Kedves Mindenki!

Elolvastam e reakciokat es (tovabbra is) ugy gondolom, hogy

>a) nincs olyan szo, hogy media'k,
>b) a media fonevhez tobbesszamban ragozott ige illik.

Mindezzel tokeletesen osszegyeztethetoen pedig (ez uj):

c) ha valaki magyar szovegben "mediumok"-at hasznal (tobbesszamban allo
   igevel!) az rendben van.

        Eiben Guszti

Kedves Bela!

Mar ne haragudj, de ha valaki ugy ir tobbes szamban, hogy alairo ivet mellekel,
akkor nyelvanvaoan a tobbes szam azokra vonatkozik, akik alairtak. Teljesen
termeszetes a tobbes szam hasznalata, mert orultseg lenne, ha mindenki akinek
ugyanaz a velemenye mint Akosnak kulon irna.

Szerintem akkor buzlik a dolog, ha valaki onmaga irja ala az irasat, de tobbes
szamot hasznal, es ezzel a olvasora bizza, hogy kit ert bele a homalyos
megfogalmazassal elkendozott 'mi'-be.

Udv,

Csanyi Gabor

Ugy hiszem ez az alkalmas pillanat, hogy elbucsuzzak Toletek nyarra:
a hetvegen (szombaton) elindulok hazafele, es szeptemberig csak nagyon
kis valoszinuseggel jutok e-mail kozelbe. Koszonom, hogy turelemmel valaszol-
tatok a buta kerdeseimre is, es osszel ujra szamitsatok ram.

     				Udvozlettel: Hetyei Gabor

Kedves Akos,

  Remelem -tegnap ejjel- idoben csatlakoztam a nyilt levelhez.
Modositani, ujabb szempontokat felvetni azonban mar nem volt idonk, es
ezt nagyon szerencsetlennek tartom. A korai hatarido miatt egyesek
bizonyara nem adhatta'k nevuket a tiltakozashoz, illetve masok azert
nem csatlakoztak, mert nem ertettek egyet a level szovegezesevel es
megkozelitesevel.

  A magam reszerol nem hiszem, hogy egy sietve fogalmazott, keves
(bocsass meg, a korai hatarido miatt feltetelezem) nevvel ellatott
peticiot kivantunk volna benyujtani Goncz Arpad *mellett*. Azt hiszem,
sokkal inkabb szerettuk volna elhatarolni magunkat Csorna ur levelenek
azon implikacioitol, miszerint (1) a FORUM a *szorvanyban elo
magyarsagot kepviseli*, (2) Csorna ur levele e szorvany velemenyet
fejezi ki. Ehelyett erosen partos megfogalmazasban Csorna ur levelet
ellenpontoztuk. (Amivel en szemely szerint maximalisan egyet is
ertek.) Azonban el kell ismernunk, hogy amint --feltehetoen-- Csorna
Istvantol sem kert senki az elnokot tamado levelet, uagynugy tolunk
sem kert senki vedobeszedet. Pusztan az alabbiakban talan mindannyian
egyet erthettunk volna:

 (1) A FORUM mellett szamos mas kozeleti-politikai elektronikus ujsag
mukodik.
 (2) Csorna ur, mint barmely mas olvaso, szabadon es csak a sajat magat
kepviselve publikal.
 (3) Ha Csorna urral a FORUM valamennyi olvasoja egyet ertene, az a
majusi elofizetoi jegyzek alapjan maximalisan 292 fo"t jelentene.
 (4) A jelen sorok iroi, egyben a FORUM olvasoi, nem ertunk egyet
Csorna Istvannal, egyeni akciojatol elhataroljuk magunkat.

  Vizy Bela szamara kozbe vetnem, hogy levelunk (ha mint alairo szabad
igy kifejeznem magam) nem vindikalta maganak, hogy *tomegeket*
kepviselne. A *mi* nevmas hasznalata sem homalyos, a level vegen
nevek, foglalkozasok, telefonszamok, lakcimek allanak: ez a level
annyi es csakis annyi embert kepvisel, ahanyan alairtuk.

  A magam reszerol: egy maskeppen fogalmazott, ne'mileg mas tartalmu,
talan kevesbe partos allasfoglalasu levelet jobbnak tartottam volna.
Mivel ultimatum szeruen kozolted, hogy a levelet a tegnapi ejjeli HIX
kezhezvetele utan nyolc oran belul mindenkeppen elkuldod, ezert ala
*kellett* irnom.

  Akos, kerlek, hogy a jovoben tobb idot es interakcios lehetoseget
hagyj nekunk, ha a nevunket es tamogatasunkat kered valamihez.

Maradektalan tisztelettel:

-- Fichtinger Gabor  (Austin, TX)

Kedves SZALONtagok, Korosi Gabor es Gyimesi Miklos,

	Nekem eddig az volt az ("osztonos") hitem, hogy equity egy fiktiv
penzegysegen (pl. mortgage, reszvenyek osszneverteke, stb.) azt az osszeget
jelolte, amely fedezve van tenyleges szabad (nem maskep lekotott) penzzel.

	Innen a kerdes, mennyi az equity-m a ha'zamban, stb.

	F. Miki

Kedves Vizy Bela !

>Hat az szep lesz ha Magyar Hirlapnak irt "valaszleveled" az ujsag
>kinyomtatja! Egy olvasoi level, ami azt kivanja bizonyitani, hogy
>Istvan (Csorna) csak a sajat neveben beszelt. Egy olvasoi level, ami
>szandekosan tobbes szamot hasznal .....

     Nem ertelek. Ha egy levelet sokan irjak ala, azt egyes szamban kell
megfogalmazni ? Te hanyan vagy ?

>......es ami melle alairo ivet is
>mellekeltek, de mar a kihirdetes napjan postara is adjak. (Kb 27-en
>nulla ora korul indultak szet a HIX levelek.) Bravo!

     Valoban nem volt sok ido, de 51 alairas osszejott lapzartaig, es meg
azutan is jott meg tobb mint egy tucat. A bravot nem en erdemlem, hanem
azok, akik ilyen villamgyorsan reagaltak.


>Mit is tehetne most aki nem ert egyet a leveleddel? Gyorsan postara
>adhatna egy hasonlot, tobbes szamot hasznalva, aznap feladva....ecet.
>
>No comment.

     Why not comment ?
Hogy mit tehet az, aki nem ert egyet a levelemmel ? Egyszeru. Ir egy
masikat.

>Megelozendo, hogy Joska (Borocz) megint felszolitson, hogy valjak
>szint :-), elmondom, hogy nem tetszik Gonz magatartasa, de nem tartom
>szerencsesnek a levaltasa erdeben mozgalmat inditani. Felhetoen o sem
>lesz mindig koztarsasagi elnok. HAsonlo volt a velemenyem a Demo.
>Chartarol is.

Ezt lehet a levelbe irni. Egyebkent ezt en abszolut tiszteletre es kozlesre
melto allaspontnak tartom.

          Szia, udvozlunk, valamennyien, meg eznap feladva,


               Rona-Tas I. Akos
               Rona-Tas II. Akos
               Rona-Tas III. Akos
               Rona-Tas IV. Akos
               Rona-Tas N. Akos

Kedves Gabor!

Koszonom, hogy targyi tevedeseimet helyerigazitottad. Elnezest a kisse kesoi
valaszert, de szerettem volna megtalalni a forrast, aminek alapjan azokat
a sorokat megfogalmaztam. Nos, megtalaltam, idezek:

Forras: Hirmondo 3.059, 1992 majus 15

>Fordulopontra ert a gazdasag (MN)

>A gazdasagot egyszerre jellemzi az atalakulas es a valsag, s a vajudas
>meg evekig eltarthat - all a Gazdasagkutato Intezet (GKI) tanulmanyaban.

Nehany bekezdes kihagyasa utan:

>Az ev vegere a GDP mintegy ot szazalekos, az ipari termeles nyolcszazalekos
>visszaeses valoszinusitheto (minthogy az ipari termeles szintje mar ma is
                              ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>alacsony, a nehany evvel ezelottinek fele, harmada, igy a drasztikus visz-
 ^^^^^^^^  ++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++  ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^
>szaesesnek mar igen kicsik az eselyei).
 ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^

Hat ez a mondat elt az emlekeimben, amikor azt a vitathato gondolatot begepel-
tem. Igazad van, a GDP nem esett a felere. Szerinted mi az ami potolja a GDP-
ben az ipari termeles drasztikus csokkeneset? Egyaltalan, mi a GDP pontos
definicioja? Milyen alapon gondolod, hogy az esetleg $-ban szamolva meg
emelkedett is? Mi a realitasa a GKI tanulmanyanak? Egyaltalan, ebben a kerdes-
ben kinek hihetunk?

A Hirmondo a kovetkezo bekezdessel zarja a MN idezetet:

>Osszegezve: a gazdasag ketsegtelenul forduloponthoz erkezett. Elsorendu
>feladat a strukturalis atalakulas fenntartasa. Mert hiaba, hogy Kelet-
>Europaban e teren mi tartunk a legelorebb, sok helyutt nalunk sem epultek
>ki a megfelelo strukturak. S amig ezek az intezmenyek nem jonnek letre,
>es nem szilardulnak meg, addig minden elenkites, eroltetett inflacio-
>vagy kamatlenyomas sulyos karokat okoz.

Ezekrol mar irtal Te is. Most, hogy mas forrasbol hatalmas aszalykarokrol,
a mezogazdasagi termeles felere eseserol kaphattunk hirt (pl. Magyar Elet,
de ugy tudom a Radios Hirek is jelzett valami hasonlot), akkor szerinted
mi varhato? Hol lesz a GDP? Mennyi ma a GDP folyo $ aron szamitva? Mennyi
Ausztria GDP-je, ugyanigy szamitva (termeszetesen egy fore vonatkoztatva!)

Tisztelettel:   Cser Ferenc

volt a cime egy Le Carre regenynek? Bonnban jatszodott. Tortenetem szinhelye egy
meg csendesebb, meg kisebb, meg nyugatibb nemet varoska: kb. 30-40.000 lakosu,
akkora hat, mint Salgo'tarja'n. Az atlag nemet varosoknal jomodubb, multjara
buszke, takaros nep lakja. A vendegek neha nem ertik oket, ok valoszinuleg
hasonloan vannak - de buszkek ra, hogy "ovek" a legnagyobb nemet kutatointezet,
ahol tavalyelott raadasul egy (nemet) Nobel-dijas is akadt (ha joakarattal
nezzuk: felallasban itt is dolgozott). Joletuk egyik forrasa - tobb szaz allas
helyi dolgozoknak - epp ez az intezet. Az "ujraegyesites" nagy oromet okozott,
de mivel az ossznemet tudomanyt gyakorlatilag az eddigi nyugatnemet tudomanyos
koltsegvetesbol kell fedezni, ezert urom is vegyult bele: sok allast,
berendezest at kell adni az "uj szovetsegi tartomanyoknak" (volt NDK).

Nos, ebben a nemet kisvarosban, ahol tobb evet toltottem vendeg-kutatokent, egy
felboszult tomeg a minap megrohamozta a varost; mintegy 60 autot osszetortek,
eloszeretettel a nem nemet rendszamuakat. Koztuk ott dolgozo magyar kollegaket
is (az anyagi kar esetukben mersekelt).

Ezutan megprobaltak megostromolni a "Vendeghazat". Magyarazatul: az intezet
evente tobb szaz kulfoldi vendeget fogad, hosszabb-rovidebb idore, es joreszuk
ebben a soklakasos, megfeleloen berendezett hazban lakik. A foldszinten klub
van, hangversenyek, kinai, indiai, magyar, amerikai, francia, ... estek,
rendszeres nemet-egyeb holgyklub, nyelvora, sakk-kor stb. szinhelye. A
vendeg-kutatok gyakran csaladostol vannak, gyakoriak a kisgyerekek, az anyak
altalaban otthon vannak; a tobbseg fiatal, nyilt, baratkozo, foleg "egymaskozt".
A nemet helyi lakossaggal is szovodnek szalak, de ritka a baratsag - korrekt,
kollegialis viszony van, esetenkent egyuttes sorozes, tekezes, parhavonta
kolcsonos vacsorameghivasok a nemet es kulfoldi kollegak kozott.

Az indulat bizonyara nem volt eleg eros, mert a szanalmas (viszont draga)
uvegajtokat nem tudtak (?) betorni, egyeb rombolast vegeztek, kiabaltak,
fenyegetoztek, es az autok bajat itt is jol ellattak. Magyar csont nem tort,
masfelerol nem tudok. Nem tudom, mi valthatta ki ezt a spontan akciot,
mindenesetre a helyi ujsagok - hireim szerint - keves emlitest tettek az
esetrol, legalabbis jelentosegehez, a helyi polgarsag altal (is) oly fontosnak
tartott tartott rend megbontasanak kiugro mertekehez merten keveset. A lakossag
megbizhato CDU, SPD es FDP szavazo, mas, szelsoseg nemigen van.

A varoskanak sok rendore es rendorautoja van, a rendorseg kb. 3-400 meterre van
a "Vendeghaztol". Bekeidoben a rendorok nagyon aktivak, hatarozottak, minden
szabalytalansagot erellyel kezelnek. Ejjel-nappal jaroroznek, nehez ugy
vegiggyalogolni ejjel a varoson, hogy ne lassitson le az ember mellett egy
rendorauto. Esetunkben aktivitasuk a megszokottnal joval kisebb volt. Talan majd
utolag, csendben akarjak, esetleges kinos Spiegel stb. cikkeket kerulendo,
megertetni a rendbontokkal a beketuro, de hatarozott rendorallam lenyeget?

Skandalum? Vilagbotrany? L.A. kicsiben? Mit tesz a magyar konzulatus?
Kulugyminiszterunk? A NATO? Nos, a magyar kollegak talan nem is panaszkodnak az
eset miatt, hisz nem akarnak rossz viszonyba kerulni a vendeglatoikkal.  Nemet
kollegaik nagyresze valoszinuleg rettenetesen szegyelli az esetet.  Talalgatni
persze lehetne, ki is lehetett a fenti tomegben - de a helyi lumpen-reteg tul
vekony ahhoz, hogy csak ok lettek volna.

Nem "Asyl-osok" (menekultjogot kerok) voltak a megtamadottak, hanem olyan
kulfoldiek, akik a varosnak inkabb hirnevet es felemelkedest jelentenek.  Igaz,
jonehanyuk bore barnabb a szokasosnal: indiaiak es pakisztaniak.  Az arabok
radikalisan megritkultak az Obol-haboru ota. A kulfoldiek egy reszenek egyenesen
udvaroltak (igaz, egyszerubb volt magyarnak, mint pl. lengyelnek lenni).

Abban a szerencseben volt reszem, hogy nem egy kivalo nemet embert ismerhettem
meg. Az "utca nepe" pedig, ha nem is ugy viselkedett, ahogy a szomszedos holland
utcanep, de nem mondhatom, hogy rosszabbak lettek volna pl. a salgotarjaninal -
legalabbis sokkal kevesebb nyilt konfliktust, rendetlenseget, kiabalast,
veszekedest tapasztaltam.  Nem mondhatom, hogy a "nemetek ilyenek", mert nem
tudom, milyenek? A berlini asztalossal franciaul is lehetett tarsalogni, a
stuttgarti zongorista megtanult magyarul. Egyszer egy magyar-nemet zsebkonyvbol
tanulgattam nemetul, es valaki ramkoszont. Nagyon bava kepet vaghattam, mert
nemetnek nezett, es gratulalt, hogy ejha, magyarul tanulok! Az intezetben
egyebkent valoban volt egy nemet kollega - talan olvassa is a HIX-et? aki felev
alatt turhetoen, kesobb jol megtanult magyarul! A nemet ujsagok tajekozottsaga
Magyarorszagrol altalaban nagysagrenddel folulmulja a franciak, angolok,
amerikaiak ismereteit.

Feltem a torok fuszerest - csak nala lehetett magyar paprikat es sok egyeb
csemeget kapni, kis csaladi vallakozas volt. Mi lehet veluk? Feltem a
ciganytabort: tavasztajt rendszeresen megjelentek, gyonyoru autokon,
lakokocsikban, lovakkal; a pletyka loposaknak tartotta oket.  A helyi gyerekhad
csillogo szemmel figyelte eletuket, szilaj, kesdobalo szabadsagukat, a lovakat,
tarka ruhaikat. "Nemet" ciganyok voltak, tele panasszal a hatosagra, akik -
szerintuk - "belso vizumot" kenyszeritenek rajuk, nem kapnak utlevelet; ha pedig
munkat keresnek, jobb, ha jugoszlavnak vagy toroknek adjak ki magukat. Az egyik
neves zenesz karrierjet ugy kezdte, hogy zsidonak hazudta magat, ez joakaratot
es tamogatast jelentett. A "Cigany Vilagkongresszust" bosszubol szervezte a
ciganysag (az akkori Nyugat-) Nemetorszagba: hadd tudja meg a vilag... Ha
koldulnak, es nem erted, angolul, franciaul kernek - sot magyarul is (pedig
nemet ciganylany volt)!  Talan a nemet felnottek is erezhetnek valami titkos
nosztalgiat, hisz nagyreszuk egy-ket honapig "ciganyosan" el imadott Italiajaban
vagy Spanyolorszagban.  A "badogroham", az evi szabadsag tunt eddig annak a
szelepnek, ahol a feszultseg bekesen eloszlik; errol szociologiai dolgozatok
szulettek - itt az ideje ujabbak letrehozasanak?

A (nyugat)nemetek egy resze (is) valojaban proletar sorsban el - bizonytalan a
jovoje, es nem tud lepest tartani az ipar gyorsan valtozo arcaval: a "biztos
szakma" egyre fakulo "paradigmaja" a nemet tudatnak. Az agresszivitas viszont,
egyeni tapasztalatom szerint, allando ismerve: a kozjatszoterek megatalkodott,
trefat nem ismero kolykei eszembejuttattak gyerekkorom lagymanyosi bandazasat.

Feltem a nemeteket - nemet barataimat. Egyikuk, kivalo asszony, egyszer
megjegyezte, hogy fel nepetol: ha kicsit is rosszabbul menne nekik, "mind
megbolondulnanak megint".  Nem ugy elnek, ahogy kellene - es lehetne.

Gaal Tamas, Europa

Korlatozo zaromegjegyzes:

A fentieket kizarolag a FORUM es a SZALON olvasoinak szanom, elmelkedesre.
Szuksegesnek latom mindket helyre elkuldeni.  Ok maganuton, maganhasznalatra
tovabbkuldhetik. Kifejezetten megtiltom a sajtoban, radioban, televizioban valo
publikalasat es idezeset. Kormany- illetve elnokbuktatasra amugysem alkalmas,
mert szobeszeden alapul (bar ez talan nem eleg kifogas?).

Az alabbi levelet ma reggel elkuldtem a Magyar Hirlapnak, akkor meg 51
alairassal. Azota meg erkezett alairas, igy osszesen most hetvenen irtak ala.
         Ugy ertesultem, hogy a MH egy hosszabb cikket
fog megjelentetni, valoszinuleg holnap az ugyrol.
Hogy a levelet pontosan milyen formaban fogjak lekozolni, azt nem
tudom. Panaszkodtak, hogy tul sok az alairas, es ha a lap elejere
akarjak szerkeszteni, akkor nincs ra eleg hely. Valoszinu, hogy a
nevek nem fognak megjelenni egyenkent.
   Koszonom Talas Sandornak es Hollosi Jozsinak, hogy segitettek az
ugy lebonyolitasaban. Koszonet mindenkinek, aki a levelet
alairasaval es/vagy otletekkel tamogatta.

       Rona-Tas Akos

     Tisztelt Magyar Hirlap !

     A ma1jus 26-i sza1mukban megjelent egy cikk
"Szerintu2nk az elno2k sorozatosan megse1rti az alkotma1nyt,
Go2ncz elleni akcio1ra su2rgetik az amerikai szo1rva1nyt"
ci1mmel. Ebben besza1molnak arro1l, hogy a FO1RUM cimu3
amerikai elektronikus u1jsa1gon ne1ha1nyan a ko2zta1rsasa1gi
elno2k leva1lta1sa1t su2rgetik.
     Tudjuk, hogy nem szoka1s arro1l cikket ko2zo2lni, hogy
a magyar szo1rva1ny NEM szo1li1tja fel Go2ncz Arpa1dot a
lemonda1sra. Me1gis, az Onok olvaso1inak tudniuk kell, hogy
egy ilyen elektronikus ujsa1gban mindenki csak o2nmaga1t
ke1pviseli, i1gy Csorna Istva1n is csak saja1t
ve1leme1nye1nek adott hangot. Ezt most megtesszu2k mi is.
Mint a FORUM, a SZALON, az AGO1RA e1s a TIPP, a ku2lfo2ldo2n
e1lo3 magyarokat o2sszefogo1 a ne1gy legnagyobb elektronikus
u1jsa1g re1sztvevo3i szeretne1nk az O1no2k olvaso1ival
tudatni, hogy MI elhata1roljuk magunkat Csorna Istva1n
egye1ni kezdeme1nyeze1se1to3l.
     Mi, aluli1rott, ku2lfo2ldo2n tanulo1, dolgozo1 magyarok
aggodalommal figyelu2nk minden olyan kise1rletet, amely
Magyarorsza1gon a sajto1szabadsa1got igyekszik
megnyirba1lni. A sajto1 ko2ru2li megoldatlan jogi
ke1rde1seket csak egy u1j, konszenzussal kialaki1tott
me1diato2rve1ny rendezheti, e1s semmi esetre sem a korma1ny
durva beavatkoza1sa. Az ilyen beavatkoza1s megi1te1le1su2nk
szerint su1lyosan zavarja az a1llamszervezet demokratikus
mu3ko2de1se1t e1s a ko2zta1rsasa1gi elno2k helyesen ja1rt
el, amikor a Magyar Ra1dio1 elno2ke1nek leva1lta1sa1t
megtagadta.


     Tisztelettel,



Anto1ny Gyo2rgy, agra1rko2zgazda1sz, University of New England, Ausztra1lia
Bayer Zsolt, egyetemi hallgato1, Monash University, Melbourne, Ausztra1lia
Bayerle Guszta1v, egyetemi tana1r, Indiana University, USA
ifj. Benczu1r Andra1s, egyetemi hallgato1, Technische Univesita2t, Braunschweig,
 Ne1metorsza1g
Bende-Farkas A1gnes, nyelve1sz, Katolikus Egyetem, Leuven, Belgium
Be1res Attila, vegyesz, University of Calgary, Kanada
Bodna1r Judit, egyetemi hallgato1, Johns Hopkins University, USA
Bo2ro2cz Jo1zsef, szociolo1gus, Johns Hopkins University, USA
Csillag Ferenc, fo2ldtudo1s, Syracuse University, USA
Csergo3 Zsuzsa, egyetemi hallgato1, George Washington University, USA
Cso2rgo3 Tama1s, fizikus, NORDITA, Da1nia
Csuka Ga1bor, matematikus, CERN, Sva1jc
Eiben A1goston, matematikus, Vrije Universiteit, Amszterdam, Hollandia
Farkas Andra1s, me1rno2k, MIT, USA
Fa1bia1n Katalin, ko2zgazda1sz, Syracuse University, USA
Fehe1r A1kos, programozo1, Rutgers University, USA
ifj. Fekete Zolta1n, vegye1sz, Boston College, USA
Fenyvesi Anna, egyetemi aspirans, University of Pittsburgh, USA
Fichtinger Ga1bor, villamosme1rno2k, University of Texas, Austin, USA
Findler Miklos, kutato1-egyetemi tana1r, Arizona State University, USA
Frei Zsolt, asztrofizikus, Princeton University, USA
Gyulai Csaba, egyetemi hallgato1, Utah State University, USA
Hegedu3s Pe1ter, matematikus-me1rno2k, Yale University, USA
Horva1th Dezso3, fizikus, Paul-Sherrer-Institut, Sva1jc
Jedlovszky Pa1l, vegye1sz, Oxford University, Egyesu2lt Kira1lysa1g
Kato1 Zolta1n, egyetemi hallgato1, INRIA-Sophia Antipolis, Franciaorsza1g
Ka1da1r Sa1ndor, vegye1sz, Brandeis University, USA
Ka1lma1n La1szlo1, nyelve1sz, Universtieit van Amsterdam, Hollandia
Kornai Andra1s, nyelve1sz, Stanford University, USA
Korpa1s Levente, egyetemi hallgato, University at Albany, USA
Kova1cs Andra1s, vegye1szme1rno2k, MIT, USA
Kova1cs Attila, matematikus, Universita2t Paderborn, Ne1metorsza1g
Kova1cs Ferenc, villamosme1rno2k, University of Oslo, Norve1gia
Ko2ke1ny Tibor, programozo1 matematikus, L.I.R.M.M., Franciaorsza1g
Ko2rner Ja1nos, matematikus, IASI-CNR, Ro1ma, Olaszorsza1g
Ko2ro2si Ga1bor, egyetemi oktato1, La Trobe University, Ausztra1lia
Lakatos Pe1ter, orvos, Northwestern University, USA
Leirer La1szlo1, szoftverme1rno2k, Octel Communications, USA
Le1deczi A1kos, villamosme1rno2k, Vanderbilt University, USA
Ligeti Ga1bor, matematikus, Borland International, USA
Ligeti Zoltan, fizikus, Weizmann Institute, Izrael
Limbek Csaba, matematikus, La Sapienza Egyetem, Ro1ma, Olaszorsza1g
Luka1cs Andra1s, egyetemi hallgato1, Katholieke Universiteit, Nijmegen, Hollandi
a
Masszi Ferenc, egyetemi docens, Uppsalai Egyetem, Sve1dorsza1g
Molontay Tama1s, egyetemi aspira1ns, University of Essex, Egyesu2lt Kira1lysa1g
Nagy Ma1rton, matematikus, University of South Carolina, USA
Ne1meth Andra1s, egyetemi hallgato1, University of Utah, USA
Osvay Ka1roly, fizikus, Rutherford Appleton Laboratory, Egyesult Kira1lysa1g
Papp Sa1ndor, biofizikus, University of the Pacific, USA
Poo1r La1szlo1, egyetemi hallgato, University of Massachusetts, USA
Pungor Andra1s, University of Utah, USA
Rado1 Janina, egyetemi hallgato1, University of Massachusetts, USA
Ro1na-Tas A1kos, szociolo1gus, University of California, San Diego, USA
Rubin Gyo2rgy, villamosme1rno2k, CERN, Sva1jc
Sa1ndor A1gnes, tana1r, Athens, USA
Scheuring E1va, vegye1sz, Georgetown University, USA
Sillye Imre, vegye1szme1rno2k, Institut fu2r Meterologie und Klimaforschung, Kar
lsruhe, Ne1metorsza1g
Szabo1 Zolta1n, egyetemi hallgato1, MIT, USA
Szathma1ry Bala1zs, egyetemi hallgato1, University of Warwick, Egyesu2lt Kira1ly
sa1g
Sze1kely La1szlo1, matematikus, Rheinische Friedrichs-Wilhelms Universita2t, Bon
n, Ne1metorsza1g
Szikra Csaba, Helsinki University, Finnorsza1g
Ta1las Sa1ndor, geofizikus, Stanford University, USA
To1th Ga1bor, Princeton University, USA
To2rkenczy Miklo1s, nyelve1sz, MIT, USA
To2rocsik Jeno3, egyetemi aspira1ns, Princeton University, USA
Varga Gyo2rgy, me1rno2k, GE Lighting, USA
Va1rkonyi Pe1ter, University of Georgia, USA
Vlada1r Andra1s, villamosme1rno2k, National Institute of Standards and Technolog
y, USA
Weisz Iva1n, matematikus, Ohio State University, USA
Zsa1mboki Andra1s, egyetemi hallgato1, Uva Amszterdam, Hollandia

Kedves (Ko"ro~si) Ga'bor!

Azt irod:
>Megjegyze's: egyete'rtu~nk abban, hogy Allende rossz
>gazdasa'gpolitika't folytatott, de nem ez volt a ke'rde's.

A kerdes, amennyire en vissza tudok emlekezni, valahogy
ugy volt:  Sikeres volt-e Pinochet gazdasagi kiserlete ?

Ha ennek taglalasababol ki kell zarni az elozmenyeket,
azt hogy milyen allapotban volt a gazdasag amikor ez a
kiserlet megkezdodott, akkor a kerdesfolteves maga hibas.


Kedves (Leirer) Laszlo!

Azt irod:
>En a magam reszerol nem vagyok benne olyan biztos, hogy
>Mo. olyan jol jart volna egy pinocheti tipusu puccsal
>48-ban, kulonosen ha figyelembe vesszuk, hogy
>nekunk nincsenek olyan rezbanyaink mint Chilenek,
>amelynek lenyegeben koszonhetik, hogy kikerultek a
>gazdasagi kakibol. (Lasd alabb.)

Chile nem a rezbanyainak koszonheti, hogy kikerult a
gazdasagi kakibol (lsd. alabb).

Koszonom a Pellin cikk megismetleset, de masodszorra sem
talaltam meggyozobbnek.

Robert Pellin irja:
>  Chile's devotion to free-market economics has by now
>achieved a legendary status.
>In 1973, even as bodies were still floating in the
>Mapocho River, which runs through Santiago, Gen. Augusto
>Pinochet appointed his first team of free-market
                                      ^^^^^^^^^^^
>economists: the famous "Chicago boys", disciples of
 ^^^^^^^^^^                             ^^^^^^^^^^^
>Milton Friedman.
 ^^^^^^^^^^^^^^^

Kiemeles tolem, ez kesobb meg fontos lesz.

>Their program was only a more severe version
>of the standard I.M.F. shock therapy so common today.
>[...]
>  The first decade of this program, lasting through
>1983, was catastrophic despite generous support from
>foreign, and especially U.S., capital. Real wages
>continued to decline, unemployment rose and mass living
>standards fell sharply. Income distribution became
>significantly more unequal.  Exports did increase over
>this period, mainly because severe wage reductions and
>exchange-rate devaluations lowered the prices of Chilean
>goods. But imports rose even more, as local production
>declined. Import prices, moreover, were very low because
>of the Chicago boys' decision to maintain an overvalued
>national currency.

Itt valami nem stimmel.  Milton Friedman gutautest kapna,
ha valaki azt allitana hogy o a valutaarfolyam allami
szabalyozasat irja elo.
Ezert azutan a "chicagoi fiuk" messze eshettek
a fajuktol, es meg "szabadversenyt hirdeto kozgazdasznak"
sem neveznem oket, mert az ilyeneknek nem szokasuk semmi
hasonlot sem javasolni.

>As the wealthy captured an increasing share of national
>income, their demand for luxury imports at bargain
>prices grew too. The rise in imports led to a balance of
>payments crisis, which in turn contributed to the debt
>crisis of the early 1980s.

Az mar emlitest sem erdemel, hogy 80-82-ben volt egy
nemzetkozi recesszio, ami a Chile-hez hasonlo, nyersanya-
gok exportjara egyoldaluan tamaszkodo orszagokat
kulonosen sulyosan erintette.

>  So Chile's position as the standard-bearer of free-
>market achievement rests entirely on its performance
>since 1983.

Ez a kovetkeztetes az eddig bemutatott "bizonyitekokbol"
nem vonhato le.

>[...]
>
>  But this record presents only a partial picture. While
>overall growth since the 1983 slump has been good, it
>began from the subterranean level induced by the first
>decade of Pinochet's repression and free-market
>policies.

Az, hogy Pinochet egy csodbe jutott orszagot orokolt meg
Allende-tol mar emlitest sem erdemel.  Merthogy eloszor
azt kellett helyreallitani amit a Nepi Egyseg elszurt,
es csak utana lehetett szo elobbrejutasrol.

>Thus, even with the sustained economic expansion it was
>not until 1988 that per capita G.N.P. exceeded its level
>in 1980, or in 1972, the last full year of Salvador
>Allende's socialist government.

Aha, szoval Pinochet egyszer mar, 1980-ra, elerte az
1972-es szintet, mindazzal a hibas politikaval egyutt,
amit elobb a szerzo kritizalt.  Hogy errol a szintrol
miert esett vissza, arra az egyeduli magyarazat az elobbi
"luxusimport megugras".

Es mi is volt az a 72-es rekord ?
Kereszeletu, inflacioval folszitott gazdasagi novekedes,
ami mar 73-ra kifulladt (Stallings 1978, 183.old.):
nem kifejezetten egy megbizhato osszehasonlitasi alap.

>[...]
>Indeed maintaining abysmal wages was a matter of policy,
>regarded as the key to the country's success in the new
>export industries. In the Concepcion region, an area of
>heavy lumber production, an economist with the local
>Chamber of Commerce reported in 1988 that more than 65
>percent of the workers receive less than the $140
>monthly salary considered necessary for basic family
>needs.

Ami persze meg mindig jobb mint a munkanelkuliseg volna,
ha egy magasabb kotelezo minimumber miatt nem lennenek
munkaalkalmak.  A vilagnak azon a reszen ugyanis a
tarsadalombiztositas nem tul fejlett, es nemigen jellemzo
a munkanelkuli segely intezmenye.

>  But even given these fiercely antilabor policies,
>there is another factor, one having nothing to do with
>free markets, that has been the primary determinant of
>Chile's export boom and, more generally, its economic
>success since the early 1980s: the rise of copper
>prices. The price of copper on the wholesale
>international market more than doubled from 1984 to
>1989.
>As a consequence, Chile has enjoyed unprecedented trade
>surpluses. For 1988, the surplus was $2.2 billion; prior
>to 1986, it had never exceeded $1 billion.

Ez a kep tobb okbol hamis.  Egyreszt a femarak a 70-es
evek masodik feleben emelkedtek (egy rovideletu 1974-es
csucsrol visszazuhanva) (Economist 1981).
A rez 1980-ra megint tetozott, majd lezuhant
es utana ennek a csucsnak a fele korul lefele tendalva
stagnalt 1987. (!) kozepeig (Economist 1988 nov. 12.).
Igy az exportnovekedesben a rezar 1987. kozepeig nem
segithetett.  (Mindez persze nominalertekben van meg igy
is: az import javat kitevo foldolgozoipari termekek
inflaciojaval valo modositas egy 1965. ota hanyatlo
realarat mutat: Economist 1981, 1988 nov. 12.)
Masfelol rez mar csak az export kb. 50%-at adta 1988-ra
(Economist 1988 aug. 6.) az 1973-as 82%-kal szemben
(Economist 1989).  Chile exportbevetelei az 1985-os
4 milliard dollarrol 88-ban 7 milliardra nottek.
Igy a megugro rezar foltetlenul segitett, de nem ez volt
az exporttobblet alapja.

A szerzo az 1988-as 2,2 milliardos es az 1986. elotti
1 milliardos exporttobletet veti ossze, de nem mondja
mi is tortent 1986-ban es 87-ben ?

Az is erdekes, hogy a szerzo csak akkor latja fontos-
nak a rezar emliteset, amikor azt a chilei gazdasagi
kurzus eredmenyeinek csokkentesere lehet folhozni.
Nem emliti, hogy a femarak 1974. es 1980. utan zuhantak,
es az ebbol kovetkezo gazdasagi nehezseget mind Pinochet
nyakaba varrja.

>  Chile's ability to reduce its foreign debt burden
>since 1983 is largely a result of the country's trade
>surplus. But also of great importance have
>been its debt-equity swap agreements,
>[...]
>Until 1990, investors were not permitted to repatriate
>profits from debt-equity investments in Chile, allowing
>the government to garner the benefits of these swaps
>without suffering their most immediate effects.
>Now that profit repatriations have begun, there will be
>a drain on Chile's still favorable international
>balances.  The full picture of Chile's
>post-1983 turnaround, therefore, is decidedly
>unmiraculous.

A sejtetett romlas azonban nem kovetkezett be: Chile
1991 elso 8 honapjaban 1,6 milliardnyi kulfoldi befek-
tetest vonzott, az 1990-as 1,1 milliarddal szemben
(Economist 1991).


Mindezek alapjan szerintem a Pellin elemzes helyenkent
a tenyeknek sem felel meg, viszont altalaban egyoldalu,
es tendenciozus.  Nagyon ugy tunik, hogy a szerzo eloszor
a kovetkezteteseket irta meg, es utana szemezgetett a
rendelkezesre allo adatokbol azok alatamasztasara.  A
"chicagoi fiukra", Milton Friedman-ra es a Nemzetkozi
Valutaalapra vonatkozo megjegyzesek arra engednek kovet-
keztetni, hogy a vitairat valodi celja tulmegy Chile
gazdasagi eredmenyeinek taglalasan.

UI.  Laci, kerlek ird meg, hogy Robert Pellin cikke hol,
     mikor es milyen formaban jelent meg ?


Irodalomjegyzek:

Economist (1981) november 15., 92-93. old.
Economist (1988) augusztus 6., 64. old.
Economist (1988) november 12., 74-75. old.
Economist (1989) junius 10., 73. old.
Economist (1991) oktober 19., 21-22.old.
Stallings (1978) Class Conflict and Economic Development in Chile, 1958-1973. St
anford UP.

Anto'ny Gyuri            

Kedves (Antony) Gyuri!

Tudom, szi'vu~gy Latin-Amerika. O~ru~lo~k, hogy sikeru~lt ne'ha'ny mondatommal
Te'ged i'gy bepo~rgetni, legala'bb i'rta'l ne'ha'ny e'rdekes dolgot.

Me'g valamikor ta'n egy e've e'n is megke'rdeztem, ki tud olyan szege'ny
orsza'got, ahol jo'l mu"ko~do" demokra'cia van. Akkor is csak Costa Rica
keru~lt elo". De ez me'g nem bizonyi'te'k Pinochet mellett.

Leirer Laci ide'zett cikk ma'r jo're'sz va'laszolt helyettem Chile'vel
kapcsolatban. De aze'rt megcsina'ltam a ha'zi feladatot, u'gyhogy hagy
va'laszoljak ke'rde'seidre, megjegyze'seidre. Ku~lo~no~sen, ahol ne'mileg
ma's a ve'leme'nyem, mint az ide'zett cikke', illetve, ahol olyan adatokat
tala'ltam, amik nincsenek benne.

Magyarorsza'g a kiemelkedo"en legsikeresebb kelet-euro'pai gazdasa'g az elmu'lt
30 e'vben, a'mba'r ez a statisztikai e'vko~nyvekbo"l nem deru~l ki ilyen
egye'rtelmu"en. Ezzel egyu~tt a magyar gazdasa'g teljesi'tme'nye az elmu'lt
lassan hu'sz e'vben nemzetko~zi o~sszehasonli'ta'sban siralmas volt.

Azt gondolom, Chile'ro"l ele'g hasonlo'kat lehet mondani De'l-Amerika'n belu~l.
A'mba'r Mexiko' teljesi'tme'nye pl. sokkal jobb, deha't az az amerikai (=USA)
hata'ron van, ami sokat segi't.

Persze, lehet valaki bu~szke arra, hogy a teru~leti bajnoksa'gban o" a legjobb.
Ke'tes a dicso"se'g, ha a teru~leti bajnoksa'g egyre messzebb keru~l az
NB1-to"l. Nem a teru~leti bajnoksa'g a me'rce. To~bbek ko~zt ebbe bukott bele
Ka'da'r is, meg Pinochet is.

Ha egy kicsit jobban megne'zed az a'bra'kat, ta'bla'zatokat, adatokat abban a
89-es Economist melle'kletben, amit felemlegette'l nekem, (IX. 23.), akkor
la'thatod, hogy Chile az Economist szerint helyes politika't folytato' orsza'gok
ko~zu~l ele'g ko~vetkezetesen mindig az utolso', e's me'g az Economist szerint
rossz politika't folytato'k ko~zt is csak a ko~ze'pmezo"nyben lenne, mondjuk a
felso" harmad alja'n. A Pinochet ido"szak a'tlagos kicsit to~bb mint ke't
sza'zale'kos gazdasa'gi no~vekede'se le'nyege'ben megegyezik a fejlo"do"
orsza'gok a'tlaga'val, anna'l egy hajsza'lnyival rosszabb, e's a ne'pesse'g
no~vekede'se miatt csak mint egy e'vi 0,5% no~vekede'st jelent az egy fo"re
juto' GDP-ben.

Tudatnom kell, hogy e'n otthon kb. ke't e'vig stabiliza'cio's politika'kkal is
foglalkoztam. (Egy ege'szen ma'sro'l szo'lo' ko~nyv i'ra'sa mellett.) Re'szben
elme'lettel, re'szben az eddigi stabiliza'cio's programok tapasztalatainak
feldolgoza'sa'val. Ezen belu~l Latin-Amerika'val is, ami'g ra' nem jo~ttem,
hogy ugyan nagyon e'rdekes, de minden la'tszo'lagos pa'rhuzam ellene're
Magyarorsza'gon nagyon keve's haszna'lhato' abbo'l, ami Latin-Amerika'ban
to~rte'nt. Viszont 3 e've ilyesmivel olyannyira nem foglalkoztam, hogy
magammal sem hoztam az erre vonatkozo' anyagaimat. I'gy persze emle'kezetbo"l
i'rtam, e's ke't hiba't valo'ban el is ko~vettem. Most viszont lementem a
ko~nyvta'runkba o~sszeszedni Neked az adatokat, e's megdo~bbentem, milyen
keveset gyu~jto~ttek a latin-amerikai gazdasa'gokro'l. Az a'ltalad ide'zett
Stalling ko~nyv sincs meg. Enne'l me'g a pesti inte'zeti ko~nyvta'r is jobb,
pedig itt biztos to~bb pe'nz lenne a va'sa'rla'sra. Na'latok is siralmas a
helyzet? Ez megmagyara'zza, mie'rt az ele'g elfogult Economistot ide'zed
folyton. (Erre me'g visszate'rek.)

Minden adat, amit ide'zek, a Economic Survey for Latin America ... 1990,
UN, Santiago, 1992. ta'bla'zatain alapul, ha ku~lo~n nem jelzek ma's forra'st.
Mindenkito"l elne'ze'st ke'rek, hogy nem ide'zem vissza Antony Gyuri
ke'rde'seit, ko~zbevete'seit, de i'gy is nagyon hosszu' a szo~vegem.
Igyekszem tartani Gyuri sorrendje't.

Az embere'letekro"l i'rj Te re'szletesen, ha akarsz. E'n ezzel nem foglalkoztam
e'rdemben, csak annyit tudok, hogy az Amnesty International to~bb mint 10000
a'ldozatot (leginka'bb eltu"ntet) tartott nyilva'n. Esetleg Walko' La'szlo'
tudhat erro"l to~bbet.

A tisztek privatiza'cio's haszna, gazdasa'gi szerepe, amennyire tudom,
le'nyegesen kisebb, mint Thaifo~ldo~n vagy Marcos-na'l. Etto"l me'g voltak,
akik megszedte'k magukat. Lehet, Pinochet nem. Ez most menti o"t?

Az u'jraa'llamosi'ta's me'rte'ke'hez meg kellene ne'znem a Valentiny i'ra'st,
az viszont nincs itt velem. Azt tudom, hogy 1982. augusztusa'ban a korma'ny
a'tvette a bankok teljes rossz ado'ssa'ga'lloma'nya't, e's leszana'lta a
to~nkremeno" va'llalatokat, de ez sem volt ele'g, 83 janua'rja'ban a't kellett
venni a 9 nagy bank ira'nyi'ta'sa't, e's azokat ku~lo~n leszana'lni. Ez volt az
egyik elko~vetett hiba'm, e'n 70-es e'vek ve'ge't i'rtam 80-as e'vek eleje
helyett. A teljes sza'mla to~bb millia'rd dolla'r volt, de nem tudom a pontos
sza'mot. U'gy re'mlik, a legnagyobb bank egyedu~l majd 0,5md$ vesztesse'get
hozott o~ssze. Elke'rem majd a cikket.

A bo"du~letes munkane'lku~lise'g 82-ben 20% Santiagoban, 82-ben 27%, 83-ban 31%
orsza'gosan. (Az uto'bbi ke't adat forra'sa: de Vylder 1985) Az ado'ssa'g-
a'lloma'ny alakula'sa 79-to"l, m. $-ban: 8663  11207  15591  17159. Vagyis ke't
e'v alatt 80%-kal no"tt, e's 82-ben csak aze'rt cso~kkent le ez a lenyu"go~zo"
u~tem, mert az orsza'g cso"dbe ment, nem adtak to~bb pe'nzt. Az infla'cio't
illeto"en viszont te'nyleg te'vedtem, az nem volt oly nagy. Igaz, hogy az u~tem
6-szorosa'ra no"tt, de a 82-es 7.1%-ro'l csak 83-ra 45.6%-ra (nagyker. a'rak).
Enne'l te'nyleg volt sokkal nagyobb kora'bban. Ez a ma'sodik te'vedesem, e's ez
komoly. Bocsa'nat.

Az igaz, hogy Chile fizete'ske'ptelen volt a puccs ideje'n, e's 74, 75-ben
ke'tszer is a'tu~temeze'st kellett ke'rnie, viszont 77-re helyrea'llt a
fizeto"ke'pesse'g. Az viszont nem igaz, hogy Chile volt a vila'g ma'sodik
legelado'sodottabb orsza'ga Allende hatalomra keru~le'sekor. 1970-ben 2632m$,
vagyis kb. 250$/fo". Enne'l Izrael, Portuga'lia, Anglia egy fo"re juto'
ado'ssa'ga biztos nagyobb volt. Allende-nek az USA-val nem e miatt szakadtak
meg a kapcsolatai. A fejlo"do" orsza'gokkal foglalkozo' kutato'k rendszeresen
elfeledkeznek arro'l, hogy fejlett orsza'gokban sincs mindig minden rendben.
Valo'szi'nu"leg itt is erro"l van szo', nyilva'n van az orsza'goknak olyan
ko~re - mondjuk Latin-Amerika -, ahol Chile volt a ma'sodik legelado'sodottabb
orsza'g. Ez a helyzet egye'bke'nt 73-ra valamennyire javult az Allende
elleni hitelbloka'd miatt. Mert amikor Allende valo'ban gyenge gazdasa'gi
teljesi'tme'nye't e'rte'kelju~k, aze'rt azt se felejtsu~k el, hogy az amerikaiak
ma'r 70-to"l nagyja'bo'l mindent megtettek megbuktata'sa'e'rt. Etto"l me'g
hosszu' ta'von szerintem is e'letvesze'lyes volt, amit csina'lt.

Az ado'ssa'gto~meg maga sem e'rdektelen, mert ele'g nagy terhet jelenthet a
gazdasa'gnak, de gyors no~vekede'se biztos jele annak, hogy valami nagyon nem
stimmel, e's ha eljut a fizete'ske'ptelense'ghez, az pedig egy kiado's
fo~ldrenge's ereju" katasztro'fa. (Szigoru'an za'ro'jelben: Neked nincs olyan
e'rze'sed, hogy Ausztra'lia ele'g sikeresen megce'lozta a harmadik vila'got?
Nagyon ismero"sek az ausztra'l gazdasa'gi bajok a fejlo"de'sgazdasa'gtanbo'l.)

Azt, hogy a a lakossa'g nagyobbik fele'nek kisebb volt Pinochet buka'sakor a
rea'ljo~vedelme, mint mint a puccs ideje'n, egy chilei statisztikus mondta
nekem az 1990-es o~konometriai vila'gkonferencia'n. Itt chilei statisztikai
e'vko~nyv nincs - nem tudom, lenne-e benne egy haszna'lhato' jo~vedelemeloszta's
- a Cepal Review-ban meg hia'ba kerestem ilyesmivel foglalkozo' cikket. Eze'rt
ke'nytelen vagyok ko~zvetett eszko~zo~kkel valo'szi'nu"si'teni, hogy igaz:
Az a'ltalatok ko~zo~lt adatokon tu'l a ko~vetkezo"k tala'n e'rdekesek. A
kalo'ria e's protein fogyaszta's/fo": 69-71 a'tlaga: 2659, 86-88 a'tlaga: 2581.
protein, gramm/nap/fo", uakkor: 69,8 ill. 68,8. Teha't a chilei a'tlagpolga'r
to~bbet evett Pinochet elo"tt, mint uralma'nak ve'ge'n. A szege'nyse'g
me'rte'ke: azon csala'dok re'szara'nya, ahol a jo~vedelem kevesebb, mint
a le'tfenntarta'shoz szu~kse'ges e'lelmiszerek ko~ltse'ge'nek ke'tszerese:
1968: 17% (felteszem, ez Allende alatt nem romlott, hiszen Allende to~bbek
ko~zt e'pp a szege'nyek nagyara'nyu' ta'mogata'sa'val tette to~nkre az
orsza'got) 1987: 38%. 1977-es a'rakon a teljes ve'gso" maga'nfogyaszta's
1970-ben 218,5 md. peso, 1988-ban 290,4 md. peso, ami 1,6%-os e'ves no~vekede'si
u~temet ad. A lakossa'g ko~zel 1,7%-kal no"tt, teha't az egy fo"re juto'
fogyaszta's a 18 e'v a'tlaga'ban cso~kkent. (Ebben benne van az Allende-ido"szak
is, amikor a fogyaszta's tu'l gyorsan no"tt, teha't az a Pinochet ido"k ke'pe't
csak javi'tja.) A mind pe'nzben, mind e'lelmiszerben ne'mileg cso~kkeno"
fogyaszta's, a szege'nyek ara'nya'nak az Allende elo"tti ido"kho~z ke'pest is
megdupla'zo'da'sa e's a no~vekvo" jo~vedelemegyenlo"tlense'g (a Gini mutato'
az 1973-as 0,44-ro"l, a 76-ra 0,5 fo~le' no"tt, e's azta'n ott mega'llt) ele'g
valo'szi'nu"ve' teszi, hogy igaz lehet: a ta'rsadalom nagyobb re'sze rosszul
ja'rt. (Egye'bke'nt nagyon tanulsa'gos a Gini mutato' ido"sora. 1968-to'l
kezdve: 0,489  0,499  0,495  0,465  0,438  0,441  0,441  0,528(!) stb.
Vagyis Allende valo'ban nagyon sokat tett a jo~vedelem-egyenlo"tlense'gek
felsza'mola'sa'e'rt, a szege'nyek segi'te'se'e'rt: ke't e'v alatt a Gini 0,06-os
cso~kkene'se jelento"s ta'rsadalmi a'trendezo"de'st jelez, de a 75-o~s 0,08
feletti ugra's ege'szen drasztikus va'ltoza's. Figyelembe ve've azt is, hogy
ez egy komoly visszaese's ko~vetkezme'nye, itt a lakossa'g jelento"s re'sze
keru~lt padlo'ra. Gini mutato' forra'sa: Mendez, 1980)

Na most ami a chilei export-teljesi'tme'nyt illeti, e'n arra nem lenne'k
olyan bu~szke. Illetve a 70-es e'vekben te'nyleg komolyan javult, de az egy
olyan politika eredme'nye volt, ami hosszabb ta'von tarthatatlan volt,
megleheto"sen szu~kse'gszeru"en torkollott va'lsa'gba. A 70-es e'vek ve'ge o'ta
csak viszonylag lassan no"tt az o~ssz export: az 1980-as 5968m$-ro'l
1989-re 9578m$-ra, ami e'vi 5%-os no~vekede'si u~tem. E's a 80-as e'vekben az
export szerkezete sem javult. A re'z ara'nya 46,8%-ro'l 48%-ra no"tt, az
elso"dleges nyersanyagok re'szara'nya le'nyege'ben va'ltozatlan: 70% ill.
69,6%. Ha a 70-es e'veket is figyelembe vesszu~k, akkor az e'ves a'tlagos
no~vekede'si u~tem a 75-o~s 1838m$-ro'l 11,6%, ami me'g mindig e'ppen csak
magasabb a vila'gkereskedelem 10% feletti no~vekede'si u~teme'ne'l.

Chile fizete'ske'ptelen, mert nem tudja/hajlando' a hitelszerzo"de'sekben
lei'rtaknak megfelelo"en fizetni ado'ssa'gait. Kiko~ti, hogy egy re'sze't
pesoban fizeti. Eze'rt van ma'sodlagos forgalma a hiteleinek. Ha a bankok
u'gy gondolna'k, hogy minden tova'bbi ne'lku~l visszakapja'k a pe'nzu~ket,
nem ko'tyavetye'lne'k el a hitelleveleket a ne've'rte'k 90%-a'e'rt. Ez nem
aze'rt e'rdekes, mert nem sze'p dolog a szerzo"de'st megszegni, hanem aze'rt,
mert i'gy nehezebben e's dra'ga'bban kap Chile hitelt, ha szu~kse'ge van
ra'. Te'ny, hogy most sokkal jobb a helyzet, mint volt ti'z e'vvel ezelo"tt.

Az is te'ny, hogy 1986-89 ko~zt viszonylag jo' teljesi'tme'nyt nyu'jtott Chile.
Ez azonban ele'g viszonylagos, mert elo"tte e'vekig nagyon csu'nya va'lsa'g
volt, e's ez egy va'lsa'g uta'ni helyrea'lli'ta'si perio'dus. E's me'g az olyan
sokat emlegetett sikermutato', minthogy 5 e'v alatt 4,5-szo~ro~se're no"tt a
chilei to"zsde'n bejegyzett va'llalatok e'rte'ke is kicsit ma's megvila'gi'ta'st
kap, ha tudjuk, hogy a chilei to"zsde elo"tte csak vegeta'lt, e's ugyanezen
ido"szakban a fejlett orsza'gok sokkal e'rettebb to"zsde'in is 3,3-szorosa'ra
no"tt a va'llalatok e'rte'ke. (West, 1991) Mindemellett te'ny, hogy most a
chilei gazdasa'g fejlettebb, mint 20 e've. Jo' hogy.

A to~rte'nelmi fikcio'val nem foglalkozom. Viszont me'g egy utolso' te'ma:
mie'rt is volt egy legjobb esetben is megleheto"sen ko~zepes gazdasa'gi
teljesi'tme'ny alapja'n olyan jo' gazdasa'gi sajto'ja Pinochetnek. Ennek
valo'szi'nu"leg to~bb oka van. Pinochet amerikai tana'csado'kat be'relt, akik
gazdasa'gpolitika'ja e's szocia'lis e'rze'kenyse'ge ugyan hagyhatott ki'va'nni
valo't maga uta'n, de pontosan tudta'k, hogy kell azt eladni a nyugati
gazdasa'gi u'jsa'gi'ro'knak. Ha kicsit jobban megne'zed az Economist cikkeit,
kideru~l, rendszeresen jobbra e'rte'kelik a szo~veges re'szben Chile
teljesi'tme'nye't, mint amit a szo~veg mellett le'vo" ta'bla'zatok, a'bra'k
alapja'n i'rna'l, ha nem lenne ott az orsza'g neve. Sajnos, az Economistnak
(is) vannak ilyen fixa idea'i. Ne'zdd meg, milyen nagyra e'rte'kelik a jo'
sva'da'ju' Sachs enyhe'n szo'lva megke'rdo"jelezheto" boli'viai e's lengyel
eredme'nyeit. (Sachs kiva'lo' ko~zgazda'sz, e'lvezet olvasni, amikor elme'leti
ke'rde'sekro"l i'r a'ltala'ban vitatkozva, vagy amikor az IMF aja'nla'sokat
szedi i'zekre, de nem tartom ugyanolyan jo' gazdasa'gpolitikusnak.) Pinochet
- jo'zan megfontola'sbo'l, ke'tszer is nagyon megszorongatta'k a torka't -
igyekezett a leheto" legjobb viszonyban lenni a nagy nemzetko~zi bankokkal.
Az orsza'got akkor nyitotta ki a(z elso"sorban amerikai) multik elo"tt -
egye'bke'nt ez o~nmaga'ban le'nyege'ben helyes volt, a'mba'r az ma'r nem, hogy
monopoljogokat adott nekik, meg magas va'mokkal ve'dte o"ket az importverseny-
to"l - amikor ez me'g nem volt divat, e's ezek a multik o~ne'rdekbo"l igyekeztek
Chile't ko~vetendo" pe'ldake'nt feltu~ntetni, ma'rpedig a nemzetko~zi u~zleti
sajto'ra ezek a ce'gek nagy befolya'ssal vannak. Az Economist e's a hasonlo'
u'jsa'gok elso"sorban persze ku~lfo~ldi szemmel ne'znek egy orsza'got, a
ku~lfo~ldi befekteto"k szempontja'bo'l e'rte'kelik a helyzetet. Chile pedig
igyekezett maga'hoz csa'bi'tani ezeket a befekteto"ket, sokat tett a kedvezo"
ke'pe'e'rt. Ami persze o~nmaga'ban di'cse'retes, csak ha't az u'jsa'gok kicsit
felu~ltek a propaganda'nak.


J. C. Me'ndez G.: Chilean socioeconomic everview, Santiago, 1980.

S. de Vylder: Chile 1973-84. Auge, consolidacion y crisis del modelo neoliberal
in: R. Garcia: Chile 1973-1984, Institute of Latin-American Studies, Stockholm,
1985.

P. J. West: Latin America's return to private international capital
market, Cepal Review, 44, 1991.

                                  Ko"ro~si Ga'bor