Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 1017
Copyright (C) HIX
1995-11-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Megut a szel. (mind)  27 sor     (cikkei)
2 Senki tobbet harmadszor... (mind)  90 sor     (cikkei)
3 Sohajok es szitkok az AB dontese nyoman (mind)  32 sor     (cikkei)
4 osztalyletszam, tanarletszam (mind)  44 sor     (cikkei)
5 A megbokrosodott paripank (mind)  32 sor     (cikkei)
6 Dudas es Kadar 56-rol, elso resz (mind)  218 sor     (cikkei)
7 Dudas es Kadar 56 - rol masodik resz (mind)  109 sor     (cikkei)
8 Adoparadicsom (mind)  17 sor     (cikkei)
9 Karadicsnak (ezuttal...) hinni lehet! (mind)  64 sor     (cikkei)
10 Re: 660 millio $ (mind)  47 sor     (cikkei)
11 Charta '91 (mind)  26 sor     (cikkei)

+ - Megut a szel. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A Bokros tegnap beadta a lemondasat, amit a Gyula nem fogadott el.

"Ha egy penzugyminiszter rendelkezeseinek ketharmadat az AB visszadobja,
akkor ebbol a penugyminiszternek le kell vonnia a konzekvenciakat. Mert
vagy o alkotott olyan rendelkezeseket, amik alkotmanyellenesek, vagy az
Alkotmanybirosag kezdett el gazdasagpolitikaval foglalkozni. Es ha ennek
a penzugyminiszternek egyszeruen nincs mozgastere, mert az Alkotmanybi-
rosag folyton beleszol abba, amit a miniszter csinalni akar, akkor nincs
ertelme a munkajanak." Orul neki, hogy Gyula bizik benne, de csak akkor
hajlando a helyen maradni, ha TELJESITIK A FELTETELEIT.

Megjegyzem, az AB hatarozatok indoklasa a Bokros-csomag gyomlalasakor az
Alkotmany (asszem) masodik paragrafusabol indult ki, amely kb. igy szol:
MAGYARORSZAG JOGALLAM. Ez kabe annyit takar, hogy nincs visszamenoleges
hatalyu torvenykezes, ha az hatranyos kovetkezmenyekkel jar, nincs nega-
tiv diszkriminacio, nem az artatlansagot, hanem a bunosseget kell bizo-
nyitani, meg hasonlok. Bokrosnak egyszeruen nincs jogerzeke. Azt hiszi,
atgazolhat ezeken a jogokon, csak azert mert nagy a bajusza. Ilyen ember-
tol meg kell szabaditani a tarsadalmat. Ha en elkovetek egy torvenyser-
test, akkor ennek vannak retorzioi. Ha Bokros kovet el alkotmanysertest,
egyszerre negyet is, annak miert nincs? Ki fogja megteriteni az OTP-nek
a visszateritesekkel kapcsolatos adminisztracios koltsegeit? Ki fogja
megteriteni a nyaron nagy sebbel-lobbal keszitett csaladipotlekigenylo
lapok koltsegeit? Ezek ugyanis nem egyszeruen hibas dontesek: ezek tor-
venysertesek voltak.

/lms
+ - Senki tobbet harmadszor... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Egy kisvallalkozo,  6 millios vilagbanki kolcsonnel "epitett"fel egy
jokora szoba nagysagnyi serfozdet otthon es most havi 3666 pohar sert 
kellene a 30 Frtos mikroszkopikus aron (USAhoz viszonyitva) eladnia,
hogy anyag,labor,utilityk, stb NELKUL,matematikailag egy az egyben
eloteremtse a havi 110.000 forintot amit adora s bankkolcson torlesztesre 
kell raforditania.
  Tudom, hogy sokaknak kenyelmetlen Lenin idezetet olvasni. Egyik
alapveto axiomaja most megis ide kivankozik:
  "A kisaru termeles orarol orara szuli a kapitalizmust."
  Azoknak, akik tul fiatalok vagy tul naivak ahoz, hogy tortenelmi emlek
anyagot elevenitsenek fel ket dolgot ajanlanek szives figyelmebe:
  1.) Oriasi botorsag azt hinni, hogy egyes partok vagy mozgalmak  puszta
dekoraciobol vetik zaszlaikra a szocializmus vagy kommunizmus 
eszmeiseget es hogy az ilyen partokban a vezetok csak szemelyi 
erdekeiket hajhaszo onzo csirkefogok, eszmei hatterek nelkul!
   Ha ez igy lenne, leleplezesuk s felreallitasuk egyszeru lenne. 
   De az igazsag az, hogy az eszme el es virul., megha
  2.)...atmenetileg es esetleg reszleteiben csupan "underground" kell
lappangnia. A kommunista mozgalomnak - hala a harmincas es
negyvenes evekben vilagkorul szerzett illegalitas beli tapasztalatainak
kiforrott strategiaja van amit reszben meg a huszas evek NEP korszaka
elott es alatt dolgozott ki a Part 
  Ez a strategia simulekonyan alkalmazkodik az adott helyzeti 
korulmenyekhez,de - mikent azt nyugaton, trefasan az irekre mondjak:
" Az igazi ir sohsem adja fel!" Ugyanugy a verbeli kommunista sem.
Lehet, hogy strategiai magatartasaban egyesek a megujhodas es 
szanom-banom ismerveit velik felfedezni. De az igazi kommunista 
a gazdasagpolitika alapelveit,amelyen ideologiaja nyugszik, soha, 
semmilyen korulmenyek kozott sem adja fel, legfeljebb elodazza azok
vegrehajtasat, elteszi jobb idokre.
  Kituno pelda volt erre az 1945-os Foldreform. A hazai nincstelen kis
parasztok szazezrei foldet akartak, a sajatjuket. A hatalomert 
strategiazo kommunista mozgalom szemei elott a szovjet mintaju,
nagy kollektiv gazdasagok vizioja lebegett! 
  Micsoda kontraszt! Hogyan lehet e ket, egymas ellen torekvo
iranyvonalat egyetlen keplette integralni?
  Egyszeru:
  Eloszor kiosztottuk a nagybirtokokat apro, eletkeptelen, megmuvelo
felszereles nelkuli kisbirtokokra (1945-46) majd a kovetkezo harom ev
utan melynek soran a foldhoz jutott belatta, hogy kinlodasai soran
egy tapodtat sem kepes lepni elore, nemi propaganda segitsegevel
egyszeruen besetaltattuk oket a termeloszovetkezetekbe, ez alatt a
nomenklatura alatt valositva meg a mintazott szovjet rendszert.
  En hallottam a hixen mar olyasmit is, hogy egye fene a kisvallakozokat
kocsmarosokat, stb, azoknak mindig lesz mibol,lassuk a kotott berbol
eloket.
  Varjatok csak! Ha valamelyiktek gyomra faj, lehet, hogy csak azert mert
elrontotta valamivel de az is lehet, hogy mar elorehaladott gyomorrakja van,
csak meg nem szerzett tudomast rola!  
  Baratunk akirol szo van  egy kisebb kocsmat is uzemel, ennek - ha 
nem az orszag egyik szenbanyaszatilag teljesen tonkrement videken 
lenne - illene az eladando sorokbol befolyo kamattorlesztesnek legalabb
egy reszet megtermelnie.
  A hazai bankszisztema mely a vilagbanki kolcsonoket 6%-os kamatra
kapta kozel 30%-os kamattal kozvetiti ezt "ugyfeleinek" a financialis 
erkolcstan hazai interpretacioja alapjan. A Petofi versbeli "Jooreg
kocsmaros", vagy jofiatal kocsmaros, vagy ahogy akarod szeme elott
lehet, hogy Varszegi, Zwack, Stadler vagy epen esetleg Bokros urak
multimillioinak Fata Morganaja lebegett amikor figyelmeztetesem 
ellenere 2 evvel ezelott hagyta eljelzalogositani hazat, mezejet 
s mindenfele joszagat a bankbiznisz altal, hogy kolcsonet megkaphassa.
   Most valoszinuleg el fogjak arverezni mert az orszag ozdi, matrai,
salgotarjani, tatabanyai stb. iparvidekeinek ugyszolvan totalis gazdasagi
pangasa es penztelensege miatt  uzlete'be meg King-Kong is csak 
kongani jar be, a king kinn marad...penzevel egyutt.
   1995-ban jott az Allam ujra es szarvara (Horn = szarv nemde?) oklelte a
kisarutermeloket. Jott a Jovedek (hisz mar neveben foglaltatik, hogy 
jonnie kellettt...) es kijelentette: 1996 Jan 1-ig a serfozde tovabbi 5
Milliot kell mint jovedeki cikket termelonek (a ser 30%-os adokulccsal 
jovedeki aru a bor nem az!) "ovadek" gyanant letetbe helyeznie. 
Amikor erre az osszes ilyenfajta "kisarutermelo" felhordult, az Allam ezt 
mondta:
     - Na jo! De  akkor fizess legalabb egy milliot, azt viszont
oktober...nem...november 30-ig!
     - Egy milliot? Tizenot milliot! - szolott erre a Jovedek. - A ser
ugyanis viszonteladoknak lesz eladva s  ez nagykereskedelmi 
tevekenysegnek szamit! 
      Es becsapta az orok sotetseg ajtajat.
      Nyugaton ekkora malignozus okorsegre a tulajok egy resze megorult
volna, vagy felcsapott volna hasfelmetszo Jacknek! Nem igy a turelemre 
szoktatott Magyarorszagon. Az erdekeltek a Penzugyminiszteriumhoz
fordultak ahol talaltak egy rezonabilis, ertelmes emberfot aki elvi
utasitasban oktatta ki a penzugyoroket arrol, hogy a termelt ser 
ertekesitese a sergyartas szerves fazisa, mondhati utolso lepcsofoka 
s mint olyan NEM lehet targya ujabb inkvizicos karcsavarintasoknak.
      A pocsolyabirkozas szerveink kozott elutazasomkor meg folyt. 
      A kisvallalkozok elobb-utobbi kinyirasa "benne van a katekizmusban" 
ezert ajanlatos ezt szunet nelkul es szakadatlanul eszrevenni
   
      -lajcsi-
+ - Sohajok es szitkok az AB dontese nyoman (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Az AB itelete hallatan kedden az orszagban 220 ezer csalad sohajthatott
>fel.  A lakashitelkamatok 15 szazalekrol 25 szazalekra valo emelese
>kovetkezteben a csaladok tobb mint hetven szazalekaban kozel a duplajara
>ugrott a havi torlesztoreszlet osszege, ami sok haztartast alapjaiban

Mikozben kb 2.2 millio csalad kezdhet el csunyan szitkozodni, azok akik a
220 ezer csaladnak fizetik ki az evi kb 2 milliard Ft kamattamogatast az
elkovetkezendo 20 evben.

A (tekintetes es mindenhato) alkotmanybirosag ismet valami rettenetesen
igazsagos dontest hozott. Mert ugyebar ott van az allampolgar, aki volt
olyan szemfules es 1987 elott vasarolta ingatlanat 3 %-os allamilag
garantalt hitelre. A szemfules allampolgarnak azonban nem eleg, hogy
ingatlananak erteke az elmult +8 ev alatt az ingatlanspekulacio
kovetkezteben kb. 8-szorosara novekedett, termeszetesen megilleti az is az
AB dontes ertelmeben, hogy altala fizetett 12 %-os es a kevesbe szemfules
1989 utan lakashoz jutott allampolgarok altal fizetett 31 %-os kamat
kulonbozetet allampolgartarsaival fizesse ki.

Idosebbek talan meg emlekeznek arra, hogy 1989-ben az AB mar hozott egy
dontest, amiben, akkor per pillanat, alkotmanyellenesnek itelte a
lakaskamattamogatasok eltorleset. Tehat az igen kovetkezetes AB
pillanatnyilag 2:1-re all onmagaval szemben a kamattamogatasok kerdeseben.
Teny azonban, hogy a legutobbi donteseivel mar kivivta a legkovetkezetesebb
(es legigazsagosabb) lathatatlan alkotmany birosaganak megtisztelo cimet.
Persze az AB mar regen eselyes volt, mar csak azert is mert szeles e
vilagban csak ket orszagnak van lathatatlan alkotmanya, az egyik
Nagy-Britannia, ahol a jogalkotas tobb mint 200 eves demokratikus
hagyomanyokkal rendelkezik, valamint a Magyar Koztarsasag, ahol tobb mint
fel decenniumra terjedt ki a meltosagos AB aldasos tevekenysege.

Szabo Kalman
+ - osztalyletszam, tanarletszam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!

	Mielott komolyra forditanam a szot egy kis szubjektiv morgolodast 
had engedjek meg magamnak. Ezt a 21-es osztalyletszamot nem ertem. Lehet, 
hogy nekunk meg az ismeroseinknek mindig pechunk volt. Gyerekeim eddig 
mar ot iskolaba jartak, de mindig 35-40 fo kozott volt az osztalyletszam. 
Ebben volt ket kultelki (Zuglo) ekkor azt mondtak, hogy a 
kulsokeruletekben persze nehezebb tanart kapni, ezert nagy a letszam. 
Volt egy masodik keruleti (Ady Endre), itt nem mondtak semmit csak nagy 
volt. Pardon a fiamek lehet, hogy csak 34-en voltak, de az rajz tagozat 
volt es oda csak rajzkeszseg alapjan lehetett bejutni. Most ket elit 
gimnaziumba jarnak (Toldi es Kosztolanyi), ahova szinten csak 
felvetelivel lehetett bejutni, itt allitolag ezert magas a letszam. Az 
egeszrol valahogy egy Pap Laci tortenet jut az eszembe Karpati Gyurika 
"Kinn vagyok a vizbol" cimu konyvebol. Pap Laci kivetelesen kemeny 
ellenfelre akadt, aki az elso menetben tisztesseggel megagyalta. A 
szunetben orokemleku Adler Zsiga bacsi lelket akkart onteni tanitvanyaba 
ezert orvendezo arccal biztatni kezdte: Lacikam te vagy a jobb, az ipse 
meg se tudott utni. Laci ranezett az egyik szemevel Zsiga bacsira (azzal 
amelyikkel meg latott) es visszaszolt: Mester akkor figyelje birot, mert 
valakitol marha nagy pofonokat kapok! Szoval en most hova figyeljek, hogy 
hol vannak azok a kis letszamu osztalyok.
	Most pedig komolyra forditva a szot: 
	1. A pedagogus szakszervezett a rendszervaltas utan egy
meglehetossen jo rendszert dolgozott ki, amely az un. fejpenzen alapult.
Amelyik iskola nem tudott eleg diakot toborozni, annak eddig is el
kellett bocsajtani tanarokat. Ezert bizony megesett Zugloba is, hogy az
iskolak egymas diakjait csabitgattak el. Azt persze hozza kell tennem,
hogy nem azzal erveltek, hogy nalunk kevesebbet kell tanulni, hanem, hogy
az idei nyolcadikos osztalybol tolunk vettek fel a legtobbet gimnaziumba
(tobbek kozt az Istvanba es a Radnotiba)
	2. Elvi kerdes, hogy a kormanyzat nem szolhat bele a
tanarletszamokba. Egyszeruen lehetove kell tenni, hogy ahol az
onkormanyzat hajlando mas forrasokbol penzt szerezni az iskolara ott akar
alacsonyabb letszammal is mukodhessen osztaly. Ez nezetem szerint
egyszeruen a helyi demokracia kerdese.
	3. Sejtesem szerint meglehet, hogy a 21-fos osztalyletszam
valojaban elerendo celt takar es nem az adott helyzetet irja le. 
Csoportdinamikai vizsgalatok szerint ugy 18 foig lehet igazan hatekonyan
oktatni. Ezert maradnak 20 fo alatt az egyetemi csoportletszamok is. A
mamut iskolai osztalyletszam az otvenes evekben alakult ki, mint "atmeneti
allapot" a Ratko korszak miatt. Aztan valahogy itt felejtodott. 

Bathori Gyorgy
+ - A megbokrosodott paripank (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon!

Ha megengeditek, roviden kommentalnek nehany mai, remenyt kelto hirt:

> igy a penzugyminiszter egyelore hivatalban marad. Horn szerint szukseg
> van a kormanyban Bokros Lajos tudasara, aktivitasara, es arra a
> szocialis erzekenysegre is, amellyel a penzugyminiszter az ET-ben
  ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^

Ez a "szocialis erzekenyseg" a het legjobb vicce.

> Bokros a Kormanyvaro cimu
> tevemusorban tegnap elmondta: minden kulturalt orszagban az a
> normalis, hogy a penzugyminiszter lemond, ha az Alkotmanybirosag
> negy alkalommal talalja alkotmanyellenesnek elkepzeleseit. Ez ugyanis
> vagy azt bizonyitja, hogy a penzugyminiszter szakmailag alkalmatlan olyan
> javaslatok eloterjesztesere, amelyek osszhangban allnak az
> alkotmannyal, vagy azt, hogy az AB szerepet teveszt es megkerdojelezi a
> kormany gazdasagpolitikai mozgasteret.

Bezony lemond! Plane, ha az elso varians all fenn!


> Fuzessy Tibor
> (KDNP) szerint egy demokratikus allamban, ahol a penzugyminiszter
> torvenyjavaslataban az AB gyors egymasutanban negyszer
> alkotmanyellenesseget talal, ott a tarca vezetojenek nincs mas
> lehetosege, mint lemondani.

Pontosan, megpedig sebesen!

    Udvozlettel: Simanyi Nandor
+ - Dudas es Kadar 56-rol, elso resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az 56-rol folyo vitak es kommentarok kesztettek kiasni kincs-tarambol az
alanti rovid ket interjut. Mindkettot amerikai tv riporterek keszitettek.
Dudas Jozseffel 1956 oktober 31-en a Szabad Nep epuleteben, Kadar Janossal
pedig 1986 - ban nemsokkal a Time Magazin altal keszitett interju utan.
Dudassal az interju spontan es kotetlen volt. Kadarnak, napokkal az interju
elott, irasban kellett benyujtani a kerdeseket. A riporter negy kerdest
nyujtott be Kadarnak. Miutan Kadar azokat megvalaszolta az interju folyaman,
a riporter megkerdezte, hogy hajlando lenne e Kadar felelni meg egy-ket
spontan kerdesre. Kadar beleegyezett es az interju ket utolso kerdese spontan
kerdesek voltak. 
Dudas Jozsef, 1956, oktober 31.
KERDES: Miert harcol a forradalmi bizottsag? Miert kuzd?
DUDAS: A Magyar forradalom nemzeti, tarsadalmi es gazdasagi elnyomas miatt
robbant ki.
KERDES: Milyen uj allamformat akarunk es milyen lesz az uj allam osszetetele?
DUDAS:  Fuggetlen, magyar demokratikus allamformat akarunk. 
KERDES: Nagy Imre a jelenlegi miniszterelnok marad e?
DUDAS: Az esemenyek egyik naprol a masikra valtjak egymast. Ami tegnap igaz
volt, mama nem es hogy holnap mi lessz az igaz azt csak holnap tudjuk meg. 
KERDES: A forradalom gyozott vagy lesznek meg harcok?
DUDAS: Ha az oroszok magyarorszagrol kivonulnak, ha a kormany atalkul egy
szeles
forradalmi eroket osszefogo koalicios kormannya, es ez ideiglenes jelleggel
bir csak
egesz a szabad valasztasokig, akkor a harcok ebben a pillanatban be is vannak
fejezve. 
KERDES: Nem felos hogy az oroszok visszajonnek?
DUDAS: A kapott jelentesek szerint, amelyek azonban nem ellenorzottek, a
kivonulasra indult orosz erok olyan mozdulatokat vegeznek, hogy ezt a kerdest
jogosnak velem.
KERDES: Ha visszajonnek az oroszok, harcolunk meg ellenuk?
DUDAS: A magyar fuggetlensegert, a magyar nep addig fog harcolni, ameddig el.
Csak holtan nem harcolunk.
Vege a filmnek.

Kadar Janos interju keszult 1986-ban, nemsokkal a Time Magazinnak adott
interju utan,
Kadar irodajaban.

KERDES: Magyarorszag nagy utat tett meg 1956 ota. On szerint melyek ennek az
idoszak legfontosabb eredmenyei, nemcsak gazdasagi teren, es melyek a
legfontosabb megoldasra varo problemak?
KADAR: A legfobb eredmenynek azt tartom ami az akkori viszonyokbol
kovetkezett
Hat most, 30 evvel ezelott magyarorszagon azt kell mondani, hogy anarchikus
viszonyok uralkodtak. Azert az elso tennivalot abba lattuk, hogy az orszag
torvenyes
rendjet helyre allitsuk. Abban az ertelemben is, hogy aki a magyar
napkoztarsasag
torvenyeit tiszteletbe tartja, annak zaklatasban le legyen resze a hatosagok
oldalarol,
vedelmet elvezzen, es ebben az ertelemben is hogy aki az orszag torvenyeit
megserti,
azt torvenyesen felelosegre vonjak. Ez egy fontos inditasa volt annak a
kuzedelemnek
amit mi folytattunk. A masodik fontos eredmenynek azt tartom, hogy nyilt
politikaval,
ervekkel es tettekkel alatamasztva, fokozatosan es szeleskoru tamogatast
nyertunk a
tarsadalom reszerol torekveseinkhez. Megoriztuk hatalmunk alapveto jelleget
es
tortenelmi celunkat, a szocialista tarsadalmat. A harmadik dolognak nagyon
fontosnak
a gazdasagi elet teruleten elert eredmenyeket tartjuk. Ezek kozul meg kell
emlitenem
a mezogazdasagban a termeloszovetkezetek letrehozasat is. Es altalaban az
ipar es a
mezogazdasagi termeles a legutobbi szamitasaink szerint 1960 tol mostanaig az
ipar
haromszorosra novekedett, az ipari termeles a mezogazdasagi termeles pedig
ketszeresere es annak megfeleloen novekedett a dolgozok eletszinvonala is. Ez
altalanos elismerest es megbecsulest jelentett itthon is es nemzetkozileg is.
Hat
negyedik kerdeskent megemlitenem, hogy az egykori igen bonyolult Magyar
Egyesult
Allamok kozotti ketoldalu kapcsolatok kerdeset is... mindket fel erofeszitese
reven
rendezni sikerult, normalizalni sikerult es most ugy kell mondanom, hogy a
viszonyunk
normalisak. Es mintha mindket fel reszerol hivatalos torekvesek tortennenek
hogy
ezek tovabb fejlodjenek. Ide kapcsolom amit en szinten igen komoly
eredmenynek
tartok, hogy ennek a harcnak es munkanak kovetkezteben a magyar
nepkoztarsasag
ma megkapta azt a helyet, az adott tarsadalmi rendszeret is tudomasul veve,
szovetsegi kotelezettsegeit es kapcsolatait is tudomasul veve, ami a nemzetek
kozossegeben megilleti ot. 
KERDES: Sokan velik, hogy magyarorszag politikai es gazdasagi erdmenyei az
elmult
30 evben kovetesre meltoak a varsoi szerzodes mas tagallamaiban es
magyarorszag
gyakorlata modelkent szolgalhat mas szocialista orszagok szamara, beleertve a
Szoviet Uniot is.
KADAR: A kerdest ertem, de ha megengedi, az elobbit kiegeszitenem, mert ott
egy
vonatkozasban nem valaszoltam. On kerdezte, hogy milyen megoldando
problemaink
vannak? Hat a gazdasagi epito munkaban vannak igen komoly es nehez
feladataink
meg es jelenleg amelyeket kielegitoen nem tudtunk megoldni. Ezt mi, eloszor
ezt
mondom, a hazai munka nem kielegito szinvonalaba latjuk. Sokat mentunk elore
de ez
meg nem elegendo a kovetelmenyeknek. A masik tenyezo ami miatt nem tudtuk
megfeleloen megoldani  mert a magyar nemzeti jovedelemnek az orszag
adottsagaibol
kovetkezoen mintegy fele a menzetkozi vonalakban realizalodik es a jelenlegi
nemzetkozi gazdasagi korulmenyek nem segitenek minket. Most mielott az On
masodik kerdesere valaszolok, mer ez a realitas is reszet kepezi Magyarorszag
altalanos megitelesenek. Magyarorszagon, legalabb is bennunket, az orszag
vezeto
szerveit es szemelyeit az a torekves vezetett mindig, hogy a tarsadalom es az
orszag
helyzetet az emberek problemait a maga realitasaban nezzuk. Tehat a valosagot
olyannak lassuk amilyen es nem szebbnek. Es az adott helyzet es a kor
kovetelmenyenek megfelelo uj megoldasokat kutassunk. Ezen a teruleten sok
nemzetkozileg ismert dolog szuletett Magyarorszagon, a magyarsagi politikaja,
a
gazdasagi beallitasi rendszere es mas dolgai amelyek hat termeszetesen
nemzetkozileg erdeklodest valtottak ki. A szocialista orszagok reszerol is.
Mi kezdettol
fogva abbol indultunk ki, hogy nekunk nagyon fontos minden elhatarozasnal,
program
keszitesnel, meg a munka modszerben is az orszag adottsagaibol es
tradicioibol
kiindulni es annak megfelelo megoldasokat keresni. Ezert az On kerdesenek
arra a
kifejezesere, hogy ez masok szamara modelkent szolgalhat e, itt is megmondom
amit
mindig hangoztattam, hogy mi nem fogjuk fol a magyar megoldast modelnek mert
a
sajat megitelesunk alapjan ugy tartjuk, hogy minden egyes orszagnak az
altalanos
tarsadaalmi helyzete es jelentkezo kerdeseket mindenkepen az adottsagokbol
kiindulva kell megoldaniuk. Megis ma a vilagon sok szolista orszag van es ugy
tartjuk
hogy minden egyes orszag vezetesenek figyelni kell a tobbiek tapasztalatjait
is es ami
abbol adaptalhato a sajat korulmenyeikhez azt hasznositania kell. Mi igy
fogjuk fol a
magyar tapasztalatokat es es ismereteink szerint a Szovjet Unio is es mas
szocialista
orszag vezetoi igy tekintenek ra. Bizonyos hogy  minden megoldast nem
helyeselhetnek mert hiszen ezek a mi viszonyainkbol kovetkeznek de en tudom,
mert
hiszen mondjak is megfelelo alkalmakkor, hogy ertekelik azt a torekveseinket,
hogy uj,
a kornak es a helyzetnek megfelelo megoldasokat kutatunk a szocializmusban.
Es
bizonyara itt a magyar tapasztalatok kozott is van olyan amit ki ki a maga
belatasa
szerint hasznosithat sajat gyarkorlataban. De mi, modelnek, peldakent nem
ajanljuk
 ..nem (?) elharapott szo. 
KERDES: On 19 evesen csatlakozott a kommunista parthoz. Milyen volt On
akkoriban
es milyen volt az orszag?
KADAR: Hat kerem csak nagyon idos emberek emlekezhetnek ezekre  korulmenyekre
itt Magyarorszagon es persze az onok(?) is, vagy aki ilyen temat kutat. En 3
evi ipari
tanuloi munka vegen, 1929 be tettem le a segedvizsgat mint muszeresz munkas.
Ez
az ev azonban rossz ev volt az emberiseg szamara mer akkor kezdodott az
oriasi
vilag gazdasagi krach ami aztan evekig tartott. 29, 30, 31, 32-es evekig
tartott. Hat en
itt eltem akkor, vasipari munkaskent, amikor a vasipari szakmaban 40%-a az
embereknek munkanelkuli volt. Elni kellett, en szegeny csalad gyereke voltam,
vagyonunk nem volt, es boldogulni kellett volna. Namost a magyar tarsadalom
sajatossaga akkor az volt, hogy itt egy Horthy Miklos szemelyeben ismert
ellenforradlmi rendszer uralkodott, olyan feudlis vonasokkal amit egy mai
amerikai
allampolgar el se tud kepzelni. Hogy itt falunk a munkaado foldbirtokosnak az
oszhaju
emberek kezetcsokoltak, meg a gyerekeiknek is es ilyes fajta vonasai az
eletnek meg
a varosokban is voltak. Hat az en elkepzelesem, egy fiatalember elkepzelese
az volt,
hogy szerettem volna a munkambol tisztesseggel megelni emberi megalaztatas
nelkul.
Eshat igy kulonbozo eszmek irant erdeklodtem int fiatal ember es hat en a
szocialista
eszme, a kommunista eszme hive lettem es ezen az uton probaltam az emberi
elethez vezeto tisztesseges utat megtalalni. 
KERDES: Ugy van aggodalom Magyarorszagon is meg kulfoldon is, hogy amikor On
tavozik a politikai szinterrol az erinteni fogja Magyarorszag stabilizalasat
is. Milyen
bizotsitekot latja On annak, ogy a folyamatossag megmarad az On tavozasa utan
is?
KADAR: Szeretnek valaszolni erre. Nem eloszor talalkozok evvel a kerdessel. A
kurzus es a fejlodes meghatarozott iranya folytatodni fog, meggyozodesem
szerint
akkor is, ha en aktiv munkat nem vegzek ezen a helyen ahol Onnel talalkozom.
Ennek
a garanciajat elsosorban abban latom, amit mar az elso kerdes elott a
valaszban
probaltam erzekeltetni, hogy mi negy politikat folytatunk. A problemakat
neven
nevezzuk nyiltan szembe nezunk es a kozvelemenyunket is bovenjuk a gondba.
Hat itt
evtizedek alatt kialakult egy politikai iranyvonal ami stabilnak tunik es en
merem
mondani hogy ebbe bizonyos mertekig a tomegek is bele voltak vonva ennek a
politikanak az alakitasaba. Es ezert tudtam en egy hasonlo korabbi kerdesre
azt
mondani, hogy azt kell megerteni, hogy ez a politika mar nem egy ember
politkaja es
megcsak nem is tize, hanem ez itt a tomegek allaspontjava valtozott. Ebben
latom az
egyik garanciat. Tehat itt gyokeres valtozast es fordulatot nem tud csinalni
senkisem.
A masik, es ez nem kevesbe fontos ahogy mondtam Onnek, mi a mi politikankat a
valos helyzetnek megfeleloen alakitottuk. Tehat az orszag politikai,
gazdasagi,
kulturalis adottsagaihoz, tradicioihoz alakitottuk es ezek az adottsagok es
tradiciok
nem valtoztak. Tehat en szerintem a politika foiranya marad.
+ - Dudas es Kadar 56 - rol masodik resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kadar interju folyt. Keszult 1986 ban 
KERDES: Ezek voltak a negy elore megalapodott kerdesek. Tehetnek e meg fel
egy
kettot?
KADAR: Tessek.
KERDES: Az 1956 -os esemenyek 30 eves evforduloja kovetkezik. Ebbol az
alkalombol beszedekre kerul sor es a magyar tv programmokat keszit es tudjak,
hogy abbol az alkalombol. Melyek az On szemelyes erzesei es mi az On
szemelyes velemenye 1956 oktoberi novemberi esemenyekrol? Nemzeti tragedianak
tekinti vagy egy olyan idoszaknak amikor a CIA es az Egyesult Allamok es
altalaban a Nyugat a magyr rendszer alaaknazasara torekedett? Vagy esetleg a
magyarok lazadasanak amely jogos serelmekbol taplalkozott? 
KADAR: En avval kezdtem a szavaimat, hogy Magyarorszagon akkor anarchikus
viszonyok voltak. Tehat azoknak a tarsadalmi eletben vegbement esemenyeknek a
fontos resze, hogy sok elem keveredett benne. Mindazok az elemek keveredtek
amiket On itt megvenvezett a kerdeseben. Szerintem ellenforradalmi fegyveres
folkeles is volt, mert hiszen terveszeruen es villamgyorsan lerohantak es
kifosztottak a
fegyveres raktarakat es a rendszerrel szemben ellenseges fegyveresek kezdtel
garazdalkodni. Ugyanakkor nagyon nagy szamu ember megmozdult, akik korabban 
uralkodott visszaelesekkel allt szemben hatarozottan. Es eleg szeleskoru
tomeg is
mozgasba jott, olyan emberek akik valojaban az esemenyeken eligazodni nem
tudtak
de akiket valodi serelmek es aggodalmak vezettek. Ez keveredett. Ezer van az
hogy
mi tudomanyos ertelemben azt mondjuk, hogy ellenforradalmi folkeles volt,
amibe
belejatszott nagyon sulyosan es elsosorban a Rakosi fele vezetes durva hibai,
a
revizionistak, a Nagy Imre vezette revizionistak jobbra tolodasa egeszen az
arulasig, a
hazai ellenseges elemek akik a szocialista rendszer ellen voltak. Es
nemzetkozi
oldalrol is akik nem szerettek azt, hogy Magyarorszag szocialista orszag....
ez mind
belekeveredett. Es ez a mi harcunkat nem konnyebbitette hanem nehezitette,
mer mi
a korabbi visszaelesek ellen is voltunk, valamint az ellenforradalmi
fegyveres follepes
ellen is. Eshat olyan kuzdelmet kellett inditanunk, hogy a korbban elofordult
visszassagok ne terjenek vissza es a szocialista rendszer maradjon. Ugyhogy
ennekem szemelyileg az volt egy kis indulasi elonyom hogy hat en 14 evig a
regi
tarsadalmi rendben eltem, ott is bortontviselt ember voltam mint kommunista,
es egy
uj rendszerben, a sajat rendeszeremben is alaptalanul bortonbe zartak. Es
rollam
elhittek az emberek es tudtak, es en mindig itthon eltem, hogy en se a
kapitalizmust
nem szerettem se a szocializmus tordulasait(?). Ezet hasznalom en
osszessegben
ezekre az esemenyekre azt a kifejezest, hogy ez vegso fokon nemzeti tragedia
volt.
KERDES: Voltak mindenfele szemelyes baratai, munkatarsai is akik annak idejen
mas
velemnyen voltak es mas fokon vettek reszt az esemenyekben, koztuk olyanok is
akiket kivegeztek. Onnek nyilvanvaloan nagy szemelyes megrazkodast jelentett.
Hogy
elte On at szemelyes sikon az akkori esemenyeket 1956 oktober...
KADAR FELBESZAKITJA A KERDEST: hat ezeket a dolgokat....en...nagyon nehez
reszletezni. Teny az, hogy engem a cselekvenyeimben soha szemelyi indulatok
nem
vezettek. Szemelyi indulataim vannak, de en fegyelmezett ember voltam egesz
eletemben.  Engem mindig es kizarolag az az ugy erdekelt amiert en egesz
eletembe
harcoltam es dolgoztam, valamint a fasiszta rendszer ellen, hitlerista
megszallok ellen
majd kesobb mas dolgok ellen. Mindig csak ez erdekelt. Es akik az
esemenyekben
elsodrodtak, (??) ... megemliteni sulyos eseteket, de volnanak tizezrek akik
maskep
kerultekki az esemenyekbol. Szinten szembe alltak velunk, a kezdetben, es en
azt
mondtam, nem erdekel ki mit mondott regen, korabban, az esemenyek valamelyik
szakaszaban, az erdekel, hogy most egyet ert avval, hogy az orszagban legyen
torvenyes rend. Nepkoztarsasag. Ha igen, akkor ami volt, el van torolve. Aki
nagyon
messzi ment es a mi torvenyes rendunket megsertve hat az arulas utjara
jutott, a
rendszert arulta, az eskujet megszegte, annak viselni kell a
kovetkezmenyeket. Amit
en szemelyekre gondolok, azokat sajnalom ha valaki ilyen sorsra jutott.
Az interju veget ert, a riporter megkoszoni az interjut, bar a kamera tovabb
megy. A
riporter megjegyzi, hogy tortenelmileg erdekes idok voltak. 
KADAR: Hat valamikor az egesz vilag foglalkozott ezekkel az esemenyekkel. A
Times-
eseknek is mondtma, amikor beszeltem veluk, akik aztan nem nagyon ertik, hogy
nekem belul egyik ambiciom volt, hogy Magyarorszag keruljon le az ujsagok
elso
oldalarol annak idejen. 
UJSAGIRO: ez sikerult.
KADAR: Igen ez fontos. Elhessunk, dolgozhassunk, es ha megengedi, enis
szeretnek
egy szot szollni az on munkajarol.Hat Onok vegeztek az Onok munkajat en az en
munkam vegzem. Van egy kozos dolgunk, hogy ha az emberiseg bekes fejlodest
kivanjon, akkor segitsuk elo a jobb megismerest. Ez kozos feladat. Egy
foldgolyon
elnek a nepek, az egyik ilyen tarsadalomba akar olyan, akkor egyutt kell
elni, ismerni
kell egymast. Azt szoktam mondani, hogy en soha sem kerem senkitol hogy jobb
kepeet fessen Magyarorszagrol mint ami a volosagban, de feketebbet se.
Realist
kepet. Ez segiti a megertest(?),... amirol beszelunk az persze mar
tortenelem, de ha
az Onok munkaja segiti a jobb megertest, a realis megitelest, jo egeszseget,
sikereket
kivanok Onnek.
+ - Adoparadicsom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Edupage #4 irja:

> Elektronikus ugykezeles es az adocsalasok
>
> Kanada foszamvevoje megfeddte a kanadai adohivatalt, mert szerinte az 
> elektronikus adonyilvantartas megkonnyiti a rendszer becsapasat. 
> Jelenteseben kitert arra, hogy az elektronikus bevallasok keszitoinek
> nem kell az elszamolasokat alatamaszo dokumentumokat benyujtaniuk, ha-
> csak erre kulon nem kerik fel oket. 
> (Ottawa Citizen, 95.11.22., A)

Jeeeeeeeeeeeeee, nalunk a papiros adobevallasokhoz sem kell
"az elszamolasokat alatamaszo dokumentumokat" benyujtani...
Most dobbenek ra, hogy Magyarorszag egy adoparadicsom, csak
sokan nem hasznaljuk ki...

-lms
+ - Karadicsnak (ezuttal...) hinni lehet! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Mint tudott, a boszniai szerb nagymogul tegnap bejelentette, hogy
Sarajevobol europai Beirutot csinalnak, kik, hogy es mikepen az mar
mutatkozik is a helyszini televizios riportok "elozeteseben" ahol a
sarajevoi szerbek ezrei razzak okluket es atkozzak a vadonatuj beke
szerzodest. A Karadics fele bejelentes erzekeny pontja  Pecs, sot
ujabban a Kaposvar melleti repuloter is amiket a NATO tamaszpontoknak
hasznal a Clinton altal megatalkodottan szorgalmazott huszegynehany
ezer amerikai "bekefenntarto" bevetesere, s ennyiben - ha egyelore masban
nem is - hazank kompromittalva van.
    Karadiccsal csaknem egyidejuleg ( nehany oraval tan elotte) Clinton
a bekeszerzodesben erdekelt felekhez, tehat a bosnyakokhoz, szerbekhez
es horvatokhoz forult es kerte, hogy  garantaljak: a huszezres
amerikai seregnek nem fog bantodasa esni. Bevallom, hogy miutan 
itt allig felfegyverzett harci alakulatokrol van szo es nem a mukorcsolyazo
vilagbajnoksagon resztvevo ifjusagi olimpiai remenysegekrol - engem
kisse meglepett a keres. Ilyenkor mindig a texasi cowboy jut eszembe,
aki Dallasban fiaval setalt s mikor valaki varatlanul pofonvagta, fia 
ketsegbeesve igy lamentalt: 
     - " Papa, szaladjunk, mert meg engem is megvernek!.."
     Felmerul a jogos kerdes: mi van, ha a felek egyike - pl a szerbek -
ezt mondjak: "Mi nem garantalunk semmit. Onok garantaljak, hogy
erejuket respektalva mi bekeben maradunk. De megeshet, hogy egy
orvlovesz valamelyik haz tetejerol...szoval ertik?"
     Valoban: ha egy hatvanezer fos  NATO sereg megszall egy orszagot
a bekebiro szerepeben, akkor ezt bizonyara azert teszi, mert garantalni
akarja hogy a beketlenkedo felek nyugton maradnak. Az USA- mar 
szeleskoru tapasztalatokkal rendelkezik e teren ami a pacifikaciot
illeti : Koreaban, majd Vietnamban, kesobb az Obolben, ahol 
5 inccsel a logikai  hatarokon belul hagytak abba a muveletet
ujaelesztve az oselleneget, es hat Szomaliban, ahonnan ugye...
     "Ez igaz" - vetheti kozbe valaki, de a szerbek demoralizaltak!
Tul sokat utottek oket. Leirhatjuk oket mint hatalmat! Right?"
     "Wrong!" - aki hisz ebben nem ismeri a szerbeket. Hitlernek is csak
megszallnia sikerult oket, elnyomni vagy megsemmisiteni soha. Ferenc
Ferdinand tronorokos sarajevoi meggyilkolasat most elhallgatva
mint "tortenelmi kozhelyet", utalni lehetne az elso vilaghaboru elotti 
magyar-osztrak monarchia nehezsegeire is a tersegben, de meg ennel
is meggyozobb az, ha valaki jart Szerbiaban, voltak szerb baratai, 
(sakkozni jart veluk mint jomagam a malmoi Rosengard sakk klubban,
vagy baratokat gyujtott a ljubjanai, sarajevoi, dubrovnyiki muveszek
korebol, resztvett szerb lakodalmakon, ahol kis bor hatasara elszabadultak
az indulatok...)
     A problema itt a kovetkezo: ha az intelligens, szenvedelyesen 
nationalista, aldozatoktol sohsem visszariado dinari nepeket ( ide
sorolhatjuk egyenlokepenl a bosnyakokat, horvatokat es szerbeket)
osszehasonlitjuk egy olyan "bekebirokbol"allo hadsereggel, amelynek
minden egyes embervesztesege a legcirkuszibb media, parlamenti,
erdekkepviseleti, jogasszovetsegi (soroljam meg?) interpellaciok sot
karteritesi perek (!) tomkeleget indithatja sot inditja majd el, ahol csak
az "ellenseg" kazualitasai elfogadandok, de mindenegyes sajat 
egysegeinken beluli halaleset szemelyes sertes,  kulonosen
karacsony tajan, mely a gyertyafenyes merenges es csaladi 
osszetartozas hivatalosan deklaralt unnepe...akkor be kell latnunk, hogy
a desperadok, akiknek semmi se draga, mert nemhogy Cadillacjuk vagy
Subarujuk nincsen, de mar feleseguk, sot gyerekeik se igen, beiruti
folenyben vannak!
   Tartos, fajdalmas,es a belathatatlanba nyulo kegyetlen epizodok
varnak ezekre az egyenruhas fiukra, oly mindegy hogy ki mit iger
most Clintonnak vagy a NATO-nak.
   Az amerikai kongresszus szamos tagja tudja es szamitasba veszi
ezt . Ha Szomalia megismetlodne, akkor - beke ide vagy amoda - 
a NATO-nak de az USA presztizsenek is lo"ttek!...

   -lajcsi-
+ - Re: 660 millio $ (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Minenekelott koszonom Simanyi Nandor es Meszaros Laci 
felvilagositasat a kisibolt 660 milliorol. Meszaros Laci irja a 1016-
os szamban:
> Igy egy nagy csomo kamatfizetesi kotelezettsegtol szabadulunk meg, a szo-
> vivo szerint evi hatvanmillio dollartol, amit en nem hiszek el, mert 9%
> kamatra meg nem nagyon vettunk fel kolcsont.
    Ha jol emlekszem, jelenleg 5.5% koruli kamatra kapunk kolcsont 
(javitson ki valaki, ha tevednek ...) Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy 
a marciusi ures allamkassza es a parhuzamos mexikoi botrany hatasara 
tenyleg ilyen magas kamatozasu hitelforrashoz kellett nyulni. Ez 
esetben esszeru es helyes az ido elotti visszafizetes.

> Gyanitom, hogy a 660 millio dollaros kolcsont foly-
> sito ceg mar sejt valamit, es kapcsolatait kihasznalva meg az atutemezesi
> kerelem bejelentese elott szerette volna visszakapni a penzet, ...
    En sem tartom lehetetlennek, hogy az atutemezes ujboli es ujboli 
felmerulese miatt romlanak a magyar hitelfelveteli poziciok. 
Meglehet, ennek tudhato be, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung 
nemregiben a tulsagosan magas tartalek (aktualisan kb. 8 milliard $) 
miatt rotta meg a magyar penzugyi kormanyzatot. Egyebkent altalaban 
tetszett nekik a magyar penzugypolitika.

Simanyi Nandor irja ugyanitt:
PG> Ennek fenyeben nem ertem, mikent befolyasolna' a
PG> privatizacio elorehaladasa vagy leallasa az orszag 
PG> fizetokepesseget. 
SN> Pedig egyszeru. A kerdes az, hogyan szandekozzak kesobb 
SN> visszafizetni az allamadossagot, mikor mar mindent 
SN> elkotyavetyeltek?
    Nagy baj lenne, ha az allamadossag fizetese csak a privatizacios 
bevetelekbol volna lehetseges. A magyar privatizacio fo mozgatoja 
elsosorban nem a privatizacios bevetel, hanem az az elv, hogy az 
allami tulajdon kevesbe hatekonyan mukodik, mint a magantulajdon 
valamint szamos esetben a modernizaciora nincs penz. Friss 
statisztikai adatok szerint vegyes vallalatokbol szarmazik a a magyar 
kivitel 70 (!) %-a. Emlekeszem, mi felhajtas volt a Tungsram 
"elkotyavetyelese" korul (veszteseges volt a ceg), a mostani jo 
eredmenyek hatasara lecsendesult a korus. A Tungsramban jelenleg 
feleannyian haromszor akkora hatekonysaggal dolgoznak. Kozben a GE 
belenyomott a cegbe sok tizmillio dollart (a pontos osszegre nem 
emlekszem).

> Gabor, Te mindent keszpenznek veszel, amit a Suranyi es az MNB mond?
    Miert, kinek higgyek, Torgyannak ? Pellionisznak ? Miert hazudna 
Suranyi ? Ez most komolyan erdekel ...

Udv, Gabor
+ - Charta '91 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Magyar Nemzet, '95. nov.23.:
ZOLD UT A SZEMEYI SZAMNAK
Az Orszaggyules alkotmanyugyi  bizottsaga  altalanos vitara alkalmasnak
talalta a szemelyazonosito  jelre vonatkozo hatarozati javaslatot. Mint 
ismeretes, alkotmanyellenesnek  talaltatott a korlatozas nelkuli szeme-
lyiszam,  amit csak  december 31-ig  lehet alkalmazni.  A szemelyi szam 
mandatumat a kormany  egy evvel szeretne kitolni, s az - parlamenti jo-
vahagyas mellett,  de alkotmanybirosagi tilalom ellenere - 1996. decem-
ber 31-ig maradna  ervenyben.  A nyilvantartasi rendszer atallitasa fi-
zikai keptelenseg lenne januar elsejeig - allitja a kormanyzat.  (b.l.)

A "Demokratikus Charta '91" 8. pontja:
"Demokracia akkor lesz, ha a mindenkori kormanytobbseg tudomasul veszi,
hogy  legitim torvenyhozo es  vegrehajto hatalmanak korlatot szab a Ma-
gyar Koztarsasag Alkotmanya, aminek betartasa folott a fuggetlen Alkot-
manybirosag orkodik."

(A Charta kibocsatoi kozul nehany nev:
Bokros Lajos kozgazdasz (bank-vezerigazgato)
Fodor Gabor jogasz (ogy. kepviselo)
Peto Ivan tortenesz (ogy. kepviselo)
Suranyi Gyorgy kozgazdasz 
Vitanyi Ivan szociologus (ogy. kepviselo))

Barmi hozzafuzni valo?
                                Woynarovich Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS