Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 1096
Copyright (C) HIX
1998-10-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Re: Szlovakia - Th(A)n (mind)  38 sor     (cikkei)
2 Re: korporativizmus (mind)  140 sor     (cikkei)
3 borfeju homok (mind)  16 sor     (cikkei)
4 Clinton (mind)  17 sor     (cikkei)
5 Folytatodik a harc az igazsagert! (mind)  49 sor     (cikkei)
6 A buzi dala (mind)  49 sor     (cikkei)
7 Re: Magyar-magyar muforditas (mind)  55 sor     (cikkei)
8 Azok a rohadek oroszok! (mind)  44 sor     (cikkei)
9 Re: taborok (mind)  121 sor     (cikkei)
10 Re: valasztas (mind)  28 sor     (cikkei)
11 Re: Par dolog (mind)  10 sor     (cikkei)
12 Re: MUSZ - Orkeny Istvan szemevel (mind)  18 sor     (cikkei)
13 Re: Re : Peti bacsinak - ez az. (mind)  43 sor     (cikkei)
14 Re: Homok, Demokracia (mind)  63 sor     (cikkei)
15 Re: Homok (mind)  18 sor     (cikkei)
16 Re: Homok (NI!) (mind)  11 sor     (cikkei)
17 Re: Homok (mind)  61 sor     (cikkei)
18 Re: Huliganok (mind)  15 sor     (cikkei)
19 Re: Huliganok (mind)  54 sor     (cikkei)
20 Re: kommunizmus, kapitalizmus (mind)  139 sor     (cikkei)
21 Re: nyelveles (#1094) II. resz (mind)  105 sor     (cikkei)
22 Re: jezsuitak es kommunista kiserlet (mind)  6 sor     (cikkei)
23 "Sumer" a torokos nyelvek ose (mind)  43 sor     (cikkei)
24 Re:Sztrajk (mind)  3 sor     (cikkei)
25 Re: A francia nyelv vedelmeben (mind)  28 sor     (cikkei)
26 Re:A francia nyelv vedelmeben, erdekek (mind)  82 sor     (cikkei)
27 2xhonfoglalas, avarok stb. (mind)  107 sor     (cikkei)

+ - Re: Re: Szlovakia - Th(A)n (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Toth Andras !

>De mint mondom, elsosorban arrol van itt szo, hogy ne mastol (pl.
mo-tol)
>varjak allandoan a segitseget.
Igen, ezt MOST mondod. Viszont az eddigi vitaban valahogy elfelejtetted
emliteni :-)) Ott csak arrol volt szo, hogy Magyarorszag holmi elcsepelt
frazisok (europai normak, kisebbsegi jogok stb.) miatt ha kell, ha nem,
lobbyzik a szegeny demokratikus Szlovakia ellen. Ejnye-bejnye ! Viszont
szeretnem megkerdezni Toled, hogy egy szlovakiai magyar szerinted milyen
segitseget var ALLANDOAN pl. Magyarorszagtol ? Hogy emelje a fizeteset ?
Hogy biztositson szamara vezeto beosztast, jobb egeszsegugyi ellatast,
uj autot, luxusnyaralast ? Mi az, hogy ALLANDOAN ? Mit gondolsz, pl. en
milyen segitseget kaptam ? Igaz, hogy nem is kertem. Ezek szerint az en
hibam.... :-(( Amennyiben Magyarorszag vallal valamilyen kozosseget a
kulfoldon elo magyarokkal, SZVSZ kotelessege, hogy ha ugy hozza a
szukseg, ki is alljon mellettuk. Amennyiben viszont ugy erzi, hogy nem
fuzi hozzajuk semmilyen kapcsolat, akkor pl. a felvideki magyarokat
nyugodtan nevezze idegen nyelvet (a magyart :-) beszelo szlovakoknak es
a problema meg van oldva.

>Pontosabban csak akkor van ertelme, ha van
>hova elmenni, igy pl. ha valakinek az az egyetlen banata, hogy nem
>hagyjak magyarul tanulni, annak tenyleg eleg eljonni magyarorszagra.
Valoban. Mar latom is lelki szemeim elott: vasarnap este felszall
ugyanarra a vonatra az egyetemista, aki magyarul szeretne tanulni, a
haromeves ovodas, akinek a szulei szeretnek, hogy magyar ovodaba jarjon,
az ujsagiro, aki szeretne anyanyelven cikkeket irni anelkul, hogy
arulassal vadoljak meg, a tanar, aki szeretne a tanitvanyaival a magyar
tortenelmet megismertetni stb. stb. es mind utaznak szepen
Magyarorszagra. Penteken este azutan szepen visszautaznanak a
hozzatartozoikhoz, hogy egy kellemes csaladias "szlovak" hetveget egyutt
toltsenek. Bravo ! :-(((((  Van meg valami hasonloan jo otleted ?


Udvozol

Kalman from Revkomarom
+ - Re: korporativizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Az olasz fasizmus es - bizonyos vonatkozasban es mertekig - a nemet
>nemzetiszocializmus is a korporativ politikai rendszerek csoportjaba
>tartozott. De ezeken kivul szamos mas, nem fasiszta, nem naci
>politikai rendszernek, illetve politikai ideologianak vannak -
>esetenkent dominans mertekben - korporativ elemei.

Termeszetesen. Ez csak annyit jelent, hogy a fasizmus nem valami
gyokeresen ujat talalt ki - nehez is lett volna - hanem meglevo
elkepzelesekre tamaszkodott.


>Peldaul a mult
>szazad vegi, e szazad eleji r. katolikus  szocialis-tarsadalmi
>doktrina egyertelmuen korporativ jellegu volt (bizonyos fokig a mai is
>az), de az ennek ellenere nem sok rokonsagot mutat se az olasz
>fasizmus doktrinajaval, se a nemet nacizmussal - s gondolom, ha masban
>nem is, de ebben tobbe-kevesbe egyetertunk.

Egyet, persze. Egyebkent pl. az olasz fasizmust ideologiailag nehez
definialni, mert eleg sokat valtozott fennallasanak 20 eve alatt.


>Ezzel nem vedeni akarom a korporativizmust. Csupan arra hivom fol a
>figyelmedet, hogy tevedes akar az olasz fasizmust, akar a nacizmust a
>korporativizmus fogalmaval meghatarozni. Mindkettonek genus proximuma,
>de nem diferentia specificaja volt a korporativizmus.

OK, de akkor mi a differentia specifica? Egyebkent en az egeszet csak
azert irtam, mert egyszeruen idegesitett, hogy nehanyan mindenfele
rendszert fasizmusnak neveznek minden alap nelkul. Elegge elterjedt ez
a "fasizmus az ami nekem nem tetszik" tipusu definicio. En pedig adok
arra, hogy legalabb megprobaljunk az ilyen fogalmaknak valami konzisztens
ertelmet tulajdonitani.

>Megjegyzem, hogy a szethullott kelet-europai allamszocializmusoknak is
>voltak kifejezetten korporativ alrendszerei; ilyenek volt peldaul -
>szerintem - a szakszervezetek.

Attol fugg melyik kort nezzuk. A fo szerepuk vegulis a lenini
"transzmisszios
szij" volt. Voltak idoszakok, amikor viszonylag onalloan politizaltak.
Bar abban nem volt sok koszonet (lasd. az uj gazdasagi mechanizmus
lefojtasat
a Gaspar-fele lobbi altal).

>>szivesebben eltem volna Franco alatt Spanyolorszagban mint Rakosi alatt
>>Magyarorszagon.

>Ez - legalabbis nekem ugy tunik - gyonge erv. En is szivesebben eltem
>volna a Honecker diktaturaja alatti NDK, vagy a Husak diktaturaja
>alatti Csehszlovakia, mintsem a demokratikus India atlagos polgarakent
>(az igen kevesse demokratikus Pakisztanrol vagy Bangledesrol nem is
>szolva). Am ebbol nem kovetezik, hogy a diktatura jobb, mint a polgari
>demokracia.

Ez egy gyonge erv akkor, ha egymastol nagyon eltero fejlettsegu es
kulturaju
orszagokat hasonlitasz ossze - mint amilyen az NDK es India. De
Magyarorszag
es Spanyolorszag igenis hasonlo adottsagokat mutatott 1948 korul.
Masreszrol Mussolini fasizmusa kifejezetten kellemes hely volt az akkori
SZU-hoz kepest. Sot, meg Nemetorszagban is kevesbe korlatoztak a
szabadsagjogokat
- kiveve persze a zsidoket. Vegulis azt lehet mondani - s ezzel a nezettel
talakoztam kedvenc tortenetiromnal, John Lukacsnal is - hogy a zsidok
kivetelevel - ami persze jelentos kivetel - a naci rendszer elviselhetobb
es szabadabb volt mint az akkori kommunista rezsim.

>Lukacs Gyorgy mondta, hogy a "legrosszabb szocializmus is jobb mint a
legjobb
>szocializmus." Bizony, nagy, nagy baromsagot mondott

>Bizony azt. Fokent, ha ugy ertelemzed, hogy a "szocialista"
>Szovjetunioban (vagy Etiopiaban) jobb elni, mint a "kapitalista"
>Svajcban, Hollandiaban vagy Norvegiaban - ebben a felfogasban
>evidensen kardinalis baromsagot mondott Lukacs. (En - es gondolom,
>nemcsak en - szivesebben eltem volna egyszeru szakmunkaskent vagy
>tanarkent  a Benekux-allamokban vagy Skandinaviaban, mint
>miniszterkent valamelyik szovjet koztarsasagban.)

Viszont a szocializmus korabban fejlett orszagokat nagyon hamar le tudott
zulleszteni. Pl. Csehszlovakia fejlettsege a harmincas evekben meg
nagyjabol
az akkori francia szinten allt. Ma teleszkoppal nezik a spanyolokat. De
mondhatnam
az NDK-t es Gorogorszagot, Magyarorszagot es Finnorszagot, Horvatorszagot
es Maltat, a ket Koreat, stb. Csak a vak nem latja, hogy a szocializmus
alatt
a relativ elmaradas mennyire megnovekedett.

>Am ha azt kerdezed,
>hogy az egykori atlagos "szocialista" szovjet polgarnak ment -e jobban
>a sora (nagyon rosszul ment), avagy a "kapitalista" Oroszorszag,
>Ukrajna atlagos lakojanak, akkor a valasz valoszinuleg ambivalensebb,
>vitathatobb. Persze lehetseges, hogy csak azert, mert az atlagos
>orosz, ukran ember, vagy akar az "ossik" (a nemet keleti tartomanyok
>lakoi, az egykori NDK polgarai) "tudata elmaradt a letuk mogott, a
>mult uszalyaba kerultek, es nem latjak at a ragyogo tortenelmi
>perspektivaikat". :-)

Itt jon a nagy kerdes: hova jutottak volna ezek az orszagok cucilizmus
nelkul?
Talan megallt volna a lenduletesen megindult kapitalista fejlodes? Miert
allt volna meg? Ha pl. Ukrajnaban nem lett volna szocializmus, akkor
a kapitalista fejlodesnek koszonhetoen ugyanugy nagyot haladtak volna,
csak valoszinuleg nem ment volna tonkre a mezogazdsag, nem halt volna ehen
par millio ember, stb. A fejlodest nem a szocializmus hozta, hanem a
technikai-gazdasagi elorehaladas, amelyet a cucilizmus inkabb fekezett
mint elore hajtott.

>>a veteran tomeggyilkos

>Mellekesen: egyike annak a legfoljebb tucatnyi magyar embernek, akinek
>a nevet a tarsadalomtudomanyokban, filozofiaban, esztetikaban legalabb
>elemi szinten jaratos kozonseg Nemetorszagtol Japanig, Daniatol
>Braziliaig ismeri.

Tudom. Istenkem, Heidegger is naci volt egy idoben, amitol meg nagy
filozofus marad. Ezra Pound a legjobb amerikai kolto, noha Mussolini
lelkes hive maradt halalig.

>>(nepbiztos koraban megtizedeltette katonait).

>Igy van. 1919-ben mint hadtestparancsnok - azt hiszem - a miskolci
>vagy a szerencsi utkozetben harc nelkul visszavonulo vorosor-zaszloalj
>katonai kozul negyet agyonlovetett. Akarcsak a megelozo ot evben - az
>I. vilaghaboru alatt - barmelyik hadban allo orszag barmelyik, a
>fronton szolgalo szazadparancsnoka.

En Tiszafuredet hallottam, de tokmindegy. Egyebkent abban nem vagyok olyan
biztos, az
elso vilaghaboruban olyan mindennapos esemeny volt a sajat katonasag
megtizedeltetese.
Legalabbis nem hallottam ilyenrol. De ha volt is, az nem mentseg Lukacsnak.
Foleg azert
nem, merthat o sem katona volt, ezert nem vagyok biztos abban, hogy
csapatat a legjobban
vezette harcba. Akkor meg jobban teszi, ha nem ugral.

Udv: Afonya
+ - borfeju homok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Oti orta:

>Erdekes ez a felteves. Annal is inkabb, mivel a filmek
>gyakran ugy mutatjak be a homokosokat -es ezert ha
>ezt a szot hallom, elottem is igy jelennek meg-, hogy
>SS sapkaban, szegekkel kivert borszerkoban,

>u.i.: kerem mellozzuk a levelek szazait, melyek arrol
>akarnak meggyozni, hogy a valosagban nem
>igy neznek ki. Tisztaban vagyok ezzel...

Ilyenek IS. En setaltam mar ejszaka Greenwich Village-ben,
es jonehany pont ilyen homot lattam, raadasul a kulonfele
boltok kirakataiban is arultak illetve kitettek ilyen cuccokat.

Afonya
+ - Clinton (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bocs, a Clinton-vitat nem olvastam, csak atlapozas kozben megakadt a
szemem ket soron:

>> Szerintem Bill Clinton egy rendes ember,
>  Ja, eddig csak 5 novel volt viszonya bizonyithatoan az elmult 20 evben.
  Ertsem ugy, hogy Petibacsi a masodik sorral az elsot kivanja cafolni?
Tehat aki atlag negyevente viszonyt kezd egy novel, az nem rendes ember?
  Hany evenkent szabad viszonyt kezdeni ahhoz, hogy az ember meg rendes
maradjon? Vagy egyaltalan nem szabad, aki hazasember letere egyszer is
megteszi, mar nem rendes ember?

  Elkepzelheto-e vajon, hogy valaki mondjuk orvosprofesszor, evente tobb
szaz embert gyogyit meg, s kozben magas szinvonalon oktatja az ujabb
orvosnemzedeket; jokora fizetesebol szegenyek gyogyittatasat segiti;
melegszivu, intelligens, bator embereket nevel a gyerekeibol -- am negyven
ev utan egyszer megcsalja a feleseget, s emiatt abban a tudatban kell
befejeznie eletet, hogy nem volt rendes ember?
+ - Folytatodik a harc az igazsagert! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Folytatodik a harc az igazsagert!


Tegnapelott ujra felbosszantott a szomszedom. Borzaszto rohadek ez a
szomszed. Olyan korszakallas, kover alak, raadasul szemet kirekeszto, mert
ejjel-nappal keresztet hord a nyakaban, annak ellenere, hogy ezzel
nyilvanvaloan serti a nem keresztenyek legalapvetobb emberi jogait, pedig
mar a papa is megmondta, hogy bocsanatot kell kerni, de a szomszedom meg a
papara sem hajlando hallgatni! Az ilyen primitiv fasisztak miatt kerult be
az emberisegellenes MIEP a parlamentbe majusban!
De lassacskan mar kezdtem megszokni, hogy a liberalis sors ilyen atkozozott
szomszeddal aldott meg. Tegnapelott azonban betelt a pohar: a szomszedom
ellopta a kutyamat! Legujabb amerikai gyartmanyu Uzi-666 tipusu
ultraibolya-fenykardos lopakodo tavcsovemmel sikerult rabukkannom a kutyamra
a szomszed pincejeben. Szegeny allatt ott nyuszitett kedvenc
Chappi-otosfogata nelkul (a fasiszta allatkinzo szomszedom nem atallott
csirkezuzat adni neki!), ott sirdogalt! Hat mondanom sem kell, felforrt
bennem a ver, s azonnal bosszut kezdtem el tervezni a kutyatolvaj szomszedom
ellen. Eleinte meg arra is gondoltam, hogy talan kene eloszor szolni a
rendorsegnek vagy be kellene perelni a szomszedot, de aztan elvetettem
ezeket a meltatlan gondolatokat, hiszen vegsosoron a rohadek kirekesztoket
nem kenyeztethetjuk el holmi rendorsegekkel meg birosagokkal. Igy azonnal
akcioba leptem. Ket jobaratomat, Homok Tonit es Pedo Fulopot - mindketten
ugyannak a liberalis szektanak a tagjai, melyben en is aktiv vagyok - is
meghivtam. Eloszor is lyukat vagtunk a keritesben, majd beosontunk. Aztan
betortuk a pinceablakokat es kihoztuk a kutyust. De persze nem elegedtunk
meg ennyivel, fel tucatnyi kez-levego-fold gyujtobombat dobtunk a hazra,
minek kovetkezteben ott tuz utott ki es leegett a haz ketharmada, majd ket
masik haz is tuzet fogott. A halottak szama osszesen 3 fo, a sebesultek
szama: 8, ezek kozul egy eletveszelyes allapotban van. En persze azon
nyomban hivatalos komuniket adtam ki az esetrol, melyben kifejeztem
reszvetemet az artatlan aldozatok hozzatartozoinak, de egyben kijelentettem
azt is, hogy a halottak es sebesultek rokonai buszkek lehetnek, hogy
hozzatartozoik az igazsagert vivott vilagmeretu harc frontjan adtak veruket.
Hiszen vegulis, ha nem allitjuk meg idoben a kutyatolvajokat, ha nem
rettentjuk el oket megfelelo modon, akkor elobb-utobb ok atveszik a hatalmat
es minket ki fognak rekeszteni a tarsadalombol. Ezt megakadalyozando, mi
prevantiv cellal alaposan ki fogjuk oket irtani mar most, hogy a vilagbeke
ne szenvedjen csorbat!
Tegnap kiderult, hogy a kutyat a felesegem adta oda nehai szomszedomnak,
hogy vigyazzon ra egy fel napig, csak egyszeruen elfelejtett szolni nekem
errol. Egy kicsit persze merges lettem, de vegulis a nejem lecsillapitott
egy kis oralis szexszel. Azota is bekeben es szeretetben elunk...


/Tengery Janos/


1998.
+ - A buzi dala (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elorebocsatom ezzel a koltemennyel kapcsolatban, hogy ezt annak idejen a
"buszke melegek" is olvastak, s irtak is ra egy valaszverset... amennyiben
erdeklodes mutatkozik, bekuldhetem azt is...


A buzi dala
/az ugynevezett meleg buszkeseg napja tiszteletere/


Buzi voltam, buzi vagyok, buzi leszek
Mit tehetek: sok a beteg perverz vagyam
Eztan minden perverzseget nyiltan teszek
Igy mondjak tengerentul s Europaban

Penzzel ellat a Kozep-Europai Egyetem
Hit Gyuliben Homokistenhez imadkozom
Ovnak szabad madarak, minden almom megtehetem
Engem nem erdekel semmi, csak sajat akaratom

S ha mar minden szomszed gyermeket megrontottam en
Nyugton maradni akkor sem fogok, visz a gyulolet
Felvonom a szivarvanyzaszlot, a buzik fegyveret
Megunneplem a perverzek napjat, az uj unnepet

Feher porral lemazolom magam tetotol talpig
A szomszed kutyatol aranyszinu nyakorvet lopok
Ezust kombinet testemre huzok valltol fenekig
Pavatollat ruhamhoz meg az allatkertbol hozok

Aztan mas nem marad, elindulok a Vaci utcan
Utkozben balra-jobbra kisfiukra kacsintgatok
Pajtasaimmal fogdossuk egymast fenekunk tajan
Orditok erkolcs ellen, mig bele nem bolondulok

Kovetelek mindenfele furcsa kitalalt jogot
Zavar, hogy gyerekeket meg meg nem ronthatok
Barmi van, erkolcsrombolasra mindig latok okot
Brusszelbe panaszra futok, ha mindent meg nem kapok

Emberi ertekeket rombolni fogok
Buszke vagyok, hogy gyogyulni nem akarok
Isten rendje ellen en buszken lazadok
Buzi voltam es buzerans is maradok


/Tengery Janos/


1998.
+ - Re: Magyar-magyar muforditas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:

>Oda Amerikahoz
>/Tengery Janos verset helyrepofozta: A bolygo hollandi/ 1998.
>
>Te, ki viszalyt szitasz nemzetek kozott,
>Haborut gerjesztesz mocskos armanyoddal;
>Tudomanyod perverz mindenek folott,
>Atombombad vegzett sokezer japannal.
>
>Penzeidben duskalt angol es a muszka,
>Paktaltal a gruzzal, s o bajszat podorte,
>Dultak Europat, pusztult Lipcse, Drezda,
>S szovjet tankok zajat magyar fulunk nyogte.
>
>Radiobol tomted csalfaul fejunket
>Otvenhatban, s nemzetunk meggyalaztatott,
>Vereskezu tarsad sietve rank kuldted,
>Ki maga utan csak hullahegyet hagyott.
>
>Kadart megetetted dollarmilliokkal ,
>Elveve a nepnek nappalat es ejet,
>Rabsagba dontotted hazank kamatokkal,
>S elvezted egy vampir verfagyaszto kejet.
>
>Belugyeink soha nem nyughatnak toled,
>demagog let nyomsz be orszagunk hataran.
>Liberalis disznok jol elnek beloled,
>Bankjaid tokeje hizik e nep karan.
>
>Taszart is megszalltad atlatszo uruggyel
>Pufajkas torpe ul fonn a barsonyszekben.
>Sorosod meg kozben kulturara ugyel,
>Meg e nep lete is ott van a begyedben!
>
>Amerika, nagy, globalis birodalom,
>Kerunk szepen teged: most mar menjel haza!
>Amerika, kapzsi, nepnyuzo hatalom,
>Gonosz, rossz uralmad vesztunket okozza!
>
>Ne felejtsd itt pocsek McDonald's-odat sem,
>Nem kell sem a NATO, sem Valutaalap.
>Hollywoodtol mar ferto a moziterem.
>Tavozz! Ott az ajto. Megvan minden? Kalap?
>
>Indulj el mar szepen csendben, no meg rendben,
>Sok szep hely van otthon: Florida, Alaszka.
>Miert nem hagysz most mar bennunket bekeben?
>Samu bacsi, draga, huzz a budos francba!

Nem rossz... csak mas a stilus.

Te is kolto vagy, mint en? Bekuldok meg nehanyat...

MaxVal
+ - Azok a rohadek oroszok! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Azok a rohadek oroszok!


Mar ket evtizede szorgalmasan hallgatom a hireket.

S nagyon merges vagyok azokra a rohadek oroszokra. Egyre rosszabb es
rosszabb dolgokat tudok meg roluk. Most mar majdnem sikitani tudnek az
"orosz" szo hallatan.

Megtudtam peldaul, hogy az oroszok - a rohadekok! - nehany evvel ezelott
megtamadtak egy Grenada nevu allamot, mert nem tetszett nekik az ottani
kormany politikaja. Fogtak magukat az oroszok - a rohadekok! - es egyszeruen
lerohantak Grenadat, majd ott babkormanyt segitettek hatalomra.

Utana ezek az oroszok - a rohadekok! - levaltottak a panamai elnokot.
Egyszeruen megtamadtak Panamat, ott elfoglaltak az elnoki palotat, s
elraboltak az elnokot. Most a panamai elnok egy orosz bortonben van, es az
oroszok - a rohadekok! - birosagi eljarast folytatnak ellene, mivel
megsertett valamifele orosz torvenyeket.

Majd azt is hallottam, hogy az oroszok - a rohadekok! - olyannyira
elszemtelenedtek, hogy mar ok dontik el, hogy ki demokratikus es ki nem. Aki
kiszolgalja az orosz erdekeket, az demokratikus. Aki viszont nem szolgalja
ki az orosz erdekeket, az antidemokratikus.

S azt is megtudtam a hirekbol, hogy az orosz erdekek a vilag minden pontjan
jelen vannak, sot meg az urben is. Aki ezt nem hajlando elismerni, az
terrorista, fasiszta, kommunista, es antiszemita, sot neha mind a negy
egyszerre.

Aznap meg meghallottam, hogy az oroszok - a rohadekok! - mar itt vannak, a
kozelben. Megtamadtak Boszniaban egy televizio-allomast, mivel az
oroszellenes hireket es komentarokat kozolt. Egyszeruen leallitottak a
televizio-allomas munkajat, s most helyette egy uj tv-csatornat hoztak
letre, amely mar csakis oroszbarat hireket kozol.

Pillanat… most mondjak, hogy mindezt nem is az oroszok  - a rohadekok! -
csinaltak, hanem az amerikaiak. O, hat az egeszen mas!


/Tengery Janos/


1997.
+ - Re: taborok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Thu, 24 Sep 1998 02:31:16 EDT,   wrote:

>Nono. A katyni verengzes egy jol szervezett, felulrol (Moszkvabol)
>elrendelt, menetrend szerint kidolgozott akcio volt, kirendelt
>nepbiztos felugyelete mellett.
Egyetertek.

>>>Kb. 10 millio ember halt meg a GULAG-ban.
Attol tartok, alabecsulod. A Gulag aldozatairol a legkulonbozobb
szamok keringenek; a legalacsonyabb, amirol hallottam 5-6 millio, a
legmagasabb 60-70 millio. Valojaban nem lehet tudni, hogy mennyi;
nekem az elso szam alabecsultnek, a masodik nagyon tulbecsultnek tunik
- de ez csak az en szubjektiv, tenylegesen (nehany memoart nem
szamitva)  minden alapot, forrast nelkulozo velekedesem.
A '80-as evek kozepe tajan olvastam valahol, hogy 60-70 millios szam
egy emigrans orosz demografustol szarmazik. O a cari Oroszorszag
1911-13 kozotti demografiai mutatoit vette alapul (a termekenysegi
mutato fokozatosan csokkentve az evtizedek soran a modernizalodas, az
iparosodas, az urbanizalodas, az iskolazottsag novekedesenek
foltetelezett hatasaval), figyelembe veve az I.vh., a polgarhaboru es
a II.vh. velelmezett vesztesegeit; szerinte mindezeket figyelembe veve
a lakossag szamaban a '80-as evek elejen ekkora hiany mutatkozott.
A szamitas az amerikai torteneti demografusok egy reszetol komoly
kritikat kapott; egyikojuk (sajnos - nem leven szakteruletem a tema -
a nevet, akarcsak az illeto orosz demografuset, nem jegyeztem meg) a
targgyidoszakra ugyanezzel a modszerrel elvegezte a becslest az
Egyesult Allamokra nezve, aholis 120 millio leleknyi hiany mutatkozott
- ami nyilvanvaloan nonszens. (Foltetelezem, hogy - ha igaza van az
illeto orosz demografus biraloinak - akkor reszben az alapadatok,
reszben a foltetelezett termekenysegi mutato-valtozasok tureshibai
kumulalodnak olyan mertekben, hogy a szamitasok irrelevansa valnak.)

>>>Nem tudom, mivel takaritottak el a hullaikat.
A Gulagok - nem tudni hany millio - aldozata tobb evtizedre oszlott
meg,  es nem pedig,  mint a nemet koncentracios- es megsemmisito
taborokban, nehany evre. A holttestek - mint azt par memoarban
olvastam - telen nyilvan szepen megfagytak, "nyaron" aztan elfoldeltek
oket, esetleg ahol mod volt ra, bedobaltak a tengerbe.

>>Ez mennyire megbizhato adat? Minden huszadik allampolgar? Borzalom
>Ez az adat annyira megbizhato, mint a tobbi.
>Igazabol nincsenek megbizhato adatok.
Azt gyanitom, hogy meg sokkal kevesbe megbizhato. Egyreszt azert, mert
egy nagyon hosszu, sok evtizedes korszakrol van szo, masfelol a
szovjet-orosz adminisztracionak... hmm... szoval a precizitasa
altalaban "kisse" elmaradt a nemet adminisztracioetol. Vegul pedig -
eltekintve az 1941-ben eloszor nemet, majd onnet 1945-ben az
amerikaiak kezere kerult szmolenszki leveltar anyagatol - a szovjet
leveltarak anyaga 1991-92-ig teljesen hozzaferhetetlen volt a kutatok
szamara; ekkor egy-ket evre megnyiltak - ma pedig zartabbak, mint
valaha is voltak. :-( Valoszinu, hogy '91-93 kozott leveltari anyag
kerult ki (eredetiben vagy masolatban) Nyugatra, ezek foldolgozasa
azonban bizonnyal eltart legalabb ket evtizedig.

>Vagy az un. "cigany holocaust." Cigany szervezetek altalaban azt
>emlegetik, hogy 100 ezer romat hurcoltak el, akik kozul 30-50-70
>ezer halt meg. Ezzel szemben a mar tobbszor emlegetett Karsai Laszlo
>kutatasai nyoman az derult ki, hogy a deportaltak szama 5 ezer, a
>halottake 1000 korul volt.
Ezt (szerintem) meg kevesbe lehet tudni, mint a Gulagok aldozatainak
megkozelito szamat. Karsai leveltari kutatasainak "eredmenyei" ebben a
vonatkozasban eppoly kevesbe plauzibilisek, mint a cigany szervezetek
becslesei.
A ciganyok nem jelentektelen (de pontosan meg nem allapithato) hanyada
mintegy a tarsadalmon kivul, illetve annak zarvanyaiban elt, esetleg
vandorolt, a hivatalos nyilvantartasokban azonosithato modon nem
szerepelt. Vagyonuk, lakasuk nem volt. Ha a csendorok, katonak,
nyilasok, nemetek netan kivittek egy-egy csoportot az erdobe,
agyonlottek es elfoldeltek oket, akkor eltunesuk a magyar
tarsadalomban altalaban nem hagyott urt maga utan. Nehany ilyen
esetrol tudunk - de hogy tenylegesen mennyi fordult elo, aligha fogjuk
megtudni akarcsak megkozelitoen is; ez leveltari kutatasokkal
bizonyosan  feltarhatatlan. Nem tudom, kidolgozhato -e egyaltalan
olyan torteneti kutatasi modszer, amellyel a cigany aldozatok szamara
nezve valamennyire is ertekelheto adatot kaphatnank.

Az viszont teny, hogy Auschwitzban volt egy elkulonitett cigany
tabor-reszleg; az ide deportaltak (a tulelo taborlakok vallomasai
szerint magyar ciganyok) azonban - a zsidokkal es mas foglyokkal
ellentetben - erkezesukkor nem estek at a szokasos, Mengele es tsai.
fele eletkor- es munkakepessegi "szelekcion", nem szakitottak szet a
csaladokat, nem kopaszitottak le oket, nem oltoztettek oket tabori
rabruhaba, es nem kellett dolgozniuk se. Aztan egy reggelre
valamennyien, gyerekestol, mindenestol eltuntek;  mivel a krematorium
kemenyei par napig ugyancsak jellegzetes fustot arasztottak, nem
valoszinu, hogy a Szasz-Svajcba kerultek udulni.

>>A magyar zsido munkaszolgalatosoknak asszem a 10%-a elte tul,
>A Sztalingradnal fogsagba esett 200 ezer nemetnek meg kb. 2 %-a.
Azert egy "apro" kulonbseg; a nemetek ugyebar az ellenseg fogsagaban
pusztultak el, mig a musz-osok jelentos resze a sajat allama, sajat
hadserege "megkulonboztetett figyelmenek" valt aldozatava...
Jopar olyan esetrol tudunk, amikor az allomanyilletekes parancsnok
kozolte a kerettel, hogy majd akkor vonjak ki oket a hadmuveleti
teruletrol, akkor johetnek haza, amikor a kezuk ala adott osszes
musz-os elpusztul. Termeszetesen tudunk olyan keret-parancsnokokrol
is, akik megkoveteltek a keret tagjaitol a musz-okkal valo emberseges,
tisztesseges banasmodot; de az elobbi eset - kiveve nagybaczoni Nagy
Vilmos (megerdemli, hogy megorizzuk a nevet) honvedelmi minisztersege
idejet - tipikusabbnak mondhato.

>Egyebkent en Gosztonyi Peter: A magy honvedseg tortenete a masodik
>vilaghaboruban c. konyveben azt olvastam, hogy a munkaszolgalatosok
>vesztesege aranyaban kisebb volt mint a harcolo honvedsege.

A konyv ujabb, magyarorszagi kiadasat nem, hanem csak a regebbi,
1986-ban Romaban megjelent kiadasat futottam at annak idejen. Oszinten
szolva nem rajongok Gosztonyiert, nem melyedtem el igazan ebben a
konyveben; ezert se az aposztrofalt megallapitasara, se annak
alapadataira  emlekszem - de ha mondod, nyilvan benne volt, csak
atsiklottam folotte.
A veszteseg-aranyokra vonatkozoan nem tudok mit mondani, mert
kifejezetten hadtortenettel soha nem foglalkoztam, es igy nem ismerem
a m.kir. honvedseg veszteseglistajanak alakulasat se. Van  nehany
adatom (bar nem tul sok, mert kozvetlenul nem vagott az erdeklodesi
korombe)  a munkaszolgalatosok megkozelito letszamarol es
vesztesegeirol. Ha te ismered a fegyveresen harcolo honvedseg
letszamat es vesztesegeit, akkor - viribus unitis :-) - eppen
megprobalhatjuk osszevetni.

Kalman
+ - Re: valasztas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szervusz Afonya!

On Tue, 6 Oct 1998 02:19:25 EDT,   wrote:

>>Ugye tudod, hogy az "atallas" ebben az osszefuggesben azt jelentette, hogy
>az illeto elve a nemetek kezere kerult (mint Sztalin sajat fia)? Ez
>mar eleg volt a csaladirtashoz a tisztek eseteben, kozkatonaknak a
>haboru utan GULAG jart erte. (A lagerbol kozvetlen Sziberiaba vittek
>oket a vonatok).

Igen, ezt en is igy tudom. (Erdekes es jellemzo adalek ehhez otti
nagymamajanak tortenete.)

Sztalin fianak esetet viszont - sok egyeb kerdes mellett - meroben
maskent itelem meg, mint te.

Sztalin fia a Voros Hadsereg fohadnagyakent esett nemet fogsagba. A
nemetek fogolycseret ajanlottak fel; az ifju Dzsugasvili-ert a nemet
6. hadsereg Sztalingradnal fogsagba esett parancsnokat Friedrich v.
Paulus vezertabornokot kertek cserebe. Sztalin valasza: "Meg mit nem?
Egy hadseregparancsnokot egy fohadnagyert?!"

En ezt a valaszt - bar enyhen szolva, se Sztalin politikajavel, se
szemelyisegevel nem szimpatizalok - az adott korulmenyek (a haboru
szinte mindem szovjet csaladbol szedett aldozatokat, stb.) kozott nem
csak egyszeruen helyenvalonak, hanem allamferfihoz meltonak talalom.

Kalman
+ - Re: Par dolog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Wed, 21 Oct 1998 15:29:31 EDT,   wrote:

>Kalman:
>> megfogalmazhatom, hogy - szerintem -
>> altalaban mit ertunk a "kereszteny/tyen" kifejezes fogalma alatt.
>Kik mit ertenek? Ki az a "mi"? Legfoljebb "ti", vagy meg inkabb "Te".
>Probalj tulnoni skizoidon.

Uram! Orulok, hogy bemutatkozott. :-) Bye!
Kalman
+ - Re: MUSZ - Orkeny Istvan szemevel (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Wed, 14 Oct 1998 16:31:31 EDT,   (Kovacs
Gabor) wrote:

>Orkeny Istvan: In memoriam dr. KHG.
>...
>Ot is- mondta a nemet or, és paprikavoros lett, és lelotte dr. KHG-t.
----
>
>Comment: KHG letezo szemely volt, baloldali ertelmisegi, Orkenyt nem kell
>bemutatni. A parbeszed lehet, hogy kitalalt, a tortenet valos. A doktori
>cimet -ismerosom elmondasa szerint- Orkeny adomanyozta KHG-nak, azzal, hogy
>'ennel doktorabb valaki nem is lehetne, meg ha nem is volt papirja rola.'

Az Orkeny altal KHG-val jelzett szemely K. Havas Geza, a kituno tollu,
sok nyelven tudo publicista es kozgazdasagi szerzo volt.  Orkeny
egypercese azonban annyiban nem valos tortenet, hogy K. Havas Geza
magyar keret alarendeltsegeben teljesitett munkaszolgalatot.
Udv: Kalman
+ - Re: Re : Peti bacsinak - ez az. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
>
> <SNIP>
> >mi a fenenek lenne erdekem a francia nyelv vedelme? SEMMI kozunk nincs hozza
.
> >Punktum.
> Mindjart elmagyarazom miert erdekunk.
> A nyelvekre vagy szukseg van vagy nincs.
> Ha nincs szukseg, akkor egyertelmu, akkor nem erdekunk sem a francia
> sem a magyar nyelv vedelme. (Ez esetben az a jo, ha kialakul egy
> egyseges vilagnyelv.)
>
> Ha viszont szukseg van, akkor pont ugyanannyira erdekunk a francia
> nyelv vedelme, mint a magyare.

Hat ha ugy erted: nekunk, Embereknek, akkor csatlakozom
hozzad. De ha ugy erted: nekunk, Magyaroknak, akkor nem.
Kedvenc peldam a nacionalista eszmek letjogosultsagara,
(ahol nacionalizmus#sovinizmus, azaz a nemzeti ertekek
kozeppontba allitasa, es az erre epulo eszmerendszer)
hogy ha minden nemzetben meglenne az egeszseges
nacionalizmus (lasd Egyesult Allamok, Franciaorszag),
vagy nevezzuk akar patriotizmusnak, akkor nem lenne
semmi problema a Foldon. En -bar magamat nemcsak
konzervativnak, de nacionalistanak is nyugodt szivvel
nevezem- boldog vagyok, ha arrol hallok, hogy Mo-n egy
nemzetisegi letesitmeny nyitotta meg kapuit. Orulok,
ha nemzetisegi musort latok a TV-ben. Egyszeruen
boldog vagyok, ha bekeben elunk egymas mellett, szine-
sitve egymas kulturajat, egymast tamogatva az orszag
epiteseben. Magatol ertetodonek tartom, hogy masok
is buszkek a sajat nemzetukre, de elvarom, hogy
legalabb annyira tamogassak ok is a Magyar nemzetisegek
torekveseit, mint en (mi) az oveket.
Soha nem ertettem peldaul, hogy miert ne letesithetne
egy nemzetiseg sajat iskolat? Miert ne hozhatnanak
letre sajat szinhazat? Miert ne loboghatna egy nemzeti-
segek lakta falu onkormanyzati hivatala elott az
anyaorszag lobogoja? Mennyiben csorbitja ez a tobbsegi
nemzet jogait vagy erdekeit? Szerintem semmiben!!!


udv: otti )
+ - Re: Homok, Demokracia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> Orulok, hogy egyetertunk. Akkor mar csak azt kene kitalalni, mirol
> vitatkozzunk. :-)

Ezt mar leirtam egy par alkalommal, hadd ne idezzem
magam, nem vagyok klasszikus :)

> Nem kulonos, hogy peldaul a koltsegvetest nem nepszavazassal dontik

Nem kulonos, meg a nepszavazasok orszagaban, Svajcban
sem igy dontenek felole. Vilagos, hogy nepszavazasra
csak egyszeruen - lehetoleg eldontendo vagy "egyszeru
feleletvalasztasos" kerdeskent - megfogalmazhato temakat
szabad bocsatani. A ktgv tipikusan nem ilyen

> el? Viszont ha arrol tartanank nepszavazast, hogy akarjuk e, hogy
> nepszavazassal dontsunk a koltsegvetesrol, azt hiszem (es remelem),
> nemmel szavazna a tobbseg, mert belatna, hogy ez kaoszhoz, csodhoz
> vezetne. A kepviseleti demokracia nem mas, mint a nepuralom onnon

Egyetertek, en is nemmel szavaznek. Viszont sok mas
kerdesben lehetne kozvetlenul is velemenyt nyilvanitani.

> En valoban ugy gondolom, hogy vannak dolgok, amirol nem erdemes (nem
> szabad) nepszavazast rendezni. Eloszor is azert, mert a nephangulat
> eleg tekintelyes mertekben ingadozik, tehat onbecsapas volna a "nep
> akarata"-rol, mint a legfobb etalonrol beszelni. Masreszt pedig
> azert, mert szereny velemenyem szerint, a legtobb ember hulye. Nem az

Nos az emberi butasag korlatlan mivoltaval kapcsolatban
nekem sincsenek ketsegeim - magam is peldat szolgaltattam
ra, amennyiben bekapcsolodtam ebbe a temaba teljesen feles-
legesen (nem voltam hix olvaso es nem is leszek a tema le-
zarasa utan, csak tallozgattam a hircsoportok kozott egyszer
raero idomben). Ugyanakkor nem tudom elfogadni azt, hogy a
nepszavazasokkal altalaban az a baj, hogy az "atlagaember"
(l. masik thread) az altala kepviselt iq=100-zal nem kepes
megfelelo dontesre. Ez nevetseges, ezek a dontesek nem allnak
gyengebb labakon, mint azok, amelyet kepviseleti rendszerben
hoztak meg, pl. a parlamentben vagy egy ketkamaras rendszerben
ket menetben, elnoki jegyzessel, "szakertoi" tamogatassal.

A felfogasod alapjat nagyon is ertem, erosen emlekeztet a
homo oeconomicus embermodellre, illetve annak pszichologusok
es szociologusok (etc) altali szetszabdaltatasara, csak az
nem fer a fejembe, hogy miert gondolod azt, hogy nehany szaz
nepkepviselo (pl. 384) megalapozottabb dontest hozhat.

> "erkolcsi felfogasmod"-jukra hivatkozva abszurd drogellenes torvenyt
> hoznak, amivel tobb kart okoznak mint hasznot, akkor itt nem az

Haaaat ... en nem tartom abszurdnak a szigoritasokat, sot
inkabb az eddigi allpotot tartottam annak. Nem kifogasolom
a drogfogyasztast magat, de sajnos vannak velejaroi, amelyek
rola levalaszthatatlanok es rendkivul zavaroak. A helyes meg-
oldast persze nem tudom, de ha a mostani szigoritas ezeknek
a jarulekos hatasoknak a csokkenteset celozza, akkor csak
udvozolni tudom a torvenymodositast.

Udv: Tenki Laszlo (nem lovag, de...)
--
NI!
+ - Re: Homok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

> Akkor egy kis tortenelem:
>
> ... rozsaszin haromszog ...
> ... zold haromszog ...
> ... a piros ...
> ... sarga haromszog ...

Hmm, ezekrol en eddig - az utolso kivetelevel termeszetesen -
nem hallottam, mentsegemre szolgaljonm hogy sosem tortem babe-
rokra toribol ;P Kosz az infot.

Fenntatva, hogy a korszakot eddig is es ezutan is borzalomnak
tartottam/tartom, megjegyzem, hogy az egesz szanalmasan nevet-
segesnek tunik.
--
NI!
+ - Re: Homok (NI!) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hopocky Gabor wrote:

> Rajottem!!!!!
> Tenkil azert utalja a buzikat, mert azok nem vettek neki rekettyest!
> :)))))))))))))))))))))

Egy rekettyessel nem vagyok lekenyerezheto. :)
De ez a vita, nem? Offtopicba mentunkm alszik
a moderator :)
--
NI!
+ - Re: Homok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:

>   Ugy, hogy a halaltaborokba hurcolt homokosokat rozsaszin haromszoggel
> jeloltek meg. Egy kategoria voltak azok kozott, akiket kijeloltek
> internalasra es megsemmisitesre.

Roviden:
A haromszogrol mar irtam, hogy uj nekem; en sem tamogatnek
ilyen nagyon is "vizualis" modszert; azt is irtam mar, hogy
_senkit_ sem akarok megsemmisiteni.

>   Nem probalva vitatkozni azzal, hogy a homokossag veszelyes-e a
> tarsadalomra, hadd kozelitsem meg masfelol: a homokossag ket felnott ember
> egyenjogu kapcsolata, akik el tudjak donteni, mit akarnak -- a pedofilia
> egy felnott eroszaktetele egy vedtelen, mit sem tudo gyereken, aki nem
> tudja eldonteni, mit akar.

A pelda jo, hirtelen nem is tudok mit mondani ra, talan
maradnek az eredeti megkozelitesemnel. Azt semmikeppen
nem vitatom, hogy a ket emlitett dolog nem azonos sulycso-
port, kategoria.

>   Szerintem nem erted, hogy mirol van szo. Nem kettotok kozott van a
> minosegbeli kulonbseg, hanem a ket jog kozott.

Ahogyan en emlekszem, mar evekkel azelott tisztaban voltam
a kulonfele jogok eltero fontossagaval es megitelesevel, hogy
tanultam volna ket felevnyi jogot (persze nem jogi karon).
Azt hiszem, ezt nem kell megmagyaraznotok. Viszont a felhozott
problemat akkor is ugy tartom jonak, ahogy leirtam.

>   A szemelyes adatok vedelme eleg fontos allamigazgatasi jog. Az pedig,
> hogy tajekozodhass arrol, kit utalj es kit ne, nem lenne ilyen fontos jog,
> ha letezne. Mondjuk, hogy egy homokos utalja a *** partiakat (ide ki-ki
> helyettesitse be a partot, amellyel szimpatizal), es nem akar a boltjaikban
> vasarolni, uzleti kapcsolatba kerulni veluk. (Nehogy meggazdagodjanak es

Hmmm, eddig ket komolyabb munkahelyem volt, es mindketto
kert tolem erkolcsi bizonyitvanyt, en pedig mondhattam volna,
hogy magaugyem, hogy voltam-e buntetve autolopasert vagy
betoresert, de nem lett volna "kifizetodo". Mert azt hiszem
a te logikad szerint ez is maganugy (ha tevednek majd helyes-
bitesz). Megis nyilvantartjak rolad a belugyminiszteriumban.

> nagy osszegekkel segithessek a partot.) Ezert tudni akarja, ki tagja vagy
> szimpatizansa ennek a partnak. Te azonban nem akarod, hogy ezt akarki csak
> ugy megtudhassa Rolad, ez a Te maganugyed. A torveny vedi ezt a
> maganugyedet, es erosebb, mint az emlitett homokos kivancsisaghoz valo
> joga. Ime a forditott eset, amikor a Te jogaid elobbrevaloak.

Latod, az axiomak ... de nem irom le megegyszer.

Udv, Tenki Laszlo

ps. van meg harom level a listan, de most nem, leghamarabb
talan hetvegen tudok rajuk sort keriteni ...
ps2. minden levelemben es postingomban rendesen megjelenik
a nevem, kiveve a hix-ujsagokat. Itt miert nem, es akiknek
megis, azok hogy csinaljak?
--
NI!
+ - Re: Huliganok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Szia Robi!

> Ha lenne tobb ilyen befekteto akkor akar bajnoksagot is
> lehetne rendezni. Ha nem az se baj. Meccsnezes helyett jarhatnank
> konyvtarba. :-)

Engem sem erdekelne, ha nem lenne tobb foci (szeles e vilagon akar),
de mi van azokkal, akik nem olvasni, hanem meccset nezni szeretnek?
Az o szempontjukbol ugyanis megall az, amit irtam a konyvtarak
bezarasarol.


Hopocky Gabor
+ - Re: Huliganok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Th(A)n irta:

> Bocs, de a sebessegkorlatozas pont nem szolgal semmit azon kivul, hogy
> birsagot lehessen szedni.

De. Szerintem viszonylag kiegyenlitettebbe teszi a kozlekedest. Ertem
ez alatt azt, hogy a jelenleg nalunk divatos autok jelentos reszenek
-velemenyem szerint tokfoloslegesen- a vegsebessege 180-220 km/h korul
van. Ha megengedem, hogy a mi utjainkon (gondoljunk a "kituno" M7-re)
ki-ki annyival menjen, ami a csovon kifer, valoszinuleg nagysagrendekkel
tobb baleset lenne. Es nem feltetlenul csak a villanyoszlopot talalnak
meg a felelotlen egyenek, hanem a veluk szemben 75-tel "szaguldo"
Trabantot is, benne ket gyerek, mama, papa. Ahogy egyebkent ez ma is
"szokasos".

> Esti mese? -;-) Es miert jo az az allampolgarnak, ha beverik a fejet
> (persze kizarolag az o erdekeben -;-) ? (ld. "ha kell...")

Azert "jo" az allampolgarnak, mert legalabb "torvenyesen" verik be a
fejet. Magyarul ki lehet szamitani, hogy mely cselekedete kapcsan fogjak
beverni, tehat elvileg elkerulheto. Ha nincsenek szabalyok, illetve
ontorvenyu mindenki, akkor azert, mert van rajta sapka, vagy azert,
mert nincs.

> Nem emlekszem, hogy mcd's-t robbantottak volna... (pedig arra tenyleg
> raferne... -;-)

Az Aranykez utcaban a detonacio raszakitotta az uveget a mekiben
uldogelokre. Azert volt annyi a serult.

AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAARRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRGGGGGGGGGGGGGHHHHHHHH!
> Nem arrol van szo, hogy most mit csinalnak vagy nem csinalnak.
> Az egesz koncepcio rossz.

Mi lenne a Tied? Nem rendor, nem allam, nem hivatal? Probald elkepzelni,
hogy az emberek egy igen jelentos csoportjanak egyszeruen szuksege van
arra, hogy bizonyos szinten vezessek. Ha ugy tetszik lustak kitalalni a
jatekszabalyokat. Ezekkel mi lenne a fentiek nelkul?

> Kevesebb jenki filmet kene nezni... (gyk. a maga modjan a legirracionalisabb
> embernek is van vmi oka arra, amit csinal)

Ha utana elolvastad volna amit irtam, akkor ezt itt kitorolted volna.
Ugyanis ott volt az ok. Vannak (es TUDOM, hogy VANNAK) olyan emberek,
akik attol erzik magukat valakinek, hogy sajat fizikai erejuket
fitogtatjak. Nem erdekli, hogy kinek hany diplomaja, mennyi penze,
milyen noje, stb.-je van. Egyedul az erdekli, hogy a masik egy "gyenge
fos takony", akit o "szarra tud verni". Mert o ettol erzi magat nagynak.
Eleg szomoru, de ez van.


Hopocky Gabor
+ - Re: kommunizmus, kapitalizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

T. Th(A)n!

Az az erzesem, hogy az osszes ervelesed  visszavezetheto az alabbi
felveteseidre:

>A baj azzal van, amikor a magantulajdont a maganeleten tulra is
>ki akarjak terjeszteni

>nem latom okat, hogy miert ne lenne hasonloan mukodokepes egy
>"reformkommunista" rendszer, ami alatt azt ertem, hogy kb. hasonlo
>jellegu kozponti tervezes, elosztas, allami tulajdon stb., mint a
>kadari idokben, DE ugyanakkor az a kozpont/allam akar csak a
>mostanihoz hasonlo mertekben demokratikus, ugyanigy a helyi
>szintek. Egyik sem utopia, viszont jobb az altalad es Churchill
>altal a "lehetseges vilagok legjobbika"-kent leirt rendszereknel,
>megis lehetsegesek.

A tarsadalom fejlodesenek lenyeges eleme, hogy minden fontos dontes,
vagy torveny a kozmegegyezessel jojjon letre. Az eroszakkal atvitt
valtozasok sokszor akkor is nepszerutlenek, es mukodeskeptelenek, hogyha
egyebkent mas szempontbol eloremutatonak, vagy igazsagosnak allithato be
a valtoztatas. Bar ez nem egy szigoru torvenyszeruseg, de gyakrabban
igaz, mint nem igaz. Sokszor a kozmegegyezes sem garancia a
mukodokepessegre, mivel a dolgok megitelese valtozik az idoben, es az is
elofordul, hogy egy eroszakkal letrehozott valtoztatas is
meggyokeresedik. Mindenesetre az a lenyeg, hogy a jo tarsadalmi mukodes
feltetele, hogy a pillanatnyilag letrehozott valtozasok a leheto
legjobban simuljanak a pillanatnyi kozszuksegletekhez. Neha, esetleg
gyakran persze nepszerutlen donteseket is hozni kell, de ilyenkor meg
kell ertetni a joneppel a dontes okait, nem pedig kieroszakolni a
dontest. Nem tesz jot a kozmegegyezesnek, ha valaki felsobbrendunek
allitja be magat a tobbieknel.
A kommunista elmelet legnagyobb hibaja, hogy nem is torekszik
kozmegegyezesre. Azt allitja oktondi modon, hogy a tarsadalomban eppen
eleg egyetlen tarsadalmi osztaly: a munkasosztaly. Ezert minden mas
osztaly vagy kihal magatol, vagy eroszakkal kell megszabadulni tole.
Mivel azonban a tobbi tarsadalmi osztalynak soha nem akarodzott
onmagatol kihalnia, ezert a kommunista rendszerek letrehoztak a maguk
felsobb osztalyat, amely vezenyelte a tarsadalom fejlodesenek altaluk
elkepzelt rendjet. Eleg nagy logikai bukfenc (a 22-es csapdaja) az
elmeletben, hogy egy uj osztalyt kellett letrehozni az osztalyok
megszuntetesehez. Elegge nehez volt elhitetni egy ido utan a
munkasosztallyal, hogy o van hatalmon, mivel egy ido utan nagyon szepen
korvonalazodott az uj kontraszelekcioval erosodo felsobb osztaly,
amelynek lete eles ellentetben allt az elmeletben hirdetett demokratikus
centralizmussal. Sokan altattak magukat hiu remenyekben az irant, hogy a
felsobb osztaly elleni harccal eredmenyeket lehet elerni az
osztalymentes tarsadalom letrehozasa iranyaban. De igy csak a csoborbol
vodorbe jutottunk volna, nem pedig az osztalyok szuntek volna meg. Az
elmelet megjosolta ugyan, hogy ez az uj felsobb osztaly magatol fog
megszunni, es feloldodni az ugyancsak megszuno munkasosztalyban, mihelyt
a termeles eleri a bosegesnek megfelelo szintet, de a gyakorlat
megmutatta, hogy semmi jele nincs a felsobb osztaly megszunesenek, vagy
hogy a termelekenyseg legalabb megkozelitene az egyfolytaban haldoklo
kapitalizmus szintjet. A tarsadalom osztonzesre hivatott erdekeltsegi
rendszere csodot mondott, egyre kevesebben hittek benne. Ez a helyzet
senkinek sem volt kedvezo, egyik retegnek sem voltak kitoresi
lehetosegei, vagy elerheto celjaik. Szuksegszeruen jott egy uj
rendszervaltas. Az egyetlen  komoly kerdojel a SZU lehetseges
ellenlepese volt, de Gorbacsov megertonek bizonyult, jolehet a SZU-ban
meg nem ertek meg rendesen a dolgok ugyanilyen valtozasokra.

Na de miert eppen kapitalizmus? Mint a kommunistak klasszikusai is
kifejtettek a kapitalizmus az a rendszer, amelyben minden erteket ki
lehet fejezni penzzel, vagyis akarmi, es akarki lehet arucikk, vagy
ahogy az operaban is eneklik: elado az egesz vilag. Szerencsere ez egy
kicsit tulzo megfogalmazas, mivel torvenyek szabalyozzak a piacot is, de
jelzi, hogy ez egy egyseges, es meglehetosen osi alapokon nyugvo
ertekmeresi rendszer, a leheto legegyszerubb, es legoszintebb
formajaban. Barmely arban egyben kifejezodik minden mas ertek is. Bar az
arak is manipulalhatoak, de ez sokkal kevesbe titkolhato el, mint mas
bonyolultabb ertekmeresi rendnel, igy a manipulalas is konnyebben
szabalyozhato torvenyekkel.
A kapitalizmusak ezen egyszeru ertekrendjen kivul nagyon fontos a
politikai rendjerol is szot ejteni. A demokracia alapelveivel
kapcsolatosan nem sok biralnivalo akad. Bar sokan mondjak, es nem is
alaptalanul, hogy az alapelvek nem mindig tudnak ervenyre jutni, azonban
ez nem az alapelvek hibaja. Ha a kulonfele erdekeltsegu tarsadalmi
csoportok kepviselete csorbat szenved, akkor az annak tudhato be, hogy
nem ervenyesulnek megfeleloen a demokracia alapelvei. Ezert a
demokraciat folyamatosan fejleszteni kell. Ugyanakkor mindig ragaszkodni
kell a demokraciahoz, mert ezek az alapelvek biztositjak minden embernek
a sajat emberi jogait. Nincs kituntetett tarsadalmi osztaly, amely
kulonleges jogokat birtokolhatna masokkal szemben. Legyen az akar
munkasosztaly, vagy burzsoazia. Semmilyen mas politika rendszer sem
tudja megvalositani a demokracianal jobban az erdekek kepviseletet,
amelyben mindenki szabadon kepviseltetheti magat. A demokraciatol eltero
rendszerek mindenkor szuksegkeppen egy sokkal igazsagtalanabb rendszerek
voltak. A jol mukodo demokracianak hivatalbol kepviselnie kell a
hatranyos helyzetu retegeket is, de ez nyilvan nem olyan tokeletes
megoldas, mint az onkepviselet. Ezert a demokracia fejlodese nem
valaszthato el a tarsadalom, es a tarsadalmi retegek fejlodesetol, igy
nem is varhatjuk el, hogy egy fejletlen, a demokraciat korabbrol nem
ismero allamban egybol egy tokeletes demokracia kezdjen mukodni. Igy
azutan konnyu olyan peldakat sorolni, amelyek latszolag a demokracia
tokeletlenseget hivatottak bizonyitani. Csakhogy a demokracia
fejlodesevel a hibak is csokkennek, es ezt eleg jol latni a
tortenelemben visszapillantva, mig mas politikai rendszerrol ez nem
mondhato el.

A rendszervaltas ujra szetzilalta az egyebkent is valsagban levo
gazdasagot, de ugyanakkor megnyiltak a lehetosegek az alkotasra, es
meggazdagodasra kiehezett torekvok elott, es szamos vallalkozas
sikeresen beindult. Nem mindenben sikerult atvenni az irigyelt nyugat
munkastilusat, ertekrendjet, vagy torvenyeit, bar ez nyilvan nem is
elsorendu cel, viszont a kapitalizmus gyermekbetegsegeit sem sikerult
igy elkerulni. De hat a demokracia fejlodesehez is idore van szukseg,
meg kell tanulnunk az uj lehetosegek kozott elni. Sajnos a sajat ut
mindig rogosebb a jart utnal, es ennek az arat nem igazan lehet
igazsagosan elosztani. Van akinek sokkal keservesebb ez a
rendszervaltas, mint masoknak. De a sajat utnak meg van az az elonye,
hogy sokan tenyleg a sajatjuknak fogjak erezni.

A magantulajdon lehetseges merteke, vagy kozponti munkamegosztas
tervezes kerdeseinek felvetese lehetseges a demokracia keretei kozott
is. Az persze egy kulon kerdes, hogy az emlitett kerdesekben milyen
ujfajta kozmegegyezest lehet elerni. A magantulajdon tekinteteben
valoszinuleg keves dolog fog valtozni a kozeljovoben, viszont az allami
tamogatasu intezmenyek ma sem nem jelentenek ujdonsagot. Vagyis az
altalad felvetett fejlodesi lehetosegek a demokraciaban vitatemak
lehetnek, mig mas politikai rendszerben eroszakos beavatkozasnak
minosulnenek. Ami azonban ma megvaltoztathatatlannak tunik, a jovoben a
tarsadalom fejlodesevel egyutt megvaltozhat. A kozos megegyezestol
fuggetlenul nekem az a magan velemenyem errol, hogy hatasos osztonzo
rendszer leginkabb a sajat tulajdonu vallalkozasokban valosulhat meg, es
a piac-orientalsag is a magantulajdonu vallalkozasban erosebb. Az persze
igaz, hogy az ervenyesules feltetelei igy nagymertekben fuggnek a
csaladi hattertol, igy a demokracia alapelveinek megvalosulasat meg
lehet kerdojelezni. De ennek ellensulyozasara lehet enyhiteni a
tandijakon, es mas kedvezmenyes oktatasi, es tovabbkepzesi segitseget
lehet adni. A kozponti tervezesben meg az a legnagyobb hiba, hogy a piac
igenyeit sokszor kozpontilag nem lehet rendesen felmerni, mert a piac
sokkal rugalmasabban valtozik, mint azt egy piactol fuggetlen
erdekeltsegu intezet felmerni, vagy elorejelezni tudna. A kozponti
gazdasagiranyitas pedig egy remalom a tervgazdalkodas idejebol. Csak
azert mukodott valamelyest, mert a vasfuggony elvalasztotta a szabad
piactol.

Takacs Feri
+ - Re: nyelveles (#1094) II. resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

II. resz...

> Nem elegge bemocskoltak,kijavitani probaltak,osszekeverni
mindenfele
> szlav-german-angol  behatassal??
Dehogynem, erre gyonyoru pelda a csurka :)))))))))))))))))))))
> Miert kulonbek azok??

> Idezlek:
> >miert olvasod bele a kerdesembe azt,hogy irtani kell?<
>
> Visszaterve az "irtani"szavadra.A Petinek irod.
> >>a Csurka szo (ha jol tudom,szerb erdetu)Debrecenben(de bizonyara
mashol
> is)hajfonatot,varkocst jelent,ugyanakkor Budapesten nem tul
> kozismert.Most akkor a magyar nyelv vedelmeben kikell irtani?<<
>
> Nemkell irtani csak APOLNI . Ez volt az en valaszom,csak,hogy
korrektek
> legyunk,kerlekszepen.
Csak, hogy korrektek legyunk. Ismered te a kerdojel jelenteset?
_KERDEZTEM_, akkor most ki kell-e irtani az ilyen es ehhez hasonlo
szavakat. Megkerdeztem, egy szoval sem allitottam, engem pl. nem
zavar. Felhoztam peldanak azert, hogy ravilagitsak, nagyon
ellentmondasos dolog a nyelv vedelme, mint nemzeti erdek.
Te irtad:
"> Tisztelt Tzalay neked semmit.Hogy lehet ilyet kerdezni??
> De ha hallgatsz a szivedre akkor csak annyit,hogy APOLNI.
> Es semmi esetre nem irtani.Meg a Csurka nevet sem kell IRTANI."
Erre en azt valaszoltam:"Ki mondta, hogy a csurka szot irtani kell?
Megkerdeztem, hogy mi a
teendo ezekkel a nyilvanvaloan idegen eredetu szavakkal. Hozhattam
volna ezer mas peldat is. Miert olvasod bele a kerdesembe azt, hogy
irtani kell?"
Szoval ugyanott tartunk most, mint akkor... Most sem tudok neked mast

mondani, mint akkor, nem mondtam egyetlen szoval sem ,hogy irtani
kell, kerdeztem...


> >Miert?Te tudod,hogy mi a helyes ut a magyar nyelv vedelmeben?
> Oszd meg velunk legy oly kedves.De ugy am,hogy az tenyleg nemzeti
> erdek legyen...<
>
> Tisztelt Gabor! Mint mar irtam regebben ,ugyhiszem a Kovary-
nak,hogy
> bizony eleg szegyen,hogy a "valtozasok" utan MO-on bizony
akarhanyszor
> hazamentem,szembetuno az az utanozasi vagy,hogy egy egyszeru
elelmiszer
> bolton is ott csungenek a cigarette reklamok idegen nyelven....
> Eloszor is mert az idegen nyelven valo hirdetese,nagyobb betukkel
> tortent,mint a sajat anyanyelvunk.NEMZETI erdekbol kifolyolag.
> Remelemn a kiragadott peldamon elgondolkodsz?
Sajnos a magyar nyelv vedelmenek helyes utjat kifelejtetted a
valaszbol. A fejtegetesedre csak annyit, mitol idegen mondjuk a
Marlboro nev? Helyesebben nem az a kerdes, mitol idegen, hanem az,
hogy mi lehetne helyette? Mondjuk Csikos-gulyas legyen a cigaretta
neve? Azon pedig nem kene megutkozni, hogy ha a Marlboro gyartoja
finanszirozza a cegtablat, akkor ki kell ra irni a termek nevet, ami
mellesleg figyelemfelhivo. Ha latok egy ilyen tablat, akkor tudom,
hogy az adott boltban megtalalhato a cigaretta.

> A Turani talagatasoddal kapcsolatban pedig annyit,hogy nem a
megfelelo
> modon kerdezel valakit az erdeklodese szempontjabol.
Azt irtam:"bar ha jol sejtem honvisszafoglalasi elmeletedbol, akkor
te a turani elvet vallod, valamint azt, hogy a magyar volt az osnyelv

es ezert az tobbet er minden mas nyelvnel..."
Ebben mi nem megfelelo? Azt irtam, ha jol sejtem, valamint azt is
odairtam, minek az alapjan jutottam erre a sejtesre. Ezt a sejtest
lehet cafolni vagy megerositeni, de mi a nem megfelelo mod itt?

> Hogyha ezekutan is hamis kiindulopontokkal es eloiteletekkel es
> feluleteseggel vadolsz ,akkor ugy gondolom,hogy nemvagyunk
szinkronban.
Meg mindig fenntartom, hogy hamis volt a kiindulopontod, amikor azzal

az eloitelettel kezdtel velem vitaba szallni, hogy szamomra semmit
nem jelent a magyar nyelv, szamomra nem fontos, es nem erdekel, hogy
mi tortenik vele, nem erdekel, hogy eltunik-e.
Az eloitelet meg mindig fennall, ez ebbol a leveledbol is latszik,
csak egy idezet hozza:"> Nos aki nem buszke az anyanyelvere,annak
hiaba is bizonyitom,eleve
> lemondott rola.Evszazadok ota tapossak mar igy."
Feluletessegrol egyetlen szot sem szoltam, csak feluletes olvasasrol,

ez pedig meg mindig fennall, lasd a kerdojelrol szolo kerdesemet.
Szinkronban pedig valoban nem vagyunk, mert abbol az egy apro
tenybol, hogy en nem erzem szukseget annak, hogy buszke legyek az
anyanyelvemre, te folyamatosan azt a kovetkeztetest vonod le, hogy
engem egyaltalan nem erdekel a magyar nyelv.
Mellesleg meg egyetlen emlitesre melto ervvel sem bizonyitottad, hogy

miert is kene buszkenek lenni a magyar nyelvre, csak azt hallom, hogy

buszkenek kell lenni ra, _de aruld mar el, hogy miert is_?

Udv, Gabor
***********************
Zalai Gabor

(36-1)-351-5587
(36-20)-9814190
+ - Re: jezsuitak es kommunista kiserlet (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A fenti temarol szol Fritz Hochwaelder "A szent kiserlet" c. szindarabja
is (ugy 15-20 eve ment Pesten a Thaliaban is). Ebben az egyik szereplo
Pater Orosz, aki a tortenet szerint magyar szarmazasu...

Udv,
KZ
+ - "Sumer" a torokos nyelvek ose (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves CserFer,
Ugy latszik minel tobben foglalkoznak a sumer nyelvvel, annal nagyobb
lessz a zur-zavar. J.Halloran gyujtoget innen-onnan, mikozben meg a
hangertekek sem latszanak biztosnak. 6-8 fele jelentest tulajdonitani
egy egyszeru szonak, egy kicsit tulzas. De hat ha nincs mas hatra, mit
csinaljon az egyszeru halando. Gyakorolja o is.
MAH=melleknev(milyen?), (mag)asztos, kiemelkedo
GAR=fonev(mi,ki?), batorkodom mint sokasag, sereg, torzs ertelemben
hasznalni a mongol "gar" mintajara (mint a bul-gar). A "sumer" nyelv
nemcsak Nyugatra hatott hanem Keletre is. Eredetuk Belso Azsia lehet.
KUR= ez nem vitas
GAN=to bring forth, ez anny mint "teremteni, csinalni, kesziteni".
Ezzel se latok kulonosebb problemat. De ha a magyar "hany"(tuzhanyo,
foldhanyas, felhany=GAN>HANY, peldat vesszuk, meg erthetobb lessz.
A-TIL= ELET VIZE (szabad, ertelemszeru forditas, nyugati mintara),no
problem. ETELKOZ, ATELKUZU, Itel, Itil, talan Titel valahol a Duna
mellett.
LA= lat, Zecharia Sitchin utan,aki szerintem van olyan jo, ha nem jobb,
mint Mr.Halloran a sumer nyelv ismereteben. Raadasul meg eredeti
gondolatai is vannak. O", Larak, Lagash, Larsa sumer varosok nevenek
forditasakor, hatarozottan "latni"-nak forditja a "la" szot.
UDUG= Kramer Simon ertelmezese szerint csak egyike az alvilag
demonjainak, ordogot akkor meg nem ismertek. Kulonben o" az, aki a
KA=Ka(pu), sza'j, HA= hal, ha, -hat,-het(felteteles mod),
SHUHUR=valamifele hal(suge'r ?), GUB=all, (gubbaszt ?), szavakat
publikalta "A Tortenelem Sumerban Kezdodott" c. konyveben.
Az osi kapcsolatot Egyiptom es Sumer kozott, csak most kezdik
felismerni, ami nemi nyelvi hasonlosagot is jelenthet. SHU, Egyiptomban
a feny istene.
Ezzel lehet ellenvetes, hogy en osszeteszem a ket szot. Erre nekem
tovabb kell keresnem logikus kapcsolatot. A magyar nyelv sokkal tobb
hasonlosagot mutat a torokos nyelvekkel, mint az un. ugorral. A 10 torzs
osszetetele 70-30 vagy 80-20 % lehetett a torok javara. Nezzuk csak mi
van a Szent Koronara irva gorogul:"Geza Turkia kiralya". Ha ez nem eleg,
akkor mi mast kell produkalni meg? A "Sumerig visszanyulas" azert nem
"kar", hogy lassuk mennyi a "sumer orokseg" a magyar nyelvben.
A sumer szovegeket szo szerint nem lehet forditani, mert lehetseges hogy
csak egy gyorsirasszeru szoveggel van dolgunk.
Halloran gyujtemenyet erdemes tanulmanyozni, mert eleg sokat lehet
felismerni mint lehetseges magyar szot. Pl. csak most vettem eszre
"RAB"= shackle= bilincs, beklyo.
Ha nem is meggyozo amit mondtam, legalabb gondokoztunk egy kicsit.
RobUr
+ - Re:Sztrajk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Es kinek a szive fog megszakadni a magyarokert?

  Hat a nagy, magyar Joistene, tudod aze akihez a Himnuszban konyorgunk.
+ - Re: A francia nyelv vedelmeben (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Gabor:
>Peldaul annyi a kozunk a francia nyevhez, hogy
>naluk van egy mozgalom, amely ellenzi a francia nyelv 'elangolosodasat'.

  Ez nem azt jelenti, hogy kozunk van hozza hanem azt hogy at kellene/lehetne
venni a peldat.

>Erdemes tehat odafigyelni, mert a magyar nyelv is kezd ' elangolosodni'.

  Filozofiailag semmi bajom ezzel. A kollektiv "vilag" erdek az lenne hogy
csak egy nyelv legyen. Mennyivel egyszerubb lenne a kommunikacio.

>Tehat kozos az erdekunk a francia nyelvvel.

  Hat abban az ertelemben igen, hogy minden nyelvnek a sajat erdeke vedenie
onmagat.De ugy nem hogy a magyarsag erdeke a francia nyelvet vedeni.

>Avass be bennunket: melyik nep az oroszlan, es melyik a barany???

  Akarmelyik eros nep az oroszlan es akarmelyik leigazott a barany.

>(egyebkent ez a hasonlat santit: az oroszlan kenytelen hust enni [pl.
>baranyt], de egyik nepnek sem kell 'ennie', tamadni a a masikat.)

  Gondolod te. Nezzuk csak, milyen pelda jut eszembe a tortenelembol. Hat
peldaul az amerikai indianok leigazasa/foldelvetele. Ez egy tortenelmi
szuksegszeruseg volt, szoval az europai hoditoknak "meg kellett enniuk" a kis
indianokat.
+ - Re:A francia nyelv vedelmeben, erdekek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Juanhu:
>Termeszetesen beszelhetunk a magyarok tobbsegenek az erdekerol.

  Es ki a fene alkotja a magyar nemzete?? Milyen furcsa, de a magyarok. Szoval
logikailag ezt mondod:

Feltetelezes:
1. Letezik magyarok tobbsegenek az erdeke.  (igaz)
2. A magyar nemzetet a magyarok alkotjak.  (nem mondtad, de szerintem
egyetertesz)  (igaz)

Kovetkeztetes:
1. es 2. egyutt: Letezik magyar nemzeti erdek.

  Kozsi szepen hogy vegre egyetertesre jutottunk e temaban.   :)

>Pont ezt mondtam idaig. (De az nem nemzeti erdek.).

  Lasd logikai bizonyitast fent.

>Persze, emelkedjen az atlageletszinvonal, de
>hogyan? Egy csomo egymasnak ellendmondo elkepzeles van.

  Osszekavarod. Nem arrol vitatkozunk hogy hogyan erjuk el a nemzeti erdek
ervenyesiteset, hanem arrol hogy letezik-e.

(arrol hogy miert erdekunk a francia nyelv vedelme):
>A nyelvekre vagy szukseg van vagy nincs.

  Tulajdonkeppen csak egy nyelvre lenne szukseg mint a kommunikacio eszkozere.

>Ha nincs szukseg, akkor egyertelmu, akkor nem erdekunk sem a francia
>sem a magyar nyelv vedelme.

  Hat logikabol nem vagy valami jo. Ezt ugy hivjak, hogy non-seqitur. Az
egyikbol nem feltetlen kovetkezik a masik.

   Bizonyitas:

  Ha csak egy nyelvre van szukseg mint a kommunikacio eszkozere, akkor eppen
az az erdeke annak az egy nyelvnek hogy kiszoritsa a konkurenciat.

>(Ez esetben az a jo, ha kialakul egy egyseges vilagnyelv.)

  Egyetertek es ki is fog. Par szaz ev kerdese csak az egesz. Az igazi kerdes
csak az, angol lesz-e vagy kinai.

>Ha viszont szukseg van, akkor pont ugyanannyira erdekunk a francia
>nyelv vedelme, mint a magyare.

  No,no.  :)

   Ez ugyanaz a problema (peldaul) amiert nem erdekunk az Ausztral
benszulottek neptancanak megorzese. Ugy mint reszei az emberisegnek igen, de
ugy mint magyarok, mint magyar nemzeti erdek, nem.

>Egy okbol tudom jelenleg elkepzelni, hogy miert van szukseg nyelvekre.

  Mint mar emlitettem, logikailag csak egy (1) nyelvre lenne szukseg.

>Konnyen elkepzelheto, hogy a gondolkodasmod a nyelvunk tukre.

  Inkabb a gondolkodasmod a kulturank tukre. Es vica versa. A nyelv csak egy
eszkoz.

>Ha ez igy van,

  De nincs igy.

>akkor a magyaroknak feltetlenul erdekuk, hogy legyenek
>francasan gondolkodo emberek a vilagban.

  Lasd fentebb. Ez a kultura. A nyelv egy resze ennek, de csak mint eszkoz,
nem mint cel.

>Az erdekeket en az emberiseg szintjen nezem, s nem nemzeti szinten.

  Hat mindket szint letezik, es legtobbszor egymas ellen vannak.

>Igy mar vilagosabb?

  Most mar ertem, mit nem ertettel.  Na akkor most mar erted?
+ - 2xhonfoglalas, avarok stb. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Haliho Mindenkinek,

Azert en ebben a kettos honfoglalas, avarok -nem avarok stb. =

dologban ovatosabb lennek. De bizony meg sumer ugyben is! =

Me=92g a fizika tortenete is ismeri azt a jelenseget, hogy ket =

tudomanyos iskola vitazik (tezis-antitezis) es a vegen =

valahogy mind a kettonek igaza lesz. (pl. a feny kettos =

termeszete stb). A biologia, biokemia pedig tele van ilyen =

=84sztorikkal=93. A napi  tudomany is ismeri ezt a lehetoseget.

Laszlo Gyula komoly anyagra epitette elmeletet (avarkori =

temetok anyaga, antropologia, geografiai elnevezesek stb.). =

Ne felejtsuk el az altalanos iskolai tananyagot, hogy Bela =

kiraly idejeben me=92g nagy szamban eltek =84magyarok=93 =

(=84testvereink=93) Magna Hungariaban aminek a foldrajzi =

elnevezesekben allitolag maig nyoma vagyon. =


Szerintem akkoriban  a nomad-felnomad nepeknel ugymond =

=84mindennapos=93 dolog lehetett, hogy a tarsasag egyik fele =

gondolt egyet es odebb allt. Ezt persze nem szo szerint =

gondolom. Nyilvan komoly oka kellett, hogy legyen egy ilyen =

szakadasnak, de akkor is =84termeszertes=93 dolog volt, =

legfeljebb ve=92res is egy kicsit mert akkor meg inkabb =

jellemzo lehetett a =84politikai=93 veszekedes, ami persze nem =

parlamentaris uton zajlott le. =


Mi tobb, ha jol tudom egy masik resz meg eppen valahova a =

kaukazus kornyekere =84gondolta=93 hogy vandorol (Szavard =

magyarok). Ki tudja, hogy azok mikor tuntek el?

Vajon miert ne szakadhatott  volna le, korabban,  ezeknek a =

torzseknek az oseirol egy csoport es mert ne kerulhetett =

volna a ide a karpat medencebe, mondjuk masokkal egyutt? =

Ezek miert ne beszelhettek volna egy finnugor alapu, de =

torokkel stb.  keveredett nyelvet ami meg nem =

differecialodhatott oly nagyon, hogy meg ne erthettek volna =

egymast a kesobb idejovokkel? =


A MAGYAR elnevezest amire ma buszkek aki buszkek
nem hiszem, hogy tul regen hasznalnank. Hiszen az csak az =

egyik torzs neve volt. A gorog tortenetirok sem ezt =

hasznaltak ha =84rolunk=93 irtak, de meg az o=92 szlavok sem igy =

emlegetnek "minket". Tehat ebbe a szo=92ba belekapaszkodni nem =

hiszem, hogy helyes lenne. Az az: =84az avarok kerem avarok =

voltak es nem magyarok=93 szerintem nem jelet semmit. Hiszen =

valoszinu, hogy akkor a =84magyarok=93 sem voltak meg mind =

magyarok. Mitobb, ki tudja, hogy az avarok hogyan neveztek =

magukat?
=

Sajnos nincs a kezem ugyeben pl a Makk fele konyv amelyik =

egyertelmuen mutatja, hogy a ma mar szinte kihaloban levo =

finnugor nyelv igencsak altalanos volt szinte az egesz =

kelet-europai teruleten. Ilyen dolgok irant fogekony es =

olvasott orosz emberrel beszeltem aki minden tovabbi nelkul =

elismerte, hogy a mai =84orosz nep=93 jeletos reszben nyelvuket =

vesztett finnugorok bol all.

Csak ennyit szerettem volna mondani es minden reagalast =

szivesen veszek.

Tisztelettel,
b.i. =

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS