Kezd format olteni a csoves eloerolkodom:

  3X 12AX7 line
  3X       phono
  Velleman toroid trafok a tapegyseghez etc.

  A CD mar gyonyoruen szol vele, a phono meg sajnos zug.
Arra tippelek, hogy a tapegyseg rak ra zajt. A csoves
guruktol kerdeznem, hogy mire kell meg figyelemmel lenni, hogy
a "hum" eltunjon?

  Udv. Durbints

Kovary Peter irta:

> En nem szoktam torni a fejemet azon, hogy mirol szol a zene [mar ha
> egyaltalan szol valamirol]. Viszont a kikapcsolodasrol mas a
> velemenyem. T.i. a klasszikusok eseteben ez sokkal, de sokkal
> intenzivebb.

Neked. Sokan vannak, akiknek nem.

> Slagerzenehallgatas meg tini koromban sem tudott annyira
> kikapcsolni, mint egy klasszikus. Klasszikusok hallgatasa kozben
> nincs duma, nincs tanc, nincs kulso vilag. Az egesz lenyeddel csak a
> zenet hallgatod. Egyedul vagy a zenevel.

Ez a zenehallgatoi magatartas a hanghordozok megjelenesevel alakult 
ki, ebben a szazadban. A 19. szazadot megelozoen a zene 100 
szazalekban funkcionalis volt; vagy liturgikus celra hasznaltak, vagy 
szorakoztatasra. Mit gondolsz, Bach Brandenburgi versenyeit vagy 
Mozart, Haydn divertimentoit hogyan hallgatta a kozonseg? Na es a 17--
18. szazadi opera kozonsege vajon mit csinalt eloadas kozben? 
Elarulom: ettek-ittak, beszelgettek, kartyaztak, holgyekkel 
disznolkodtak! Vagy ezek talan nem "klasszikusok"?

> >Mit gondolsz, annak idejen az idosebbek, hogyan reagaltak a Beatles
> >zenejere, kulonosen latva a koncerteken sikoltozo fiatalokat?
> 
> JEJEJE! De az igazan ertekes Beatles daloknal nem nagyon sikoltoztak
> a fiatalok. Meg a koncertezest is abbahagytak.

Bizonyitek? Melyek az objektive "igazan ertekes" Beatles-dalok?
 
> >Az meg se fordult a fejedben, hogy olyannyira egyetertunk vele, hogy
> >bizony meglehetosen szegyelljuk magunkat?...
> 
> Zozo! Ez indokolatlan lenne. Csak az eretlen tinilanyok szegyelik
> magukat azert, mert esetleg kicsi a kebluk. A szegyen nem idevalo
> kifejezes esetleges adottsagokert, izlesert. En nagyon sok Wagner
> reszletet nagyon szeretek. De szenvedes lenne nekem a Trisztan es
> Izoldat vegighallgatnom. Nem szegyelem magam ezert. Imho nincs mit
> szegyelni.

Akkor pontosan kinek kene szegyellnie magat, es miert? Kik a "bunkok", 
akiket nemreg emlegettel?

> >Nem konnyu az igaz, de ha megismered akkor mar valtozik a helyzet...
> >hallottam mikor egy hires vonosnegyes elkezdte tanulmanyozni egy
> >quartettjet azt mondta "ez orulet". Mikor elerkeztek a szazadik
> >probara akkor radobbentek, hogy ez egy fantasztikus muzsika. Nekunk
> >halandoknak meg tobbszor kell hallgatni mig megertjuk.
> 
> Na ezt olvassak el a csak beatkedvelok meg egyparszor.

En olvastam mar hasonlo sztorit konnyuzenei murol. Mit bizonyit ez?

> Tehat hallgatni kell, es ez gyakran meghozza a "rajongast" is. En
> magam pusztan ezert reklamozom itt a klasszikusokat. Nem masert.
> Mert a pedamutatast fontosnak tartom.

A peldamutatasba beletartozik az eltero izlesu olvasok lebunkozasa is?

> >Sokfele zenet szeretek, a komolyzenet nem igazan.
> >(Az igazsaghoz szervesen hozzatartozik, hogy nem is ismerem.)
> 
> Mint fennebb jeleztem, ezek mindig osszetartozo dolgok.
> Letezik egyaltalan a vilagon valaki, aki ismeri a komolyzenet, de "en
> bloc" nem szereti?

En rengeteg ilyet ismerek. Es rengeteg olyat, aki *nem* ismeri a 
konnyuzenet, de azert utalja.
 
> De sokszor az uj, mivel zsenialis, azonnal sikert
> arat. Fokent a hozzaertoknel. A B5 [Beethoven 5.sz.] eleg nagy vihart
> kavart akkoriban. Megis sokan felismertek, hogy hozza foghato nem
> nagyon fog szuletni egyhamar. Mit mondjak? Bejott.

Nem jott be. Nagyon sok hozza foghato mu szuletett azota. Sot, sokkal 
jobbak is. (Keresre felsorolok vagy szazharmincat.)
 
> Az atlagosnak lehet orulni, es lehet utalni.

Nemcsak az atlagosnak, hanem minden masnak is.

> Nyilvan vannak, akik
> orulnek, ha egy atlagos japan tucatminihifitornyot vehetnek.
> Azok
> jellemzoen nincsenek itt a hang-listan. Aki ide jon, az
> imho
> jellemzoen nem elegszik meg az atlagossal.

De aki megis, az nyomban takarodjon innen, igaz? Az eszem megall.

Mi az atlagos OBJEKTIVE????? Ki hivatott ezt eldonteni? Te? Vagy en??

