Akos,

        Koszonom a visszahivast (Neked es masoknak is). Azota Roboz Andras-
sal is tisztazodott a helyzet es kiderult, hogy felreertes volt az ok (meg,
hogy en nem probaltam jobban megmagyarazni a bizonyitvanyom (:-)). Szoval
visszajottem hirdetni az iget, ill. beszallni az Andris altal kezdemenye-
zett eszmecserebe.

	Egyreszt nem vagyok rola meggyozodve, hogy szazalekosan annyi
kulturalt/muvelt ember van itt, mint ("semleges" teruletet hozva fel) egy
nyugat-europai orszagban. A leggyakoribb bevandorlo ide ke'k-nyaku (blue
collar) munkas volt, szorgalommal, vallalkozo-kedvvel, kitartassal, de
nem sok iskolazassal. Ez persze a generaciok soran kiegyenlitodik, de
nem feltetlenul a jo iranyban. Ami viszont a nagy tevedesek okozoja min-
den kulfoldinel, hogy az ANYAGAI szinvonalat extrapolalja (az europai
modellhez igazodva) a kulturalis szinvonalhoz. Egy kvazi "atlagember" itt
olyan jomodban el (a gondok ellenere), mint egy felso kozeposztalybeli pl.
Franciaorszagban. (Ez a mondas ma mar talan nem annyira igaz, mint a
60as evek vegeig volt...)

	A masik gyakori baj kulfoldrol jotteknel, hogy idealizaljuk Euro-
pat. (Sok oka van, de ez nem ide tartozik.) Akos, jol ramutattal azokra
a jelensegekre, amelyek ott is megvannak, de kozulunk sokan Europaban
egy elefantcsont toronyban eltunk es az ilyesmibol keveset tapasztal-
tunk. (Szerintem itt is abban elunk, de ez megint nem tartozik ide.)

	A harmadik issue a modor kerdese. Ez bizony nagyon valtozik or-
szagrol orszagra, so"t videkrol videkre. Europabol jottek megszoktak egy
ottani modort (leegyszerusitem az u~gyet, de ertitek, mit akarok monda-
ni) es ahhoz kepest persze az itteni nagyon mas. Meg kell mondanom, hogy
pl. a japanok es kinaiak szamara az europai modor ugyanolyan siralmas,
mint egyesekenek az itteni tunik.

	Hat ennyit. Majd a folytatasok hoznak be uj gondolatokat, biztos
vagyok benne.

	F. Miki

Dears !

 Fomondanivalom a cimben mar kozoltetett.
 Ha magamhoz tertem ,beszallok.Most koszontem a Testverlap olvasoit ,legyen
 nekik is egy jo napjuk.EG

Kedves Akos!

Elakadt a lelegzetem Kaiser Andrisnak irt uzeneted olvasasakor. Ezt irod:

>Magyarorszagon eppen annyi kulturalatlan ember van mint itt,
>eppen annyi budos labu es saros cipoju ember van mint itt.
>Sot, talan meg tobb is.

Mondd, Te ezt komolyan gondolod? Hogy az USA-ban kevesebb, mint 10 millio
kulturalatlan ember lenne ezt ketlem. Azt meg inkabb, hogy Magyarorszagon
10 millio lenne.

>     A kulonbseg az, hogy ezek az emberek Magyarorszagon nem
>jarnak konyvtarba (vagy nem olyanba, ahova te). Te most New
>Havenben vagy, ami mondjuk Lajosmizsenek felel meg magyar
>korulmenyek kozott. Namost, ha Lajosmizsenek lenne koncert
>terme, egyeteme es nagy konyvtara, akkor a lajosmizsei
>hangversenyeken is krakognanak vagy olvasnak az ujsagot, ha
>egyaltalan barki is elmenne a koncertre.

Mar megbocsass, az osszehasonlitas Lajosmizse es New Haven kozott durva es
megalazo. New Havennek Miskolc, Veszprem, Szeged, Pecs, Sopron vagy Debrecen
felel meg es nem Lajosmizse. Itt vannak egyetemek es vannak hangversenytermek
es vannak hangversenyek. En voltam ezekben es nem volt ilyesmi, amit Andris
kifogasolt.

Es voltam Zalaegerszegen, Szombathelyen, Koroshegyen, Keszthelyen, Kecskemeten
meg falusi templomokban is hangversenyen es ugyancsak nem tapasztaltam ilyet.
Azt viszont igen, hogy nem csak a fovarosi vendegek hallgattak meg a hangver-
senyeket, hanem a helybeliek is. Elmentek es nem olvastak ujsagot, hanem
figyelmukkel megtiszteltek az eloadokat.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Epp egy eve vagyok a HIX elofizetoje, tavaly neha irtam is ide-oda, de
mar igen regota csak rendszeres olvaso maradtam. Most Rona Tas Akos
Kaiser Andrasnak szolo valasza kesztetett ujra megszolalasra.

RTA irja:

>     Amerikaban eppen annyi muvelt, kulturalt ember van mint
>nalunk, aranyaiban, es eppen annyi muveletlen es
>kulturalatlan. A kulonbseg az, hogy itt egy csomo olyan
>ember is hozzajuthat elit kulturjavakhoz, aki Mo-n a
>kozelebe sem kerulne. Ezek persze maskent viselkednek, mint
>ahogy te azt elvarod.
 ....
>     Szoval javaslom, hogy amikor az amerikai es az europai
>kulturat hasonlitgatod, ne hasonlitsd a budapesti
>Zeneakademiat, a New Haven-i muvelodesi hazzal. Helyette
>menj a Lincoln Centerbe, a Metbe, menj a Guthrieba, a
>Chicago Symphonic Concert Hallba, a Carnegie-be, es ezeket
>vesd ossze a Zeneakademival.

Ket gondolat jutott errol eszembe. Az egyik egy csoportos
hajokirandulasrol szarmazo emlek. Beszedbe elegyedtem egy
ferfival, hosszasan es nagyon kellemes tarsnak bizonyult,
s kozben kiderult, hogy UK-bol van itt kirandulason, eleteben
eloszor kulfoldon (volt vagy 55 eves), otthon farmer, juh-
tenyesztessel foglalkozik. A felesege es a lanya is zongora-
muvesz de o maga is rendszeres koncert-latogato es amator zenesz,
a lanya Sydney-ben jar valami mester-kurzusra es koncertezik, ot 
jott meglatogatni. Magamban en is meglepodtem ezen, nem ilyen
kep elt bennem egy tipikus "birkapasztorrol". 

A masik az, hogy talan nem veletlen, hogy Kaiser Andras inkabb a
helyi hangversenyterembe jar mint a Met-be vagy a Carnegie-be.
Nem ismerem ugyan az ottani arakat, de gondolom hasonlo, vagy
meg dragabb lehet mint itt. En sem engedhetem meg magamnak a
lecturer-i fizetesembol tul gyakran hogy a Sydney-i Operaba
vagy hangversenyre jarjak (a harom ev alatt miota itt vagyok
egyszer voltam csak), pedig nagyon szeretem a zenet es otthon
regebben rendszeresen jartam. Mondhatom, nekem is hianyzik itt.
 Nem tudom, otthon hogy valtoztak az arak,
s vajon ebben a tekintetben mennyire sikerult utolernunk a 
fejlett nyugatot...

Szoval, azzal egeszitenem ki RTA irasat, amivel egyetertek egyebkent,
hogy nekem ugy tunik, "itt" (marmint (Ausztraliaban es gondolom
az USA-ban is) a kultura hozzaferhetosege nem az egyen muveltsegen,
hanem joreszt anyagi lehetosegein mulik - mint sok minden mas is.

Hidas Peter

Kedves Akos! 

Amit irtal az osztalyok kulonbsegerol, az valoban eleg kezenfekvo, 
de sajnos attol tartok, az altalam tapasztalt esetekre nem illik ra. 

Ahogy mondod, ez egy jelentektelen kisvaros, az egyetemen kivul itt 
szinte semmi sincs, sajnos. 
A hangverseny, amirol irtam, a yale music school egeszen jo zenekaranak 
a hangversenye, a kozonseg pedig itt szinte kizarolag yale diakokbol all. 
Nem tudom, elvileg johetnek-e masok is, mindenesetre ugy ranezesre nagyon 
csodalkoztam volna, ha lettek volna helybeliek a kozonsegben, az egesz 
egy tipikusan egyetemi kinezetu tarsasag. Volt aki egyetemi tankonyvet 
olvasott kozben, tehat ezt nem lehet a helybeliekre fogni. A konyvtarba 
eleve csak diakok mehetnek be, szoval ott ez nem is kerdes. 

Igy tehat mindenkeppen az egyetemistak muveltek a legutobb leirtakat, 
akkor pedig teljesen mindegy, hogy Lajosmizsen, vagy Budapesten 
van az az egyetem. 

Masreszt en meg csak nem is azt kritizaltam, hogy valaki szereti-e 
a zenet, mert az zenei adottsag, kornyezet, lehetoseg, stb. fuggvenye, 
ezert nem kritizalnek senkit. Nem arrol beszeltem, hogy valaki speciel 
szereti-e Bachot, vagy kivulrol fujja-e a Faustot, es egyebek, amiket 
irtal ( en pl. eleg ertelmetlennek tartom egy verset kivulrol megtanulni,
hacsak nem annyira tetszik az illetonek, hogy sokszori olvasas utan 
raragad ). Ami bosszantott, az az ebben az orszagban lepten-nyomon 
tapasztalhato pimasz egoizmus, amivel mindenki mast semmibe veve 
tonkreteszik masok szorakozasat. Otthon a zeneakademiara nem csak 
ertelmiseg jar, hanem sok mas "osztaly" is, es azt hiszem, az 
alacsonyabb iskolazottsaguak talan gyakran ovatosabban, illemtudobban 
viselkednek, mint pl. egyes sznobok. 

Azt irod, hogy itt konnyebb hozzajutni a kulturjavakhoz, mint otthon, 
ezert "higul fel" a kozonseg. Ezt en nem hiszem, otthon a kommunizmus 
alatt a hangverseny, szinhaz, stb. jegyek ara mestersegesen alacsonyra 
volt beallitva, nem is beszelve pl. a csepeli munkasoknak keszitett 
konnyebben emesztheto darabokat tartalmazo feleves hangversenyberletekrol, 
aminek celja a zene megszerettetese volt, es amire szocialista brigadmunka 
cimen sokszor kotelezo volt elmenni a brigadtagoknak. Igy tehat kvazi oda 
voltak hajtva, megis azt hiszem, normalisabban viselkedtek ( legfeljebb 
nehanyan elaludtak, na bumm, de legalabb nem zajongtak, aki horkolt, azt 
meg felebresztettek ), mint a magukat fene elitnek tarto yale diakok. 

Azt is irtad, hogy itt tobb lenne a sznob, mint otthon, ezert rosszabb 
a kozonseg. Ezzel sem ertek egyet, ugyanis Te magad irod, hogy itt 
sokkal alacsonyabb a kultura presztizse, ebbol pedig szamomra az kovetkezik, 
hogy az emberek kevesbe torik magukat, hogy kulturaltnak latsszanak, 
ergo kevesebb sznobnak kellene lennie itt, mint otthon. Egyebkent 
valoban nem is lattam itt senkit aki beleillett volna az otthonrol ismert 
sznob kategoriajaba. Az persze lehet, hogy A Metropolitan -ben boven 
akad beloluk, de azt hiszem, ott sem a kulturaltsagot probaljak megjatszani, 
hanem inkabb azzal pozolnak, hogy meg tudjak venni a meregdraga jegyet. 
Itt ilyesmirol szo sincs, a yale hangversenyek jegyara tipikusan tiz 
dollar korul van. 

Tehat megegyszer leirom, mert ezek szerint a multkori irasomban nem volt 
eleg vilagos: Engem NEM az idegesit, hogy itt az emberek kevesbe ismerik 
a zenet, vagy akarmi mast, vegulis ez adottsag is, aminek oruljon az ember, 
ha van, de lenezni valakit, akinek nincs, onhittseg lenne. 
Ket dolog idegesit. Kisebb mertekben az, hogy itt meg buszkek is arra, 
hogy nincs erzekuk hozza, ami hulyeseg, de ezert legfeljebb kinevetem oket. 
Igazan az az egoista viselkedes idegesit, amivel mindenen keresztulgazolnak, 
masok erdekeit kutyaba sem veszik ( pl. attol, hogy neki nem tetszik a 
Verdi Requiem, en meg szeretnem vegighallgatni ). Az embert az ilyen 
viselkedesi kulturara nem kell, hogy raneveljek, ehhez eleg, ha van benne 
egy kis empatia es tapintat masok irant. Ezert hoztam kontrasztkent a bofoges 
peldajat az araboknal, mert az olyan tipusu szokasok kulturarol kulturara 
valtoznak. A mas emberek iranti empatia es tapintat viszont olyan altalanos 
emberi dolog, ami minden kulturaban erteknek szamit, amit egyaltalan 
kulturanak lehet nevezni. Ezzel szemben Amerikaban ez teljesen hianyzik, 
es ennek a kovetkezmenyeit nemcsak a hangversenyen, hanem az elet szinte 
minden teruleten latni lehet. Peldaul hogy itt meg a csaladi kapcsolatok 
is alig leteznek, hogy a gyereket kezenfogas helyett porazon vezetik, mert 
ugy kenyelmesebb, es hogy a vitainditohoz visszakanyarodjak, hogy a ferfiak 
a noket elvezeti cikknek, a nok a ferfiakat meg penzkopo automatanak, 
rosszabb esetben kiirtando osztalyellensegnek tekintik. Szoval a dolog 
sokkal messzebbre vezet, mint egyszeru hangversenylatogatas. 

					Andras

p.s.: hamarosan elutazom, igy ne haragudj, ha esetleg megint kesek a 
valasszal. Hetvegen meg itt leszek. 

p.s.2: Kosz az ujabb programajanlatokat, eddig mindegyik tetszett, csak 
sajnos a helyi viszonyok miatt ezek nem mindig olyan elvezhetoek, mint 
otthon, neha teljesen elvezhetetlenek. Egy szemelyes kerdes: Te miota 
vagy itt? El tudom kepzelni, hogy hosszabb ido alatt talan lehet olyan 
helyeket felfedezni, ahova foleg hozzank hasonlo emberek jarnak, illetve 
ahol "nem annyira amerikaiak" az emberek. Nekem pl. New York ezert tetszik 
nagyon, ott sokkal europaibb az emberek eletfelfogasa.

__o
          __o             -\<,
         -\<,  __________O / O   <--- ezt itten
  ______O / O			

Holgyek es Urak, barataim es ellensegeim!

A godot-rol evvel egyutt meg ketto level megy ki, azutan orokre
elhallgat.  Mulassatok jol, es  jatsszatok tovabb nelkulem, he-
lyettem is.   Harom evig gyotortem  Jozsit, a  moderatorokat es
nem utolso  sorban  titeket innen  Austinbol, szabad  folsohaj-
tanotok vegre.  Legyetek jok, vagy megrosszabbak, ki-ki vermer-
seklete es a vilag egyensulya szerint.  Minden jot nekunk Pisti
meretu hezagainkban:

--Fichtinger Gabor 
  (alias godot es hermes, me'g 4 percig a la chpc.utexas.edu)

Kedves Olvasotarsak!

Mar emlitettem, hogy csak rovid ideje kapcsolodtam be a HIX olvasotaboraba. 
Sajnos nem tudtam a letezeserol, pedig kb. 6 eve napi 8 oraban gubbasztok
olyan komputerek elott, amelyekrol a kulonbozo nemzetkozi halozatok
elerhetoek. Sajnos kimaradtam a feminizmusrol folyo vitabol, ami tobbnyire
tavasszal folyt. Erre a vitara Gal Gyongyi hivta fel a figyelmemet. En
visszamenoleg, szorgalmasan el is olvastam az osszes cikket. Most igy
utolagosan tudom csak kifejezni, mennyire sajnalom, hogy nem tudtam 
Fodor Eva (rimelne a nevunk?) es a tobbi feminista tarsak melle allni.
De majd legkozelebb.

Addigis udvozlettel:

Bokor Eva
-- 
      ____            Eva Bokor   Phone: (818) 306-6460
     /__   ____       Jet Propulsion Laboratory - NASA, M/S 525-3670
    /___  /___/       4800. Oak Grove Dr. Pasadena, CA. 91109-8099
         /___/        Internet: 

Na, ma'r megint ra'mjo~tt a szo'fosa's. Ke'rem a modera'tort, a'lli'tson a sor
ve'ge're, e's azokat, akiknek elegu~k van ebbo"l, oldja'k meg egy quit-tel.
I'gy kvittek leszu~nk, e's nem lesznek rossz e'rze'seim, hogy megint mennyi
ido"t elrablok ma'sokto'l. Cser Ferinek e's Pataki Istva'nnak i'rt va'laszaim
me'g viszonylag ro~videk. Legala'bbis ahhoz ke'pest, amennyit Ro'na-Tas A'kosnak
i'rok holnap az AEE-ro"l. (Egyben elne'ze'st ke'rek minden e'rintetto"l, hogy
ilyen soka'ra va'laszolok.)

Kedves Feri!

Elo"szo~r is szeretne'm ma'r ve'gre mege'rteni, hogy mit e'rtesz e'rte'kpumpa
alatt. Ez sza'momra ismeretlen fogalom, e's ma'r e ro~vid ido" alatt is tu'l
sokfe'le e'rtelemben haszna'lo'dott itt a Szalonban. Ha azt, amit egyesek (pl.
RTA) belee'rtettek, hogy egyes kereskedelmi u~gyletek lehetnek valamelyik fe'l
sza'ma'ra ha'tra'nyosak, akkor semmi vita sincs ko~ztu~nk. Nyilva'n.
Rendszeresen za'rnak be erre is u~zletek, to~bbse'gu~k, mert to~nkrementek.
De mie'rt kell ezt e'rte'kpumpa'nak hi'vni? Ha ma's, akkor viszont nem e'rtem,
mit takar.

Amit a vila'ggazdasa'g korla'tozottsa'ga'ro'l i'rta'l, 100 e'vvel ezelo"tt
le'nyege'ben ugyani'gy igaz volt. Ezek a korla'tok csak re'szben egzoge'nek,
e's ritka'n hate'konyak. A gazdasa'g mu"ko~de'se a'ltala'ban automatikusan
gondoskodik arro'l, hogy az ero"forra'skorla't legfeljebb ro~vid ido"re legyen
hate'kony: megdra'gul az ero"forra's, i'gy olcso'bba' va'lik helyettesi'teni
ma's, bo"se'ges, e's eze'rt olcso'bb ero"forra'sokkal, nyerese'ges lesz
felta'rni alternati'v megolda'sokat. E'n nem olajat akarok fogyasztani, hanem
azt akarom, hogy viszonylag ko~nnyen eljussak az egyik helyro"l a ma'sikra,
hogy vila'gos e's meleg legyen a laka'sban, stb. Ez viszont a'ltala'ban
sokfe'leke'pp biztosi'thato'. Pl. ma'r re'g ke'szen a'll az elektromos auto'
csak dra'ga'bb, mint a belso"e'ge'su" motoros. Ha ku~lo~nbo~zo" okokbo'l
viszonylag olcso'bba' va'lik, el fog terjedni. De lehet, hogy addigra ma'r
ege'szen ma's technikai megolda'sok va'lnak hate'konnya', e's az elektromos
auto' o~ro~kre csak ne'ha'ny megsza'llott hobbija marad. A vila'ggazdasa'g
teljesi'tme'nye't, a haszna'lhato' technika'k ko~zti va'laszta'st alapveto"en
gazdasa'gi, e's nem terme'szeti te'nyezo"k korla'tozza'k. E's a terme'szeti
korla'tok jelento"se'ge a rendelkeze'sre a'llo' technika'val egyu~tt gyorsan
mo'dosulhat.

Ma biztos, hogy to~bb ember e'hezik, mint sza'z e've (to~bben, mint amennyien
akkor e'ltek), de relati've tala'n kevesebben. E's az emberise'g nagyobb re'sze
ma ve'leme'nyem szerint le'nyegesen jobban e'l, mint egy e'vsza'zada. Az a
Fo~ld, ami akkor az akkori lakossa'got is alig tudta eltartani, ma to~bbszo~r
akkora ne'pesse'get tart el. E's azok a millio'k nem aze'rt e'heznek, mert nem
lehetne to~bb e'lelmiszert termelni, hiszen e'lelmiszer-tu'ltermele's van.
A gazdag orsza'gok aze'rt fizetnek a farmereknek, hogy ne termeljenek me'g
to~bbet. Mindenkinek az a baja, hogy nem tudja eladni a terme'keit, e's nem az,
hogy nincs mibo"l, hol megtermelni.

A 60-as e'vekben sok ko~zgazda'sz abbo'l indult ki, hogy van egy olyan
"terme'szetes" no~vekede'si u~teme a gazdasa'goknak, ami le'nyege'ben a'llando'.
Ennek semmilyen komoly gazdasa'gi alapja nem volt, e's azo'ta a gyakorlatban is
bebizonyosodott, hogy ez nem igaz. Ja'nosi jo'slatai to~bbnyire nem va'ltak be.
A trend haszna'lata'nak fontossa'ga nemtuda'sunk me'rte'ke. Ez nem jelenti azt,
hogy minden a'lli'ta'sa te'ves lenne, pl. az, amit a ha'boru' uta'ni
helyrea'lli'ta'sro'l i'rt. Sok ma's ke'rde'sben is i'rt olyasmit, amit sok
ko~zgazda'sz ma is elfogad. Az ege'sz nem a'll o~ssze, le'nyege'ben nem ad
magyara'zatot a vizsga'lt jelense'gre. Etto"l fu~ggetlenu~l a ko~nyv hasznos
volt akkor, amikor megjelent. Elja'rt felette az ido".

A GNP (vagy GDP) nemzetko~zi o~sszehasonli'ta'sra csak nagyon korla'tozottan
haszna'lhato', ku~lo~no~sen, ha azt piaci a'rfolyamon sza'molod a't dolla'rra.
A dolla'r e'rte'ke fu~gg az a'rfolyamto'l, ami ero"sen ingadozik, e's nagyon sok
orsza'gban megleheto"sen o~nke'nyes. Kuvait magas jo~vedelme egyetlen terme'k
nagyon gyorsan va'ltozo' piaci viszonyainak fu~ggve'nye. Ez a me'rce me'g
ordina'lis ska'lake'nt is csak korla'tozottan haszna'lhato', ara'nyska'lake'nt
meg teljesen fe'lrevezeto".

Az alapveto" proble'ma azzal, amit i'rta'l, hogy szerinted az e'rte'ka'ramla's
egyira'nyu'. Mie'rt lenne az egy csere'ben, ahol a folyamatok ke'tira'nyu'ak,
e's ami a'ltala'nos szaba'lyke'nt a ko~lcso~no~s elo"nyo~ko~n alapul? (Hogy itt
most az e'rte'k definicio'ja e's me'rte'se ko~ru~li ingova'nyos teru~letre ki
se te'rjek.) Ez persze nem jelenti azt, hogy mindig minden u~zlet mindke't
fe'l sza'ma'ra elo"nyo~s. E's azt sem, hogy az egyik fe'l sza'ma'ra nem lehet
nagyobb a csere haszna, mint a ma'sike'ra. De az gyakorlatilag kiza'rt, hogy a
kereskedelem valamelyik fe'l sza'ma'ra rendszeresen ha'tra'nyos legyen, mert
akkor megszu"nik a csere.

Kedves Istva'n!

>>... Jelenleg a vila'gban nem
>>e'lelmiszerhia'ny, hanem -tu'ltermele's van.
>
>En ennek implicite az ellenkezojet allitottam. Ez egy nagyon fontos es
>eldontendo es _eldontheto!_ kerdes. Kerem, akinek a megfelelo statisztikak
>rendelkezesere allnak, tegye kozkinccse!

Statisztikai adatokat is lehetne hozni arro'l, hogy mennyi e'lelem a'll halomban
az EK rakta'raiban, meg hogy az USA'-ban a fo~ld ha'ny sza'zale'ka'nak be nem
vete'se'e'rt fizet az amerikai korma'ny. A mostani e'lelmiszertartale'k tala'n
nem lenne ele'g ahhoz, hogy mindenki TARTO'SAN u'gy e'ljen, olyan bo"se'gesen
egyen, mint Te meg e'n, de ha piac teremto"dne, nagyon gyorsan felfutna a
termele's. Nem csak ott; itt Ausztra'lia'ban, U'j Ze'landon, e's a vila'g sok
ma's orsza'ga'ban is. Aze'rt nem nagyobb a termele's, mert nincs hova eladni.
De erro"l, hogy mennyit lehetne termelni, ha lenne piac, sehol sem fogsz
statisztika't tala'lni. A 60-as e'vekben azt jo'solta'k, hogy India'ban hatalmas
e'hinse'g lesz, ha nem a'll meg a ne'pesse'g no~vekede'se. Ma to~bb, mint
ke'tszer annyi lakosa van India'nak, mint akkor, e's a'ltala'ban jelento"s
gabonaexporto"r, a'mba'r van egy-egy rossz monszun, amikor importra szorul.

>                           Ha Ga'bornak van igaza, akkor az elosztasi
> viszonyok magvaltoztatasaval is megoldhato az emberiseg nagy problemaja
> (ti. az e'hse'g).

Na igen, az e'lelmiszerexporto"r Franciaorsza'gban vagy Magyarorsza'gon
valo'ban. Guatemala'ban pl. ma'r nem: arro'l is van szo', hogy a parasztokat
elu"zte'k fo~ldju~kro"l (strate'giai falvaknak keresztelt koncentra'cio's
ta'borokba, e's akkor me'g szerencse'sek, hogy nem a tu'lvila'gra; nem csak
e'hse'gbe lehet belehalni, az o'lom gyorsabban o~l), amire azta'n a katonasa'g
ra'tette ve'res keze't. Ha megne'zed, hol vannak a la'tva'nyosan szo~rnyu"
e'hinse'gek, megkapod azon orsza'gok lista'ja't (Angola, Etio'pia, Mozambik,
Szoma'lia e's Szuda'n), ahol a ta'rsadalom atomjaira hullott e's nincs
(a'llam)hatalom, ami garanta'lni tudna' a polga'rok e'let- e's vagyonbizton-
sa'ga't. Arata'skor jo~nnek az o~nmagukat to~bbnyire szabadsa'gharcosnak hi'vo'
fegyveres banda'k fosztogatni, no"t szerezni e's gyilkolni, i'gy a parasztok
elmeneku~lnek a fo~ldju~kro"l e's nincs terme's. Ez nem (elso"sorban) eloszta'si
ke'rde's. Atto'l, hogy ela'rasztod Szoma'lia't e'lelemmel, me'g nem szu"nik meg
az e'hinse'g oka, noha persze szu~kse'g van erre is.

Az elmu'lt egy-ma'sfe'l e'v egyik jo're'szt ismeretlen nagy eseme'nye az
elmaradt Kalaha'ri e'hi'nse'g: olyan sza'razsa'g volt e'vekig, hogy ma'r a
va'rosok ivo'vi'z-ella'ta'sa is komoly gond volt, nemhogy a fo~ldek o~nto~ze'se.
Gyakorlatilag megszu"nt a mezo"gazdasa'gi termele's. De Botswana'ban,
Nami'bia'ban, Zimbabwe'ban mu"ko~dik a ta'rsadalom, rend van, mu"ko~do"
korma'nyok vannak, amik ido"ben felme'rte'k a va'rhato' helyzetet e's
segi'tse'get ke'rtek, e's a nemzetko~zi sege'lyszervezetek kive'telesen me'g
abba is belementek, hogy e'sszel segi'tsenek: hogy a korma'nyok pe'nze'rt,
me'ghozza' jo' pe'nze'rt a'rulhassa'k az ingyen, sege'lyke'nt kapott
e'lelmiszert. I'gy arra mindenki vigya'zott, nem veszett ka'rba, e's a piacot
sem tette to~nkre. Ahogy megjo~tt az eso", a parasztok rohantak a fo~ldjeikre,
mert 1. biztonsa'gban tehette'k; 2. tudtak rohanni, e's keme'nyen dolgozni, mert
nem e'heztek; 3. mege'rte dolgozni, mert jo' a'ra volt a terme'nynek, nem
to~rte le az ingyen osztogatott sege'ly az a'rakat.

Me'gha csak eloszta'si ke'rde's lenne sincs egyszeru" megolda's. Ilyen me'retu"
reformokra a ta'rsadalmak csak rendki'vu~li helyzetekben hajlando'k. Ma'r a
60-as e'vekben kifejtette'k egyes neves ko~zgazda'szok, mie'rt e'rdeke a fejlett
orsza'gok lakosainak, hogy jelento"s jo~vedelemtranszferrel segi'tsenek a
fejlo"do"ko~n. (Az e'rvek egyszeru"ek, csak le kell fordi'tani a keynesia'nus
e'rveket a nemzetgazdasa'gro'l a vila'ggazdasa'gra.) Most viszonylag kevesebb
to~rte'nik ez u~gyben, mint 20 e've. Re'szben, mert amit 20-30 e've ez u~gyben a
fejlett orsza'gok csina'ltak, az jelento"s re'szben kudarcba fulladt, ido"nke'nt
to~bb ka'rt okozva, mint amennyi hasznot hajtva.

Az 1930-as e'vekben aze'rt lehetett bevezetni ta'rsadalmi u'jraeloszta'st, mert
a kora'bbi ta'rsadalmi-gazdasa'gi rendszer cso"dje a ta'rsadalom tu'le'le'se't
vesze'lyeztette. Ilyen tapastalat ne'lku~l nehe'z az embereket a'ldozatva'lla-
la'sra ke'rni. Ma'sto'l persze mindenki elva'rja, hogy hozzon a'ldozatot. Te a
jo~vedelmed mekkora re'sze't adtad tavaly, ide'n, adod jo~vo"re az e'hezo"k
sege'lyeze'se'vel foglalkozo' szervezeteknek? Mie'rt nem to~bbet?

Egyetlen olyan nagy ne'pesse'gu" orsza'gro'l tudok, ami termo"fo~ldhia'ny miatt
tala'n te'nyleg nem tudna' eltartani maga't e'lelmiszerrel: Bangladesh. (Pl.
Vatika'n sem, csak az e'rdektelen.) Mie'rt kellene? Aze'rt van vila'gpiac, hogy
ott mindenki megvehesse, amire szu~kse'ge van. Felesleges mindenkinek
o~nella'to'nak lenni, termeljenek azok, akikne'l ez a legolcso'bb, ahol a
legkisebb ra'fordi'ta'ssal megtermelheto" az e'lelmiszer. A baj sokkal inka'bb
az, hogy Bangladeshnek semmije sincs. Nemcsak ele'g e'lelme, de gazdasa'ga sem.
Szingapu'r e's Hong Kong sem o~nella'to', me'gsem e'heznek az emberek.

Mindezzel persze nem azt akarom mondani, hogy az emberise'get ne fenyegetne' a
tu'lne'pesede's vesze'lye valamilyen hosszabb ta'von. Ez a ta'v azonban messze
tu'lnyu'lik e sza'zadon, e'rze'sem szerint az e'letu~nko~n is. Persze, egy
korla'tozott te'rben exponencia'lisan no~vekvo" ne'pesse'g hosszu' ta'von
mindenke'pp katasztro'fa. Sza'momra nem vila'gos, hogy a te'r valo'ban ott e's
u'gy korla'tozott, ahogy azt ma hinni szoka's. A bajok abbo'l sza'rmaznak, ha
nem ke'szu~lu~nk fel a korla'tra, mert nem tudunk ro'la. Az ismert korla't
hata'sa't a gazdasa'g figyelembe tudja venni: mindenki azt va'rja, hogy az
ero"forra's kimeru~l, eze'rt folyamatosan dra'gul, eze'rt viszonylag egyre
olcso'bbak az alternati'va'k, e's egyre cso~kken az ero"forra's fogyaszta'sa.

Egya'ltala'n nem vagyok arro'l meggyo"zo"dve, hogy az emberise'g valaha is eljut
a tu'lne'pesede's miatti e'hinse'g katasztro'fa'ja'hoz: a fejlett orsza'gok
ne'pesse'ge a'ltala'ban stacioner vagy cso~kkeno", ahol nem, ott is a
beva'ndorla'sbo'l sza'rmazik a ne'pesse'gno~vekede's java, e's sok fejlo"do"
orsza'gban is gyorsan lassul a ne'pszaporulat. Aminek alapveto"en gazdasa'gi
e's ta'rsadalmi okai vannak; nem az e'hse'g, hanem az, hogy egy modern
ta'rsadalomban dra'ga gyereket nevelni, e's ha a csala'dok jo'l akarnak e'lni,
akkor a'ltala'ban nem engedhetik meg maguknak a nagy csala'dot. A ta'rsadalom
a'ltal ko~zveti'tett norma pedig az, hogy akarj jo'l e'lni.

                 Ko"ro~si Ga'bor

Ke'rem a modera'tort, a'lli'tson a sor ve'ge're, e's azokat, akiket nem
e'rdekel az a'ltala'nos egyensu'ly-elme'let (AEE) oldja'k meg egy quit-tel.
I'gy kvittek leszu~nk, e's nem lesznek rossz e'rze'seim, hogy megint mennyi
ido"t elrabolok ma'sokto'l.

Kedves A'kos!

Fre'di e's Be'ni jo'l megvan AEE ne'lku~l is. Annak, amit mondtam, nincs ko~ze
ahhoz, hogy a piac egyensu'lyban van-e, lehet-e. Ez a csere hasznossa'ga
szempontja'bo'l e'rdektelen. Fre'di e's Be'ni ele'gedettse'ge szempontja'bo'l
pl. ma'r biztos nem. Amit i'rtam, az a ko~zgazdasa'gtan olyan ko~zo~s magja,
amit le'nyege'ben mindenki elfogad, keynesia'nus, marxista e's u'j klasszikus,
neoklasszikus (e ke't cimke ku~lo~nbo~zo" ko~zgazdasa'gi ira'nyzatokat takar...)
e's osztra'k iskola hi'vo", strukturalista e's bihe'viorista (fuj, de randa
szo'), stb. Persze, ko~thettem volna masnikat ra', csak akkor tanko~nyvet i'rok,
amit ma'r sokan megi'rtak. E's o'hatatlanul bele kell mennem olyasmikbe, amiben
ma'r vannak vita'k iskola'k ko~zt. Amit i'rtam, annak csak annyi ko~ze van az
AEE-hez, hogy az is felhaszna'lja e ko~zo~s tuda's bizonyos elemeit. A
ko"korszaki szakikro'l i'rtaknak egye'bke'nt ele'g komoly empirikus
bizonyi'te'ka van: ha a munkamegoszta'son alapulo' csere, vagyis a kereskedelem
nem lenne az esetek tu'lnyomo' to~bbse'ge'ben minden e'rintett sza'ma'ra
elo"nyo~s, akkor nem lenne piacgazdasa'g, e's i'gy gazdasa'gtan sem.

A'ltala'ban nincs sok kedvem az AEE-ro"l vitatkozni, mert nem ingem, nem
gatya'm. E'n nem e'lek vele. Viszont ra'ke'nyszeri'tesz, hogy magamra hu'zzam
Kornai Andra's blu'za't. Igenis engedtesse'k meg nekem, hogy meg tudjam
i'te'lni az a'ltalad i'rt ne'ha'ny mondat alapja'n, hogy tudod-e ta'gabb
szakma'm egyik legfontosabb te'tele'ro"l, mit is jelent. Csak nagyon halva'ny
e's nagyon lila sege'dfogalmad van ro'la. Sokkal halva'nyabb, mint azok
to~bbse'ge'nek Marxro'l, akik anno a Fo'rumon hordtak o~ssze mindenfe'le
megleheto"sen elfogult fe'ligazsa'got. E's, mivel tudni ve'lem, honnan is
sza'rmazik mondanivalo'd magja, eze'rt azt is tudni ve'lem, hogy ideolo'giai
indi'ttata'su'. Eze'rt sem la'ttam e'rtelme't, hogy vitatkozzunk ro'la.

Most sem vitatkozni sza'nde'kozom, hanem ismeretet terjeszteni. Vitatkozni
csak akkor ce'lszeru", ha ismerju~k a vita ta'rgya't.

Annak, amit eddig i'rta'l, sok re'szlete igaz egyes elme'letto~rte'neti
jelento"se'gu", de ma'r kicsit koros (80-100 e'ves) modellekre. A le'nyeg
azonban azokra sem. Viszont, mire mi megszu~lettu~nk, ma'r szinte semmi sem
volt igaz kifoga'saidbo'l. Kezdju~k a legfontosabbal:

>      Az AEE gyenge kozgazdasagi elmelet. Azert gyenge, mert
> a kozgazdasagtannak abbol kene kiindulnia, hogy gazdasagi
> egyensuly gazdasagi dontesek esetleges eredmenye, es nem
> pedig post hoc magyarazni a vegeredmenyt egyensulyi
> helyzetkent.

Ehhez ke'pest minden AEE azzal kezdi, hogy lei'rja, milyen viselkede'st
te'telez fel a gazdasa'g szereplo"iro"l, mik a do~nte'si szaba'lyaik (e's
mie'rt); milyen a ko~rnyezetet, gazdasa'gi e's egye'b. Azta'n levezetik, hogy
ilyen felte'teli rendszer mellett ilyen viselkede'ssel hogy mu"ko~dik a
gazdasa'g. Nem biztos, hogy van olyan AEE, ami mindenben megfelel a
gazda'lkodo'k viselkede'se'ro"l forma'lt ve'lekede'sednek. Ez lehet az AEE baja,
e's lehet a Tied is. Ke't ke'rde's meru~lhet fel: eldo~nteni, hogy az a'ltalad
felte'telezett viselkede's jobban tu~kro~zi-e a valo'sa'got, mint az egyes
AEE-kben feltett viselkede's, ill., hogy az a'ltalad megfogalmazott
viselkede'ssel hogyan mu"ko~dik a gazdasa'g. De minden AEE mindig abbo'l indul
ki, milyen do~nte'sek szu~letnek a gazdasa'gban.

Nem ismerek olyan AEE-t, amelyben ne mehetne'nek to~nkre gazda'lkodo'k. Minden
AEE, amit ismerek, azt hozza ki, hogy csak a hate'kony termelo"k maradnak a
piacon (a hate'konysa'g e'rtelmeze'se persze ma'r a felteve'sekto"l fu~gg), a
kamatla'b alatti jo~vedelmezo"se'gu" ce'gek to~nkremennek. Persze. Azzal ma'r
te'nyleg nem to~ro"dnek, hogy uta'na fo"belo~vik-e magukat. Az AEE-k felteszik,
hogy az a'r egyse'ges, vagyis az egyes termelo"k sza'ma'ra adott. De etto"l me'g
nem la'tom, mie'rt lenne ez egyenlo"tlen csere, hogy a rosszul gazda'lkodo'
(vagy csak szerencse'tlen: ke't egyforma'n szege'ny texasi farmer ko~zu~l 100
e've az egyik lefu'rt, olajat tala'lt, e's de'dunoka'i ma a 200 leggazdagabb
amerikai ko~zt vannak, mi'g a szomsze'dja lefu'rva csak homokot tala'lt e's
to~nkrement, de'dunoka'i robotolnak az elo"zo" csala'd olajku'tjaina'l) a
befektete'se'ne'l kevesebb jo~vedelmet kap? (Felte've persze, hogy vannak
hate'konyan gazda'lkodo'k.)

Magyarorsza'gon van jo' ha'rom e's fe'l millio'nyi ha'ztarta's, amelynek
gyakorlatilag mindegyike ke'nytelen gazdasa'gi teve'kenyse'get is folytatni,
mert lakni, enni, ruha'zkodni, stb. akarnak; ahhoz, hogy a szu~kse'ges javakat,
szolga'ltata'sokat megvegye'k, jo~vedelemre van szu~kse'gu~k, s i'gy tova'bb.
Terme'szetesen minden ha'ztarta's folytat ma's teve'kenyse'get is. Ezek egy
re'sze'nek lehetnek gazdasa'gi vonatkoza'sai is (pl. valo'szi'nu"leg to~bb
vira'got, ko~lnit, gye'ma'ntgyu"ru"t, mit tudom e'n mit veszel, amikor udvarolsz
egy la'nynak, mint amikor nem). Terme'szetesen egyetlen ha'ztarta's sem csak
gazdasa'gi szempontok alapja'n hozza meg do~nte'seit, a'mba'r bizonyos esetekben
azok is fontosak lehetnek. Viszont gazdasa'gi do~nte'seik 99%-a rutinszeru":
nem fognak minden alkalommal hosszan vitatkozni arro'l, melyik kenye'rbo"l,
felva'gottbo'l, tejbo"l, stb. mennyit vegyenek. A ha'ztarta'sok e rutinszeru"
do~nte'sei valo'szi'nu"leg tu'lnyomo' re'szt jo'l lei'rhato'k ne'ha'ny
viszonylag egyszeru" viselkede'smo'ddal, vagyis gazdasa'gi szempontbo'l a
ha'ztarta'sok nagy to~bbse'ge valo'szi'nu"leg jo'l besorolhato' egy viszonylag
kis sza'mu', megleheto"sen homoge'n csoportba. (Ez a Te szakma'd, ha azt mondod,
nem, akkor lehetnek gondok, de akkor Te is bajban vagy.)

A ha'ztarta'sok ko~zt vannak mindenfe'le tranzakcio'k, amiknek egy re'sze
gazdasa'gi, vagy legala'bb van gazdasa'gi vonzata. A csala'dok persze nem csak
ha'ztarta'sokkal a'llnak kapcsolatban, van egy ku~lso" ko~rnyezet, de ezzel
egyelo"re nem foglalkozom. Ezen tranzakcio'k o~sszese'ge'ben kialakulnak
bizonyos, az ege'sz gazdasa'got jellemzo" folyamatok, pl. a ha'ztarta'sok
egyu~ttes fogyaszta'sa az egyes terme'kekbo"l, teve'kenyse'gekbo"l,
beruha'za'saik, megtakari'ta'suk, az adott felte'telek mellett e'rve'nyes a'rak.
Mindezek az ege'sz gazdasa'got jellemzo" mennyise'gek maguk is jelento"s
hata'st gyakorolnak a ha'ztarta'sok do~nte'seire: miko~zben a hazta'rta'sok
teve'kenyse'ge'nek eredo"i, egyben minden egyes ha'ztarta's sza'ma'ra ku~lso"
adottsa'gok, amik befolya'solja'k a ha'ztarta'sok leheto"se'geit, do~nte'seit.

Tegyu~k fel, hogy a ha'ztarta'sok, egy elhanyagolhato' kisebbse'get kive've,
jobban akarnak e'lni, ba'rmit jelent is az sza'mukra. Ez jelenthet to~bb
fogyaszta'st, vagy to~bb szabadido"t; be'ke's, ha'bori'tatlan e'letet, vagy
e'ppen izgalmasat, e'rdekeset mindig u'jabb kihi'va'sokkal. Thf aka'rmit is
jelent a jobb e'let, ennek egyik fontos komponense gazdasa'gi. Itt is viszonylag
kis sza'mu', megleheto"sen homoge'n ti'pusba, azok valamilyen kevere'ke'be
besorolhato' lesz a ha'ztarta'sok tu'lnyomo' to~bbse'ge, ha'la a kultura'lis
o~ro~kse'g e's a ta'rsadalmi norma'k viselkede'sforma'lo' ereje'nek. Amikor
do~nteni kell valamiben, akkor a do~nte'st, annak gazdasa'gi re'sze't persze
nem csak gazdasa'gi szempontok alapja'n hozza'k meg, de erre nincs is szu~kse'g.
Arra van szu~kse'g, hogy ha ke't olyan alternati'va ko~zt kell do~nteni, amibo"l
az egyik semmilyen szempontbo'l nem tu"nik rosszabbnak, e's ne'ha'ny
szempontbo'l jobbnak tu"nik, akkor a ha'ztarta'sok tu'lnyomo' to~bbse'ge az
a'ltaluk, saja't szempontjaik alapja'n jobbnak i'te'lt va'ltozatot va'lassza.
Ido"nke'nt persze biztos te'vednek, de tfh ele'g ritka'n.

Ve'gu~l szu~kse'g van me'g arra, hogy egy-egy terme'k, szolga'ltata's fogyasz-
ta'sa egye'bke'nt va'ltozatlan felte'telek mellett cso~kkeno" me'rte'kben
no~velje a jo'le'ted: pl. a sivatagban az elso" poha'r vi'z az e'leted menti
meg, a tizediket meg ma'r csak ero"s ke'nyszer hata'sa'ra vagy hajlando'
meginni, e's esetleg ma'r rosszul vagy to"le.

Ha a fentiek igazak, a kive'telek halmaza ele'gse'gesen kicsi, e's a
ha'ztarta'sok ku~lso" ko~rnyezete bizonyos, to~bbnyire plauzibilisnek tu"no"
felte'teleknek eleget tesz, akkor ezen ha'ztarta'sok gazdasa'gi teve'kenyse'ge't
lei'ro' rendszernek van fixpontja, e's csak egyetlen van, ami minden lehetse'ges
a'llapotban globa'lis attraktor. Ez a fixpont az egyensu'ly. Ha egy felte'tel
megva'ltozik, pl. a szereplo"k viselkede'se, vagy a ku~lso" adottsa'gok, akkor
a fixpont helye persze elmozdul - e's mivel a gazdasa'g egy va'ltozo'
felte'telek ko~zt, va'ltozo' szereplo"k a'ltal folytatott dinamikus ja'te'k,
ez nyilva'n folyamatosan beko~vetkezik. De mindaddig, ami'g a rendszer
a'ltala'nos jellemzo"i a kereteken belu~l maradnak, mindig lesz egyetlen,
a gazdasa'g a'llapota't le'nyegesen befolya'solo' egyensu'lyi a'llapot.

A ha'ztarta'sok teve'kenyse'ge't gazdasa'gilag meghata'rozo' egyik legfontosabb
ku~lso" te'nyezo" persze a va'llalati szfe'ra. A va'llalatok egy re'sze csala'di
va'llalat, ezeket nyugodtan be lehet sorolni a ha'ztarta'si szfe'ra'ba. Egy
ma'sik re'sze nem. A va'laszto'vonal: ezen va'llalkoza'sok egy ha'ztarta's
szoka'sos megtakari'ta'sa't le'nyegesen meghalado' to"ke'vel mu"ko~dnek. Ezt a
to"ke't a'ltala'ban ko~lcso~n kapja'k a to~bbi ha'ztarta'sto'l (to~bbnyire
bankok, vagyis erre szakosodott va'llalkoza'sok ko~zveti'te'se'vel, de ez most
e'rdektelen). Sok oka lehet annak, hogy a ha'ztarta'sok mie'rt takari'tanak meg
pe'nzt: valami nagyobb te'telre, pl. ha'zra, gyerekek iskola'ztata'sa'ra
gyu"jtik, biztonsa'gi ce'lbo'l, vagy o~regse'gre tartale'kolnak, stb. Azonban
oda csak akkor adja'k, ha az nekik valamie'rt mege'ri, ha atto'l azt reme'lik,
hogy atto'l majd valamikor jobban e'lnek, mintha nem adja'k ko~lcso~n.
Egy bara'tnak adok pe'nzt ingyen is; egy ismeretlennek csak akkor, ha anyagi
hasznot reme'lek belo"le. Eze'rt csak akkor fogom odaadni a pe'nzem, ha rea'lis
ese'lye't la'tom annak, hogy a va'llalkozo' nemcsak vissza tudja majd adni a
pe'nzt, amikor arra nekem szu~kse'gem van, hanem ezen felu~l is fizet a pe'nzem
haszna'lata'e'rt. Teha't a ko~lcso~nto"ke'vel mu"ko~do" va'llalkozo'nak nincs
ma's leheto"se'ge, mint, legala'bb mellesleg, profitot is maximaliza'lni.
Lehetnek ma's szempontjai, krite'riumai is, amik ezzel re'szben u~tko~zhetnek
is, de ha ez nem ele'g ero"s, nem lehet belo"le va'llalkozo', mert nem lesz
mibo"l va'llalkoznia.

Tfh nincs inte'zme'nyi (pl. jogi) korla'tja annak, hogy egy kello"
ke'pzettse'ggel e's to"ke'vel rendelkezo" va'llalkozo', aki bizonyos minima'lis
ko~vetelme'nyeknek eleget tesz, va'llalkoza'sba kezdjen egy a'ltala szabadon
va'lasztott teve'kenyse'ggel. Tfh valamilyen okbo'l viszonylag sokan e'rzik
u'gy valamie'rt, hogy sza'mukra elo"nyo~s lehet va'llalkozni, e's a va'llalkozni
akaro'k ke'pesse'gei e's e'rdeklo"de'se viszonylag egyenletesen oszlik meg.
Vannak me'g tova'bbi technikai felteve'sek, pl. hogy a va'llalatok
hata'rnyerese'ge a termele's va'ltozatlan felte'telek melletti no~vele'se'vel
(egy bizonyos szint uta'n) cso~kkeno", mert elo"szo~r a legnyerese'gesebb
u~zleteket ko~tik meg. Ezek mellett a felte'telek mellett va'llalkozo'i
szfe'ra't tartalmazo' gazdasa'gnak is lesz egyetlen globa'lis fixpontja.

Mindo~ssze ennyit mond az AEE. Teha't nem mondja, hogy a rendszer valaha is
egyensu'lyba keru~l, azt meg pla'ne nem, hogy a rendszer o~sszeesik erre a
szingula'ris pontra. (Te ezt a'lli'tottad az AEE-ro"l.) A dolog jelento"se'ge
ketto"s: ha a felteve'sek fenna'llnak, akkor az egyensu'lyi pont jelento"s
hata'st gyakorol a gazdasa'gra, minden szereplo" viselkede'se't befolya'solja,
fu~ggetlenu~l atto'l, hogy a rendszer egyensu'lyban van-e. Ma'sre'szt pontos
lei'ra'sa't adja a fixpont le'teze'si felte'teleinek; tudjuk, hogy ha ezek egy
gazdasa'gban nem teljesu~lnek, akkor nincs egy globa'lis egyensu'lyi a'llapot.
Ez a pont pedig atto'l fix, hogy ebbo"l a pontbo'l senkinek sem e'rdeke
elmozdulnia, va'ltoztatnia, ha a gazdasa'g ott van, mert valamilyen szempontbo'l
mindenki rosszul ja'r azzal, ha onnan kimozdul a gazdasa'g, ott mu"ko~dik a
ta'rsadalom a leghate'konyabban a gazdasa'g szereplo"inek megi'te'le'se szerint.

Mivel az egyensu'ly a rendszer fontos tulajdonsa'ga, e's mert ezzel a
legegyszeru"bb dolgozni (egyre'szt mert ez egy stabil a'llapot, ma'sre'szt
mert nem kell vacakolni a sza'modra e'rdektelen egye'b alkalmazkoda'si
folyamatokkal), sok ko~zgazda'sz elo"szo~r az egyensu'lyi a'llapotra pro'ba'lja
ki felteve'seit. I'gy az AEE persze az elme'leti ko~zgazda'szok munkaeszko~ze.
Az empirikus munka'k azonban csak me'rse'kelten tudja'k ezeket felhaszna'lni.

Vannak egyensu'lytalansa'gi (disequilibrium) modellek, amelyek e'pp azt
pro'ba'lja'k empirikusan felta'rni, milyen alkalmazkoda'si mechanizmusokon
keresztu~l hat az egyensu'ly egy olyan gazdasa'gban, vagy a gazdasa'g egy
olyan szektora'ban (pl. a munkaero"piac), amely sosincs egyensu'lyban. Ezek a
modellek etto"l me'g gyakran felteszik az AEE e'rve'nye't.

Ha analo'gia't keresek: az AEE olyan, mint a kinetika. A palackban levo" ga'z
ege'sze'ro"l mond valamit: mi to~rte'nik, ha o~sszenyomom, melegi'tem, u'j
ga'zzal elegyi'tem, stb., de nem mond semmit arro'l, hogy az egyes ga'zmolekula
mikor e's hol megy a falnak, mikor u~tko~zik ma'sikkal, noha ez persze fu~gg a
palack ege'sze'nek a'llapota'to'l. Ez ma's eszko~zo~kkel nyilva'n vizsga'lhato',
pl. ra'dio'akti'v izoto'pokkal, vagy mit tudom e'n, hogyan.

A gazdasa'g mu"ko~de'se biztos, hogy nehezebben, e's pontatlanabbul i'rhato' le,
mint egy palack ga'ze', mert a ga'zatomok viselkede'si szaba'lyai sokkal
egyszeru"bbek, e's eze'rt jobban lei'rhato'k, e's determinisztikusabbak, mint
a ha'ztarta'soke'; mert egy palackban o~sszehasonli'thatatlanul to~bb molekula
van, mint aha'ny ha'ztarta's valaha is le'tezett a fo~ldo~n, teha't a
statisztikai o~sszefu~gge'sek sokkal ero"sebben hatnak, e's mert a palack egy
statikus rendszer: nem szu~letnek csak u'gy magukto'l u'j molekula'k, nem
va'ltozik meg a viselkede'su~k, nem va'ltozik meg maga'to'l a palack, stb.
(Kive've persze, ha a molekula'k ra'dio'akti'vak, vagy a palack felrobban,
vagy mit-tudom-e'n, de ez ma'r nem a kinetika'ba tartozik), mi'g a
ha'ztarta'sokkal mindez e's me'g sokminden ma's megto~rte'nik.

Hogy az AEE leegyszeru"si'ti a valo'sa'got? Persze. Melyik elme'let nem? A
ke'rde's, hogy a felteve'sek releva'nsak-e, hasznos-e ez a modell. Nyilva'n,
mint minden elme'leti modell, ez is csak korla'tozottan haszna'lhato'.
Nyilva'n, mint minden egyszeru~si'to" felteve'sne'l, az AEE felte'teleine'l is
lehet bajokat tala'lni. Ha egy terme'k fogyaszta'sa'val no" a hata're'lvezet
(ka've'to'l herionig minden ka'bi'to'szerne'l van ilyen tartoma'ny), akkor a
fixpont a lehetse'ges a'llapotok tere'n ki'vu~lre keru~lhet, vagy nincs is. Ha
a lehetse'ges a'llapotok tere nem konvex, vagyis ke't lehetse'ges a'llapot
valamilyen su'lyozott a'tlaga nem lehetse'ges (pl. egy csala'd vehet 0 ha'zat
vagy 1 ha'zat, de nem vehet 0,1 ha'zat), akkor lehet, hogy nincs fixpont. Ha
nem homoge'n to~megterme'kekro"l van szo' (pl. mu"alkota's), akkor lehet, hogy
nincs egyensu'ly, lehet, ve'gtelen van, e's ko~zu~lu~k aka'rha'ny lehet stabil
vagy instabil. Nem ve'letlen, hogy a ka'bi'to'szerek, ingatlanok e's egyedi
(mu")cikkek fogyaszto'i piaca szokott legkeve'sbe' egyensu'lyban lenni.

Hasonlo'k igazak a va'llalkozo'i szfe'ra'ra is. Tipikus pe'lda a leginstabilabb
piac, a beruha'za's, ahol a te'r to~bbnyire nem konvex. Lehet baj a cso~kkeno"
hata'rnyerese'ggel: bizonyos piacokon a me'rettel egyu~tt no" a nyerese'gesse'g
- tipikusan, ahol ha'lo'zatokat kell mu"ko~dtetni: pl. telefon, vonat,
le'gita'rsasa'g. Itt kialakulhatnak terme'szetes monopo'liumok (to~bbnyire
inka'bb oligopo'liumok, vagyis 2-5 "tu'lsu'lyos" ce'g), amik, ha ma'ske'nt
viselkednek, mint a nem monopoliza'lt piacok szereplo"i (ez empirikus ke'rde's,
bizonyos esetben igen, bizonyos esetben nem - fo"leg akkor igen, ha gazdasa'gi
eru~jeket sikeru~l politikai hatalomma' konverta'lni), akkor megint lehet, hogy
nincs egyensu'ly, lehet, hogy ve'gtelen sok egyensu'ly van, a felte'teli
rendszerto"l e's a viselkede'sto"l fu~ggo"en. De e'pp az AEE mutatja meg, hogy
mikor mie'rt e's hogyan nem lehet egyensu'ly, ha a felte'telek nem teljesu~lnek.

A 8 felte'teled to~bbse'ge me'g az e'n modellecske'm szempontja'bo'l is
e'rdektelen, a'mba'r e'n a piaci egyensu'llyal ott egya'ltala'n nem
foglalkoztam, e's nem sok ko~ze volt az AEE-hez. Az AEE szempontja'bo'l ezek
me'g inka'bb e'rdektelenek. A 6. valahol benne van, a'mba'r az AEE semmit nem
mond az u~zleti mo'dszerekro"l azon tu'l, hogy bizonyos szaba'lyszeru"se'gek
vannak benne: a maffia belefe'r az AEE-be, fo"leg, ha nem csak egy banda van,
hanem to~bb. A 7. abban az e'rtelemben fontos, hogy egy terme'szetes monopolista
viselkedhet a to~nkremene's kocka'zata ne'lku~l u'gy, hogy megakada'lyozza az
egyensu'ly le'te't, a'mba'r ez a'ltala'ban nem szu~kse'gszeru". (A monopolium
vagy oligopolium le'te mindenke'pp megva'ltoztatja a gazdasa'g mu"ko~de'se't,
de ez jelentheti azt is, hogy ma'shol van a fixpont.) A 8. ilyen ero"sen nem
kell, de valo'ban nagysza'mu' tranzakcio' kell legyen a gazdasa'gban - azonban
azt gondolom, ez le'nyege'ben teljesu~lni szokott.

Persze, lehet sokkal ero"sebb felteve'sekkel e'lni: nincs ve'letlen; mindenki
a gazdasa'gi racionalita's alapja'n viselkedik minden do~nte'se'ben, vagyis
hasznossa'got ill. profitot maximaliza'l; azonnali e's teljes alkalmazkoda's,
stb. Ha ezeket felteszed, akkor megkapod a to~ke'letes piaci egyensu'lynak
nevezett specia'lis esetet, amiben a rendszer minden pillanatban egyensu'lyban
kell legyen, vagyis optima'lisan kell mu"ko~djo~n a gazdasa'g. Mivel ez nem
igaz, tudjuk, hogy ezek a felteve'sek sem igazak. Etto"l me'g vannak, akik
elja'tszogatnak vele, e's ne'ha'ny tanko~nyv foglalkozik ezzel is. Bizonyos
ce'lokra ez a modell is hasznos lehet. Ez azonban nem az AEE, csak annak egy
nagyon specia'lis alakja. Ezt bi'ra'lni AEE ci'men csu'sztata's.

Persze, van ko~zgazda'sz, aki azt hiszi, a piacok to~ke'letesek. Van nekem is
olyan kolle'ga'm, aki me'g azt is az AEE-bo"l pro'ba'lja levezetni, hogy a
gyereke't melyik iskola'ba adja. Erro"l azonban nem az AEE tehet.

Feri proble'ma'ja'ra aze'rt nem alkalmazhato' az AEE egy az egyben, mert 1. a
nemzetko~zi csere'ben nem az orsza'gok a termelo"k, hanem az orsza'gban le'vo"
ce'gek, amelyek ko~zu~l egyesek lehetnek versenyke'pesek, ma'sok nem; 2. a
csere'ben van egy szabad va'ltozo', az a'rfolyam, ami a szoka'sos AEE-kbo"l
hia'nyzik, e's a valuta'k piaca nyilva'n nem ugyanu'gy viselkedik, mint a
szoka'sos a'ruke'. A szabadkereskedelemben a hosszu' ta'vu' egyensu'ly, ha van,
nyilva'n az a'rfolyammechanizmuson keresztu~l hat, felte've, hogy azt a korma'ny
hagyja. Magyarorsza'gon pl. megpro'ba'lja nem hagyni.

De ha elfogadod, hogy a nemzetko~zi csere a'ltala'ban ko~lcso~no~sen elo"nyo~s,
akkor nem kell minden esetet ku~lo~n vizsga'lni, csak azokat, ahol valami
szisztematikus ok miatt nem elo"nyo~s valamelyik fe'lnek. Ilyenre me'g csak
Rubin Gyo~rgy mondott pe'lda't a szocialista ku~lkereskedelembo"l, e's annak
oka ele'g nyilva'nvalo'an az volt, hogy a do~nte'seket nem gazdasa'gi, hanem
adminisztrati'v szempontok alapja'n hozta'k.

Ve'gu~l: Ahhoz meg, hogy valamiro"l elmondhassam, igazsa'gos-e, elo"szo~r tudnom
kell, mit nevezel igazsa'gosnak... Pl. ha igazsa'gosnak tartod, hogy mindenki
teljesi'tme'nye'nek ta'rsadalmi hasznossa'ga ara'nya'ban re'szesedjen a
ta'rsadalom a'ltal termelt jo~vedelembo"l, akkor az AEE a fix pontban, ha az 
le'tezik, igazsa'gos eloszta'st eredme'nyez. Ha ma's az igazsa'g-krite'riumod, 
akkor meg ki tudja.

                                  Ko"ro~si Ga'bor