Hello
Kedves para'sok, miert nem probalkoztok a Randi alapitvanynal? Nincs benne a
kiirasban, hogy csak az eros hatasokat fogadnak el!

www.randi.org

>>The James Randi Educational Foundation offers a prize of $1,000,000 t
  anyone who can prove he or she has a psychic ability..... One million
  dollars in negotiable bonds is held by Goldman Sachs, New York, in the
  "James Randi Educational Foundation Prize Account," as surety for the
  prize funds. >>

Bar az egyik feltetel:
>>4.Tests will be designed in such a way that no "judging" procedure is
  required. >>

Es szerintem a kutya itt van elhantolva para-kerdesekben.
A nevezes vegerol egy aranyos idezet:

>>Please be advised that several claimants have suffered great personal
  embarrassment after failing these tests. >> ....  >>This has saved me
  and many claimants much time and work, by showing that the powers were
  quite imaginary on the part of the would-be claimant. >>

Nekem persze konnyu itt tet nelkul barmit irogatni, de nem hallottuk meg a
velemenyeteket ezzel az alapitvannyal kapcsolatban. (Azert itt majdnem
fel-tocsik-nyi penz forog fenn :)
udv, Sanyi

Nem lehet, hogy a tartos (UHT - Ultra High Temperature) tej edeskes
mellekize a tejcukor magas homersekleten vegbemeno karamellizalodasanak
koszonheto?

A legfinomabb _bolti_ tejet en eddig Svajcban, Japanban es Nemetorszagban
ittam. Nemetorszagban peldaul van termeszetes zsirtartalmu tej (legalabb
3.8%). Japanban rengeteg fele tej van, amelyek nemcsak zsirtartalomban,
hanem kezelesben is elternek, es pontosan fol is tuntetik a dobozon a
pasztorozes parametereit. A kezeles hofoka es idotartama eleg tag hatarok
kozott valtozik.

A legrosszabbnak egyebkent en a cseh tejet talaltam nehany evvel ezelott. 
Hamar megromlott, es megsem aludt meg rendesen. Undorito, zoldes, buzos
lottye keseredett. Lehet, hogy becsuletesen kioltek belole a tejsavanyito
bakteriumokat, csak utana nem ugyeltek a higieniara, igy mindenfele egyeb
bakteriumok es gombak vegeztek az erjesztest? 

Nagyon sok mulik a csomagolason is. A muanyag palacktol sokszor muanyag
izu lesz a tej. A legjobb szerintem a papir dobozos.

Nem tudok rola, hogy valahol vegyszerekkel kezelnek a tejet, legalabb is
sehol nem irjak ra. (Kivetel talan az USA, ahol vitaminokat adnak hozza.)
Tud errol valaki tobbet?

Vajon Magyarorszagon miert nem lehet mar evek ota 2.8%-osnal magasabb
zsirtartalmu tejet kapni? Vagy csak en nem talalok?

Karesz

jonapot!

lenne egy kerdesem : 
a monitorok rontgen sugarzasa mennyire karos az emberre?

vagy, hol talalok errol anyagot.

 .zamec.

> Hogyan lehetne megoldani, hogy egy dugattyu 1bar hatasara eltolodik
> egy csoben bal oldalrol jobb oldalra, de csak 0,5 bar-nal jonne vissza.

Azok alapjan, amit leirtal, en inkabb tapadasi surlodasi egyutthatokkal
probalkoznek. Bal szelso allapotban 1 barnak megfelelo tapadasi egyutthato,
a tobbi reszen 0,5 bar. Vagy egyszeruen mindket szelso helyzetben
megfogatnam a dugattyut valami ko:rmo:s kapaszkodoval, ami aztan
akkor engedne el, amikor akarom.

Tisztelettel

Csussz

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Vegyszermentes tej ( 39 sor )
> Idopont: Wed May 12 06:53:35 EDT 1999 TUDOMANY #759


> Nincs olyan hogy a feltartos tej. Van olyan tecnologia is,
> aminek a vegen olyan tej jon ki, amilyet mi is iszogatunk
> a dobozbol, pedig a folyamat kozepen igencsak por alakban
> van a cucc.

A tartossag a hokezeles modjatol fugg, ettol fuggoen lehet
pasztorozott, ultrapasztorozott es steril.
Vegyszer pedig pont annyi lehet a tejben amennyit a tehen
elfogyaszt a takarmannyal es atkerul  a tejbe. Meg a Mari
nenitol vasaroltban is lehet, ill. kistermeloi tejek mindig
szennyezettebbek mint a nagy gazdasagokbol vasaroltak.
Pl. a nagygazdasag zartlancu fejorendszerekkel dolgozik es a
mivel a szennyezodes tobbnyire a fejes utan tortenik, a
kicsiknel ennek nagyobb a valoszinusege.

> NINCS abszolut vegyszermentes tej. (persze, ha a Marinenitol
> veszed az mas). A kerdes csak az, hogy mennyi az elvett
> (igen eleg sok mindent kivonnak a tejbol, mert jobb aron lehet
> eladni), meg hozzatett (hogy megse valjon szet a dobozban)
> anyag.

A tejbol tejzsirt valasztanak le, mert a 2.8 es 1.8 zsir %-os
kereskedelmi szabvanyhoz kepest a tehenek 3.6-4.2 %-ost adnak.
A tejzsir tobb mas termekhez szukseges pl. tejszin, tejfol.
Az hogy mi az a sok minden szerinted, arra nagyon kivancsi
lennek. Szivesen tanulok masoktol, kerlek ird le nekunk.
A tejnel a szetvalast kizarolagason homogenezessel gatoljak
meg, nagyon jo eredmennyel. Errol irok a masik anyagban.

> tejbaratoknak tudnam ajanlani, hogy pl. Hollandiaban
> igyanak tejet. Meg az ize is jobb.:(
> madjoe

Es azt is hallottam, hogy a szomszed fuve mindig zoldebb.
:-)  Vegyel 3.6 %-os tejet sokkal dusabb az ize.
Azonos kategoriakat kell osszehasonlitani.

Udv
Szeleczki Attila

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: tartostej ( 88 sor )
> Nehany adalek a tejes temahoz:
> Kb. 20 eve felroppent a hir, hogy a tejet nagy nyomasnak
> kiteve ( 100atm) azaz kb. 100bar nyomassal sikerult tartossa tenni.
Az nem tartositashoz kell, hanem a homogenezeshez amely azert
szukseges hogy a tejben ne folozodjon ki a zsir, azaz ne legyen fole
ami az alkotoreszek fajsulykulonbsege miatt alakul ki.
100-200 bar kozott vegzik es utana tartosan nem valnak szet az
alkotoreszek tejzsirra (tejszin) es tejpalzmara.
Atlagos fajsuly 0.94 g/cm3 ill. 1.035 g/cm3.
A zsirgolyokat 3-4 mikrometerrrol leviszik 0.1-2-re es igy sokkal
tovabb tart a szetvalas, novekszik a viszkozitas es savanyitott
termeknel az alvadek terhalos szerkezete stabilabb lesz.
Regen tejfolnek mindig volt savoja a pohar aljan, ma mar nincs
mert bevezettek a homogenezest, igy nem valik szet a poharban.

> A modszer altalanossagban - csiratlanitasra bizonyara nem lehet
> udvozito, hisz vannak bakteriumok melyekben elkepeszto nagy nyomas
> uralkodik, es fittyet hanynak a szelsoseges korulmenyekre.

A bacikat hokezelessel olik meg vagy szelektaljak oket, a nyomas
max a 140 C-os hokezeleshez kell (ne keruljon gozallapotba)

> A tej alvadasa es minosege attol is fugg, hogy a tehen
> mennyire szennyezett teruleten legeleszett, valamint
> kapott-e eleteben antibiotikumos kezelest.

Ebben van igazsag, a tej ragyogoan koti a szagokat, pl. a
hutoszekrenyben is atveszi az egyebb illatokat.
A tehenek altal fogyasztott takarmany ize is megjelenhet a tejben.
Az alvadast viszont a togy egeszsegi allapota befolyasolja,
az antibiotikumok pedig mint el is varhato toluk, gatoljak a
tejsavbacik szaporodasat is.

> Elofordult mar korszeru, hiper-szuper automata ,
> rozsdamentes acelos agyonellenorzott tejgyarban is,
> hogy rejtett dugulas tortent az egyebkent rendkivul
> szigoru eloirasoknak latszolag megfelelo csorendszerben,
> es rothado budos alvadt zsirdugot leltek, mely heteken at
> folyamatosan fertozte a tejet.
Ami elromolhat az el is romlik  .... es miert lenne ez maskent
egy tejuzemben.Neha a mosofolyadekbol marad egy keves a csovekben
stb. ezert idonkent talalkozni furcsa dolgokkal itt is nemcsak a
kenyerben.

> Egyszer beszeltem tejgyarat latott szemellyel, aki arrol
> vallott, hogy a hagyomanyos technologia szerint, amennyire
> lehet viztelenitik  es csak ezutan csiratlanitjak a tejet.
A helye sorrend - tisztitas (szuru, centrifuga) majd folozes
azaz zsirtalanitas (nem viztelenitik, az 88 % benne, zsir
kb. 3-5 %) - csiratlanitas (mindig hokezelessel) tortenhet
homogenezes utan, elott vagy egyutt.

> A tejgyarban kikevert uj tej mar csapviz adalekolasaval
> keletkezik, s a zsirtartalma ugy van beallitva, hogy
> varosi ember szamara is fogyaszthato legyen, mig az igazi
> tehentejtol hasmenest kapnanak az edzetlen varosiak.
Nincs vizezes, mert a zsirt veszik ki a tejbol (folozes) hogy
a kivant ertek maradjon benne pl. 2.8 %-os bolti tejnel.
Esetleg zsirt potolnak vissza ritkan, ugynevezett reemulgealast
vegeznek.
Az atvetel is altalaban tejzsir kg-ra tortenik, a vizezesenek
nem sok ertelme van a lancolatban sehol. Az aru a szarazanyag
a tejtermekeknel (zsir, tejcukor, feherje stb. kb. 12 %)

> Nem tudom, osszefugghet e a vorosboros tej a szellemi
> frissesseg megorzesevel ? :)
Vegeredmenyben savanyu tejtermeket hozott letre, ami egeszseges
dolog. :-))

Azt hiszem abbahagyom ezt a tejezest mert unalmas leszek.
Udv

Szeleczki Attila

>Felado :  [International]
> eg sehol sem olvastam arrol, hogy az ultrapasztorozes,
> mikozben kioli a bacikat, pontosan hogyan hat a tej hasznos
> osszetevoire - mit szolnak hozza a vitaminok, es az egyeb,
> konnyen emesztheto tapanyagok, feherjek?
> Marad ezekbol annyi, hogy meg tovabbra is tejnek nevezhessuk
> a kapott folyadekot ?
> A ize szerintem alig emlekeztet az eredetire, ezert tartok
> tole, hogy a tobbi tulajdonsaga is megvaltozik, s azok sem
> a jo iranyba.
> Toth Laszlo

A nagyobb zsirtartalom  minden etelt izesebbe tesz, az
eredetiben inkabb 4 % korul mozog mig a bolti szabvanyok
ettol alacsonyabbak. A kulonbseget ez okozza, a tejjel a
feldolgozas soran fizikai muveltek tortennek amelyek
eredendoen csak aranyokat valtoztatnak meg. Kostolj
1.8, 2.8 es 3.8-as tejet majd meglatod mekkora kulonbsegek
vannak. Az "eredeti"  ettol is magasabb lehet.

Pasztorozekor a lizin tartalom 1-2 %-al, felforralaskor
5 %-al, ultrapasztorozeskor 3-4 %-al (keves ideig tart)
sterilezeskor 6-10 %-al csokken.
Sterilezest viszont csak pl.suritett tej,  kakaogyartasnal
alkalmaznak ott is a kakao miatt (oltohatasu enzimet
tartalmaz)

Hokezeles hatasara viszont javul a tejfeherjek
emeszthetosege, mert az enzimek jobban tudjak bontani.
Ezenkivul nemi tripszin inhibitor is inaktivalodik.
Vitaminveszteseg ultrapasztorozeskor 10-20 %.
A tartos tejeknel izhibat okozhat a tejben oldott oxigen
miatt fellepo oxidacio azaz avasodas.
Udv
Szeleczki Attila

Sziasztok !

Ma delutan a kovetkezo sulyos problemaval fordult hozzam egy kedves
ismerosom. (en mindig ilyen megoldhatatlan problemakba keveredem)

Garancialis import gazkeszulekenek sutotere szerinte nem 
nyujtja azt a hoteljesitmenyt, amely a speckoban 
le van fektetve. 
Elvileg 300 Celziuszt is el kellene erni vele,
de tapasztalata szerint orakig tart amig megsul egy csirke
a sutoben.
A szerviz nem hajlando homersekletmerest vegezni -
arra hivatkozva , hogy nem hajlandok egy ilyen
egyedi reklamacio miatt 80ezer Ft-os muszert vasarolni.

( Kulon csapda, hogy gazoraval sem lehet a teljesitmenyre 
 kovetkeztetni, mert atalanydijas fogyaszto az illeto, 
 igy nincs helyi gazoraja a lakasban.)

A Fogyasztovedelmi Fofelseg csak akkor kezdene meg az
intezkedest a reklamacio kivizsgalasara, ha a szerviz
30 napon belul nem haritana el a hibat.
A szerviz viszont varja, hogy valaki mas bizonyitsa, hogy nem
jo a suto.

Elso otletem az volt, hogy ajanlani kellene a szerviznek
egy olcso homeros muszert. 
2 eve lattam digitalis multimetert hoelemes erzekelovel, mely
emlekeim szerint kb. 3000Ft-ba kerult.
Pillanatnyilag nem tudom, hol kaphato, mert ahol 
regebben lattam, ott mar elfogyott.

Tud valaki olcso, flexibilis vezetekes erzekeloju muszerrol ?

A masik _tuzolto_ otletem az volt, hogy 
kis talkaban glicerint kellene a sutoterbe helyezni,
es figyelni, felforr-e.  (Forraspontja 290fokon van)

Csakhogy sajnos ezt mindaddig nem merem ajanlani,
amig nem talalok a glicerinrol olyan infot, hogy
szabad-e ilyesfele vizsgalathoz hasznalni,
ugyanis fogalmam sincs rola hogy egheto anyag e, s
ha esetleg robbanna , az kinos.

Persze tudom, lehetne kulon elozetes kiserleteket,  
vegezni glicerinnel, de megis jobb lenne elotte tajekozodni,
mielott az ember felrobban.

Tud valaki a glicerin gyulekonysagarol informaciot ?

Egy-ket dolgot a kezem ugyeben levo konyvekbol megtudtam,
de epp azt nem, ami kellene: 

A glicerin peldaul eloallithato elesztogombaval is anareob
korulmenyek kozott, lugos kozegben,  tapoldattal etetve.
Az is kiderult, hogy haborus idoszakokban elenkul
a gyartasi kedv. 

Most, hogy hetvege van, nehez elorelepni az ugyben.
Jobb otletem nem volt, minthogy - kiserletezzen egyelore
kis darab forrasztoon olvasztasaval, mely kb. 200 fokon
kezd megolvadni, valamint papir porkoleset is ajanlottam.
 
 300 fokon, ( ha megis meglenne a homerseklet ) a feher 
 papirnak hamar barnulnia kell. 
 Ha egyaltalan nem akar barnulni a papir, akkor 200 fok 
 fole nem nagyon megy a max. homerseklet.

Mit szoltok ehhez, illetve kinek van meg mento-otlete, igy az 
ezredfordulo elott nehany honappal ?
( akkor ugyanis vegleg lejar a garancia ) 

Udv: zoli

Tisztelt Tudomany!
Bocsanat, hogy a folyo vitaba belekotnyeleskedek.

> Erre kismillio alapom is van. 1./ Ki megy paracihologusnak? Aki eleve
> hisz benne. Tehat elfogult. Es az egzisztencialis erdeken kivul
> erzelmileg is pozitiv eredmenyt kivan  

Ezt egeszen maskepp is lehet latni. Ki megy el parapszichologusnak? Az, aki
meg van gyozodve a letezeserol. Hogyan? Mert tapasztalta. Tobb
parapszichologusrol tudok, akik jol fizetett polgari tudosi allasukat
hagytak ott: (fizikus, mernok, biologus, stb.). Jo ez nekik
egzisztencialisan? Nem. Anyagilag nem kifizetodo, es ami meg rosszabb, az
egesz tudomanyos vilag jo esetben a fejet csovalja, rossz esetben kirohogi
oket. Aki a parapszichologia letezeserol meg van gyozodve, annak elvileg
nincs szuksege tudomanyos alatamasztasra. Nem csak az letezik, amirol a
tudomany tudomast vesz. Miert erolkodnek tehat ezek az emberek? 
Azert, mert a mai vilagban az igazsag monopoliuma a tudomany kezebe van leteve.
Mindaddig, amig valami "tudomanyosan" nincs bizonyitva, addig nem letezik.
Ezert azt is tudomanyos modszerekkel probaljak bizonyitani, amire ezek a
modszerek nem alkalmasak. De ennel meg tobb is igaz. Azt allitom, hogy nincs
olyan, hogy tudomanyos modszer. 
En is gyakorlo kutato vagyok, ugyhogy jogom van ilyet mondani.
Tudomanyfilozofiai olvasmanyaim arrol gyoztek meg, hogy minden definicio,
ami a tudomanyos modszert probalna definialni, halalra van itelve. Minden
igazan nagy elme a tudomanytortenetben felrugta az addig ervenyes
jatekszabalyokat es uj szabalyokat teremtett. Tehat mi alapjan dontjuk el,
hogy valami tudomanyos-e vagy sem? Erre egyetlen valasz van: amibol lehet
doktori disszertaciot irni, az tudomany.
Ez a felismeres viszont nem kell, hogy cinikussa tegyen minket, igen is van
jo tudomany es rossz tudomany. Es a legtobben kozulunk kulonbseget is tud
tenni a ketto kozott. Csak eppen nem tudjuk definialni, hogy miert. A
tudomany  minosege egyedul a tudos becsuletessegetol es igenyessegetol fugg.

Mas. Honnan tudod, hogy a hetente megjeleno sok ezer fizikai cikk kozul nem
a fele csalas? Nem tudod. De latatlanban elhiszed, mert xy folyoiratban
jelentek meg. Egyebkent majdnem mindegy, hogy csalas-e vagy nem, mert a
cikkek 90%-a egyszeruen irrelevans a tudomany eloremenetele szempontjabol.
De a lenyeg az, nem feltetelezed eleve, hogy csalas. Akkor miert teszed ezt
a parapszichologiaban? Megmondom. Mert zavar. Mert radikalis. Mert uj. Mert
esetleg kiderul, hogy amirol azt tanultuk, hogy nem letezik, megiscsak letezik.
Az, hogy vannak csalok? Persze, hogy vannak. De a normalis tudomany is
kitermeli a sajat csaloit, csak az nem tunik fel, vagy mar megszoktuk.

Minel tovabb foglalkozik valaki tudomannyal, annal alazatosabba valik, es
annal nyilvanvalobba valik, hogy semmit sem tud. En nagyon nagyon ovatos
lennek olyan kijelentesekkel, hogy valami nem letezik, vagy lehetetlen. Mar
csak azert sem, mert ilyet nem lehet bebizonyitani. Es a tudomanytortenet
szamos gyonyoru peldaval szolgal, ahol lehetetlennek itelt dolgokat
tiz-husz-szaz ev mulva megiscsak megepitettek, megtettek, bebizonyitottak.

Udvozlettel

Paal György

Sziasztok!

Ujra probalkozom, hatha a cenzorbacsi most nem gyomlalja ki a levelemet,
mint a multkor.

Szoval:

>Az amiknak allitolag vannak olyan eros atombombaik, hogy ket-harom
>darabbal szet tudnak szakitani a foldgolyot. Allitolag az oroszokat is
>megfenyegettek egyszer, hogy le tudnak atomtengeralattjaroval menni a
>jeg alatt a kontinentalis talapzathoz, odaraknak egy-ket ilyet, es
>lerobbantjak oket .... ez szerintetek elkepzelheto?

Hat ezt eleg nehezen tudom elkepzelni. A tengeralattjatroknak van egy max
merulesi melyseguk. A jelenlegi katonai tengeralattjaroknak ez olyan max 900
meter korul van (3000 lab). Ha emlekszel a Das Boot-ra, ott 80-90 meter
volt, amit a hajogyar szerint a hajo meg garantaltan elvisel serules nelkul.
A 300 meteres melysegen mar majdnem osszeroppantak a falak. (itt a nyomas
30-szorosa a legkorinek.)

Ha egy ilyen bomba felrobban, es lerobbantja az oroszokat, akkor az olyan
szep kis szokohullamot fog okozni, hogy az meg az ocean szemben levo partjat
mossa el. Mellesleg nem tudok elkepzelni ekkora bombat. Kepzeld el, hogy egy
meteorit becsapodik a Foldbe. Ez igen nagy karokat okozhat (tobb 10 km
atmeroju legyen). Olyan atombomba nincs, ami akkora karokat okozna. Igaz,
ezzel igencsak folborulnanak a legkori viszonyok, rengeteg por kerulne a
levegobe, stb, igy a kornyezo allamok is jocskan serulnenek.

Most jut eszembe. Ha jeg alatt robbantanak egy ekkora bombat, az szerintem
pillanatok alatt elgozologtetne az eszaki-sark jegtakarojat. Ergo
megemelkednenek az oceanok vizszintjei, a partmenti orszagok csunya arviz
ele neznenek.

udv: yerico

...

Udv
Szeleczki Attila

:-)))))

Szia, Sziasztok!

Igen, tényleg ultrahangos. Csak a kemeny pesti viz hamar elvizkovesiti,
suru tisztitas kell neki, tovabba a tokeletesen elporlasztott viz
kristalyos alakban (igen pici kristalyok!) tartalmaz vizkovet, ami
nem jo az emberi tudonek.

Ennyi informaciom van. Ugy 16.000 Ft korul van az ara, es 2 dl/ora a
kapacitasa.

Udv,

Istvan

> lattam az egyik boltban egy szokokutat, ahol a viz felszinen goz uszott.
> nagyon jol nezett ki, es en is akarok parasitas celjara ilyet csinalni.
> allitolag ultrahanggal mukodott, az porlasztotta el a vizet.
> tudtok errol a dologrol valamit?

Kedves Janos!

1948-ban kimutattak, hogy eros (nagyon eros, nem hetkoznapi, tobb Tesla)
magneses terben, radiofrekvencias (tobb 10 MHz) hullamok hatasara, a
hidrogenatom spinje atfordul.

1. Az effektus igen kicsi ereju (nehany atom spinje atfordul)
2. Szignifikans
3. Senkinek goze nem volt arrol, hogy mire jo az egesz.

Ha mar ennyire praktikusan gondolkodsz, mondd meg nekem (nekunk) hogy mi
fejlodott ki ebbol a szignifikans de pici effektusbol es mikorra! (Mert
iparag lett belole)

Ha akarod, addig gondolkodom meg nehany ilyen peldan:-)

Udv,

Istvan

 wrote:

> >> > Kb. ugyanezekre a kovetkeztetesekre jut, azaz -amellett hogy
> >> > a gyakorlati alkalmazhatosag is tobb mint kerdeses-
> >> Hat ez az. Ha a jelenseg olyan szignifikansul  letezik, akkor bizony
> >> alkalmazni is lehetne valamire.
> A rango bekacomb felfedezesenek (akkor) tenyleg nem latszott a gyakorlati
> haszna.
> Az osszes "pszi" jelenseg viszont (ha letezne) hasznalhato lenne a
> hirkozlesben peldaul.
>
> Ezert irom:  Ha a jelenseg olyan szignifikansul  letezik, akkor bizony
> alkalmazni is lehetne valamire.
>
> Janos

> Hogyan lehetne megoldani, hogy egy dugattyu 1bar hatasara eltolodik egy
> csoben bal oldalrol jobb oldalra, de csak 0,5 bar-nal jonne vissza. Ugy
> kepzelem el, hogy a dugattyut egy elofeszitett rugo tartana bal oldalon es 1
> bar nal legyozne a rugoerot es eltolodna jobb oldalra.

es ha a dugattyu egy erokaron keresztul dolgozna valami ellen?
az erokar hosszat szerintem konnyebb varialni. pl. valami excentrikus
felfogatas?

A subject-rol szeretnem a velemenyeteket kerni, ugyanis Mo.-on most nyomulni
kezd a homeopatias "orvoslas", rengeteg altudomanyos izu cikket es
magyarazatot lehet hallani, olvasni, miszerint, mivel hatoanyagot kemiai
ertelemben nem tartalmaznak, a hatast "rezgesek" hordozzak, stb. stb.
Pl.: http://www.datanet.hu/hippocampus/gkvan.htm
Kivancsi lennek pro es kontra velemenyekre itt a forumon.
Bye
Ada

Hali!

Elismerem, valoszinuleg hulyeseget irtam!
Bocs!

Steve

Ui: Na es ha furunk egy mely lyukat es befele tuszeruen
fokuszaljuk a robbanasi energiat ...marmint ha ez lehetseges...
mondjuk kemeny anyagu csoben robbantunk akkor az
mennyire fogja ezt megtenni? (ala puskacso")...
(kesobb semmisul meg a csofal nehany mikroszekundummal
mint a tobbi dolog a kornyeken)
Na akkor mi van?
Atlojuk a foldgolyobist oszt ottmarad lyukasan :-) vagy szakad ? :-(
vagy csak egy meg melyebb lukat furtunk vadember modra?

Ui: mint az latszik nem ertek a nuklearis technikahoz :-)

Hali!

Kerdeseim:
Hogy mukszik egy natriumlampa (mi van benne a natriumon kivul?)
Mekkora a hatasfoka egy fenycsonek egy higanygozlampanak
illetve egy natriumlampanak. Es mekkora teljesitmenyben leteznek ezek?
Mivel lehet nappali feny spektrumu (nem villodzo) vilagitast csinalni
egyszeruen, energiatakarekosan? (Mondjuk este, mikor nem sut kint a nap :-)
Sima illetve halogenizzokon meg a fentieken kivul van egyeb hasznalhato
eszkoz?
(laser illetve led nem johet szoba :-)

Udv
Steve

Ja es meg egy!
A higanygozlampa meg a natriumlampa miert nem villog 50Hz-el?
Azok is gaztoltesuek mint a feny(es)cso"....

Steve

Kedves listatagok,
   
   Elnezest, hogy a parajelensegek temajahoz csak tobb surgetes utan 
szolok hozza, de mindig azt remeltem, hogy lassan kimulik a listarol, 
es vegul is meguszhatom. Ez a lista, ugye, tudomanyrol szol, marpedig 
a paratema itt az utobbi napokban szinte kizarolag hitvita-jelleggel 
szerepelt, nem pedig ugy, higgadt informaciokozlessel, ahogy a 
tudomanyos temak szoktak. Olyan ervekre nem tudok es nem is akarok 
reagalni, hogy "nem hiszem el, amit te mondasz", es ennek valtozatai. 

   Inkabb felhivnam a figyelmet egy szempontra, amirol eddig nem 
esett szo.

   A koztudatban szereplo parajelensegeknek valoban hitfunkciojuk van, 
ezt talan senki nem vitatja. A New Age eszmerendszerenek egyik 
osszetevojet alkotjak, es a bennuk hivok szamara nem annyira 
onmagukban fontosak, hanem mint egy termeszetfolotti vilag 
megnyilvanulasai. Igy jarulnak hozza a hivok azon meggyozodesehez, 
hogy a vilag nem az a kaotikus es idegen valami, aminek szerintuk a 
tudomanyos vilagkep sugallja, hanem spiritualis szinten rendezett es 
valamikepp az ember szamara alkotott hely. Mindenekelott ez a hit az, 
ami szamukra az egyedi jelensegeket hitelesiti, nem sajat 
jelensegszintu tulajdonsagaik.
    Ezert - most jon, amit tulajdonkeppen mondani akarok - a 
tarsadalmilag jelentos es elterjedt "para-kultura" resztvevoi szamara 
egyaltalan nem erdekes, hogy a valosagban letezik-e tudomanyosan is 
megragadhato telepatia vagy prekognicio. (A tobbi paranak nevezett 
jelenseget nem emlitem, mert azok letezese a tudomanyos vizsgalatok 
szerint is enyhen szolva erosen ketseges.) Ha ezek nem leteznenek, es 
kovetkezeskepp nem is volnanak rajuk statisztikailag kapott empirikus 
bizonyitekok, _a parahit gyakorlatilag a mai formajaban ugyanigy 
letezhetne, es minden bizonnyal letezne is_. Egy tipikus New Age hivo 
ugyanolyan modon hisz a foldsugarzas Hartmann-zonaiban, mint a 
telepatiaban, fuggetlenul attol, hogy az utobbira vannak 
laboratoriumi eredmenyek, az elobbire pedig nincsenek.
   Ebbol szerintem (legalabb) ket dolog kovetkezik:
   1. A mi kiserleteink egy grammnyi bizonyitast sem jelentenek a New 
Age hivok spiritualis eszmevilaga szamara, mert mi egyszeruen nem azt 
kutatjuk, amivel ok foglalkoznak.
   2. A New Age hivok halandzsai egy grammnyi cafolatot sem 
jelentenek a mi kiserleteink szamara, mert ok egyszeruen nem arrol 
halandzsaznak, amivel mi foglalkozunk.
   Az l. pontot folyton hangsulyozom, amikor akvaristakkal 
("Vizonto-kor") beszelek, nektek viszont termeszetszeruleg a 2. 
pontot tartom hangsulyozasra erdemesnek. Vagyis ha nem akartok 
ugyanugy a va'gyvezerelt gondolkodas csapdaiba esni, mint ok, akkor 
erdemes ezt a szempontot eszben tartanotok. A tudomanyos 
parapszichologiaban dolgozo'k, mint pl. Edwin C. May, anyagi 
jelensegekkel foglalkoznak az anyagi jelensegekkel valo megszokott 
tudomanyos foglalkozas modjan. Ennyi.
   Oke, tudom - most legalabb fel tucatnyian arra gondoltok, hogy 
"ezt mondod te, de nehogy ma' elhigyjuk... mi tudjuk, hogy aki 
egyaltalan telepatiaval foglalkozik, az biztos spiritiszta, csak 
nem meri bevallani. Es valojaban a te telepatiad azert megiscsak 
ugyanaz a telepatia, mint Uri Gellere meg a tobbi hasonloe..." Aki 
ezt a kovetkezo szamban le is irja, ne szamitson ra, hogy reagalok, 
mert mint az elejen irtam, erre nem erdemes.
   Minden jot,
   Vazul

 irta:

> >Szerinted mit valaszolt volna mondjuk Galvani, ha megkerded tole: mire
> >hasznalhato az, hogy a beka combja elektromos aram hatasara osszerandul?
> 
> A ket eset persze nem ugyanaz. Gondold csak at.
> A rango bekacomb felfedezesenek (akkor) tenyleg nem latszott 
> a gyakorlati haszna. Az osszes "pszi" jelenseg viszont (ha letezne)
> hasznalhato lenne a hirkozlesben peldaul.

Ha jol vettem ki az eddig elhangzottakbol, akkor a pszi-jelensegek egyik
szignifikans tulajdonsaga (ha leteznek - amit en tobbe-kevesbe elfogadok,
leven nekem is volt mar ilyen tapasztalatom) az, hogy nem reprodukalhatok
nagy megbizhatosaggal, azaz legalabbis pillanatnyilag ismeretlen tenyezok
befolyasoljak az eredmenyeket. Te igenybe vennel egy olyan szolgaltatast,
ami ugyan nem biztos, hogy mukodik, viszont ingyenes? :-)
Mellesleg a te ervelesedrol az jut eszembe, amivel a foldonkivuli ertelmes
lenyek letezeset igyekeznek cafolni egyesek:
1) Ha leteznek foldonkivuli ertelmes lenyek, akkor biztosan vannak kozottuk
nalunk fejlettebbek is.
2) Ha vannak nalunk fejlettebb fajok, akkor azok mar regen elindultak
meghoditani/betelepiteni a vilagegyetemet.
3) Tehat mar itt kene lenniuk.
4) Mivel meg egyet sem lattunk, ezert mi vagyunk az egyetlen ertelmes faj a
vilagon. Q.E.D.

 irta:

> A kontrasztja nagysagrendel, kozel nagysagrendekkel jobb, mint a
> papirkepenek.
> A profik diait tobbnyire elektronikusan dolgozzak fel sajtocelokra.
> Nagyfelbontasu szkennerrel digitalizaljak. De akar papirkep keszul
> belole, akar nyomat, konnyebben lehet reklamalni a szinelteresek miatt.
> Es persze a feldolgozaskor is konnyebben ellenorizheto a szinhelyesseg,
> mert mindig keznel van az eredeti.

Tudna valaki magarol az elohivasrol tobbet mondani? Konkretabban az
erdekelne, hogy milyen lepesek tortennek az elohivas soran, es hol lehet
modositani az eredmenyt. Pl. ha tulexponalok egy negativ kepet, a labor
korrigalni tudja - de hogyan, es melyik fazisban? Magat a negativot
korrigaljak, vagy a nagyitast, vagy mindkettot? Es vannak-e ilyen korrekcios
lehetosegek a diafilmnel is, vagy ott tenyleg pontosan azt kapom, amit
csinaltam?
Mostanaban gondolkodom kulonfele szurok beszerzesen, de ennek csak akkor van
ertelme, ha a figyelmes labor nem korrigalja ki a szuro hatasat a kepbol.
Vagy ha a labor profi szinvonalu, es meg lehet nekik pontosan mondani mit
szeretnek, nem a szokasos "ibizai nyaralas" tucatkepeket sorozatban elohivo
nagyuzem. Tenyleg, tud valaki megbizhato labort ajanlani Budapesten?

 irta:

> Az ember elotti elolenyek csak szerves hulladekokat termeltek.
> Mi nagyreszt szervetlent. Es mestersegeset.
> Ez fontos kivetel! A termeszet nem produkalt PVC hegyeket a semmibol, mig
> mi igen. Muanyag!! Hungarocell!! Azt a molekulat aztan le nem bontja
> semmi!
> A nikkel, olom, kadmium, faradtolaj az nem olyan baj nagy tavlatokban,
> mert
> majd idovel ismet lehet banyaszni, termelni, felteve, hogy ismet kialakul 
> egy masik ertelmes faj kihalasunk utan. (kerdes hogy mi mennyire vagyunk
> ertelmesek ennek tukreben)

Javitson ki valaki ha tevedek, de ugy tudom, hogy a muanyag az szerves
anyag, azaz szenlancokbol epul fel, eppugy mint mondjuk a feherjek meg a
nukleinsavak... Ugyanakkor peldaul az oxigen, amit a fotoszintetizalo
elolenyek millio tonnaszamra termelnek, szervetlen.
A problema tenyleg az, hogy jelenleg nincs semmi ami kornyezetkimelo modon
lebontana a muanyagokat. Evolucios leptekben merve hihetetlenul rovid ido
alatt produkalunk uj anyagokat ezerszamra, tehat nem varhatjuk ki azt a
nehany millio evet, amig spontan kialakulnak a muanyagfalo bacik. De ugy
tudom, mar folynak laboratoriumi kiserletek a letrehozasukra.
Udv,
Peter

> E-mail :  [Hungary] irta:

> Hogy miert nincsenek clairvoyance eredetu tudomanyos felfedezesek, nem
> tudom, es nem is erdekel. Ezt hajanal fogva elorangatott kerdesnek
> tartom.

Miert nincsenek? Hat imho azert, mert ott nem lehet hamukalni,
a levegobe beszelni. A kiserletezok legalabb egy reszenek eszebe kellett
volna jutni, hogy a "tisztanlatast" valamivel hasznosabb dologra is fel
kellene hasznalni, mint kordinatak alapjan tengeralattjarogyar
alaprajzanak felderitesere. Es akkor nem is kellene hadakozniuk a sok
szkeptikus ellen, a meggyozo bizonyitekok miatt. Nem annyira hajanal
elorangatott igeny ez. En hasznosabb dolgokra hasznalnam ezt a
kepesseget, es meglep, hogy Teged [kutatot] ez nem erdekel.

Leveled nagy resze [nem idezem, barki utananezhet a tegnapi szamban]
engem vadol amiatt, hogy tajekozatlansagom mellett hozzaszolok a
temahoz. Pedig legelso hozzaszolasomban is leszogeztem, hogy nem vagyok
a tema alapos ismeroje, es nem is vadoltam senkit, csak lehetsegesnek
tarottam egyes kiserleti eredmenyek manipulalasat, es _ezert_ igenyeltem
erosebb bizonyitekokat. Regebbi paralistas es maganlevelezesunkbol
tudnod kell neked is, hogy ismerem nagyon alapos tajekozottsagodat a
temaban.

> ...bizony egy nagyon rossz szkeptikus erv.
> Edwin May ezt nem alkalmazta, mert amikor o leirta, hogy a CIA
> felkeresere keszitett vizsgalatban kihagytak egy sor pozitiv eredmenyu
> kiserletet, akkor ezt konkret adatokkal es tenyekkel be is bizonyitotta,
> es nem csak vaktaban odavagta, hogy "nem zarja ki", hogy ez igy tortent.
> Te viszont anelkul "nem zarod ki" a parapszichologusok hazudozasat, hogy
> barmilyen erre utalo valos tenyt felhoznal erre.

Mit kivansz tolem? Konkret adatokkal bizonyitsam, hogy a jegyzokonyven
kozolt [ha egyaltalan benne vannak ezek a reszletek] a 6001. es 9000.
kozotti meresi eredmenyek hamisak? Gyanum, ha annak nevezheto, nem
bizonyithato. Jo, tudom, hogy nem falszifikalhato allitasok nem
tudomanyos allitasok. De nem is annak szantam. Minden esetre May
korrektnek "tunik" eszerint. Kisse levon valamit az erejebol, hogy nem
ismerjuk a CIA vizsgalatot vegzok viszontvalaszat. Mert nyilvan volt
valami okuk arra, hogy egyes kiserleteket nem vettek figyelembe. Ha
feltetelezzuk, hogy nem szandekosan csaltak, amilyen gyanu ellen Te
hevesen tiltakoztal May eseteben.

> Arra nem valaszoltal, hogy vajon mi akadalyozza meg az altalad
> istenitett "eletpalyaval bizonyitottan
> szkeptikus-racionalis-ateista-stb." tudosokat,
> hogy megismeteljek a kiserleteket a publikaciok szerint.

Ki istenitette oket? En nem. Az erzelmeket hagyjuk ki ebbol.
A szkeptikusok kiserleteit kik finansziroznak? Kb. harmincot eve mondta
Kulin Gyorgy, hogy ne csodalkozzunk azon, hogy a sok UFO konyv mellett
miert nincsen ugyanannyi a cafolatukra. Azokat a konyveket nem veszik
huszadannyian sem. Abbol nem lehet megelni. Gondolom Mayt, es
McMoneagglet sem hivnak annyit hozzank, es a vilag kulonfele helyeire
eloadast tartani, ha arrol szamolna be, hogy nincsen prekognicio. Az nem
annyira erdekes.

> Az effektus gyengesege, statisztikus jellege pedig megintcsak a jelenseg
> inherens tulajdonsaga, tehat alapveto hiba azt varni, hogy a
> parapszichologia fejlodesevel majd a pszi-hatasok erosodni fognak.

Biztos, hogy ez inherens tulajdonsag? Biztos, hogy soha sem
"erositheto"?
Mitol biztos?

> Vegul: a kiserletek megbizhatosagat es hitelesseget ma mar a tudos
> szkeptikusok sem vonjak ketsegbe, mi sem bizonyitja ezt jobban, mint
> Ray Hyman velemenye, amire elozo levelemben utaltam.

Ezt azert  [Hungary] ebben a szamban kicsit maskepp
tolmacsolta.

> Miert nem olvastad el? Miert nem olvastad el May irasat sem?
> Neha olvasni is kene am, nem csak irni, Peter!

A Hix Para listat mindaddig olvastam, amig a legkisebb remenyem is
maradt arra, hogy valamennyi ertelme van. Sok regebbi konyvet olvastam a
temarol, olvastam Vazul konyvet is, szemelyesen is nyaggattam ot
[szimpatikus, megnyero szemelyiseg]. Angolul viszont egy orat sem
"tanultam". Ehhez kepest eleg szep tolem, hogy a szamitastechnikai es
muszaki szoveget 99%-ban ertem, es elboldogulok egyeb szovegekkel is, de
azok elolvasasa, megertese kb. husszor farasztobb nekem, mint mondjuk
Neked. De majd veszem a faradsagot, ha tobb idom lesz.

> Ettol azonban meg a tajekozott szkeptikusok altal is elfogadott

Biztos, hogy nincsenek "tajekozott" elutasito szkeptikusok?
Vagy csak az elfogado szkeptikusokat nevezed csipobol "tajekozottnak"?

> Az, hogy mas tudomanyterulettel kapcsolatban miert nincsenek
> szkeptikusok, teljesen inadekvat kerdes. Nehogy mar az dontse el a
> jelensegek letezeset, hogy vannak-e, akik ketelkednek bennuk.

Nem az donti el. De ha a ketelkedok tul sokan vannak, az azert arra
utal, hogy az allitolagos bizonyitekok gyengek. Nem?

> A parajelensegekhez viszont senki sem ert,

Ha mar itt tartunk. Mihez kell tobb [nehezen] megszerzett tudas?
Parapszichologiat kutatni, vagy mondjuk biokemiat, elmeleti fizikat
kutatni? :-)))

> Veled szemben ugy velem, hogy a pszi-jelensegekre mar eppen eleg eros
> bizonyitekok vannak ahhoz, hogy, ha nem is kell azonnal szaz szazalekig
> elismernunk, hogy leteznek, legalabbis nagyon valoszinunek kell
> tartanunk a letezesuket, es nagyon komolyan foglalkozni kell veluk. Bar
> nem ertem, hogy Te hogyan allithatod ennek az ellenkezojet,

Ezzel igy egyetertek!!! Foleg a "nem is kell azonnal szaz szazalekig
elismernunk, hogy leteznek" reszlettel. Te elso irasodban "kokemeny
tudomanyos bizonyitekokkal" inditottal. Azzal is egyetertek, hogy
"alaposan foglalkozni kell veluk", tehat nem allitom ennek ellenkezojet.
Ezert is szolaltam meg, es eskuszom nem azert, hogy Teged idegesitselek,
vagy Neked ellentmondjak.

> javaslom, zarjuk le a vitat, legalabbis kettonk kozott

Hadakozasnak tenyleg semmi ertelme, es kezd eziranyban elcsuszni a
dolog. Miattam nem. Abban remenykedtem, hogy uj ismeretekhez jutok Toled.
A velemenyem egyelore nem valtozott.

Udv, Peter.

> Felado :  [Germany] irta:

> Hogyan lehetne megoldani, hogy egy dugattyu 1bar hatasara eltolodik egy
> csoben bal oldalrol jobb oldalra, de csak 0,5 bar-nal jonne vissza.

Kerdes, hogy mit kellene csinalnia a "visszajovetel" utan?

> Ugy kepzelem el, hogy a dugattyut egy elofeszitett rugo tartana bal
> oldalon es 1 bar nal legyozne a rugoerot es eltolodna jobb oldalra.
> Viszont, ha csokkentem a nyomast akkor egeszen 0,5bar-ig meg jobb
> oldalon maradna. Valahogy meg kellene novelni a feluletet ketszeresre
> amikor a dugattyu jobb oldalon van, hogy a fele nyomas is eleg legyen
> az ott tartashoz. De hogyan ?

Ennel azert egyszerubb megoldas is van.
Mondjuk a dugattyu altal vezeret szelepen keresztul a dugattyu
tuloldalan a nyomast 1 bar-rol fel bar-ra lehet csokkenteni a megfelelo
pillanatban.

Udv, Peter.

> Felado :   [Hungary] irta:

> azert en inkabb a valodi tejet innam! Kozelebb all a termeszeteshez.

Akkor egyel mindig nyers hust! Az is kozelebb all a termeszeteshez.
A 100% kizarolag termeszetes anyagot tartalmazo gyilkos galoca jo is
lenne hozza koretnek. :-)))))))

Bocsi. A friss, fejt tej valoban finom es egeszseges dolog.
Csak nem szeretem ezt a "termeszetes" ervelest.

Udv, Peter.

Akinek van kedve egy kis ujfizikahoz az irjon az 
cimre!
Nem kell felni szamok nincsennek benne ,de azert elgondolkodtato a tema.
A postaladaba azt ird ,hogy kivancsi vagy az ujfizika cimu cikkre es ird
meg a cimed.

A nullponti energi gyakorlatilag a kvantumvilagban, tehat az atomi
mereteket olto vilagban az a minimalis energia amit egy reszecske
elerhet.Persze ezt ne vedd keszpenznek. Az egesznek az alapjat a
klasszikus fizika es a kvantumfizika parhuzamba allitasaval lehet
meglatni. Ha a klasszikus fizika szemszogebol nezzuk akkor megfoghatunk
egy golyot es elhelyezhetjuk a ter adott pontjaban mindentol vegtelen
tavolsagban.
Ekkor ennek a golyonak nincsen munkavegzo kepessege tehat nincsen
energiaja. Mivel a mi golyonk joval nagyobb mint egy elektron ezert rajta
nem lathatok a kvantumfizikai torvenyek, am az elektronoknal ill.
atomoknal mas a helyzet. Kezdjuk ott, hogy az elektron nem egy picike
golyo hanem egy elemi reszecske aminek nincsen alakja es terfogata. Ember
szamara elkepzelhetetlen. A Heinsenberg-fele hatarozatlansagi relacio
miatt (ami azt mondja ki, hogy a reszecskek helye es impulzusa nem
hatarohato meg egyszerre tetszoleges pontosaggal, tehat ha az impuzusat
nagy pontosaggal meghatarozzuk akkor a helykoordinatait csak kis
pontosaggal tudjuk megmondani. A ket fogalom egymas komplementere. A ket
mennyiseg bizonytalansaganak a szorzata nemlehet kisebb mint a
(h:=Planck-allando)
h/(2*pi)

(đ:=delta jel, p az impulzusra utal,az x pedig a helykoordinatakra)   
đp*đx>=h/(2*pi)                                                            

Ha egy reszecskenek megakarjuk hatarozni az energiajat akkor a helyet
biztosan nem tudjuk megmondani.Mint mar mondtam ,hogy a reszecskeknek
nincs pontos alakja ,de fel lehet fogni rezgo teskent ,mivel nem lehet
behatarolni es pontosan a helyet nem lehet lokalizalni (Heinsenberg-fele
relacio!!!).A klasszikus fizika szerint a rezgo testunknek az energiaja

 E=1/2 *m*v*v + 1/2 *D*x*x =1/2 *D*A*A=1/2 *m*A*A*w*w     (1)

(a D a direkcios allando,A a rezges amplitudoja,w:=omega jel,es w=2*pi*f
ahol az f a rezges frekvenciajal)  
Tegyuk fel ,hogy a rezsecsket A~=đx helyre korlatozzuk
 đp~=h/(2*pi*A)  ,ha  đp erteke meghatarozottan ennyi akkor a p erteke vagy
đp vagy ennel tobb ,tehat p>=đp ebbol matematikai atalakitasokkal az jon ki
,hogy
( hł=h/(2*pi) )  E>=p*p/(2*m)=hł*hł/(2*m*A*A)
ezt az eredmenyt osszekombinalva az (1) egyenlettel megkapjuk a
vegeremenyt.
E>=hł*w/2
Ebben a kepletben nincsen helyre utalo mennyiseg ,ami azt jelenti hogy az
energia minimuma nem fugg a hely korlatozasatol.Barmennyire is behataroljuk
a reszecskenket annak az energiaja vagy ekkora vagy ennel tobb!!!

cimem: 

Kedves Sacha,

azt irod, hogy latszolag neked is mukodik az ingas, varazspalcas
keresgeles, es erre felhoztad a kutasas peldajat meg a lakasod
felmeresenek peldajat, a macskaval egyutt.

Nekem nagyon egyszeru magyarazatom van erre. Mindket esetben elore tudtad,
hogy az inganak (palcaknak) hol, melyik helyen kellene elmozdulnia. Tehat
amikor odaertel, az elmozdulas bekovetkezett. Ez az az ideomotoros mozgas,
amelynek mibenlete es magyarazata le van irva Vazul tanulmanyaban is
(http://www.ps.elte.hu/~aion/radi.htm). 

Kontrollkeppen olyan emberekkel kellene megismeteltetni a probat, akik nem
tudjak elore, hogy hol kell kilendulnie az inganak. Vagy kiuriteni a
szobat, bekotni a szemedet, haromszor korbeforgatni, es ugy elindulni az
ingaval. Ezt a kontrollkiserletet mar sokan megcsinaltak, es
bebizonyosodott, hogy ha az illeto nem tudja elore, hogy hol "kell" az
inganak jeleznie, akkor nem ott fog jelezni. Lenyegeben csak vaktaban
talalgat. Bar a lakasra hivott ingas emberek tobbnyire igyekeznek az agy
helyen valami karos sugarzast talalni, annal is inkabb, mert tobbnyire
azert hivja oket ki a kuncsaft, mert valami egeszsegugyi panasza van, es
azt hiszi, hogy rossz helyen van az agya. Erre az ingas ember is azt
hiszi, kovetkezeskeppen az agy helyen kilendul neki az inga.

A kutasast illetoen nagyon jol hangzik, hogy tenyleg ott volt a viz, ahol
az ingas ember mondta. Csakhogy altalaban mindenhol vizet talalunk, ahol
leasunk. Minden bizonnyal akarhol astatok volna le a kertben, 15 meter
melysegben mindenhol megtalaltatok volna a vizet, bizonyara ez a talajviz
szintje azon a kornyeken. 

A macska esete pedig semmikeppen sem meglepo. Minden macska eloszeretettel
telepszik a fotelbe, kulonosen abba, amelyikben a gazdaja ulni szokott,
hiszen ott erzi a gazdi szagat. A szekreny teteje szinten kedvelt hely,
hiszen vedett, es mivel magasan van, jo a kilatas. Tehat tisztan
biologiai, etologiai okai vannak annak, hogy a macska epp ezekre a
helyekre telepszik. Az ingas ember nyilvan jol tudta ezt, ennek
megfeleloen oda josolta a vonalak keresztezodeseit, ahol a fotel, a
szekreny, stb. volt, ill. oda tetette ezeket a butordarabokat, ahol a
keresztezodeseket hitte. Kontroll: told odebb a fotelt egy meterrel, es
nezd meg, hogy akkor a fotel eredeti helyere telepszik-e a macska, vagy
inkabb megy a fotel utan. Gyanitom, hogy az utobbi lesz. Ugyanezt a
szekrennyel is megismetelheted (bar a szekrenyt valoszinu bajosabb
tologatni).

Szoval ha kritikatlanul kozelit az ember ehhez a dologhoz, akkor sok
erdekes, meglepo hatast, latszolagos egybeesest tapasztal. A "nekem is ott
lendul ki az inga" jelenseg miatt pedig sajat tapasztalataiknak bedolve
nagyon sokan hinni kezdenek a dologban. Ha azonban nekiallunk kontrollalt
kiserleteket vegezni, ahogyan Vazul es Graff Zoli is tette, akkor egybol
teljesen eltunik minden feltetelezett hatas. Az ideomotoros mozgas pedig
teljesen kielegitoen megmagyarazza az egesz jelensegkort.

Udv, Andras

> Mas: Piszkosul elpara'sodott ez a tudomany is

Erdekelnek a para dolgok is, de a tudomany rovatban szivesen olvasnek
a gombvillamokrol, "tudomany"-hoz illo konkretumokrol, honnan "jon",
mekkora az energiasurusege, ez beillik-e a  fizikai ismeretunkbe, eloallit-
hato- e megismetelheto kiserletekkel?   Szerintetek letezik egyaltalan?

                    Üdvözlettel
                                             Istvan