> Az igenyes. Annak ami
> atlagos, az bizony pocsek. Es igyekszik a mindenkori lehetosegekhez
> kepest az atlagosnal jobbat venni, csinalni. Igy van ez valahogy a
> zenei izlessel, muveltseggel is. Mint mindennel. Felulrol az atlagos
> bizony nevezheto pocseknak. Nehogy mar egy technorajongo de
> klasszikusokra erzeketlen urget azonos zenei izlesunek, muveltsegunek
> es felfogokepessegunek tekintsunk az ellentettjevel.

Nehogy mar. A technorajongonak kuss. Majd mi, felsobbrendu emberek 
minositjuk ot (is), megmondjuk neki, hogy amitol neki vegigfut a hatan 
a hideg, az "valojaban" egy kalap szamocat sem er; hogy o megis ezt 
szereti, az pedig azt mutatja, hogy o bunko (te irtad); es nyomban 
huzzon innen a... ahova akar.

> Bizony vannak
> objektiv mercek.

Halljunk, halljunk egyet!! Csak egyetlenegyet!!!!!!!

> Ez egy _hang_ lista, nem "hifi" lista, bar sajnos a
> zenerol keves szo esik. Itt _tobbsegeben_ nyilvan atlagfeletti
> izlesuek vannak, vagy kellene lenniuk.

Vegul is ki lehet innen moderalni a "nem megfelelo izlesueket"...

> Itt lehet a silany zenet, az
> atlagot pocseknak nevezni.

Igen, azt rogton eszrevettem. Sot, itt bunkonak lehet nevezni azt, 
akinek a *zenei* izlese elter a mienktol. 

> Sajnos, vagy nem sajnos, de nem vagyunk egyformak. Minden emberi
> tulajdonsag a statisztika torvenyei szerint harang-jellegu gorbevel
> jellemezheto a nepessegben. A testmasassagtol es a himes vesszo
> hosszatol kezdve a zenei kepessegekig es az altalanos
> intelligenciaig. Egyesek bunkok, nagyon sokan atlagosak...

Ezt csak az illusztracio kedveert ideztem.

>> A dob a mai napig a legelemibb hangszer a legtobb
>> zeneben.
>
> Hmmm. Kulonosen a vonosnegyesben.

Ki beszelt a vonosnegyesrol? Miota van egyaltalan vonosnegyes??

-----
Varga Gyorgy

akinek kedvenc zeneszerzoi:
Perotinus, Machaut, DuFay, Binchois, Ockeghem, Obrecht, Busnoys, 
Josquin, Gombert, Monteverdi, Byrd, Gibbons, Frescobaldi, Bartok, 
Stravinsky, Lutoslawski, Ligeti

Udv, Hangolok !

Latom, elertuk zene ugyben a 457 Fahrenheit fokot, meg szerencse, hogy
az Internet nem gyulekony.

Eloszor is arrol, hogy nagy orommel olvastam Varga Gyorgy irasait,
ezeket szerintem nyugodtam nevezehetjuk autentikus es objektiv
velemenynek. Igazabol csak egy kerdesem lenne, espedig az, hogy honnan
lehet azt tudni, hogy a XV. szazadban hogyan szoltak a billentyus
hangszerek (ill. akarmilyen hangszer). Egyebkent ki az az Ockeghem
(komolyan, hol lehet egy-ket muve't fellelni)?

Egyebkent kb. arrol vitatkozunk, hogy Rubens, vagy Vasarely volt-e jobb
festo, ill meg szelsosegesebben nezve arrol, hogy vajon a szoke, vagy a
fekete nok a csinosabbak. Szerintem erre a kerdesre az a helyes valasz,
hogy mindket festo kivalo volt es vannak csinosak a feketek es a szokek
kozott IS!! Tehat van szinvonalas zene minden zenei kategoriban es
vannak 'fercmuvek' pl. a madrigalok kozott IS. Mas kerdes, hogy ezek a
gyenge madrigalok nem maradtak fenn 4-500 ev tavlataban, tehat a
komolyzene teren egy BEST OF valogatas merkozik a mai folyamatos
termessel. A ma 'termese' viszont nagyobb reszben konnyuzene, tehat
ezert tunik ugy, hogy a konnyuzene (a sajat viszonylataban is) gyengebb
mint a komolyzene. A Beatles mar egy tavlat, tehat van ralatasunk az
ertekekre (es a gyengesegekre is). Szerintem a Here Comes The Sun
semmivel sem gyengebb mint az Adaggio (George Harisson rulez, persze
ettol meg Albinoni IS rulez). No hagyjuk ezt, nem is szeretem a Beatlest
:-)

Egyetertek azokkal, akik azt mondjak, hogy a mai techno zeneben is van
ertek (meg vacak is). Az elozo peldabol latszik, hogy a ZENESZERZO a
fontos, nem a zenei kategoria. Agoston is irta, hogy geppel nem lehet
zenet szerezni, az mindig emberi produktum. Az eredmeny a lenyeg, a
bennunk keltett erzes. Szerintem a Sors, vagy az Ujvilag szinfonia
pontosan ugyanugy er el hatast, mint Billy Idol, vagy Meat Loaf.
(Gondolom kitalaltatok, hogy a rockereket sem szeretem, ezek arra
peldak, hogy attol, hogy en nem szeretem, a zene meg kivalo!)

IMHO van jo szintetizatorzene IS. Ha valaki azt mondja, hogy Rick
Wakeman Journey To The Centre Of The Earth zeneje nem jo, akkor annak
nem lehet jo Bach egyetlen fugaja sem.

Mas.
Tuza Zsolt mellett en sem emlekszem arra, hogy Darvas Laszlo azt irta
volna, hogy azert nincs a HiFi Magazinban konnyuzenei recenzio, mert a
konnyuzene nem szinvonalas. IMHO azt irta, hogy azert nincs iras a
konnyuzenerol, mert nincs olyan, aki szinvonalasan tuda IRNI a temarol.
Ez azert nem ugyanaz.

Udv mindenkinek.


Kadlec Istvan

Hallo hallo !
Megszolitva erzem magam Tuza Zsolt baratunk billentyuirol,
igy nehany valaszgondolattal terhelem postaladatokat. 

Megerne egy miset a "Zsipp-zsuppo"-ot amugy magyar
terminologiaju profi szintikiserettel  feloltoztetni.
Egyebkent az idevago inkriminalt mondatot tekintsetek
koltoi tulzasnak. Valoban nem a szavakon kell ragodni,
hanem a mogottuk meghuzodo gondolatokon. Sajnos az
idevago sorokat nem tudom idezni, mert ugyesen kito-
roltem oket, pedig  jol festett bennuk a tolerancia szo.

Az emlitett nyalas zenekrol is eszembe jutott valami. Tudjatok,
amelyek sirasra kesztetik a (sajnos nem emlekszem a szora, 
milyen)  hallgatot.  Tamasi Aron egyik novellajaban egy
edesanya szajaba adja a szep szavakat, amikor kamaszfiat
okitja imigyen: "Majd ha mar nem leszek, meg fogod te is erteni,
hogy bizony nincs is szep elet egy kis sirdogalas nelkul." 
Ha zenehallgatas vagy egyeb muelvezet kozben kijon a konnyunk,
azok a legszebb pillanatok tudnak lenni.  Szerintem a katarzisz
egyik magasrendu formaja ez az allapot. Nem minden zene alkalmas
eloidezesere es fokent nem kellene gunyolodni a jelenseggel. Ezek
lelki dolgok, ami a zene leglenyegevel allnak kapcsolatba szerintem.
Kulon ajandek az elettol, hogy tobbszor is elofordultak kozelunkben
siros emberek. Egyszer elofordult az is, hogy Dresch Misinek kont-
raztam valami nagy szinpadon. Roman dojnat fujt szaxin, de olyan
gyonyoruen, hogy bizony magam kuszkodtem ott a sos cseppekkel.
Megjegyzem, hogy olyan csendet azota sem hallottam nezoterrol.
Vigyazat. Nem magyar es nem is igen nyalas zene volt. Jo, hogy
az ilyen elmenyeket nem lehet elvenni az embertol. 
Udv, Agoston

Nagyon eredekes a 484-es szam, vegre zenerol beszelunk. Mikor
beiratkoztam akkor joforman mindenrol beszeltek csak zenerol nem. Latom
sokan vannak akik az altalam behajitott kovet kivettek, vagy talan nem
is en voltam? Mindegy.

A hetvenes evek Bartok lemezeibol tenyleg nekem is van sok, ezekre
kellett volna hivatkozni. Csak a Kekszakallubol - kedvenc operambol van
a Szekely _ Palankay, a Melis - Kasza, es a Nesterenko - Obraztsova. DGG
lemezen vannak Fischer-Dieskau es Varady, London Enterprize Berry es
Ludwig eloadasaban es Melodia lemezen oroszul Kibkalo - Polyakova.
Ezenkivul van meg: CD Mercury; Szekely - Szonyi, aztan VHS Kazetta Sir
Georg Solti vezenyletevel min Kovacs es Sass enekel. Magno szallagon az
olasz radiobol Koreh Endre... nem emlekszem pontosan kivel. Ezutobbi a
kedvencem, a nok kozul talan a Sass a legjobb.

Egyikotok irta "Talan mar Te is jartal ugy, hogy a kedvenc eloadod
valamelyik lemeze't elsore idegennek tala'ltad, de mivel a kedvencedrol
volt szo, me'gis tobbszor meghallgattad. Es idovel fokozatosan egyre
kozelebb kerultel hozza, es rajottel, mennyire jo."

Ez majdnem rendszeresen tortenik, rovidseg miatt csak ket esetet
emlitek. Mar rajongtam Fischer-Dieskauert mikor megvettem a "Des Knaben
Wunderhorn (A fiu csodalatos kurtje) lemezet Schwarzkopf-al, Szell
vezenyletevel. Annyira  kiabrandito volt eloszor, hogy a masodik oldalt
fel se tettem. Idonkent probalkoztam de csak az elso oldallal, mig aztan
valami mas szerzemenye tetszett meg Mahlernek s akkor... megtortent a
csoda; halalosan beleszerettem a lemezbe, meg is vettem a CD-t is,
maradjon egesz eletemre.

A masik amit a "szigetre" vinnek Schubert D164 vonosotose. Szeduletes,
nem tudok mast mondani de az elso hallgatas a ferrarai szinhazban csak
ugy, "normalisan" tortent. Tiszta szerencse, hogy olyan potyom penzert
arultak a Bartok Quartett kazettajat Perenyi Miklossal, gondoltam annyit
biztosan meger. Jobb mint a Rosztropovicse! Sokkal jobb. Nekem.

Kikapcsolodni! Ez is egy tortenet. Jottunk haza Pomazrol s a villamoson
errol beszelunk (otvenes evek) egy eppen megismert szep leannyal. O
mondja  a magaet, en, Isten tudja miert azt mondom, hogy "mikor faradt
vagyok akkor a konnyu zenet hallgatom csak". Orult voltam mert tudtam
hazudtam mig kiejtettem a szot de mar a viszony elromlott. Miert tettem?
Vaganysagbol vagy mert mast akartam mondani mint O? Se elotte se utana
soha, mindig csak az "ertekes" zene tud kikapcsolni.

"von haus, aus" szopni tejjel a zenet, igen, sokszor mukodik de neha
elkanyarodik. Peldaul Davide fiamat a Led Zeppelin, a pink Floyd es
hasonlok erdeklik, klasszikusat nem akar abszolut hallgatni. Vanessa mar
ezt is azt is.

Varom eszreveteleiteket, Ivan

Kulon irom, hogy jobban felfigyeljenek ra vagy jol letoljanak. Kerdes:
mit vinnel magaddal az elhagyott szigetre hacsak 10 szamot engednenek?

Probaltam barataim kozott statisztikailag felderiteni de tul kevesen
vagyunk. Mit gondoltok; megprobalunk egy kis velemenykutatast?
Veszekedes nelkul!

Udvozol mindenkit Ivan Italiabol

Kisse pihenek a levelirassal, valaszolni is csak ritkan fogok...
Kellemes nyaralast mindenkinek, a nagy vt4c legyen veletek...!

 Udv:
     JLM
_________________________________________

 Jurecz Laszlo Miklos          JLM i Lab 
 http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/~qgejlm
_________________________________________

 irta:

> Igy oregedven azt kell latnom,
> hogy minden ismerosom olyan zenet hallgat, amit fiatalkoraban. Ha
> akkoriban csak slagerzenet hallgatott, akkor vensegere is kizarolag
> annal maradt. Kivetelek persze lehetnek, en nem talalkoztam veluk.
> Olyannal viszont igen, hogy valaki sznobizmusbol, vagy a partnere
> igenye miatt elkezdett klasszikusokat hallgatni es megszerette. A
> klasszikust _is_ hallgatok nagy tobbsege megmarad a klasszikus
> orokzoldeknel.

  Lehet hogy en egyike vagyok a kiveteleknek, mert a hard rocktol es heavy
metaltol jutottam el a blueson, jazz-rockon es jazzen keresztul a nepzeneig,
vilagzeneig es a komoly- es kortars zeneig. Es szerencsere nem erzem, hogy
ez barmifele vegleges allapot lenne. Eppen ellenkezoleg: egyre tobb es tobb
fantasztikusan jo zenet fedezek fel es egyre jobban kitagul a zenei
horizontom. Ezzel a levellel mar regota adosa vagyok Tuza Zsoltnak, ugyhogy
most torlesztek egy kicsit.
  Amugy a szuleim sosem voltak nagy zenerajongok, bar jo az izlesuk, de ok
nemigen orientaltak e teren semerre (inkabb forditva: ok ismerkedtek meg
mindenfele uj zenekkel, amiket mi a batyammal hallgattunk az idok folyaman).
  Pontosan meg tudom mondani, mikor kezdodott a zenei eszmelesem, ha szabad
ilyen fellengzosen fogalmazni. 1980 karacsonyara kaptunk a batyammal egy
lemezt, jellegzetes, teljesen fekete boritoval. Amikor a lemezjatszon
megszolalt az elso szam, felkaptam a fejem. Ez valami egeszen mas volt, mint
az Abba meg a Boney-M. Az AC/DC Back In Black cimu lemeze volt a szoban
forgo opusz, es ez a pillanat volt evekig tarto AC/DC imadatunk kezdete.
Batyammal megszereztuk es rongyosra hallgattuk szinte az osszes lemezuket.
Bon Scotthoz hasonlo enekest azota is keveset hallottam. Aztan felfedeztunk
meg sok mas heavy metal zenekart, mint az Iron Maiden, Judas Priest, Black
Sabbath, es persze kesobb Deep Purple, Led Zeppelin. A haverokkal ment a
cserebere, terjedtek a jo zenek szelteben-hosszaban. A kovetkezo nagy hullam
a Santana volt. Akkoriban mar gitaroztam, es maig o szinte az egyetlen
(J.S.Bach lett kesobb a masik, meg de Visee), akinek hajlando voltam szamait
lekagylozni es megtanulni.
  Volt ami apamon keresztul jutott el hozzank, mint peldaul a Doors. Mi mar
evekkel azelott ismertuk, hogy a nagy kultusz kitort volna. Gimiben az egyik
evfolyamtarsam segitsegevel a bluesban merultem el, jott John Mayall, Rory
Gallagher, Hendrix, a Cream, Ten Years After... kesobb meg a jazz-rock, Al
DiMeola, John McLaughlin, Chick Corea, Pat Metheny, Jan Garbarek... Jott a
progressziv rock is: Dire Straits, Pink Floyd, ELP, kesobb, mar az egyetem
idejen a csucs, a King Crimson.
  A katonasag alatt talalkoztam az azota is legjobb baratommal, aki nagy
nepzenerajongo, ugyhogy engem is megfertozott. Nem ment eppen gyorsan, az
elso Kolinda kazetta legalabb egy fel evig hevert a polcon mielott
belehallgattam volna, es elsore nem is tetszett kulonosebben. Kozben azert
csinaltunk egy zenekart, Sejt neven, eloszor Doorsokat jatszottunk, kesobb
egyre tobb sajat szamot meg nepzenei feldolgozasokat.
  Bach zenejevel is ekkortajt kezdtem ismerkedni, az elso nagy elmeny egy
radioban hallott lemez volt, amin Elekes Zsuzsa jatszotta tobbek kozott a
d-moll Toccata es Fugat (BWV532), a g-moll Fantazia es Fugat (BWV542) es a
c-moll Passacagliat (BWV582), azota is egyik nagy vagyam ezt a CD-t
megszerezni, sajnos Japanban adtak ki es Magyarorszagon tudtommal nem is
forgalmaztak... jottek aztan az orgonamuvek melle a fuvola-csembalo
szonatak, valamint a szolohegedu szonatak es partitak (koztuk a d-moll
chaconne, amit gitaron hallottam eloszor, es annyira beleszerettem, hogy meg
is tanultam - sajnos mar nagyon regota nem tudom eljatszani). Erdekes modon
zenekari muvei akkor meg egyaltalan nem erdekeltek.
  '93-ban ugy dontottem, itt az ideje, hogy sajat zenekart alapitsak, ez
lett az E'lo" Vi'z. Az alapfelallas gitar-fuvola-klarinet volt, Kalman
baratom jatszott fuvolan, illetve neha masodik gitaron. Neha enekeltem is,
de csak ha muszaj volt, sose voltam megelegedve a hangommal. Csinaltunk egy
kazettat is, hazilag masoltuk es terjesztettuk, meg mindig van belole par
darab. Palyafutasunk csucsa egy fellepes volt '94-ben a Diakszigeten, ezutan
nem sokkal valahogy egyre faradtabbnak ereztem a dolgot, ugyhogy
fefuggesztettem a zenekart (egyebkent erdekes modon minden zenekar, amiben
jatszottam, fellepett a Szigeten valamikor, es ezutan mindegyik feloszlott
vagy atalakult).
  Az E'lo" Viz utan egy darabig nem voltam kulonosebben aktiv, elkezdtem
zongorazni tanulni (autodidakta modon, ahogy gitarozni is megtanultam), meg
epitgettem a sajat kis hazi studiomat. Egy evvel kesobb aztan beszalltam egy
uj zenekarba szologitarosnak. Erdekes ethno-progressziv-funk-rock kevereket
jatszottunk, ebbol is keszult egy feloras felvetel (a sajat cuccomon -
szerintem ez eddig a legjobban szolo anyag amit valaha eljatszottam). A
Human Face nevre hallgato zenekar a '97-es Sziget utan oszlott fel, azaz
lenyegeben a zenekar kilepett a zenekarvezetobol ;-) En megint egy kicsit
visszavonultam, ez azota is tart, bar otleteim azert vannak. Elobb-utobb
lesz majd ujra E'lo" Viz, de addig csak hallgatok zenet, viszont azt sokat.
  Emlekezetes elmeny volt eloszor hallani Keith Jarrettet. Nem a Koln
koncert kerult eloszor a kezembe, hanem a Concerts cimu, 1981-es
szolozongora-lemeze. Nagyon erdekes volt felfedezni az ujabb es ujabb
lemezeket, amiken latvanyosan vegigkovetheto egy majd' harom evtizedes zenei
es lelki fejlodesi folyamat. Az elso zongorakoncertjein hallhato erzelmekkel
teli, latvanyos, fordulatos zene egyre inkabb letisztul, elsimul, ugyanakkor
egyre melyebbe es nehezebben befogadhatova valik. A 93-as becsi
koncertfelvetele csak tobbszori meghallgatas utan kezdett tetszeni, a La
Scalaval meg meg mindig csak baratkozom... :-(
  Kozben telt-mult az ido, elkezdett gyulni a sajat (eloszor bakelit, majd
CD) kollekciom, mignem egy nap a CD-Barban megakadt a szemem egy lemezen,
amin Beethoven 1.-2. szimfoniajat vezenyelte Bruno Walter. Addig valahogy
sose fulott a fogam arra, hogy megprobalkozzak a klasszikusokkal, leragott
csontnak ereztem oket, eppen azert, mert mindenki oket emlegeti, rajuk
hivatkozik. De ott es akkor ugy dontottem, miert ne hallgassak bele egy
kicsit. Mondhatom, megerte. A proba eredmenye az lett, hogy most a polcomon
diszeleg a Bruno Walter-osszkiadas kereteben Beethoven osszes szimfoniaja,
valamint jonehany Schubert es Mahler is. Mahler Kilencedikje nagy revelacio
volt. Amikor eloszor belehallgattam az elso tetelbe, annyira megindito volt,
hogy szabalyosan kicsordultak a konnyeim. Eletem nagy koncertelmenyei koze
tartozik ez a szimfonia a Fesztivalzenekar eloadasaban, tavaly aprilisban a
Kongresszusi Kozpontban. (Tovabbi dobogosok: a Muzsikas 20 eves jubileumi
koncertje a PeCsaban; Klezmatics koncert talan '97-ben, valahol
Rakosrettenton a helyi muvhazban (szo szerint a csillaron is logtak);
Egberto Gismonti a PeCsaban; Fred Frith a Lagymanyosi Kozossegi Hazban.
Legutobbi nagy elmenyem - es eletem eddigi legjobban szolo koncertje - a
John Lurie and The Lounge Lizards volt az Espoo-i kulturkozpontban, iden
aprilisban. Aki nem ismeri a zenekart, annak felsorolom: a szokasos
dob-basszus-gitar mellett zongora, szopran- es altszaxofon, trombita, egy
utos, egy csellista holgy, es a gitaros idonkent klarineton is jatszott. Es
eszmeletlenul szolt! Minden hangszert hallani lehetett, ugy ahogy kellett,
talan egyedul az aranyokba lehetett helyenkent belekotni. Pedig ennyi es
ilyen hangszert kierositeni a hangmernokok remalmai koze tartozik.)
  Most hogy Helsinkiben dolgozom, nemregiben beiratkoztam a helyi
konyvtarba. Itt aztan teljesen kielem magam, szinte valogatas nelkul
mindenfele zeneket kiveszek meghallgatni a kortars zenetol a vilagzeneig, es
mondhatom, a talalati arany meg jobb, mint amit vartam! A lemezek nagy
reszen jo zenet, es nemelyiken kifejezetten zsenialis dolgokat talalok.
Legujabb felfedezetteim az oroszok: Sosztakovics es Alfred Schnittke. Persze
a helyi erok sem rosszak, peldaul Einojuhani Rautavaara Cantus Arcticus cimu
muve egybol felkerult a toplistamra. A vilagzenet, amit eddig erosen
elhanyagoltam (eltekintve mondjuk a Klezmaticstol es a Värttinätol), most
kezdem felfedezni. Maris olyan izgalmas zeneket leltem, mint a Wassoulou
Sound (zene Malibol), Le Maqam Iraquien (vegre fulhegyre kaptam eredeti
iraki makamot - a magyar Makam utan, amely mar regota a kedvenceim koze
tartozik), vagy perzsa klasszikus zene Iranbol. A boseg zavaraval kuszkodom
egyfolytaban.

> Imho a zene valami
> egeszen kulonleges, egyedulallo dolog a muveszetek kozott.
> Nagysagrendekkel nagyobb erzelmeket, elvezetet tud okozni, mint a
> tobbi muveszeti ag. Nem csak nekem.

Hanem peldaul nekem is. Ami nyilvan abbol is fakad, hogy eddigi eletem
nagyobbik feleben magam is aktivan zeneltem, jatszottam kulonfele (amator)
zenekarokban. De szerintem ez foleg abbol ered, hogy a zene osibb,
alapvetobb kozeg, mint a szo, az iras. Sokkal melyebb es kozvetlenebb modon
erint meg minket, mint a beszed, amit eloszor dekodolni kell, leforditani,
ertelmezni, es csak hozzavetolegesen, kozelitoleg lehet vele elmondani
barmit.
Persze a festmenyek, szobrok, fenykepek ugyanigy mukodnek egy szo nelkul is,
de ezek altalaban letezo dolgoknak a masolatai, utanzatai (portrek,
tajkepek, lovasszobrok stb.), kiveve az absztrakt, modern  iranyzatok
alkotasait, amik azonban szerintem valahogy szinten csak kozvetett modon
hatnak az emberre, nem ugy mint a zene.
Valaki irta, hogy a zenet az kulonbozteti meg az osszes tobbi muveszettol,
hogy fuggetlen a targyi vilagtol, nincs szuksege ra. Talan valaki tudja
pontosan is idezni. En ugy erzem, van benne valami. Mint zenesz, en is
sokszor ereztem, hogy egy zenei motivumot, darabot nem annyira megalkotok,
mint inkabb ratalalok valamire, ami mindig is letezett, csak eddig nem
tudtam rola. Sokszor a talalt motivum szinte a sajat akaratat kovetve
bomlik, fejlodik ki, nem az en mestersegbeli tudasom eredmenyekepp (ami
amugy is meglehetosen csekely). Es ha sikerul kovetni ezt az iranyt,
elkerulni, hogy a sajat elkepzeleseimmel elrontsam, eltorzitsam az eredeti
format, akkor valami gyonyoru, ontorvenyu kerek egesz lesz az eredmeny,
amirol szinte nem is erzem hogy az en muvem volna: egyszeruen van.

Varga Gyorgy irta:

> > Lefjorditom: Ha nekem tetszenek a rozsaszin szerelmes fuzetek, az
> > szamomra irodalom. Ha a Haboru es Beke nem fog meg, akkor 
> > az szamomra alagyujtos. Tetszik?
> 
> Bar nem engem kerdeztel, de nekem nagyon tetszik. Pontosan errol van szo
> ugyanis: mindenki szamara az a muveszet, ami *neki* tetszik, ami *neki*
> mond valamit, amitol *neki* vegigfut a hatan a hideg, ami *obelole*
> kivaltja a katarzist.

Ugyan nem akarom ujra kikaparni az egyszer mar leragott csontot, de azert
igazan mutathatnal nekem legalabb egyvalakit, akinek az emlitett rozsaszin
szerelmes fuzet olvasasa kozben katarziselmenye volt...

 irta:

> > Itt a listan is vannak tobben, akik nalamnal sokkal jobban ertenek a
> > zenehez. [pl. Tuza Zsolt (milyen erdekes, hogy eppen matematikus),
> 
> "Ertenek". A zenet nem hallgatni kell? Miket meg nem tudok...

A zenehallgatast is tanulni kell, a hallasod es a felfogokepesseged is
csiszolodik kozben. Es ha nem is kovetelmeny, de szerintem igen hasznos, es
erosen hozzajarul a zene elvezetehez, ha te magad is aktivan zenelsz,
komponalsz.

Peter

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>=======================================================
> Itt a listan is vannak tobben, akik nalamnal sokkal jobban ertenek a
> zenehez. [pl. Tuza Zsolt (milyen erdekes, hogy eppen matematikus),
Es milyen korrekten, elfogultsag nelkul nyilatkozott a kulonbozo
stilusokrol... Koszonom!

>=======================================================
>Felado :  [Hungary]
>=======================================================
>Ha netan valakit reszletesebben erdekelnek a kulonfele regi es uj
>hangolasok, forduljon a HIX senddochoz. Kell ott lennie egy
>hangolas.txt nevu file-nak (en irtam, de nem en tettem oda, ezert nem
>tudok pontosabb informaciot adni a helyerol).
Erdekelne, de vegkepp nem talalom, pedig nehany csoportot vegigbongesztem.
Nincs meg valakinek veletlenul?
Koszi!

Topy

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Komolyzene vs. konnyuzene ( 81 sor )
> Idopont: Sun Jul 11 15:14:46 EDT 1999 HANG #483

Kedves Nagyak !

> 	  Egyebirant itt jon be a kerdes, hogy mi az, hogy termeszetes?
> 	Az, ami "magatol" letezik a termeszetben? Akkor a dobon es a furu-
> 	lyan kivul semmi sem az. Ha "atomnyi" meretben nezzuk, akkor vi-
> 	szont, mivel a vas (Fe), szilicium (Si) es elektron is termesze-
> 	tes, akkor a szintetizator is az! A gitart is ugy kellett "legyar-
> 	tani", a szintetizatort is, csak az bonyolultabb. Ez a baj?

Nem ez a baj! Barmely akusztikus hangszer tobb nagysagrenddel
differencialtabb hangkeltesre kepes, mint a szintetizator. A szintetizator
viszont olyan hangkomplexumot is elo tud eloallitani, amelyet az akusztikus
hangszerek nem. De ez nem elegseges feltetele egy "uj" a tobbiekkel minden
szempontbol egyenrangu hangszernek. Az elektromos gitar pl. ilyen
szempontbol sokkal sikerultebb hangszer, mert egyertelmuen boviti a gitarok
hangzasi-kifejezesi lehetosegeit, de ezzel nem kerult folejuk.

> 	U.i.: a multkori HANG-os gardenparty-ra azert nem mertem jelent-
> 		kezni, mert feltem, hogy a komolyzenerajongo "Istenek"
> 		(nem tudom, ki irta, de nekem is ilyen erzesem volt!)
> 		meg kipellengereznek, mert "merek" house-t hallgatni...

Engem sem kerdeztek meg, hogy milyen zenet szeretek. Soha senki sem tett
celzast arra, hogy csak a KOMOLY zenet kedvelok lehetnek a meghivottak.

Udvozlettel Bese Attila

Kedves HANGosok!

Az utobbi ket het anyagat most olvastam el egyben (eddig nem volt idom),
es meglepodtem, hogy a lista szinvonala hogy megemelkedett, csak ugy 
pezseg az elet... Es ujra zene...

Most nincs idom erdemben reagalni (pedig nagyon viszket a tenyeren), 
majd remelem holnap. 
Mindenesetre nagyon orulok, hogy Kovary Peti tul tudta tenni magat bizonyos
 dolgokon es visszatert, remelem ez nem csak ideiglenes allapot.
Annak is nagyon orultem, hogy volt holgy hozzaszolonk (Katalin), remelem
O sem lesz egy atmeneti tunemeny. 
Ha akad mas holgy olvaso is, akkor irjatok!

Addig csak annyit uzenek, hogy maradjon meg mindenki a jo izles hataran
belul 
es fekezze indulatait!
Ez elsosorban   szol!

Udv, Gruiz Marton.

Sziasztok, 

azt hiszem valoban allohullamok kepzodnek, de nemcsak a szobaban, 
hanem a fulunkben is, igy egyes frekvenciakat erosithet ha igaz. 
Tegyunk a fulunkhoz egy csovet (porszivocso pl. de ne legyen 
bekapcsolva:-) mindjart mas lesz a hang osszkepe. De nemcsak ezert 
lehetunk kulonbozokeppen erzekenyek kulonbozo frekvenciakra. Pl 
aki zajos munkahelyen dolgozik, annak a zaj termeszetetol fuggoen 
gyengulhet egy bizonyos tartomanyra valo erzekenysege. Szoval 
vigyazni kell a fulunkre, mert aztan csak ugy lehet rajta segiteni 
ha otthon az ekvale'zeren feltoljuk a kozep tartomanyt. 

Szerintem annak a vitanak, hogy melyik zene jo, nem sok ertelme 
van. Aki azt mondja hogy csak a klasszikus, az azt jelenti ki 
ezzel, hogy ettol a pillanattol kezdve, mar tobbe nem szulethet jo 
zene. Ez pedig furcsa kijelentes, nem? De.
Amugy a primitiv (osi) 
zene jo, szerintem. Bizonyos tekintetben a nepzene is ebbe a 
kategoriaba tartozik. Az is jo. Ami nem egeszen tetszik: a mostani 
csinalt zenekarok copy-paste eljarassal keszult szamai. Kulonosen 
ha az eredetijuk is rossz volt. Es ezzel meg nincs is gond. Azzal 
viszont igen, hogy a radioban szinte csak ilyet lehet hallani. Van 
a Bartok(radio) a klasszikus zenenek, de sajna az igenyes 
konnyuzene kiveszett belole. A jogdijak miatt? Hol hallhatnanak 
hat az emberek igenyes zenet? Hol fejlodjon ki a kepesseguk a 
Tipitapidinonal bonyolultabb dolgok felfogasara? Gondolom nem az 
iskolak muborbevonatu mono lemezjatszoin (bar ezeket csak 
lecsereltek mar nem?) Ebben szerintem eleg nagy a kozszolgalati 
radio felelossege. Mert ha nem igy lenne ahogy van azt hiszem 
mindenki meglepodne, mennyi jo dolog szuletik mostanaban is. 
Vagyis nem ert veget semmi, hiaba sugallja a Slagerradio CD 
kiarusitason vett repertoarja. (a tipitapidino, a hapikacsa is 
lehet jo szam, de szerintem pont a gyerekekre artalmas, azt a 
felfogast tukrozi, hogyha gyerek, akkor hulye) Viszont azzal egyet 
birok erteni, hogy az igazan nagy elmenyekert meg kell egy kicsit 
szenvedni. Es ez ugyanugy igaz a zenere, mint arra amikor az ember 
korulnez egy magas hegy tetejerol, ahova o maga maszott fol. Aki 
felvonoval jon fol, nem ertheti...
(lehet hogy bizonyos embereknek azoknak a bizonyos allohullamoknak 
pont a dobhartyanal van csomopontjuk, amikor a konnyuzenet 
hallgatjak, mig masoknak duzzadohely van ott:-))) es forditva, 
persze?A duzzadohelyek es a csomopontok vizsgalatahoz javaslom 
Boris Vian Tajtekos napok cimu konyvet. Meg ahhoz is tanacsot hogy 
lehet a zenet mas nyelvre leforditani.... 
(Ne szegyellje magat aki rave-t vagy house-t hallgat.)
sziasztok,
Zoli

folyt az elozo HIX-bol (sorlimit)

> De elmondhato, hogy a klasszikus
> zene egeszeben az utos a tobbi zenesz netto 
munkaidejenek szazadreszeben
> sem dolgozik. Mit mondjunk akkor a vonosokrol, 
hegedusokrok? A
> "tanc"zene persze mas. Ott nagyon fontos a ritmus, a 
dob. De ez nem a
> "legtobb zene".

Nem? Es ha a zene csakis a tanczene?
Sokaknak az a velemenye, aki otthon, egyedul hallgat 
zenet, az buzi, es nem tudja mi a zene. Csakis 
kozossegben, emberek kozott lehett emberi modon 
zenet elvezni.
En ezt a nezetet nem osztom, de ami fontos, nem itelem 
el, mert nem vagyok Urasag, hogy eldontsem, ugyan 
kinek van igaza.
Mert Te is En is meg a Velemenyalkoto is egyszeru 
ember, ne tekintsuk alavalobbnak egyiket se a masiknal.

Osszegzesul

Mint irtam, nem kivantam ebben a temaban tobbet irni, 
de sajna megszolalt az, akinek a legjobban faj...ha nem 
ismerik el es hajlonganak merhetetlen tisztelettel 
nagysaga elott...
:)

1. A zene elvezetehez nem szuksegeltetik zenei 
hozzaertes.
Sot, gyakorlatban inkabb az bizonyitott, hogy a profi 
zenesz kotelessegbol muzsikal, illetve a zenehez erto 
gondolatait inkabb az eszrevett hibak motivaljak mintsem 
a zene egeszenek befogadasa.
2. Hogy ki milyen zenet hallgat az nem fugg 
intelligenciatol, mert a valodi zene elvezete belul tortenik 
(jobb agyfelteke) nem racionalis gondolatok tarhazaban.
A bal agyfeltekevel torteno zenehallgatasra tipikus pelda 
ha valaki berendezest tesztel....Nem tud elmerulni a 
zeneelvezetben, mert sajnos figyel a reszletekre, ami 
nem a zene sugarzasanak befogadasa.
3. A fiatalsag zeneje ugyanolyan erteku, mint barmely 
mas zene. Nem szabad ledegradalni, becsmerelni olyan 
reteget, aki nem tud vedekezni.
Amugy elkepzelem, hogy beallsz egy diszkoba, elkuldod 
a hangmestert a busba, es felraksz egy klasszikus zenei 
szamot...Szerintem ismet a baleseti sebeszet 
kovetkezik...utana pedig mar az eloelet miatt az 
elmegyogyintezet...

Uraim, az nem baj, ha valaki ugy hiszi, hogy 
instentelenul okos, instentelenul ert valamihez,
de ne bunkozzunk le masokat ezert.

A zene szerintem elvezet, es nem tudas!

Udv

MR

Kedves HANGoskodok!

Sokunk oromere a vita a technikarol atterelodott
a zenere. Tisztelettel kerem, hogy az "izlesek es pofonok..."
jegyeben keruljuk el a szemelyeskedeseket es az erre ingerlo
ex-chatedra kijelenteseket,  amelynek nyomai sajnos  mar
fellelhetok itt-ott....

Kerek tehat mindenkit, hogy velemenyet arnyaltan, a masike
_feltetlen_  tiszteletben tartasaval es serto szandek nelkul
tegye kozkinccse. A moderatori funkcio  meg mukodik, megha
-szerencsere - honapok ota nem is eltunk vele. Nagyon
kinos es hozzank meltalan lenne, ha ismet hasznalni kellene. 

Udvozlettel: Zozo

Agoston baratunkkal  egyetertesben, az alabbi
buli-javaslathoz kerem a T. HANG-adok velemenyet,
javaslatait.

A hagyomanyoktol elteroen olyan bulit szervezunk,
ahol a kozpontban a ZENE all. Alkalmas helyen es
idoben osszeallitanank egy jo lancot, es a bulira
mindenki elhozna (kesobb limitalando mennyisegu)
kedvenc felveteleit. Azokat meghallgatnank, az illeto
elmondana, miert szereti a bemutatott felveteleit, el-
filozofalgatnank a hallottakon, a zeneertok is elmondanak
a szakvelemenyuket. Agostonnal egyetertettunk abban,
hogy egyreszt sokat tanulhatnank a hallottakbol, a 
hozzafuzott velemenyekbol, masreszt,  a feltehetoen
nivos valogatas ritka zenei elmeny lenne a jelenlevoknek.

Agoston felajanlotta e celra csodalatos otthona egyik
nagyobb meretu helyiseget. A "profik" biztosan remek lancot
allitananak ossze, felvetelekben meg nyilvan nincs hiany...

Az idoponton erdemes ragodni: Agoston augusztus 26-tol
november elejeig kulfoldi utjai miatt "beszamithatatlan", tehat
vagy augusztus 26 elott, vagy novemberben.
Termeszetesen azokat is szivesen latjuk, akik csak hallgatozni
jonnenek...

Udv: Zozo