Mar majdnem mindenki hozzaszolt a Landeszman-ugyhoz, en inkabb egy kisse
a temaba vago glosszat gepelnek be az ES marc.6-i Paratlan oldalabol
(minden engedely nelkul).
KERESZTENYEZNI TILOS!
Ezennel megtiltom, hogy a focimerkoseken lekeresztenyezzek a jatekosokat,
a jatekvezetot, az ellenzeki tabort.
Ezennel megtiltom, hogy Magyarorszag utcait KERESZTENYMENTES OVEZET,
ROHADT KERESZTENYEK ;s barmi kereszteny-gyalazo mondattal teleronditsak.
Ezennel megtiltom, hogy a szokek, kek szemuek es rovid orruak rogton gyanuba kev
eredjen
keveredjenek, hogy az utcan, a jarmuveken KERESZTENY! orditassal megfelemlit-
sek vagy megverjek oket. Hatarozottsagomat, kerem, ertsek meg. Anya vagyok.
Fiam kek szemu, szoke haju es kicsi orra van. Tok ugy nez ki, mint egy
kereszteny.
                                           Rapai Agnes

Aki pedig begepelte: Feher Erika (aki a glosszaban leirt kinezetu ket
kislannyal rendelkezik)

Gabor,

        Megprobaltam nem beleszolni a tamogatas u~gybe, de csak belekenysze-
ritesz (:-)))))). Elsonek, nem hittem volna, hogy ellenzed az egyhaz es allam
tenyleges (fizikai) es szellemi szetvalasat. Hogy o"szinte legyek, me'g most
sem egyertelmu e tekintetben mai irasod. Tegyuk fel, hogy nem ellenzed -- a
megbeszeles (nem vita) kedveert. Ez a politikai cel nagy mertekben, vagy telje-
sen megvalosult a legtobb demokratikus orszagban. (Ahol nem, pl. Lengyelorszag,
Izrael, ott sok bajt okoz az "elmaradas".) Corollary: az egyhazak tamogatasa
a hivek es nem az adofizetok feladata.

        Sok erv van amellett, hogy az allami kiadasokat altalaban nem az egyes
a celokkal egyeterto egyenek tamogassak csak. (Egy extrem pelda, ha egy gyerek-
telen hazaspar nem hajlando az iskolak koltsegeire adozni.) Hogy miert kell(ene)
a muveszeteket es tudomanyos kutatast tamogatni, azt olyan termeszetesnek tart-
om, hogy ne beszeljunk rola (:-) ujra.). Hogy hol a hatar, meddig mehet el az
"allam" a nem nepszeru u~gyek tamogatasaban, az egy tenyleges problema es csak
holnap lesz idom ra, hogy megoldjam.

        A masik tema a kulfoldi bankok "beleavatkozasa" az orszag belugyeibe.
Azt irod: "Ami [...] igazan izgat, az az a
kerdes, hogy hozza kell-e szoknom majd a hasonlo hirek szeporodasahoz,
amelyben "a kulfoldi bankok" megmondjak, hogy hol epithetunk es hol nem
epithetunk eromuvet, korhazat, iskolat, hadiuzemet?"

        A bankok, szerintem minden politikai meggondolastol fuggetlenul,
azt dontik el, hol kisebb a kockazat, mint egy kuszobertek, hol eleg nagy
a haszon varhato erteke. Ez persze a politkai es sok mas tenyezotol is fugg.
Lehet, hogy dontesuk nem lesz egyes orszagokban nepszeru, de nem arra to-
rekszenek -- penz beszel,..

        F. Miki

Kedves Hetyei drusza'm!

Abban a ke'rde'sben, hogy kapjon-e egy egyha'z a'llami ta'mogata'st, szerintem
teljesen e'rdektelen, van-e vagyona, kap-e ku~lfo~ldi ta'mogata'st.

E's a - szerintem is helyes - ke'rde'sedre

>Mi a legitimacioja annak, hogy a vallasos szervezetekkel kapcsolatos kerdeseket
>elkulonitve kezeljuk mas nem allami szervezetekkel kapcsolatos kerdesektol?

a va'laszom nagyon ro~vid: semmi. A gond e'pp abbo'l ado'dott, hogy a parlament
elku~lo~ni'tve kezelte, azta'n ezt me'g megfejelte egy szeretem/nem szeretem
megku~lo~nbo~ztete'ssel.

Sza'momra az egyha'z e's az a'llam sze'tva'laszta'sa e'pp azt jelenti, hogy
nincs az egyha'znak ku~lo~nleges elba'na'sa, ugyanazt kapja, mint a hasonlo'
nem egyha'zi szervezetek. Ha nyu'jt olyan szolga'ltata'st, amit az a'llam
ta'mogat, arra terme'szetesen az egyha'z is ugyanu'gy megkapja a ta'mogata'st,
mint ba'rki ma's, ha nem, akkor nem kap ta'mogata'st "csak u'gy". Engem is
irrita'l, ha az egyha'zat/valla'st megku~lo~nbo~ztetett helyzetbe hozza valaki,
csak ta'n a ma'sik oldalro'l. Pont eze'rt irrita'lt a parlamenti do~nte's is.

Nem csak az egyha'zak a'ltala'nos ta'mogata'sa't ellenzem, hanem minden
inte'zme'nyfinanszi'roza'st, teha't amikor csak aze'rt kap egy szervezet pe'nzt,
mert van, e's nem aze'rt a szolga'latata'se'rt, amit nyu'jt a polga'roknak.
A szolga'ltata'st, ha a ta'rsadalom, ill. annak ke'pviselo"i fontosnak
tartja('k), finanszi'rozni lehet valamilyen kulcs alapja'n. Teha't persze
kapjanak csak az egyha'zak fejpe'nzt a tani'tott dia'kok uta'n (esetleg az
e'vfolyammal, tani'tott ta'rgyakkal, mint tudom e'n mivel su'lyozva), ugyanu'gy,
ahogy aka'rmelyik o~nkorma'nyzat, alapi'tva'ny, stb. is csak fejpe'nzt kapjon
oktata'sra a dia'kok sza'ma uta'n. Ha az iskola mu"emle'k, akkor a mu"emle'k
rendszeres karbantarta'sa'ra lehet a fenntarto'nak - ba'rki is az - ta'mogata'st
adni. Ha az iskola valamilyen ku~lo~nleges felte'telek ko~zt dolgozik - pl. egy
elszigetelt kis faluban, ahol csak keve's gyerek van, de fontos, hogy legyen
saja't iskola -, akkor lehet emiatt extra ta'mogata'st adni. De az elbi'ra'la's
fu~ggetlen kell legyen a fenntarto' szeme'lye'to"l. E's az a'llam elleno"rizni
ko~teles az a'ltala adott pe'nzek felhaszna'la'sa't.

Az egyha'z szerintem lenyege'ben nem politikai szervezet; nem indul
va'laszta'son, nincs saja't politikai (korma'ny) programja, stb. Lehet
persze o~na'llo' politikai ve'leme'nye, ahogy pl. egy szakszervezetnek is.
Etto"l me'g nem pa'rt, teha't ka'r belekeverni a pa'rtokat. De ha ma'r
belekeverted: e'n le'nyege'ben a pa'rtokra is a feladat, e's nem inte'zme'ny-
finanszi'roza'st tartom helyesnek. Kapjanak a megva'lasztott ke'pviselo"k
pe'nzt arra, hogy tartsanak titka'r(no")t, foglalkoztassanak szake'rto"ket;
kapjanak a jelo"ltek pe'nzt a va'laszta'si kampa'nyra (hogy annak kimenetele
ne atto'l fu~ggjo~n, melyik pa'rt/szeme'ly ke'pes megfizetni a rekla'mokat),
stb., de ne kapjon a pa'rt ta'mogata'st csak aze'rt, mert van. Ez elfogadhato'
volt az 1989-90-es rendki'vu~li helyzetben, de az ma'r elmu'lt. Nem fogadhato'
el norma'lis ko~ru~lme'nyek ko~zo~tt. Teha't e'n a pa'rtoknak sem aze'rt adne'k
pe'nzt, mert politiza'lnak, hanem aze'rt, mert a demokra'cia mu"ko~de'se pe'nz
ne'lku~l elke'pzelhetetlen, e's nem akarom, hogy politikusaink ra'ke'nyszeru~l-
jenek a korrupcio'ra. Mert ha ra'ke'nyszeri'tem o"ket, akkor nincs sok erko~lcsi
alapom eli'te'lni a korrupt politikusokat. De ellenzem a feladata'na'l fogva
politikai szervezet: a pa'rtok egybemosa'sa't a(z esetleg politikai)
ve'leme'nnyel is rendelkezo" szervezetekkel: egyha'zakkal, tudoma'nyos
akade'mia'val, vagy aka'r politiza'lo' maga'nszeme'lyeke'vel.

                     Ko"ro~si Ga'bor

A liberalizmusnak azt az iranyzatat, amit Korosi Gabor
konzervativ liberalizmusrol nevez, en uj(neo)liberalizmuskent ismerem. Az
ujliberalizmus (UL) egyik legnagyobb profetaja az USA-ban elo Norzick,a hatvanas
evekben publikalt tanulmanyaban irja le az UL gazdasagelmeletet. Ennek egyik
legfontosabb eleme, amit egyebkent K. G. is leirt, hogy a piacgazdasag
kibontakozasa erdekeben az allam szerepet a gazdasagban minimalisra (nullara)
kell csokkenteni. Norzick egyfajta "ejjelior" allamot tart idealisnak, amely
megvedi az allampolgarokat a bunozoktol, de ezen tulmenoen egyaltalan nem szol
bele az allampolgarok eletebe. Barmifele allami adoszedest az emberi jogok
megsertesenek belyegez meg. Ezt Magyarorszagon leggyakrabban Liska Tibor
emlegeti mostanaban. Az UL immanens modon antiszocialis, hiszen ellenez
barmifele "nem piackonform" tarsadalmi juttatast. A legfobb ujliberalis szabaly
az, hogy a piacnak mindig igaza van es ezt az "igazat" az allami szocialis
juttatasok csak "eltorzitjak". Az UL idealis modon segiti a tarsadalom
tehetseges es fokeppen tehetos szereploit, hiszen a megszerzett profitot teljes
mertekben  megtarthatjak. A tehetsegtelenek es szegenyek azonban szuksegszeruen 
lesulyednek, mivel a piac "kikonkuralja" oket.
	Az UL vonzereje az, hogy gazdasagi szempontbol rendkivul hatekonyan
hasznalja ki az adott tarsadalom eroforrasait, akinek van mit felkinalnia
(penz, tudas, szorgalom stb.), azok jol boldogulnak, akinek nincs mit
felkinalnia a tarsadalom szamara, arra egyetlen fillert sem kolt a kozosseg. Az
1989-90-es evek Kelet-Europaban az UL arnyevei voltak. (Az UL szelleme jarta be
K.-Europat :-) ). Az ujliberalis iranyultsagu gazdasagpolitika jelentos
hatranya, az antiszocialis voltabol fakado szocialis feszultsegek kialakulasa
pl. Oroszorszagban, de szamos Latin-amerikai orszagban is erezhetoek.
	Az UL velemenyem szerint nyilvanvalo modon konzervativ politikai
iranyzat, hiszen egy korabbi gazdasagi korszakot nevezetesen a szabadversenyes
kapitalizmust hivatott "konzervalni".
	Habar a magyarorszagi politikai iranyzatok nem mindig tokeletesen
osszevethetoek hasonlo nevu nyugati megfelelojukkel, en ugy ertelmezem, hogy a
FIDESZ es az SZDSZ egyes politikusai, azok akik az UL hiveinek tekinthetok.

Szabo Kalman

Szerencse're mindaz most is e'rve'nyes, amit tegnap i'rtam a cimke'kro"l.

Kedves Findler Miki!

Bush nem volt libera'lis, mert semmi olyat nem TETT, ami erre utalt volna.
Szo~veg szinten persze re'szben valo'ban az volt. E'n korai Reagan alatt
elno~kse'ge'nek elso" ke't e've't e'rtettem. (A ko~vetkezo" bekezde'sekben majd
me'g egyszer megpro'ba'lom megvila'gi'tani, mie'rt nem az a liberalizmus, amit
Amerika'ban annak hi'vnak. E'rtelemzavaro' ez a saja'tos ko~znyelvi va'ltozat.)
E's az a'ltalam haszna'lt cimke'k szerint Bush aze'rt me'g mindig sokkal inka'bb
libera'lis, mint Clinton, aki euro'pai szemmel tipikus szocia'l-demokrata.
(Ja, az a'llamosi'ta's szocialista e's nem szocia'ldemokrata program, e's ma'r
a szocialista'k is bela'tta'k, hogy nem felte'tlen a legjobb o~tlet. A ne'met
szoc-dem. pa'rtnak pl. esze'be sem jutott a'llamosi'tani, amikor hatalomra
keru~lt, e's a skandina'vok is csak rendki'vu~l me'rse'kelten tettek ilyesmit,
nem inka'bb, mint pl. a ne'met kereszte'ny pa'rtok. Na'luk az a'llam csak
ado'ztato' e's u'jraeloszto' volt, de nem tulajdonos. Szemben pl. a francia
vagy portuga'l szocialista'kkal, akik eleinte lelkes a'llamosi'to'k voltak. 
Aze'rt van a cimke'knek e'rtelme, ha vigya'zunk ra'.) Amit Te (amerikai) 
liberalizmuske'nt lei'rta'l, az e'pp az a jo' o~reg euro'pai szocia'l-demok-
ra'cia, amit e'n ma'r az elo"zo" menetben megadtam szinoni'make'nt.

E'n a liberalizmust az eredeti, szellemto~rte'neti e'rtelme'ben haszna'lom.
Az amerikai ko~znyelvi haszna'latnak ehhez semmi ko~ze. Szemben az euro'paival,
ahol aze'rt a ne'met vagy a (hatalmon levo") portuga'l libera'lis pa'rt (aminek
neve emle'keim szerint szoc.dem, de inka'bb to~bb mint kevesebb joggal jelentik
ki magukro'l, hogy o"k a ne'v ellene're libera'lisok) nagyja'bo'l tudja'k, mit
is jelent ez. Nem a'rt ezt felide'zni, mert Magyarorsza'gon gyakran visszae'lnek
vele. Kicsit sza'nde'kosan e'leztem a dolgot, mert el akartam oszlatni bizonyos
fe'lree'rte'seket. Nem kell szeretni a liberalizmust. Annak ellene're nem kell
szeretni, hogy elso"dleges ce'lja, hogy Te'ged ve'djen az a'llammal szemben.
Nem mindenki akar elszakadni a gondoskodo' apuka'to'l.

Emle'kezzu~nk vissza, mi is a liberalizmus, hogy is szu~letett. A feuda'lis
o~nke'nyuralom elleni la'zada'ske'nt, amikor a polga'r kijelentette, hogy o"
ma'rpedig szabad (a ne'v is innen sza'rmazik!), mindenki egyenlo", nincs
magasabb hatalom, mint a fu~ggetlen szabad polga'r, akit ki'vu~lro"l csak az
emberi egyu~tte'le's i'rott, de minima'lis szaba'lyai korla'toznak, e's akinek
szuverenita'sa - e's szabadsa'ga - e korla't mellett abszolu't. Teha't a
liberalizmus alanya az o~na'llo', o~nmaga'ra utalt, ma'ssal egyenjogon
kommunika'lo' e's csere'lo", saja't e'rdekeit e'rve'nyesi'to" szabad individum,
aki alapelvke'nt nem ismeri el maga felett a'llo'nak az a'llamot. E's a
liberalizmus gazdasa'gi megjelene'se a korla'toza'smentes szabad piac, ahol az
a'llam nem ke'nyszeri'thet engem olyasmi finanszi'roza'sa'ra, amire e'n
magamto'l nem lenne'k hajlando'. Minden ma's csak hab a torta'n.

Most u'jra felveszem libera'lis kalapom. Mie'rt kellene a koncerttermeknek,
ko~nyvta'raknak beza'rniuk atto'l, ha nem kapnak a'llami ta'mogata'st? Ha
van ra'juk valo'di ige'ny, akkor az emberek persze hajlando'k megfizetni az
a'ra't, e's a koncertterem, ko~nyvta'r vira'gzo', nyerese'ges inte'zme'nyke'nt
folytatja mu"ko~de'se't. Ha meg senki sem hajlando' fizetni a nyu'jtott
szolga'ltata'suke'rt, akkor az a'llamnak nincs joga olyasmire pazarolni az
ado'fizeto"k pe'nze't, amire senki sem tart a rea'lis a'ra'n ige'nyt.

Ezt i'gy ma persze te'nyleg csak a liberta'ria'nusok mondja'k. Igen, o"k az
ortodox libera'lisok. (Hogy va'laszoljak Elek drusza'mnak is.) Azo'ta, hogy
kitala'lta'k a liberalizmust, persze to~rte'nt ne'ha'ny dolog, nem ok ne'lku~l
illik az a szocia'l- elo"tag a legto"bb mai libera'lisra.

Pl. az 1920-as e'vekben egy le'nyege'ben libera'lisan szervezett ta'rsadalom,
vila'ggazdasa'g 1929-ben la'tva'nyosan o~sszeomlott. Ez vezetett a klasszikus
liberalizmus buka'sa'hoz, e's pl. a fejlett orsza'gokban addigra to~bbnyire
szinte teljesen ha'tte'rbe szori'tott szocialisztikus eszme'k felta'mada'sa'hoz
is. Nem ve'letlen, hogy jo' negyven e'vig a klasszikus liberalizmus olyan
za'szlo'vivo"ire, mint Hayek, csak az igaz hi'vek egy nagyon szu"k ta'bora volt
ki'va'ncsi. Mert a raciona'lisan do~nto" polga'rok felismerte'k, hogy egy
modern ta'rsadalomban igenis szu~kse'g van az a'llam gazdasa'g- e's
ta'rsadalomkoordina'lo' szerepe're, e's hajlando'k voltak va'llalni eze'rt me'g
jelento"s ado'fizete'st e's a'llami beavatkoza'st is. Mert valo'ban vannak olyan
ko~zvetett gazdasa'gi e's ta'rsadalmi hata'sok, amikro"l e'n kora'bban i'rtam,
amik az individua'lisan szervezett szabad gazdasa'got olyan csapda'kba vagy
te'vutakra viszik, amiknek elkeru~le'se ko~zo~s e'rdek. Teha't bizonyos
e'rtelemben a libera'lis gondolat igazola'sa a liberalizmus buka'sa, az, hogy a
harmincas e'vek eleje'n az emberek, so"t, a va'llalkozo'k tu'lnyomo' to~bbse'ge
o~nke'nt elfogadta azt, amit ne'ha'ny e'vvel kora'bban me'g hevesen ellenzett.
Az emberek saja't jo'l felfogott e'rdeku~kben me'g az a'llami tu'lhatalmat is
hajlando'k voltak tolera'lni.

Csakha't azo'ta sokak ve'leme'nye szerint megja'rtuk a teljes ko~rt, u'jra
nyomaszto'an nehezedik az egyre impotensebb a'llami tu'lhatalom a polga'rokra,
e's eze'rt egyesek u'jra elkezdtek la'zadni az a'llam ellen. (Meg a gazdasa'g
fejlo"de'se bizonyos teru~leteken szinte lehetetlenne', egyes ma's teru~leteken
meg e'rtelmetlenne', nyilva'nvalo'an ka'rossa' tette az a'llami beavatkoza'st.)
Ezzel u'jra elo"keru~lt a to~rte'nelem lomta'ra'bo'l a liberalizmus is. Volt,
aki le se porolta, volt, aki e'pphogy csak, e's vannak, akik megpro'ba'lja'k
ko~vetkezetesen ve'gigvezetni az elmu'lt e'vtizedek tapasztalatait, akik
megpro'ba'lja'k raciona'lisan felme'rni, hol van az a'llami beavatkoza'snak az
a hata'ra, ami a polga'rok elo"nye're va'lik. A modern libera'lisok szerint
teha't lehet, hogy a koncert, a ko~nyvta'r (legala'bb re'szbeni) a'llami
finanszi'roza'sa valo'ban az emberek nagy to~bbse'ge'nek e'rdeke. Ez azonban
nem automatikus, hanem meg kell vizsga'lni, hogy 1. valo'ban nyu'jt-e az a
ko~nyvta'r, koncertterem olyan e'rte'kes szolga'ltata'st, ami indokolja az
ige'nyelt ta'mogata'st; 2. nincs-e valami ma's olyan felhaszna'la'sa a pe'nznek,
ami inka'bb haszna'ra va'lik a ko~zo~nse'gnek. Ennek a modern liberalizmusnak
szerintem fo" ira'nyzata a szocia'l-. De erro"l meg ma'r i'rtam kora'bban.

                           Ko"ro~si Ga'bor

Kedves Hetyei Gabor!

A chilei baratod altal mondottakra szeretnek reagalni. Eloszor roviden a
konkret helyzetrol. Egyaltalan nem tartom ezt a jelenseget
kolonializmusnak vagy neokolonializmusnak. Egyszeruen csak ket,
kulonbozo fejlettsegi szinten levo tarsadalom talakozasarol ill.
kapcsolatarol van szo. A fejlettsegi szint alatt termeszetesen nem azt
ertem, hogy peldaul a chilei polgar agyterfogata kisebb lenne az
amerikainal vagy a tehetsegben kulonosebb kulonbseg lenne. A tarsadalmi
(civilizacio) strukturaban van kulonbseg amely miatt oly nagyok lehetnek
a kulonbozo tarsadalmak teljesitmenyei kozotti kulonbsegek. Az ember
termeszetes igenye, hogy anyagi szuksegleteit kielegithesse, donthessen
sajat sorsarol, maganeleteben ill. lelkiismereti kerdesekben szabad
lehessen. Ezt eddig a vilagtortenelemben egyetlen kulturkor tudta
biztositani (nem azt mondom, hogy tokeletesen de nagysagrendekkel messze
a legjobban) espedig a nyugat-europai. Ide tartozonak ertem
termeszetesen az USA-t, Kanadat, Ausztraliat fuggetlenul attol, hogy
foldrajzilag tavol esnek Nyugat-europatol. A lenyeg a szellemi
azonossag. Tovabbi fenyes bizonyitek a Tavol-kelet feljovo kulturai.
Csak azok az orszagok tudnak eredmenyeket elerni amelyek -bar eltero
kulturalis gyokerekkel rendelkeznek- kepesek atvenni a nyugati politikai
ill. gazdasagi rendszert. Termeszetesen vannak csoportok az ilyen utra
tert orszagokban amelyeknek ezek a valtozasok lelki traumat jelentenek (en
ezeket a csoportokat fundamentalisoknak nevezem) akar konkret hatalmi
erdek miatt akar egyszeruen csak spiritualis szempontbol. Nehezen tudom
azonban belatni, hogy miert ne lehetne egy mas kulturkortol tanulni
azokon a teruleteken amelyeken azok sokkal jobb eredmenyeket ertek el.
Ehhez termeszetesen el kell vetni az osszes determinisztikus
vilagelmeletet. A "TORTENELEM"-nek valojaban nincs celja. Nincsenek
favorit csoportok, nincs elore megirt forgatokonyv. Egyszeruen csak
folyamatos probalkozas tortenik egy igazabol mukodokepes tarsadalmi
struktura kialakitasara. Ebben egyes kulturkorok sikeresebbek masok kevesbe.
Ez azonban csak akkor jelent problemat ha a kevesbe sikeres civilizacio
tagja akut kisebbrendusegi komplexusban szenved. Ilyenkor jon a
gazdasagi, kulturalis, nyelvi bezarkozas. Az eredmeny a meg tovabbi
lemaradas. (Lasd az un. szocialista orszagokat ill. a sok-sok harmadik
vilagbeli orszagot)

Ha en chilei lennek nagyon orulnek az amerikai jelenletnek. Legalabb
olyan emberek dontenek strategiai jelentosegu beruhazasokrol akiknek
ebben rutinjuk, tudasuk van. Akiket csak a terv mukodokepessege vezerel.
Igazabol nem ertem: az amerikai polgaroknak kellene talan megfizetniuk a
chilei hidakat, oktatasi kozpontokat stb. ? 

Magyarorszagra is kiterve egy kicsit. Barcsak az elmult evtizedekben is
kemenyebb kovetelmenyeket tamasztottak volna a nyugati bankok ill.
kormanyok a kolcsonok folyositasanal. Akkor vagy az adossagallomany nem
lenne ekkora vagy a hitelek sokkal hatekonnyabban lettek volna
felhasznalva. 

Kovetkeztetes: az informacios kor kuszoben a vilag gazdasagi, politikai,
kulturalis folyamatait nem lehet XIX. szazadi fogalmakkal leirni. Kulonallo
nemzetallamokat, homogen nemzeteket, egyseges kulturat, egy nyelvet
beszelo lakossagot feltetelezve biza erthetetlen a huszadik szazad vege.
S meg erthetetlenebb lesz a kovetkezo evezred amelyben az integracios
folyamatok meg inkabb felgyorsulnak. Ket lehetoseg van : egy orszag vagy
csatlakozni tud a harom vilaggazdasagi centrum egyikehez vagy vegkepp
periferiara szorul. Harmadik ut nincs. Annak idejen minden ut Romaba
vezetett. Ma harom ilyen lehetseges iranyt lehet venni (elvileg). A
negyedik nem igazan jarhato. Bizonyitja ezt a sok tizmillio menekult a
limeseken kivuli teruletekrol.

Termeszetesen tisztaban vagyok azzal, hogy a rovidseg kedveert sokszor
roviditve, egszerusitve adtam elo nezeteimet. Ha masok erdeklodeset is
felkeltette a tema szivesen vitaznek ill. fejtenem ki reszletesen is a
velemenyem.

				Farkas Florian

Kedves Gabor (Hetyei),
> Ami zavart a vita indulasanal, hogy az egyhazak es csak az egyhazak allami
> tamogatasa valt kiemelt temava. Ez elott  a vita elott lattam meg egyetlen
> SZALON cikket sem, amely biralta volna a pl. partok allami tamogatasat,
> ervelt volna a kulturalis "luxus"kiadasok lefaragasa mellett-- mindezek
> mintha csak csekelysegem provokativ kerdeseinek hatasara jottek elo.
Azt hiszem, felreertesrol van szo. Nagyjabol egyetertunk abban, hogy az
egyhazakat nem kell kulon kezelni. Csak emlekeztetlek, hogy a vita az
un. "destruktiv" egyhazak allami tamogatasabol indult ki, ezert voltak az
egyhazak a fo temaja. Egyebkent en azt hittem, hogy a pa'rtok csak egyszeri
tamogatast kaptak, hogy beinduljon valahogy a parlamenti demokracia. Nem
helyeslem, hogyha evente kapnak a koltsegvetesbol.

Kedves Ga'bor (Ko"ro~si),
> Sokan nem szeretik ezeket a ci'mke'ket, e'n sem.
Me'gis, a legto~bb vita itt a SZALON-on is az ilyen ci'mke'k tartalma'ro'l
folyik. Lehet, hogy van e'rtelme.

Szerintem a "konzervati'v" szo't nem nagyon haszna'lja'k ma'r abban az
e'rtelme'ben, amiben te (= orthodox), hanem inka'bb u'gy, hogy az, aki
az eszme'nyeit nem a bevett nyugati ti'pusu' demokra'cia'nak (ill. vala-
melyik nemzeti va'ltozata'nak) a radika'lis a'talaki'ta'sa'val ki'va'nja
megvalo'si'tani, hanem azon belu~l inka'bb a szerves fejlo"de's hi've.
E'n me'g nem hallottam azt a kifejeze'st, hogy "konzervati'v leninista"
vagy "konzervati'v ka'da'rista", mert ezeket az ido"szakokat valahogy
csak intermezzo'nak szoka's tekinteni a dolgok rendes alakula'sa'ban.

