| 1. |
A szocialista Platon (mind) |
75 sor |
 (cikkei) |
| 2. |
Eorsi Istvan: Nyilvanos valasz (mind) |
173 sor |
 (cikkei) |
| 3. |
Nepszavazasi kezdemenyezes: Szabad a gazda (mind) |
450 sor |
 (cikkei) |
| 4. |
Politikai hirek (mind) |
248 sor |
 (cikkei) |
| 5. |
KNDK-Japan: Inseges biztonsag (mind) |
155 sor |
 (cikkei) |
| 6. |
Ne baszogassuk man a kunokat! (mind) |
246 sor |
 (cikkei) |
| 7. |
Samantalalkozo : Csakra verve (mind) |
160 sor |
 (cikkei) |
| 8. |
Kulturalis hirek (mind) |
208 sor |
 (cikkei) |
|
| + - | A szocialista Platon (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Glatz Ferenc, az MTA elnoke a Nepszabadsag unnepi szamaban
megoldja - vagyis megoldjak, mert Glatz vegig kiralyi tobbesben
beszelnek, vagyis irnak - korunk nehany nagy problemajat: milyen
allamunk legyen ezer evvel azutan, hogy Istvan kiraly
megalapitotta, nuna, es ennek az allamnak mivel is kene
foglalkoznia. Igen jo olvasni ilyesmit, mert hat az embert regota
gyotrik ezek a nagy kerdesek, es regota varja, hogy valaki
vegre jojjon, es megoldja oket, de lehetoleg elegge szuk
terjedelemben, mert ebben a hosegben ki birna sokat baszakodni a
betuvel, es amugy is mar fel otkor ki kell ulni a rakpartra
foglalni a helyet a tuzijatekhoz.
De mit is mond Glatz, az Elnok? A Fotudos?
"Uj tipusu kiegyezest" javasol az ertelmisegi es politikai elit
kozott - "(tekintet nelkul a parthovatartozasra)", teszi hozza
ez a fuggetlen gondolkodo sietve es zarojelben. Hat hogy a
retkesbe mashogy, csapunk izzadt homlokunkra! Vilagos! Az
ertelmisegi elvtarsak kidolgozzak a megoldasi lehetosegeket, a
partpolitikus elvtarsak pedig, hosszas es bolcs es partpolitikai
izekre valo tekintettelen merlegeles utan a legmegfelelobbet
atultetik a gyakorlatba. A kor kihivasaira valaszolva a
legmesszebbmenokig! Ehhez persze egy "uj tipusu politizalo reteg
szukseges", amelyik "a partpolitikan es -taktikan tultekintve is
kepes allamban-nemzetben, kontinentalis es vilagpolitikaban
gondolkodni". De bizony hogy kene egy ilyen tultekinto uj tipus!
Glatz a kovetkezo targykorokben el fenomenalis inditvanyokkal
arra vonatkozoan, hogy mivel kene a - "partpolitikan tultekinto
- allamnak foglalkoznia, az altala mar regota szorgalmazott
"strategiai kutatasok" (es persze az ezeket majdan folytato
intezmeny, a "Domus Hungaricus") eredmenyeit bo nyallal
felhasznalva: "a magyar nemzetnek kell javasolnia a tersegben elo
mas nemzeteknek a trianoni konfliktus feloldasi modjat", ami nem
mas, mint a "teljes nemzeti-etnikai jogrendszer" biztositasa a
"kulonfele nemzeti csoportoknak". Ez klassz! Ennek semmi ertelme!
Javasoljuk nekik!
Aztan: a strategak megoldjak az agrarium jovojet is! Hogy
hogyan? Az allam ne iranyitsa a termelest, mert: "a piacgazdasag
legyen piacgazdasag", mondja Ferenc, ellenben peldaul "aktivnak
kell lennie a foldet, a noveny- es allatvilagot erinto
nyilvantartasok korszerusiteseben - gondoljunk peldaul a hazai
telekkonyvek allapotara". Beh szep es nemes gondolat ez is!
Tartson az allam fut, fat, barmot! Nyilvan! Es legyen az allamnak
regionalis kozlekedespolitikaja is, tul a partpolitikan!
"Atfogo terve a vizi, kozuti es legi kozlekedesi
utvonalakrol"! Es ehhez mi kell: "sok szakertelem, nemzetkozi
latoszog. Minden szinten." A szakertelem reven Glatz szerint
peldaul egy fejben egyesul majd a "vasbeton mutargyak tisztelete
es a kornyezetbarat holtag-rekonstrukciok, termeszeti
gazdalkodas igenye". De mekkora fej lesz az, te szent eg!
Csodajara jarnak majd hetedhet hatarrol!
Hagyjuk ezt, de tenyleg. Mert nem az a baj, hogy a Magyar Tudomanyos
Akademia kozepesen sulyos megalomaniaban szenvedo elnoke
szeretne mintegy a sajat fejebol kipattintani Magyarorszagot.
(Holott tan nem ez lenne a dolga.) Es nem is az a baj, hogy ez a
"partpolitikan tulmutato utopista ugy tesz, mintha nem ertene,
hogy vannak bizonyos ideologiak, amelyek mast es mast tanitanak
az allamrol, az egyen es a kozosseg viszonyarol es
hatarairol, aztan vannak partok, akik ezen mas es mas
ideologiakbol kovetkezoen javasolnak mas es mas megoldasokat
az allam mukodesevel kapcsolatos problemakra, amiket aztan a
valasztok vagy elfogadnak, vagy nem - es hogy ez Magyarorszagon is
kezd igy lenni. Es nem is az a baj, hogy Glatz utopiaja siralmasan
NB kettes, hogy joszerivel egyetlen fontos, az allam szerepet es
mukodeset illeto kerdesrol sincs egyetlen eredeti gondolata
sem.
A baj az, hogy errol a dologrol igazabol meg senki nem mondott
semmi okosat Magyarorszagon, nyolc evvel a rendszervaltas utan.
Hej, ha valaki megutne vegre a Glatz Ferenc szinvonalat!
Egy sulyos targgyal!
|
| + - | Eorsi Istvan: Nyilvanos valasz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
"Miert nem jobb az, ha kimaradunk a NATO-bol?" - kerdi tolem a
Narancs augusztus 14-i szamaban Langh Julia apolo es St. Auby
Tamas hadirokkant. Megszolalasuknak cimet is adtak: "Nyilvanos
kerdes", ezzel jelezve, hogy nyilvanos valaszt varnak el tolem,
nem valamifele kecses maganmegnyilatkozast. Es ezt kanikulaban
teszik velem. Tovabb neheziti feladatomat, hogy a felkerok
"fuggetlen szerzo-nek beceznek. Nem valaszolhatok ugy, hogy az
olvasok egyik tabora ne higgye e minositesnek eppen az
ellenkezojet. Fuggetlennek tobbnyire az olyan nyilvanos
megszolalot tekintjuk, aki a mi velemenyunket fogalmazza meg. De
letezik-e fuggetlen velemenyalkotas? Ha komolyan vennenk e
jelzot, akkor csak olyanokra alkalmazhatnank, akiknek a velemenyei
az erdekektol is fuggetlenek. Amde olyan kerdesben kerik ki a
velemenyemet, mely elsosorban nem magasztos eszmekhez, hanem
erdekekhez kapcsolodik. Csak a magasztos eszmek szferajaban
lehetunk maradektalanul fuggetlenek. Ha peldaul megkerdezik
tolunk nyilvanosan, hogy mi jobb: az eroszak vagy az
eroszakmentesseg, akkor a fuggetlen szellemek biztos onerzetevel
donthetunk az utobbi mellett. A baj csak az, hogy dontesunk
tartalmatlan, mert a legkisebb mertekig sem befolyasolja az
univerzalis eroszak monopoliumat, mely minden emberi egyutteles
tamasza es talpkove. Ha viszont az eroszak kulonfele formai
kozott valasztunk, akkor mar megjelenik donteseink erotereben
az erdek, es fuggetlensegunk relativizalodik. Olvasmanyaim
soran csak egyetlen abszolute fuggetlen emberrel talalkoztam: Heine
ama matrozaval, aki napsugaras idoben az arbockosarbol "Jackson
admiralisert halok meg!"-et kialtva a tukorsima oceanba ugrott
es megfulladt. Ot kizarolag eszmenyei motivaltak.
Konnyebb lenne a dolgom, ha arra a kerdesre kellene valaszolnom,
hogy haborukkal fenyegeto vagy haborumentes vilagban szeretnek-e
elni. De noha nem kedvelem a haborukat, es a katonai
beavatkozasoktol is viszolygok altalaban, meggyozodesem, hogy
szazezreket mentett volna meg a NATO a halaltol es a halalos
megalaztatasoktol, ha idejekoran beavatkozik a delszlav
oldoklesbe. A katonai tombok nehezen szerethetok, de ez esetben
azert gyuloltem mar 1992 ota a nyugati strategia iranyitoit,
mert kicsinyes erdekek sugallatara es kurta perspektivaju
szamitasok eredmenyekeppen nem ervenyesitettek erejuket. A
beavatkozast ellenzo pacifistak viszont magasztos eszmenyektol
vezerelve elosegitettek a tomeggyilkossagok eszkalaciojat.
Ezek utan - nem halogathatom tovabb - raterek a tulajdonkeppeni
kerdesre. Bar fuggetlenseget nem igerhetek, megprobalok
oszinte lenni: velemenyemet nem part- vagy egyeb
csoporterdekekhez igazitom, hanem sajat erkolcsi erdekeimhez.
Jelen esetben az a legfobb erkolcsi erdekem, hogy jo
lelkiismerettel erjek e cikk vegere. Ez nem lesz konnyu, mert a
temakort az oszintetlenseg legkore veszi korul.
Az oszintetlenseg elsosorban a NATO onmeghatarozasabol fakad.
Ha egy katonai szovetseg azt allitja magarol, hogy senki ellen
sem iranyul, akkor ezzel a megfogalmazassal ertelmetlennek
nyilvanitja magat. Mikeppen folytathato ertelmes vita arrol,
hogy csatlakozzunk-e egy olyan szervezethez, amely per definitionem
ertelmetlen? Mikent velekednenk egy kuplerajrol, melynek
homlokzatan irva all, hogy az intezmeny nem erdekelt a szexualis
vagyak uzletszeru kielegiteseben? Az alternativakat
valosagos mozgasterbe kell helyezni, hogy az eltero velemenyek
osszecsaphassanak. A NATO - mint minden eddig letezett katonai
szervezet - neven nevezheto vagy potencialis ellenfelek ellen
iranyul. A Szovjetunio szetesese ota neven nevezheto
ellenfellel nem kell szamolnia, de potencialis ellenfelekkel annal
inkabb. Oroszorszagban (es nehany extagkoztarsasagban is) a
kommunista es a nacionalista teboly egy peldatlan agresszivitasu
maffiozo vadkapitalizmussal egy idoben, egymast gerjesztve
bontakozik ki - senki sem garantalhatja, hogy a defenzivaba
szorulo, gyer hagyomanyu demokracia kerekedik ott vegul is
felul.
Nem azt a kerdest kell tehat feszegetnunk, hogy szeretetre
melto-e az egyebkent ertelmetlen NATO - mert szerintem nem
szeretetre melto, nem is ilyen celbol tartjak fenn -, hanem azt,
hogy nyujt-e katonai vedelmet tagjainak abban az esetben, ha minden
rosszul megy, es feltamad, a korabbinal kiszamithatatlanabb es
fekezhetetlenebb formaban, a Szovjetunio vagy a Nagyorosz Birodalmi
Gondolat valamifele formaja. Szamitasba kell venni, hogy
NATO-tagorszagot meg Sztalin sem tamadott meg soha. Masreszt a
NATO egyetlen NATO-ba nem tartozo orszagot sem vedett meg a szovjet
agressziotol. Magyar szempontbol megjegyzendo meg, hogy ez a
katonai szervezet a kelet-kozep-europai szelsoseges
nacionalizmusok ellen is vedelmet nyujt, ha a tortenelem
valamifele kulonlegesen undorito fordulata szuksegesse tenne
ezt.
Masik ervemet a NATO-tagsag mellett Bokros Lajos megfogalmazasaban
talalom fel: "Ha minket most felvesznek a NATO-ba, marpedig ennek az
eselye korulbelul 100 szazalek, akkor Magyarorszag mar resze
lesz az euroatlanti strukturanak. Mar reszesul azokbol a
lelektani, kulturalis, civilizacios kotesekbol, amelyek nem
engedik az orszagot lecsuszni egy periferialis szerepre." Ezt a
gondolatot Bokros altalanosabb szinten is megfogalmazta: "A lenyeg
inkabb az, hogy civilizacios szempontbol csatlakozunk valamihez,
amihez kulturalisan mindig is hozzatartoztunk, es azt a 80 eves
kisiklast, amelyet az elso vilaghaboru ota elszenvedtunk,
viszonylag gyorsan be tudjuk hozni" (Privat Profit, 1997. julius). Ez
utobbi gondolat nem pusztan a NATO-ra, hanem altalaban az
euroatlanti integraciora vonatkozik, de nekunk, akik nem Svajc vagy
Svedorszag szinvonalarol startolunk, szuksegunk van arra a
politikai garanciara, amelyet a NATO-tagsag - ez az univerzalis
orzo-vedo kft - nyujt a kulfoldi tokenek. Igy hat
odatartozasunk "lelektani, kulturalis, civilizacios koteseken"
kivul gazdasagi kotesekkel is gyarapit minket.
(Itt kell megjegyeznem, a beigert oszinteseg parancsara, hogy az
euroatlanti strukturat, amelyhez csatlakozni ohajtanek, szamos
vonatkozasban rendkivul ellenszenvesnek, sot perspektivikusan
kozveszelyesnek is tartom, ha nem sikerul menet kozben korrigalnia
onmagat. A tersegnek mint joleti szigetnek a fenntartasa a
nyomorusag oceanjaban erkolcsileg igazolhatatlan, es praktikusan
sem tarthato fenn orok idokig. A globalizacio uralkodo
formainak kovetkezteben rohamosan novekvo egyenlotlenseg - a
tersegek kozott, de az euroatlanti terseg tarsadalmain belul is
- elobb-utobb turhetetlenne valna, mikozben a termeszet turelme
is elfogy. A demokracia mozgastere szukul, a letfontossagu
strategiai dontesek a valasztott kormanyok kezebol egyre
eltokeltebben vandorolnak at multinacionalis vallalatok arc
nelkuli totumfaktumainak illetekessegi korebe. Es megis ebben
az iranyban kell megindulnunk, ha nem akarjuk elveszteni minden
kapcsolatunkat a jovovel. Alternativainkat nem kitalaljuk, hanem
keszen talaljuk. Remelhetjuk, hogy menet kozben felbukkannak ujak
is, de ehhez elore kell neznunk, lelkesen, ironikusan vagy
gyanakodva.)
Ket forrasbol bugyoghatnak az ellenerzesek a NATO-val szemben. A
pacifista viszolygast nem hessenthetjuk el, mint valami pimasz
legyet. Az apoloknak es a hadirokkantaknak - tehat mindazoknak,
akik ezt a nyilvanos valaszt kipreselik belolem - eletrajzukbol
kikovetkeztetheto okuk van ra, hogy utaljak a katonai
szervezkedes minden formajat - es Kelet-Kozep-Europa minden
erzekeny polgaraban lappang egy apolo vagy/es egy hadirokkant.
Szazadunkban kizarolag vesztes katonai tombokhoz tartoztunk, es
kegyetlenul megbuntettek ujkori tortenelmunk legszebb
pillanataert, amikor is kikialtottuk semlegessegunket. A vadon
farkastorvenyei kozt semlegesseget ahitani: erkolcsileg
felemelo erzes. Boldog lennek, ha atadhatnam magam neki. Csakhogy
ez a semlegesseg ma egy olyan nemzet fogalomkorebe zarna be, mely a
Magyar Ugar CSoro Alapitvany kezdobetuibol rakta ossze szent
kegyhelyenek, Mekkajanak a nevet.
A NATO-ellenesseg masik, vegzetesebb kozpontja ugyanis a szukagyu
nacionalizmus. Sajat frazisaikba belebutulo politikusok a nemzetet
feltik az integracio minden formajatol. Holott a nemzet mar
regota csak tortenelmi kepzodmenykent es kulturalis
fogalomkent letezik. Nemzetgazdasag? Magyarorszag exportjanak 70
szazaleka mar most multinacionalis vallalatok buzgalmanak
eredmenye. Regi futballsztarjaink nemzeti hosok voltak - a maiak
internacionalis arucikkek lennenek, ha tudnanak focizni. A penz,
az aru es az informaciok nem ismerik az orszaghatarokat. Az
integracio a valosagban is attetszove varazsolja oket.
Letunoben van a nemzetallamok napja. Kelet-Kozep-Europaban
egyebkent csak a kozos NATO- es EU-tagsag iktathatna ki
vegkepp a lelkekbol a hatarkonfliktusokat. Es az europai
integracio kozbulso lepcsofok csupan ebben a folyamatban. A
NATO - a Szovjetunio nyomaszto tulerejet ellensulyozando - mar
megalakulasakor, 1949-ben betelepitette Europaba Amerikat. Europa
es Amerika gazdasagilag is egymasra utalodik majd, ahogy Azsia
felol felelmetesen felerosodik a kihivas. Az "euroatlanti"
kifejezes jelzi, hogy mar a foldreszek is integralodnak. Ez lehet
- ismetlem - egy lidercnyomasos fejlodes kezdete, ha nem
fekezheto meg az a gatlastalan tendencia, mely a tarsadalmat
egymastol egyre tavolabbra penderulo kasztokra tepi szet; de az
sem zarhato ki, hogy - Jozsef Attila mertektartoan optimista
kifejezesevel elve - "finomul a kin", ahogy elobbre hatolunk e
megjosolhato folyamat megjosolhatatlan valaszutjain at. Az
integracioval jaro kockazat tehat oriasi. Ebben kulonbozik a
nemzeti profetak koncepcioitol, akik kulonfele
terminologiakat hasznalva megis mind a magyarsagteljesitmeny
felfokozasaval ohajtanak maguk ala gyurni a gazdasagi es
civilizatorikus fejlodes vilagot atfogo torvenyeit. Az o
torekvesuk teljesen kockazatmentes - felulkerekedve
zuhanorepulesre kenyszeritenek az orszagot, erre merget
vehetunk.
|
| + - | Nepszavazasi kezdemenyezes: Szabad a gazda (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
No nem! Azt mar nem! Az anyafoldet, azt nem adjuk! Nem eleg, hogy
kulfoldieknek adtak a nemzeti ipart, a nemzeti kereskedelmet, a
bankjainkat es meg a strategiai energiaszektort is? Itt az ideje,
hogy megalljt parancsoljunk; a termofoldunkbol egy hantot, egy
rogot se kaphatnak!
Miert is? (Pontosabban: miert se?) Tenyleg, miert? Ervek
(eszervek!) pro es kontra, aminek alapjan merlegelhetnenk es
megfontolt velemenyt formalhatnank? Ugyan! Itt-ott tortenik csak
bagyadt emlites a foldarak spekulacios felhajtasarol, s
ezaltal szegeny magyarok gaz kulfoldiek altal valo
kizsakmanyolasarol, tovabba az elelmiszerarak ennek betudhato
radikalis emelkedeserol. Am ez is csak ugy fel kezrol. Az -
ugy tunik, most mar a teljes politikai palettat felolelo -
ossznemzeti szittya felbuzdulas korusa szerint a kulfoldiek
esetleges foldtulajdonlasa oly nyilvanvalo veszely a nemzetre,
mint "az torok afium", engedelyezese feler egy hazaarulassal.
Nem is mer nyiltan mellette ervelni senki; a sardobalas inkabb
akorul folyik, hogy a hatalom vajon mindent megtesz-e eme szornyu
tragedia elkerulesere, vagy pedig a tarsas vallalkozasok
(valojaban a szovetkezetek) foldtulajdonlasa erdekeben rest
hagy a vartan, amelyen keresztul a becstelen szandeku idegenek
esetleg beszivaroghatnak.
Hiszti helyett
A patoszt eddig is kedvelo, a minden piszlicsare ugyet nemzeti
sorskerdeskent talalo politikai mozgalmak viselkedese legalabb
nem meglepo, ujabban azonban a liberalisok is csatlakoztak a
dalardahoz. Marpedig a magantulajdon ilyen jelentos korlatozasa
elegge utkozik a liberalizmus alapdoktrinaival ahhoz, hogy
legalabbis alapos erveket kelljen produkalni e korlatozas
igazolasara. Ha ugyanis valaki veszi a faradsagot, es csak egy
picit is elgondolkodik az ugyon, azonnal rajon, hogy a dolog nem
irhato le a jo magyarok es rossz kulfoldiek kenyelmesen
egyszeru erdekkonfliktusakent, ahol a torveny feladata
nyilvanvaloan a jol atlathato magyar erdekek vedelme. Hiszen a
kulfoldiek foldveteli tilalma nem csak (sot elsodlegesen nem)
magukat a kulfoldieket sujtja. Egy adasvetelhez mindig ket fel
kell: aki veszi es egy masik, aki eladja. A potencialis vevok jo
reszenek - mi tobb, ha fizetesi kepesseguk es keszseguk
szerint tekintjuk oket, akkor jobbik reszenek - a kizarasaval a
tilalom azoknak a magyar birtokosoknak a sajat tulajdonukkal valo
rendelkezeset korlatozza, akik jo aron szeretnek eladni a
foldjeiket. Marpedig koztudottan ok is e nemzet testehez
tartoznak.
Nem kizart persze, hogy a hiszteriaig fokozott busmagyar
erzelmeket felreteve es a letezo tenyleges pro es kontra
erveket szamba veve meg mindig az jonne ki, hogy bizonyos
korlatozasok celszeruek. Vegul is Europaban szamos olyan
orszag van, ahol szinten nem lehet csak ugy ukmukfukk barkinek
foldet venni. Az alabbiakban megprobaljuk roviden osszefoglalni a
kulfoldiek foldvasarlasanak a magyar erdekeltekre valo
varhato hatasat: a dolog korantsem tunik olyan tragikusnak.
Kategoriak
Mindenekelott lassuk be, hogy a kerdesben a magyar allampolgarok
kulonbozo csoportjainak erintettsege nagyon eltero: igy a
nemzetre, a nemzeti erdekekre valo kvalifikalatlan hivatkozas, mint
maskor is oly gyakran, a demagogia hatarait surolja. Az alapos
elemzeshez legalabbis ket reszre kell osztanunk magunkat:
olyanokra, akiknek nincs termofoldjuk, s foldet sem most, sem a
kesobbiekben nem ohajtanak sem eladni, sem vasarolni. Nevezzuk
oket kozvetetten erintetteknek. Nem ketseges, hogy ok alkotjak a
tarsadalom elsopro tobbseget - meg a mezogazdasagban dolgozok
jelentos resze is idetartozik, hiszen kozuluk sem mindenki
birtokoskent el a foldbol. Kozvetlenul erintetteknek fogjuk
nevezni azokat, akik termofold-tulajdonosok, vagy a jovoben foldet
akarnak vasarolni. Letszamukat tekintve ok nem lehetnek nagyon
sokan, a tobbi allampolgarhoz kepest nagysagrendekkel kevesebben
vannak. Ne feledjuk, nem akarmilyen foldrol, nem hazhelyrol,
telekingatlanrol, kiskertrol stb. van szo, ilyeneket vasarolhatnak
kulfoldiek ma is (rossz nyelvek szerint persze csak akkor, ha a helyi
polgarmester altal kirott, csak kulfoldiek altal fizetendo,
valtozo elnevezesu es valtozo osszegu dezsmat megfizetik, de
ezt most hagyjuk), hanem kifejezetten mezogazdasagi muvelesre,
gazdalkodasra szolgalo foldrol. A nyugdijas hobbikerteszek,
hetvegi szolosgazdak es hasonlo, a mezogazdasaghoz lelkileg
kotodo emberek tobb szazezresre, esetleg -milliosra becsult
tomeget nem soroljuk a kozvetlenul erintettek koze. Viszont
ideszamitjuk azokat, akik a kozos gazdasagok foldjeinek
szetosztasakor karpotlassal vagy barmi mas uton akarmekkora
termofoldhoz jutottak, meg akkor is, ha varosban elnek,
foldjuket berbe adjak, es meg megnezni sem mentek ki soha. A
kozvetlenul erintettek letszama tehat nagysagrenddel kisebb. Ezt
azert celszeru kulon hangsulyozni, mert egy a kerdesben
esetlegesen kikenyszeritett nepszavazas kimenetelet egyszeruen
letszamaranyuknal fogva a kozvetetten erintettek allaspontja,
tehat azoknak az embereknek a velemenye fogja eldonteni, akiknek
nincs foldtulajdonuk, es nem is akarnak ilyet. Izles dolga, hogy
ezt valaki helyesli-e, vagy sem, a tenyt magat mindenesetre
celszeru fejben tartani.
Ha
Allampolgarkent a tenyleges es potencialis foldbirtokosok egyben
kozvetetten is erdekeltek, am ez forditva termeszetesen nem igaz,
kezdjuk tehat az elemzest a torveny altal kozvetlenul
erintettekkel. Az o erdekeik nemhogy nem egysegesek, de az egesz
kerdesben itt, a szinmagyarok kozott huzodnak az igazan mely
erdekellentetek. A kulfoldiek szabad reszvetele a hazai
foldforgalomban (ami termeszetesen itt csak hipotetikus
gondolatkiserlet, hiszen a kormany koti az ebet a karohoz, hogy
errol szo sem lehet) a kozvetlenul erintettek koreben ketfele
modon teremtene konkurenciat: vevokent a foldpiacon es
eladokent a mezogazdasagi termekek piacan, ha a megvett foldon
tartosan gazdalkodni akarnak. Tekintsuk eloszor az elso
problemat.
Ha kulfoldi tokeeros vevok jelennenek meg a foldpiacon,
raadasul olyanok, akik a hazainal lenyegesen magasabb foldarakhoz
vannak szokva, akkor, s ebben mindenki egyetert, viszonylag gyorsan
felhajtanak a hazai foldarakat. Az azonban korantsem olyan
nyilvanvalo, hogy ez ugy altalaban rossz nekunk. Eleg csak
megforditani a kerdest: kinek jo az, ha a termofold nem er egy
fabatkat sem? Vagyontargyaink ertekenek emelkedese altalaban
jo nekunk. A reszvenyarak emelkedesenek peldaul mindenki
orulni szokott. Anelkul persze, hogy az anyafoldet egy lapon
mernenk emliteni holmi vacak reszvennyel, az objektiv eladoi es
vevoi, kistulajdonosi es nagytulajdonosi erdekellentetek
meglehetosen hasonloak valamennyi vagyonpiacon, arrol mar nem is
beszelve, hogy a BUX-index lelkesedessel udvozolt szarnyalasat
eppugy a kulfoldi kereslet idezte elo, ahogy csak massziv
kulfoldi kereslet tudna jelentos foldaremelkedest is okozni.
Azok a foldtulajdonosok peldaul, akik sem eladni nem akarjak
foldjuket, sem ujabbat nem akarnak venni, rovid ido alatt igen
nagy vagyongyarapodast konyvelhetnenek el. Ez akkor is igen hasznos
volna nekik, ha a belathato jovoben nem akarnak azt keszpenzben
realizalni. A nagyobb foldertek automatikusan hitelkepesebbe
tenne oket, konnyebben es olcsobban jutnanak tokeforrasokhoz,
enyhulne tehat az egyik leggyakrabban emlitett gondjuk. Amig a
fold erteke olyan alacsony, amilyen most, addig a beindulo
foldhitelintezetek nem fognak komoly jelzalog-hitelezesbe kezdeni.
Meg nyilvanvalobb nyereseget konyvelnenek el azok a (magyar)
tulajdonosok, akik a mar megnovekedett aron adnak el a foldjeiket,
ezt nem is kell reszletezni. Biztosan lennenek persze olyanok is,
akik meg olcson, a folyamat elejen elkotyavetyelnek birtokukat -
mar elore lehet erzelmes torteneteket gyartani a szegeny,
tudatlan emberekrol, akiket csalard modon olcson kiforgattak
ertekes vagyonkajukbol (ertsd: akik kisebbet kaszaltak Arpad
oroksegebol, mint azok, akik tudtak varni); de hat ott, ahol
elado es vevo szabadon allapodik meg az arban, ott az bizony nem
mindig a "tarsadalmi igazsagerzetnek" megfeleloen alakul. A
kozmuvek elkotyavetyelese es mas, a nemzeti vagyon olcso
kiarusitasakent aposztrofalt privatizacios akciokkal valo
parhuzam itt igencsak megteveszto volna. Ott valoban arrol volt
szo, hogy az allam jol vagy rosszul, de a mi villamos eromuvunket
adta el, a koztulajdonban mindnyajan erdekeltek voltunk. Itt viszont
az tortenik, hogy egy foldtulajdonos eladja az o sajat foldjet.
Az egyertelmu vesztesek azok lennenek, akik rovid vagy esetleg
kozeptavon es foleg a mai alacsony arakon akarnak foldet
vasarolni. A potencialis vevok bizton szamithatnak arra, hogy a
mai foldtulajdonosok egy jelentos resze (tonkremeno
kisgazdalkodok, birtokukat elsosorban vagyontargykent kezelo es
gazdalkodni nem szandekozo karpotoltak es meg sokan masok)
viszonylag rovid idon belul eladni szandekoznak vagy
kenyszerulnek foldjeiket. Akik erre spekulalnak, azokat nyilvan
nagyon zavarja a penzes versenytarsak jelenlete, s valahol itt lehet
a kulfoldiek foldtulajdonat ellenzo erdekek kemeny magja. Persze
az utan, hogy ok olcson mar megvettek, amit meg akartak venni,
akar emelkedhet is a fold ara. Az o erdekeiket nemzeti erdekkent
megjeleniteni azonban mar csak azert is furcsa, mert ez esetben a
potencialis eladok is magyar allampolgarok.
Gondolkozzunk, magyarok!
Fontos ramutatni, hogy a kulcskerdes nem az aremelkedes tenye,
hanem a sebessege. Az mindenki elott nyilvanvalo, hogy
Magyarorszag nyugati integraciojaval, mint annyi minden mas, a
fold ara is igazodni fog az europai normahoz. Mire ez
bekovetkezik, addigra a kulfoldiek foldvasarlasi tilalmat is el
fogja fujni a szel, az egesz kerdes ad acta kerul. Sokan - es
gyakran a legjobb szandekkal - eppen ezert tamogatjak ideiglenes
jelleggel a kulfoldiek kizarasat. Attol felnek ugyanis, hogy a
nagypenzu kulfoldieket kifejezetten az alacsony ar vonzana; nem
gazdalkodok, hanem spekulansok jonnenek, akik, mihelyst emelkedik
az ara, rogton tovabbadnak a foldet.
Az arak idobeli valtozasabol elo spekulanst nalunk divat
utalni; a kozgazdasagtan elmelete valamivel megbocsatobb, nekik
is szorit helyet a lenyeges gazdasagi szerepet betolto aktorok
kozott. De meg hazai ertekrendunkben sem vilagos, hogy ha a
problema a spekulacio, akkor miert csak a kulfoldi spekulans a
rossz ember, es mint ilyen, korlatozando? Mert az gazdagabb, es
ezert ki fogja szoritani a kispenzu hazai spekulansokat, ertsd:
tobb penzt fog adni a foldjuket eladni szandekozo magyaroknak,
mint a szegeny magyar spekulans? Vagy a spekulacio a magyartol
idegen, s az elozo bekezdesben emlitett, olcso
foldfelvasarlasban erdekelt magyar felek kivetel nelkul
joravalo gazdalkodok? Esetleg a spekulacios nyeresegek magyar
kezben valo tartasahoz fuzodik nemzeti erdek? Ezt is lehet
mondani, de ezzel nem fer ossze a patosz. Az sem vilagos, hogy a
gyors aremelkedeshez valoban szukseg volna-e nagymerteku
kulfoldi tulajdonszerzesre, vagy kisszamu uzlet es a
kulfoldiek potencialis jelenletenek tudata mar eleg volna-e az
arak megugrasahoz. Marpedig az arnyereseg magyarok es
kulfoldiek kozti megoszlasaban ennek nyilvan nagy szerepe lenne.
Nehez es elemzesre varo kerdesek ezek, am a foldtorveny
modositasa koruli vitat korullengo nemes patosz meg puszta
felvetesuket sem teszi lehetove, nemhogy megvalaszolasukat.
Egy ujabb szempont
Es mi a helyzet azokkal a kulfoldiekkel, akik gazdalkodni
akarnanak Magyarorszagon szerzett birtokaikon? Serul-e nemzeti
erdek azaltal, hogy ok versenyezni fognak a magyar gazdakkal az
agrartermekek piacain? Ilyesmit is lehet hallani. Ok ugyanis
gazdagabbak - tokeerosebbek -, gazdasagaikat esetleg jobban fel
tudjak szerelni, tobb penzuk lesz gepre, mutragyara, s igy a
termekpiacokon folyo versenyben kiszorit(hat)jak a magyar
gazdakat. Az, hogy az erintett gazdak szamara ez kinos
(esetenkent akar tragikus), az nem kerdes. Az mar sokkal inkabb,
hogy e ponton az erintett magyar gazdak es Magyarorszag erdekei
tokeletesen egybeesnek-e. Ha a fejlettebb es hatekonyabb, illetve a
kevesbe fejlett es alacsonyabb hatekonysagu erdekellentete nem
a kulfoldi es magyar kozott huzodo hatarvonallal lenne azonos
- ez esetben sajnos ez a helyzet, legalabbis ez a velelem es
felelem - akkor nem is lenne semmifele problema, hogy a gazdasagi
verseny altalaban pozitivnak tekintett hatasairol egy nemreg meg
szocialista orszagban ne is beszeljunk. (A cehes ipart is elmosta a
gyaripar kialakulasa es a technikai fejlodes, s fogyasztokent
ezen csak nyertunk.)
Tudjuk persze, hogy a mezogazdasagbol elok szamara a
gazdalkodas nem egyszeruen munka, hanem eletforma. Szo sincs
arrol, hogy negligalni kivannank az itt szoba joheto specialis
szempontokat. Pusztan arrol van szo, hogy a "nemzet erdekere"
hivatkozni itt sem egyertelmu: a lakossag tobbsegenek
fogyasztokent az az elemi erdeke, hogy fejlett es hatekony
uzemekben s ezert olcsobban allitsak elo az altala vasarolt
elelmiszereket - s ez fuggetlen attol, hogy azt magyar tulajdonban
levo foldon vagy kulfoldiek altal birtokolt foldon tettek-e.
Azt a feltevest pedig, hogy a kulfoldi tulajdonosok majd valami
helytelenseget fognak muvelni a birtokukba kerult termofolddel,
nyugodtan kizarhatjuk. Epeszu kulfoldi gazdalkodo ugyan miert
hasznalna a termofoldet alapvetoen masra, mint amit egy magyar
gazda tenne vele? Nem kell tartanunk az anyafold
elsivatagosodasatol es hasonloktol. E tekintetben a helyzet
valoszinuleg meg sokkal jobb is, mint a privatizalt ipari
uzemekkel volt, amelyekbol (allitolag) sokat csak azert vettek
meg, hogy aztan bezarjak. Az allami hatosagoknak a
foldteruletre vonatkozoan sokkal kiterjedtebb jogositvanyai
vannak, eloirhatnak muvelesi kenyszert, mi tobb, a mar letezo
kornyezetvedelmi eloirasokon keresztul meghatarozhatjak az
alkalmazhato muvelesi modszerek, a felhasznalhato mutragyak
es novenyvedo szerek koret stb. Ehhez kepest peldaul egy
kulfoldi tulajdonban levo magyar sorgyarban szinte azt csinal a
tulajdonos, amit akar. Am mit tesz isten, az ilyenekben megis
kivetel nelkul sort gyartanak.
Kozvetetten erdekeltek
Az utobbi ket bekezdes mar at is vezet a lakossag azon
tobbsegben levo csoportjaihoz, amelyek az egesz foldugyben mint
a mezogazdasagi termekek fogyasztoi erintettek, s amelyeket epp
ezert a korabbiakban kozvetetten erdekelteknek neveztunk.
Gazdasagi erdekeiket tekintve ezeket az embereket akkor sujtana a
kulfoldiek foldvasarlasanak engedelyezese, ha - mikent az
ellenzok azt axiomakent emlegetik - a foldarak emelkedese az
elelmiszerarak szamottevo es gyors emelkedesehez vezetne. Az
elelmiszerarak persze ketsegkivul nem csokkennenek, am hogy
pusztan a fold ara meghatarozo jelentosegu volna az
elelmiszerarakra ugy altalaban, az erosen ketseges. Az ezt a
nezetet hangoztatok semmifele szamitast nem prezentaltak eddig.
A kulonbozo elelmiszerek igen eltero foldigenye, az
agrartermeles raforditasaiban szereplo nagyszamu egyeb
tenyezo lete, az allami szabalyozas, a piac es foleg az
importvedelem szabalyai mind-mind szamitanak: a fold ara
mindossze egy a sok szaz egyeb kozott. Arrol nem is beszelve,
hogy a gazdak a legtobbet eppen arrol panaszkodnak, hogy a bolti
elelmiszerarak a feldolgozok, kereskedok es egyeb resztvevok
manipulacioi miatt oly magasak, azok az o eladasi araiktol
teljesen elrugaszkodtak - akkor viszont koltsegeiket sem igazan
tukrozhetik. Mas kerdes, hogy ezt a termelok sajat sanyaru es
kiszolgaltatott helyzetuk igazolasara szoktak ervkent felhozni;
de ha ez akkor igaz, ugy most is annak kell lennie. A bolti
elelmiszerarak alakulasaban a mezogazdasagi termelok koltsegei
csak nagyon kozvetve tukrozodnek, ezek egyikenek megoly jelentos
emelkedese sem lehet tehat olyan tragikus. Jelentkezhetnek tovabba
ellenhato, koltsegcsokkento tenyezok is, egyebek mellett eppen
a kulfoldi gazdak altal teremtett verseny kovetkezmenyekent.
Nehezebb a helyzet a nem gazdasagi, ha ugy tetszik, erzelmi
ervekkel. A dolog termeszetenel fogva ezekrol csak igen
pontatlanul lehet beszelni, am az joggal felvetheto, hogy vajon a
magyar lakossag tulnyomo resze szamara olyan alaperteknek
szamito dolgoknak, mint a hazahoz, az anyafoldhoz valo
ragaszkodas, mi kozuk ahhoz, hogy egyes folddarabok milyen nevre
vannak bejegyezve a telekkonyvben. Nemzeti szimbolum-e a fold
tulajdonjoga? Olyasmi-e tehat, mint peldaul a Szent Korona, amelynek
eladasa ellen e sorok szerzoje is koromszakadtig tiltakozna meg
akkor is, ha netan derek, igaz magyar maganembernek akarna valaki
eladni. Ez iranyu ertekvalasztasa tehat mindenkinek maganugye;
arrol van csupan szo, hogy ki-ki tisztazza maganak es magaban a
dolgot, mielott elmenne nepszavazni. Az viszont igen sajnalatos
lenne, ha a hazaszeretetre, az anyafoldhoz valo ragaszkodasra es
hasonlo nemes erzelmekre valo demagog hivatkozassal jutnanak
egyesek olcson foldbirtokhoz.
Pete Peter
Barmi aron
"Gyakorlatilag mindenki alairta a kerdoivet, akinek a kezebe
adtuk" - helyzetjelentett hetfon az MDF egyik vezeto politikusa,
amikor a foldugyi nepszavazas kampanyanak allasarol
erdeklodtunk a part haza tajan. Nem mondta, csak sugta, hogy a
nem hivatalos osszesitesek alapjan a het vegere siman
osszeszedhetnek szazezer alairast, pedig epphogy csak
elkezdodott a szervezes. Ez pont a fele annak, ami a tervezett
alkotmanymodositas alapjan a nepszavazas kotelezo
kiirasahoz kell.
A valasztasok elott alig tobb mint fel evvel nehez eldonteni,
hogy szakmai vagy politikai ervek dominalnak-e a termofoldrol
szolo torveny modositasarol az ellenzek es a kormanyoldal
kozott kirobbant, egyre hevesebb vitaban. Azt mindenesetre nem art
elorebocsatani, hogy a kormany javaslata is kompromisszum
eredmenye, hiszen az SZDSZ-bol sokan feleslegesnek tartjak azt, hogy
barmilyen korlatot allitsunk a termofoldre ahitozo befektetok
elott, legyenek azok magyarok vagy kulfoldiek. Ezt azonban a szabad
demokratak - jobb meggyozodesuk ellenere, a tomeghiszteria
elkerulese vegett - nem fogjak partallaspont szintjere emelni,
marad tehat a kormanyjavaslat tamogatasa. A SZDSZ szakertoi
szerint egyebkent alvitarol van szo, hiszen nem a termofold
tulajdonosain fog mulni, mi lesz a mezogazdasaggal. Tulajdonkeppen
az "aze a fold, aki megmuveli" elvet tuzik zaszlajukra, ami
1997-ben igy hangzik: aze legyen a fold, aki dolgozik rajta.
Urugyek
A kifogasat diplomatikusan mar jo elore bejelento ellenzek fo
fogodzoja, hogy a kormany, mikozben igeretet tesz a kulfoldi
cegek es maganszemelyek tavol tartasara a magyar foldtol,
tulajdonszerzesi lehetoseget biztosit a hazai gazdasagi
tarsasagok szamara. Ezzel pedig kozvetve - vagy akar
kozvetlenul (pillanatnyilag ez az adaz ertelmezesi vitak
targya) - megnyilik az ut a kulfoldi erdekeltsegek elott.
Az MDF es a FKgP szamara, ahogyan mondjak, "nemzeti kerdes", hogy
magyar fold ne kerulhessen kulfoldiek tulajdonaba. Ez mind szep,
csakhogy a jelenlegi kormany tajekoztatasa szerint az elozo
rezsim idejen tobb ezer kulfoldi allampolgar mintegy 50 ezer
hektar termofoldtulajdont szerezhetett - s a volt
kormanypartoktol ezt egyelore meg nem cafoltak. (Ebbe raadasul
nem tartoznak bele a zsebszerzodessel lenyult, az elobbi adatnal
joval nagyobb nagysagrendu teruletek. Peldakent hozhatok fel
azok a hiresztelesek, hogy a Kisalfold felen mar nyugatiak
kontojara erik a magyar buza.)
Az MDF eseteben a szakmai erveket a politikai elemzes soran felre
is tehetjuk, hiszen a parlamenti kuszob elereseert kuzdo
partnak nyilvanvaloan minden kapaszkodora szuksege van ahhoz,
hogy egy-egy tizedet felfele haladjon a nepszerusegi listan. A
foldkerdesben pedig viszonylag konnyen lehet ervelni: a haza nem
elado. Az MDF-ben egyebkent olyannyira komolyan veszik az akciot,
hogy a part parlamenti kepviseloinek bizonyos szamu szavazat
begyujtese pluszpontot jelent a majdani orszagos es megyei listak
osszeallitasakor.
Csapda
Medgyasszay Laszlo, az MDF orszaggyulesi kepviseloje tavasszal
napirend elotti felszolalasaban tudatta a kormannyal, hogy
amennyiben az benyujtja a tervezett torvenymodositast, az MDF
nepszavazas kezdemenyezesevel veszi elejet a dolognak. A
kisgazdapart elbol csatlakozott a kampanyhoz, s a Fidesznek sem
volt mas valasztasa.
A fideszeseknek rossz es meg rosszabb megoldasok kozul kellett
valasztaniuk, amikor az MDF meghirdette a kampanyt. A tavolmaradast
hatekonyan megindokolni szinte lehetetlen feladat lett volna. Az MDF
mint vart szovetseges helyett a kormany allaspontjahoz akar
csak egy centimeterrel kozeledni, ellentmondott volna - legalabbis a
nyilvanossag elotti - szovetsegi politikajuknak. Raadasul a
partvezetok utobbi idokbeli nemzeti radikalis retorkodasa is
alapjaiban valt volna hiteltelenne a megcelzott szavazobazis
szemeben. (Hogy a Fidesz miert ezzel akar szavazatokat szerezni, az
maradjon az o titkuk.) Van azonban ket olyan momentum is, amely okkal
tehette ovatossa a Fidesz-vezerkart. Kielezett politikai
kerdesekkel kapcsolatban a part az 1993-as tarsadalombiztositasi
valasztasok, illetve a szinten 1993-as nyugdijugy ota nem is
probal racionalis ervekkel meglepetest szerezni. (Emlekezetes,
hogy a part kepviseloi - egyedulikent a parlamentben - mindvegig
elleneztek a szakszervezeti tb-onkormanyzatok felallasat, s
kesobb ugyanigy a - fedezet nelkuli - nyugdijemeles ellen
emeltek fel a szavukat; lepeseikre - kivalt utobbi akciojukra -,
politikai ellenfeleik eroteljes kozremukodese reven is,
tobbpontos nepszerusegvesztes volt a kozvelemeny valasza.)
Alighanem ezert van az, hogy a Fidesz vezeto politikusai
ertesuleseink szerint nem fogadtak el a part agrarszakertoinek
es egyes tanacsadoinak a javaslatat, miszerint a kampanyba nem
celszeru a partnak belemenni. A termofoldtulajdon kerdese
tudniillik nem az a tema, amivel kapcsolatban a Fidesznek erdekeben
all felkorbacsolni a kozvelemenyt, hiszen az jellegebol
adodoan inkabb a kisgazdak, illetve a kizarolag nemzeti
radikalis demagogiaval operalo politikai erok kampanyat
erositi. Mas kerdes, hogy emellett a termofold
tulajdonszerzeset korlatozni, egyfajta szovetkezetesitest
eroltetni nem illik a part eredeti profiljaba.
Kampanyfogas
Csakhogy a Fidesz, amely nagy kockazattal jaro akciok nelkul
folyamatosan novelte tamogatottsagat 1994 ota, 1997 masodik
feleben mar nem engedheti meg maganak, hogy csupan reszese legyen
egy kampanynak. Ezert javasoltak a NATO-nepszavazassal
kapcsolatban azt, hogy az ne velemenynyilvanito, hanem ugydonto
legyen. Orak alatt el is ertek a kivant celt: a kormany
nyilatkozatban tiltakozott, amire persze ujabb nyilatkozattal lehetett
felelni, s kisvartatva az SZDSZ is tamadasba lendult - ez pedig ma
mar joszerivel ajandek a Fidesznek.
A nepszavazasi kampany az ellenzek szamara megoldhat egy
meglehetosen nehezen kezelheto problemat is. A
NATO-nepszavazassal ugyanis az azt tamogato ellenzeki partok
akarva-akaratlanul a kormanyzat moge terelik a
valasztopolgarokat. Hiszen mondhatjak, hogy az MDF-kormany idejen
kezdodtek meg a targyalasok, es ma is minden part egyutt dolgozik
a csatlakozasert, meg azt is hajtogathatjak, hogy ha mas lett volna
kormanyon, akkor is meghivtak volna Magyarorszagot. Mindez hiaba
igaz akar, ha a szavazas pillanataban Horn Gyula lesz a
miniszterelnok, aki nagy valoszinuseggel meghato beszedekben
fogja kerni az orszag tamogatasat a kozos ugy erdekeben. A
kormany szandekat megerosito nepakarat, megmozdulas olyan
lenduletet adhat a kormanyzo partoknak, amivel - ha ugyesek -
atlaviroznak a kovetkezo gyozelembe. Ezt igy gondoljak
ellenzeki oldalon is, s eppen ezert velik ugy, hogy e lenduletet
valamelyest gyengitheti egy a kormany szandekaval szemben
inditott kampany. Azt a verziot ugyanis nem zarhatjuk ki, hogy az
emberek tobbsege - ha nem is ugyanolyan aranyban - mindket
kerdesre igennel szavaz, tehat menjunk be a NATO-ba, es se
kozvetve, se kozvetlenul ne szerezhessenek kulfoldiek
termofoldtulajdont Magyarorszagon. Vagyis innen nezve a
hangulatkeltes a lenyeg, barmi aron.
A vita mindenesetre arra jo lesz - s mar vannak is erre utalo jelek
-, hogy a mai mederbol atcsorogjon abba a csatornaba, ahol
egyesektol hamarosan megint megtudhatjuk, ki az igazi magyar, meg hogy
ki tartja szem elott a nemzet erdekeit, es ki akarja kijatszani az
edes anyafoldet a hataron sorakozo karvalytokenek. De szep is
lesz. 1994 ota ugyis alig-alig hallhattunk ilyeneket.
Gyorgy Bence
|
| + - | Politikai hirek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
***Mostar: ujjaepul az Oreghid*** Visszaerkezett a
horvatorszagi Okucaniba az SFOR alakulataihoz vezenyelt magyar
muszaki kontingens, amelynek tagjai megvizsgaltak a vilagorokseg
reszet kepezo, 1566-ban epult mostari Oreghid roncsait a
Neretva folyoban. A hidat tobbek kozt a magyar katonak
segitsegevel allitjak helyre; a feladatot neheziti, hogy a negy
eve talalatot kapott es a Neretvaba zuhant hid tobb, egyenkent
20-40 tonna sulyu darabjat egyben kell a folyobol kiemelni. A
magyar Hidepito Rt., amely mar tobb, a tersegben lerombolt hid
ujjaepiteseben is reszt vett, tobb tizmillio forintnyi
ingyenmunkat ajanlott fel a varos vezetesenek.
***A Mol fizet - de nem felelos?*** A Magyar Olaj- es Gazipari Rt.
(Mol Rt.) uzemanyag-szivattyukkal kapcsolatos vizsgalatanak
eredmenye szerint egy regi uzemanyagszallito csovezeteken
keresztul kerulhetett az uzemanyagba a korrozios anyag, amely az
elmult hetekben szamos, eszak-magyarorszagi benzinkutnal tankolo
auto berendezeseit karositotta meg, az esetek tobbsegeben tobb
tizezer forintos javitasi szamlakat okozva. A Mol illetekesei
szerint a csovezetekbol "csak kimutathatatlan mennyisegu
kentartalmu vegyulet kerult a benzinbe. Az Aral benzinkuthalozat
Nemetorszagban vegeztetett vizsgalatai szerint is klortartalmu
vegyulet - amely szerintuk "csak technologiai hiba reven
kerulhetett a benzinbe" - okozhatta az alkatreszek meghibasodasat.
Ennek ellenere az Aral ismet a Mol Rt.-tol vasarol benzint, a Mol
pedig bejelentette: aki szamlaval tudja igazolni vasarlasat, es
autoja benzinszivattyuja elromlott, annak a kart a Mol megteriti.
***Mohi atomeromu: sulyos becsi kritika*** A mohi atomeromu
biztonsaga megfelel a nyugat-europai biztonsagi kovetelmenyeknek -
allitotta az eromu igazgatoja azt kovetoen, hogy a Global 2000
nevu kornyezetvedo szervezet osztrak lapokban megjelentette azt az
osztrak kormanyjelentest, amely a Becstol mintegy 150 kilometerre
1984 ota epulo atomeromu biztonsagat elemzi. A kilenc
szakerto altal meg 1995-ben irt es mostanaig titkos anyagkent
kezelt jelentes szerint egy esetleges mohi baleset Ausztriat a
csernobili katasztrofahoz kepest ezerszeres sugarzassal
fenyegetne, rossz idojarasi korulmenyek hatasara pedig Becset
olyan sugarzas is erhetne, mint amilyen az eromu 18 kilometeres
korzeteben lenne. Az eromu igazgatoja azt allitja: a becsi
szekhelyu Nemzetkozi Atomenergia-ugynokseg megvizsgalta a
keszulo eromuvet, es 87 biztonsagerosito intezkedest
javasolt - azt azonban nem reszletezte, ebbol hany valosult meg. Az
epulo atomeromuben a napokban - a tervezettnel korabban -
megkezdodott a hutorendszer vizprobaja.
***Satoraljaujhely: lezarult az ombudsman vizsgalata***
Satoraljaujhely onkormanyzata "megsertette az
igazsagszolgaltatas biroi monopoliumat, az artatlansag
velelmet, a mozgas szabadsagat es a tartozkodasi hely
megvalasztasanak szabadsagat, valamint a hatranyos
megkulonboztetes tilalmat" - allitja Kaltenbach Jeno
kisebbsegi ombudsman most lezarult vizsgalata utan.
Satoraljaujhely kepviselotestulete egy juniusi ulesen ugy
hatarozott: nemkivanatos szemelyeknek nyilvanit nehany, a
varos eletebe beilleszkedni nem tudo allampolgart, es ennek
erdekeben a varosbol valo elkoltozesuket torvenyes
eszkozokkel tamogatja, illetve megakadalyozza hasonlo szemelyek
Satoraljaujhelyre koltozeset. A tobb emberi jogi szervezet
felhaborodasat kivalto ugy kapcsan Laczko Karoly, a varos
polgarmestere a hatarozatban emlitett - tortenetesen cigany -
csaladok bunozeset genetikai okokkal magyarazta. A polgarmester
az emberi jogi szervezetek felszolitasa nyoman sem volt hajlando
elnezest kerni kijelenteseert. Allitotta ugyanis, hogy pusztan
szerkesztoi manipulacio tortent: az ot megszolaltato
riporternek o nem emlitette a genetikat mint ervet a romakkal
szemben.
***A papa Parizsban*** Parizsi latogatasanak utolso napjan II.
Janos Pal papa mintegy egymillio katolikus hivo elott celebralt
misejen bocsanatot kert a protestansoktol, amiert 1572-ben,
Szent Bertalan ejszakajan katolikus hivok hetvenezer protestanst
gyilkoltak meg. A katolikus egyhazfo boldogga avatta a Sorbonne egy
mult szazadban elt professzorat, es hangsulyozottan
"maganjelleggel" ellatogatott Patrick Lejeune genetikus professzor
sirjahoz is - baloldali korokben ellenkezest valtott ki a
latogatas, a professzor ugyanis a francia abortuszellenes mozgalom
egyik elinditoja volt. A bocsanatkeres kapcsan a papa szot
emelt a vallasi turelmetlenseg ellen es az egyhazak osszefogasa
mellett. Az egyhazfo a katolikus fiatalok vilagtalalkozojanak
vendegekent talalkozott a vilag minden reszerol erkezett 300
ezer fiatal hivo kepviseloivel. Franciaorszagi latogatasa elott
egy francia katolikus lapnak a papa ugy nyilatkozott: az egyhaz az
egesz Nyugaton, igy Franciaorszagban is "hanyatlik a
vallasgyakorlas tekinteteben".
***Ismet hallgatoi demonstraciok osszel?*** Eloszor a
felsooktatasi intezmenyekben, kesobb azonban akar az utcan is
szervezne demonstraciokat a Hallgatoi Onkormanyzatok Orszagos
Konferenciaja (HOOK), amennyiben koveteleseiket nem veszik
figyelembe az illetekesek - jelentette be Skultety Tamas, a
valamikori HOKOSZ utodszervezetenek elnoke. A szervezet
szorgalmazza, hogy jovore legalabb 25 szazalekkal emelkedjen a
hallgatoi normativa, illetve az 1992 ota valtozatlan
jegyzettamogatasi osszeg. A szeptemberi beiratkozasokkal egy
idoben a hallgatok kozott alairasgyujtest indit a szervezet,
es megkeresik a parlamenti partokat, valamint a kormanyfot, a
penzugy- es a muvelodesi minisztert, hogy mielobb targyalasok
kezdodhessenek. Ha javaslataikat nem fogadjak el a megkeresettek,
demonstraciokat szerveznek - mondta az elnok. Az alairasgyujto
iveket "a szolidaritas jegyeben" nemcsak a felsooktatasi
hallgatok, hanem minden allampolgar alairhatja majd.
***Bosznia: allamszakadas?*** A Nyugat mentheti meg a boszniai szerb
allamot a ketteszakadastol - jelentette ki Biljana Plavsic, a
boszniai Szerb Koztarsasag elnoke az egyik jugoszlav televizios
csatornanak adott interjujaban. Tovabbra is robbanasveszelyes a
helyzet Banja Lukaban, ahol az elnokasszonyhoz hu erok ujabb
rendori objektumot foglaltak el, mig a Plavsic altal feloszlatott
parlament elnoke, Dragan Kalinic Paleban azt mondta: a valsagot
bekes eszkozokkel kivanjak kezelni, de nem zarhato ki "mas
megoldas sem". A boszniai szerb kormany Paleban bejelentette, hogy
megszakitja kapcsolatait Plavsic-tyal, ugyanakkor az EBESZ-ben reszt
vevo 54 orszag kepviseloi Becsben rendezett tanacskozasukon az
elnokasszonyt biztositottak tamogatasukrol. Az SFOR helyszinen
tartozkodo eroi ismet megerositettek, hogy meg kivanjak
akadalyozni a ket oldal esetleges osszecsapasat.
***Visegradi csucs - Krakkoban*** A magyar, a lengyel es a cseh
miniszterelnok egyarant fontosnak tartja, hogy a most megindult NATO-
es EU-csatlakozas utan ne alakuljanak ki uj toresvonalak
Europaban - jelentette be Horn Gyula Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel
es Vaclav Klaus cseh kormanyfovel folytatott targyalasai utan. A
miniszterelnokok krakkoi talalkozojukon hangsulyoztak: a harom
orszag nem konkurenciaja egymasnak, epp ellenkezoleg; szamos
teruleten - igy peldaul a haderok modernizalasatol a
jogharmonizacioig - az eddigi egyuttmukodes szorosabbra fuzese
a cel. A talalkozon dontottek arrol, hogy a jovoben a harom
orszag kul- es hadugyi szakertoi rendszeres konzultaciokat
tartanak majd. Horn megemlitette: mindharom orszag erdekelt abban,
hogy Szloveniaval es Romaniaval tovabb fejlesszek az
egyuttmukodest, valamint hogy Szlovakia is mihamarabb teljesiteni
tudja a csatlakozas felteteleit.
***Kuncze: az ellenzek a spekulaciot tamogatja*** A kormany
ertelmetlennek tartja az ellenzeki partok es a Gazdakorok
Orszagos Szovetsege altal kezdemenyezett ugydonto nepszavazas
kiirasara vonatkozo alairasgyujtest a kulfoldiek
termofoldhoz jutasanak megakadalyozasara - all a
Miniszterelnoki Hivatal kozlemenyeben. A kabinet allaspontja
szerint a termofoldrol szolo 1994. evi LV. torveny
modositasa az ellenzeki szandekkal egy iranyba mutat: elosorban
azokat kell foldtulajdonhoz juttatni, akik helyben laknak es
foldmuvelesbol kivannak megelni. Kuncze Gabor belugyiniszter
egy het vegi rendezvenyen ehhez hozzatette: az ellenzeki partok a
magyar fold vedelmenek szlogenjevel tenylegesen a
zsebszerzodesek fenntartasat es a spekulativ foldvasarlasokat
tamogatjak. Az SZDSZ elnoke szerint az ellenzeki partok igazi
celja az, hogy a nepszavazassal olyan cimjegyzekeket szerezzenek,
amelyeket a valasztasi kampany soran kopogtatocedulak
gyujtesehez hasznalhatnak fel.
***Augusztus 20: megemlekezesek*** Magyarorszag ismet eljutott a
Szent Istvan-i kiindulopontra, joggal varhatja meghivasat az
Europai Unioba - mondta Goncz Arpad koztarsasagi elnok a budai
Varban, az augusztus 20-i allami unnepsegen. Az allamfo
hozzatette: ha csatlakozasunk valora valik, le kell mondanunk ugyan
onrendelkezesunk egy reszerol, de beleszolast kapunk Europa
jovojenek alakitasaba. A miniszterelnok Opusztaszeren tartott
beszedeben az EU-csatlakozas datumat az ezredfordulo korulire
tette; Horn szerint az ertelem gyozelme, hogy a szazad vegere a
Karpat-medenceben megbekeles szuletik a nepek kozott. Kovacs
Laszlo kulugyminiszter Budapesten a hataron tuli magyar
szervezetek kepviseloivel talalkozva hangoztatta: a hataron tuli
magyar politikusok mar realisan latjak hazank harom fo
kulpolitikai cselekvesi iranyat, azaz az osszefuggest az
euroatlanti integracio, a joszomszedi kapcsolatok epitese es a
hataron tuli magyarok tamogatasa kozott.
***morze***
***Szeptember 1-jetol tilos*** lesz a gyogyszereket nevukon
reklamozni: csak a hatoanyag nevet emlithetik meg a
gyogyszertarak egy most megszuletett nepjoleti miniszteri
rendelet szerint. Teljesen tilos lesz venykoteles orvossagot,
tovabba oltoanyagot es drogtartalmu termeket reklamozni.
***A Reformatus Vilagszovetseg*** napokban befejezodott
nagygyulesenek zaronapjan a resztvevok nyilatkozatban emeltek
fel szavukat tobbek kozt a nemzeti es etnikai kisebbsegekkel
szembeni igazsagtalansagok ellen.
***Tizenhet nemet rendor*** all egy berlini birosag elott:
egyebek mellett azzal vadoljak oket, hogy rendszeresen es sulyosan
bantalmaztak tuntetoket es letartoztatottakat beveteseik soran
az utobbi evekben.
***Alairtak*** a Kereskedelmi es Hitelbank privatizacios
szerzodeset: a bank tiz szazalekat megtestesito egymilliard
forintos reszvenypakettert 30 millio dollart fizetett egy
belga-ir konzorcium; ev vegeig a K&H tobbsegi kulfoldi
tulajdonba kerul.
***A szlovakiai ellenzek*** megemlekezest tartott a Varsoi
Szerzodes csapatai 1968-as bevonulasanak emlekhelyein. A szonokok
szerint a bevonulas is azt tamasztja ala, hogy Szlovakianak eros
szovetsegesekre van szuksege - azaz mielobb csatlakoznia kell a
NATO-hoz.
***Ukran-amerikai hadgyakorlat*** kezdodott a Krim-felszigeten
Torokorszag, Bulgaria, Gruzia es Romania reszvetelevel. A
gyakorlatot elesen biralta Oroszorszag.
***Egymillional is tobb*** a hazi szunyog altal terjesztett,
jarvanyos agyhartyagyulladast okozo virussal fertozottek szama
Romaniaban - a kozeljovoben hatmillio fertozes varhato;
tavaly otszazan haltak meg e betegsegben Romaniaban.
***Kulfoldi segitseget var Albania*** az Olaszorszagba menekult
albanok hazatelepitesere. Az alban belugyminiszter szerint a
menekultek visszafogadasa elott munkahelyet es lakast kell
teremteni nekik kulfoldi hitelekbol.
***oko***
***A paksi atomeromu*** leallitott 3. blokkjanak
kenyszerpihenojet legalabb egy hettel meghosszabbitja, hogy az
ujabb ellenorzes soran ismet rendellenesseget talaltak a
nehany nappal korabban muszaki hiba miatt automatikusan leallt
blokkban. A reaktor allasa napi 40 millio forint veszteseget okoz.
***Az amerikai energiaugyi miniszterium*** egy villamos aramot
termelo atomeromuben akar helyet berelni az atomfegyverekhez
szukseges tricium eloallitasara. Mivel a katonai celu
eromuveket 1988-ban eloregedes miatt bezartak, nem tudjak honnan
potolni a tizenket ev felezesi ideju izotopot.
***Kelet-Kinaban*** mar 100 fole emelkedett a Winnie nevre
elkeresztelt tajfun aldozatainak szama. A szelvihar 11 oran
keresztul tombolt, tobb tizezren maradtak hajlek nelkul. Tajfun
pusztitott Tajvanon es a Fulop-szigeteken is: mintegy 80 ember
vesztette eletet.
***Emberevo medvek*** garazdalkodnak az orosz Tavol-Keleten:
Habarovszk kornyeken az elmult napokban ket embert is megoltek.
Vadaszok egy peldanyt kilottek a feltetelezhetoen 4 tagu
medvecsapatbol, a helyi lakossagot ovatossagra intettek.
***Kigyomaras miatt*** szallitottak korhazba egy ferfit, akit
Borsod megyeben, gombagyujtes kozben mart meg egy keresztes vipera.
Zoologusok szerint a Hernad folyon tuli teruleteken tobb mint
ezer, a parlagi viperahoz hasonloan vedett keresztes vipera el. A
viperamaras egyebkent gyogyszerrel gyogyithato.
Az Okohirekert koszonet az Okoszolgalatnak. Ingyenes telefon:
1-269-4460.
Drotposta: 
|
| + - | KNDK-Japan: Inseges biztonsag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Magyarorszagon leginkabb a hatarorok meg a vamosok tudhatjak,
hogy a japan uti okmanyokban van egy passzus, miszerint az adott
dokumentum ervenyes a vilag valamennyi orszagara es teruletere,
"kiveve Eszak-Koreat". A japan-(eszak)-koreai kapcsolatok
hagyomanyosan feszultek, ami az ostorteneti es az
eredetmitoszokat korullengo frusztraciok mellett leginkabb a
koreai felsziget 1910-es japan megszallasara es 1945-ig tarto
gyarmatositasara, illetve a Japanban elo koreaiak hatranyos
megkulonboztetesere vezetheto vissza.
A japan megszallas alatt szazezres nagysagrendben hurcoltak koreai
ferfiakat kenyszermunkara, illetve noket comfort womannek, azaz a
Csaszari Hadsereg szexualis rabszolgajanak. A Japanba hurcolt
ferfiak es nok kozul sokan maradtak, de masodik, harmadik
generacios leszarmazottaik is evente hosszabbitjak az
ujjlenyomattal stigmatizalt "gaijin-kartyat", a tartozkodasi
engedelyt, melyet minden hosszabb idot a szigetorszagban tolto
kulfoldinek meg kell szereznie.
Rasszista sztereotipiak szerint a koreaiak yakuzak (gengszterek), a
pachinko-bizniszben vagy a prostitucioban erdekeltek, s konnyebb a
tevenek atjutni a tu fokan, mint koreainak decens japan
lakonegyedben ingatlanberlemenyhez hozzaferni.
Az osszkoreai nyomorusagnak megvannak a kulonos eszaki
jellegzetessegei is. Eszaki felfogas szerint a koreai haboru nem
polgarhaboru, hanem halado koreai erok harca volt az Egyesult
Allamokkal. Kitoresenek idejen (1950) az USA es Japan kozott
meg nem volt bekeszerzodes, Japan 1952-ig amerikai katonai
megszallas es igazgatas alatt allt. Ha az Egyesult Allamok el
akart valamit kerulni Kelet-Azsiaban, akkor az a kommunista
eloretores a haboruban, ha nagy nehezen is, de megvert,
szetbombazott, viszont a regioban mar akkor is legfejlettebb
Japanban. A koreai haboru bizonyos ertelemben megelozo csapas
volt, hogy a kesobbi azsiai strategiai szovetsegesnek tekintett
Japanban elejet vegyek a kommunista infiltracionak. Sikerult. A
Kinaban, Eszak-Vietnamban diadalmas kommunizmust megallitottak a
koreai felszigeten, ami meg akkor is eredmeny, ha a demilitarizalt
zonatol eszakra az emberiseg tortenetenek egyik legbornirtabb
diktaturaja kezdte meg hagymazos mukodeset.
Ehinseg + Kedves Vezeto
Az utolso ket ev aradasai es az idei szarazsag utan
Eszak-Korea az Afrikaban szokasos ehinsegek szintjere jutott,
azzal a kulonbseggel, hogy azert ez egy kelet-azsiai tarsadalom,
nem jajveszekelnek, a hivatalos dogma nagyon nehezen fogadja el a
nemzetkozi segelyek gondolatat, fegyelmezetten halnak ehen, lesznek
kannibalok, vagy ha fegyelmezetlenul is, a kulvilag nem szerezhet
rola tudomast. Ebben Szomalia, Etiopia helyett a harmincas evek
elejenek ukrajnai ehinsegere emlekeztet a koreai: nemzeti
buszkeseg es osztalytudat uber alles! A Nagy Vezer, Kim Ir Szen a
sirbol is kormanyoz, degeneralt fiacskaja, a harom eve
nyomdokaiba lepett Kim Dzsong Il pedig a megkezdett uton halad
tovabb.
Nagyon keves kulfoldi jut be Eszak-Koreaba. A londoni The
Independent hongkongi tudositojanak, Stephen Vinesnak sikerult.
Amit leir, az az utolso orwelli tarsadalom a vilagon, jol
taplalt katonak es partapparatcsikok es az utcan osszeeso,
ehezo gyerekek. Az utobbi latvany mindennapossagaban nem szur
szemet senkinek, mig eszre nem veszik, hogy van kulfoldi szemtanu.
Az orszag lakossaganak huszonot szazalekat mar nemzetkozi
segelyszervek etetik, a hivatalos fejadag Pyongyangban negyszaz
gramm, videken szaz gramm kozelebbrol meg nem hatarozott
"elelmiszer". A sarokba szoritott patkanykent kuzdo rezsim
lehetseges reakcioirol mar volt szo (lasd MaNcs, 1997. majus
15.), e lehetosegek egyike, hogy utolso, ketsegbeesett
kiserletkent tamadast inteznek Del-Korea, sot a mostanaban
kifejlesztett, nuklearis robbanofejet is hordani kepes Rodong-1, es
Rodong-2 nevre hallgato kozep-hatotavolsagu raketajuk
segitsegevel akar Japan ellen.
Japan es az azsiai biztonsagi struktura
Azt mindenki tudja Japanrol, hogy gazdasagilag a foldkerekseg
masodik legteljesitokepesebb orszaga, azt viszont mar kevesebben,
hogy a japan katonai koltsegvetes ugyancsak masodik az amerikai
utan. A masodik vilaghaborus vereseg utan, a Douglas McArthur
tabornok felugyelete alatt irott uj japan alkotmany 9. cikkelye
viszont kimondja, hogy szakitanak a militarista hagyomanyokkal, es
nem tartanak fenn hadsereget, csak onvedelmi eroket.
Ezzel egyutt a japan militarizmus meg ma is mumus Azsiaban, minden
evben erosen figyelik, hany haborus veteran, politikus,
kormanytag (az iden hat) megy el augusztus 15-en, a fegyverletetel
napjan a halottakra es a regi dicsosegre emlekezni a tokioi
Yasukuni sintoista szentelybe.
A japan alkotmany 1947-ben lepett hatalyba, az onvedelmi eroket
ket evvel a bekeszerzodes utan, 1954-ben allitottak fel, es
1960-ban szuletett meg az elso amerikai-japan vedelmi
megallapodas, melyet 1978-ban modositottak. A jelenleg ervenyben
levo szerzodes kenyelmes a pacifistaknak, de megalazo a
nacionalistaknak: gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Egyesult
Allamok minden konfliktusban megvedi Japant, amihez Japan anyagilag
jarul hozza - evi otmilliard dollar magassagaban. A japan
onvedelmi erok igy arra koncentralhatnak, hogy kidolgozzak a
vilag legszofisztikaltabb parti orseget, a lakossag meg fikazza
az amerikai eroket, amiert a tengereszgyalogosok iskolaslanyokat
eroszakolnak Okinawan, meg hogy vezeto hir legyen a sajtoban, hogy
a 7. flotta vezer anyahajojat, az Independence-t hazaviszik es
muzeumba rakjak, az uj hajo a Kitty Hawk lesz, amelyet
szeptemberben iranyitanak at San Diego-bol a Tokio kornyeki
Yokosukara.
Ez az allapot megszunni latszik: a ket orszag megallapodott, hogy
ujratargyaljak a biztonsagi szerzodest, es az uj egyezmeny
sokkal eroteljesebb japan reszvetelre szamit. Japan csapatok
orszagon kivuli - bekefenntartasi - bevetesevel is kalkulalnak,
de amerikai elemzok szerint peldaul egy koreai konfliktusban is
reszt vennenek a japanok, ha nem is harcolo alakulatokkal, de
aknaszedesre, muszaki felderitesre es golyofogasra kitunoen
alkalmas minositest szereztek Washingtonban. Az uj biztonsagi
egyezmenynek a regi foldrajzi hatarain belul kell
ervenyesulnie. A regi egyezmeny pedig azt mondja ki, hogy az
amerikai-japan biztonsagi megallapodas a Fulop-szigetektol
eszakra eso teruletekre vonatkozik. Gyors pillantas a terkepre:
ebbe eppugy beleesik Taiwan, mint a Koreai-felsziget.
Seiroku Kajiyama miniszterelnoksegi allamtitkar egy mult keddi
nyilatkozataban bele is ment a magyarazatba, es kijelentette: igen,
Taiwan es a Koreak beletartoznak majd a foldrajzilag relevans
tersegbe. A Kuala Lumpurban haknizo Li Peng kinai miniszterelnok
felsikoltott, mint egy malaj tigris, Eszak-Korea mas utat
valasztott: ok ot ev megszakitas utan jelentos haladast ertek
el Japannal a Pekingben folytatott ketoldalu normalizacios
targyalasokat elokeszito targyalasaikon. A KNDK hozzajarult
az eszak-koreai allampolgarok japan felesegeinek (a feltetelezett
ezernyolcszazbol husznak!) a hazalatogatasahoz, de tagadjak,
hogy a hetvenes-nyolcvanas evekben eszak-koreai ugynokok japan
allampolgarokat raboltak volna el titkos kuldetesen a
szigetorszagban, hogy aztan mas titkosugynokoket japan
nyelvleckekben reszeltessenek. (A leghiresebb eset egy koreai neven
Li Un Hye nevre hallgato japan asszonye volt, aki Kim Hyun Hui
eszak-koreai ugynokot tanitgatta a teaszertartastol a
viragrendezesig mindenfele japonerie-re, hogy aztan a ferfi
1987-ben felrobbantson egy del-koreai repulot, 115 halottat hagyva
maga mogott.) A KNDK viszont a negyoldalu (USA, Kina, Koreak)
beketargyalasokon kemenyitett be: nemcsak Del-Koreabol
koveteli az amerikai csapatok kivonasat, de "a kornyezo
teruletekrol" is. Ami nagyon mast, mint Japant, nem jelenthet.
Eszak-Korea vissza is lett utasitva e ponton, viszont a
normalizacios targyalasokra Yukihiko Ikeda japan miniszterelnok
rabolintott, es allitolag szeptemberben meg is kezdodnek. Ami
viszont nem jelent mast, mint hogy a nemzetkozi segelyekben valo
reszveteltol eddig tartozkodo Japan, a regio legnagyobb
elelmiszer-tartalekainak birtokosa is fog elelmet kuldeni a
megvetett sztalinista orszagba, es igy talan nehany tizezerrel
kevesebb eszak-koreai gyereknek kell ehen halnia.
- vagvolgyi -
(Tokio)
|
| + - | Ne baszogassuk man a kunokat! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Szorenyi-Brody-Szentmihalyi Szabo: A kiatkozott
A zenes tortenelmi jatek, ha ugy tetszik, ujabb gyongyszeme
annak a folyamatnak, amely az Istvan, a kirallyal kezdodott, az
Atilla, isten kardjaval folytatodott es ki tudja, hol all meg.
Elobbiektol elsosorban enigmatikus voltaval ter el: az Istvan
Kadar Janos allamalapitoi nagysaganak es elkerulhetetlen,
tehat erkolcsileg feddhetetlen kompromisszumainak allitott
kottafejekbol epult emlekmuvet, az Atilla pedig arrol szolt,
hogy budosek vagyunk ugyan, de Europaba tartunk megis - ez a
legutobbi opusa a sorozatnak azonban tokeletes rejtely.
A szerzok nyilvan Spiro Gyorgy Az Ikszek-jenek tanulsagait -hogy
tehat politika az egesz szinhaz - igyekeztek hasznositani, ami
dicseretes torekves, bar meglehet, okosabb lett volna, ha valaki
szol a szerzoknek, hogy idokozben volt egy rendszervaltas. Nem
az, hogy tokeletesre sikerult, de volt; ha hirtelen politikai
mondanivalonk tamadna, nyugodtan mondhatjuk, nem kell hozza
verrel-veritekkel parabolakat eszkabalni.
Ha viszont rank jon a parabola-eszkabalhatnek, akkor cselekedjunk
eszerint.
Vajon ki lehetett a szerzok kozul az a balfacan, akinek pont IV.
(Kun) Laszlo jutott az eszebe, az a kiralyunk, aki meg a magyar
uralkodok kozul is tobb kronikas altal egybehangzoan
megenekelt jelentektelensegevel ritt ki? Anonymus szerint a
koronazasa kis hijan kudarcba fulladt, a ceremonian fel oran
at kerestek, holott ott terdepelt szegeny a fooltar elott,
Kalti Mark ugy tudja, hogy a sajat felesege evekig hol Helmutnak,
hol Hans-Hermannak szolitotta Laszlo helyett, felboszult kunjai
pedig azert meszaroltak le, mert azt hittek, legyolo galoca.
Ot kinek a parabolajanak szantak? Es kik azok a kunok, akik
annyira fontosak lettek hirtelen, hogy egy szotagos, tagadhatatlanul
hulyen hangzo nevuk ellenere egesz este roluk legyen szo? Meg a
magyarok, akik szinten szerepelnek a dalmuben, onnan lehet megismerni
oket, hogy szethuzas van kozottuk; azok kikek?
Az eloadas politikai uzenetere, meglepo modon, a musorfuzet
tipografiajabol lehet kovetkeztetni, ami egyertelmuen a 90-es
helyhatosagi valasztas Fidesz-plakatjara emlekeztet. Ezek
szerint tehat IV. (Orban) Viktornak kene kiegyezest hajkurasznia a
polgarosodo kozepretegek (azaz a magyarok) es a
testverpartoktol orokolt borzalmas tagsagok (vagyis a kunok)
kozott -de az is lehet, hogy csak nem szabadna annyit innia, mert
Laszlo peldaul iszik, pedig mondjak neki, hogy ne igyal,
Laszlo, aztan jol meg is hal. Vagy mit tudom en. Mondjak meg, mit
akarnak. Vagy ne, az is egy megoldas.
De akkor legalabb tortenjek valami.
A kiatkozott cimu zenes tortenelmi jatekban egesz egyszeruen
semmi se tortenik, idonkent betevednek szereplok, es enek vagy
proza utjan kozlik, hogy eppen melyik tortenelmi sorsfordulo
idejet eljuk; vagy erzelmi, egy izben kifejezetten egeszsegi
allapotukrol szamolnak be. Igaz, meg ekozben sem feledkeznek meg a
magyarsag iranti aggodalmukrol. Ozv. idosb IV. (Kun) Laszlone,
az anyakiralyne egy enekszamon belul emliti meg, hogy mig ot
magat csuz oleli, addig az Arpad-haz regenye veget er.
Tortenni azonban, a szo szinpadi ertelmeben, nem tortenik
semmi.
A muvet Szorenyi Levente zeneszerzo, Brody Janos szovegiro es
Szentmihalyi Szabo Peter dramairo jegyzi. Hogy utobbi ketto
mivel toltotte az utobbi honapokat, nem tudni. A szinpadon
elhangzo mondatok jo reszenek egyszeruen nincs ertelme. Ahol van
valami ertelme a szovegnek, ott vagy olyanokat mondanak, hogy legy
udvoz, Pruntyoke ur, meg hozzuad man ide amaz izetot, meg
hahaha, meghogy ez vagy az - vagy azt, hogy homlokod bortol forro,
orvost hozok. De ez ritkasag.
Ami Szorenyi Levente zeneszerzot illeti, o ketsegkivul irt
nehany, kesobb slagernek bizonyult dolgot; ez azonban nem kellene,
hogy tulzasokra buzditsa ot. Bizonyara sem o, sem az olvaso
elott nem ismert
Patzeller Hugo
neve. Patzeller Hugo katonakarmester volt a szazad elejen, kenyeret
jobbara terzenei szolgaltatas nyujtasaval, valamint altala
komponalt rovid, jobbara alkalmi terzenemuvek jogdijaival
kereste. Utobbiak kozul az egyik a Herkulesfurdoi emlek volt, egy
romancocska, amely aztan evtizedekig nem kerult le a vilag
slagerlistainak elerol, Balassagyarmattol a Joremenyseg
fokaig ezt futyulte, aki csak adott magara valamit. (A hetvenes
evek vegen egy magyar jatekfilm is erre a cimre hallgatott,
talan a nyugdijas nezosereg kegyeibe beferkozendo. Akarcsak A
kiatkozott, tortenelmi temaju volt az is, a Tanacskoztarsasag
bukasa es a transzvesztitizmus felemelkedese kozti kapcsolatot
boncolgatta figyelemre meltoan.) Patzeller Hugonak azonban ez mar
mindegy volt, a jogdijakat elsozta bagoert, es soha tobbe nem
irt slagert, irta a terzeneit, amig meg nem halt. Nem akart se
nemzete sorskerdesein tepelodo kobzost alakitani (bar
leszarmazottai allitasa szerint neha belogott a spajzba, hogy
predikaljon a befotteknek), se mindenaron, ha torik, ha szakad,
slagert szerezni. Szorenyi Leventetol sajnos egyik program sem
idegen. Ebben a muveben a hetvenes evek popzenei kinalatabol
hallhatunk nehany reminiszcenciat, az idegen befolyas
jellemzeseul pedig bizonyos - ahogyan azt maga a zeneszerzo
igerte korabban, egy PR-interju alkalmabol - olasz slagereket:
hat berelszamolono nem maradt szarazon az ilyenek hallatan a
hatvanas evek SZOT-uduloiben, de valaki azert szolhatna mar
Szorenyi Leventenek, hogy azok az idok elmultak. Mint ahogy azok
is, amelyekben meg buntetlenul allithatta valaki, hogy o
egyreszt a nepzene talajan all, masreszt dobgepet hasznal,
minek kovetkezteben a magyar nepzene egyik legfontosabb, sajatos
eleme, a parlando, vagyis a beszedritmushoz igazitott enekles
lehetetlenne valik.
Nem mintha nem volna mindez tokeletesen mindegy.
Nekik peldaul, akik ezt az eloadast letrehoztak, ugy latszik,
mindegy volt. A szoveget mindenesetre nem irtak meg, a zenejet
nem komponaltak meg, az eloadast rabiztak a szinpadi produkcio
feleloseire. Elvegre ok nem vateszek, mint Szorenyi,
visszacsatolt segedkobzosok, mint Brody, vagy zugfirkaszok, mint Sz.
Sz. P.; hanem hivatasosok, gondolhattak az alkotok. Ez hiba volt.
Meglehet, az eloadas, amelyet latni volt szerencsenk, a masodik
volt, ami tudvalevoleg a legrosszabb egy produkcio eloadasai
kozul, az elozo estin, a premieren ugyanis az eloadok
feltehetoen, ahogy az illik is, leittak magukat.
Azonban meg ez sem nyujt magyarazatot arra, hogy A kiatkozott
cimu dalmunek meg az elovezetese soran sem tortenik semmi, ami
meg megis, az bar inkabb megse. Ebben az eloadasban gyakorlatilag
ot percenkent valami szarvashiba
tortenik.
A szineszek nem tudnak enekelni. Lehet, hogy csak a masodik
eloadason nem, de hogy Rackevei Anna, aki amugy imponalo
onfegyelemmel igyekszik begyurni magat a vele korulbelul egykoru
kiraly anyjanak figurajaba, egy teljes ariat - pedig abban van
szo csuzrol meg Arpad-hazrol egyarant - hamisan enekel vegig,
az elgondolkodtato. Az o eseteben megiscsak lelkiismeretes
illetorol kell, hogy szo essek, elvegre o az, aki egy jelenet
hangulati hitelessege kedveert egy hosszu kun nyelvu szoveget ad
a kozonseg tudtara, talan ima az illeto, vagy valami
samanhoborges, es biztosan csak veletlenul hangzik
kisertetiesen ugy, mintha jiddisul volna. Idos holgyrokonom,
Manci neni, akirol meg a holocaust is megfeledkezett, adott ki
hasonlo hangokat, mikor az Alzheimer-kor altal gerjesztett
tevkepzetektol uldoztetve jarta a varost, tiz eve halott
ferjevel veszekedve.
Bezzeg Papai Erika. Neki bejon a hazardirozas: ugy fakad dalra,
hogy valami ismerosnek tuno hangmagassagon elkezdi, aztan
raglisszandozik a megfelelore. Vendeglatoipari zenemuveszek
szokasa az ilyesmi, ettol van az a konnyu tengeribetegsegre
emlekezteto erzes, ami az estenkent hangulatos ciganyzenet
kinalo egysegekben elfogja az embert; szinpadon idaig, ugy
tudni, nemigen volt szokasban. Csomor Csilla, az Italiabol
exportalt feleseg szerepeben viszonylag korrektul leadja a
szamait, aztan kirohan, mint aki szegyelli magat - mig Bubik es
Dorner, a ket rettenthetetlen profi teszi a dolgat, darab es
rendezes hijan fenyegeto tehetetlenseguket a kezukben mindvegig
ott tartott kis izekkel zsonglorkodven rejtik veka ala. A
legmaradandobbat a harom magyar fourat alakito triasznak (Huszar
Laszlo, Tolnai Miklos es Kocsis Gyorgy) koszonheti az eloadas.
Aki szereti a Muppet Show vagy a Gyalog-galopp nevevel femjelzett
mufajokat, semmikeppen ne hagyja ki harmuk ropke kis tancszamat.
Benne van az egesz regio,
a krakkoi kotottaru-piactol a kosovoi verfurdoig minden.
Csikos Attila diszlettervezo talan eleinte ugy gondolta, hogy lesz
sok penz a diszletre, ezert epitett a forgoszinpadra egy X
alaku valamit, ami helybol negy jatekterre ad lehetoseget.
Csakhogy a negy jatekter gyakorlatig egyforma, mindegyik ugyanazt a
felig romos izet probalja megjeleniteni. Azt, hogy most az
uralkodo haloszobajaban dorbezolunk, vagy a kunok samantuze
korul merengunk, vagy epp a kora kozepkori, erosen csapszek
jellegu magyar parlamentben fennhejazunk, eldonthetjuk magunk, ha
erdekel bennunket. Hogy a kunok taboraban mit keresnek a
husvet-szigeti kerti torpekent azonosithato targyak, az megint
egy masik kerdes, biztosan valasz is van ra, de aligha lehet
erdekes ahhoz, hogy firtatni kezdjuk. Az se szamit, hogy Csikos
Attila megtervezte a diszletet, aztan hagyta, hogy a rendezo ket
oszlop koze betereljen negy statisztat, akik nem fernek be oda, a
fejuk fele emelt pajzson, rajta a boldogult kiraly tetemevel, amit
kenytelenek megdonteni tehat mintegy negyvenot fokos szogben. Meg
szerencse, hogy az allamfo addigra mar froccsontve van, kulonben
ki tudja, mi baj nem eshetne.
Vajon talalkozott-e Ratkai Erzsebet jelmeztervezo (aki egyebkent
a korhuseg-problemaba gargyulhatott bele, mert magyarnak, kunnak
egy a ruhaja nala: kupos foveg, harcias otthonka a megfelelo bor
accessoire-okkal) az eloadas szereploivel? Vajon latta-e a jelmezbe
oltozott szereploket, koztuk a harom kicsi, kover es kun
atyafit formazo popenekessel, akik zacskosapkajukban es a
bokajukat verdeso rokolyakban pont ugy neznek ki, mint Hofeherke
torpeibol a tartalekosok? Vajon szolt-e neki valaki, hogy a
tepozar es a kontaktmikrofon hazassaga konnyen vegzetesse
fajulhat? Hogy a kihangositott tepozar olyan hangot ad, amirol
csak gasztroenterologiai osszefuggesben lehet pirulas nelkul
beszelni?
Vagy tudott minderrol, csak futyult ra?
A koreografust Roman Sandornak hivjak, es nagyjabol ez minden,
amit rola el lehet vagy erdemes mondani, pedig egy ilyen cselekmeny
nelkuli eloadasban kulcsszerepe lehetett volna. Ehhez kepest a kun
legenyek szilaj kardtanca, hadonasszanak azok a legenyek
barmennyit is a kezukbe helyezett, stucnira emlekezteto targgyal,
bizony nem egyeb a mar fontebb is invokalt SZOT-udulok
repertoarjabol ismeretes kacsatancnal, es ezt az sem
ellensulyozza, hogy Kun Laszlo es szerelme, Edua, egy izben
konkret valcert lejtenek, igaz, a szam, amelyben idaig fajulnak,
negy negyedben irodott. De hat a kozepkor, az mar csak ilyen
fura egy hely volt.
Ez itt a rendezes elemzesenek helye.
Rendezes nem volt
Igaz, darab se, jegyarak viszont annal inkabb, es ha mas nem,
legalabb ez, illetve az ezzel jaro felelosseg inspiralhatott
volna valamit Igloi Istvan munkassagan. Hogy ne jojjon be
idonkent a kar csak azert, hogy legott ujra ki is masirozzon
teljes letszamban, egyebkent abszolut funkciotlanul. Hogy ha mar
egyszer muszaj bejonnie Istvan, a kiraly szellemenek - egyebkent
tortenelmileg hitelesen: olyannyira hasonlit a tizezer forintoshoz,
hogy ha meg Medgyessy Peter alairasa is ott lett volna rajta, hat
nyilt szini tapsot kapott volna -, akkor legalabb ne uljon le,
kisertetek az ilyesmit mellozik.
Jobb helyeken legalabbis.
De ez nem az. Itt valakik nagyon nagy gorenyek. Meg csak nem is a
szerzok, azok hozzak a toluk varhato semmit, de valakik ezt az
eloadast vallalkozoi alapon megcsinaltak, es futyultek arra,
hogy a szegedi Dom teren ezreseket szokas kifizetni egy jegyert,
es azoknak a jobbara kis fizetesu videki embereknek, akik egy
ilyen nepnemzeti flottatuntetesre beulnek, azoknak az penz. Es
nem kene egy ilyen minden tartalom, meg egy, jo, kozhelyszinten, de
megiscsak definialhato uzenet nelkul osszeganyolt smoncesszel
traktalni oket. Hogy a szegedi Dom elotti szinpadon illene tudni
elmondani latinul a Miatyankot. Hogy legalabb
elerzekenyulhetnenek az emberek.
Es legalabb ne baszogatnak folyton a kunokat.
Rut Erno
|
| + - | Samantalalkozo : Csakra verve (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
Jozsefvaros zoldovezetet, vagyis az Orczy-kertet szombat ota
elleptek a samanok es a taltosok, a termeszetgyogyaszok es a
josok, a magusok, a lelekemelok, az ufologusok, de legfokeppen
az orzo-vedok. A kethetesre tervezett monstre csodasorozat megis
befuccsolni latszik.
Andy Vajna kozbenjarasa is kevesnek bizonyult, a Szent Jobb nem
szerzodott le az Addams Family legujabb epizodjara, beerte a
hagyomanyos cimszereppel a legnagyobb magyar hivatalos ritualen.
Czigany Gyorgy kozvetitette elo egyenesben, atvette a Duna TV
is, nem kellett igazan megszakadnia, bar az biztos, hogy hosies
dolog volt dacolni a napsugarral annyi ember elott, raadasul uveg
alatt. A nem hivatalos ritualek kepviseloi viszont akkor vertek
satrat az Orczy-kertben, amikor a legismertebb magyar ereklye mar
vigan husolt a Bazilikaban, a kovetkezo Istvan-napra vagy eppen
Spielberg ajanlatara varva. Augusztus 23-an kezdodott el az a
kethetes rendezvenysorozat, amit Misztikus Talalkozas
Samantalalkozonak, valamint az Osi Tudomanyok Kepviseloinek
Talalkozojanak is neveztek vegyesen, es ami a szervezok szandeka
szerint majd izgalomban tartja a fel orszagot, sot jovore
vilagtalalkozova fajul. Az elso ket nap azonban eppen az
ellenkezojet bizonyitotta be, es nagy a valoszinusege annak,
hogy az elkovetkezo ket hetben sem lesz ez maskepp, vagyis
az ev legrosszabbul megszervezett rendezvenyen
vehettek reszt azok, akik kimereszkedtek a jozsefvarosi terepre.
Teljesen erthetetlen, hogyan gondolhattak a szervezok azt, hogy
augusztus vegen, szeptember elejen, ilyen hosszu idon keresztul,
minden aldott nap nyuzsogni fognak az emberek delelott tiz es
este tizenegy kozott az Orczy-kertben, miutan kicsengettek a 600
forintos belepot. Vagy csupan arrol van szo, hogy lehet valami
amator akkor is, ha odaatrol tamogatjak a dolgot? Ugy latszik,
lehet, es ezen az sem segit, hogy a talalkozo fovednokenek
olyan jeles szemelyiseg szegodott, mint Kis Zoltan, a
Foldmuvelesi Miniszterium politikai allamtitkara.
Eloszor szombat delutan latogattam meg a helyszint, amit arrol
lehetett megismerni, hogy kek poloba oltozott kerekparos,
gyalogos, illetve rotweilerrel felszerelt orzo-vedok
szolitgattak le az arrafele kovalygokat, nekik szegezve a "hol a
belepo?" kerdest. A satrak uresek voltak, mint egy honfoglalas
kori sirban a lokoponya szemgodre, a szinpadon hangolt egy
country-zenekar, egyedul az indian izzasztosator uzemelt, odabent
Nagy Zoltan Solyomfi kesergese hallatszott, ot viszont ilyenkor nem
lehet zavarni.
"A faszom megy abba a budosbe, inkabb igyunk egy sort", jegyezte
meg az egyik fiatal jegytulajdonos, aztan hamarosan jott egy marha
nagy vihar, es a csekely letszamu kozonsegbol a batrak,
valamint az esernyovel felszereltek jol elhuztak a Nagyvarad ter
iranyaba, haza. A maradek a satrakban verodott ossze, spontan
kis csoportos foglalkozasok alakultak ki. Olyan csuda dolgot lehetett
peldaul megtudni, hogy azert van a magyar ember alkarjan ranc, az
ugynevezett
szkita csik,
mert lovaglo oseink annyira hulyen tartottak a nyilat, hogy az
mar genetikailag bevesodott. "Egy csomo finnt megvizsgaltam,
azoknak peldaul nincs ilyen", mondta a titok gazdaja, amire csupan
ugy lehetett volna kontrazni, hogy "de jeghokizni, azt bezzeg
tudnak". Valamennyire megis megnyugtatott, hogy
magyarsagteljesitmenyem ott lapul kozvetlenul a venam alatt,
noha lovat eddig csak a Kerepesi uti palyan, nyilat pedig a
Robin Hood, a fuszeklik fejedelme
cimu filmben lattam. Viszont akkor eleg sokat.
Szerencsere masnap akkora vasarnap delelott kerekedett, hogy ilyen
csak a moziban van. Vegre sikerult a talalkozo teruletenek
egyharmadat foliakordonnal lezarni, a rotweilerek is kaptak abrakot,
bar az egyiknek a szajabol mintha egy mubor szandalban
vegzodo frottirzokni logott volna ki. Mindenesetre ugy latszott,
azok, akik a tegnapi viharban menekulo rokanak, zombinak vagy FM
politikai allamtitkarnak tuntek, most teljesen hetkoznapi
magyarnak alcaztak magukat. Olyan kevesen voltak, hogy ehhez kepest
meg egy december eleji BVSC-MTK-meccs nezoszama is saskajaras,
am kivancsian es lelkesen sodrodtak az esemenyekkel, es
termeszetesen eltek azokkal a lehetosegekkel - ingyenes
diagnosztika, energiaatadas, gyogyitas -, amik a jegy araban
benne foglaltattak, persze sokan igenybe vettek a kedvezmenyes
joslast is ezerert.
A legnagyobb tomeg ott verodott ossze, ahol Beky Laszlo
termeszetgyogyasz muvelt kulonfele apro csodakat. Peldaul
megtanitott lehajolni egy not,
es olyan tanacsokat is adott, hogy az alvaszavarokkal kuszkodok
lefekves elott igyanak ket deci teat, miutan kilencvenkilencszer
megkevertek az oramutato jarasanak iranyaban. Megis,
leglatvanyosabb megnyilvanulasa az volt, hogy hozott magaval egy
csomo, a helyszinen is megvasarolhato, osszehegesztett
triangulumokra emlekezteto femcsillagot. "Helyezzuk a
David-csillagot eszak-deli iranyba, es maris jon az energia",
jelentette ki, a csillagok belsejeben pedig a kozonseg rosszabbul
lato reszenek szemuvegei hevertek: ezek a tulajdonosok fejere
visszakerulve jobban latast eredmenyeztek.
A satrakban is beindult az elet, vagyis a samanipari szolgaltatok
mindent megtettek azert, hogy a kevesek sok penzt hagyjanak a
teruleten. Az meg csak hagyjan, hogy kulonfele temaba vago
magikus koveket, konyveket, leveket, ujsagokat vagy eppen
polokat arultak, am az, hogy egy bator kereskedo porcelan
Pierrot-kal probalkozott, valahogy nem igazan tunt alkalomhoz
illonek, mint ahogy a Fundamenta lakas-takarekpenztar agitacios
satra sem. Mindegy. Bomboltek a Benko Laszlo legrosszabb
pillanatait idezo meditacios zenek,
a gyogyvibratorokat ki lehetett probalni,
fustoltek a fustolok, es olyan videokazettakat arultak, mint
peldaul Kovacs Andras taltos ezoterikus show-ja.
Haromszaznyolcvanert en is beleszaladtam egy perui komalacba,
ketszazert pedig Werner Schibeler A gyasz hatasa az elhunytakra
cimu konyvebe, amelybol megtudhattam, hogy a tulsagos gyasz
megneheziti a holtak eletet.
"Nyugodjon meg, a tibetiek is a kovetkezo eletukre sporolnak",
mondta egy szuros szemu szakallas ferfi annak a Janis Joplin
kinezetu zokogo lanynak, aki egyaltalan nem nyugodott meg, az
Ufomagazin viszont fotokiallitassal akart megnyugtatni mindenkit,
hogy van elet a Foldon, a rock and rollon tul. Igaz, egy majdnem
eletnagysagu Neil Armstrong a Holdon cimu kepet is kiakasztottak,
de igazi bizonyitekokkal megis az olyan vagokepek szolgaltak,
mint az 1952. julius 19-i keltezesu Ufok a Capitolium folott
Washingtonban, illetve az Ertelmes sztenonihouszaurusz. Ez utobbi
foto egy olyan lenyt abrazolt, ami valoszinuleg Duke Ellington
es Bodrogi Gyula keresztezesebol johetett letre, de utana meg
hozzacsaptak nehanyszor a fejet a frissen mazolt Hotel Menthol
homlokzatahoz, majd raadtak egy Ray Ban napszemuveget. Ezen mar
csak az az enekesno tett tul, aki egy majomnak, illetve egy
birkanak oltozott tancossal kiegeszulve pakolta magat a
szinpadon legalabb hat gyermekkoru elott, a Micimacko
rave-valtozataval.
Ezutan ultem be a tenyerjoshoz, aki a legrejtettebb titkaimat
vagta a kepembe, viszont azt is megtudhattam, hogy hatravan meg
ugy negyvenot-otven ev az eletembol, a hajam pedig ki fog
hullani. Magabiztos volt, es ugy beszelt, mint amikor hetvennyolcas
fordulatra allitjak a lemezjatszot. Hogy kard vagy kereszt volt
gigantikus meretu arany pecsetgyurujen, meg nem tudnam mondani,
viszont forditva viselte, az biztos, ugyhogy egy regi Elixir
ujsaggal felszerelkezve probaltam menteni a menthetot. A
nepszeru sajtotermekbol megtudhattam, hogy bizonyos Gabriella
mikent esett ketsegbe egy kinai etterem ruhataraban, amikor a
Buddha-szoborbol kijovo szellem egyszeruen bebujt
fejtetocsakrajan keresztul a kislanyaba. Szerencsere hepienddel
zarult a rontas, a gyermeknek azota teljesen nyitva van a harmadik
szeme, es ha jon a szellem, el tudja zarni a csakrait, viszont mar
egy gyorsbufe latvanyatol is kiutesek jonnek ki rajta, az
edes-savanyu leves hallatan pedig szo nelkul elindul fogat mosni.
Vajon Gabriella tudja, hogy az esti programok tuzon jarast es
kozos dobolasokat is igernek?
Legat Tibor
|
| + - | Kulturalis hirek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó:  (cikkei)
|
***Pepsi Sziget: Gyorsmerleg*** Sajnos - akarcsak nehany evvel
ezelott - iden is akadt egy halalos aldozata a Szigetnek, iden is
egy Dunan atuszni probalo fiu. A szamokat illeto legfontosabb
adat, hogy a Sziget Kft. az elso osszesites szerint epp akkora
nyereseggel zarta az idei fesztivalt, hogy ki tudja fizetni az
evrol evre maga elott gorgetett tartozasokat. (Bovebben
minderrol a 32-33. oldalon.)
***Rolling Stones: lemez, turne*** A New York-i Brooklyn hidon
keresztulautozva jelentette be uj albuma (Bridges To Babylon)
megjeleneset es szeptember 22-en Chicagoban indulo turnejat a
Rolling Stones. Az egyuttes tizenharmadik eszak-amerikai korutjat
- melyen egyebek kozott a Blues Traveller, Sheryl Crow, a Smashing
Pumpkins es a Foo Fighters futi majd fel a hangulatot -
kozel-keleti, indiai es del-amerikai fellepesek kovetik,
Europaba a jovo nyarra ernek. Mick Jagger es tarsai szeretnek
megdonteni az 1994-ben a Nepstadionba is eljutott Voodoo
Lounge-turne rekordnak szamito 121,2 millio dollaros bevetelet.
A Bridges To Babylont iden tavasszal Los Angelesben vettek fel harom
producer, Danny Saber (Black Grape), a Dust Brothers (vagyis Mike
Simpson es John King) es Don Was kozremukodesevel (a
Babyface-szel keszitett szamot ejtettek, Jagger elegedetlen volt
vele), a vendegzeneszek kozott szerepelt Jim Keltner (dob),
Meshell Ndegeocello (basszus), Wayne Shorter (szaxofon) es Lili
Haydn (hegedu).
***Guggenheim Bilbao*** Oktober 3-an a baszk fovarosban, Bilbaoban
nyilik meg a New York-i Guggenheim Alapitvany negyedik muzeuma
(ketto mukodik New Yorkban, egy Velenceben, s mar epul az
otodik Del-Korea fovarosaban, Szoulban). A Nervion folyo
partjan allo, kozel 24 ezer negyzetmeter alapteruletu muzeumot
Frank O. Gehry amerikai sztarepitesz tervezte.
Heves vitakat kovetoen (masra kene a penz, de ha mar, akkor
legyen hazai a tervezo), a baszkfoldi kormanyzat mereszen
belevagott: vallaltak a beruhazas osszesen 170 millio dollaros
koltseget, a Guggenheim Alapitvanynak fizetendo egyszeri 20
millio dollart es a muzeum 12 millio dollaros evi
koltsegvetesenek fedezeset, minek fejeben egy 75 evre szolo
szerzodes kereteben a Guggenheim vallalta az intezmeny
menedzseleset, s hogy allando gyujtemenyenek darabjait,
ideiglenes kiallitasok formajaban, Bilbaoban allomasoztatja. A
beruhazas - akarcsak az 1992-es olimpiat, illetve expot rendezo
Barcelona es Sevilla eseteben - fejlesztesek sorat vonzotta
magaval, ket uj hid epult a Nervan, metro javitja a varos
kozlekedeset, uj eletre kel a rakpart halodo ipari/raktar
ovezete. A varos evi 500 ezer kulturistara szamit a jovoben.
A Bilbaoban kiallitando muvek korulbelul 80 szazaleka az
Alapitvany tulajdonat kepezi majd, a muzeum pedig hozzalatott
sajat gyujtemenye letrehozasahoz, vasaroltak tobbek kozott
Willem de Kooning- es Mark Rothko-festmenyeket, uj muveket
rendeltek Anselm Kiefertol, Jenny Holzertol es Richard Serratol
es a ket leghiresebb ma elo spanyol muvesztol, Antoni
Tapiestol es Eduardo Chillidatol.
Bilbao nagy alma termeszetesen Picasso Guernicajanak megszerzese.
Baszkfoldnek minden erkolcsi alapja meglenne a mu birtoklasara, a
muzeumban ki is alakitottak szamara egy kulon reszt, de
pillanatnyilag ugy fest, a kep Madridban marad, a Reina Sofia
muveszeti kozpontban: a spanyol kormany kulon kerese ellenere
szakertok ugy talaltak, az otveneves, szamos koltozest
megelt festmeny nincs szallithato allapotban.
A nyito kiallitas a Guggenheim-gyujtemeny mintegy haromszaz
mutargyanak segitsegevel vezet majd vegig e szazad
muveszeten a kubizmustol napjainkig.
***Sarga istenseg*** India fuggetlenne valasanak 50.
evforduloja alkalmabol, az ujdelhi National Gallery of Modern Art
gyujtemenyebol valogatott kiallitason het muvesz - Manjit
Bawa, Amitava Das, Nasree Mohamedi, Jeram Patel, Nagji Patel, Himmat
Shah es J. Swaminathan - mutatkozik be az utobbi harom evtizedben
keszult alkotasaival.
***Velencei Filmfesztival: kiegeszites*** Az augusztus 27. es
szeptember 6. kozott rendezendo 54. Velencei Nemzetkozi
Filmfesztivalrol szolo mult heti hirunkben csak egy - igaz,
nemet produkcioban keszult - magyar alkotasrol tettunk
emlitest, Petenyi Katalin es Kabay Barna egykori munkatarsuk
emlekere keszitett, In memoriam Imre Gyongyossy cimu
filmjerol, pedig lesz meg egy magyar bemutato, Enyedi Ildiko
Tamas es Juli cimu filmje, melyet az ARTE francia-nemet
tevecsatorna felkeresere keszitett, s amelyet szinten nem a
versenyprogramban vetitenek majd.
***Ars Electronica: eredmenyek*** Bar maga az
elektronikus-muveszeti fesztival csak egy honap mulva kezdodik
Linzben, mar kozzetettek az Ars Electronica palyazatan
dijazottak nevsorat. Az osszesen 1,25 millio schillinggel dotalt
versenyre 34 orszagbol tobb mint 900 palyamu erkezett. A
website-tervezesre meghirdetett .net kategoria fodijat egy japan
csapat, a Sensorium erdemelte ki (site-juk neve is ez), megelozven
az amerikai Rolf Schmidtet (Make Money Fast - The Hall Of Humiliation)
es a brit Rycharde Hawkest (Technosphere). A komputerzenei fodijat
az amerikai Matt Heckert kapja (Munich Samba), az interaktiv
muveszeti fodijat pedig a japan Toshio Iwai es Ryuichi Sakamoto
duojanak itelte a zsuri: Images x Images Play Music cimu
munkajukban az Internet-felhasznalok jatszhatnak kozos
zongora-kettost Sakamotoval, a vilaghiru zenesszel es
komponistaval. A dijatadast szeptember 30-an eloben kozvetiti
az ORF es a 3Sat.
***Derkovits-osztondijasok*** Mint minden evben, iden is kozos
kiallitason adnak szamot tevekenysegukrol a Muvelodesi es
Kozoktatasi Miniszterium es a Kepzo- es Iparmuveszeti
Lektoratus Derkovits-osztondijasai. Az 1995- 97-es evfolyamok
osztondijasainak bemutatkozasa augusztus 31-ig lathato az Ernst
Muzeumban - koztuk van az idei Velencei Biennalen is kiallito
El-Hassan Roza, akivel lapunk 28. oldalan olvashato interju.
***Osregi Elvis*** Elvis Presley halalanak huszadik evforduloja
(augusztus 16.) alkalmat adott az enekes legregibbnek tudott hang-
es filmfelvetelei publikalasara: egy houstoni csalad
megjelentette azt a szines filmet, amelyet 1955. augusztus 7-en, egy
Houston kozeleben levo parkban vettek fel, ahol az ifju Elvis
(nyolc nappal az RCA Recordshoz tortent szerzodese elott)
korulbelul huszonot ember elott enekel. Ugyanebbol az idobol
szarmazik az a koncertfelvetel is, melynek piacra dobasat
oktoberre tervezi az Outwest Records, az otszamos CD cime Raw Elvis
(Nyers Elvis): a houstoni Eagle Hall ketszaz nezoje elott adott
koncert dokumentuma korlatozott peldanyszamu bakelitlemezen
1980-ban mar napvilagot latott, s pillanatok alatt el is kelt -
ezuttal korlatlan lesz a peldanyszam.
A Bonhams aukcios cegen keresztul arveresre bocsatotta kozel 350
eredeti Presley-csecsebecsejet (fotokat, szinpadi kosztumoket,
ekszereket stb.) Paul Lichter, az Elvis Unique Records Club
alapitoja, tizenharom Elvis-konyv szerzoje, milliomos
koncertszervezo. Az Auction Channel muholdon keresztul
kozvetitette az esemenyt.
***Erdomento Pearl Jam*** Seattle vilagsztarjai, a nemregiben
feloszlott Soundgarden es a meg aktiv Pearl Jam tagjai 400 ezer
dollart adtak egy kornyezetvedelmi szervezetnek, hogy vasarolja
meg a kornyekbeli Cascade hegyseg egy reszet a United Cascade
Mining banyatarsasagtol, ily modon megakadalyozva, hogy az erdo
es elovilaga ebek harmincadjara keruljon.
***Meghalt Nusrat Fateh Ali Khan*** A 49 eves koraban elhunyt
pakisztani enekes a qawwali - a fokent neki koszonhetoen
vilagszerte ismert szufi vallasos zene - legismertebb eloadoja
volt. Uzleti ugyben s egyuttal maj- es sulyproblemai
kezeltetese vegett utazott Londonba, megerkezesekor rosszul lett,
szivrohamot kapott, mar a korhazban sem tudtak segiteni rajta.
Nusrat Fateh Ali Khan osei evszazadokra visszamenoen
qawwali-enekesek voltak. E perzsa eredetu szo erzesek
megvallasat, gondolatok kifejezeset jelenti, a mufaj klasszikus
nyelve a perzsa, o leggyakrabban urdu nyelven (Pakisztan egyik
hivatalos nyelven) enekelt. Magikus eloado volt, ennek eloszor
1985-ben lehetett tanuja az angliai WOMAD fesztival kozonsege
(kepunk egy 1988-as fellepesen keszult). Ettol kezdve
rendszeresen szerepelt Europaban, sorra jelentek meg lemezei (En
Concert a Paris; Traditional Sufi Qawwalis Vol. 1 & 2; Qawwal And
Party; Shahen Shah; Musst Musst; Shabaaz; The Last Prophet),
felfedeztek a filmzene-szerkesztok is, hallhato a Szuletett
gyilkosokban es (Eddie Vedderrel duettet enekelve) a Halott emberben,
egyik dalat a Massive Attack remixelte - a qawwali pakisztani
tradicionalistai biraltak is a nyugati zenehez valo kozeledese
miatt.
***Cyberia***
***Felbomlott a DVD-konzorcium*** A Sony, a Philips es Hewlett-Packard
bejelentette, nem targyal tovabb a DVD-konzorciumban reszt vevo
masik het ceggel a DVD-RAM - a digitalis videolemez irhato
valtozata - egyseges szabvanyarol. A Sony szovivoje szerint a
konzorciumban eredetileg reszt vevo tiz ceg ugyan aprilisban
kialakitott egy kozos szabvanyt, az emlitett harom ennek
ellenere kiszallt, mert a kozosnel jobbnak tartja sajat
szabvanyat, melyet mar be is terjesztettek az Europai
Szamitogep-gyartok Szovetsegehez.
***A szolgaltato felelossege*** A halozati szabadsagjogokert
kuzdo, 17 nemzetkozi szervezetet tomorito Global Internet
Liberty Campaign (GILC) nyilatkozatban itelte el az Institute for
Global Communications (IGC) nevu Internet-szolgaltato elleni
szervezett szamitogepes tiltakozast, melynek soran az akciozok
levelbombakkal arasztottak el a ceg szerveret, amiert a
szolgaltato helyet adott a Baszkfold Spanyolorszagtol valo
elszakadasat propagalo, Euskal Herria cimu folyoiratnak. A
tiltakozok szerint ez a lap az ETA terrorszervezettel szimpatizal. A
GILC - melynek tagja az Electronic Frontier Foundation es a Net Action
is - nem kivan allast foglalni a baszk kerdesben, de
hangsulyozza, hogy az Internet-szolgaltatok nem tehetok felelosse
az ugyfeleik altal kozolt tartalomert, nem beszelve arrol, hogy
a szerver megbenitasa a vetlen felhasznalokat is sujtja.
***Crack a Mac*** Miutan tavasszal, februar 10. es aprilis 10.
kozott 220 ezer probalkozas dacara senkinek sem sikerult
cafolnia, hogy a Mac OS alapu web-szervere betoresbiztos, a Crack a
Mac-verseny nyari fordulojaban egy Starfire fedonevu ausztral
hacker megtorte a jeget, s ezzel 100 ezer sved koronat nyert. A
gep, melyet legalisan szabad tamadni, egy Apple Workgroup Server
9650/233, a Mac OS 8 verzioja fut rajta standard kiegeszitesekkel.
A verseny folytatodik, oktober 15-ig lehet probalkozni a
http://hacke.infinit.se (195.198.39.111) cimen.
***Konyvet a Lycosrol*** Az internetes keresoszolgaltatast
mukodteto Lycos harom evre szolo szerzodest kotott a Barnes
and Noble-lal: e szerint a Lycos web-helyein a Barnes lesz a
kizarolagos konyvarus, a Lycos pedig szazalekot kap az eladott
peldanyok utan. Ket masik nepszeru keresoszolgaltatas, a
Yahoo es az Excite nemreg jelentette be, hogy hasonlo
megallapodast kotott az Amazon.commal, a Barnes legfobb
konkurensevel. A bejelentes hirere 15 szazalekkal nott a Lycos
reszvenyeinek ara - adja hirul az Internetto heti hirlevel.
|
|
