Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 1022
Copyright (C) HIX
1995-12-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 Alkotmanybirosag (mind)  71 sor     (cikkei)
2 Re: *** SZALON *** #1021 (mind)  34 sor     (cikkei)
3 Akotmanybirosag (mind)  39 sor     (cikkei)
4 Kozpontositas tortenelmi perspektivaban (mind)  58 sor     (cikkei)
5 megj. nomenklaturahoz (mind)  39 sor     (cikkei)
6 Liberalizmus/konzervativizmus (mind)  60 sor     (cikkei)
7 Re: *** SZALON *** #1021 (mind)  179 sor     (cikkei)
8 Keresre tovabbitott Nyilt Level (mind)  85 sor     (cikkei)

+ - Alkotmanybirosag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Kota Jozsi !

Egyetertunk abban, hogy nagy szukseg lenne egy ujabb, a nyugati jogi
normakat szem elott tarto alkotmanyra. Nem hiszem azonban azt, hogy a
jelenlegi AB, vagy akarcsak a jelenlegi AB nezeteit oszto alkotmanybirosag
egy ujabb alkotmany alapjan gyokeresen mas hatarozatokat hozna.

Nyugaton alapveto elv, hogy minnel magasabb szintu egy birosag, annal
jobban ugyel arra, hogy esetleges elmarasztalo iteletevel ne kovessen el
hibat. A legfelsobb birosagon peldaul, amennyiben a legkisebb
bizonytalansag merul fel, ami a vadlott bunosseget megkerdojelezi, nem
szuletik elmarasztalo itelet. Valami ilyesmit varna el a ember az
alkotmanybirosagtol is. Az AB a legmagasabb szintu biroi testulet Mo.-n,
amely egyenesen a torvenyhozas dontesei felett itelkezik. Eppen ezert csak
akkor szabadna elmarasztalo iteletet hoznia egy torvenyhozasi dontes
kapcsan, ha 100 %-os biztonsaggal, komoly szakmai ervek alapjan kepes az
elmaraszalo itelet indoklasara. Mihelyt a legkisebb jel is arra utal, hogy
a torvenyhozasnak lehet igaz, az AB-nak felmento iteletet kell hoznia.

Ha megnezzuk az AB legutobbi nehany javaslatat, akkor pontosan a fentiek
ellenkezojevel talalkozunk. Szamos esetben az AB, kompetenciajat meghalado
kerdesekben foglal allast es semmisit meg torvenyhozasi donteseket.

Nezzuk a kamatemelesek ugyet. Az AB allasfoglalasa olyan nyakatekert, tele
prekoncepciokkal, mintha egy Sztalini idokben lejatszodott kirakatper
itelete lenne. Eloszor is az AB kijelenti, hogy egyszer, de csakis egyszer
rendkivuli gazdasagi valtozasok bekovetkezesere valo tekintettel az allam
megvaltoztathatja a kamatszubvenciok merteket. Szinten csak az AB
megallapitasa szerint ez a rendkivuli valtozas 1988 es 1991 kozott zajlott
le es soha tobbe maskor nem kovetkezhet be. Kulonoskeppen nem zajlott le
rendkivuli gazdasagi valtozas 1991 es 1995 kozott. Says who ? A
torvenyhozas szerint pedig rendkivuli gazdasagi valtozas jatszodott le. De
nem csak a torvenyhozas szerint. Ha az AB fenseges szemeivel elolvasta
volna az IMF vagy a Vilagbank jelenteset a magyar gazdasagrol, abbol is
tokeletesen vilagos lenne, hogy bizony a magyar gazdasag helyzete rendkivul
rosszra fordult. De a meltosagos AB belelapzgathatott volna a nemzetkozi
hitelminosito intezetek ajanlasaiba a magyar gazdasag hitelkepesseget
illetoen az utobbi 4 evben es azt latta volna, hogy nem telt el korabban 4
ev ugy, hogy a magyar hitelkepesseg ennyit romlott volna. Nem art
emlekeztetni arra, hogy Magyarorszag csak 1987-ben allt (majdnem) olyan
kozel a fizeteskeptelenseghez, mint 1995 februarjaban. Es meg igen hosszan
lehetne sorolni azokat a forrasokat, felmereseket es tanulmanyokat, amelyek
egeszen vilagosan mutatjak, hogy a magyar gazdasag helyzeteben rendkivuli
romlas kovetkezett be 1991 es 1995 kozott.

Olyan ervekkel pedig, mint hogy a kamattamogatasban reszesulok mar azt
hittek, hogy a tamogatas orokkon orokke jar nekik es most allampolgari
csalodas sujtana oket, megint csak nem lehet semmit kezdeni. Ilyen alapon
egyetlen uj torvenyt sem lehetne hozni, hiszen minden valtozas megzavarja
az allapolgarok harmonikus eletet.

A problema az, hogy Mo.-n az AB intezmenye nem valt be. Az alkotmnybirok
gatlastalanul itelkeznek kompetenciajukat messze meghalado kerdesekben,
ezenkivul az un. lathatatlan alkotmanyra hivatkozva hajmereszto, uj
paragrafusokat kezdtek el fabrikalni. A legrosszabb azonban az, hogy az AB
hatarozatai tokeletesen inkonzisztensek. Az AB ket korabbi hatarozata
megsemmisitette a szemelyi szamot es az allam jogat arra, hogy alatalanos
vagyonbevallast kovetelhessen az allampolgaroktol. Ezaltal tokeletesen
lehetetlenne tette azt, hogy a viszonylag gyengen felszerelt, rovidtavu
szakmai tapasztalatokkal rendelkezo APEH hatekonyan behajtsa a szemelyi es
vallalkozasi adokat (ugyan mitol viragzik a feketegazdasag Mo.-n ?).
Masreszrol az AB pedig kilotte a Bokros csomag minden olyan intezkedeset,
amely a koltsegvetes hianyat a koltsegvetesi kiadasok lefaragasaval kivanta
elerni, tehat az allamot magasabb adobevetelek beszedesere osztonzi. Azaz
az AB dontesei egy reszrol novelik az adomerteket, masreszrol viszont nem
adnak lehetoseget az adofizetes ellenorzesere.

Az AB hatarozatai komoly zavarokat keltenek a magyar gazdasag mukodoseben,
eddig soha nem latott nyomorba taszitva az orszagot.

Szabo Kalman
+ - Re: *** SZALON *** #1021 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koos Kolos hallatlanul finom irasat Tamasi Aron Szegenyseg
Szarnyairol tobbszor is elolvastam a sorok moge rejtett jelzesek
es megerzesek buvoleteben, es csak egy dologban kell vitatkoznom
Kolossal: ez az iras NEM szomorkas, hanem egyike a legoptimistabbaknak
amit valaha olvastam. Majdnemcsak varazsital jelenlegi "multadban
nincs orom, jovodben nincs remeny" hangulatomban.
    "Hunyt szemmel berceken futunk, mindig csodakra var szivunk"
- miert van az, hogy az urbanus ember olyan szivesen almodozik el
a valosagtol Babits versevel, pedig a korulottunk kitarulkozo mindenseg
a maga szereny, szotlan simogatasaval MINDENRE irt kinal? 
    Szinte kenyelmetlen az ilyen irodalmi igenyu iras igazsagait apro
penzre felvaltani, de - kerdem en - nem vagyunk e mi mindnyajan kicsit
olyanok mint a fiucska aki hitte is meg nem is, hogy nagyapja a mindent
legyozo seregek elere allt, s rohanvast azokat vezerli? 
     Azoknak akik olyan szivesen fanyalognak: mi lenne belolunk a hit
nelkul, hogy igenis, kepesek vagyunk sziklakat mozditani, blazirt
komputer meg fax masina tulajdonosokat igazsagot kovetelo levelek
megirasara oszzeverbuvalni, kavehazi presso kavargatas helyett valos
terveket es meglatasokat produkalni.
     Mi az Uristen lett volna ha Tamasi Aron meg Koos Kolos ugy kezdte
volna a tortenetet, hogy " Az ultra liberalis Jancsika, es a neokonzervativ
Nagypapa egyutt boklasznak a labukat felserto, kozonyos koveken a 
kopar szik sarjan (kezdobetuk tetszes szerint cserelhetok...)es a Nagypapa
ramutat a rocska nelkuli gemeskut aszott kavajara:
     - Latod fiam? Ez valaha szovetkezet volt, de most privatizaltak...."
     Boldogok azok, mint Kolos is, akik meg kepesek meglatni es
meglattatni a szepsegeket, amelyek majdan egy okonomikusan es 
az abszolut celszeruseg posztulatumai szerint kinevelt uj nepoktatas
ajanlott olvasmanyaibol  egyszer s mindenkorra eltunnek.
     Ember, es kornyezete. Ebben az osszeforrottsagban a szegenyseg
ismeretlen fogalom. Ezert nem hiszek en abban sem, hogy 60.000
kozonyos idegen fegyverszoval tartosan pacifikalja majd a boszniai, 
erdoket, mezoket, almodozokat es ozeket...
     - lajcsi -
+ - Akotmanybirosag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hadd udvozoljem "uj fiunkat" a Szalonban. Nagy erdeklodessel olvastam irasat.
Meg mielott kommentalnak egy-ket dolgot, szeretnem megismetelni, hogy
egyetertek "uj fiunkkal" abban, hogy az alkotmanybirosag igen fontos
intezmenyunk. En inkabb az alkotmannyal vitaznek es talan valamikor
leulhetunk es atraghatjuk magunkat a jelenleg toldozott-foltozott alkotmanyon
es elgondolkodhatnank azon, hogy mikeppen lehetne megvaltoztatni, illetve
ujrairni.

De visszterve uj fiunk irasara:

>Az egyik szemelyes, ti. magam is ilyen "szemfules" allampolgar voltam
>akkoriban. Igy sikerult hozzajutnom megkozelitoleg 1 millio Ft-ert
>lakasomhoz (70 %-a sajat ero), amely az 1019-es szamban olvasottak
>szerint ma kb 8 milliot kellene erjen.
>Valosag szerint piaci erteke ma kb 2,5 millio FT.

Nem tul olcso ez? Lehet, hogy nem 8 millio, de 2,5 millio, kulonosen, ha
Budapesten van, igen alacsonynak hangzik nekem. Majdnem egy evvel ezelott egy
pecsi lakas--belvaros, 1941-ben epult tarsashazban) 4 millio forintra lett
felbecsulve--erre az osszegre kellett orokosodesi adot fizetni. Sajnos
nagysagarol fogalmam sincs: hall, harom szoba, konyha, furdoszoba.

