akik felcserelhetok egymassal (azaz
valamilyen szempont szerint szimmetrikusak), akkor ugyanazt kell
latniuk. Ez teljesen logikusnak tunik, majdhogynem tautologia. 

Ha ez a ket posztulatom nem igaz, akkor nem tudjuk a Michelson-Morley
merest megmagyarazni. Tehat Voland, ha tovabbra se fogadod el amiket
mondok, akkor kerek szepen toled egy magyarazatot a MM meresre.

A ket rendszer bizony perdef. egyenrangu, es egyforma.
A sajatidok egyforman telnek.
Es egyforman azt latjak, hogy a masik ideje tole nezve lassabban telik.
Mindketto ezt latja, es ezt nevezzuk idodilatacionak.

Vegyuk eszre, hogy visszaleptunk egyet. Meg nincs ikerparadoxon.
Csak ket megfigyelo van, akik egymashoz kepest mozognak.
Ha ezt tisztazzuk utan johet csak az ikerparadoxon.

Horvath Pista

ui. Ha valahol hulyeseget irtam, javitsatok.
+ - ikerparadoxon-kerdes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Olvasgatom az ikerparadoxonos vitatokat es mar kezdek megint nem erteni
semmit :-( Pedig mar azt hittem, hogy valamit ertek belole. Nezzuk Voland
alabbi valaszat, mert itt probalom megfogni a dolgot:

 wrote:

>
> <<Pontositsuk. pl. amig tavolodnak egymashoz kepest.
> Ekkor bizony egyenertekuek.<<
>
> Tehat azt allitod, hogy ha az urhajos iker peldaul, nem fordul vissza, hanem
> folyamatosan "v" sebesseggel tavolodik a foldi ikertol, akkor a ket rendszer
> egyenerteku. Gondolom ezt erted az alatt, hogy egymashoz kepest tavolodnak.
> Mi is tortenik ekkor? Az urhajos iker rendszereben a "v" sebessege
> fuggvenyeben jelentkezik az idodilatacio, az o oraja lassabban fog jarni, o
> lassabban fog oregedni, mint a foldi iker. Ugyanez a jelenseg a foldi iker
> eseteben nem fog fellepni. Vagyis teljesen egyertelmuen megkulonboztetheto a
> ket rendszer, ami logikusan annyit tesz, hogy a ket rendszer !nem! lehet
> egyenerteku.

Es honnan tudod Te eldonteni azt, hogy az urhajo mozog "v" sebesseggel es
nem a Fold? Persze tudod, mert megfigyelted, amint az urhajot
felgyorsitottak arra a "v" sebessegre. Es ha nem figyelned meg? Vegyunk
erre az esetre egy egyszeru peldat:

Van ket urhajo, A es B. Mindkettobe beraknak egy-egy megfigyelot
hibernalva, aztan egyszerre kilovik oket az urbe jo messzire. Ott usznak
egymas mellet, egymashoz viszonyitott sebesseguk nulla. Ekkor az egyik
palyamodositast hajt vegre, es elkezd tavolodni a masiktol. A
palyamodositas utan felebrednek a hibernaltak es azt veszik eszre, hogy
tavolodnak egymastol. Hogyan tudjak eldonteni, hogy melyikuk vegzett
palyamodositast, vagyis melyikuk oraja jar lassabban?

En ezt ertem az alatt, hogy az inerciarendszerek egyenertekuek.

> Ezert azt mondom, hogy bizony, ekkor sem egyenertekuek. Lehet,
> persze, hogy baromsagokat mondok, de akkor magyarazd el kerlek, hogy hogyan
> lehet ket egymastol kulonbozo rendszer egyenerteku?

SZVSZ elfelejtjuk, hogy korabban melyik vegzett nem inercialis mozgast. Ha
spec. rel-ben beszelunk, akkor ezt el is KELL felejtenunk. Nem marad tehat
semmi, ami megkulonboztetne az inerciarendszereket.

Ami nekem tovabbra sem tiszta, az a kovetkezo:

Tegyuk fel, hogy van egy harmasikerpar: A, B es C.  A a Foldon marad. B-t
felgyorsitjak, lelassitjak, majd ellenkezo iranyban megismetli ugyanezt es
visszater a Foldre. Utja tehat csak 2 gyorsitasi es 2 lassitasi szakaszbol
allt es valamennyit fiatalodott A es C ikerhez kepest. Azt hiszem eddig
stimmel a dolog. Namost kilovik C ikert is, akinek az utja ugyanolyan
gyorsitasi es lassitasi szakaszokbol all, mint a B-e, csakhogy a
gyorsitasi szakaszok utan me g "x" szakaszt megtesz "v" allando
sebesseggel. Tehat "2x" uttal tobbet tett meg, mint B testvere, es ezzel
idoaranyosan tobbet is volt tavol. Abrazolva talan jobban atlathato:

B utja:
         gyorsit       lassit     visszagyorsit visszalassit
Fold:O------------o------------()------------o------------O:Fold


C utja:

       gyorsit      "v"       lassit   visszagyorsit   v" visszalassit
Fold:O------------o-----o------------()------------o-----o------------O:Fold


kerdesem: C iker ugyanolyan idos lesz-e, mint B, vagy fiatalabb?

Bocs, ha nagy suletlenseget vagy trivialis dolgot irtam volna, de vegre
tisztan akarok latni ikerparadoxon ugyben.

Udv,
Nagy Andras
+ - re: fennyomas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado : Takacs Ferenc
> E-mail :  [Hungary]

> A problema csupan az, hogy ez a mozgas csak
> helybenjaras, nem alakul ki halado mozgas, es nem egyezik meg a sugarnyomas
> kiserleti kimutatasaval. Ezert tartok tole, hogy a Landau-Lifsic konyv
> emlitett kepletei hibasak. 

Kedves Feri !

Jogos az eszreveteled a sugarnyomast illetoen. A toltesnek gyorsulnia kell
az pozitiv x iranyba !  Landau-Lifsic sajnos nincs keznel, Bpesten pihen,
de megprobaltam utanagondolni. Az allo toltes el fog indulni es az x -
sebessege nem atlagolodik ki. A gondolatmenetet ket lepesben irom le, az
elso egyszerubb, es szamolhato. A masodikban megmondjuk, hogy miert nem
(egeszen) jo az amit az elsoben csinalunk.

1.) +x iranyba terjedo linearisan polarizalt fenynel a jelolesedet
hasznalva az elektromos ter E az y iranyba, a magneses ter B a z-iranyba
mutat, a ketto ugyanakkora es fazisban vannak. Vegyunk egy allo toltest
(toltes q, tomeg m), es nezzuk meg hogyan mozog egy f frekvenciaval rezgo
terben. Ez kiszamithato es azt kapjuk, hogy a toltes x-sebessege mindig
pozitiv, pontosabban sose negativ, nulla lehet. A mozgas osszeteheto egy
x-iranyu egyenletes mozgasbol plusz egy --8-- nyolcas mozgasbol. A -8-
sovany ha a hullam amplitudoja kicsi. A *kicsi* amplitudoju hullamra azt
kapjuk, hogy az x sebesseg atlagerteke egy periodusban:

                   < v_x> =  c/2*[(qB)/(2pi.c.f)]^2 

es most lathato, hogy kicsi amplitudon azt ertjuk, amikor a []-ben levo
dimen- ziotlan szam kicsi. Tehat a toltes elindul es bizonyos
atlagsebesseggel halad +x iranyba.

2.) Megnyugodhatnank, hogy a toltes elindul, de miert nem gyorsul tovabb ?
Most jon, hogy mit csaltunk el az 1. lepesben. Amikor a toltes elindul a
+x iranyba, akkor mar nem a szabalyosan szinuszosan valtakozo f
frekvenciat latja, hanem a Doppler-effektus miatt kisebb frekveciat (es a
-8- mozgas miatt nem szabalyos szinusos idofuggest). Ha ezt is belevesszuk
ki kell jonnie a tovabbi gyorsulasnak...

Tavolbol arra gondolnek, hogy Landau-Lifsic valami olyan keppel kozelit,
hogy mindig abbol a rendszerbol nezi, ahol az atlagos mozgas nulla ?

udvozlettel -- kota jozsef
+ - re: kituntetettseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Math,

tobb dologban egyetertunk mint latszik -- a nezetelteres talan
onnan szarmazik, hogy amikor azt irod:

> persze, hogy baremly x-re x^0=1, de ez azt jelenti, hogy az
> 1 a hatvanyozas szempontjabol egy erdeeks szam, de nem jelent
> kituntetettseget ugy altalaban. 

nem tudom elkepzelni, mi lehet a *kituntetettseg ugy altalaban*
Nem tudom, mire gondolhatsz. Nekem a 0 es 1 *objektiven* kitun-
tetettek. 

Szerintem nem erdemes arrol vitazni, hogy ez *objektiv* kituntetes 
vagy sem. Ha azt kerdezzuk, hogy elore viheti-e valahogy a megisme-
rest, ha jelentoseget tulajdonitunk nekik, akkor megkockaztatom az
igen valaszt. Sot meg az egesz szamokat es pi-t is kituntetettnek
veszem, ha ertelmet latom. Nyilvan ez igy szubjektiv allitas, de
peldaul a kis egesz szamokbol szuletett a kemia, es a hidrogen szin-
kepvonalakrol is eszre lehetett venni, hogy olyan szepen leirhato
egesz szamokkal, hogy az nem lehet veletlen. Kesobb kiderult, miert.

Peldanak: ha kapok egy szep integralt, amit nem akar sikerulni ki-
integralnom, de numerikusan 3.14-et kapok ... akkor arra gondolok, 
hogy az biz valoszinuleg pontosan pi es erdemes erolkodnom, hogy 
kitalaljam miert. Ha viszont november 10-en van a szuletesnapom ami
- ha jol szamolok -- az ev 314-dik napja, akkor nem igyekszem ossze-
hozni a pi-vel, mert nem latom ertelmet... Es persze tudom, hogy 
mind a ket esetben tevedhetek ... de ennyi szubjektivitast boldogan
vallalok :). A kituntetettsegben itt persze benne van a vilagkep, 
de ugy gondolom, hogy az, amit mind a ketten tudomanyos vilagkepnek
hivnank az is tenne ilyen kituntetest. Az igaz, hogy nem az univer-
zumon kivuli objektiv kituntetes -- de olyan nincs is.

> azok az elgondolasok viszik elore, amelyekrol eleg pontosan meg 
> tudjuk mondani, hogy elvben hogyan ellenorizhetoek (fuggetlenul). 
> ezert mas elgondolasokat en nem is hivok elmeletnek.

A veletlengeneratoros elgondolasod pont olyan, amirol eleve kijelent-
juk, hogy nem ellenorizheto :). Kozmologiahoz nem ertek, de azert 
nem adnam fel azt, hogy talaljunk egy ennel (marmint a veletlengene-
ratornal) jobb elmeletet -- ha lesz jo elmeletet, akkor az mondani 
fog valami mast is, valamit amitol okosabbak leszunk.. hogy mit, az
csak akkor fog kiderulni. A tudomany tortenete azt peldazza, hogy
erdemes az elmelet sotet foltjain toprengeni...

udv -- kota jzosef
+ - gyermekien (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A gondolatkiserletek reszben fantaziaszulemenyek.
A tudomany tehat elkerulhetetlenul alkalmaz bizonyos 
fantasztikumot, ami szerintem javara valik.
( Ha ezuttal megsem, az csakis az en hibam.)

Egy urhajot relativisztikus sebessegu utazasra keszitenek fel. 
Hosszu gyorsulas utan 1 nyugalmas napot kell eltolteniuk
az urhajosoknak, igen nagy sebesseggel tavolodva a Foldtol.
Vita tamad arrol, hogy a belso vilagitashoz mekkora 
kapacitasu energiaforrast vigyenek magukkal.
Okoskin szerint annyi energiat kell vinniuk, hogy a foldi ido 
szerint sulytalanul eltoltott 1 nap 16 orajaban vegig mukodjon 
a vilagitas, de az etkezesek idejen mindenkepp.
Tudorov szerint elegendo az ehhez szukseges foldi energia 
1/10-et vinni, hiszen a nagy sebessegu utazas soran fellepo 
idodilatacio miatt 10-ed annyi idot elnek at a foldi 
viszonyokhoz kepest, igy tizedannyi energia fogy majd. 
Okoskin ketelkedik. Ha ez igaz lenne, akkor aramforraskent 
megfelelne egy zsebtelep is.  Hogyan is letezne, hogy tavoli 
megfigyelok egesz nap latnak az urhajo ablakan at azt
a lampat, mely 1-2 oraig szokott csak vilagitani ?
Sot, az itthon szukseges e'lelemnek is csak az 1/10-ere 
lenne szukseg, mikozben kb. 700kg-ra no a testuk tomege ?
Tudorov velemenye, hogy a zsebtelep boven megfelel
az egesz utra, de egy kis darabka gyertyat azert erdemes vinni 
veszvilagitasnak. Felesleges egy egeszet, mert az is sokkal 
lassabban fogy, mint a Foldon. Ebedre pedig eleg lesz 1 db
konzerv elosztva.
Akadekoskov figyelmezteti oket, hogy a gyertya a sulytalansagban
nem mukodik. Csak gyorsulasban hasznalhato, am vilagitani 
akkor is kellene, ha tenyleg meg akarjak figyelni a fenyelhajlas 
jelenseget. Enni egyebkent a szabalyzat szerint gyorsulaskor 
tilos, mert az etel megfekszi a gyomrot.  Okoskin morgolodik, 
mert epp gyorsulaskor csuszna legjobban a falat, igy o futyul 
a szabalyzatra.
Akadekoskov allitja, hogy az olajoshal mindig csuszik,
futtyogni pedig kar, mert a futty ugyancsak elhajlik, es 
a szabalyzat betartasarol pedig maga fog gondoskodni.
Sebaj, gondolja Okoskin, kapora jon a fenyelhajlas.
Azt kihasznalva majd ugy falatozik, hogy Akadekoskov ne lathassa. 

Kerdes, hogy tenyleg elhajlik a futty gyorsulaskor ?
Megoldhato-e, hogy a gyertya sulytalansag idejen is egjen ?
Kihasznalhatja-e Okoskin a fenyelhajlast, hogy falatozasat 
ne lassak ?
A rovidult vilagegyetem fenyesebb-e, mint egyebkent ?

Udv: zoli
+ - Mindenfele (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Sorozatomat megszakitom, mert egy-ket hetig nem leszek
gepkozelben, meg kulonben is - belatom, eleg gonosz
modon :-( - igy is terveztem. Pedig most kovetkeznenek
a kozmologiai dolgok. Rengeteg modszert egyszeruen
kihagytam:
http://www.astro.ucla.edu/~wright/distance.htm
Koszonet mindenkinek, aki a folytatasra batoritott.
Sajnos nem ismerek olyan muvet, ahol ezek a modszerek
naprakeszen ossze lennenek szedve. Kulin Gyorgytol
"A tavcso vilaga" tartalmaz errol a temarol egy fejezetet
(25 ev elotti allapot), a csillagaszati evkonyvekben is
fel-fel bukkan egy-egy ezzel foglalkozo cikk, az
interneten is talaltam erdekessegeket.

Almasy Lacinak:
Biztos a Titius-Bode szabalyra gondolsz, ami szerint a
bolygopalyak fel nagytengely csillagaszati egysegben
kifejezve:
a = 0.4 + 0.3*2^n
ahol n a Merkurra -vegtelen, a Venuszra 0, a Foldre 1,
Marsra 2, Jupiterre 4, Szaturnuszra 5, Uranuszra 6.
A 7 es 8 mar nem ad jo erteket a Neptunuszra es a
Plutora.
Fizikai magyarazatot nem ismerek. Most, hogy kezdik
felfedezni a Naprendszeren kivuli bolygorendszereket,
e szempont szerint is lehet osztalyozni oket: erre
nagyjabol ervenyes a TB szabaly, arra nem ...

Viszontudvozletem Volandnak:
Nehez dolgod lesz itt, mert eleg eros ellentaborod van.
Maganvitankrol: ha jol emlekszem, amit itt megirtam,
abbol semmit sem vontam vissza.

A feny sebessegenek tullepeserol:
Amit eddig olvastam az uj eredmenyekrol, abbol nem
gondolom, hogy megdolt volna a kauzalitas elve.
De majd csak megjelenik majd valami reszletesebb
cikk is errol. Addig is nezegessetek ezt:
http://www.phys.virginia.edu/classes/109N/more_stuff/Applets/sines/GroupVelo
city.html
azaz
http://www.phys.virginia.edu/classes/109N/more_stuff/
Applets/sines/GroupVelocity.html

Udvozlettel:
Kalman

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS