Jurecz Lacinak:

> > A 2-3 W _atlag_teljesitmeny tenyleg eleg a legtobb hangfalhoz.
> > De mutass egy 10 W-os erositot amelyik impulzusszeruen tobb szaz wattot
> > tud leadni...
> 
> Egyes csoves erositok kepesek ra, nem mondom, mely tipusok.

Hat tenyleg kivancsi lennek konkret (10 W-os) tipusokra. Foleg ha triodas
SE erositokre gondoltal. Egy tucat EL-34 kepes lehet ra. De az meg nem 10
W-os.

> > Hol hallottal gumihangu Nautilust? Milyen cuccokkal hajtottak meg?
> > Esetleg SE csovekkel? :-))))
> 
> Ha jol emlekszem PP Audio Researchok voltak, lent a Hyatt pincejeben.
> Gumihang alatt en a nagy tomegu impregnalt membran jellegzetes huhogasat
> ertem, jellemzo peldaul a Roksan Ojan-ra is. Nem biztos hogy rossz, de
> nekem nem tetszik.

Ott valami zur volt. Minden membran tud huhogni, de onnan mar semmi esely
nincs hogy elethu hangzas jojjon ki. 
(Hacsak nem bagolykoncertet akarunk hallgatni. >:)
A Nautilusnak ter kell. Nem fog jol szolni a borpinceben vagy a
hutoszekrenyben :-) Csak ugy, mint a Martin Logan Statement a
kiallitasok hotelszobaiban. 

Amugy milyen hangfalakat szeretsz?

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: CD loeolvasas ( 70 sor )
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
> Azt hiszem hogy en egy kakukktojas vagyok a listan.
> A CD-k minosegevel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a digitalis
> technikaban nem ismerek en olyan kifejezest, hogy jobb minoseg, vagy
> rosszabb minoseg. A CD-n numerikus ertekek sorozata van. Ha az egyik
> CD-rol ugyanazt a szamsort olvasom vissza az elejetol fogva, mint a
> masikrol, akkor az jo, ha nem, akkor az rossz. Ha leolvasasonkent
> valtozik a leolvasott szamsor, akkor az rossz.

Ez utolso allitasod igaz, es hozzatennem hogy a mai CD-lejatszok nagy
tobbsege rossz.

Egyebkent erdekesek az adataid...

Epp ma tortent hogy egy valosideju digitalis kommunikacios rendszernel
neha jelentkeztek "megmagyarazhatatlan" mukodeszavarok
(adatvaltozasok). Ugyebar minden digitalis, tehat minden jo kellene
legyen. Meg csak lezeroptika es leptetomotor sem volt. Minden jo oreg
bejaratott digitalis technika.
Nem meselem el az egeszet; az ok egy tul hosszu felfutasi ido volt,
megvaltozott ellenallasertek miatt, eppen kritikus helyen. 
Mas esetben 1 pF kondi-ertek elteres okozta hogy a jelet egyszer
0-nak, maskor 1-nek ertelmezte.

Ennyire determinisztikus es matematikai egy "digitalis" rendszer.

Es sajnos van olyan hogy jobb minoseg es rosszabb minoseg, a digitalis
technikaban is. Sot ott van csak igazan.
Jut hirtelen eszembe, az analog szamitogepek egy formaja, az analog
kepfeldolgozo cellularis neuronhalok sem pontatlanabbak. Pedig ott minden
egyetlen aramkori lapkan lejatszodo ter-ido feszultseg-tranziensen mulik. 

Kiviteleben minden digitalis rendszer analog, a CD-olvaso es lejatszo
is. En szemelyesen nem me'rtem be, de masok szerint nem mindig ugyanazt 
az adatsort olvassa be. A hibajavito rendszer viszonylag sokat van
mukodesben. Nem is gondoltam volna hogy _ilyen_ sokat. Egy holland srac
irta hogy tett egy LED-et a hibajavito kozremukodeset jelezendo; eleg
sokat pislogott, raadasul nem is a karcolasok hanem az ujjlenyomatok (!)
okoztak a legnagyobb zavart.
A masik a motorvezerles: leolvasasi hibak eseten az ide-oda leptetes
"zaja" (a fellepo aramok, perturbaciok miatt) ronthat a hangminosegen.
Mikor kb 3 eve robotvezerlesben tanulmanyoztam a lepteto motrok
vezerlesenek optimalizalasat, eleg komoly gondot okozott a palyakovetes
stabilitasa nemlinearis es nem periodikus perturbaciok eseteben (ebbol
manapsag is eleg sok Ph.D.t irnak, bar ez nem mervado :-). Gondolom
CD-olvasoknal ez nem ennyire kritikus vagy kihangsulyozott (vagy
lenyegeben egyetlen szabadsagi fokra korlatozott), de a problema
valoszinuleg letezik.

Mas.
Tegnap erdekes dolgot tapasztaltam. Kibontottam az A osztalyu tranyos
vegfokomat es kicsereltem a sodrott eres kabelt (az interconnect
csatlakozotol a panellig), illetve direkt hozzakotottem a passziv elofok
potijanak kimenetere (solid-core ezust kabellel, ami lehet hogy nem a
LEGjobb, de jo). Az eredmeny: eltunt a maszatolas, sokkal tisztabb
es dinamikusabb lett, nagyon lecsokkentek a digitalis elek, a hangszerek
sokkal elethubbek, a ter sokkal jobb lett. 
A valtozas sokkal nagyobb volt mint a CD ratet hatasa.
Es megsporoltam egy interconnectet is. Igy mar sokkal inkabb kozelitette
a Bese Attilanal hallott minoseget, bar meg nem erte el :-(
Viszont egyre jobban becsulom a hangfalaimat.
Visszatettem az eredeti kabelt, es nem jott hogy elhigyjem, 20 cm drot
mennyit tud rontani a hangzason (amugy eleg "profi" kabel volt,
oszcilloszkopokban hasznalatos). Elegge begurultam es szidtam az osszes
hulye tervezot a vilagon. Rogton szetszedtem a CD-transzportot meg a
DAC-omat is, szerencsejukre azokban minden pont-pont osszekotes volt, nem
volt kabelezes csak a tapegysegnel. Azt hiszem kidobom azt az erositot
(amugy egy igazi "high-end" Marantz cucc, ami Referenzklasse az
Audio-ban...; ennyit a hifilapokrol)
Huuu, kenkoszagot arasztok... >:-]

Jo huhogast mindenkinek, 
Zoli

Hello HANGosak!

> A juvi pedig azert nem sugaroz AF-et, mivel csak 1db Bp-i URH adoja
> van. :)
En is igy gondoltam, de megis ugy nez ki, hogy ad!  Vagy nem?

Attila irta, hogy az erositojukben vegul is 2x10 000, illetve 2x47 000
mikroF pufferkondenzator van.  Ezek elegendoen nagyok?  En annak idejen
3x47000-et tettem bele, de ugy terveztem, hogy mindket oldalon ennyi
lesz.  Kicsit tulmereteztem, vagy van egy kozeput, vagy minel tobb annal
jobb, es dragabb?  Van erre valami iranymutatas, hogy mennyi kell bele?


>A Kocsiban jobban jott a Classis (93.5Mhz) es jon a Fix-es (98.0Mhz)
>mint otthon a Low-Fin (Sony Receiver :))) igaz nincs antennam csak
>amit adtak drotot (feher ;))
>Most az autoradiok obbak mint a szoba Mid-Fik?????
Nem.  Csak az autoradio antennaja nincs annyira rossz helyen, mint a
szobai altalaban (nyilt terep a szobahoz kepest, kozelebb az adohoz),
illesztve is van, nem ugy, mint egy sima drot, esetleg az adas
polarizaciojat is jobban koveti (kis teljesitmenyu, helyi adok altalaban
vertikalisan sugaroznak, amit fuggoleges helyzetu antennaval lehet
idealisan fogni).  Azert egy jo kis Blaupunkt megverne egy-ket szobait
is, de azert nem biztos, hogy egy SONY-t is.

Borbely Gabor

Hello HANGosak!

#1:  Miert problema az, hogy a ket oldal fel van cserleve a sztereo
hangvisszaadasnal?  Ugy tudom, hogy nem csak megcserelodik a ket oldal,
hanem teljesen ossze tud kavarodni a hangkep, de en ezt egyaltalan nem
ertem.
#2:  Miert van az, hogy a sztereo jel mindig teljesen mas tonusu, mint a
mono.  Tul Lo-Fi a rendszerem?  (ION System (DIY) + Preludium + CD)
#3:  Lehet-e az, hogy az autoradional a hatso ket hangfalat forditott
polaritassal kotottem be?  Amikor csak az egyik csatorna szolt, sokkal
tobbnek tunt a mely.

Borbely Gabor

> Felado :  [Hungary] irta:
>a szakertok betonba dongoltek a magat amatornek vallo Jurecz Lacit

Nem az amatorseg a baj. Asszem mindig turelemmel valaszoltam a
legegyszerubb, akar leglaikusabb kerdesekre is. Nekem az volt a bajom
vele, hogy nem tarom oszintenek. Raadasul, ha az osszes altala kozolt
remhirre, babonara, teveszmere reagalok, akkor nem marad ido es sorlimit
az ertelmes dolgokra valaszolni. A "de igen" jellegu dolgokra, meg a
SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE  SE 
jellegu ervekre nincs is kedvem. Merem remelni, hogy eddigi valaszaim az
ertelem ne'mi jeleit tartalmazzak, es ezen nem kivanok valtoztatni.

> Felado :  [Belgium] irta:
>Ha az EL34-bol es 6550-bol is lehet vilagbajnok erolkodot
>csinalni, akkor en rakerdeznek, hogy pl. a 300B csovek mivel jobbak?

Jobbak? Van amiben jobbak, van amiben rosszabbak.

>Ma a legdragabb csoves cuccok mar 300B-vel mennek alt. PSE uzemmodban.

Talan, mert allati dragan lehet beloluk nagyon jo hangot csinalni. Mert
ugye, ha az olcsobbak is bajnokok lennenek, akkor ki venne a
legdragabbakat? Vagy nem a minosegukert veszik?

>Nyilvan az arert kell valamit szolgaltatniuk. Egy itteni, erolkodoket  keszito
>baratom azt mondja, hogy ugyan a 300B-vel 1% folotti torzitast lehet csak eler
ni
>85dB koruli zajjal (S/N) PSE-ben, de meg igy is a legszebb, neutralis,
>termeszetes hangzasu cso jelenleg.

Hogyan vizsgaljak a cso hangzasat? Erositobe epitve. Korulotte
soktucatnyi egyeb alkatresszel, amik legalabb annyira befolyasoljak a
hangot, mint a cso maga. Egyebkent sokfele gyartmanyu 300B kaphato, a
"guruk" szerint nem is egyforman szolnak. Legszebb, neutralis hangzsu
cso? Meg senki nem epitett komplett RIAAs erolkodot csupa 300B-vel. Kell
meg eleje jopar egyeb tipus is, amelyek mind rajtahagyjak a hangon a
labnyomukat. Meg a kimenotrafo, ellenallatok, kondenzatorok, drotok.

>Hangszedo tema: a Grado ceg un. "mozgo-vas" rendszeru hangszedoket
>keszit, szoval nem mozgo-magnesest. Leirom roviden a kulonbseget:
>Itt a hangszedo tekercs vasmagjanak csak egy kisebb darabja mozog, igy
>sokkal kisebb az effektiv mozgo tomeg, ami elvileg javitja a kovetesi
>kepesseget. Persze alt. a "moving-iron" rendszeru szedoket is az MM
>kategoriaba soroljak. Meglehetosen nagy jelet ad le (5mV).
Meg az egesz olcsobb ortofon VMS [Valtozo Magneses Sont] sorozata.

>Kerdesem az volna, hogy vajon lehetseges-e megkozeliteni ilyen
>rendszeru szedokkel a jobb MC-k felbontokepesseget? Vegul is a hangsuly
>ott is a minel kisebb mozgo effektiv tomegen van, amit a cantiliver
>tomegenek csokkentesevel lehet elerni.
Elvileg miert ne? Gyakorlatilag minden csucshangszedo MC.
A P&P is arul egeszen kituno Nottingham MM hangszedoket.

>A Grado magyar forgalmazoja (l'auditeur) teljesen el van ajulva ezektol
>a szedoktol,
Minden forgalmazo attol van elajulva, aminek a terjesztesere sikerult
szerzodest kotnie. Kerdezd csak meg Pl. a Csontost ezekrol a Gradokrol! 

>azt allitjak, hogy felveszi a versenyt a hasonlo aru MC-kkel.
Ez azert igaz is lehet. Bar nemtom mennyibe kerulnek.

> Felado :  [Hungary] irta:
>Manapsag legszivesebben különfele, erre a celra szant  asztalkakra,
>allvanyokra helyezik az elemeket. A rugalmas felfuggesztésu keszulekek nem
>tudjak jol kihasznalni a jo alatamasztas elonyeit.

A ket kulon berendezesen szerzett tapasztalataim nem ezt mutatjak.
Mindket helyen LINN volt, Trampolin labazattal. Es akkora kulonbseg
hallatszott a MANA es a Sound Org allvanyon hallhato hangjuk kozott,
hogy ha momenten lenne haromszazezrem, akkor rohannek MANAt venni.

A Linn subsasszija harom, mindket oldalan gumiperselybe fogott lagy
rugon himbalozik. Ezek csatoljak a fakavahoz. A fakava aljan a sarkokban
negy eleg nagy lagy gumilemez van felcsavarozva a peremenel, es ezek
kozepehez vannak rogzitve a keszuleklabak, amiknek az alja is gumi. [Es
ezala meg egy nagyon lagy extra "gumi"pogacsat is helyeztek a tulajok,
mert ugy jobban szolt.]

>Az egynemu femekbol keszult tompaszögu kupok kozelitik meg
>leginkabb a feladat megoldásat.
>A rezgescsiilapatas egy olyan terület amelyet az akusztika meglehetosen
>jol feltart. Megis az elekroakusztikai keszulekekhez ajanlott, gyartott
>eszkozok mintha nem vennenk tudomast errol. Itt most konkretan a
>gumira gondolok. Minden tapasztalat itt egybeesik azzal az elvi
>megfontolassal, hogy a gumi a legrosszabb anyagok koze tartozik
>ha audo keszulek rezgescsillapitasarol van szo.

Teny, hogy a vasprofilokbol, zartszelvenyekbol keszitett merev allvanyok
jot tesznek a hangnak. Az is teny, hogy a legparnas alatamasztas is,
lasd: Townsend. Az egyik doglott, a masik meg osszevissza sok frekin
cseng-bong, mint a harang. Es raadasul tobb, eltero meretu, [es hangu]
emeletet raknak egymasra, tobbfele tuskeken, es kozvetito MDF es
uveglapokon keresztul. Az egyik allvany extrakonnyu, a masik dognehez.
Mindkettobol van jo es gyengebb. Sokfele uton lehet jo eredmenyt elerni.
De a tobtonnas betontombre tompaszogu kupokkal csatolt keszulektol
remelem az egyik legkevesebbet. Minden epuletrezgest atvisz a
keszulekre. Nem? Es hova lesznek a keszulekrezgesek?

Elore kozlom, hogy termeszetesen rezgescsillapitas ugyeben is bizonyara
alulinformalt vagyok, ennek ellenere hajlamos vagyok inkabb azt hinni,
hogy minel tobb, minel elterobb frekvencian rezonans elem legyen az
alatamasztasban. Mint a Linn-Mana egyuttesben. Talan azert, mert a
rezonancia "eszi" a gerjeszto rezgeseket, es a sokfele anyag belso
csillapitasa meg felemeszti azokat. Viszont az sem ketseges, hogy
kozlekedestol tavol, mondjuk az Alpok eldugottabb helyen a sziklahoz
nagyon mereven lecsavarozott trafo nem nagyon rezeg. Bar az allando
koomlasok miatt ott is vannak talajrezgesek, amiket atvesz.

Vagy gondoljunk a leghangokra, az akusztikus visszacsatolasra. Egy
lemezjatszo messze nem olyan merev szerkezet, hogy ha az aljat a
Gellerthegyhez ragasztjuk is, a tanyer, a lemez, a kar ne tudna attol
meg vidaman rezegni. Szoval ervek nem csak mellette vannak, hanem ellene
is. De szamomra _teny_, hogy a MANA ugy fantasztikus, ahogy van. Persze
vannak egeszen mas fantasztikus dolgok is.

>> Haragrol azert szo nincs. Mindnyajan alulinformaltak vagyunk. Legalabb
>> is ahhoz kepest, amennyire informaltak szeretnenk lenni. Es errol
>> leginkabb az tehet, aki informalhatna minket, de nem teszi. 8-) Raadasul
>> monopolusok ugyeben az egesz tudomanyos kozosseg is elegge
>> "alulinformalt". 8-)) Te gyakran minosited masok "informaltsagat",
>> tenyszeru vita, helyett, es mellett. Csak az a baj, hogy nem tudom,
>> mirol beszelsz. Vagy Te nem tudod. 8-)

>Azert itt nem errol van szo. Mindenkinek a zsebeben ott van a marsalbot.
>Akarki veheti a faradsagot, hogy utana nezzen ezeknek a dolgoknak.
>Hatalmas szakirodalma van amibol nehany morzsat elkuldtem neked.

Nos azok, akik hasznaljak is a Marsallbotot, a tudosok, azok is elegge
alulinformaltak, mint mar irtam egyszer. Hipotezisek vannak dogivel,
bizonyossag meg nagyon keves. Es nem lepodok meg rajta, hogy ingovanyos
teruletnek nagy a szakirodalma. Sokan tulekednek itt, a Nobel dij nagyon
csabito.

>Egyebkent  onallo monopolusok a termeszetben  nincsenek csak eloallitani lehet
 oket.

Nocsak!

>Itt inkabb az erdekes mennyire lehet az ilyen dolgokat hasznositani az
>audio teruleten. ...  Engem egyaltalan nem motival a
>monopolusok eloallitasa kizarolag elmeleti okbol erdekel.
>En sem vagyok szakertoje ezeknek a teruleteknek csak eppen ismerem
>oket es nagyon hasznosnak bizonyultak a munkamban.

Most meg kevesbe ertem, mint korabban. A termeszetben nem letezo
monopolusokkal kapcsolatos elmeleteket hasznositottad a munkadban?

>> Mert amit en itt irtam, es Te beidezted fennebb, az teny es valo.
>> Keresre hivatkozasokat kuldok. Kizarolag akkor lehetnek _ezugyben_
>> alulinformalt, ha a kozelmultban talaltak volna monopolusokat, Pusztan
>>azt kifogasolom, hogy a fenti szovegembol nem lehet
>> alulinformaltsagra kovatkeztetni.

>De igen, amirol majd magad is meggyozodhetsz. Csak egy peldat mondok
>Ehrenhaft aki nem volt egy akarmilyen fizikus /Teller nala tanult/ nagyon
>sok kiserletet dolgozott ki monopolusok kimutatasra. Egyebkent  onallo
>monopolusok a termeszetben nincsenek

Valami baj lehet a logikammal, mert imho ebbol a peldabol sem kovetkezik
az
alulinformaltsagom. Sot. Szinte ugyanazt mondod, amit en mondtam.

>Nagyon sok esetben elofordult mar, hogy nem fogadnak el eredmenyeket
>csak azert mert nem illik bele az eddigi fizikai vilagkepbe csak joval >kesobb
 kerul elfogadasra.

Igen. Remlik, hogy regebben valami Galileinek, meg Kopernikusznak voltak
nehezsegei. 8-) De manapsag? Einstein meg Heisenberg eleg viharos
gyorsasaggal atvertek az elmeleteiket, a tudostarsadalmon, pedig ugye
nem nagyon illettek a regi kepbe. Ha rengeteg bizonyitek van, annak
meggyozonek kellene lenniuk. Talan ezek nem annyira stabilak. Mert a
tudosok az eros bizonyitekokat elegge tisztelik. Eddig a regi kepet
elvetettek miattuk.
Alulinformaltkent [nem gunyosan irom] az az _erzesem_, hogy ezek a
bizonyitekok talan csak tobbe-kevesbe valoszinusitenek, de nem
bizonyitanak. Udv, Peter.

****************************************************************
 irasai valaszt nem erdemelnek!

****************************************************************

Kedves Hang!

Koszonom Zozonak, Peternek es Agostonnak a megjegyzeseket ekvalizator
ugyeben. Kb ugy jartam vele, mint az a listatag, aki par honapja a
fejhallgatokrol szeretett volna tobbet megtudni, es elso menetben
odaig jutott, hogy miert _ne_ legyen neki. Nem baj, futottunk egy
ko:rt. Az mindenkepp hasznos, hogy legalabb feketen-feheren le lett
irva: az EQ ront a hangon, legalabbis a jo hangon feltetlenul. (Errol
egyebkent nekem se voltak ketsegeim.) Talan erdemes hozzatenni, hogy
ez mar akkor is igy van, ha az osszes potit kozepallasban hagyjuk.

Talan azzal ke'ne kezdenem, hogy Peterrel nem azonos a kiindulasi
pontunk:

>>A rosszul nyomott lemezekrol es CD-krol me'g annyit, hogy szerintem
>>nem erdemes jo zenekrol csak amiatt lemondani, mert nem szolnak jol
>>a hozzank eljutott peldanyon (vagy sehol sem). Inkabb tegyunk rajtuk
>>egy kis (?) eroszakot a hangszinszabalyzo segitsegevel.

>Imho ne! Annyi jo felvetel van.

"Imho" kulonbozoek vagyunk, es en speciel maniakusan hajkuraszom az
ismeretlen zeneket is. Ha egy erdekes kolcsonlemez rosszul szol, nem
biztos hogy fogok kapni mashonnan jobbat, tehat vagy rosszul veszem
fel, vagy sehogy. - A tovabbiakban tegyuk fel, hogy nem az utobbi
verziot akarom valasztani.

Ha egyszeruen csak az erolkodot babralom, akkor a felvetel olyan
lesz, amilyen az LP/CD volt, mivel a hangszinszabalyzo nincs hatassal
a line out-ra. Igy azutan minden kesobbi lejatszas ujabb tortura,
hacsak nem egymas utan tobbszor akarom meghallgatni ugyanazt. Tehat
felvetel elott kellene belepiszkalni a hangba, ha ma'r muszaj.
Elvben az is sokat javithat, ha bekotunk a magno ele egy hagyomanyos
(magas, mely) szabalyzot. Tud valaki ilyet? Mert en me'g nem lattam
ilyet mezitlabasan, erositon kivul, magnobemenetre kothetoen.
(Es abbol a szempontbol kilogok a HANGbol, hogy en magam nem epitek
kapcsolasokat, mindossze zenet szeretek hallgatni.) Ha netan van
ilyen, az se artana, ha a mely/magas sze'le'n lenne egy eros vagas,
hogy az esetleges rumpli es sziszeges ne soxorosan felerositve
keruljon ra a felvetelre. Ha jol latom, igy epp most erkeztunk el az
otsavos ekvalizatorhoz. Bar lehet, hogy az utobbi zorejek egy
_konstans_ freki alatt ill. folott jelentkeznek, hangforrastol
fuggetlenul, es akkor megiscsak elegendo a ket poti.

Jut eszembe: a recseges mennyire szuk hangtartomanyba esik? Ki lehet
szu"rni valamivel? (Ovatossagbol ideirom: tisztaban vagyok vele, hogy
pozitiv valasz eseten is lesznek jarulekos hatranyok.)

Elrettentesul azert leirok egy esetet, ami osszel tortent. Planar 3,
kis B&W (kb 200 e Ft), nememlexem-tipusu erosito, de igen jo helyen,
ugyhogy most nem csinalok antireklamot nekik. A lenyeg, hogy Vivaldi
ment eppen, e'nek + zenekar. Nem is lett volna semmi baj, ha a
kozepmely regiszterbol ki lehetett volna szedni azt az iszonyu pupot,
ami ott volt. Ha jol sejtem, ezt semmi massal nem lehet megcsinalni,
csak ekvalizatorral. (Masreszt keszseggel elhiszem, hogy sokat
ronthatunk vele a "nem korrigalt" tartomanyokban.) Vagy persze ki
lehet hajitani a hibas lancszemet, ami esetleg az LP vagy a B&W vagy
a pikap, vagy kozuluk tobb is. (Nyilvan nem a Rega.)

>Raadasul hiaba allitod be nagy nehezen egy szamhoz, a kovetkezonel
>kezdheted elolrol, mert abban masok az aranyok.

Az elozo pelda eseteben szerintem ez nem fordulhat elo.

>Ugyanakkor megkopott magnofelvetelek _atjatszasa_ eseten sokat
>segithet, persze nem Hi-Fi-ve varazslas celjabol, hanem az emlekek

Oke', akkor tehat a felvetelkor me'giscsak segithet...

>Ami az ekvalizeres (magno-, vagy MD-)  _felvetelt_ illeti, meg
>rosszabb eredmenyt kapsz, mint a sima lejatszasnal, de legalabbis

 ...vagy ezek szerint me'gsem...

Egy kapcsolodo tema, a popzenei +12 dB-rol:

>>az illuzio szintjen hasonlitson az e'lo" hangzasra.

>Az elo hangra nem fog hasonlitani. Legfeljebb ahhoz hasonloan erosebben
>duborog. De az enekes hangja el lesz rontva. Persze mar a koncerten
>agyonszinezik, vizezik, zengetik meg az enekest is, ugyhogy itt mar
>semmi sem szamit.

Tegyuk azert hozza, hogy ez nem ugyanaz a mufaj, mint a fentebb
emlitett Vivaldi, vagy ha ugy tetszik, barmi ami Heinrich Isaac es
Lutoslawski kozott tortent. Itt bizony az ima'go' resze az is, hogy
kit mennyire szineznek, vizeznek, zengetnek. Par napja egy baratomnal
igen jo cuccon felraktunk egy Crash Test Dummies notat. A srac rogton
megjegyezte, hogy mennyire hallatszik a mikrofonozas, ilyen hangon
nem enekelhetne ott elottunk a pofa. Szerintem ez onmagaban nem oly
nagy tragedia, mint amilyennek latszik. Imho a CTD imagojaba - es a
sikereibe is - beletartozik az, ahogyan a vocse megszolal, amilyenre
ki van keverve. Mint ahogy a Moonlight Shadow is egeszen mas lenne
visszhang nelkul. Ne vitatkozzunk arrol, hogy jobb vagy rosszabb lett
volna nelkule - mindenesetre hozza tartozik. Nem ugyanaz a kategoria,
mint a karmesteri palca suhogasa; nem lehet annyival elintezni, hogy
nincs benne a partituraban. Bizonyos ertelemben benne van. Csakhogy
a jo feldolgozasokban pont az a poen, ha elternek a partituratol.
Mas a mufaj, masok a szabalyok.

Hogy a hangzas mennyire sokat szamit, arra szamos peldat lehetne
hozni - egyes bandak gyakorlatilag annak koszonhette'k a sikereiket,
hogy uj(szeru) hangzast tala'ltak ki, amit zabalt a kozonseg. A nagy
popmagusok is torexenek arra, hogy a rajongo - vagy inkabb lehetoleg
mindenki - egyetlen utemrol felismerje jellegzetes hangzasukat, hiaba
hasznaljak esetleg ugyanazokat a gyartmanyu hangszereket. Mas pelda:
a Michael Schenker Group "unplugged" lemeze _mas mufaj_, mint amit
a zenekar hagyomanyosan jatszik, megpedig pusztan attol, hogy
mashogyan szol. Ennyire donto lehet a hangzas.

>A popzenekedveloknek meg ugyis az a jo minoseg, amikor
>minel jobban duborog, meg cinceg. Nem lattam meg popkedvelot, aki nem
>tokig tekert volna minden szabalyzot. Ha ketszer olyan hatasos lenne,
>akkor is tokig tekerne.

Ez teljesen igy van - sajnos -, legalabbis az eseteknek nyomasztoan
nagy szazalekaban. (En ismerek kiveteleket; igaz, o"k klasszikusokat
is hallgatnak.) Masreszt jart mar nalam sok olyan konnyuzenei CD,
amirol az volt az eros benyomasom, hogy nem csak fizikailag lyukas a
kozepe, hanem zeneileg is: tobb e'let lett volna a hangzasaban, ha
emelunk a kozephangokon. De (erzesem szerint) ez nem ugyanaz, mint
amikor magasat es melyet vagunk. Tehat ismet beleutkozunk abba a
kerdesbe, javithat-e az ekvalizator (es a peldak alapjan ez nem tunik
kizartnak, so"t). Egyebkent ezek a kiemelessel kevert felvetelek is
Teged igazolnak: eleve rajtuk van a +12 (vagy +6 vagy + akarhany) dB,
amihez a hallgato hozza'teszi a sajat 12 dB-jet. Egyeseknek semmi
nem eleg.

Agoston tortenete is rendkivul tanulsagos. Hasonlo jelensegek az
elet mas teruletein is tapasztalhato'k...

Minden jot mindenkinek,
Zsolt

u.i.  Igyekszem hamarosan irni a zenei korkerdessel kapcsolatban is,
nem felejtettem el.

Hello,

 [Hungary] wrote:

>Azt hiszem hogy en egy kakukktojas vagyok a listan.
ha tenyleg igy van, akkor elobb-utobb kiturnak :-))))

>A CD-k minosegevel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a digitalis
>technikaban nem ismerek en olyan kifejezest, hogy jobb minoseg, vagy
>rosszabb minoseg. A CD-n numerikus ertekek sorozata van. Ha az egyik
nnnaaaa..... Bithibaarany igen is letezik, es az egyik legfontosabb minosegi
jellemzo. Van meg jitter (faziszaj), slip (szinkroncsuszas) stb.
Az ISO-OSI rendszer legaljan levo fizikai reteg (adattovabbitas) korant sem
hibamentes, meg a profi vilagban sem. Erre talaltak ki a hibajavito
megoldasokat, amik az esetleg elofordulo hibakat kijavitjak. A CD kimeneten
mar egy ilyen jelfolyamot latsz, de ennek is van hibaaranya, amely altalaban
10-6 nagysagrend alatt megfelelo.

>CD-rol ugyanazt a szamsort olvasom vissza az elejetol fogva, mint a
>masikrol, akkor az jo, ha nem, akkor az rossz. Ha leolvasasonkent
>valtozik a leolvasott szamsor, akkor az rossz.
igy van. CD zenelesnel a gep igen csak magara van hagyva es ra van utalva az
egyszeri olvasas minden hatranyara. Egy CD adathalmaznak viszont akar
tobbszor is neki lehet futni.

>A szamitastechnikaban is ugyanezt a CD-t hasznaljak a programok, es
>adatok tarolasara, es egy programnal mar egy byte, azaz a 8 bit
>egyikenek a megvaltozasa is megengedhetelen.
mas mas kodolast alkalmaznak! Mas a formatum, az adatok elhelyezkedese, a
hibajavitas hatekonysaga stb.

>1 bites, 14 bites, 16, 18 bites atalakitok?
...
>16 bites adatokat csak ugy kuldetek ki 14 bites atalakitora, hogy az
>also, kis helyierteku biteket eldobom, ezzel a felbontast rontom le.
ez valoban igy tortent. Manapsag viszont a DSP-k ugy el tudnak keverni a
bitekkel, hogy a vegeredmeny igen csak meglepo. Pl. HDCD. ott is csak 16
bites mintak ugralnak, de mindenfele specko kodolassal gyakorlatilag novelik
a felbontast. Mintha tobb bit lenne akkor amikor kell!

>Az 1 egy bites atalakito azt jelentheti, hogy a bitek sorban, az
>atalakito egy laban mennek be, es mikor beer a 16 bit az atalakito
>akkor adja ki az analog jelet. Ha egy 18 bites atalakitora kuldok ki
nem. Ezek szerint _minden_ DA 1 bites:-) 1 bites (bitstream stb.) az, amikor
a ket impulzus kozotti idot jellemzi a hangminta. Ezt a kimeno jelfolyamot
integralva megkapjuk az eredetihez nagyon hasonlo jelet. Nem kell draga es
pontos letrakapcsolas, stb.
Ja es persze jol mutat a 256 szoros tulmintavetelezes a reklamban :-)

>egy 16 bites adatot, akkor az csak azt jelenti, hogy nem hasznalom ki
>a konverter teljes mukodesi tartomanyat.
16 bites adat tenyleg nem hasznalja ki a lehetosegeket, de ket minta koze
barmekkora bitszamu uj mintat lehet kiszamoltatni a megfelelo matematikai
megoldasokkal. A tulmintavetelezes noveli az elvi mintaveteli frekvenciat es
lehetoseget ad a felbontas latszolagos novelesere.

az x-ek kiszamitott ertekek, amik mind surusegben, mint ertekben a 16 bites
eredeti jelfolyam kibovitesei.

minta_1, minta_2, minta_3,
______
      |
      | *
      |    *
      |________
               |
               | *
               |    *
               |________

>ertekhez volt kozel, A pozitiv es negativ ertekek atlaga is eltert
>egymastol. Ugy nez ki szerintem, mintha a jelen egy egyenaramu
>osszetevo ulne.
antialiasing jelenseg produkalhat hasonlokat. Ez egyfajta modulacio, amit a
be ill kimeno jel savkorlatozatlansaga okoz az AD/DA atalakitas soran.


NZoli    uin:12420521 mailto:
http://www.geocities.com/SiliconValley/Bay/3467/

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Kenkoszag   ( 110 sor )
> Idopont: Mon Jan 25 09:19:02 EST 1999 HANG #323
>
> Nem akarok vihart  kavarni a biliben, de ha a szakertok
> betonba dongoltek a magat amatornek vallo Jurecz Lacit
> a dolgai miatt, kenytelen vagyok az ezt kivalto jelenseget
> szova tenni a masik - az ugynevezett "szakertoi" - oldalrol.....
>
Kedves ZoZo!
Az amatort es a profit nem feltetlenul a szaktudasa kulonbozteti
meg hanem a tevekenysegenek a formaja. Az amatornek hobbi
a profinak a munkaja. Talalkoztam mar olyan esettel is amikor
az amator tobbet tudott szakmai szempontbol  a profinal.
Ha valaki csak felszines szakmai ismeretekkel rendelkezik az
ne probaljon a sajat szintje fole emelkedo, nyilvanvaloan hibas
magyarazatokat adni, raadasul azzal vedekezni, hogy nem
elegge ert hozza. Azt hiszem meg igy is en voltam a legtoleransabb
Lacihoz. Tobbszor megiram lehet barmilyen tapasztalaton
alapulo velemenye tegye meg de ne fuzzon hozza rossz
muszaki erveket.

> Valaki kiprobalt, olcso hangzas-javito  trukkoket kert,  en irtam
> nehanyat, Bese Attila a szakertoi oldalrol pedig igy reagalt:
>
> > Nehany kiprobalt trukk alkalmazasarol szeretnelek teged es
> > masokat is lebeszelni. Az egyik a halozati kabelre huzott ferrit.

A velemenyemet csak megerositeni tudom.A felsorolt indokaim
elso kozelitesben boven elegendoek. Ha ennel szakmaibb indoklasra
lenne szukseged ahhoz mar bizony e vegtelenul egyszeru problemanak
tuno dologhoz olyan messzire kellene elmenni ami boven meghaladja
a hix keretet. Csak gondolj arra egyaltalan hogyan lehetseges egy
halozati kabel hatasat meghallani.

> Hogy a stilusnal maradjunk:  mi a fenenek arul az Alisca Orange
> ketfele speci halozati kabelt is, ha egyszer a szobaban otven meter
> mezei drot kering?.... Az a bizonyos mosoly egyebkent sem
> helyenvalo: ha  valaki mas modszerrel  probalkozik, a vigyor nem
> kifejezetten meggyozo szakmai ellenerv.

A pontossag kedveert: otven meter arnyekolatlan kabelrol irtam
Ami pedig a halozati kabeleinket illeti. A nem Black Line kabel
meterben is vasarolhato, a letezo legegyszerubb, legolcsobb kabel
a piacon. Nem vagyunk hajlandok mindenfele folosleges szurot,
arnyekolast, es egyeb trukkos megoldast rasozni a vasarloinkra
csak azert mert az egy jo uzlet. A Black Line kabel pedig csak
az eloallitas magas koltsege miatt kerul annyiba es azon sincs
semmilyen folosleges plusz.

> > Az a bizonyos eset (amikor bevalt) arra vonatkozik, mit
> > helyettesitettel marvanylappal.
>
> (Tokeletes feltamadas, ahogy az meg vagyon irva  - elnezest a
> vallasos erzuletuektol!  Egyebkent semmi rendkivulit nem
> helyettesitettem: se vizet, se tuzet, se homokot, se drothalot,
> csak  egy egyszeru, 15 mm-es butorlapot...)
>
> Osszefoglalva: a marvany teljesen alkalmatlan, de azert bizonyos
> esetekben megis jo, es kulonben is, attol fugg, mit helyettesitek
> vele...
Jol foglaltad ossze a helyettesitesnel elofordulhat, hogy meg
rosszabb anyagot valtottal fol. Es meg egy sor mas korulmeny is
befolyasolhatja az eredmenyt. Kisse elragadtak az indulataid
pedig valojaban semmi okod fustolgesre. Ha van idod es kedved
olvasni, kuldenek neked  kb otven oldalnyi szakmai anyagot.

Meg egy megjegyzes. Ti szabadon nevesitve biralhattok,
vitatkozhattok   barkirol, barmirol. En nem tehehetem meg, hogy
a velemenyem, szakmai iteletem alapjan barmelyik ceg termekere
raismerhessetek. Sok esetben ez is akadalyoz a bovebb kifejtesben.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: *** HIX HANG *** #320 ( 53 sor )
> Idopont: Mon Jan 25 04:48:15 EST 1999 HANG #323
>
> > Felado :  [Hungary]
>
> Sot a legendas hangu Ongaku is EL34-el megy, mi?
> Az altalad felsorolt keszulekekben nem a hangzas, hanem a jo hatasfok es a
> nagy teljesitmeny volt a szempont. Amugy nem igazan ertem, hogy a te
> koncepciodba miert kizarolag a valodi pentodak illenek bele, de ez talan
> nem is fontos.

Neked nem fontos es nem erted nekem meg ez a lenyeg.
>
> > Az a sok hires rockzenesz aki
> > valaha hasznalta vagy ma is hasznalja mind suket lenne???
>
> Nem suket, mindossze az igenyei nem erik el a jobb hangu csovek szintjet.
> Aki tranzisztorhoz szokott, valoszinuleg nagy orommel all at akar egy
> 'klasszikus' EL34 PP-re is.

Akkor is es ma is valaszthattak volna a trodakat.
>
> > Egy alkatresz hangzasa nem kotodik ahhoz milyen celu erositesre
> > alkalmazzak csak tudni kell vele banni.
>
> Egy alkatresz hangzasa igen jelentosen kotodik a felepitesehez, a
> felhasznalt anyagokhoz, szoval meg a gyarban eldol, hogy hogyan is fog
> szolni az a bizonyos elektroncso. Annyit biztosan allithatok, nincs az a
> varazslat, amivel egy EL34 jobba teheto peldaul egy 6L6-nal, de akar egy
> EL84-nel. Lehet ideologiakat hozni, hogy miert jo az EL34, de amit nyersz
> a reven elveszited a vamon. Empirizmus mindenek elott.

Nem a mondatomra valaszoltal ugyan, de miert allitod, hogy jobb a 6L6-os
csak azert mert te nem tudtal az EL34-el jobb erositot csinalni!!! Honnan
veszed a batorsagot, hogy csalhatatlannak hiszed magad!!!

> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: CD ratet ( 14 sor )
> Idopont: Mon Jan 25 03:51:50 EST 1999 HANG #323

> Nem a kiolvasott bitsorozat valtozik meg, hanem az egyes bitek idozitese.
> Ha ezt azt idozitest nem hasznalnak fel ( vagyis uj, fuggetlen orajellel
> menne a DAC ), akkor nem lehetne kulonbseg. Igy viszont lehet, mindenfele
> misztifikacio nelkul is.

Mivel indoklod, hogy a rezgesek miatt az idozites megvaltozik? Es miert
valtozik a hangzas ha kulonbozo anyagbol keszult de azonos csillapito
kepessegu anyagokat hasonlitunk ossze???

Üdvözlettel Bese Attila

HANGoljunk!
     
     ... es udvozlet az eletbenmaradottaknak.
     
     
     >Ha radiozni akarsz, akkor Blaupunkt.  Mostanaban mar jok a
     >magnomechanikai is.  
     >Egyebkent Kenwood v. Alpine.
     
     Ha pedig sok penzed van akkor Becker.
     
     > Ha komolytalanabb dolgok is jok, akkor ajanlom a Pioneer-t.  
     
     Esetleg SUNYI. A KEH-4300 -ast es is nyuztam. Egy jo igavono allat 
     volt, kulonosen jo ergonomiaval (persze, ha jol emlekezem a 
     tipusszamra) ami manapsag abszolute hianycikk. Pedig ez az 
     autoradional szerintem az egyik legfontosabb szempont. Amikor 
     meglatom, hogy IR tavvezerlot adnak a radiohoz csak kuncogni tudok.
     
     
     >> Ezen kiserohangok tobbsege idegen a zenetol. Az, hogy az enekes
     >> legvetelet hallani, az nincs benne a partituraban. Hogy a 
     >>dzsesszbogos,
     >> vagy hegedus szuszog zeneles kozben, az sem a zene resze. Hogy
     >> megreccsen egy-egy szek, az sem. A kottalapozas sem. De a
     >
     >Ennek ellenere resze az eloadasnak.
     
     Pontosan, bar ebben a temaban mar futottunk egy kort. Egy sextett
     (na nem a zenes naszejszaka hatosban) nem hat kulonallo, steril 
     hangszer megszolalasa hanem, egy ujmagyar kifejezessel elve teammunka
     aminek a sajat ize is van. Van olyan zongora szolofelvetelem ahol
     neha hallatszik, hogy az eloado  dudolja magaban a temat. Igy
     egesz a dolog, keremszepen. Mellesleg egy baletteloadast az elso 
     sorbol "elvezni" sem egy mindennapi csalodas.
     
     
     >A Philips ceg akkor meg nem tudott
     >16 bites DA-t csinalni, de rogton kitalaltak hozza a 
     >tulmintavetelezest.
     
     Eddig ugy tudtam, hogy a tulmintavetelezes a digitalis (elo)szuro
     masik neve es semmi koze a konverter linearitasahoz.
     
     
     >>r senki meg nem forrasztaná a végét.
     >Dehogynem. Azt is nagyon jol lehet forrasztani. Kalmopyrinnel. Nem 
     >vicc! Egy tablettara helyezik a litzet, es onos pakaval felulrol 
     >melegitik.
     
     Na! Csak nem egy radioamator? ;-) Persze nem illik a felszallo fustbe 
     beleszippogatni meg mas kerdes, hogy hosszutavon a forraszban 
     benntmarad szalicilsav mit muvel a kotessel.
     
     
     > - A halozati kabelre huzott ferrit-mandzsetta,
     > 
     > Ez miben segit?
     
     >Egyik elismert  szakerto tarsunk szerint elmeletice 
     >csokkent(het)i a nagyferekvencias zavarokat,
     
     Bizomany! Nezze meg mindenki a monitorjanak a kabeleit (nem a 
     kebleit!) amin eppen engem olvas! Jobb helyen meg a tapmadzagon is van 
     egy kisebb o:de'ma.
     
     > gyakorlatice pedig 
     >segit(het) megszuntetni a nappali es az esti (ejszakai) zenehallgatas
     >kozti idonkent jelentos minosegi kulonbseget. 
     
     A germanoknal meg eppen azt irtak, hogy nappal elvezetesebb zenet 
     hallgatni. Es persze meg is magyaraztak. Puff neki!
     
     >Vagyis a csoveseknel legjobb esetben is felesleges.
     
     Amennyiben?
     
     
     
     >>   >- Erosito es CD ala uveg, vagy meg inkabb marvanylap,
     >> De ha uveg, legalabb 10 mm-es.
     
     >Igazad van, koszi a kiegeszitest!
     
     OBI szeru boltokban arulnak egy uvegpolcot amit egy massziv alu
     sin tart a falon. Gondolom, ez jo kompromisszum. Esetleg elo tudom 
     asni a cucc fantazianevet.
     
     
     >>Kulonben olyan emberektol hallottam, akik az irhato CDk
     >>megjelenese ota erre archivalnak, hogy a TDK gyartmanyok
     >>a leg megbizhatobbak ezidaig.
     
     TDK is great! Csakhat ugye az ara...
     
     > Hol hallottal gumihangu Nautilust? Milyen cuccokkal hajtottak meg?
     
     Volt szerencsem egy hete a B&W 801-est hallgatni. Rajzolni nem 
     lehetett volna precizebb szinpadot de a melyek, ugyan feszesek es 
     pontosak  voltak megis tolakodonak hatottak. Nagyon tolakodonak.
     Pedig volt ott minden. ML CD spiller meg egy Transrotor (Fat Boy?).
     A hangszedot nem neztem meg. Az erolkodo talan AudioNet volt.
     Na es a hangszorotyukbel... Mea culpa, de Bese Attila eszmefuttatasait 
     csak feluletesen olvastam el az elektonhullamok intermetal retegekben
     valo terjedeserol de ez a, kabelnek nem nevezheto jelenseg azoknak az
     elvi ajanlasoknak latszott eleget tenni: ket plexi allvanyba fogott
     1/2"-os csore emlekezteto aranyszinu merev rud volt. Az elejen meg a 
     vegin persze hajlekony bekotokkel.
     
     
     SaZ

Udvozletem minden hangosnak!

Stampel Janos irta:

> Azt hiszem hogy en egy kakukktojas vagyok a listan.
...
> A CD-n numerikus ertekek sorozata van. 
...
> Ha az egyik CD-rol ugyanazt a szamsort olvasom vissza az elejetol 
> fogva, mint a masikrol, akkor az jo, ha nem, akkor az rossz. 
> Ha leolvasasonkent valtozik a leolvasott szamsor, akkor az rossz.

Nem vagy kakukktojas. Hajdu Csaba pl. regebben hatalmas erofeszitessel
probalta ezen elmelet helyessegerol meggyozni a tisztelt egybegyulteket
nem tul nagy sikerrel. Azert egy szereny eredmeny szuletett megpedig a
kovetkezo:
Ha veszunk ket CD-korongot amelyek logikailag egyformak, azaz leolvasva
bitrol bitre ugyanazt az adathalmazt kapjuk, attol meg fizikailag van
kulombseg a ketto kozott (pl. az egyiknek nem pontosan a kozepen van a
lyuk). Ez a kulonbseg jo esetben nincs hatassal a lejatszaskor hallhato
hangra. A mi elmeletunk szerint biztosan nincs hatassal pl. abban az
esetben ha a leolvasott teljes adathalmazt eloszor egy nagy RAM-ba
toltjuk es abbol taplaljuk a D/A atalakitot a CD-tol teljesen
fuggetlenul. (Az en velemenyem szerint aki ebben az esetben is
kulonbseget vel hallani, az ket egyforma hangot is kulonbozonek hall, de
hangsulyozom, hogy ez csak az en velemenyem.) Az is belathato viszont,
hogy lehet olyan lejatszot epiteni, amelynel az emlitett kulonbsegek a
bitek egyezese ellenere kulonbseget eredmenyeznek a hallhato hangban is.
Az emlitett peldanal maradva, ha a D/A orajelet a CD-rol kozvetlenul
olvasott bitfolyamhoz szinkronizaljuk (ilyet almaban sem csinal jozan
ember, de tegyuk fel) es a korong sebesseget nem valtoztatjuk egy
fordulaton belul akkor a nem pont kozepen levo lyuk egy kis frekvencia
modulacio szeru hibat eredmenyez.


> A szamitastechnikaban is ugyanezt a CD-t hasznaljak a programok, es
> adatok tarolasara, es egy programnal mar egy byte, azaz a 8 bit
> egyikenek a megvaltozasa is megengedhetelen.

A CD-ROM az audio CD-hez kepest meg egy tovabbi hibajavito kodolast
tartalmaz, enelkul nem lenne hasznalhato a szamitastechnikaban.

> Az 1 egy bites atalakito azt jelentheti, hogy a bitek sorban, az
> atalakito egy laban mennek be, es mikor beer a 16 bit az atalakito
> akkor adja ki az analog jelet.

Nem, az egybites D/A atalakito valoban egybites, a kimenete (az analog
szuro elott) ket diszkret ertek kozott valtakozik. A 16 bites felbontas
csak az analog szuro utan all elo. Ilyet legegyszerubben
impulzusszelesseg modulalt negyszogjellel lehet csinalni, de ebben az
esetben tul nagy orajelre lenne szukseg a megfelelo felbontashoz. Ezt a
problemat a zajspektrum alakitasnak vagy szigma-delta modulacionak
nevezett modszerrel lehet megoldani. Az ilyen elven mukodo D/A (es A/D)
atalakito szerintem zsenialis szerkezet, de a listat olvasva ugy tunik
megis van valami lenyeges problema vele, a tisztelt audiofilek eleg
egyontetuen rosszabbnak tartjak szegenyt a sokbiteseknel.

> A multkor kerdeztem a CD-leolvasarol szamitogepen. Most megprobaltam
> az ADVANTECH EasyCD writer programjat.
...
> Egy ket dolgot meg megneztem, csatornankent:
...
>
>Utana kazettarol bedigitalizaltam egy-ket szamot. A hasznalhaato
>intervallumot nem toltotte ko a szam. 

Csak akkor tolti ki, ha az analog jel szintjet megfelelo ertekure
allitod.

> A mintak atlaga sem a 0
> ertekhez volt kozel, A pozitiv es negativ ertekek atlaga is eltert
> egymastol. Ugy nez ki szerintem, mintha a jelen egy egyenaramu
> osszetevo ulne.
> Valaki probalkozott mar ilyennel, es van valami tapasztalata?

Igen, ilyet en is tapasztaltam, szerintem ez a hangkartya analog
reszenek a hibaja, de ha nem tul nagy akkor szerintem nem baj.
En ugy tudtam, hogy a CD-ket nem szoktak teljesen kivezerelni, csak
majdnem, mert ha tulvezerlodik akkor csunya torzitas keletkezik.
Lehet, sot valoszinu, hogy nagyobb felbontasu dig. cuccal meg lehet
csinalni, hogy a vegen az osszes mintat megszorozzuk egy akkora szammal,
hogy a legnagyobb minta meg pont beleferjen az intervallumba, es ezzel a
leheto legjobban kihasznaljuk a CD dinamikatartomanyat. Ezt szerintem 16
bites szamokkal nem szabad megcsinalni, mert azzal tobbet rontunk a
hangon, ilyenkor erdemesebb az analog jelszintet szabalyozva minel
jobban megkozeliteni a kivezerles hatarat.
Lassan en is megkozelitem a sorlimitet ugyhogy abba is hagyom.
Udv!

&rew

Kedves Hangosok!

Előre is elnézést kérek azoktól, akik nem tudják a levelemet zavartalanul
élvezni az ékezetek miatt. Kérem őket, jelentkezzenek és írják körül
az effektust. Segítek megoldani a fellépő problémát. (Ha egyáltalán
érdekel valakit...)

Hajdu Csaba írja:

>Nem a kiolvasott bitsorozat valtozik meg, hanem az egyes bitek idozitese.
>Ha ezt azt idozitest nem hasznalnak fel ( vagyis uj, fuggetlen orajellel
>menne a DAC ), akkor nem lehetne kulonbseg. Igy viszont lehet, mindenfele
>misztifikacio nelkul is.

Stampel Janos írja:
>A CD-k minosegevel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a digitalis
>technikaban nem ismerek en olyan kifejezest, hogy jobb minoseg, vagy
>rosszabb minoseg. A CD-n numerikus ertekek sorozata van. Ha az egyik
>CD-rol ugyanazt a szamsort olvasom vissza az elejetol fogva, mint a
>masikrol, akkor az jo, ha nem, akkor az rossz. Ha leolvasasonkent
>valtozik a leolvasott szamsor, akkor az rossz.

Tapasztalatom szerint nem változik meg a CD-rátét hatására -ép felületű
CD-k esetében- a bitsorozat. Egy KENWOOD (keményem kommersz) játszót
kötöttem a digitális kimenetén a PC digitális kártya bemenetére és
elindítottam többször is. CD rátéttel, anélkül, ráragasztgatott
cellux-szal, különböző digitális és nem-digitális kábelekkel, fényszálas
összekötővel és méregdrága jitterkiller-rel is. A bevezető véletlenszerű
néhány byte-tól eltekintve az állományok mindig azonosak voltak.
A hangzásbeli különbség (akár a digitális kártyáról visszacsatolva,
akár közvetlenül a KENWOOD-on hallgatva) ennek ellenére széles skálán
mozgott.

Hasonló fenomént tesztelt a hong-kongi Polygram is, összefogva a világ nagy
CD gyáraival. Az egész történetet leírták a ONE TO ONE 1997 január-tól
májusig terjedő számaiban:
ONE to ONE January 1997: cd mastering ("THE SOUND OF MUSIC CD")
ONE to ONE March 1997:THE SOUND OF MUSIC CD Part. 2.
ONE to ONE Mai 1997:Putting pre-mastering back into the loop
(THE SOUND OF MUSIC CD Part. 3.)

(Gyengécske fordítást készített belőle valaki nem-szakmából való,
akit érdekel, annak szívesen elküldöm, esetleg lektorálásra.)

Ezekben a CD-gyártás mastering folyamatát
tesztelték a világ leghíresebb, ugyanakkor gyanútlan hangmérnökeivel.
Digitálisan tökéletesen azonos CD-sorozatokat küldtek szét, ahol pl. a
Glassmaster írásánál különböző írási sebességet használtak, vagy az alu
réteg vastagságát változtatták. (Több mint 10 Cd-ből állt a szet.)
Szignifikánsan a realtime-ban írott CD-k szóltak jobban. Az optimális
rétegvastagságra is szignifikáns eredmény született (a cikk tele van
táblázatokkal).
Ami megdöbbentő, hogy szándékos Jitter bevitelekor nem volt szignifikáns
különbség. Pedig ez volt a digitál-hívők -köztük foglaltam helyet én is-
utolsó reménysugara arra, hogy ennek a fenoménnek makrofizikai
magyarázata kell legyen. Sajnos a konklúzió, amit a nemzetközi tesztcsapat
levont, alatta maradt az elvárásaimnak. Ők a CD-játszók servo-
mechanizmusát gyanúsítják meg a zavaró analóg jelek termelésével, amit egy
egyszerű üvegszálas Drive-DAC összeköttetéssel ki lehet 100%-osan zárni.
Amikor a CHESKY céget megkérdeztem, hogy lehet az, hogy a digitálisan
100%-ig azonos amerikai nyomású és osztrák nyomású CD-k különböző hangot
produkálnak ezt válaszolta (A NIMBUS amerikai és a SONY salzburgi
gyáráról (DADC) volt szó):
"Dear Claus,

Thank you for writing. We have our European CDs pressed at DADC so that we
don't have to ship product across the ocean. There may be very small
differences in sound quality between the Nimbus and DADC versions. This is
due to the jitter spectrum of the equipment in the pressing plant.

Best regards,
DW"
Neki is ez az utolsó reménysége... Ma már számomra világos, hogy NEM
DIGITÁLIS PROBLÉMÁRÓL VAN SZÓ. Csupán a digitális technika különösen
alkalmas arra, hogy ezt a fenomént kimutassuk. Ha lehet csak amerikai
nyomású CD-t veszek, miután 20-30 pár CD-vel (német-USA-Japán-stb)
körbejártam a dolgot. A CD-bárban lehet amerikából rendelni,
sőt -sajnos csak- a Jazz területen számos amerikai CD-t lehet azonnal
venni. Klasszikus felvételekre néha 1 hónapot is kell várni, de
megéri. A vicc: az amerikai CD-k gyakran olcsóbbak, mint az európaiak.

Aki eddig bit-hívő volt, annak úgy gondolom új vallást kell keresnie,
legalábbis az AUDIO-biteket illetően.

Durbints Sogor írja:
>A Grado magyar forgalmazoja (l'auditeur) teljesen el van ajulva ezektol
>a szedoktol, olyannyira, hogy azt allitjak, hogy felveszi a versenyt
>a hasonlo aru MC-kkel.

A L'Auditeur tesztsorozatán jelen voltam, ahol a GRADO RED volt
(nem csak) a számomra legtermészetesebben szóló a sorozatból. Sokáig azt
használtam, amíg a SHURE V15VxMR a kezembe került. Ez négyszer annyiba
kerül,
de nagyságrenddel jobban szól. De még mindig nem olyan drága, mint a
nagy GRADO-k. Katasztrofális MC-Phono-elektronikák miatt MC hangszedőt még
nem
teszteltem, csak egy pseudo-MC-t MM-Phono-val. Dynavector-nak hívják.
Három éve nem tudok tőle megszabadulni... Apropos megszabadulni!

Peti írta:

> Felado :  [Hungary] irta:
>A harom pa'r AN ezust kabelto"l azota sem tudtam megszabadulni,
>ha valakinek kell, szoljon:szivesen atadom.
>Mennyi az annyi? Milyen tipus, milyen csatlakozo, mekkora hossz, mekkora
>ar? Gondolom sajnos nem Vx.

Sajnos nem, az vagy 3-szor annyiba kerül!
Az említett Interconnect kábelt kb 1993-ban vettem, akkor DM 400.- ba
került,
ha jól emlékszem a legkisebb (=legolcsóbb)ezüstkabel volt a Merlinnél. 1
méter
hosszú és Chinch (RCA) dugókkal. A típusára nem emlékszem. Az árában
megállapodhatunk később is, ha már kipróbáltad. Irányár az eredeti, vagy a
mostani új ár 60%-a. Ha esetleg érdekel a szimmetrikus (profi) összekötő is,
abból az XLO-tól rendelkezem 3 párral, eredeti ára DM 900.- de ezt én
kedvezményesen kaptam (800.-ért). Ezek nagyon jók, de lecseréltem az
amerikai
cuccaimat és már nincs szükségem rájuk.

Ugyancsak Peti írta:
>A HiFi Magazinnal vizsgaltuk Rolla
>Guarnerijenek hangjat. Tenyleg fantasztikus. Es teny, hogy ugyanazzal a
>jatektechnikaval lenyegesen erosebb is a hangja. Hangosabban szol, ami
>nem megvetendo dolog. Az elsohegedus igy hangsulyosabb a karban. Tessek
>elmenni meghallgatni oket.
A barokk hangszereket a XIX. sz. végén romantizálták, azaz kicserélték
a gerendát, a lelket, a nyakat és a bélhúrokat ezüst, avagy más fém
húrokra. Néhány példány fennmaradt eredeti állapotában és ezek alapján
"visszaépítettek" jó pár cremonai hangszert. A játékosok azt mondják,
hogy ellentétben az átépített hegedűkkel, ezeknek a hangját nem a
hegedű testéből hallják, hanem a teremből visszaverten. A hang tehát
leválik a hangszer testéről. Kísértetiesen emlékeztet az effektus
a legjobb hangfalak körülírására: "A hang szinte leválik a hangfalról,
a tér minden pontjából hallható csak nem a hangfalból magából." A cremonaiak
tudtak valamit, amit a mai hangdoboz építőknek is illene... Aki eredeti
barokk hangszereket akar hallani, annak javaslom a Concerto Armonico
koncertjeit, lemezeit. A Rózsavölgyiben a CPE Bach Zongoraversenyek
teljes sorozata kapható velük, az VOL 5. CD-n én üstdobolok. (Hangosan.)

 írja:

>Osszefoglalva: a marvany teljesen alkalmatlan, de azert bizonyos
>esetekben megis jo, es kulonben is, attol fugg, mit helyettesitek
>vele...

Ha valaki márványlappal szeretne kísérletezni én kerülgetek a lakásban
évek óta 2 db kb 20 mm vastag nagyonszép alighasznált madjnem szabvány
méretű rózsaszín példányt. Levélnehezéknek túl nagyok, virágalátétnek
túl drágák. Anno dacumál DM 150.- volt darabjuk...

Claus Neumann

Hello Hix,

hétfő, 25 január 1999, -kor írt üzenet:
> A CD-k minosegevel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a digitalis
> technikaban nem ismerek en olyan kifejezest, hogy jobb minoseg, vagy
> rosszabb minoseg.

Pedig van kulonbseg.

>  A CD-n numerikus ertekek sorozata van. Ha az egyik
> CD-rol ugyanazt a szamsort olvasom vissza az elejetol fogva, mint a
> masikrol, akkor az jo, ha nem, akkor az rossz. Ha leolvasasonkent
> valtozik a leolvasott szamsor, akkor az rossz.

Az sem mindegy, hogy milyen D/A atalakiton fut at a jel.

> A szamitastechnikaban is ugyanezt a CD-t hasznaljak a programok, es
> adatok tarolasara, es egy programnal mar egy byte, azaz a 8 bit
> egyikenek a megvaltozasa is megengedhetelen.

Nem. A CD-ROM lemezek mas formatumban tarolodnak a CD-n, mivel pl. ott
vannak hibajavitasra alkalmas kodok is.

> ertekhez volt kozel, A pozitiv es negativ ertekek atlaga is eltert
> egymastol. Ugy nez ki szerintem, mintha a jelen egy egyenaramu
> osszetevo ulne.

Ezert talaltak ki a DCoffset-et. :)
Pl. A SounForge-ban A felvetel kezdete elott belehet kalibralni ezt az
erteket, ill. utolagosan ra lehet venni arra, hogy a hangfajlrol
levegye ezt az egyenaramu osszetevot.

> Nem a kiolvasott bitsorozat valtozik meg, hanem az egyes bitek idozitese.
> Ha ezt azt idozitest nem hasznalnak fel ( vagyis uj, fuggetlen orajellel
> menne a DAC ), akkor nem lehetne kulonbseg. Igy viszont lehet, mindenfele
> misztifikacio nelkul is.

Errol jut eszembe:Nem lehetseges, hogy a ratet csak arra jo, hogy
megnovelje a lemez tehetetlenseget, ezaltal a forgatomotor nem tudja
annyira rangatni a lemezt amikor a fordulatszamat allitja be a
lemeznek? (lasd.DD "torzitas"->jitter)

Pa:Magic

Tisztelt HANGosok,

Magan email-ben es telefonon torteno megkeresesre tobbeknek
javasoltam egy szimpla RC koerrel hangfalak kompenzaciojat.
Errol publikusan szeretnek egy kicsit bovebben irni.
Lehetseges,hogy kicsit szakmai izure sikerul majd,de igyekszem
visszafogni magam.       (Nehogy sokat kelljen pagedown-olni)

A hangfalakban alkalmazott szurovalto szuksegessege ertheto.
A kulonbozo driver-ekre szetosztja a bejovo jelet,hogy azok
optimalis mukodesi tartomanyaikban hangga alakithassak at.
( Hu, de furara sikerult).
A szurovaltok lelkivilagaba ne menjunk bele,elegedjunk meg 
azzal,ha a feladatukat ismerjuk.Aki tobbet akar tudni ezekrol,
Geher: Linearis halozatok jo bevezeto konyv es sokan sokat 
publikaltak a szakirodalomban,folyoiratok (JAES) hasabjain is.

Vegyuk a legegyszerubb - es matematikailag talan az egyetlen 
korrekt -  esetet, ahol a hangfalban ket hangszoro(driver) 
mukodik,a magassugarzo(tweeter) es a mely-kozep sugarzo(woofer).
A szurovalto (mely a linearis halozatok elmelete alapjan a 
valtoszurok csaladjaba tartozik) a keresztezesi frekvencian
teszi at a meghajtast az egyik sugarzorol a masikra, termesze-
tesen a levagasi meredeksegenek megfelelo aranyban.

Azert, hogy ez a szurovalto korrektul,a szamitott parametereknek
illetve az elvart kovetelmenyeknek megfeleloen mukodjon, elmele- 
tileg ohmos lezarasokat kivan. Ezt a kovetelmenyt nem lehet 
teljesiteni, ezert olyan egyszerusitessel elunk,hogy elegendo a 
keresztezesi frekvencia +/- egy oktavnyi kornyezeteben kozelito-
leg ohmos lezarast biztositani. A beepitett hangszorok ezt sem 
teljesitik, kell valamit veluk csinalni,elektromosan kompenzalni
kell oket.

Ha egy woofer  impedanciamenetet (mondjuk egy zartdobozba 
epitve) a frekvencia fuggvenyeben felvesszuk, a kovetkezoket 
lathatnank, ha most rajzot is atvinne ez levelezolista. A 
rezonciafrekvencian (mondjuk 80 Hz-en) egy pup, majd lankasan  
csokkenve eleri a nevleges erteket (mondjuk 400 Hz-en) ,ezt 
tartja,majd (mondjuk 800 Hz-tol) folyamatosan emelkedik, ahogy a 
lengocseve induktivitasabol szarmazo resz egyre dominansabba 
valik.
Tetelezzuk fel,hogy a keresztezesi frekvencia 3 kHz-en van. Itt 
a woofer mar reg nem ohmos es nem a nevleges ( pl 8 
ohm)impedanciaju.Azaz a szurovalto lezarasa nem megfelelo, semmi 
nem lesz igaz.
Se a keresztezes helye, se a teljesitmenyatadas aranya,se a 
hangnyomas,se a fazisok. Mit lehet tenni?

Letezik a Zobel korrekcios halozat.Ennek egy egyszerusitett,
szamunkra tokelesen megfelelo formaja egy soros R-C tag, amelyet
a hangszoro sarkaira forrasztunk es a lengocseve induktivitasa-
bol szarmazo impedanciaanomaliat korrigalja.
Elrendezese:

   *-----R soros-----C soros---------* 

Meretezese:

az ellenallas    Rsoros= 1.25 x Rdc    Rdc  a hangszoro egyena-  
                                            ramu ellenallasa
                           Lcseve
a kapacitas      Csoros= -----------   Lcseve a cseve induktivi-
                          Rsoros^2           tasa 1 kHz-en merve
                                         (^2 a negyzetre emeles)

Az ellenallas terhelhetosege a woofer nevleges terhelesenek 
negyede - harmada legyen,az esetek tobbsegeben 10 W-os megfelel.
A kondenzator feszultsege legalabb 160 V-os legyen,anyaga jomi-
nosegu pl.polipropilen (VIMA). 

((Ezt a halozatot CSAK a wooferre tesszuk,a tweeterre soha,mert 
ott nem igazan van szukseg az impedanciakorrekciora es egy otta-
ni kondenzator LASSITANA a renszert, latszolagos dinamikacsokke-
nes jonne letre.))
Ezen korrekcio nemcsak a szurovalto mukodeset teszi a "helyere",
de a teljes hangfal impedanciamenetet is a helyes iranyba tolja
s igy az impedanciaillesztett hangfalkabel korrekt mukodeset is 
lehetove teszi. Mint ahogy ezt egyre tobben tapasztalhatjatok,
mar Ti, akik ezt a fajta kabelt hasznaljatok.(Referenciakat mar 
olvashattatok errol itt a listan).  

Termeszetesen ezen atalakitas "belenyulast" kivan a hangfalba.
Sokan ezt nem szivesen teszik (garancia,stb..).

Nekik egy nem ilyen hatekony es kevesbe korrekt mukodesu,szinten
soros R-C halozatot kellene a hangfal kivezeteseire kivulrol 
rakapcsolni.Az elemertekek: Rsoros= 5-10 omh/6-10W, a Csoros=
330 -470 nanofarad/160 -630 V, lehetololeg polipropilen(VIMA).
Jotekony hatasat ez is kifejti,de mivel a tweeterre is hat,egy
kicsit lassithatja a rendszert.De hat ez barmikor leveheto,s tag
tere van a kiserletezesnek.

Mindeddig 2 utas hangfalrol illetve szurovaltorol beszeltunk.
Ha 3 utas rendszerrol van szo (woofer - midrange - tweeter),
akkor a midrange driver-nel a rezonciapup kompenzalasaval is
foglalkozni kell(het).De hat ez mar egy masik tortenet.

Best of listening,
Istvan

HANGosok,

Padlot fogtam!
 
Hallottam egy DA-t.

Mellette az AudioAlchemy 3.0 (ha jol emlekszem) szolt.
Hat leradirozta azt. Tulajdonosa szinte sirt.
Rohant eladni az ovet. Ugyanis a jobbik a 3.0 eredeti
aranak kb.a felebe kerul csak. Es milyen zenei.

Maganba tobbet tudok mondani,ez nem a hirdetes helye.

Best of listening
Istvan

Sziasztok

> Felado :  [Hungary]

> Nem akarok vihart  kavarni a biliben, de ha a szakertok
> betonba dongoltek a magat amatornek vallo Jurecz Lacit
> a dolgai miatt, kenytelen vagyok az ezt kivalto jelenseget
> szova tenni a masik - az ugynevezett "szakertoi" - oldalrol.....

Nyugalom, nem eszik azert olyan forron a kasat. Ennek ellenere ovast
nyujtok be, amint Bese Attila kijon egy vadonat uj nonpluszultra SE Alisca
Orange erositovel :))) 
 
> > A csoves erositok szinte immunisak a halozati zavarokra.

EZ NEM IGAZ!

> (Vagyis a csoveseknel legjobb esetben is felesleges. Csakhogy nekem
> -meg nehanyunknak-  felvezetos erolkodoje van, ami viszont a fenti
> logika szerint ugyebar nem immunis, tehat  akkor talan megiscsak?...)
> 
> >  Egyebkent is ha szukseg van zavarszuresre akkor a keszuleken belul ezt meg
ol
> djak.

A csoves keszulekeken felvezetosnel nagyobb felbontasukbol eredoen igen
eroteljesen erzodik a halozat milyensegenek a hogyanja.
 
> (Vagy megoldjak, vagy nem. Vagy csak eppenhogy.)
> 
> >  Minden plusz herkentyu ami a halozati kabelre kerul folosleges,
> >  sot rontja a hangzast.
> 
> (A formalis logika gyongyszeme. Igy lehet eljutni szinte
> eszrevetlenul a "hasznos"-tol a "karos"-ig.)

Ez esetenkent igaz lehet, de maga a halozati kabel nagyon szamit.
 
> Ennyit a szakszeru, logikus es kozertheto valaszrol. Azt hiszem,
> Jurecz Laci joggal forog az erositoje korul.....

Akkora monstrum, hogy orulok, hogy vegre olyan helyre tudtam tenni, ahol
elferek tole.
Amugy tenyleg van par dolog, ami szepen hangzik tudomanyosan bizonyitva,
de a tapasztalatok valami egesz mast mutatnak.
Ezeket probaltam leszurni, magyarazgatni, es ekkor utkoztem az ideologia
vilagaba, ahol a jo nev er tobbet a talalekonysagnal.

> Az alabbi kitero sem eppen a szakertoi hozzaallas gyongyszeme:
> 
> > Mindig mosolygok azon ha meglatok egy arnyekolt halozati kabelt. Mi a
> > fenenek kell arnyekolni azt az egy meternyit ha a szobaban otven meter
> > kereng.

Mondjuk azert, mert az az egy meternyi kapacias maris 6dB/oktavval szuri a
nagyfrekvencias zavarokat. Ha az erositoben van meg zavarszures, akkor mar
rogton 12. Lehet, hogy nem ez amiert jo lehet egy arnyekolt halozati
kabel, de mondjon jobb okot, aki tud, illetve cafolja meg, aki tudja.
Csak logikusan.

> Hogy a stilusnal maradjunk:  mi a fenenek arul az Alisca Orange
> ketfele speci halozati kabelt is, ha egyszer a szobaban otven meter
> mezei drot kering?.... Az a bizonyos mosoly egyebkent sem
> helyenvalo: ha  valaki mas modszerrel  probalkozik, a vigyor nem
> kifejezetten meggyozo szakmai ellenerv.

Hehe. Ez tetszett.

> Valami ehhez hasonlo "kovetkezetesseg" miatt (is) lett Jurecz
> Laci jo melyen beledongolve a betonba. A fentiekhez hasonlo,
> ellentmondo, logikatlan  es nagykepu kinyilatkoztatasok  - kulonosen
> egy "hivatasostol!" - bizony nem erositik a szakma tekintelyet, es
> hogy Kovary Petit idezzem: nagyon kenkoszaguak....

Azert vagyok biztos a koncepciomban, mert mar osszeallt a kep, es kezben
tudom tartani a fontosabb szempontjaimat. Ezert nem hinnem, hogy valaki
kovetkezetlenseggel vadolhatna. 
Mindazonaltal elofordulhattak gyengen szovegezett reszek eddigi
levelezeseimben.

> Felado :  [Belgium]
> 
>   Ha az EL34-bol es 6550-bol is lehet vilagbajnok erolkodot
> csinalni, akkor en rakerdeznek, hogy pl. a 300B csovek mivel jobbak?

Volt errol egy cikk, amit en irtam, de az meg korantsem teljes.
Tobb ora hosszat tudnek meselni, hogy miert is jo a 300B. 
Talan annyit, hogy ha mindenaron johangu triodas erositot akarsz csinalni,
akkor erre a legtobb eselyed a 300B-vel van. Jol kezelheto cso, sok
problema fel sem vetodik hasznalatakor.

>  Az Audio Note forgalamaz mar 300B kittet 800 fontert, igaz, hogy csak 8-9 W-
ot
> ad le.

Az ugyanis nem PSE, csak SE.

Udvozlettel:
            JLM