Es egy kerdes itt:

>Erdemes az elobbi spekulans csoporttal osszehasonlitani a masodik,
>berlakasban elo es lakasat megvasarlo hatranyos helyzetu lakosok
>helyzetet.

Kiket tartottak "hatranyos helyzetunek"? Kulonben a tortenet a "hatranyos
helyzetuek" par honap alatti oriasi meggazdagodasarol engem meg inkabb
meggyoz arrol, hogy minden ilyenfajta szocialis celt szem elott tarto
intezkedes idovel mindossze korrupciohoz vezet. Lasd peldaul (par honappal
ezelott irtam is errol valahol) autoimportokat a mozgasserultek szamara (nem
kell vamot fizetni ra). Eloszor is fel faluk lettek hirtelen mozgasserultek,
utana pedig ezek az u.n. mozgasserultek Mercedeseket hoztak be vammentesen,
termeszetesen nem maguknak. Es nincs torveny, ami meggatolhatna az ilyen
eseteket.

Balogh Eva
+ - Kozpontositas tortenelmi perspektivaban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lajcsi szerint:

>A videki "lemaradas"oka e teren elsodlegesen az, hogy Magyar
>orszag ma is es a multban is agrarorszag volt
ahol a kis es kozep
>parasztsag fiai nem nelkulozhettek az "eke szarvahoz visszatero"
>dolgos kezeket. Ez az egyik ok.
>    A masik: a nemzetkozi szinten is tekintelyt szerzett egyetemek
>es foiskolak nagy hanyada a "vizfejben" helyezke(ik)ett el s a pl.
>orvosi, kozgazdasagi, zenemuveszeti, muszaki egyetemi kepzesre
>aspiralok zome felkoltozott Pestre tanulmanyainak tartamara, igy
>"javitva" a fovaros statisztikajat e teren a videkkel szemben.
>    Mindket jelenseg magatol ertetodo hazank geografiai es
>munkamegosztasi strukturajat tekintve, s itt is az igaz, amit
>Kosztolanyi Esti Kornelja mondott: "Ne amulj a kokainistan,
>gondolkodj az okain is tan, es megerted."

Eloszor is Magyarorszag ma mar nem agrarorszag. Manapsag a mezogazdasagban az
aktiv keresoknek mindossze 15,3%-a dolgozik. Masodszor, en nem ertem
teljesen, hogy mit ert Lajcsi ez alatt:

>ahol a kis es kozep
>parasztsag fiai nem nelkulozhettek az "eke szarvahoz visszatero"
>dolgos kezeket.

Mi koze van ennek ahhoz, hogy Magyarorszag tulsagosan centralizalt es ennek
kovetkezteben Budapesten el a lakossag 20%-a, mig az 100 ezer fonel nepesebb
varosokban mindossze 11,7%? Kulonben manapsag a lakossag 62%-a varoslako, de
jo negyede ennek kisvarosokban--30 ezer lakosnal kisebb varosokban el.

Es ez teljesen helytelen:

>a nemzetkozi szinten is tekintelyt szerzett egyetemek
>es foiskolak nagy hanyada a "vizfejben" helyezke(ik)ett el s a pl.
>orvosi, kozgazdasagi, zenemuveszeti, muszaki egyetemi kepzesre
>aspiralok zome felkoltozott Pestre tanulmanyainak tartamara, igy
>"javitva" a fovaros statisztikajat e teren a videkkel szemben.

A statisztikak mindossze az allando lakohellyel rendelkezokrol nyujt kepet.

Es a konkluzioval sem tudok egyeterteni:

>Mindket jelenseg magatol ertetodo hazank geografiai es
>munkamegosztasi strukturajat tekintve

Budapest "vizfejusege" szandekos kormanypolitika legalabb 130 eve, marmint a
kiegyezes ota. Minden ut Budapestre vezetett--eleg csak egy vasutvonalakot
tartalmazo tortenelmi terkepre nezni. Marpedig a vasutak elhelyezese allami
elhatarozas volt. Es amikor az infrastruktura ilyen modon adott volt, a
gazdasagi fejlodes is hasonlokeppen alakult. 1945 utan sem valtozott meg a
helyzet. Sot! A letezo szocializmus strukturajabol kifolyolag a centralizalas
meg nagyobb lett mint valaha. Ugyan itt-ott a kesobbi evekben probalkoztak
decentralizalassal, de azok bizony nagyon lagymatag probalkozasok voltak. Az
igazi decentralizalas mindossze akkor fog megvalosulni, ha az onkormanyzatok
beveteleinek nagyresze helyi adokbol fog majd befolyni, es persze a kozponti
kormany komoly erofesziteseket tesz a decentralizalasra.

Balogh Eva
+ - megj. nomenklaturahoz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hogy a mai politikai, gazdasagi kornyezetben mi tekintheto, konzervativnak=
=20
v. liberalisnak vagy eppen "neo-plutokrata-judeo-bolsivista" magatartasnak=
=20
(bocs a plagiumert) azt m=E9g a magyarorszaginal sokkalta erettebb polgari=
=20
demokraciak eseten sem konnyu meghatarozni. Raadasul a magyarorszagi partok=
=20
maguk sem tudjak mitol azok amik =E9s azok-e amik. Meg mindig formaljak=20
arculatukat (probaljak), keresik a szavazobazist.
Valoban ertelmetlen lenne minden megnyilvanulasukat megprobalni az altalunk=
=20
szokvanyosan hasznalt politikai kategoriak szerint megitelni. Ha valamely=20
part az altala megrendelt kulonbejaratu k=F6zvelemenykutatas soran=20
megvizsgaltatja, az altala megcelzott szavazok velemenyet egy konkret=20
kerdesrol majd teljes mellszelesseggel felsorakozik a preferalt velemeny=20
mellett fuggetlenul sajat ideologiai alapjaitol -ha vannak neki egyaltalan,=
=20
nos ez tunhet liberalisnak, konzervativnak vagy akarminek a pillanatnyi=20
helyzet alapjan.
A nomenklaturak es allampolgar viszonyarol jol kepet lehet kapni az egyik=20
radiomusorban kb masfel evvel ezelott eloben kozvetitett rogtonzott=20
korkerdesrol mely kb. 30-40 talalomra kivalasztott polgarra terjedt ki.
Megkerdeztek, mit jelenjt az, hogy liberalis.
A jellemzo valaszok:
        Mozdony alkatresz
        Angol gyarmat
        Nem tudom
        Valami intelektualis baromsag
es akik tudjak, hogy koze van a politikahoz:
        Szabadsagharcos
        Hazaarulo
        ........

Ennyit a partok politikai ondefinicioja es az allampolgar viszonyarol.

Udv

Tibor       =20
+ - Liberalizmus/konzervativizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Igen orulok, hogy Paller Gabor felhozta a liberalizmus/konzervativizmus
kerdeset:

>Hogy a magyarorszagi partok mennyiben felelnek meg nevuknek, azt
>nem tudom, de valoban erdekes tisztazni, hogy Kelet- es Nyugat-
>Europaban valamint Amerikaban a liberalis es konzervativ eszmek mast-
>mast jelentenek.

Szerintem meg ezen belul is meg kell kulonboztetni a magyarorszagi helyzetet,
ahol, legalabb is gazdasagi kerdesekben, minden a fejetetejere allt. Ugyanis
az u.n. szocialistak es liberalisok azok, akik egy tortenelmileg
"konzervativ" tipusu gazdasagpolitikat folytatnak, mig a jobbkozep, pontosan,
ahogy Gabor lefesti:

>a magyar konzervativ partok (foleg az MDF es KDNP) egy
>kozpontosito, paternalista allamkepet tamogatnak, ami hagyomanyos
>ertelemben egy cseppet sem konzervativ.

Ellenben abban, legalabb is amerikai perspektivabol nezve, nem ertek egyet,
hogy

>Normalisan a konzervativ es
>liberalis gazdasagi elkepzelesek igen kozel vannak egymashoz: minnel
>kevesebb allami beavatkozas, minnel szabadabb verseny.

Az amerikai ketpart rendszerben mivel mindossze ket part van, a
republikanusok es a demokratak igen szeles skalaju politikai es gazdasagi
velemenyeket kepviselnek. A demokrata part liberalis szarnya feltetlenul egy
paternalista allamkepet tamogat, mig a republikanusok sokkal kisebb allami
beavatkozast ohajtanak.

>En ugy velem, hogy Magyarorszagon az SZDSZ szerephelyesen jatszik

Ezt en, megint amerikai szemszogbol nezve, nem igy latom. Legalabb is nem
gazdasagi kerdesekben, hiszen ok a legkevesbe akarnak nagy allami
beavatkozast.

>Az
>MSZP belso viharai eppen abbol adodnak, hogy kenyszerusegbol nem
>szocialdemokrata gazdasagpolitikat hajt vegre.

A helyzet az, hogy nincs alternativa, mint ahogy az MSZP baloldala is rajott
es mire a kongresszus osszegyult egeszen lecsendesedtek, mivel rajottek, hogy
nincs mas megoldas.

>Hogy a HIX-en (es a magyar kozeletben) hogyan lehetett a
>liberalis a "nemzetveszto, kozmopolita", a konzervativ pedig a
>"magyar rogbe gyokerezes" szinonimaja, nem tudom felfogni

En sem.

>Magam reszerol a "ki a nagyobb magyar" vitakat nem
>"konzervativ-liberalis" hanem "kozmopolita-irredenta" Mizsei-
>tartomanyban javaslom megvivni.

Szerintem a valasztovonal valahol meg mindig a nepiesek/urbanusok kozott
fekszik.
Sajnos!

Balogh Eva
+ - Re: *** SZALON *** #1021 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!
Lajcsi irja:
  > Liberalis, konzervativ, aztan ezeken belul szelso, kozep bal es
  > jobb kategoriak, sot ujabban "ultraliberalis" es bizonyara ultra
  > konzervativ magatartasok is leteznek, akit pedig sehova sem lehet
  > besorolni,
Tokeletesen igazad van, a szocialista ideologiaval ellentetben az emberek
nem valamilyen tarsadalmi osztaly arc nelkuli tagjai, hanem individuumok,
akik "egoista" modon azt nezik, hogy valamilyen adott helyzetben mi az,  
ami az o kulonbejaratu erdekeiket szolgalja. De ez termeszetes. Viszont  
amikor itt mi valamilyen jelensegrol vitatkozunk, akkor kenytelenek  
vagyunk valamifele megnevezest adni nekik, mert nem mondhatjuk, hogy  
Kovacs 13.Janos szerint a dolog hogy nez ki, hanem csak azt, hogy az  
olyasfele nezetek, mint Kovacs 13. Janose mikeppen korvonalazhatoak. Erre  
talalodtak ki a jobb-bal-kozep es egyeb hasonszoru megnevezesek. A  
kavalkad abbol szarmazik, hogy ugyanaz a szo mas orszagokban mas  
politikai- es vilagnezetet takar, ezert orolunk annyiszor
(mint azt majd a kovetkezo hozzaszolo eseten igen tisztan latni lehet)
nem ket, hanem sokkal tobb malomban!...
>   Azok, akik ezt a kategoriakra es azokon beluli alkategoriakra
>   bontast eregetik szelnek, nem veszik eszre, hogy maguk is csak
>   eszkozei egy, a magyarsagrol mar evszazadok ota tudott baljos
>   megnyilvanulasnak, a "ket magyar harom part" mentalitasnak amely
>   vegso fokon egyre inkabb szetvalasztja e nep fiait a kozos celok
>   es kozos megvalosulasok utjan,
Igy igaz!!
>   Az ilyenek nem akarjak belatni, hogy forrongo tortenelmi
>   atalakulasok korszakaban okos es celszeru kompromisszumoknak
>   sokkal nagyobb sikere lehet, mint "idegenek kisepruzeset"
>   kovetelni, a "Vajdasag visszaszerzeseert" interpellalni, vagy
>   Szent Istvanrol es Matyasrol abrandozni, hogy azok, egy teljesen
>   mas tortenelmi helyzetben hogyan plantaltak Magyarorszagot
>   Europa sziveben kozponti hatalomma.
Tovabbra is egyetertek!!
>   A statisztikakat nem eleg idezni, a mogottuk levo jelensegeket
>   is kell olvasni tudni.
Ez is nagyon igaz (majdnem kozhely...) de a kovetkeztetessel nem egeszen
ertek egyet!
    >     A videki "lemaradas"oka e teren elsodlegesen az, hogy Magyar
    > orszag ma is es a multban is agrarorszag volt ahol a kis es kozep
    > parasztsag fiai nem nelkulozhettek az "eke szarvahoz visszatero"
    > dolgos kezeket. Ez az egyik ok.
De csak az egyik kedves lajcsi, csak az egyik! (A visszatero dolgos
kezekrol pedig annyit, hogy ma a fejlett  orszagokban mintegy
tizednyi paraszt termeli meg azt a sokszoros mennyisegu elelmiszert, amit
az orszag  igenyel, igy az europai hutohazakban eszmeletlen koltsegeket  
okozva acsorognak a marha-, disznohus-, tejpor-, vajhegyek, a bor egy  
reszet pedig a torvenyek eloirasai szerint alkoholla kell desztillalni, es  
a politikusok mar csak bortengerrol beszelnek. Sokszazmilliardos az  
evenkenti mezogazdasagi tultermeles az EG orszagaiban!) Igy a visszateres
illuzorikus, s Magyarorszagon is azza fog valni, amint az automatizalas
eleri az USA/Ny-Europa szintet. De hogy a rengeteg mezogazdasagi termeket
ki fogja megvenni, az a fontos kerdes!)
     >     A masik: a nemzetkozi szinten is tekintelyt szerzett egyetemek
     > es foiskolak nagy hanyada a "vizfejben" helyezke(ik)ett el s a pl.
     > orvosi, kozgazdasagi, zenemuveszeti, muszaki egyetemi kepzesre
     > aspiralok zome felkoltozott Pestre tanulmanyainak tartamara, igy
     > "javitva" a fovaros statisztikajat e teren a videkkel szemben.
A masodik indokolasban van az eb elhantolva!
Az egyetemek Budapestre kerulese es ottani kozpontositott lete a multban
is es ma is politikai akarat kovetkezmenye. Az abszolutizmus es a  
kozpontilag iranyitott hatalom (mint pl. Franciaorszag) hagyateka.
Jellemzo, hogy az orszag elso egyeteme nem Budapesten volt!
S hogy az egyen hol erzi magat jobban, az az infrastruktura fuggvenye!
Ha jol emlekszem volt olyan jelszava a szocializmusnak, hogy majd  
eltunteti a varos es falu kozotti kulonbseget. Az ellenkezoje volt igaz!
Egyebkent pl. orvosi egyetembol is negy van, de azt, hogy hany hallgatot
vehetnek fel s hogy milyen anyagi tamogatasban reszesulnek, azt a kozponti  
hatalom donti el.
     >Mindket jelenseg magatol ertetodo hazank geografiai es
     > munkamegosztasi strukturajat tekintve,
En inkabb a tortenelmi/politikai okokat tartom lenyegesnek, es a  
tortenelmi okok kovetkezteben eloallt es latszolag megingathatatlan  
kozponti dontesek valtozatlan reszrehajlasat!
Ennek ma a mai Europaban nincs mar tere, s torvenyszeruen a videk negativ  
megkulonboztetesehez vezet, - a Budapesten "atmenetileg" tanulok egy nagy
resze ugyanis igyekszik tanulmanyai utan nem elkerulni a fovarosbol  
(ertheto!!), hanem ott maradni s a circulus vitiosus folyik tovabb.

Barna irja:
  > >LIBERALIS (igazi liberalis, nem magyar=HIX liberalisnak csufolt)
    > Ezt hogy ertsuk?
Ugy kedves Barna, hogy a liberalitas, mint olyan, ma minden valamirevalo
demokratikus orszag politikajanak a szerves resze, akar  
keresztenydemokrataknak, akar szocialistaknak, akar republikanusoknak,  
akar demokrataknak hivjak oket. Amin vitatkoznak, az csak a liberalitas  
merteke! Meg azt is meg lehetne kockaztatni, hogy minel liberalisabb
(gazdasag!)politikat folytatott egy kapitalista allam az elmult  
evszazadban, annal nagyobb a jolet es a lakossag megelegedettsegi foka
S hogy ezt a fogalmat, ami a polgarsagnak az elmult masfel evszazadban  
joletet, anyagi biztonasagot, a kisebbsegeknek elviselheto  
eletkorulmenyeket biztositott, maostanaban, csak szitkozodaskent hallom
(igaz inkabb csak a szuleim korosztalyanak a szajabol... )Magyarorszagon,  
s idonkent itt a HIX-en is, az bizony erdekes...

>. Hogy miert ne "versenyeztethetnenk" az egyetemeket.
> >Ennel liberalisabb elkepzelest aligha ismerek. S meg kell mondjam
> En igen.
S vajon mi lenne az ennel meg liberalisabb elkepzeles???
> Amerikaban epp a konzervativ oldal probalja az allami
> iskolakat mindenaron "privatizalni" un. "charter school" vagy
> "voucher initiative" reven, ami nagyjabol annyit jelentene, hogy az
> allam kifizetne a csaladoknak a gyerekeik utan rajuk eso iskola-penzt
> amivel aztan a szulok szabadon rendelkezhetnek es akar privat iskolakra
> is kolthetik.
(Szoval valoban szabad iskolavalasztas lenne...)
Ez pontosan azt tamasztja ala, amit mondtam, - a liberalis gondolatkor
minden DEMOKRATIKUS part szerves resze! A privat velemenyed a "mindenaron"  
szoval fejezodik ki,- de nyilvan nem mindenaron, - hanem az adott  
lehetosegek keretein belul! A kompromisszumok a napi politikaban nemcsak  
elkerulhetetlenek, hanem szuksegesek! Mind egy orszagon belul, mind pedig  
az orszagok kozotti viszonylatban.(A csaladban is, nemde?)
> Itt pont a demokratak/liberalisok vannak az allami
Latod Te pl. a demokratakat nevezed liberalisnak, mert hianyzik Amerikaban  
egy szocialista/szocialdemokrata part; akkor azonnal rajonnel, hogy azok
mindent(gazdasagot/tarsadalmat) kozponti iranyitassal, magas adokkal es  
allando ujraelosztassal ohajtananak szabalyozni. Ezert mondtam, hogy több  
malomban orolunk.
>konzervativ szarny hagyomanyosan a minel kotetlenebb versengest hirdette.
S igy a gazdasagi liberalitas talajan allt...
> >A masodik ugyancsak osi liberalis koveteles az adoterhek csokkentesevel
>                      ªªªªªªªªªªªªªªªªªªªªªªª
> Ezt sem irom ala.  Pont a liberalisok azok akik szivese(bbe)n emelik az
> adot, mint a javak ilyenforma ujraelosztasat.
Ezt a (hogy mondjam finoman...) tevinformaciot honnan szeded?
Rajottem. A fentiek utan. Onnan, hogy nincs Amerikaban olyan  
szocialdemokrata part, ami az altalad idezett ujraelosztas allando  
hirdetoje lenne, s igy a demokratak fedik le ezt a terepet is.
Valamikor irtam, hogy nincs ertelme az amerikai es a magyar viszonyokat  
allandoan osszahasonlitgatni, mert azonkivul, hogy emberek elnek itt is
ott is, semmi kozos nincsen. Ez ebben a vonatkozasban az USA-Europa  
relaciora is vonatkoztathato, mert az amerikai partok semmiben sem fedik  
az Europaban szokasos partokat, igy ebben is csak a malmok szamat  
gyarapitjuk. Sem a partok eredete, sem a partok felepitese, sem a  
valasztasi kampanyok stb. nem hasonlithatoak ossze. Abszolute hihetetlen
az, hogy egy ketszazvalahanymillios nep ketto darab parttal letezik, mert
azert nem ennyire egysiku (ketsiku) az amerikai polgarok gondolkodasa.
Eppen ezert van az, hogy a ket part mindenfele kezdemenyezest igyekszik
magaba szivni, igy aztan konnyen lehet, hogy hol az egyik, hol
a masika all elo olyan otletekkel, amiket Europaban mas-mas partok  
kepviselnek.
   > vonatkozasban, hogy a liberalis
   > (kedvenc neven **libi** :-))) es konzervativ jelzoket helytelenul
   > hasznaljak, sot neha jelentesukkel pont ellenkezo ertelemben.
Ami a fentiekbol egyenesen kovetkezik, igy az lenne a javaslatom, hogy  
minden esetben konkretan kellene a koveteleseket, a valtoztatasok iranyat  
megadni, nem pedig ilyesfajta (orszagspecifikusan kulonbozo ertelmezesek  
miatt hasznalhatatlan) korulirassal!

> a mostani magyarorszagi "liberalis" partok (pl. SZDSZ, sot neha az MSZP)
> nagyon is konzervativan viselkednek, legalabbis nyugati/amerikai szemmel
> nezve.
Pontosan erre akartam ravilagitani azzal, amikor azt allitottam, hogy a  
partok nem felelnek meg a nevuknek - igaz en a nyugateuropai partokat  
vettem alapul, nem az amerikaiakat. Mert elobbiek azert minden szempontbol  
hasznalhatobbak arra, hogy Magyarorszaggal osszehasonlitsuk oket.

> Politikai/szocialis ertelemben viszont nagyjabol a magyarorszagi jobboldal
> vilagszerte is jobboldalnak lenne ertelmezheto.
Nem egeszen, mert kozpontositott paternalis (ahogy egy kedves korabbi  
hozzaszolo irta) politikara torekszik, semmikeppen sem a gazdasagi
liberalitasra (mint az europai konzervativ partok!) - legfeljebb a
tarsadalmi ideologiaja hagyomanyosan jobboldali!
Egyebkent a gazdasagi es a tarsadalomideologiai liberalitas sem fedik
egymast manapsag, mert pl. Svedorszagban a tarsadalomszemlelet kozismerten
liberalis, a gazdasagpolitika viszont a szocialdemokratak negyveneves  
"aldasos" tevekenysege reven inkabb kozpontositott, s mar csak  
sohajtozhatnak a vilagpiacon a valaha oly neves svedacel vagy egyeb
gepgyartasi cikkeik hirneve utan.

> Amint mar valaki nagyon talaloan megallapitotta (vagy itt, vagy a Forumon),
> ez az egesz jobb-bal kerdes nem elemezheto a linearis modell alapjan.
> Egy kort kell elkepzelni, amin ha az ember vegig halad, a liberalis-
> konzervativ tulajdonsagok kozel folytonos modon valtoznak.
Ez utobbiban tokeletesen egyetertunk, s eppen ezert felreerthetoek es  
feleslegesek a mindenhova felragasztott cimkek!
Mind pozitiv, mind negativ ertelemben!
Udvozlettel
Andrea
+ - Keresre tovabbitott Nyilt Level (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nyi'lt leve'l a Hata'rokon Tu'li Magyarok Hivatala'hoz e's a Millecentena'-
riumi Emle'kbizottsa'g titka'rsa'ga'hoz.

Ezerkilencsza'zkilencvenhat to~rte'nelmi me'rfo~ldko" lesz haza'nk e'le-
te'ben: a honfoglala's 1100., az 56-os forradalom 40. e's Nagy Imre szu~le-
te'se'nek 100. e'vfordulo'ja.

Ez az eseme'nysorozat alkalmat ki'na'l az O~sszmagyarsa'g Elso" Tana'csko-
za'sa'nak megrendeze'se're. A mu'lt u'gynevezett vila'gtala'lkozo'i mindig
az e'ppen hatalmon le'vo" korma'nyok ce'ljait szolga'lta'k, azoknak propa-
ganda eszko~zei voltak. Az O~sszmagyarsa'g Elso" Tana'cskoza'sa'nak vila'g-
ne'zetre, pa'rtra, valla'sra, sza'rmaza'sra valo' tekintet ne'lku~l a vila'g
ba'rmely re'sze'n e'lo" magyarok o~sszejo~vetele'nek kell lennie.

Nem hia'nyozhatnak a tana'cskoza'son, akik itthon e's ku~lfo~ldo~n hi'rt,
tiszteletet, megbecsu~le'st szereztek a magyar ne'vnek. Gondolunk az uto'bbi
e'vek ne'gy magyar, illetve magyar sza'rmaza'su' Nobel-di'jasa'ra, Harsa'nyi
Ja'nosra, Ola'h Gyo~rgyre, John Charles Pola'nyira e's Elie Wieselre, a ke'p-
zo"mu"ve'szet olyan nagyjaira, mint Vasarely, Hajdu' Istva'n, Hantai Simon,
a nemzetko~zi zenevila'g imma'r klasszikusnak sza'mi'to' alakjaira, Sir
George Soltira, Ligeti Gyo~rgyre, Kurta'g Gyo~rgyre, Va'sa'ry Tama'sra,
Starker Ja'nosra, Sebo"k Gyo~rgyre, Euro'pa gazdasa'gi e'lete'nek olyan
kiemelkedo" tekinte'lye're, mint La'mfalussy Sa'ndor, a nemzetko~zi poli-
tikai, tudoma'nyos e's gazdasa'gi e'let befolya'sos egye'nise'gei- re,
dr. Habsburg Otto'ra, Sir Pe'ter Abelesre, Simonyi Ka'rolyra, Teller Ede're,
a francia Nemzeti Nagydi'jjal megkoszoru'zott ko~lto"re, Kristo'f A'gota'ra,
a magyar szi'nmu"ve'szetnek nemzetko~zi di'jakat e's dicso"se'get szerzett
Jancso' Miklo'sra, To~ro"csik Ma'ria'ra, Szabo' Istva'nra. A ne'vsornak ez
csupa'n to~rede'ke. Mindo~ssze azt kiva'njuk e'rze'keltetni, hogy az
O~sszmagyarsa'g Elso" Tana'cskoza'sa't nem szabad semmife'le ira'nyzatnak
kisaja'ti'tania, saja't ce'ljaira felhaszna'lnia. Nem politikai szo'nokoknak
kell ott isme'telten szereple'shez jutniuk, az o" a'lla'spontjuk ko~zismert.
Olyanokat szeretne'nk hallani, akiknek u'j mondanivalo'juk van az orsza'g
sza'ma'ra, akik e'letu~kkel e's alkota'saikkal u'tat mutattak e's mutatnak
a magyarsa'gnak. Ne'pu~nket e's elso"sorban fiatalsa'gunkat nem az a'lli-
to'lagos "magyar a'tkon" valo' sira'nkoza's, nem a me'la honfibu' emelheti
ki nehe'z helyzete'bo"l, hanem azoknak a hangja e's pe'lda'ja, akik megmu-
tatta'k: mennyi tehetse'g, akarat e's a'llhatatossa'g van ebben a ne'pben,
akik poziti'v va'laszt adtak a ko~lto" keseru" ke'rde'se're: mit e'r az
ember, ha magyar? Ha a tana'cskoza's ilyen alapokon e's a nyugat-euro'pai
tapasztalatok figyelembeve'tele'vel vizsga'lja az orsza'g elo"tt a'llo'
feladatokat, akkor tud segi'to" elke'pzele'sekkel hozza'ja'rulni azok megol-
da'sa'hoz. Ebben a szellemben javasolna'nk, hogy az O~sszmagyarsa'g Elso"
Tana'cskoza'sa'nak emble'ma'ja Barto'k Be'la arcke'pe legyen. Meggyo"zo"de'-
su~nk, hogy hu"se'ge'vel, emberse'- ge'vel e's alkoto'i zsenije'val Barto'k
volt a XX. sza'zad egyik legnagyobb e's az ege'sz vila'gon legismertebb
magyarja. Az o" nemes vona'su' arca jelke'pezne' a legmegfelelo"bben Euro'pa
e's az ege'sz vila'g fele': to~bb, mint ezer e'v o'ta mit adott a magyarsa'g
az emberise'gnek.

Hadd hangsu'lyozzuk: az O~sszmagyarsa'g Elso" Tana'cskoza'sa nem jelenthet
sok sza'zmillio's anyagi megterhele'st az amu'gy is su'lyos gondokkal ku~zdo"
ne'pu~nk sza'ma'ra. A hazai e's nyugati magyarok saja't ko~ltse'gu~ko~n
vegyenek re'szt a tana'cskoza'son. Anyagilag segi'teni a kisebbse'gi sorban
e'lo" meghi'vottak re'sztve'tele't kell. Az egyma'ssal valo' megismerkede's,
a gondok csere'je, az orsza'g felemelkede'se'nek szolga'lata: ez legyen a
tana'cskoza's ce'lja. A talmi csilloga's e's pazarlo' pompa nemcsak feleles-
leges, de megengedhetetlen is.

Ido"pontke'nt 1996 hu'sve'tja't vagy pu~nko~sdje't javasoljuk.

O~ru~lne'nk, ha a Hata'ron Tu'li Magyarok Hivatala e's a Millecentena'rium
Emle'kbizottsa'g titka'rsa'ga - az Elno~ki Hivatallal, a Magyar Tudoma'nyos
Akade'mia'val e's a Mu"velo"de'si e's Ko~zoktata'si Miniszte'riummal karo~lt-
ve - o~nke'ntes munkaero"k bevona'sa'val va'llalna' a tana'cskoza's megszer-
veze'se't.

1995 okto'ber 21.

Ala'i'ro'k:

CSICSERY-RO'NAY ISTVA'N i'ro', a Fu~ggetlen Kisgazdapa'rt 1945-47-ben volt
    ku~lu~gyi oszta'lyvezeto"je, Budapest;
FEJTO" FERENC i'ro', to~rte'ne'sz, Pa'rizs;
GEREBEN ISTVA'N publicista, Rockville, USA;
KIRA'LY KA'ROLY, a Causescu e'ra't Roma'nia'ban e's vo'ila'gszerte elso"
    i'zben megbe'lyegzo" rezsimkritikus, a Sze'kely Falue'rt Alapi'tva'ny
    elno~ke;
KOLUMBA'N GA'BOR alprefektus, Sze'kelyudvarhely;
ME'RAY TIBOR i'ro', u'jsa'gi'ro', Pa'rizs;
NAGY ERZSE'BET maga e's a Nagy Imre Ta'rsasa'g neve'ben annak elno~keke'nt,
    Budapest;
TIBORI SZABO' ZOLTA'N, a Szabadsa'g c. napilap fo"szerkeszto"je, Kolozsva'r.

Az ala'i'ro'k egyike'nek ke're'se're ko~zreadta:   Cser Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS