Nya'r eleje'n ne'ha'nyan aggo'dtak, hogy az asza'ly to~nkreteszi a
mezo"gazdasa'got, elelmiszerhia'nyt okoz. Ma'r akkor i'rtam, hogy ez tu'lza's.

Az asza'ly komoly vesztese'get okozott az orsza'gnak, becsle'sek szerint kb.
25md. Ft-t. Aminek jelento"s re'sze't a biztosi'to'k fizette'k, egy re'sze't a
korma'ny a ko~ltse'gvete'sbo"l (re'szben ko~zvetve, fo~ldado'-elengede'ssel),
e's egy re'sze't a termelo"k. Egyes no~ve'nyek termele'se'bo"l az asza'ly
5-10%-os kiese'st okozott. Ami sokkal alacsonyabb, mint amennyivel pl. az
a'llattarta's cso~kkent. Ide'n az e'lo"a'llat-felva'sa'rla's mintegy 40%-kal
esett vissza. Ennek pl. semmi ko~ze az asza'lyhoz, ez re'szben a piacveszte's,
re'szben pedig a vesztese'ges termele's miatti a'llata'lloma'ny cso~kkente's
ko~vetkezme'nye. Az asza'ly sokkal inka'bb a szege'ny embert me'g az a'g is
hu'zza katego'ria'ja'ba tartozik.

A mezo"gazdasa'g nagyon jelento"s piacokto'l e's egye'b beve'telekto"l esett el.
Le'nyege'ben megszu"nt a szovjet piac, mert fizete'ske'ptelen. Egyes terme'kek
terme'le'se'nek nagyobbik fele't oda adtuk el. Ezzel nagyja'bo'l pa'rhuzamosan
megszu"nt Magyarorsza'gon a kora'bban le'tezett komplex agra'rta'mogata'si
rendszer, ami nem csak az agra'rterme'kek e's egyes felhaszna'lt terme'kek
(pl. mu"tra'gya) dota'la'sa't (a'rta'mogata'sa't) jelentette, hanem a
nagy-beruha'za'sok jelento"s - bizonyos esetekben, pl. melioriza'cio' 100%-os -
tehermentes a'llami finanszi'roza'sa't is. I'gy a mezo"gazdasa'gi terme'kek
le'nyegesen megdra'gultak, ami a hazai piac (ku~lo~no~sen dra'ga'bb
e'lelmiszerek fogyaszta'sa) szu"ku~le'se'hez is vezetett.

A mezo"gazdasa'g egyik nagy baja, hogy az elveszett piacokat nem lehet po'tolni,
mert a Ko~zo~s Piac nem engedi be a magyar terme'keket, azokat az orsza'gokat
pedig, amelyek importa'lnak e'lelmiszert, a Ko~zo~s Piac e's Amerika egyma'ssal
versengve a'rasztja el hitelre adott, a dota'cio' miatt rendki'vu~l olcso'
terme'kekkel. A magyar termelo"k nem tudnak hitelre a'rulni, e's nem bi'rja'k a
versenyt ezekkel a do~mpinga'rakkal. Teha't szu~kse'gszeru"en alkalmazkodni kell
az alacsonyabb e'rte'kesi'te'si leheto"se'gekhez. Ez a terme'le'svesztese'g
o~nmaga'ban is no~veli a megmaradt termele's ko~ltse'geit, a tu'ltermele's
lefele' hajtja az a'rakat, illetve nem lehet az infla'cio'val ara'nyosan emelni
azokat, i'gy a termelo"k jelento"s re'sze ra'fizete'ses, ami tova'bbi
termele'scso~kkene'shez vezet majd.

A termelo"k persze ta'mogata'se'rt si'rnak. De csak akkor lenne e'rtelme
ta'mogata'ssal e'letben tartani a most ra'fizete'ses termele'st, ha lenne
ese'ly arra, hogy ke'so"bb lesz piac. Noha a Ko~zo~s Piac a GATT ta'rgyala'sok
kerete'ben beleegyezett ne'mi ta'mogata's-lee'pi'te'sbe, ez nem jelento"s,
inka'bb csak a ta'mogata'si rendszer ne'mi racionaliza'la'sa, e's a ta'rsula'si
szerzo"de'sben kiko~to~tte'k, hogy magyar mezo"gazdasa'gi terme'keket jelento"s
mennyise'gben me'g legala'bb egy e'vtizedig nem engednek be az Euro'pai
Ko~zo~sse'g teru~lete're. Ilyen ko~ru~lme'nyek ko~zo~tt e'rtelmetlen lenne, ha a
korma'ny finanszi'rozna' a mezo"gazdasa'gi tu'ltermele's fenntarta'sa't, hiszen
hosszabb ta'von sem la'tszik, hol lehetne fizeto"ke'pes piacot tala'lni,
ahova nyerese'gesen lehetne exporta'lni. E'ppense'ggel mindaddig, ami'g a
Ko~zo~s Piac ilyen o"ru~lt agra'rpolitika't folytat, ce'lszeru" lehet bizonyos
terme'kek importja'ra berendezkedni: mie'rt ne dota'lja'k a gazdag euro'pai
szomsze'dok a szege'ny magyar fogyaszto'kat, ha ma'r ilyen ostoba'k?

A mezo"gazdasa'got azonban nem csak a ta'mogata's- e's piacveszte's su'jtja.
A magyar valo'ban a vila'g egyik leghate'konyabb mezo"gazdasa'ga volt, mert
kialakult egy saja'tos munkamegoszta'son alapulo' terme'k- e's termele'si
szerkezet: a ha'zta'jik termelte'k a munkaige'nyes terme'keket (zo~ldse'g,
a'llat), a tsz-ek pedig a to"keige'nyeseket (sza'nto'fo~ld), ill.
szolga'ltata'sokat nyu'jtottak a kisgazdasa'goknak (ge'p, szaktuda's, ta'p,
marketing). A mostani ideolo'giai-politikai indi'tta'su' va'ltoza'sok, a
tsz-ek gyakran sze'tvere's e'rte'ku" a'tszerveze'se, illetve az ezzel ja'ro'
bizonytalansa'g e'pp ezt a korszeru" termele'si szervezetet, e's az ehhez
kapcsolo'do' to"kea'lloma'nyt, szaktuda'st teszi to~nkre, vagy legala'bbis
e'rte'keli le. A korma'ny a fo~ldvisszaada'ssal (ka'rpo'tla'ssal) egy olyan
birtokszerkezet kialakula'sa't segi'ti elo", ami garanta'lja, hogy a
mezo"gazdasa'g ne tudjon a jo~vo"ben hate'konyan mu"ko~dni.

Az ENSZ Euro'pai Gazdasa'gi Bizottsa'ga nemre'g ko~zze'tett egy jelente'st, ami
hosszasan ecseteli, hogy az a'talakula's az ex-szocialista orsza'gokban a
nemzeti vagyon jelento"s re'sze'nek megsemmisu~le'se'vel ja'r. Magyarorsza'gon
erre a legjobb pe'lda a mezo"gazdasa'g: re'szben a KGST megszu"ne'se'nek,
re'szben a Ko~zo~s Piac ezerszer ela'tkozott ko~zo~s agra'rpolitika'ja'nak,
re'szben a politikai va'ltoza'soknak ko~vetkezte'ben egy hate'kony a'gazat
e'rte'ke'nek, vagyona'nak, teremele'si kapacita'sa'nak nagy re'sze elve'sz,
e's az elko~vetkezo" e'vtized egyik va'lsa'ga'gazata'va' va'lik.

Ko"ro~si Ga'bor

A magyar gazdasa'gi a'talakula's nagy sikersztorija a ku~lkereskedelem. A
nyugati (dolla'r) export ne'gy e'v alatt (89-92) megdupla'zo'dik. Ez a magyar
gazdasa'g nem reme'lt rugalmassa'ga'ro'l, teljesi'to"ke'pesse'ge'ro"l
a'rulkodik. E's ez nagyban javi'totta a magyar gazdasa'g nemzetko~zi
megi'te'le'se't is: nem csak aze'rt, mert ilyen dinamikus fejlo"de'sre volt
ke'pes, hanem aze'rt is, mert bizonyos, az orsza'g fizeto"ke'pesse'ge'nek
megi'te'le'se'ben do~nto" jelento"se'gu"nek tartott mutato'k nevezo"je az
export-beve'tel. I'gy pl. a magyar ado'ssa'gszolga'lati ra'ta (az adott e'vben
fizetendo" kamat e's a hitelek esede'kes to~rleszto"re'szlete'nek ara'nya az
exportbeve'telhez) annak ellene're le'nyegesen cso~kkent az elmu'lt ne'ha'ny
e'vben, hogy most nagyobb hitelto~rleszte's va'lik esede'kesse', mint 69-90-ben.
To~bbek ko~zt ennek ko~szo~nheto", hogy Magyarorsza'g megi'te'le'se a
nemzetko~zi hitelpiacokon javult.

Ne'ha'ny dolgot azonban e'rdemes ehhez hozza'tenni. Tavaly e's tavalyelo"tt az
orsza'g o~sszexportja cso~kkent, mert a dolla'rexport no~vekede'se nem tudta
ellensu'lyozni a KGST-piac o~sszeomla'sa'nak hata'sa't. A dolla'rexport
jelento"s no~vekede'se re'szben abbo'l ado'dott, hogy a kora'bbi rubel-export
egy re'sze't ne'mi a'talaki'ta'ssal, moderniza'la'ssal sikeru~lt nyugatra
eladni. Ami egyre'szt nagyon sze'p - sokan mondtuk, hogy a KGST export nagy
re'sze olyan bo'vli, amit el sem lehetne adni dolla're'rt, ez most re'szben
megca'folo'dott. (Ami annak fe'nye'ben ku~lo~no~sen sze'p eredme'ny, hogy ez
ma'shol nem ko~vetkezett be, pl. Finnorsza'got is nagyon hazava'gta a szovjet
piac o~sszeomla'sa, de ott alig tudta'k a szovjet exportot a'tterelni nyugatra,
nem tudta'k exportjukat gyorsabban no~velni, mint kora'bban. A Szu-ba exporta'lt
finn nagyva'llalatok to~bbse'ge most nagyon nagy bajban van, egyszerre csak a
finn csoda ve'ge'ro"l besze'lnek.) Ez viszont azt is sugallja, hogy az eddigi
exportno~vekede'st nem lehet mechanikusan kiveti'teni a jo~vo"be, nem
valo'szi'nu", hogy a (dolla'r) export tova'bbra is ilyen dinamikusan no", mert
a piacva'lta's le'nyege'ben lezajlott, ahol erre egya'ltala'n mo'd volt.
A dolla'r export persze nem csak a volt KGST export nyugatra terele'se'vel
no"tt, vannak va'llalatok, amiknek exportja o~nmaga'ban is dinamikusan bo"vu~lt,
de ez az ege'sznek csak egy re'sze't adta.

Egy pesti kolle'ga'm (Halpern La'szlo') megvizsga'lta 200 olyan iparva'llalat
helyzete't, amely kora'bban ele'g jelento"s KGST exporto"r volt, e's ma is
viszonylag jelento"s exporto"r, to~bbnyire nyugatra. Vizsga'lata'bo'l ele'g
egye'rtelmu"en kideru~lt, hogy ez a piacva'lta's sokkal inka'bb ke'nyszer volt,
mint jo' bolt, a va'llalatok dolla'rexportja'nak nyerese'gesse'ge cso~kken, e's
le'nyegesen alacsonyabb, mint a hazai e'rte'kesi'te'se'. Mostanra az export
a'tlagnyerese'ge e'pp hogy csak poziti'v, e's sok va'llalatna'l negati'v.
Vagyis a va'llalatok ke't rossz: a vesztese'ges exporttal ja'ro' fokozatos
vagyonfele'le's e's a gya'rto' kapacita's beza'ra'sa'val ja'ro' azonnali
drasztikus (valo'szi'nu"leg a va'llalat sza'ma'ra ve'gzetes) vesztese'g ko~zu~l
a kisebbiket va'lasztja'k. Ami egyre'szt arra mutat, hogy ez a kike'nyszeri'tett
exportteljesi'tme'ny hosszu' ta'von nem felte'tlen tarthato', ma'sre'szt arra,
hogy egyre nehezebben tudja'k elviselni a va'llalatok az MNB forint-fele'rte'-
kele'si politika'ja't. Ma'rpedig az infla'cio' elleni harcnak tala'n ez volt a
legfontosabb eszko~ze. A ke't ce'l: az infla'cio' visszaszori'ta'sa e's az
export o~szto~nze'se kezd egyma'ssal ellente'tbe keru~lni.

Ko"ro~si Ga'bor

Le'nyege'ben egyete'rtek Solt Ottilia'val (Besze'lo", VIII. 29.):
"... A legfontosabb, hogy a parlamenti demokra'cia hi'vei Magyarorsza'gon
e'szne'l legyenek. Ne to~rdelje'k a kezu~ket, hogy "itt a fasizmus", mert
nincs itt. Csak egy hamisi'tatlan nemzeti szocialista van itt, mintegy
1000 fo"nyi sege'dcsapata'val.

A'm vegye'k sza'mi'ta'sba, hogy a belu~gyminiszter ezu'ttal sem hi'vta fel a
rendo"rfo"no~k figyelme't a to~rve'ny betartata'sa'ra, ...[pe'lda'k]
A belu~gyminiszter teha't sege'dkezet nyu'jt a parlamenti demokra'cia
sze'lso"jobboldali ero"szakos ta'mado'inak.

E's vegye'k tekintetbe, hogy a miniszterelno~k ta'rgyala'sokkal ki'va'nja a
pa'rtja'n belu~li ero"pro'ba't elinte'zni, ... Bizony meglehet, hogy a
miniszterelno~k elsza'mi'tja maga't, s kamarillapolitika'ja'val nem tud u'rra'
lenni az MDF-en belu~li nemzeti szocialista za'szlo'bonta'son.

A parlamenti demokra'cia hi'vei teha't nem bi'zhatnak olyan nagyon a
miniszterelno~kben e's korma'nya'ban. Mit csina'lhatnak, hoyg mego'vja'k?

Ne foglalkozzanak nagyon sokat Csurka'val, de foglalkozzanak nagyon sokat azzal
a nekikeseredett, szorongo', csalo'dott ta'rsadalommal, amelyhez Csurka nemzeti
szocialista demago'gia'ja szo'l, e's egyre inka'bb el is tala'l.

Ami'g nem ke'so"."

A csurkai tu~zija'te'k (miko~zben maga is jelzi e's hozza'ja'rul) elfedni
la'tszik egy fontos folyamatot: a korma'nykoali'cio', e's ezen belu~l alkoto'
pa'rtjainak sze'thulla'sa't. A IX. 8-i 168 o'ra ci'mlapja'n ma'r Cseh Sa'ndor
(FKGP-t) nyoma'n az a fo"ci'm viri't, hogy "Koali'cio' ma'r nincs is!"

Eddig csak a Kisgazda Pa'rt esete'ben volt a dolog nyilva'nvalo', de most
nya'ron kideru~lt, hogy a ma'sik ke't pa'rttal is baj van. A kereszte'ny-
demokrata'kna'l komolyan felmeru~lt a korma'nybo'l valo' kivonula's, e's
ve'gu~l u'gy do~nto~ttek, (konstrukti'v) "belso" ellenze'kbe" vonulnak:
ugyan nem e'rtenek egyet azzal, ami to~rte'nik, de ott maradnak a korma'nyban,
a hatalomban, hogy befolya'solni tudja'k annak politika'ja't. (Milyen ismero"s
e szo~veg...) Az MDF-ben pedig Csurka nyilva'nossa'gra hozta a belso" hatalmi
harcot, amelynek kerete'ben ma'r a pa'rtvezete's megho'di'ta'sa a kitu"zo~tt
ce'l. Tanulsa'gos, mit i'rt erro"l Bala'zsi Tibor: (o" a Kultu'ra'lis
Bizottsa'gnak az az MDF-es tagja, aki a Hankiss-meghallgata'son olyan
megke'rdo"jelezett hitelesse'gu" dokumentumokkal a'llt elo", amik forra'sa'ro'l
csak annyit volt hajlando' tudatni: a felke'szu~le's sora'n tala'lta.)

"Valo'di do~nte'si helyzetbe vagy pontosabban a valo'di proble'ma'k igazi
ko~zelse'ge'be az MDF-frakcio' most, a tavasz ve'ge'n megtartott balatoni
frakcio'u~le'sen keru~lt, amikor a Szabo' Tama's-Boga'r La'szlo'-fe'le
"alternati'v" ta'rsadalmi-gazdasa'gi programot, az u'gynevezett GAM-anyagot
ta'rgyaltuk. (Jellemzo", hogy erro"l a frakcio' s a korma'ny sza'ma'ra egyara'nt
igen fontos vita'ro'l az MDF-tagsa'g szinte semmit sem tud. Neku~nk titkolo'zni
kellett, a "libera'lis" lapok persze ne'ha'ny nap mu'lva ko~zo~lte'k a
szo~veget.) Ezen a frakcio'u~le'sen, amikor az a'ltalam az elo"bbiekben
e'rintett polga'rosoda's ke'rde'sko~re, s ezen belu~l a "nomenklatu'ra-
burzsoa'zia" jo~vendo"beli sorsa szo'ba keru~lt, to~bben ko~zo~lte'k, o"k
kile'pnek az MDF-bo"l. A "csurkista'k" s a Monopoly-csoport tagjai akkor,
ha a frakcio' a velu~k valo' nyi'lt, szaba'lyszeru" alkuro'l, szu~kse'gszeru"
kiegyeze'sro"l besze'lni mer, Kuline'k pedig akkor, ha folytato'dik a viszony
tiszta'zatlansa'ga'nak ko~zepette a homa'lyos, eddig csak feszu~ltse'gno~ve-
kede'st hozo' Monopoly-fe'le akcio'za's, Csurka-fe'le handabanda'za's. Akkor,
ahogy mondani szoka's, az ido" ro~vidse'ge miatt, de inka'bb az MDF-es bevett
szoka'snak megfelelo"en, a vita abbamaradt azzal, hogy majd a ke'rde'sko~rt
elo"ke'szi'tve azt u'jra ta'rgyaljuk. Nos, ez az "elo"ke'szi'te's" megto~rte'nt,
a Magyar Fo'rum igaza'n integra'lt ve'leme'nyt tett ko~zze' az u~gyro"l, s u'gy
gondoltam, most ma'r e'n is szo'lhatok."  (U'j Magyarorsza'g, VIII. 26.)

(Mindke't ide'zet a Tallo'zo' 36-os (IX. 3.) sza'ma'bo'l valo', ami egye'bke'nt
re'gi rossz szoka'sa szerint nem ko~zli maga't a Csurka i'ra'st, csak a
visszhangja't - azt, ma'r a 35-o~s sza'mmal kezdo"do"en, ele'g re'szletesen,
a'mba'r pl. a Cser Feri bege'pelte Fehe'r-Heller cikk nincs benne -, viszont
ko~zli a Csurka-O~ssztu"z nagyon tanulsa'gos szo~vege't is, amit e'rdemes
elolvasni - sajnos tu'l hosszu' ahhoz, hogy bege'peljem.)

Ennek a sze'thulla'snak, nyi'lt hatalmi harcnak nyilva'n to~bb oka van.

Az egyik a korma'ny politika'ja'nak egyre nyilva'nvalo'bb kudarca e's me'lyu~lo"
ta'rsadalmi elutasi'ta'sa, ami a ma'sfe'l e'v mu'lva esede'kes va'laszta'sok
fe'nye'ben egyre nyugtalani'to'bb a hatalome'hes/ku~ldete'studatos politikusok
sza'ma'ra. A korma'nypa'rtok elhata'rolo'dnak a korma'nyto'l, hogy mentse'k,
ami mentheto". Le'nyege'ben Csurka ugyanazt csina'lja, amit a KDNP, csak
gusztustalanabbul.

Egy ma'sik, hogy ezek a pa'rtok (a szinte'n ele'g viharvert SZDSZ-hez
hasonlo'an) 3-4 e've megleheto"sen ve'letlenszeru"en a'lltak o~ssze: egy szu"k,
e's o~nmaga'ban sem homoge'n elit mo~go~tt nagyon sokfe'le indite'kbo"l
ku~lo~nbo~zo" sza'nde'kokkal sorakoztak fel emberek, e's a pa'rtok szociolo'giai
o~sszete'tele az elmu'lt 3 e'vben is alapveto"en megva'ltozott - ku~lo~no~sen az
MDF-e', aminek tagsa'ga ma'ra nagyobbre'szt kicsere'lo"do~tt. Ezek az alkalmi
koali'cio'k re'szben a korma'nyza's sora'n felmeru~lo" proble'ma'k
szu~kse'gszeru"en elte'ro" e'rte'kele'se, re'szben a kudarc nyoma'n beindulo'
bu"nbak-kerese's ko~vetkezte'ben felbomlo'ban vannak.

A harmadik, hogy a korma'ny kezdetben azokat a feladatokat tu"zte napirendre,
amikben viszonylag ko~nnyebb volt le'nyegi egyete'rte'st kialaki'tani a
korma'nyto~bbse'gen belu~l. Egyre no" azoknak a ke'rde'seknek a su'lya, amiket
e'pp aze'rt halasztottak el, so~po~rtek szo"nyeg ala', mert nincs egyete'rte's.
Ko~nnyu" a korma'nyto~bbse'g egyse'ge't demonstra'lni Gomba'rral e's Hankissal
szemben, kicsit nehezebb az orsza'g legne'pszeru"bb, legnagyobb tekinte'lynek
o~rvendo" politikusa'val szemben, e's szinte lehetetlen a szocia'lis proble'ma'k
kezele'se kontra gazdasa'gi cso"d u~gye'ben.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a korma'nyt a buka's vesze'lye fenyegetne'.
A korma'ny u'j va'lszta'sok ne'lku~l mindaddig nem bukhat meg, ami'g Antall
o~nke'nt nem ta'vozik. Eze'rt szo'li'totta fel Csurka lemonda'sra.
Gyakorlatilag kiza'rt, hogy a parlament jelenlegi o~sszete'tele mellett
ba'rki ma's miniszterelno~k-jelo~lt abszolu't to~bbse'get kapjon. Ma'rpedig ez
kell Antall e's korma'nya megbuktata'sa'hoz.

Fenna'll viszont az a vesze'ly, hogy a korma'ny le'nyege'ben megbe'nul.
Az MDF frakcio'n belu~l Antallnak nagyon ero"s ta'bora volt - ve'gu~lis a
ke'pviselo"k jelento"s re'sze szeme'lyesen neki ko~szo~nheti parlamenti helye't,
a lista'kat Antall jo're'szt azokkal to~lto~tte fel, akikro"l azt gondolta, jo'
emberei lesznek -, de egyre no" a vele ele'gedetlenek ta'bora. I'gy a
korma'ny egyre keve'sbe' lehet biztos abban, hogy to~rve'nyjavaslatait
elfogadja a parlament, illetve, hogy nekik megfelelo" forma'ban fogadja'k
el, nem hull sze't a to~rve'ny koncepcio'ja a hozza'ragasztott ad hoc
mo'dosi'ta'sokto'l. Ez azt sugallja, hogy a korma'ny egyre inka'bb rendeleti
u'ton kell majd korma'nyozzon. Bizonyos ke'rde'sek (pl. ko~ltse'gvete's, hogy
most az Alkotma'nybi'ro'sa'g a'ltal napirendre tu"zetett to~rve'nyhalmaz u~gye't
ne is emli'tsem) viszont nem rendezheto"k rendeletekkel. A korma'nynak az
egyre nagyobb sza'mban la'zado', kisza'mi'thatatlanna' va'lo' koali'cio's
ke'pviselo"kkel, ke'pviselo"-csoportokkal szemben esetenke'nt szu~kse'ge lesz
az ellenze'k ta'mogata'sa'ra (me'dia-to~rve'ny, abortusz-to~rve'ny, esede'kes
gazdasa'gi to~rve'nyek, esetleg a ko~ltse'gvete's sze'tvere'se'nek kive'de'se),
ez azonban az elmu'lt ke't, ke't e's fe'l e'v konfronta'cio's politika'ja uta'n
nehe'z u~gy.

Mindez arra mutat, hogy fokozo'do' politikai bizonytalansa'g, be'nult
korma'nyzat vesze'lye fenyeget. Ami persze elso"sorban a sze'lso"se'geseknek,
e's csak ma'sodsorban az ellenze'knek kedvez.

Ez azt sugallna', hogy ideje lenne a va'laszta'sok elo"rehoza'sa'n gondolkodni.
Ez egy korma'ny elleni bizalmatlansa'gi indi'tva'nyke'nt elo"vezetett, a
va'laszta'sok kiirata'sa'ro'l szo'lo' ne'pszavaza'ssal valo'szi'nu"leg
ele'rheto" lenne. De a politikai elit nincs felke'szu~lve a va'laszta'sra.
Tu'l ke'ple'keny a politikai helyzet ahhoz, hogy va'laszta'sokkal o~nmaga'ban
stabiliza'lni lehessen, hiszen maguk a pa'rtok instabilak.

Ko"ro~si Ga'bor

Koszonom a Csurka-cikket.EG

 P.S De ,mikozben veszekszel Kornai Andrissal,gondolj arra,hogy
     amit te akkor Kiraly Belarol irtal,azert most  lazan lehazaaruloznak.
     Gondold vegig mit irt a druszad es olvasd el mit irt Angyal Istvan Pongratz
     Gergelyrol,a siralomhazban.Amugy Fekete Sandor,Gyurko Laszlo es boldo-
     gult Krasso egyutt ropcedulazott 56-ban.Moldova es Csurka egyutt
     forradalmazott a foiskolan (Csurkat internaltak,Moldova elment kazanfutonek
     aztan ket evre ra Csurka TSZ- filmet csinalt,Moldova meg mindig ka-
     zant futott.Aztan Csurka megirta a Balanyat amit tenyleg tanitani fognak
     Moldova pedig  az Elbocsatott legiot,ami egy borzasztoan buta,tortenelmileg
     is hamis avossirato.Most Csurka ilyen zoldsegeket ir,Moldova pedig jo
     regenyeket.)
     Nemreg szentte avattak egy lengyel papot,aki bement a zsido gyerekekkel
     a ga'zba,hogy eletuk utolso perceiben ne legyenek egyedul,ugyanez a pap
     1932-ben osszes penzet egy agyalagyultan antiszemita ujsag kiadasara kol-
     totte.Jezus biztosan tett ra valami frivol megjegyzest(v.o Nemeth es Zelk)
     de a dolog lenyege megis az,hogy az a pap attol meg egy
     Szent,es jol van ez igy.Nagyon nem gombolyu a vilag.
     Mi un.liberalisok es ti un.nepnemzetiek nem vagyunk kepesek arra,hogy
     politikarol vitatkozzunk,mert abbol percek alatt anyazas lesz.
     Ez van.Tudomasul kell venni,tul kell rajta tenni magunkat.Vitatkozzunk
     inkabb az Inner Circle-rol,de nem am arrol,hogy bolsivedo,vagy sem,hanem
     arrol,hogy Lolita Davidovitch tenyleg ezerszer jobb szineszno-e mint*
     Sharon Stone (IGEN)illetve,hogy Andrej Koncsalovszkijnak hivjak-e a legjobb
     amerikai filmrendezot (vagy Milos Forman-nak) .Lehet,hogy egyszer egyutt
kell dolgoznom Csornaval,namarmost ha en  allandoan arra gondolok,hogy ez a pofa
     itt mellettem jaszioszkarozott,gyanusan sanyizott,idegenezett akkor
     jol nezunk ki.

    * es jobb no",de nem Beria (Bob Hoskins,uramisten mit tesz az ha valaki
     europai sziniiskolaba jart,lasd meg Anthony Hopkinsot aki a kulonben
     igazan sick silence of the lamb-bol jo filmet tudott csinalni) mellett
     hanem Paul Newman(on) a Blaze-ben.

Kedves Szekely Zoli!

Azt szeretnem neked ajanlani, hogy olvassal neha Molnar Gusztavtol!

Velemenyed szerint:

> A mai magyar nemzeti radikalizmus nem azonos
> a nacizmussal, sem pedig a fasizmussal. Alap-
> vetoen demokratikus iranyzat, s mint ilyennel
> kell szamolni vele.


Molnar Gusztav szerint:
(Mitol felunk?, Magyar Hirlap, 1992, aug. 28.)

> Csurka azert veszelyesebb, mint Le Pen, mert az MDF-ben, amelynek
> alelnoke, egyutt van - remelhetoleg mar nem sokaig - a meg mindig
> nem eleg hatarozott, nyugat-europai ertelemben vett jobbkozep es
> az ettol a bizonytalankodastol verszemet kapo szelsojobb, es ott
> van a melyben a sajat politikai arculat nelkuli nepi baloldal.
> Csurka ehhez a nepi bazishoz akar visszaterni, es a maga jobboldali,
> nemzetiszocialista demagogiajaval sajnos sokkal nagyobb esellyel
> tudhatja azt mozgositani, mint a jelenlegi elburokratizalodott
> MDF-hierarchia.
> ...
> A "pincernemzet"-et a kommunizmus lelki nyomorusagabol  (ot evvel
> ezelott) oszinte hittel felemelni akaro neptribun, a '88 vegi -
> '89 eleji MDF tanacskozasokon a leheto leghatarozottabban a
> tobbpartrendszer ellen fellepo alapito "atya" mind a ket alkalommal
> ugyanazt a harmadik utas, Nyugat-ellenes katekizmust mondta.

Tovabba itt szeretnem megkoszonni, hogy felhivtad figyelmemet
Molnar Gusztav cikkeire.

Udvozlettel, kellems olvasast kivanva,

Ta'las Sa'ndor

Tisztelt SZALON olvasok!

A jaltai megallapodasra valo utalas engem nagyon meglepett. Nem vagyok eleg-
ge tajekozott a tortenelmi igazsagokban, meg hajlando is lettem volna elfo-
gadin Csurka gondolatat, de ez a riport ebben megakadalyozott:

********************

Szalay Gyorgy: Mirol allapodtak meg Jaltaban?

      Csurka Istvan gyorsan hiresse valt tanulmanyaban ujra foglalkozik egy
      allitolagos - 1995-ben lejaro - jaltai egyezmennyel, amely meghatarozta
      tersegunk sorsat. Mi is tortent a krimi varosban? Errol kerdeztuk Juhasz
      Gyula torteneszt, az Orszagos Szechenyi Konyvtar foigazgatojat.

- - 1945 februarjaban negyedike es tizenegyedike kozott talalkoztak a szovetse-
gesek Jaltaban. Nyolc plenaris ulest tartottak, s ezeken ket kerdesrol targyal-
tak reszletesen. Az egyik Nemetorszag sorsa - foleg a jovatetelrol es a megszal-
lasi zonak kijeloleserol folyt a vita.

A masik Lengyelorszag jovoje - azzal het pleanaris ulesen is foglalkoztak.
Targyaltak az orszag uj hatarairol es egy ideiglenes kormanyrol. Ezekrol a
kerdesekrol azonban a vegleges megallapodast csak kesobb, Potsdamban irtak
ala. Elfogadtak es alairtak viszont a NYILATKOZATOT A FELSZABADULT EURO-
PAROL cimu okmanyt, amelyben arrol allapodnak meg a felek, hogy a megszallt
orszagokban koalicios kormanyt kell felallitani, majd szabad valasztasokat kell
tartani.

      -Ez a nyilatkozat eppen ellentetes azzal, amit egyesek "jaltai megallapo-
      dasnak" gondolnak...

- -Igen. Bar a Szovjetunio kesobb nem tartotta magat ehhez az elvhez, az teny,
hogy Jaltaban errol allapodtak meg. Sokan hivatkoznak Churchill kis papircet-
lijere, amelyet 1944 novembereben Moszkvaban adott at Sztalinnak. Szinte
biztosra veheto, hogy Kelet-Europa zonakra osztasarol nem targyaltak Jaltaban,
ez fikcio.

      -Vegul azt kerdeznem meg, hogy mennyire lehetunk biztosak abban,
      hogy nem kerul elo uj teny ezekrol a megallapodasokrol?

- -En ugy erzem, ilyen uj adat nem lesz. Szinte bizonyos, hogy pontosan tudjuk,
mi tortent es mi nem tortent a Krimben.

(Valoszinu Nepszabadsag, 1992 szeptember 1-5 kozott).

*********************************

Nos, ki tudja? Megint valami ellenseges machinaciosval allunk szemben? A saj-
to megint csak le akarja jaratni a Fosamant?

Udvozlettel:   Cser Ferenc

Szekely Zoli irja a SZALON 178-ban:

>A vitat nem kivanom ezzel lezarni. De arra nem
>fogok vallalkozni, hogy allitasaimon tulmeno
>ervek nekem tulajdonitasara erdemi modon rea-
>galjak. Ezert meg egyszer roviden osszefoglal-
>nam legfobb allitasomat:
>
>A mai magyar nemzeti radikalizmus nem azonos
>a nacizmussal, sem pedig a fasizmussal. Alap-
>vetoen demokratikus iranyzat, s mint ilyennel
>kell szamolni vele.
>
>Udvozlettel:                  Szekely Zoltan

Valaszul alljon itt ez a kis orokbecsu sajtokommentar (valoszinu, hogy a
Nepszabadsag egyik szamabol 1992 szeptember 1 es 5 kozott).

**************************************

Lipp Tamas: A mi Funar Pistank

En mar regota gyanitottam, hogy titkos vonalak kotik ossze Kolozsvar polgar-
mesteret es az MDF alalnoket, de eddig nem szoltam, mert - ellentetben az
alelnokkel - az a velemenyem, ha allitunk valamit, azt illik bizonyitani is. Mos
t
azonban, amikor a legutobbi Ossztuz adasaban ezek  szellemi szalak nyilvan-
valova valtak, ugy erzem, nem hallgathatok tovabb.

Kiderult, hogy uj eletter kell romannak, magyarnak egyarant. Hogy kozos
romlasunknak genetikai okai vannak. Hogy tulsagosan is sokat eltunk egyutt
azon hatranyos helyzetu retegekkel, amelyekben a termeszetes kivalasztodas
szigurosaga nem mukodott. Hogy ezen gyakorlatnak most vegre hatarozottan
veget kell vetni, es hogy a szerb halaltaborok es gyermekgyilkossagok utan
nincs olyan tekintely a vilagban, amelyik beleszolhatna a magyar (roman)
belpolitikaba, a kormanyzat ontorvenyu es hatarozott lepeseit rosszalva. Hogy
ez egy komplett naci ideologiai alapvetes - mikent azt az alelnok egyik parttar-
sa irasaban megallapitotta? Na es, nem ertem mi ezzel a problema, kerdi az MDF
Pistaja, es szeme sem rebben, mikozben kitor a tapsvihar. Ime hat ezt is
megertuk: a Vatra Romanaesca "magyargyulolo" Funarja es az MDF "magyarve-
do" Pistaja az atjarhato hatarok felett vegre nyiltan kezet szoritott. Amaz, min
t
leendo roman allamelnok, emez, mint virtualis magyar kormanyfo.

 *******************************************************

Zoli, most komolyan kerdezem: ugye olvastad a Csurka tanulmanyt? Ha igen,
akkor a fenti kifejezeseket ott meg kellett talalnod. Neked ezek a kifeje-
zesek - kiegeszitve azzal, amit a "magyar tarsadalom testebe beekelodott
idegen elemek" -rol, ir (feltehetoen ciganyokra gondolt), meg az ifjusagnak
adando feladatokkal, meg mindig nem gyoznek meg arrol, hogy tevedsz Csurka-
val kapcsolatban?

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves Feri,

elgondolkodtam Fujimori akciojan. Nem ismerem a teljes tortenetet, es nem
tudom, hogy Fujimori mi modon vezette be a teljhatalmat. De erre elvben
"torvenyes" mod is van: a demokratikus alkotmanyok ismerik a rendkivuli
vagy kulonleges allapot fogalmat, amit megfelelo korulmenyek kozott az
elnok, a kormany, vagy a parlament hirdethet ki.

Azt gondolom, hogy az ilyen rendkivuli allapot (hadiallapot) bevezetese
mindig politikai dontest jelent, es nem algoritmizalhato. A dontes
mogott mindig szemelyi bizalmi kerdesek is allnak. Peldaul nagyon tartoz-
kodnek attol, hogy a mai magyar kormany kezebe ilyen hatalmat adjak.

Ugyancsak ezzel a kerdeskorrel fugg szerintem ossze az annyit vitatott
polgari ellenallasi jog. Ha a polgarok jelentos resze ugy iteli meg,
hogy a rendkivuli allapot indokolatlan, vagy indokolt volt, de mar nincs
ra (a tovabbiakban) szukseg, es a hatalom megis tovabb elteti magat,
akkor alkotmanyosnak kell tekinteni az ellenallast.

Ha viszont a rendkivuli allapot bevezetese a polgarok szeleskoru helyes-
lesevel talakozik, hatekonynak bizonyul es(!) csak a szukseges ideig
marad fenn, akkor az nagyon is osszefer a parlamentaris demokraciaval.

Udv
Edo

Spiro Gyorgy:. Kanasztanc (valogatott esszek,.) AB OVO kiado ISBN 963 7853 014
1992


( 68-86. oldalig) Kulonvelemeny:

Tapasztalom, hogy a magyarsagot a zsidokerdes nem erdekli.
...
...Braham a hatszazezer aldozatot azert tartja zsidonak, mert a naci faji
torvenyek alapjan annak minosultek...
ezen szemlelet szerint a katolizalt, s magat mindvegig csak es kizarolag
magyarnak tarto Radnoti Miklos nem a magyar, hanem a zsido aldozatok szamat
noveli.Amikor ezt masfel eve egy nyilvanos vitan szova tettem, egy rabbi,
Braham szellemeben, azt volt kepes valaszolni, hogy Radnoti magyarkent elt, de
zsidokent halt meg(!).
Braham es itthoni kovetoi szamara, akik a hatszazezer aldozattal es a mai
szazezer elovel szamolnak, tovabbra is a naci faji torvenyek es magyarorszagi
zsidotorvenyek a mervadok es ervenyesek. T|rekvesuk lenyege: ne az szamitson,
minek vallottak es minek valljak magukat most az erintettek, hanem az, minek
tartjak oket masok (adott esetben a gyilkosaik vagy keretlen vedelmezoik). A
hitleri faji torvenyek, a magyar alkotmannyal kialto ellentetben, a mai magyar
sajtoban folyamatosan ervenyesnek minosittetnek.
Felhaborit tovabba, hogy erre az allitolag szaezer zsidosagra hivatkozva
valakik magukat a zsidosag kepviseloinek mondjak, amelynek ilykor nemzetsegi
statust is kovetelnek. Rabbiktol tudhatok: a vallasukat gyakorlo magyar
izrealitak lelekszama legfeljebb otezer. A tobbi 95 000 arra kell az onjelol-
teknek, hogy az amerikai es izraeli adomanyokat az o nevukben is felvegyek. Nem
uj trukk ez a zsido tortenelemben (hasonlokat emlitek a legutobbi regenyemben
is). Trukk akkor is ha teny: a mai zavaros helyzetben par szazan vagy akar par
ezeren a maganyos fenyegetettsegbol a kollektiv fenyegetettsegbe menekulnek.

Engedtesse'k meg, hogy az a'ltala'nos eufo'ria ko~zepette
ke'tse'geimnek adjak hangot Debreczeni Jo'zsef nyi'lt levele'vel
kapcsolatban. Ala'ta'maszta'sukra ro~viden elemzem a szo~veget.

Az elso" ke't bekezde's tartalmilag nem e'rdekes. A harmadik arro'l
szo'l, hogy
>A kerek igazsa'g ke'rlelhetetlen kimonda'sa i'ro'i ere'ny. A
>politikus erko~lcse ma's. [...] Te, Pista, i'ro' maradta'l a politika'ban.
Ergo: Te, Pista ke'rlelhetetlenu~l kimondod az igazsa'got, pedig mint
politikusnak, nem ke'ne megtenned. Ergo: Pista, igazad van.

A ko~vetkezo" majdnem ke't kolumna Csurka pa'lyafuta'sa'ro'l szo'l,
arro'l, hogyan lett egyre fontosabb te'nyezo" az MDF-ben, ugyanakkor
egyre ne'pszeru"tlenebb az e'rtelmise'g ko~re'ben, aki azonban
bi'zott Antall egyensu'lyozo' szerepe'ben. Nem elemzem.

>Ez a mostani i'ra'sod azonban teljesen u'j helyzetet teremtett. Az
>elso" do~bbenetet [...] Antall-ellenes e'le keltette. Erro"l
>szo'ltak ma'r eleget.
Az elso" kifoga's teha't a fo"veze'r bi'ra'lata, egye'bke'nt ke't
szempontbo'l, a va'laszta'si ese'lyek ronta'sa miatt e's mert
>egy sokfe'le ira'nyzatot maga'ba o~lelo" gyu"jto"pa'rt legfo"bb
>kohe'zio's ereje't ki'va'nod kiiktatni ezzel.

A ma'sodik kifoga's a hivatalos pa'rtprogramto'l valo' elte're's,
me'ghozza' az MDF ira'nyzatainak tekintete'ben:
>csak "kereszte'ny", "ne'pi" e's "parasztpa'rtian szocialista" (?)
>a'ramlatokro'l tudsz, szemben az orsza'gos gyu"le's a'ltal
>elfogadott pa'rtprogrammal, amelyik i'gy hata'rozza meg a politikai
>spektrumot: "a demokratikus ne'pi-nemzeti hagyoma'nyokto'l a nemzeti
>libera'lis e's kereszte'nydemokrata eszme'ken a't a
>ko"rnyezetve'do"k [sic] e's a helyi autono'mia'kat hangsu'lyozo'
>mozgalmakig terjed".
>[...] "Nincs ma's szentse'g, csak a nemzeti e'rdek." Kedves Pista,
>ez nem igaz! Annak a pa'rtnak, amelyikbe e'n bele'ptem, e's
>amelyiknek e'n tagja vagyok, i'gy szo'l a hivatalos programja: "a
>nemzeti e'rdekeknek e's e'rte'keknek, illetve a ta'rsadalom
>demokratiza'la'sa'nak ke'pviselete't egyara'nt va'llalja, nem tesz
>ku~lo~nbse'get ko~ztu~k fontossa'g tekintete'ben, azokat egyma'sto'l
>elva'laszthatatlannak tartja".

Az o~t hasa'bbo'l ha'rom eltelt (nehe'z sza'molni, mert ke'p is van
az oldalon), e's eddig csak a fo"veze'r e's a pa'rtprogram
ve'delme'ro"l hallottunk. Debreczeni harmadik kifoga'sa ezuta'n ma'r
azon Csurka-kite'telekro"l szo'l, amelyek ko~zvetlenu~l ero"szakra
buzdi'tja'k a korma'nyzatot. Ko~zben aze'rt elejti, hogy az elno~k
szerinte is "to~rve'nytelenu~l" ja'rt el, de
>Ha a szomsze'd lop, mi is lophatunk? Ha't hogy van ez, kedves Pista?
Felhi'vja Csurka figyelme't arra, hogy valo'ja'ban diktatu'ra-pa'rti.
Ez a harmadik kifoga's mintegy egy hasa'bot vett ige'nybe, e's most
jo~n az utolso' hasa'b.

Ebben ha'rom u'jabb kifoga'sro'l esik szo': a "nemzetko~zi
o~sszeesku~ve'ssel" kapcsolatosro'l, az "etnikai-biolo'giai
felhangokro'l" e's az "e'lette'rro"l". E'rdemes egy kicsit
ko~zelebbro"l megne'zni, hogyan i'r Debreczeni a zsido'kro'l.
Hosszu', de a le'nyege az, hogy az elso" fele'ben "Tudom..."-mal
kezdo"dnek a mondatok, a ma'sodikban "E'rtem..."-mel e's
"Mege'rtem..."-mel. Nincsen visszautasi'tva az, amit Csurka az
ellenze'k, a kommunista mozgalom, a polga'ri libera'lisok e's a
zsido'k azonosi'ta'sa'ro'l mond:
>Tudok arro'l a kohe'zio'ro'l, ami e ne'p saja'tja,
[o~sszetartanak a mocskok]
>a magasabb polga'rosoda'si szintbo"l is sza'rmazo' ku~lo~nleges
>e'rdeke'rve'nyesi'to" ke'pesse'gro"l,
[a je'g ha'ta'n is mege'lnek, e's mindig o"k ja'rnak jo'l]
>e's hallottam bizonyos nemzetko~zi kapcsolatokro'l is.
[e's persze hogy ku~lfo~ldi e'rdekeket szolga'lnak]
>[...] E'rtem e's mege'rtem azt is, hogy a ki'vu~la'llo'k sza'ma'ra
>esetleg mero" uralmi to~rekve'seknek mutatkozo' pozi'cio'tarta'sok
>e's -szerze'sek, s a mo~go~ttu~k le'vo" vad fe'lelmek
[te'nyleg o"k voltak pozi'cio'ban, e's te'nyleg pro'ba'lja'k
 megtartani, de nem *csak* uralmi to~rekve'sbo"l a'm, hanem aze'rt
 is, mert fe'lnek Auschwitzto'l]
>a velu~k szembeni felle'pe's hata'sa'ra csak ero"so~dnek.
[Vigya'zzunk, mert egyre inka'bb ragaszkodni fognak a hatalmukhoz, ha
 nyi'ltan zsido'zunk! Ke'nyes jo'sza'g!]
>Mege'rtem, hogy a cikkedben nagy vehemencia'val kifejtett
>o~sszeesku~ve's-elme'letedet az antiszemitizmus bruta'lis
>megnyilva'nula'sa'nak tartja'k.
[De e'n nem tartom annak.]
>Ha az ege'sz ro~pirat o~sszefu~gge'srendszere'be helyezem, azt kell
>mondanom: igazuk van.
[Maga az, amit mondasz, nem antiszemitizmus, csak a "kiza'ro'lagos
 e's kirekeszto" nemzeti kollektivista szemle'let" miatt lesz az,
 "amely i'ra'sodat uralja".]

Ez uta'n ke't ro~vid bekezde's van le'nyege'ben kommenta'r ne'lku~l a
nyi'lt genetikai utala'sokro'l e's az e'lette'rro"l.

E's ez uta'n jo~n a leve'l befejezo" bekezde'se, amelyet ma'r sokan
ide'ztek. Egy kis ma'rti'romsa'g:
>re'g nem me'rlegelem ma'r a pragmatikus e'rdek- e's ero"viszonyok, a
>politikai ce'lszeru"se'g te'nyezo"it.
(Biztos? Nem i'gy ismerem Debreczeni Jo'zsefet, emle'keim szerint az
MSzMP-ben is a "nyero3" oldalra a'llt. Ez a leve'l olyan kora'n
szu~letett, amikor a jo'zanabbak me'g gondolhatta'k, hogy az MDF
elno~kse'ge -- ku~lo~no~s tekintettel a fo"veze'rt e's a
pa'rtprogramot e'rt ta'mada'sra -- e'lesen el fogja i'te'lni
Csurka't, esetleg ki is dobja a hajo'bo'l. Nem vagyok benne biztos,
hogy Debreczeni nem erre az esheto"se'gre gondolt-e, amikor levele't
megi'rta.) E's ve'gu~l az omino'zuk lena'ciza's.

Mindent o~sszeve've Debreczeni ve'lekede'se nem a'll olyan ta'vol
azoknak a vide'ki MDF-veze'reknek az a'lla'sfoglala'sa'to'l, akik
egyma's uta'n siettek hangsu'lyozni, hogy Csurka'nak nagyon sok
igazsa'ga van abban, amit mond. Ku~lo~no~sen az ege'sz leve'l
hangu~te'se, az "igazad van, Pista, de nem politikus dolog kimondani"
gondolata enged erre ko~vetkeztetni. Ugyanakkor Debreczeni nem volt
annyira o'vatos, mint azok az elvta'rsai, nem va'rta meg az
elno~kse'gi u~le'st, e's lehet, hogy erre ra' fog fa'zni.

Csak legyen me'g, aki jo't mulat rajta.

U~dvo~zlettel -- Ka'lma'n La'szlo'