>Az asztrologiaval az a baj, hogy nincs semmifele tapasztalati alapja,
>ezert aztan semmifele megbizhato elorejelzest nem tud adni. Persze lehet

 No akkor mondok egyet. Holnap azert lesz este, mert a Nap a masik oldalat
 suti a Foldnek. Te valoszinu aludni fogsz. Sorolni lehetne meg dogivel.
 A problema ott van amikor konkretan a metafizika erejevel probalnak neked
 josolni jo vagy rosszhiszemuen.

                         Dr.Dr.K.S. 1997.II.25, USA

...valaki elmeletenek illusztralasara szeretne felhasznalni, ket kacsa:

1. A Nautilus atony tengeralattjaro fedelzeten elvegzett telepatia-kiserlet
   (par szaz meterre a tenger alatt, par ezer kilometerre a kiserlet masik
   resztvevojetol) kacsa, ilyen kiserletet nem vegeztek.

2. A mozifilm egyes kepkockai koze bevagott "egyen pattogatott kukoricat"
   felirat es ennek jotekony hatasa a pattogatott kukorica fogyasztasara
   kacsa. Ilyen kiserletet nem vegeztek, eppen ellenkezoleg: egy piszologus
   azert talalta ki ezt a (soha el nem vegzett) kiserletet, hogy vizsgalja:
   mennyire hiszekenyek az emberek.

Vannak meg hasonlok (pl. indiaban talalt nem rozsdasodo vasoszlop, amirol
kiderult, hogy nedves idoben, ha nem takaritjak rendesen, rozsdasodik, stb) .

Udv/Laci

A Neten eleg sok helyen lehet talalni infot a temarol, viszon arra lenne 
kivancsi, hogy van- e valaki a vonalban, aki "testkozelben" van a 
dologhoz.
Roviden: az NASA- nak mar evtizedek ota van egy technologiaja, amit - ugy 
latszik- most akarnak a polgari eletben is hasznositani. Ez pedig az, hogy 
egy uzemanyag cellaba hidrogent nyomnak be, ami egy kulonleges " szuron" 
athaladva "elvesziti" az elektronjat. A hidrogen protonja a szuro 
tuloldalan egyesul az oxigennel, vizet alkotva. Ezaltal a szerkezet aramot 
termel, es a mellektermekkent csak tiszta viz keletkezik. A Mercedesnek, a 
Chrislernek , es azt hiszem a Toyotanak mar vannak mukodo kiserleti 
jarmuveik,es 2000 utanra igerik a sorozatgyartast.

Csabesz

most kerult a kezembe ez a hiradas, de meglehetosen erthetetlen. Mi a nyavalya 
tortenhetett itt;
>1994. marcius 4-re virrado ejszaka ismeretlenek felrobbantottak a
>repulogep egyik jobb oldali hajtomuvet. A tuzszereszek maig nem tudtak
>azonositani a hidegrobbanast eloidezo szerkezetet. Ugy nyilatkoztak, a
>magyar honvedsegnel sem ismernek ahhoz hasonlot; a detonacio nem >okozott tuze
t, fustje sem volt, "csakî szetszaggatta a hajtomu lemezeit, >elnyirta a szegec
seit. A robbantas korulmenyeit vizsgalo rendorok >utasitasara nyitottakki a szo
vjet csapatok kivonulasa ota lezart sarmelleki >hangarokat. A nyomozok azt gond
oltak, esetleg azokban rejthettek el a >terroristak a robbanoanyagot. 
Mi a csoda az a relytelyes hdegrobbanas ami "csak rombol" de mas nyomot nem hag
y. NEm hiszemhogyennyire tehetetlenul allnanak a szakertok

lajos

>A magbomlasrol roviden: ez tenyleg veletlen jelenseg. Ket U 238-as
>atommag teljesen egyforma, es csak a veletlenen mulik, hogy melyik fog
>hamarabb felbomlani. Amit meg tudunk mondani, az a bomlas valoszinusege,
>es nagy szamu atommag eseten igy meg tudjuk josolni azt, hogy idoegyseg
>alatt hany mag bomlik fel. Az jelensegert a kvantummechanika a felelos,
>melynek torvenyei statisztikus jelleguek. Pl. az alfa reszcske un.
>alaguthatas kovetkezteben lep ki a magbol. Pontosan ki tudju szamolni a
>reszecske hullamfuggvenyet a magon belul es azon kivul, ebbol pedig azt a
>valoszinuseget, hogy az atommag "falaval" belulrol utkozo alfa reszecske
>elhagyja az atommagot. Barmely kvantummechanika konyvben reszletes
>ertelmezeset talalhatjatok meg a jelensegnek.
En is igy hittem egeszen a kozelmultig, 
Am a franya csirkek kozbeszoltak. Tortent ugyani shogy egy ficko csotanyokkal m
ig egy masik csirkekkelvegezte el a kovetkezo kiserletet:
Hideg sotet szobaban tartottak a megfelelo joszagokat. A homersekelt es a fenym
ennyiseg joval az allatok altal kedvelt optimilasi parameterekn kivul volt. 
De hog a helyzet ne legyen teljesen remenytelen, belalitott  egy infralampat is
 . Am azt egy veletlen szam generator vezerelte, ( radiaktiv bomlas, termikus el
ektronok, stb) es ugy volt beallitva hogy az atlagosan generalt random szam az 
ossz ido 10-15 % bekapcsolta a lampat mig az ido tobbi reszeben kikapcsolta . (M
as elrendezesben a veleltlen szam generatolrandom mozgatta a lapmat a teremben 
es atlagosan 10% nyi idot toltott a lampa az allatok kozleeben. Nos ezek utan m
agara lehet hagny a rendszert, es szamitogeppel lehet rogziteni hog ymennyi ide
ig eg a lampa illetve mennyi ideig melengeti az allatokat. A nehany honapos kis
eletsorozatokeredmenyekeppen a veletlenszam generatorok vamam okbol megvaltozta
k es a lapa az ossz ido szignifikanssan nagyobb reszeben ontja a meleget a cidr
izo joszagokra... Mit csinal ilyenkor a veletlen meg a Heisenberg-fele hataroza
tlansagi elv?
 A csotanyok kibabralnak vele?
J. Scientific Investigations tobb szamaban volt errol szo. On line is megtalalh
ato.
Lajos

>Sziasztok!
>Van itt valaki aki foglalkozik az oregedes problemajaval?
>Miert oregszunk? Van egy beepitett program sejtjeinkben?
>Allitolag az oregedes es a csecsemomirigy zsirtartalma szorosan osszefugg.
>Nem vagyok hive ennek, de elvileg lehetseges lesz egyszer blokkolni azt a
>gent(?) ami az oregedesert felelos..?
>Tragedia lesz mindannyiunknak.
>Folynak eziranyu kutatasok?

Ujje! Most van igazandibol fellenduloben az eziranyu kutatas mivel kiderult hog
y  az oregedes (es a tumorkepzodes) egyik fontos fatora a a kromoszomak vegen l
evo un telomera, egy kis farkinca, amely normalis testi sejt eseteben esetben m
inde osztodaskor egy picivelkissebb lesz. Amikor elfogy- nics tovabb sejtosztod
as es a szovetek lepulnek-eloregszenek.
Akit reszletesen erdekel a dolog a Nature Februa 20-i szamaban talal  ket igen 
kivalo cikket rola.

P.S. Azt hiszem ezzel benevezhetek felvetelre a tudomany hatarait firtato kerde
sek koze... :-)

 wrote:
> Agyatultetes: Foldiak Peter irta, hogy mar vegeztek ilyet majmokra.
> Ezt kotve hiszem, legalabbis sikereset biztos nem. Ha van valami
> bovebb informaciod arrol amit irtal, ird meg legyszives.

Fej nelkuli agyatultetesrol nem tudok, de teljes kutya es majomfejet
mar a 60as evek kozepen is tudtak atultetni, es az allatok tobb mint
egy hetig tuleltek a mutetet, felebredtek a mutet utan, latasuk es
hallasuk mukodott. A kiserleteket Dr Robert White,
idegsebesz vegezte, aki jelenleg az Ohio-i Case Western Reserve
egetemen dolgozik. A 80as evek kozepe ota nem tudtak tovabbfejleszteni
a technikat a negativ kozvelemeny nyomasara. (Meglepo modon viszont
II. Janos Pal tamogatta ezt a munkat. White a Papai Tudomanyos Akademia
tagja.)

Reszleteket ld. pl.:
http://www.southam.com:80/edmontonjournal/archives/122196head.html
http://www.themall.net:80/~bmczines/issue1/head.html
(Ez utobbi elegge elfogultan ellenseges hangnemu.)

Maganak az agynak az atultetesevel kapcsolatban ld:

  TI: THE ISOLATION AND TRANSPLANTATION OF THE BRAIN - AN HISTORICAL- 
      PERSPECTIVE EMPHASIZING THE SURGICAL SOLUTIONS TO THE DESIGN OF
THESE
      CLASSICAL-MODELS    
  AU: WHITE_RJ, ALBIN_MS, VERDURA_J, TAKAOKA_Y, MASSOPUST_LC, WOLIN_LR,
      LOCKE_GE, TASLITZ_N, YASHON_D 
  NA: CASE WESTERN RESERVE UNIV,SCH MED,METRO HLTH CARE CTR,DIV
      NEUROSURG,2500 METRO HLTH DR,CLEVELAND,OH,44109   
      CASE WESTERN RESERVE UNIV,SCH MED,METRO HLTH CARE CTR,BRAIN RES
      LABS,CLEVELAND,OH,44109      
  JN: NEUROLOGICAL RESEARCH, 1996, Vol.18, No.3, pp.194-203
  IS: 0161-6412
  DT: Review
  AB: Following an historical review oi earlier attempts to develop
      separated head and brain preparations and their contributions to
      modern-day understanding of the neurophysiology and neurochemistry
of
      the central nervous system, the experiments that eventually led to 
      the first successful total isolation of the mammalian brain are 
      presented. The operative strategies emphasizing the anatomical and
      physiological problems requiring solution that resulted in
vascular
      and neurogenic separation from the parent body and cephalon are    
      described. The innovative engineering concepts that were utilized
in
      the design of miniaturized equipment to maintain the isolated
brain 
      in a living state under conditions of cross circulation,      
      extracorporeal artificial perfusion and transplantation are   
      elaborated. Investigations employing isolated brain and cephalic
      preparation documenting tissue substrate requirements, metabolic
and
      rheological conditions prevailing at various low temperatures and
the
      immunologically privileged state of the separated organ are
briefly  
      presented. The unique opportunities these isolated brain models
offer
      for study are emphasized as well as the complexity of their
surgical
      preparation, which, to date, has limited their universal           
      applications.
  KP: CARDIOPULMONARY BYPASS, CIRCULATORY ARREST, HYPOTHERMIA, ANEURYSMS
  WA: ISOLATED BRAIN, CROSS-CIRCULATION, TRANSPLANTATION EXTRACORPOREAL 
      CIRCUIT

Sziasztok,

> A szerzo azert nem akarja elfogadni a relativitast, mert nem erti meg az
> alaptetelet. Einstein nem azt mondta, hogy ha 300 000 km/s-hoz papiron
> hozzaadunk valamennyit, akkor ismet csak 300 000 km/s-ot kapunk (Azert
> osszeadni talan meg tudott) Hanem azt, hogy ha a feny sebesseget barmilyen
> rendszerben MEGMEGJUK, akkor 300 000 km/s-ot kapunk.

  Amennyire en tudom, ezt nem Einstein mondta, hanem kimertek kiserletileg
(Michelson fele interferometer kiserlet). Tovabba a kepleteket (marmint
a spec. rel.-t) nem Einstein, hanem Lorentz irta fel eloszor, de nem hitte el.
Akit erdekel, a Landau elejen van egy szep levezetes csak ebbol az axiomabol
es nehany nem tul durva feltevesbol (azert vannak megkerdojelezheto lepesek
a levezetesben). 
  Valakitol hallottam (masodkezbol), hogy igazabol nincs semmi akadalya
annak, hogy fenysebesseg feletti sebesseggel mozogjon valami. Amit a
spec. rel. tilt, az a folyamatos gyorsitas fenysebesseg fele (vagy akar
elereseig). Kijonnek erdekes dolgok, de semmi olyan, ami lehetetlen lenne.
Nem tudom mi az igaz belole. Ha igaz, akkor persze meg meg kell keresni
a tachyon-okat, amik eleve fenysebesseg felett mozognak...
  Altalanos relativitas elmelet: hasonloan keves kell hozza, szam szerint
harom felteves:  fizika torvenyei minden vonatkoztatasi rendszerben (bele-
ertve gyorsulokat is -- itt kulonbozik a specialistol) azonosak; a torvenyek
hataresetben visszaadjak a klasszikus eredmenyeket; es a torvenyek egyszeruek.
Ebbol ki lehet hozni az egeszet, meg is tettuk eloadason.
  Mar nem emlekszem ki nem ertette, mit keres tavolsag transzformacios 
egyenletekben. Lenne egy uj paradoxonom (egyszer Ki Miben Tudoson bele
is zavarodott a versenyzo): adott egy vonat es egy alagut. Ha a vonat
all, akkor pont olyan hosszu, mint az alagut. Most viszont nagyon nagy
(de kisebb c) sebesseggel megy at az alaguton. Kis gonosz mano egyszerre
becsukja az alagut ket vegen az ajtot. Kerdes, meg tudja-e tenni.
A kiserletet lehet a vonatrol illetve az alagut tetejerol nezni. Ettol
fuggoen vagy a vonat, vagy az alagut rovidebb, azaz vagy el lehet kapni
a vonatot, vagy nem. Viszont a kerdesnek egyertelmu a valasza. Mi a csalas?
Mint mondottam *egyszerre*. A helyes valaszbol jon meg egy szemleltetese
az ikerparadoxon megoldasanak is.

Udv,
  Gyula

TT!

A Gaal Tamas altal felhozott bonyolult hazassagi osztaly peldanak szerintem nem
 sok koze van a matematikahoz. Matematika<>bonyolult dolgok.
Ettol persze meg vannak matematikai kepessegeik.
Az agy az onzo gennek (R. Dawkins) egy olyan tulelo eszkoze, amely olyan felada
tokban is megoldast tud talalni, amely genetikailag elore nem nagyon kodolhato.
 Igy az agynak szuksegkeppen velejaroja az altalanos kepessegek, amelyek nem mi
nd kozvetlenul hasznosak a tulelesben. Ezentul termeszetes, hogy egy ilyen alta
lanos eszkoz helyenkent a tulelessel ellentetes dolgokat is produkal pl. ongyil
kossag. Ezeket a mellektermekek vagy statisztikusan meghaladja az agybol szarma
zo haszon, vagy az evolucionak meg nem volt ideje korrigalni a dolgot. (Remelhe
toleg az elso az igaz.)

TT! 
Balazs irta:
"Ha megis elhinned, hogy a kvantumos jelensegek tenyleg veletlenek, akkor van
egy ervem a fenti allitasod ellen. Ha jol emlekszem, Roger Penrose: "A csaszar
uj elmeje" cimu konyveben olvastam, legalabbis szamomra ezt sugallta a szerzo
eszmefuttatasa."

Hallomasbol ismerem a konyvet, volt mar a VITAn rola szo, de vegyes velemennyel
 . Tudnal rola bovebben beszelni? Az alabbiak alapjan viszont nem hinnem, hogy s
ikerulne a veletlent a  makroszintre felvinni.

"Tehat: RENDEZETLEN (kis entropiaju) dolgoknal a statisztikus fizika torvenyei
tenyleg eltuntetik a kvantumos jelensegek veletlenszeruseget. Az elolenyek
viszont magas fokon RENDEZETT kepzodmenyek, ahol a statisztikus fizika
torvenyei nem, vagy csak reszben ervenyesulnek. Ez pedig helyet adhat olyan
mechanizmusoknak, amelyek felnagyithatjak a kvantumos jelensegek
veletlenszeruseget makroszintre."
A kvantummechanika veletlenszerusegei mar atomi, molekula, de legkesobb sejtszi
nten kiegyenlitodnek. Egy atom mar teljesen jol modellezheto egy meghatarozott 
mechanikai tulajdonsagokkal rendelkezo gombkent, amely meg meghatarozott kemiai
 tulajdonsagokkal bir. 
A magas foku rendezettseget nem erik el a kvantummechanikai hatasok. A neuronok
, es szinapszisok mukodese biokemiai es elektromos  alapokon nyugszik. A neurot
ranszmitterek, ioncsatornak, receptorok mukodese mar teljesen determinisztikus.
 

Udv BM

 wrote:
> Feketelyuk: Az valoban igaz, hogy az esemenyhorizont, a feketelyuk
> "felszine" atlepesehez vegtelen sok ido szukseges a beeso testek
> szerint, de nem a kulso megfigyelo szerint. Magyarazat egyszeru,
> hiaba esik egyre gyorsulva a test az esemenyhorizont fele,
> a nagy gravitacios terben az ideje ugy lelassul, hogy o vegtelen
> idonek erzi, mig eleri a horizontot. A kulso megfigyelo persze
> veges idot mer, igy van ertelme fekete lyukakrol beszelni.

Ezt sem ertem. A szubjektiv idoerzet szerintem a fiziologiai es
fizikai folyamatokhoz kepest ertendo, nem?
Ha a nagy gravitacioban lelassul a lukba beeso
oraja es minden fizikai (es fiziologiai) folyamata, akkor miert
erezne lassunak az idot? A sajat folyamatait normalisnak sebessegunek
erzi, es a kulso folyamatokat felgyorsultnak, nem?
(Ha szamitogepet lelessitasz, akkor a program
nem fogja "erezni", hogy o lassabban fut, csak azt, hogy a
kornyezete gyorsult fel.)

Asztrologia temaban ajanlom:
http://www.astrologer.com/aanet/jomay.html#dawkins
Dawkins az asztrologusok csalas cimen perbe fogasat javasolja.

Hello,

olvastam valami Egely riportokat a Neten, es eszembe jutott egy ket dolog
amlyre fel szeretnem hivni a figyelmet foleg a *para*tudomanyokban "hivok"
figyelmet.

Nos a cikkben hosszasan E. hosszasan fejtegette, hogy micsoda nagy
ellenasba utkozik barmilyen parajelenseg tudomanyos figyelembevetele, es
hogy tulajdonkepp egy hatalmas osszeeskuves aldozatai vagyunk mindannyian.

Persze ha valaki azzal kezdi, hogy a tavaly egyszer Uri Geller kanalat
hajlitott, bezarkozva a sotet pincebe , azt mondom hagyjuk ezt a temat, de
ha valaki azt mondana: en kanalat tudok hajlitani gyere es vizsgald meg,
hogy mi tortenik az egeszen mas. Nem hiszem hogy lenne valaki is
(kiserleti fizikus) aki nem volna hajlando elvegezni egy ket kiserletet.
Adott persze a szkepticimus de csakis mivel annyira sok hazugsag jelent
meg a temaban.  (Az Egely kereket is nagyonis alaposan megvizsgaltak az
ELTE-n, es ki is mutattak miert forog, nem volt benne semmi fekete
magia, csak fizika, de ez E.-nek nagyon nem teccett, ertheto modon) 

Ez volna egy dolog. 

A masik: Itt Amerikaban mint tudjatok a penz az ur. Ez most egeszen
komolyan, itt nem ugy kell venni a dolgokat hogy kapunk e penzt az
allamtol vagy nem, es ha a gyanus a research project cime akkor talan
lottek a penznek. Itt az egyeduli merce az, hogy mukodik-e a dolog vagy
nem. Ha mukodik hasznaljak es kesz. 

Senki sem fog milliokat kolteni muholdas felvetelkre ha egy pasi a
palcajaval meg tudja talani a vizet es igy tovabb. Itt, es ezt megegyszer
hangsulyozom csakis az EREDMENY a fontos! Ha en azt allitom hogy a
bioenergiat letapogatva megmondom hogy van e agydaganatod vagy sem, senki
sem fog tobbezer dollaros tomografvizsgalatot vegezni. Fiam azt tapogatsz
le amit akarsz, csak az erdemeny legyen megbizhato.
 
Es pont ugyanigy az asztrologiaval, millio asztrologus tenyerjos es
kartyaveto van, hangzatos reklamok, meg minden, de egeszen aprobetus
felirattal mindenhol ott van az aljan ("csak szorakozas celjabol") eppen
azert mert itt ugyanakkor, nyilvanosan nem kerhetnek penzt semmi olyaner
amlyenek igaz voltat bizonyitani nem tudjak. Itt a bizonyitas *csupan*
annyi lenne, hogy az allitasaik helyessege meghaladja a veletlen talatok
valoszinuseget. 

Ne farasszuk egymast, nekem is nagyon megfelene ha telepatiaval
hazauzennek, es nem kene a telefont fizessem, de vagany
volna megcsaploni a vakuum energiajat (nuku villanyszamla), asztrologiaval
megtudnam kivel hogyan kell viselkedni es boldogan haladnek elore a
szamarletran...

csak jot,

i.a.

Van valakinek a tisztes tarsasagbol szemelyes tapasztalata
fraktalok alkalmazhatosagaval kapcsolatban? Olyan helyzetekre
gondolok, ahol a fraktalelmelet megkonnyitette ill. lehetove
tette egy problema megoldasat ill. kezeleset. Kulonosen
erdekelnenek biologiai alkalmazasok.

Az esetleges valaszokat ide vagy sajat cimemre kerem.

Koszi,

Zoli

Pagony:
>ha valaki valaszol ra, valaszoljon arra is, hogy miert van gravitacio,
>mikent keletkezett s miert a magnesesseg, mi ez az orokos inter-
>pretacios harc a fenykorpuszkularis es Reisenberg fele hullam-
>elmeletek kozott s, hogy vajjon  a feny maga kevesbbe misztikus-e
>dualis termeszete miatt mint azt allitani, hogy a napfolt tevekenyseg
>befolyasolja az ujszulottek genjeinek osszetetelet?

A kulonbseg ott van a ketto kozt, hogy bar valoban nem tudjuk, miert van
gravitacio (a relativitastol most tekintsunk el), es ha ra is jonnenk, az
biztosan ujabb kerdeseket vetne fel. De ha azt nem is tudjuk, miert van
gravitacio, TUDJUK, hogy van, es hogy pontosan hogyan mukodik, es mindig ugy
mukodik. Hogy a napfolttevekenyseg befojasolja-e az ujszulottek
genosszetetelet, meglehet. En nem tudok rola, es szerintem mas sem. Mert ha
igen, akkor kenytelen lennek megkerdezni tole: Honnan tudja?

>  Szamos peldat mondhatnek el hosszu eletpalyam emlekei kozul
>amik a kompatibilitas theoriajat igazolnak. 

Es biztosan olyat is, ami nem igazolja. Nem az egyik Murphy-torveny buvik
itt meg?: "Ha a megalloban ragyujtsz egy cigarettara, biztos, hogy megjon az
autobusz." Persze, mert amikor nem jon meg, arra nem figyelsz fel.

        Jozsi:
>A masik: Ki olvasta mar Dr. Korom Gyula "Es megis van eter" cimu
>konyvet? Sajnos en nem vagyok fizikus ezert mindent nem erthetek
>a konyvbol. De emlit egy Trouton-Noble kiserletet, aminek az
>eredmenye Einstein relativitas elmeletevel ellentetben a kolcson-
>hatasok relativitas elmeletet es igy az eterelmeletet igazolja.

Olvastam a konyvet (bar nagy erofeszitest igenyelt, mert a stilusa roppant
faraszto.) A Trouton-Noble fele kiserlet leirasat peldaul egyszeruen nem
tudtam belole megerteni. Lehet, hogy az en hibam, de ezt a reszt nagyon
sokszor elolvastam, es egyszeruen nem ertem, mirol beszel. Midettol
fuggetlenul mashol is utanaolvastam ennek a kiserletnek, es ha jol vettem
ki, a kiserlet epp azt bizonyitotta, hogy nincs eter. Korom kozol egy
Novobatzky-idezetet, ami feloldja az ellentmondast, de az idezet eleg
hianyos, ezert abbol nem tudom megallapitani, hogy a Novobatzky-magyarazat
valoban legbolkapott-e. (Az idezett konyv sajnos nincs meg nekem) Jo lenne,
ha errol a kiserletrol tudna valaki pontosabbat is.

>A problemam az, hogy ez a konyv mindent megmagyaraz, az aberracio,
>a Merkur perihelium precesszioja es a Michelson Morley kiserlet
>negativ eredmenyet egyarant, mindezt az eter es a kozmikus
>turmixgep elmeletevel. 

A kerdes az, mit fogadsz el magyarazatnak. Korom nem tesz mast, minthogy
osszeollozza a matematikai levezeteseket, es azt mondja, hogy ezeket o
talalta ki, mert hogy egeszen mas lenyegi hatter van a kepletei mogott. A
kepletei viszont akkor is ugyanazok, amelyeket Lorentz adott, tehat
termeszetes, hogy jol magyarazza az emlitett jelensegeket. Persze vannak
azert olyan dolgok, ahol mar az ollozasra sem vallalkozik (valoszinuleg mert
nem erti a matematikai reszet). Azt irja peldaul a Merkur perihelium
vandorlasarol, hogy az nala is ugyanugy kijon, mint Einsteinnel, ugyanazzal
a levezetessel. Akkor vegulis mit mond Korom? Azt, hogy mindenki hulye,
Einsteintol Lorentzig, a levezeteseik viszont tokeletesen igazak, o is
ezeket hasznalja. Tehat mi is az o elmelete? 

Korom elmeletenek szerintem azert nincs sok erteke, mert nem mond semmi
ujat, legalabbis tudomanyos szempontbol. Annyit azert mond, hogy a
reszecskek mezosurusodesek meg becsavarodasok, de ebbol seemmit nem szamit
ki, mennyisegi dolgokat nem kozol. Ezzel az erovel azt is mondhatna, hogy a
reszecskek kocka alakuak. Lehet, hogy igy van. De ha ezt az informaciot sem
ellenorizni, sem hasznalni nem tudjuk, akkor nincs erteke. 

        Krisztian:
>Sokan probalta'k a gyorsulassal magyarazni dolgot, de ez nem igazan
>allja meg a helyet. A relativitaselmelet egyenleteiben (Lorentz-
>transzformacio <idodilatacio, hosszkontrakcio> es tomegnovekedes)
>_sebesseg_ szerepel, gyorsulas nem. 

Ez nem egeszen igy van. A specialis relativitasban valoban csak a sebesseg
szerepel, mert ez az elmelet nem is foglalkozik gyorsulo rendszerekkel. Az
altalanos viszont igen, es ott igenis fugg az ido a gyorsulastol. Gondolj a
gravitacios voroseltolodasra.

>t' = (t - v*x/c2) / (1 - v2/c2)
>Ezt magyarazza el, aki erti! (Ne a szoveget, a kepletet.)

A kepletet illetoen nem tudom, mire vagy kivancsi pontosan. Ha mar
talalkoztal vele, akkor feltehetoen a levezeteset is ott talalod. Ha nem,
akkor maganlevelben leirhatom neked, de en is csak kiollozni tudom (nem em
vezettem le). Ha viszont valami konkret dolgot nem ertesz benne, akkor ird
le, mi az.

>Csakhogy: a fenti eset (muon) nekem nagyonis szimmetrikusnak tunik, ugyhogy
>a miert-pont-az-urhajos-testver-oregszik kerdesre adott valaszt
>ujragondolasra visszaadnam a tisztelt haznak. :)

Igazad van: a muon-Fold rendszer tenlyeg szimmetrikus. Nincs is
ellentmondas. A muonrol NEZVE a Fold oregszik lassabban, a Foldrol pedig a
muon. Azert emeltem ki a NEZVE szot, mert ez meg nem ellentmondas. Latni
sokmindent es sokfelekepp lehet. A delibabot is latod, megsincs ott semmi.
Paradoxonna akkor valna a dolog, ha a muon szembesulne az ikertestverevel,
ahhoz viszont el kellett mennie es vissza kellett jonnie, es igy
visszajutunk az ikerparadoxonhoz, amire mar  valaszoltam a 13. szamban.

>Azt mar csak felve merem megkerdezni, hogy mi van, ha egy testet
>nagyon gyorsan forgatunk? A tengely kozeleben, ugye, kisebb a sebesseg,
>a szelen nagyobb. Akkor a kozepe gyorsabban oregszik/romlik/rozsdasodik?

Igen. Legalabb is azt hiszem. Ez a rendszer ugyanis szinten gyorsulo, es
akkor megint elo kellene venni az altalanos relativitast. Ezt sajnos nem
ismerem annyira, hogy szamolni is merjek vele, de ha az ikerparadoxonos
valaszomra gondolsz, itt is felfoghatjuk ugy, hogy a test szelei melyebb
gravitacios potencialon vannak, ezert meg nekik kellene lassabban
oregedniuk. Hogy most melyik hatas az erosebb, azt tenyleg ki kellene
szamolni. Ha valaki tudja szamolni, engem is erdekelne.

>Vegezetul meg egy zavaro kerdes a 2c=c kerdesben. Az vilagos, hogy
>a foldrol ket ellentetes iranyba kilott raketa eseten az egyikbol
>nezve a masik c sebesseggel tavolodik. A fold is. Tehat: van ket test
>(a fold, es a kettes hajo), amik ugyanazon a vonalon tavolodnak az elso
>hajotol azonos sebesseggel. Ekozben tavolodnak egymastol!!

Megint ez a franya "nezve" szo. Miert ne lehetne igy? Az urhajorol azt
latom, hogy a Fold is es a masik urhajo is fenysebesseggel tavolodik, azaz
egymashoz kepest nem mozognak. Persze azert mas a szinuk. (Persze mindezt
csak kozel c-re mondhatjuk. Ha mar fenysebesseggel haladnak, akkor nem is
latszanak: voroseltolodas, stb.)

Peter

Tisztelt olvasook, hozzaaszoolook! 
Senki ne vegye zokon, akit erint! Sok uresjarat elkerulheto lenne,
ha a kerdese (kulonosen pedig velemenye) elott kicsit tajekozodna
a felvetett temakban. Erre minden lehetoseg adott. En leginkabb
Simonyi Karoly: A fizika kulturtortenete  c. konyvet ajanlanam!
Aki megszerzi, nem banja meg. A 'legtudosabbtol' a leglaikusabbig,
meglepoen szeeles spektrumban irodott - az altalam ismert legnagysze-
rubb pedagogus (es nemkevesbe Tudos) altal.
 

Laci, vigyazz! Az alabbi idezetben kutya van elasva! (faliora-generalis)
>Valo igaz, hogy az urhajo feluton meg fog fordulni es
>utana 1 g-vel lassitani fog, aztan hazafele feluton megint megfordul, de a
>megfordulas elhanyagolhato idotartama nem fog hirtelen kolosszalis hatast
>gyakorolni az urutasokra.!(Minel elhanyagolhatobb ido alatt 'fordul meg', anna
l nagyobb a gyorsulas)!
Egyebkent - miota olvaslak - ez volt az elso eset, hogy beled tudtam kotni:-))!
       Udvozlettel:HFeri

Tisztelt olvasokozosseg,
Segitseget szeretnek kerni diplomamunkam megirasahoz, ugyanis a temaban
meglehetosen szukos a hazai nyomtatott anyag (egy-ket vonatkozo
jogszabalytol eltekintve)
Tema: Tulsulyos es tulmeretes kuldemenyek belfoldi es nemzetkozi
szallitmanyozasanal adodo problemak

	Amennyiben ez nem a megfelelo forum, ahol keresemre valaszt kapok,
ugy elnezesuket kerem hogy levelemmel megzavartam Onoket.

Koszonettel: Oresko Gyorgy



----------- -,-~~-.___.----------------------------------------------------
           / |  '     \       
          (  )         0                      Oresko Gyorgy       
           \_/-, ,----'				           
              ====           //    
             /  \-'~;   o/~~~(O)             e-mail:             
            /  __/~|  o/       |                      
          =(_______| (_________|                     

> -----------------------------------------------------------------------------
--

Tisztelt "Tudomany"-t olvaso es hozzaszolo Kozonseg,

	Eddig csak olvastam a rovatot - modhatni igen erdekes
problemakkal, felvetesekkel talakoztam - mostantol viszont aktiv
hozzaszoloja is szeretnek lenni, illetve egy uj problemakorrel boviteni a
"Tudomany"-t. Az eddig elhangzottakhoz kepest nem kevesbe erdekes
szakteruletet, nevezetesen a laserek tudomanyat ajanlom figyelemetekbe.
Magam is ezzel a temaval foglalkozom immar vagy ot eve, igaz inkabb
muszaki es kevesbe fizikusi megkozelitesbol. Egyszoval roppant erdekelnek
a mar meglevo lezerfajtak muszaki, katonai felhasznalasai, az
alakalmazasokhoz kapcsolodo fizikai elv stb.., de megis elsosorban a
nagyfelbontasu laserinterferometria, melyet mar volt alkalmam megtekinteni 
a KFKI-ben, es szemelyesen is foglalkozni vele(konkret meres, konkret 
muszerrel).
	Varom minel edekesebb tapasztalataitokat a temaval kapcsolatban,
es termeszetesen, ha valamiben tudok akkor en is segitek.
	"Csillagok Haboruja" - rajongo'k kime'ljenek!!!

U.I: Valaki az egyik szamban irt arrol, hogy ket foton - noha
eltero palyan mozognak - pongyolan megfogalmazva "erzekelik" egymast. Ezt
a kiserletet volt alkalmam megtekinteni a KFKI - ben, es mondhatom, engem
mint laikust is csodalat fogott el!! A berendezes eleg bonyolult modon
volt megepitve, fejbol nem emlekszem ra, de akit erdekel, a kozeljovoben
megprobalom osszeszedni az ide vonatkozo dolgokat.
Egyebkent ennek a kiserletnek a tanulsaga: Az elet nagyobb talany, mint a
legjobb SCI-FI!!!

	Tisztelettel 	
						Szilagyi Attila
						      ME

>Ha azonban ezt a gerjesztett allapotu atomot folyamatosan
>megfigyeljuk (folyamatosan merest hajtunk rajta vegre) akkor nem tud
>elbomlani. Az oka az, hogy ha elbomlana, akkor elvileg tetszoleges
>pontossaggal meg tudnank mondani, hogy mikor bomlott el. Ezt a
>jelenseget kiserletileg is megfigyeltek: egy megfigyelt gerjesztett
>allapot soha nem bomlik el. Ugyanez igaz radioaktiv reszecskekre is.

Ez tok jo. Majd ha ledobjak az atombombat, akkor csak jo erosen meg kell
nezni, es akkor nem robban (legalabbis akkor nem latod, hogy robban) :-)

Gondolom ennek a jelensegnek inkabb az az oka, hogy a megfigyeles, meres
folyaman energiat kozlunk (fotonokat, elektronokat lovoldozunk) az atomba.
Termeszetes, hogy nem tud elbomlani.

> ----------------------------------------------------------------------

Lenne egy erdekes kerdesem? Ha valami hulyet kerdezek, ne lepodjetek meg
en csak egy egyszeru villamosmernok vagyok nem fizikus?

A relatitas elmelet egyik axiomaja a energia megmaradas (tomeg megmaradas)
torvenye. Ez egy vegtelen vilagurre ertelmezheto? Ertem ezalatt, hogy 
a vegtelen urben vegtenul sok anyag-energia van. Persze lehet, hogy 
a vilagegyetem osszenergiaja nulla, de akkor letezik negativ energia is?

Nem lehetseges, hogy a tomeg a t=0 idopillanatban (osrobbannas) nulla
volt es azota egyenletesen novekszik? Jelenlegis no a tomegunk, csak
nem vesszunk eszre mert mar nagyon kicsit. En egy olyan vilagkepre
gondolok, ahol a t=0 pillanatban az anyag egyenletes eloszlasu volt, de
tomegtelen, tehat az energiaja nulla. Minden anyagdarabka (nem akarok 
reszecsket irni) elinditotta a sajat gravitacios hullamat, ami 
"megismerkedve" mas anyagdarabkaval letrehozta a sajat tomeget. Ahogy
a tomeg noni kezdett, ugy torzult el a ter, lassult le ido az anyagdarabka
kornyeken. Tehat ket anyagdarab kozott a tavolsag nem valtozott, csak a
vonalzok lettek egyre rovidebbek (es az ido lassult le). Ez talan 
megmagyarazna a vilagegyetem egyenletes tagulasat, ami itt azt jelentene,
hogy a tomeg novekedese miatt a ido lassul allandoan es a vonalzok merete
egyre kisebb lesz, a valtozas egyenletesege a feny allando terjedesi
sebessege miatt van. A messzebb levo galaxisok szinkepenek azert van 
voroseltolodasa, mert az akkoriban elindult feny hosszabb vonalzoval
lett merve, tehat a feny hullamhossza a hosszabb vonalzo miatt nagyobb
volt.

Megegyszer elnezest kerek, ha teljesen hulyesegeket beszeltem, ezeket
a gondolatokat sajat kutfombol meritettem. Szerintem a tomeg nem 
anyagra jellemzo mennyiseg (tulajdonsag), hanem ket anyag kozotti 
(gravitacio) kolcsonhatas termeke.


Udv: Nemeth Zoltan

>Felado :  [United States]
>Temakor: Re: *** TUDOMANY *** #15 ( 36 sor )
>Idopont: Tue Feb 25 17:28:21 EST 1997 TUDOMANY #16
>
>> A VITA-ban korabban szo volt egy olyen kiserletrol, melyben
>> ket foton ellentetes iranyban haladt es az egyiket detektalva
>> a masik hordozott informaciot. Nagyon orulnek, ha valaki meg
>> tudna moinadni melyik szam(ok)ban volt ez, esetleg a kerdeses
>
>informacioterjedes, fenysebessegnel nagyobb sebesseggel, gondolom ez
>lehetett az illeto vita temaja, ( es az erv a nonlokalis viselkedesen
>alapulhatott)
>
>sajnos azt kell tanacsoljam hogy egyet se faraszd magad, mivel
>kvantum-korrelacioval nem kozolheto informacio meg *klasszikus* esetben
>sem!! Tehat EGYATALAN nem!

Felreertettel. En azt kertem, hogy valaki mondja meg, melyik szamban
volt rola szo, vagy kuldje el az irast.

Kicsit mar lecsengoben van a tema, de en is elmondanam velemenyem:

Nem tudom elfogadni, hogy szuletesi idopontunkban a bolygok 
allasa figyelemremeltoan befolyasolni tudna egyenisegunket.

A csillagok allasanak kozvetett hatasat megis el tudom kepzelni. 

Az ervem pedig az, hogy a csillagkepek lathatosaga kozvetlen
kapcsolatban van azzal, hogy a Fold az ev folyaman palyajanak melyik
szakaszaban van. (A csillagok lathatosaga az evszaktol fuggoen
valtozik.)

Az ember atlaghangulatat, eletritmusat es sok egyeb biologiai,
pszichologiai tenyezot nagyon befolyasolhat az, hogy eppen milyen
evszakban vagyunk. Szuletes elott es a szuletes utani viszonylag rovid
periodusban az ember kulonosen erzekeny a kornyezet hatasaira es a
szulok befolyasara. Tudjuk hogy ebben a periodusban ert hatasok az ember
egesz eletere kihatnak.

Ezert, ha kozvetlen hatas nincs is, kozvetett modon a csillagok szuletes
pillanatabeli allasa szerintem igenis befolyasolhatja az ember
egyeniseget.


Pl. telen a nappalok rovidebbek, az emberek (a szulok) hajlamosak
korabban lefekudni. Telen az ember kevesebb vitaminhoz jut. Ez
befolyasolhatja a szulok viselkedeset. Kozvetett uton ezek a
hatasok az ujszulottre is kihatnak.
 
Roviden: 
Egyenisegunket befolyasolhatja az, hogy milyen evszakban szulettunk. 
A csillagok lathatosaga pedig ugyancsak az evszaktol fuggoen valtozik. 
Ez ket egymastol fuggetlen hatasa ugyanannak az oknak.

Hulyesegnek talalom azt, hogy sokan kozvetlen ok-okozati osszefuggest
latnak a csillagok szuleteskori allasa es egyenisegunk alakulasa kozott. 

Aki kozvetlen kapcsolatot lat, az szerintem ugyanazt a hibat koveti el,
mint a bolhaidomito, aki azt hiszi, hogy azert nem ugrik a labatlan
bolhaja, mert a kitepett labu bolha megsuketul. :))

Udv. Telegdy Attila

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
 
> Tegnap a Spectrumon a Beyond 2000 cimu musorban volt egy eleg felkavaro
> riport.

Tavaly a Magyar Televizioban is volt egy hasonlo riport... Eros a 
gyanum, hogy ugyanazt a riportfilmet vetitik meg mindig. A vilag 
szamtalan orszagaban bemutattak a filmet, es majdnem minden orszagban 
kovetkezmenye lett: bepereltek a keszitoket. A film megalapozatlan 
vadakra alapul, valotlan tenyekkel, szandekosan manipulalva a 
kozvelemenyt.

> Roviden a lenyeg: szegeny orszagokban (pl. India, Torokorszag), 
> a nyomorgo emberek eladjak a vesejuket, hogy a gazdag orszagokban 
> beultethessek.

Ez igy kicsit ferditett. Egyes orszagokban a szegeny (oke: nyomorgo) 
emberek eladjak a vesejuket gazdag embereknek. De meg igy is tul 
leegyszerusitett a problema.

< Az uzlet illegalis, ezert a szerencsetlen donorok eleg gyakran 
> belehalnak a hentes mutetbe. 


Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Az "uzlet" tenyleg illegalis, de azt nem tudjak bizonyitani, hogy a 
donor penzt fogadott el a veseert. Ott nem szabalyozza torveny, hogy 
az ugynevezett elodonoros transzplantacioknal ki adhat, milyen 
rokonsagi fokkal veset.
Viszont eleg fontos dolog az  immunologia.... Tehat ez nem ugy 
mukodik, hogy valaki felajanl par millio dollart egy jobb veseert, es 
akkor odalokdosnek egy "szegeny embert", hogy o adja, haenm a 
vercsoporton kivul meg jopar dolognak (HLA-rendszer) egyeznie kell. 
Tehat egy atultetest tobbhetes kivizsgalas eloz meg. A mutet pedig 
nem lehet hentesmutet, hiszen ha hentes-modra szednek ki egy veset, 
akkor utana igen komoly gond van a beultetesnel is...


> Amig ilyen oriasi a fizetokepes kereslet (ami raadasul novekszik), es amig on
-
> kent kevesen vallaljak a donorsagot, addig elkerulhetetlen, hogy ne a szegeny
ek
> vigyek el a balhet. Ez a mi hon szeretett piacgazdasagunk egyenes kovetkezmen
ye


A fejlodo orszagokban (nalunk is) az a torveny el, hogy elodonoros 
transzplantacio csak testverbol-, ill.szulobol gyermekbe v.forditva 
johet szoba.  Nehany fejlett orszagban engedelyezik a hazastarsak 
kozotti "adomanyozast" is, nalunk ez jelenleg szoba sem jon...
Inkabb a cadaverbol, azaz agyhalottbol torteno szervkivetelt kene 
jobban tamogatnia az OEP-nek, ugyanis a donorjelento korhazak
altalaban iszonyu munkat es penzt fektetnek abba, hogy egy 
agyhalottat megmentsenek donornak. Az OEP ennek a koltsegnek kb. a 
felet teriti.

> Azzal ha ordibalunk ellene csak azt erjuk el, hogy az alvilagba helyezodik at
 a
> z
> uzlet, es imigyen a donorok is rosszabbul jarnak.


Az alvilagba nem tud athelyezodni. Hiaba papol a sajto, a teve, a 
radio idonkent a szervkereskedelemrol: ez abban a formaban, ahogy 
reklamozzak, nem letezik, ugyanis technikailag megvalositathatlan. Ha 
X. embernek tonkremegy mindket veseje, es felajanl mondjuk 
tobbmilliot egy veseert, ahhoz kb. 25-50 embert ke'ne leutni, 
meggyilkolni stb., hogy az egyezesek stimmeljenek. Immunologiai 
egyezes nelkul nem sok eselye van az uj vesejenek az elvezesere..., 
ugyanis egesz egyszeruen kiloki a szervezete.


Csak egy tortenet: tavaly a BLIKK magazinban jelent meg egy kedves 
cikk, cimoldalon, hatalmas betukkel, hogy "Kiloptak az osztrak 
turista vesejet Magyarorszagon". A cikk taglalta, hogy leutottek 
egy parkoloban, elvittek valahova, majd amikor felebredt, csak 
egy metszest talalt a hasan. A cikk szerint ekozben a felesege 
elkezdte kerestetni Budapesten, majd hazament Becsbe es ott is. 
Amikor "felebredt" az allitolagos vagassal a hasan, akkor 
valahogy o is hazavergodott (erre nem ter ki a cikk iroja), elment 
valami szakemberhez, aki megallapitotta, hogy "profi modon 
tavolitottak el a jobb vesejet". Magyarorszagon "'profi modon" harom 
ember tavolit el elo emberben veset. Nnaa ez a harom be is perelte a 
BLIKK-et azon nyomban, es a mi feladatunk volt, hogy nyomozzuk ki, ki 
ez az osztrak ember. Megprobaltuk: nem letezik. A jelzett idoben 
Magyarorszagon osztrak turistat NEM kerestek, de Becsben sem...  
Ugyhogy a rendorseg is a BLIKK beperelesen gondolkozott :)))).

> Persze a muvese lenne a legjobb megoldas (marmint a beepitheto), 

Ezt nem teljesen ertem, hogy gondolod: a vesebetegek termeszetesen 
muvesekezelesben (dializisben) reszesulnek. A muvese-"gep" nem 
beultetheto...
 
> Lehetseges olyan allatokat kitenyeszteni, melyek szerveit fel lehet hasznalni
?

probalkoznak sertessel, de eddig ugyannyi pont van ellene, mint 
mellette.
   

                                    Udv
                                            Feszt Timea

 wrote:
>mi gyozott meg arrol, hogy ez nem csalas:
>most ismertem meg egy lanyt, aki "komolyabban" foglalkozik az asztrologiaval.
>Mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy mukodik az asztrologia. Erre elovett egy
>konyvet, es elolvastatta velem azt a csillagjegyet, amiben en szulettem.
>Amit ott olvastam, annak MINDEN SORA ILLIK az en gondolkodasmodomra,
>erzelemvilagomra es az eletmodomra. Tobb, mint harom oldal.
Nemreg irta valaki, hogy pszichologusok szerint enyhe dicsereteket mindeki
hajlamos elfogadni, mint magara illoeket.
Masreszt: az a fajta asztrologia, ami az embereket 12 nagyjabol azonos meretu
csoportra osztja szuletesuk honapja szerint (kinai asztrologianal szuletesi
evuk szerint) (ez az amivel az ember 99%-ban talalkozik, ld. ujsagok horosz-
kopjai) szerintem helybol lemond tudomanyos voltarol, mivel minden tapasztalat
azt mutatja, hogy ennel messze sokkal nagyobb a kulonbozoseg az emberek kozott.
Gondoljunk csak bele, ezek a horoszkopok rendszeresen kozlik a heti szerencse-
szamokat, pont olyan formaban, hogy megjatszhatoak legyenek a lotton, es sok
ember meg is teszi ezt (ha jol tudom...), anelkul, hogy gondolna arra, hogy
ezek szerint egy "oroszlan"-nak masok a legvaloszinubb heti nyeroszamok, mint
egy "kos"-nak, holott ugyanazon a lotton jatszanak... Erre persze lehet
mondani, hogy ennek csak a legostobabbak dolnek be, de ha jobban megnezzuk,
alapjaban veve ugyanez a mentalitas jellemzo az egesz jatekra (azt hiszem ez a
legjobb szo ezekre).

A "komolyabb" asztrologia, amely sokkal tobb "hatassal" szamol, talan erdemel
nemi figyelmet... nem tudom... Engem minden esetre erdekel, hogy ez mennyire
allna ki egy "tudomanyosabb" vizsgalodast... Persze erre is jellemzo, hogy
keruli a rossz tulajdonsagok reszletezeset (eleg keveset tudok, de talan az
egyes csillagkepek altal kepviselt beallitottsagokbol kovetkezhetnek rossz
tulajdonsagok is (es ne felejtsuk el, hogy itt a 12 alaptipus jelentosen
keveredik egy-egy alany eseteben is, tehat minden ember horoszkopja egyedi))
 ... Arra, hogy miert a szuletes, es nem a fogantatas pillanatat vizsgalja,
talan fel lehet hozni, hogy az asztrologia nem testi, hanem sokkal inkabb
pszichologiai jellemzest ad, ahol pedig (ha jol tudom) sokkal kisebb szerepe
van a geneknek (genetikusok?), es a szuletes talan eleg nagy sokk ahhoz, hogy
az akkori hatasok meghatarozoak lehessenek(?)...

p.s. Nem akarom kulonosebben vedeni az asztrologiat, mar csak azert sem, mert
a tortenelme soran mindig is jellemzo volt ra a kodosites, de azt se szeretnem,
ha dogmatikus vagy erzelmi alapon tamadnank, a tudomany (es a HIX TUDOMANY),
ha lehet ne sullyedjen le erre a szintre. Az ide vonatkozo pszichologiai
kiserletekrol viszont szivesen olvasnek reszletesebben.

p.p.s. A moderatorhoz: Hianyolom a szigorusagot. Egyes temak kapcsan kialakult
nehany thread, ami mar egy ideje jobban illene a VITA-ba, vagy pl a mai
szervkereskedelem temaju iras a SZALONba. (Es ezt nem azert mondom, mert ezek
nem erdekelnek, olvasom az emlitetteket is.) Szerintem ha vmi mas HIX rovatba
atkuldheto, akkor erre hivatkozva nyugodtan "kimoderalhato", kulonosen amikor
mar csak szemelyes velemenyek csapnak ossze. Esetleg ilyenkor johet ide egy
rovid uzenet ezen atiranyitasrol (bar sokszor talan eleg, ha az illeto ertesiti
maganlevelben a vitapartnereit(?))...

p.p.p.s. Lehet, hogy ezen iras egyes reszeire is igazak a fentiek? Mindenesetre
probaltam ideillo kerdeseket is feltenni... (bar a sok post scriptumom meg mar
lassan MOKA kategoria -;-)

-- 
-Th(A)n------------|"Eine Revolution fur den Frieden und die Freiheit      |
    Toth Andras    | Eine Revolution fur die (A)narchie                    |
   (Andrew Toth)   | Einen Kampf der Unterdruckung, einen Kampf den System |
 | Einen Kampf fur die (A)narchie"  -- WIZO: Kein Gerede |

Bocs, hogy tobbszor is megjelentek a cikkeim,
es hogy tobb helyrol is bekuldtem oket, de csak
az utolsora kaptam visszajelzest. Nem allitom,
hogy ez a HIX rendszer hibaja volna.
---------
Az eddigi hozzaszolasokbol, sajnalatomra, az
derult ki, hogy kevesen tudnak valamit arrol, mi
is az asztrologia, a tobbseg tenyleg a szines
magazinokbol szerzi eziranyu tapasztalatait.
Ennek megfelelo volt a reakciok eloszlasa is.

Nem akarok senkit kompromittalni, ezert nev
nelkul emlitem, hogy valoban egy fajta nyelvrol,
megertesi modszerrol van szo, egy masik
megfogalmazas szerint analogiarol, es nem
"csak" joslasokrol. Hasonlokepp az alkimia
eseten is, de nem ragozom, ezen a forumon
felesleges.

A bolygok hatasa az emberekre: talalkoztam
olyan pszichologus-kutatoval az oxfordi egyete-
men, aki ilyen temaban kutatott. Tudomanyos
modszerekkel.
----------
Homeopatiarol pedig egy arva szo nem esett,
amibol kiderulne, hogy valakinek itt fogalma
volna, mi is ez egyaltalan. Ami engem a dologban
leginkabb izgat, az az, hogy rendkivul kicsi
anyagmennyisegnek hogyan lehet hatasa az
emberi szervezetre. Milyen kicsi? A mertekeket
ugy szoktak megadni, hogy pl. C12-es, vagy pl.
D6-os. Az elobbi azt jelenti, hogy 1:100^12-es,
az utobbi 1:10^6-os oldast jelent. A szerek 
hatasanak erossege pedig erosodik a tovabbi
oldassal, azaz a C30-as szer hatasa erosebb,
mint a C12-ese. Egy 1grammos C30-as szerben
hany hatoanyag-reszecske (atom, molekula)
van? Ha egy sincs, miert mukodik?

Azt, hogy ez nem volna tudomanyos, ketlem,
sok kiserlet van mogotte, egyetemeken tanitjak,
persze, olyan "ingovanyos" teruleten, mint
orvostudomany...
Akiket en ismerek, az pedig mind orvos, aki homeo-
patiaval IS gyogyit.

---------
Nem akarok senkit tovabb gyozkodni az agy-radio
hasonlattal az ertelem es az agy viszonyarol, inkabb
ajanlanek es kernek egy kis olvasnivalot. Ha jol emlekszem,
Rupert Sheldrake-nek hivjak azt az angol biologust,
aki az utobbi evekben felvetette a morfogenetikus
mezo/rezonancia elmeletet. Ha valaki van a vonalban,
aki hajlando az enyemnel melyebb tudasat a temaban
megosztani az olvasokkal, szivesen olvasnek az elmelet
sorsarol. [Zsigerbol dorongolok kimeljenek!]

----------
Erdekes modon ugyanabban a konyvben olvastam
eloszor David Bohm-rol is, ahol Sheldrake-rol. Az o
munkajat is csak angolszasz ismeretterjeszto szintu
konyvebol ismerem, ezert megorultem, hogy van
a vonalban valaki ),
aki a bohm-i interpretacioban szakerto. Ugy emlekszem,
hogy Bohm kitalalt valami kiserletet, amivel ki lehetne
mutatni a ket interpretacio kulonbseget, de a technika
jelenlegi szintjen ez nem vegezheto el kello pontossaggal.
Szivesen olvasnek errol es Bohm es kovetoi munkairol
bovebben is.

Udv
Attila

PS: Hogy gorbul a ter? A terido gorbuleset meg csak-csak
    ertem, de a ter...

PPS: Ismer valaki nem-bigbang kozmologiakat? Persze, csakis
     tudomanyosakra vonatkozik a kerdes ;-)).

Kedves Peter !
	
	Lehet, hogy igazad van es nem volt ertheto amit leirtam, de en 
arra akartam hivatkozni a "nem megfordithato" -val, hogy nincs meg az a 
szimmetria amire a paradoxon felvetoje hivatkozik.
	Az ido nem skalar (harmas), hanem negyes skalar mennyiseg. 
							Janos

Gezanak:
Az ikerparadoxonnal kapcsolatban igazad van, de ez az erv azert nem igazan
helytallo:
>igenis letezik abszolut gyorsulas (azt teljesen
>biztosan meg tudod allapitani, hogy fekez vagy gyorsit
>a vonat, anelkul, hogy kineznel.) 
Mi van, ha a vonat egy helyben all, csak eppen egy enyhe lejton? 
>> Hiszen a gravitacios potencial
>> egyenesen aranyos a tavolsaggal,
Ellenvetesed:
>Miert? Honnan? Hany? De legalabbis milyen esetben?
Valasz: Miert: mert ez neki a definicioja: E=mgh 
                (vagy a vajt fuluek kedveert: fi = gh)
        Honnan: Barhonnan. Megengedem, hogy te valassz nullszintet.
        Hany: Kevesebbet kellett volna innia
        Milyen esetben: Termeszetesen homogen mezoben, amilyenrol en is
beszeltem
>>>  Nem, csak azt mutattad meg, hogy az 'ido' relativ fogalom. Szabatosabban
>>> fogalmazva 'nem skalar'
>> Hogyhogy nem skalar? Akkor micsoda? Talan vektor?
>Egy negyes vektor egyik osszetevoje (komponense).
Tehat skalar ;-)
> ---------------------------------------------------------------
        Gyuri irja:
>A muon bomlas torvenyeit nagyon jol ismerjuk. Az elektrogyenge
>kolcsonhatas iranyitja, le tudjuk irnia a ter egyenleteket, sot
>az adott problemara meg is tudjuk oldani. Ki tudjuk szamolni
>a bomlasi idot!!!! Nem tobbet, s nem kevesebbet.
>A mikro reszecskek vilagaban az egy reszecske (atommag, ...) allapotanak
>leirasara az ugynevezett hullamfuggvenyt hasznaljuk. Ez tartalmazza
>az osszes letezo, megadhato informaciot az adott reszecskerol.
>A hullamfuggveny "sajnos" az altalunk altalaban elvartnal kevesebb
>informaciot tartalmaz. 

Hat nem pont errol beszeltem en is? MOST nem tudjuk megmondani, mert a
jelenlegi elmelet csak ennyire kepes. De honnan tudod, hogy 50 ev mulva nem
lesz egy jobb modellunk? 

>Feketelyuk: Az valoban igaz, hogy az esemenyhorizont, a feketelyuk
>"felszine" atlepesehez vegtelen sok ido szukseges a beeso testek
>szerint, de nem a kulso megfigyelo szerint. Magyarazat egyszeru,
>hiaba esik egyre gyorsulva a test az esemenyhorizont fele,
>a nagy gravitacios terben az ideje ugy lelassul, hogy o vegtelen
>idonek erzi, mig eleri a horizontot. A kulso megfigyelo persze
>veges idot mer,

 Khm... Remelem, ez csak nyelbotlas volt a reszedrol. Gondold at meg egyszer.
> -------------------------------------------------------------
Peter.foldiak irja:

>De ebben azt nem ertem, hogy ha a gyorsulason mulik minden, akkor
>hogy lehet, hogy a nem-gyorsulo idotartammal aranyos(?) a kulonbseg.
>Ha a fenti igaz lenne, akkor egy rovid csak-gyorsulo utazas
>ugyanannyi kulonbseget okozna, mint egy hosszu, nem-gyorsulast is
>tartalmazo ut. Mit nem ertek?

Nem azt mondtam, hogy a gyorsulassal aranyos, hanem azt, hogy a gravitacios
potenciallal. A potencial pedig (homogen ter eseten, most pedig ugye arrol
beszelunk) egyenesen aranyos a tavolsaggal (E = mgh). A tavolsag pedig az
utazas idejevel. Tehat ha ketszer tobb ideig utazol allando sebesseggel,
akkor ketszer messzebbre kerulsz a Foldtol, es amikor bekapcsolod a
hajtomuvet (egyebkent ugyanakkora gyorsulassal), akkor a gravitacios
potencial ketszer akkora lesz, mint az egyszeres esetben, tehat ketszer
nagyobb idoelterest okoz. Egyebkent a multkor is megemlitettem ezt. 

Peter