Tisztelt Szalon !

Ujra a fedelzeten ...
Bognar Gabor kerdezi :
>	Nemileg megleppett -- bar csalodast nem okozott -- a Szalon
>viszonylagos huvossege a kormany gazdasagi megszorito programjat
>illetoen. Aligha hiszem, hogy a Szalon olvasoi a kerdest lefutottnak
>tartank, ha masert nem, mivel a program vegrehajtasanak (feltetelezve az
>orszaggyules tamogatasat) kovetkezmenyei eddig nem ismeretesek.
	Bizony, volt itt egy kisse heves vita ... De komolyra forditva
a szot : ilyen intezkedesek jogossagat vagy ertelmetlenseget innen a
tavolbol eldonteni nagyon nehez. En ezert magyarorszagi tartozkodasom
alatt elballagtam egy baratomhoz, aki ehhez jobban ert es o egy erdekes
iromanyt mutatott. "A Magyar Koztarsasag potkoltsegvetese" (cim nem pontos
:-) ) volt a dolog cime. Nos, a benne talalhato szamok keseru mosolyra
fakasztottak. Az egesz vitatott GYES, csaladi potlek csomaggal 10 milliard
forintot (nem vicc !) takaritanak meg kb. 400 milliardos hiany mellett,
mert a csaladok 90%-a jogosult tovabbra is. Az osszes megtakaritas
14 milliard forint (4 milliardot meg a lakashitelek tamogatasabol vettek
el), ehhez kepest a koltsegvetes terhei kb. 40 milliard forinttal nottek
az inflacio elugrasa miatt, ami megnovelte a belso adossag kamatait. Hogyan
tomi be a szakertoi kormany szakertoi penzugyminiszteriuma a lyukakat ?
Hat ugy, hogy az adobevetelek tervezett merteket megnoveli. Termeszetesen
nem valami intezkedes alapjan, csak ugy hasbol. Nem uj otlet ez, eddig
minden kabinet (Szabo Ivanek kivetelevel) megtette ezt, aztan a hiany valahogy
mindig nagyobb volt a tervezettnel, ki erti ezt ... :-(((
	A latottak alapjan engem meggyoztek, hogy az egesz "megszoritas"
porhintes a Vilagbank es IMF szemebe. Ok persze nem hulyek. Ezert hivjak
Magyarorszag gazdasagi helyzetet "bizonytalannak" ujabban.
	Meg egy aprosag : a kb 1000 milliardos belso adossag kamatanak
1%-os novekedese (inflacio !) 10 milliardos koltsegvetesi teherrel jar.
A GYES, CSP. 106 milliard forintot tett ki a regi koltsegvetesben (ezek
szerint most 96 milliard ...). Lehet hasonlitgatni, kovetkezteteseket
levonni ...

Udv, Gabor
UI : A hivatkozott potkoltsegvetes mar a Parlament elott van.

Elnezest, ha valaki mar megvalaszolta volna Horvath Pista kerdeset a
867-es szamban es en elsiklottam volna a valasz felett ... tehat :

>Amugy mi hir a Torgyan fele nepszavazasrol? Kimondjak, hogy alkotmany-
>ellenes? Akkor a 90-es nepszavazas mi volt?

	Ugy olvastam most, hogy Torgyan osszegyujtott 220 ezer alairast.
Ezt szeles mosollyal atnyujtotta a Parlamentben, de az sajnos leszavazta
a szavazas kiirasat, mert felmillio kell a feltetel nelkuli kiirashoz.
Megjegyzem, hogy edesanyam (aki utalja Torgyant) szinten alairta a dolgot,
mert az elso pont, a noi nyugdijkorhatar felemelesenek megakadalyozasa
szimpatiat gerjesztett benne az ugy irant. Az vesse az elso "demagogia"
feliratu kavicsot Torgyan Jozsira, aki nem tapsolt annak idejen az SZDSZ
"negyigenes" akciojan (en tapsoltam ... ( :-) vagy :-(, a fene se tudja) ).
Az alairasgyujtok meg valahogy nem hangsulyoztak ki, (magyarul : egy szot
sem szoltak rola) hogy Torgyannak gyujtenek tamogatast. Hiaba, tanulnak
a magyar politikusok. Fideszes baratom Torgyant a legveszelyesebb politi-
kusnak nevezi, akitol meg egyeb meglepetesek is kitellnek. Csurkat nem
is emlitik, "hogy tudtunk felni ettol a nimandtol ?" kerdezte valaki.

Gabor, ujra Rennes-bol :-)

Tisztelt Szalon !

Meg mindig a levelhalom atragcsalasa ... elso menetben elkerulte a figyel-
memet Hidas Pal cikke a 869-es szamban :

>Hogy lehet egyenlo vagyoni eloszlasbol egyenlotlent csinalni ?
>Hat igy. Vagy megveszi a kulfoldi (kiarusitjuk az orszagot), vagy
>eredeti tokefelhalmozunk (lop az a szemet).

	Eredeti cikkembol nem derult ki vilagosan, hogy itt a Kordax-
botranyrol volt szo. A penzugyi reszletek felfogasara nem is toreked-
tem, de arrol van szo, hogy a Kordax Rt. olajat hozott be, azt feldol-
goztatta Szlovakiaban majd itthon eladta. A baj csak ott volt, hogy hi-
hetetlenul jo olaj-kesztermek aranyt ert el. Magyarul : benzint csempe-
szett be. Amikor ez kiderult, volt pofajuk azt mondani, hogy a szlovak
fel egy forradalmian uj megoldassal dolgozik, ami ezt az aranyt leheto-
ve teszi. Ugy nez ki, a kormany peldat akar statualni : most visszafog-
jak a fekete gazdasagot. Nem biztos, hogy sikerul nekik, az APEH vissza-
vonta az elso feljelenteset (A Kordax Rt. tobbsegi tulajdonu lapja (!), a
Respublika szerint).
	Szo sincs tehat felhalmozasrol, hanem arrol, hogy olasz mintara
a kozterheket a berbol-fizetesbol elok nyakaba dobjak es a vallalkozoi szek-
tor meg ott bujik ki az adok-vamok alol, ahol csak tud. A toldozott-foldozott
magyar gazdasagi torvenyek mindig nyitnak kiskapukat (no meg a jogaszokat
sem veletlenul fizetik olyan jol) es aki ugyes, az nagyon jol jar. Hogy ezt
a torvenytisztelo allampolgarok rablasnak fogjak fel ? Elhetetlenek mindig
vannak !
	En nem ertek a gazdasaghoz, de nem tartom szuksegesnek, hogy a vallal-
kozoi siker az allam kirablasaval jarjon. Magyarorszagon a bizonytalansag (es
a gatlastalansag) miatt mindenki gyorsan akar gazdag lenni, a konszolidalt,
lassu novekedes nem nepszeru otlet. Ezek tenyek, valtoztatni rajtuk nem le-
het, de ha ebbol meg ideologiat is csinalnak, az felhaborit.

Udv, Gabor (az elhetetlen)

Valasz Bognar Gabor nehany kerdesere,

>- Mi az ami a kormanyt nem egesz egy ev alatt a most bejelentett
>lepesekre osztonozte?   

a) Hitelminosto intezetek (Moody's, Poor&Stanley) 1995 februari ajanlasaikban
a magyar allamkotvenyeket "beruhazasra nem ajanlott"-nak, tehat tulsagosan
rizikosnak itelte.

b) Az MNB az elmult 4 honapban csak jelentektelen osszegu 
kotvenykibocsatasokra volt kepes. A nemzetkozi tokepiacon magyarorszag
hitelkepesseget nagyon rossznak itelik.

Mindezekkel egyutt az 1995-os koltsegvetes kiadasainak 25 %-ara nincs
fedezet.

>- Tudhatta-e a mostani es/vagy az elmult kormany es a tobbi part a
>valasztasok idejen, hogy hasonlo intezkedesek szuksegesek lesznek?

Igen. A koltsegvetes tervezett hianya 1994-ben 300 mdFt volt. Az
akkori ellenzeki partok (MSZP, SZDSZ, FIDESZ) hevesen biraltak az 
MDF koaliciot a magas hiany miatt. Bekesi, a Horn kormany
sajat penzugyminisztere, 1994 augusztusaban azt nyilatkozta, hogyha az 
uj kormanynak nem sikerul csokkentenie a koltsegvetesi hianyt (300 mdFt-ot),
akkor a koltsegvetes 1995 oszere fizeteskeptelen lesz. Mindezek
utan a parlament nagy tobbseggel megszavazta az 1995-os koltsegvetest,
melynek hianya a kolcsontorlesztesekkel egyutt 420 mdFt volt.
1995 februarjaban Horn kirugta a kormanybol Bekesit. 1995 marciusaban
Hornek beterjesztettek a megszorito intezkedeseket.

>- Hogyan merheto, hogy a bejelentett program sikeres-e az ido
>mulasaval, illetve mibol tudhato (ha egyaltalan), hogy mikeppen alakulna
>a magyarorszagi helyzet a program hianyaban? 

Ha a program sikeres, akkor Magyarorszag ismet kepes lesz a 
nemzetkozi tokepiacon kolcsonoket felvenni, ti. hitelkepessege
a csokkeno koltsegvetesi deficit es adossagallomany miatt javulni fog.
Ha azonban a koltsegvetesi hianyt sem kolcsonokbol, sem pedig ujabb
bevetelekbol nem sikerul fedezni, akkor a koltsegvetes fizeteskeptelen lesz.
Ez pl. abban nyilvanul meg, hogy a koltsegvetesi intezmenyek (pl. egyetemek)
nem kapnak anyagi tamogatast. Kitonoen demonstralja ezt a helyzetet a 
mai orosz vagy ukran valosag.


Szabo Kalman

Zita neni irja:
>Atfutom a
>bevezeto  reszt,  a gorog eredetu  afrodiziakumokrol,  a romaiak altal
>eloszeretettel  alkalmazott     strichninrol,  valamint  az    europai
>erotomanok altal elonybe helyezett chantarisrol, aminek a leirasabol a
>szarvasbogar-,    vagy  valami  mas   pancelosrovar-orlemenyere  lehet
>kovetkeztetni.

Ez csak a ko"risboga'r lehet. :) :) :)

A korisfakhoz kotodik, kemenyhatu kekes-zoldes rovar. A rajzasuk elmeny-
szamba megy, eccer volt benne reszem, szep.
A szaritott bogar orlemenye az afrodiziakum. Az elo bogarrol tudni kell,
hogy nem erdemes fogdosni, mert holyaghuzo hatasu valadeka van. Valoszi-
nuleg ez a hatoanyaga a szaritmanynak, amit a magyar falusi lanyok szok-
tak anno dacumal a kiszemelt legeny(ek) italaba keverni. Az adagolassal
vigyazni kell, ha a jany az utolso erekciot is maganak es nem a halott-
kemnek szanja....
A (erekciot okozo) hatasmechanizmus a vegyulet azon tulajdonsagara ve-
zetheto vissza, hogy a vese'n at urul ki, mikozben a hugyvezeteket ero-
teljesen ingerli. Hasonlo hatast valthatnak ki egyes csipos keleti fusze-
rek is ha megfelelo mennyisegben fogyasztja az ember.

Tamas

Kedves Andras!

Koszonom legutobbi igazan informaciogazdag irasodat a Szalon 
870-es szamaban. Hovatovabb ez az Afrika-Amerika eszmecserenk
(dialogusunk?) igazi interdiszciplinaris problemava kezd valni
a maga foldrajzi, botanikai, archeologiai es egyeb vonatkozasaival.
Leven hogy e diszciplinakban en nem tekintem magamat kulonosebben
jaratosnak, tovabbra is csak azt tudom mondani, hogy ezutan 
is legfeljebb csak az erdeklodo laikus (nem mindig konnyu) 
szerepet tudom jatszani.

Kulon orom volt olvasni, hogy milyen gazdag forrasok kozott
valogathattal az altalad irottak alatamasztasara. Ha idom 
engedne, akkor szivesen utanaolvasnek a temanak, de sajnos
amolyan "gyokertelen" vendegkutatokent nem hiszem, hogy 
konnyen hozzafernek az egyetem mas tanszekeinek konyvtaraihoz,
meg aztan attol is tartok, hogy a vegen oda juthatnank, hogy
az egyes reszteruleteket erinto eltero nezeteinket legfeljebb 
egy mas szintre vetitenenk ki azaltal, hogy a kerdesek eltero
allasponton levo szaktekintelyeit idezzuk mindketten. 

Bevallom, legnagyobb erdeklodessel a korabeli arab terkepeszek
munkajarol irt soraidat olvastam. Hozzatenni sajnos nem tudok mit,
de itt sajnaltam leginkabb, hogy meg vagyok fosztva az otthoni 
konyvtari hatteremtol, mivel a regi (es uj) terkepek mindig is
erdekeltek es szivesen bongeszem oket.

Az esetleges braziliai kapcsolatra vonatkozo kerdesemre 
valaszul (mintegy "versenyen kivul") megemlitesz  hajosokat,
akik allitolag Kolombusz elott ertek el Eszak-Amerikat. 
Igy hozod szoba Sinclairt, aki allitolag a XIV. szazad vegen
jart volna Eszak-Amerikaban. Ahogy irod, az o utja nem 
kozismert, ezert nem restellem bevallani, hogy eddig en sem 
hallottam felole. A vikingek minden ketseget kizaroan hiteles
amerikai utjat leszamitva csak egy szent eletu ir szerzetes
csodas utazasarol hallottam az eddigiekben. (A neve sajnos 
most nem jut eszembe.) Az elso gondolatom az volt a Sinclair-fele
utrol, hogy vajon nem arrol van-e szo, hogy az angolok, akik
Kolombusz idejeben meg nem, de utana annal inkabb erdekeltek 
voltak az eszak-amerikai kontinens birtoklasaban esetleg 
utolag probaltak jogalapot teremteni az elsoseg kerdeseben?
Ezek a presztizsszempontok eleg fontosak voltak akkoriban 
(is) es nem ez lenne az elso pelda ilyen praktikakra. 

Arra a kerdesemre, hogy miert a tavoli Peru es Chile teruleten
lennenek fellelhetok az afrikai hatas nyomai mondjuk a kozelebbi
Braziliaval szemben azt irod, hogy
> Brazilia eseteben az osszefuggo dzsungel atjarhatatlan akadalyt kep-
> zett, mig Kozep-Amerikat kiepitett hadiutak kotottek Peruval, Chille-
> vel ossze. ...
Kerdesem az, hogy ezek a hadiutak tenyleg olyan jol kiepitettek
voltak-e? Ha jol tudom, akkor Panama es Kolumbia hatarvideken 
eleg mocsaras teruleteket talalni. Egyebek mellett (ha jol
emlekszem) a Transzamerikai Utnak is eppen ez a szakasza 
hianyzik reszben vagy egeszben. Persze mindennek csak akkor
van jelentosege, ha feltetelezzuk, hogy Kozep-Amerikaig 
eljuthattak az afrikai hajosok, ami onmagaban is eleg nagy 
teret hagy a spekulativ elemeknek. 

A Palenque-ben talalt keresztek ugyeben pontositanom kell 
magamat. Arrol van szo, hogy a Kereszt Templomaban es a 
Leveles Kereszt Templomaban levo motivumok alapvetoen kozos
hatterere ugyan jol emlekeztem, de egy lepessel tovabb kell
menni a parhuzamban. Amirol irtam, az a Leveles Kereszt 
Templomanak (Temple of the Foliated Cross) reliefje. A 
Kereszt Templomanak (Temple of the Cross) motivuma es e
kozott az a kozos, hogy mindketto a maja mitologia Vilagfajanak
abrazolasa, az elso esetben a kukorica temajara "aktualizalva". 
Ez a Vilagfa, amit a vilag tengelyekent is emlitenek eleg 
gyakori motivum a majaknal es elegge jol meghatarozott 
kontextusokban bukkan fel altalaban. Mentsegemre legyen 
mondva, hogy e'lo"ben a Leveles Kereszt Templomanak dombormuve
sokkal jobban kiveheto, mint a Kereszt Templomae, mivel az 
utobbi egy viszonylag sotetebb helyisegben all es jobban 
belepte valami zoldes zuzmo, igy erre kevesbe jol emlekeztem. 
(A memoriam felfrissiteseben egy brusszeli muzeum ajandekboltjanak
egy angol nyelvu konyve volt segitsegemre, de sajnos a referenciakat
elmulasztottam megjegyezni. Ha erdekel, legkozelebb megirhatom.) 

Ez a Vilagfa amugy egy ujabb peldaja azoknak a
motivumoknak, amelyek tobb tavoli kultura mitologiajanak is
kozos elemei. Egyebek mellett a magyar mondavilagban is van
hasonlo, de nem hiszem, hogy az osmagyarok akar csak kozvetett
kapcsolatban is alltak volna a majakkal.

A keresztnek a Romai Birodalom idejen a kozgondolkodasban
betoltott szereperol elejtett kosza megjegyzesemet erveid
hatasara visszavonom, mert ebben az ugyben legfeljebb egy, a 
Magyar Radioban elhangzott ismeretterjeszto musorra tudnek
hivatkozni. (Szamomra ugyan az adott musor hitelesnek tunt,
azt el tudom kepzelni, hogy ez a forras masok szamara nem az.)

Udvozlettel,

Levai Geza

Paller gabor irja:
>Majd hirtelen arrol kezd ertekezni,
>hogy az allam lecsapasa a csalokra nehogy a kibontakozo magyar
>kapitalizmus veget jelentse. Merthogy berbol-fizetesbol nem lehet
>megsporolni annyi penzt, amivel tokeeros vallalkozasba lehet vagni. A
>csalok ilyen modon igazabol a kapitalizmus elharcosainak tekinthetok,
>a jogszabalyokkal vagdalkozo allam pedig az atalakulas kerekkotoje
>(Az utolso mondatot mar en tettem hozza). Sajatos ertelmezese a
>piacgazdasagba valo atmenetnek, nem ?

Sajatos, de egyaltalan nem uj ertelmezes. Elfelejtettem, hogy melyik,
de nagy multszazadi konzervativ kozgazdasz gondolatarol van itt szo.
Valahogy ugy fogalmazott, hogy a sok kis gazemberseg vagy rossztett
gazdasagi eredoje pozitiv az orszag/nemzet szempontjabol.

Tamas

Sajnos Gaborhoz nagyon hasonlo okok miatt nekem is bucsuzkodnom kell.
En viszont ha tudok meg belekotyogok. De most mar inkabb a VITAba.

A tegnapi Szalonhoz.
Miklosnak,
	szerintem nem valaszoltal Hetyei Gabi fasisztas kerdesere. Pontosabban
a fasiszmusra igen. De az csak egy tipikus volt. Valaszod jo a tipikusra, de
nem jo altalaban.
	Ugyanis a kommunizmus (vagy ha tetszik sztalinizmus) nem irtja egyik
kisebseget se. Hanem ugy globalisan, valogatas nelkul nyomoritja a nepet.
Ezek szerint a kisebbsegbe kerult kommunistakat is tamogatni kell. Kerlek
szepen ne konkretan a kommunizmusra valaszolj, hanem altalaban tisztazdd a ker-
dest.
	Az altalanosrol velemenyemet tegnap taglaltam.

KZ-nek. 
	Nyilvan tegnap kitalaltad mar valaszom. Tisztazni szukseges miben
korlatozzuk a mediat es mennyire. Lehet ugyanarrol beszelunk. Csak Te ezt
ugy mondod, hogy nem kell korlatozni. En viszont azt mondom, mond meg hol
van ennek a hatara. Kijelenteseink esetleg nem mondanak ellent egymasnak, csak
nem ugyanaz az ertelmezesi tartomanyuk. Abban igazad van legyen nagy szabad-
saga a medianak. Ez bizinyos korben tenyleg legyen szabad teljesen. De mi van
azon tul?
	Konkret valaszom pedig a kovetkezo. Az, hogy milyen hir jon, azt nem
Te mondod meg. Az hogy milyen musort keszitesz azt igen. Ketsegtelen nagyon
zavar az oldokles. De ha megtortent milyen alapon lepjek fel ellene? A
musor keszitotol viszont elvarhato nemi tolerancia.
	Peldadnal maradva. A Husveti robbantgatas az menjen a hirekbe. De egy
interju a robbantoval, arrol milyen nemes tett volt ez, az majd csak maskor.
Ugyan igy. Ha tortenik valami homokos hir, az mehet a hirekben. Hiszen errol
nem tehet se a bemondo se a szerkeszto. De az, hogy epp Husvetkor megy le
az interju veluk az egy kicsit zavaro.
	Ugy altalaban nem zavarna meg ez sem, de
1. ismerve a magyar mediat, ezt szandekosnak minositem (sajat velemeny)
2. Utanna kis politikai ugy lett belole. En is pusztan ezert vetettem fel. Ha
csak a nejem irja az a kettonk dolga. Ezzel nem terheltelek volna benneteket.
De parlamenti ugy lett belole, ezert hoztam be a SZALONba. Kulonben is epp
temaba vagott. De sajnos kicsit felre vitte a temat amit nem volt szandekom
megtenni.
	Meg mindig varom, hogy valaki elmeseli a Torgyan-Fodor szoparbajt.

Horvath Pista

Holgyek es Urak,

Holnaptol egy hetig nem leszek fenypostafiok kozeleben.  Ez kivalo alkalmat
kinal arra, hogy egy rovid osszefoglaloval kiszalljak a homoszexualitassal
foglalkozo vitabol.  Sokat tanultam azoktol, akik ismereteim es velemenyem
pontositasara kenyszeritettek kritikus hangvetelu irasaikkal.  Ugyanakkor azt
is remelem, hogy nekem viszont sikerult meggyoznom nehany Hixelot a melegek
es a leszbikusok politikai tamogatasanak fontossagarol.  Bizom benne, hogy a
most kovetkezo iras is segit ebben.

(1) Mi a homoszexualitas?

Ez egy olyan tipusu kerdes, mellyel a kulturalis antropologia tortenete soran
szamos esetben volt mar kenytelen szembesulni.  Nevezzuk ezt ideiglenesen az
esszenicalizmus problemajanak, amig nem talalunk egy megfelelobb, magyaros
hangzasu kifejezest.  Minden esetben esszencializalassal talalkozunk, amikor
kulturalis entitasok letezeset valaki evidensnek es megvaltoztathatatlannak
tetelezi, es amikor erre epiti az entitasok kozotti viszonyok elemzeset.
Az ilyen tipusu kulturalis elemzesek a termeszettudomanyos elemzes modelljeit
kovetik, amennyiben feltetelezik, hogy leteznek a tudomanyos elemzesnek olyan
egysegei, melyek tulajdonsagai es fizikai hatarai tokeletesen korulirhatok.
Ennek a feltetelezesnek a hibas voltat konnyen lehet tesztelni a melegek es
leszbikusok peldajan.

    Nezzuk csak.  Ha valaki arra probalna kiserletet tenni, hogy veglegesen
es megkerdojelezhetetlenul definialja a homoszexualitast, akkor nem tudna
szamot adni a homoszexualisok altal megelt elettapasztalatok valtozatossagarol
es ezek terben es idoben valtozekony ertelmezeseirol.  Csak a tortenet felet
mondjuk el akkor, amikor akar a genetikai meghatarozottsagot, akar pedig a
neveltetes hatasat dimenzionaljuk tul.  A homoszexualitas, mint azt korabban
irtam, olyan, mint a balkezesseg.  Leteznek genetikai okai, de ha egy csalad
fontosnak tartja, a gyerek sok esetben kinevelheto belole.  Hasonlofelekeppen
a genetikailag jobbkezesnek es heteroszexualisnak "rendelt" ujszulott is
elvileg nevelheto ugy, hogy balkezes vagy homoszexualis legyen.

    Ez az oka annak, hogy csupan csak latvanyos gondolatkiserletnek tekintheto
Kant kategorikus imperativuszara epiteni a homoszexualitas erkolcstelenseget,
es hogy hasonlokeppen csak korlatozottan alkalmazhato Leirer Laci elegans
matematikai modellje.  Nem letezik egyetlen olyan emberi leny sem, aki
megfelelne a homoszexualitas barmelyik absztrakt modelljenek, csak konkret
elettortenetek leteznek, a homoszexualitas megelesenek jelentosen kulonbozo
valtozataival.  Termeketlen az a vita, amely azt probalja eldonteni, hogy a
homoszexualitas eletmod, szubkultura, genetikai elvaltozas vagy betegseg.
Ugyanis a homoszexualitasrol folytatott diskurzusban az elozetes, a priori
ertekiteleteknek megfeleloen a legkulonfelebb egymasnak ellentmondo absztrakt
modellek megidezese valhat a szuksegkeppen elfogult vitazok szamara
kivanatossa.

    Az eddigiekbol szamomra az kovetkezik, hogy a cimben feltett kerdesre
nincs vegleges valasz.  Nem is az a fontos, hogy a homoszexualitas jelenteset
tokeletes pontossaggal korulhataroljuk, hanem az, hogy ket fontos szempontra
ramutassunk:
(a) A homoszexualitas sztereotipiakkal terhelt kulturalis konstrukcio.
(b) A "termeszetessegre" valo hivatkozas fatyla alatt egy olyan hegemon
    politikai diskurzus jon letre, mely ujratermeli a sztereotipiakat es
    ezeken keresztul negativan diszkriminalja a homoszexualis eletmodokat.
Mas szavakkal fogalmazva, nem az a priori adottkent letezo homoszexualis es
heteroszexualis kozossegek, "kulturalis entitasok" hatarozzak meg a kozottuk
levo viszonyt, hanem pont forditva:  a kozottuk levo, folytonosan valtozo
viszony, mint kontextus, kolcsonoz sajatos jelentest a homoszexualitasnak
es a heteroszexualitasnak.  Ennek megfeleloen fontos ismernunk azt, hogy
tortenetileg es etnografiailag (vagyis idoben es terben) hogyan valtozott es
valtozik a homoszexualitas megitelese.  Ha ez alapjan belatjuk, hogy a sajat
civilizacionkban jelenleg elterjedt sztereotipiak viszonylagosak, akkor mar
erzekelhetunk valamit abbol, hogy miert fontos a diszkriminalo velekedesekkel
szembeni politikai allasfoglalas.

(2) A homoszexualitas historiografiajarol

Amint azt mar szinten irtam korabban, a homoszexualis elettapasztalatokkal
foglalkozo historiografia celja jo esetben nem az, hogy a feje tetejere
allitsa a tortenetirast, es hogy az eddig heteroszexualisnak elkonyvelt
tortenelmi nagysagokrol bebizonyitsa:  valojaban homoszexualisok voltak.
Pinter Karesszal egyetertek:  a feministak, az etnikai kisebbsegek kepviseloi,
illetve a meleg es leszbikus aktivistak altal irott elkotelezett tortenetiras
lehet jo is es lehet rossz is.  Akkor jo, ha az a celja, hogy arnyalja a
kulonbozo torteneti korszakok mindennapjairol vazolt kepet es bemutassa, hogy
az emberiseg tortenete soran sokkal tobbfele modon kezeltek a noket, az
etnikai kisebbsegeket es a homoszexualisokat, mint ahogyan azt jelenlegi
sztereotipiaink es bevett kulturalis gyakorlataink sugalmazzak.

    A tortenetiras temavalasztasaval kapcsolatban annyit mondanek:  korantsem
biztos, hogy mindig a foaramnak van igaza.  Ha egy tortenetiroi konvenciok
szerint eretnek mu kellokeppen meggyozo modon bizonyitja allitasait, akkor
lehet, hogy a konvenciokkal van baj.  A tarsadalomtudomanyoknak Thomas Kuhn
ota van erre szavuk:  eljott a paradigmavaltas ideje.  De az utobbi evek
historiografiai muveinek tobbsege, mint mondottam, nem felforgatni akar,
mindossze csak az a szandeka, hogy perspektivaba helyezze es relativizalja
az eddigi megkozeliteseket, azaltal, hogy megmutatja:  a tortenetirok altal
hasznalt megkozelitesmodoknak es kategoriaknak is megvan a maguk tortenete,
es ezeknek a megkozeliteseknek es kategoriaknak a kivalasztodasa nem volt
fuggetlen a hatalmi pozicioban levo tobbseg konvencionalis szemleletetol.
Tehat nem magatol ertetodo es evidens, hogy mivel kell foglalkoznia a
tortenesznek.

    Ami Boswell szemelyet es konyvet illeti, teljesen ertheto temavalasztasa,
hiszen halalosan erintve volt a homoszexualitas kerdeseben.  Balogh Eva kisse
durvan fogalmaz, amikor azt mondja rola, hogy "bedilizett".  Senki sem roja
fel a Forumban irok mentalis allapotanak, ha nem tagitanak a trianoni trauma
tovabbi tortenetiroi taglalasatol.  Nyilvan mindannyian eppen ugy "ertintve
vannak" ebben a kerdesben, mint Boswell a sajatjaeban.  Semmi ok a kolcsonos
lesajnalasra.  Ami konkretan Boswell konyvet erinti:  annak fuggelekeben
publikalja azokat a gorog nyelvu iratokat, melyek szamara azt bizonyitjak,
hogy Szent Serge es Szent Bacchus kozosseget a liturgikus szovegek tanusaga
szerint az egyhaz is tamogatta.  Figyelem:  ezzel nem azt akarom mondani,
hogy a kora keresztenyseg idejen elterjedt gyakorlatrol van szo, mindossze
annyit mondanek, hogy erre is volt pelda.

    Egy masik kotet, Peter Greenberg "Constructing Homosexuality" cimu konyve
Boswellnel kevesbe emocionalis hangot it meg, es csak annyit mond, hogy a
10-11. szazadban, Szent Anzelm idejen az egyhaz politikaja sokkal megengedobb
volt a homoszexualitas kerdeseben, mint akar elotte, akar utana.  Ezek az
apro historiografiai adalekok csak arra hivjak fel a figyelmet, hogy a vilag
nem mindig es minden reszleteben olyan volt, mint azt ma kepzeljuk.  Vagyis
az esszencializalas veszelyeire mutatnak ra.

(3) Miert nem betegseg a homoszexualitas?

Erre a kerdesre azert kell valaszolnom, mert Kornai Andras, aki irasaban
egyebkent alapvetoen szimpatikus hangot utott meg, a "betegseg" fogalomnak
egy szamomra problematikus definicioja alapjan nevezte a homoszexualitast
magat is betegsegnek.  Azon tul, hogy a mozgaskorlatozottakat en peldaul nem
neveznem betegeknek, a szaporodas eletfunkciokent tetelezesevel is gondjaim
vannak.  A szaporodasnak ugyanis nincs feltetlenul hatasa az egyes ember
eletfunckioira.  Varandos anya belebetegedhet a terhesseg okozta stresszbe,
de a homoszexualis ferfiaknak ezzel a veszellyel nem kell szamolniuk.  Vagyis
az egyes ember attol me'g nem beteg, ha nem szaporodik.

    A szaporodas a fajfenntartas szempontjabol fontos, de a fajfenntartas
szempontjabol legalabb annyira fontos, hogy megfelelo szuloi gondoskodashoz
jusson a gyerek.  Vagyis megint csak azt hangsulyozom, hogy a homoszexualis
vonzalom genetikai eredetu "massaga" egy megvaltoztathato adottsag, nem pedig
betegseg.  Betegseg akkor lehet belole, ha a homoszexualis egyen szamara
sajat identitasa problemat okoz, es ennek az onmagaval szembeni utalatnak
vagy elegedetlensegnek pszichoszomatikus eredetu megbetegedesekben adja jelet.
Lasd me'g anorexia.  (Bar az anorexiaban szenvedo holgyekkel szemben ritkan
fordul elo, hogy valaki gyuloletet fejlesszen ki, talan eppen a manokenseghez
es fotomodellseghez kapcsolodo esztetikai konvenciok miatt.)

    Arrol is irtam mar, hogy a homoszexualitas betegsegkent definialasa is
kulturalis kontextus fuggvenye.  A szazadfordulo kornyeken Havelock Ellis es
Sigmund Freud ultettek a bogarat az olvasott emberek fulebe, es egeszen a
hatvanas es hetvenes evek fordulojaig az onmaguk identitasaval megelegedett
homoszexualis ferfiakat es noket is betegeknek tekintettek a pszichologusok.
Akkor fordult a kocka, olyannyira, hogy egyes amerikai pszichologusok a
homoszexualitastol undorodo egyenek viselkedeset is egy pszichoszomatikus
betegseg tunetekent fogtak fel, es ezt a betegseget el is neveztek (a freudi
taxonomiai hagyomanyoknak megfeleloen) homofobianak.  Mondanom sem kell, hogy
ezzel a definicioval nem ertek egyet:  a sztereotipiak gyuloletkent vagy
undorkent torteno internalizalasa onmagaban me'g nem betegseg.  Mint ahogyan
onmagaban a "kommunistak" gyulolete sem az.

(4) Miert illetik meg kisebbsegi jogok a homoszexualisokat?

Ez termeszetesen a legrazosabb kerdes.  Hetyei Gabor es Horvath Pista szamara
az okoz problemat, hogy mikent lehet eldonteni egy kisebbsegrol, tamogatasra
szorul-e vagy sem.  Nyilvan alapvetoen egyfajta szeles koru egyetertesre van
szukseg azt illetoen, hogy az erintett csoport tenyleg negativ diszkriminacio
aldozata-e vagy sem.  Ezt az egyetertest pedig eleg nehez elerni.  Romaniaban
peldaul, hogy egy strukturalisan homolog helyzetre hivatkozzam, feltunoen
nehez belattatni a hegemon helyzetben levo politikai vezetessel, hogy a
magyar kisebbseg diszkriminacio aldozata.

    Az is problemat okoz, hogy a kulturalis relativizmus tolerans szemleletet
bizonyos kulturalis gyakorlatokra nem lenne szabad kiterjeszteni.  Ezeknek az
elitelendo kulturalis gyakorlatoknak a koret nehez meghatarozni, mert a "hol
a hatar?" jol ismert dilemmajaba utkozunk.  Az "emberi meltosag" kategoriaja
hasznalhato megkozelitest kinal, amennyiben csak olyan diszkriminalt
helyzetben levo kozossegekre terjesszuk ki a politikai tamogatas hatokoret,
melyek nem sertik a kozossegen kivuliek emberi meltosagat.  A kulonbozo
felforgato terrorista szervezetek, a fasiszta es kommunista totalitarianus
allampartok mindenkeppen fennakadnak ezen a rostan, a homoszexualisok viszont
semmikeppen sem.

    Ha hosszu vitak utan sikerul meghatarozni a negativan diszkriminaltak es
kovetkezeskeppen tamogatasra szorulok koret, akkor ezt a tamogatast csak
addig es addig a mertekig kell szamukra folyositani, amig raszorulnak. Ha
elerkezunk egy olyan allapothoz, amikor a homoszexualitas valoban mar csak
maganugy lesz, mert nem talalkozik a heteroszexualisok bizonyos csoportjainak
nyilt gyuloletevel, akkor vegre megpihenhetunk:  volt ertelme ennek az egesz
vitanak.  Sok kerdest kellene me'g ennek erdekeben tisztazni, de a tovabbi
vitakban mar valoszinuleg nem veszek reszt.

Mindenjot,
Miklos.

> Felado : Horvath Pista    Penn State
>
>       En is megdobbenessel olvastam soraidat. Ugyanis megrosz az intimitas
> megserteseert, viszont Te magad is bevallottan megserted ezt a labkormos
> peldaddal.
E1n viszont aggodalommal olvasom soraidat: lehet hogy te1nyleg nem tudod mi
az intimita1sbeli ku2lo2nbse1g a la1bujjko2ro2m (melyet megannyi szanda1los
egye1n, mindke1t nembe1li, szabadon mutogat aka1r a Va1ci utca1n) e1s a
ve1gbe1l (melyne1l ez nem szoka1s) ko2zo2tt?

> Raadasul nem a labkoromrol vitazunk, igy nem is ertem mit akartal az
> egesszel mondani.
Azt, hogy a ve1gbe1lre vonatkozo1 megjegyze1sed arro1l tanuskodik, hogy nem
tudod megku2lo2nbo2ztetni a ko2zu2gyeket a maga1nu2gyekto3l. Nyilva1n
tiszta1ban vagy vele, hogy az maga1nu2gy hogy ki mire haszna1lja teste
melyik re1sze1t. Kifejezetten megdo2bbento3nek tartom hogy me1gis ennek
ko2zu2ggye1 te1tele1vel pro1ba1lkozol -- mint i1rtam nemcsak a te szeme1lyes
beleavatkoza1sodat, hanem az A1llam, az Egyha1z, e1s mindenfe1le Magas
Erko2lcsbi1ra1k (te is ilyen erko2lcsbi1ro1 vagy, csak nem Magas hanem
O2njelo2lt) ilyen ira1nyu1 normaszaba1si kise1rleteit az elemi polga1ri
jo1modorral o2sszegyeztethetetlennek tartom. Kedves Pista, le1gyszives ne
leselkedj be ma1sok ha1lo1szoba1ja1ba, e1s ne tegye1l megjegyze1seket arra,
hogy amit azok ott mu3velnek az szerinted nem terme1szetes dolog.

> Ha pusztan nem tul finoman jelezni akartad, hogy a vita
> moralis oldala jobban erdekel, mint a testi resze, akkor egyet ertunk.
Nem ezt akartam jelezni. Azt akartam jelezni, hogy a szexualita1s, homo e1s
hetero, nem ko2zeli1theto3 meg a "minek mi a funkcio1ja" nai1v
biologizmusa1val. Erre vonatkozo1 megjegyze1seidet, azon ki1vu2l hogy
objekti1v terme1szettudoma1nyi szempontbo1l is ke1tesek, egyszeru3en
tarthatatlannak tala1lom, hiszen me1g ha igazad is lenne az a1ltalad
felsorolt testre1szek funkcio1ja1t illeto3en (nincs, de ez most
melle1ksza1l) az erko2lcs akkor sem reduka1lhato1 biolo1gia1ra. Az emberek
rengetek erko2lcso2s e1s rengeteg erko2lcstelen dolgot csina1lnak, e1s
mindke1t katego1ria1ban van olyan amit az a1llatok is csina1lnak (teha1t
"terme1szetes") e1s olyan amit a1llatok nem csina1lnak. "Ha az Isten azt
akarta volna hogy az emberek repu2ljenek, adott volna nekik sza1rnyat" a te
e1rvele1sed pontosan ugyanott bukik meg ahol ez a XIX sza1zadi (de ma1r
akkor is reakcio1s) bo2lcsesse1g megbukik.

Kornai Andra1s