1. |
Re:+ - A gyanu ol! (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Az elveszett gravitacio (mind) |
84 sor |
(cikkei) |
3. |
re:Fogom az ellenfelem, de nagyon! (mind) |
31 sor |
(cikkei) |
4. |
re:Toltes (mind) |
40 sor |
(cikkei) |
5. |
Eter (mind) |
27 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re:+ - A gyanu ol! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Feladó: privatemil_uh.liameerf
>Eloszor is definiáld mi az éter! (marmint Istvan)
Bizonyara itt O a csillagkozi terre gondolt, ami:
Anyag :-) (rezgo, mozgo, halado, stb. fogalmunk sincs, viszont ha
allna, az ido ertelmetlen lenne).
>Zoli
>ui: másfél hónapja szeretnék bejelenteni valami rendkívülit, de amíg
>egyesek dühítenek, nincs hozzá kedvem.
Zolikam, kivancsiva teszel, (es azt hiszem masokat is) mi lehet oly
rendkivuli??
>A gondom ez: kiknek írjam?
>Az engem gyanusítgatóknak? Á, nekik inkább nem!
Irjad csak a hix/tudomanyra, biztos hogy tobben olvassak mint
ahanyan irnak.
Azt nem irtad mivel gyanusitanak... Az sem artana ha megnevezned a
gyanusitokat hamar emlitetted.
Udv. Csaba.
|
+ - | Re: Az elveszett gravitacio (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
István:
>Zoli, most definiald mi a gyanusitas!
Közösségböl kitaszíttatás kísérlete. Világtól elmaradott éterhívonek
gondoltál és ezt ki is mondtad, mégha kérdésnek is álcáztad!
Épp oly sérto, mint általános iskolába visszaküldeni
HIX Tudomanyon felnott, sokat látott embert.
>... vagyak, otletek, almok, hazugsagok, stb. mind megfigyelesekre,
>tapasztalatokra epitkeznek.
Nem adnak magyarázatot ill. nem prognosztizálnak semmit. Emiatt
nem nevezem elméleteknek ezeket, holott kétségtelenül 'építmények'.
Maxwellrol:
>miert nem Ot tartjak a radiohullamok felfedezojenek, hm?
A felismero J.C.Maxwell angol fizikus volt (1831-1879). Kidolgozta a
Faraday által elképzelt elektromágneses erotér letét. (amit ma
célszerubb mezonek nevezni) Ezt leíró egyenleteit 1862-ben közölte.
A hullámok felfedezoje H.R.Hertz német fizikus volt. Élt 37 évet.( 1857-
1894)
a fotonról:
>>Elektromágneses mezo valtozgat...
>Tehat anyag. Ennek ellenere nincs merete, eleje, vege, nincs teste?
Teste nincs. Eleje és vége van, emiatt adag (kvantum). Durván
méternyinek feltételezett hullámvonulat.
>>Kiugrasztás: Elektron akkor ugrik ki a fémbol, ha a többi töltött
>>részecske kitaszítja.
>Jo, jo, de ebben az esetben ezt latnok? Hogyan?
Ha izzítod az anyagot, az elektron-visszahuppanás eredménye a fény.
>>A nyomás lehetséges magyarázata: Az elektron(ok) a fotonra
>>örvényárammal reagál(nak), s ennek mágneses mezeje ill. a fotoné
>>taszítják egymást. Ebbol adódik a nyomás.
>OK. Mi a helyzet a szigetelokkel?
Nyomás szintén van. A szigetelore adott _egyenfeszültség_ nem tart
fenn _egyenáramot_. Váltakozó feszültség viszont váltakozó áramot
eredményez. A szigetelok emellett a rádióhullámok terjedését is
befolyásolják: az EM hullámterjedési sebbesség c-nél kisebb bennük.
>ha a feny, amit tapasztalunk, a kiugratas kovetkezmenye,
>akkor, az anyagok tomegenek csokkennie kell, ha allandoan meg
>vannak vilagitva, hiszen folyamatosan reszecskek ugranak ki belole.
Az elektron kiugrik, majd visszahuppan (legalábbis az elektron
egy 'tartománya' mozog/ugrik/teleportálódik). Visszahuppanásakor
vagy fényt látunk hamar, vagy valamilyen mellékhatást/nyomot
észlelünk utólag.
lézer, fénycso, atomeromu téma:
>a kerdest azert tettem fel, hogy gondolj bele egy kicsit
>a mukodes mechanizmusaba
Mindegyikbol több féle elvu van! A belegondoláshoz kérem a kérdéses
eszközök muszaki leírását. :)
Csaba:
>A toltes lehet anyagi? vagy O csak az anyagnak egy tulajdonsaga?
Igen, ez anyagi tulajdonság. (Egyúttal a tér geometriáját is
befolyásoló)
másról:
>Pl. legyen egy korong vagy gomb. Allhat a terben, azt mondjuk nincs
>energiaja.
Ne mondjuk, hisz telis tele lehet (van is) különféle módokon
felszabadítható belso energiával!
>ha fenykozeli sebesseggel halad?, aztan tegyuk fel sajat tengelye
>korul is fenykozeli sebesseggel forog. Noveli a korforgas az
>energiajat?
Nagyon!
Endre:
>ha két fényforrással világítunk egyazon helyre, akkor miért csak
>gyök2-szörös lesz az eredő fényerősség.
>Valaki tisztába tudná ezt számomra tenni?
Vsz. senki. Én is csak annyit mondhatok, hogy tudtommal a visszavert
teljesítmény _kétszeres_ lesz fehér felület vagy tükör esetén.
Zoli
|
+ - | re:Fogom az ellenfelem, de nagyon! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado :
>Temakor: Fogom az ellenfelem, de nagyon! ( 9 sor )
>Idopont: Fri Sep 22 21:43:12 CEST 2006 TUDOMANY #3309
>>>amikor AC elektromágnes közelébe fémgolyót rakunk, s az
>>>elgurul, ...
>>Speciel itt a vasgolyo nem elgurul, hanem odagurul. Es teljesen
>>mas okok miatt. (merthat pl. a rezgolyo meg sem mozdul)
>Milyen okok miatt?
A vas ferromagneses, A rez paramagneses. Egyebkent kiprobaltam,
elgurul a rezgolyo, de ennek feltetele, hogy az AC frekvenciaja eleg
nagy legyen, a beesesi tavolsaganak sokkal kisebbnek kell lenni
a golyo atmerojenel, ily modon elegendo orvenyaram kelletkezik
a golyo anygaban. Ezek EM mezeje kolcsonhatasba lep az
elektromagnes mezejevel.
A vasgolyot a magneses mezo vonzza oda, megpedig entropikus okok
miatt, a golyo jobban "vezeti" a magnesesseget, mint a levego, vagy
a ter. U. a. hatas lep fel, mint az allomagnes eseteben.
Es minden esetben az AC elektromagnesnek _mezeje_ van,
ami nem EM hullam.
Off:
Ellenfeled????
--
Török István
|
+ - | re:Toltes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado :
>Temakor: Toltes ( 40 sor )
>Idopont: Wed Sep 20 06:43:29 CEST 2006 TUDOMANY #3307
[...]
>>> mi hullamzik?
>>Elektromágneses mezo valtozgat. Pozitív ill. negatív
>>töltésu 'rétegek' vonulnak egymást követve.
>>Vákuumban 'eltemetett', onnan elobukkant anyag ez.
>Erdekes megkozelites, maramennyiben a toltesre vonatkozik
>az 'anyag' kifejezes.
>Ha a vakum ures lenne, onnan nem tudna anyag elobukkanni.
Van szeles korben elfogadott Univerzum elmelet, amely feltetelezi
egy negyedik hosszusagdimenzio letet. (Nem a hurelmeletrol van szo,
amely sokkal tobbre epul).
Szoval, ez a negyedik dimenzio egyfelol szamunkra nehezen felfoghato,
masfelol a kalkulusok szerint az altalunk ismert harom kiterjedeshez
kepest annak a "merete" nagyon kicsi. Azaz, nincsen aranyban
a 3D terrel, ugy kell elkepzelni, hogy ha az Univerzum 3 iranybeli
kiterjedese kb. 15 milliard fenyev, akkor a negyedik dimenzio
iranyaban csak nehany Angstrom. Az, amit mi a 3D vilagunkban
tokeletesen ures vakuumnak erzekelunk, tartalmazhat meg abba
a pici iranyban valamit...
Ebbe a kicsi kiterjedesbe kb. "annyi fer bele", amennyi a magfizikai
kiserletek bizonytalansagabol szarmazo szoras. (Ez az en
megallapitasom, lehet, hogy hibas, minden adatot nem tudtam
ellenorizni:)) )
Ja, es ezen negyedik dimenzionak a mereteivel egyezo fereglyukakat
is lehetsegesnek tartanak. (Nem olyant, mint a Csillagkapu fereglyuka,
ezeken a "valodi" fereglyukakon nem sok minden fer at, es nem
Vilagegyetemen beluli pontokat kotnek ossze) -Ez is csak elmelet.
--
Török István
|
+ - | Eter (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Feladó: "to...istvan"_uh.liameerf
>>Eloszor is definiáld mi az éter!
>a. egy kemiai vegyulet.
>b. XIX szazadi fizikusok altal feltetelezett mindent kitolto
>szubsztratum, melynek rezgesevel magyaraztak a fenynek
>nevezett jelenseget.
Kedves Istvan
Ha az eter alatt a csillagkozi teret ertjuk, avagy ahogy irod O lenne
a
'mindent kitolto szubsztratum', szerintem a 'kemiai vegyulet' hasznalata
ertelmetlen. A kemiai vegyuletek mar kulonbozo atomok egymaskozotti
kolcsonhatasokrol, kapcsolatairol szol.
Ma mar a 'b' pont sem ervenyes, egeszen mas feltetelezesek vannak, de
vitak is jocskan mert meg most sincs tisztazva a ter (eter) mukodesi
elve, es meg egy jo darabig nem is lesz.
Kell legyen (szerintem) kolcsonhatas a ter (eter) es tomeg (anyag) kozott
(peldaul a gravitacio). Amit gravitacionak nevezunk, de valojaban a ter
es anyag kozotti kolcsonhatas es erdekes modon beleszol a fenysebesseg
mereseibe. Term. errol lenne mit irosgatni, egyeb magyarazatot nem tudok
a feny alando sebessegere, fuggetlen a megfigyelo haladasi sebessegetol.
Udv. Csaba.
--
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender.
Clean message.
www.oradea.ro
|
|