> Mie'rt nevezik Csurka't
> sze'lso"jobboldalinak, amikor kis jo'indulattal harmadik utasnak, kis rossz
> indulattal meg bolseviknek, vagy uto'pista szocialista'nak lehetne hi'vni?
> (Mert a na'cik e's nyilasok a'ltal haszna'lt politikai patronokat durrogtatja.
)
E'n azt se ege'szen e'rtem, hogy a na'cikat e's nyilasokat mie'rt nevezik
sze'lso"jobboldalnak, de ha't nem tehetek ellene. (Tudvalevo", hogy a leg-
nagyobb fluktua'cio' a pa'rttagok tekintete'ben mindig a kommunista e's a
fasiszta pa'rtok ko~zo~tt van, sokkal inka'bb, mint a kommunista e's a
szocialista/szocia'ldemokrata vagy a jobboldali e's a fasiszta pa'rtok
ko~zo~tt.) Szerintem a "sze'lso"jobboldali" egyszeru"en eufemizmus, ahelyett
mondja'k, hogy idegengyu"lo~lo", rasszista, retrogra'd.

U~dv -- Ka'lma'n L.

Kedves SZALON-olvasok!

Erdekes dolgokat irt Hetyei Gabor tegnap a kulfoldi bankok chilei
ill. magyarorszagi befolyasarol. Azt hiszem, a kerdes, miszerint mi
is Chile nyomaban haladunk-e, erosen szonoki. Hazank a gazdasag
tekinteteben mara tokeletesen elvesztette szuverenitasat, sokkal
jobban, mint a KGST idejeben! A gazdasag alapveto dolgait,
penzpolitikat, koltsegvetest, tarsadalombiztositast stb. teljesen
az IMF es Vilangbank hatarozza meg, a Parlament es a kormany ezek
minden kereset maradektalanul teljesiti, a dolog human oldalaval
mit sem torodve, csakugy, mint Jelcin tette a legutobbi idokig.

Sajnos, ha a liberalisok (libertarianusok, szabadosak?) altal
egekig dicsoitett piaci elvek vilagmertekben ervenyesulnek,
akkor egyes regiok menthetetlenul leszakadnak mas regiok javara.
Es ennek elsodleges oka nem a leszakado regiok alacsony
teljesitokepessege, hanem a korabban fellendult regiok helyzeti
elonye, eropozicioja, tokeereje. Hazankat remenytelenul gyarmati
sorba csuszonak latom, ha nem tesz semmit az alavetettseg meg-
szuntetesere. Persze, ez egyedul sajnos nem megy.


Mas, allam es egyhaz szetvalasztasa: Tenyleg, miert kell, hogy
szet legyenek valasztva?? Mi a racionalis indoka? Felreertes ne essek,
nem allamvallast propagalok. Mi lenne, ha egyik vallastol sem lenne
szetvalasztva?

    Udv: Simanyi Nandor

Valoban nehez ezekre a fogalmakra egyertelmu definiciot adni, mert fugg
az adott tortenelmi kortol, orszagtol es kulturatol. Es persze atfedesek
mindig vannak, tovabba ami egyik korban vagy orszagban liberalisnak vagy
konzervativnak szamit, az egy masikban jelentheti az ellenkezojet. 
Ezert en itt most csak a jelenkor Amerikajara szoritkoznek.

En ugy veszem ki, hogy Amerikaban a gazdasaghoz valo viszonya alapjan
liberalis az, aki a szabad piac hive es korlatozni akarja az allam
beleszolasat a gazdasagi eletbe. Szerintem az egyik klasszikus 
(neo)liberalisnak szamito kozgazdasz Amerikaban Jeffrey Sachs, akinek
munkassagat Korosi Gabor is jol ismeri. O a kulonbozo harmadik vilagbeli
es kelet-europai orszagoknak nyujtott gazdasagi tanacsadasaval is csak
addig tamogatja az allam beleszolasat a gazdasagi eletbe, amig az ra
nem all a szabadpiaci rendszerre. Es itt is nem olyan intezkedeseket
var az allamtol, amelyek a szocialis joletet emelnek, hanem epp az
ellenkezojet. Ilyen szempontbol nezve szerintem Gabor teved, amikor
az amerikai liberalisokat a nyugat-europai szocialdemokratakhoz hasonlitja.
Akkor mar ez utobbiakhoz kozelebb all John Kenneth Galbraith. Galbraith a
New Dealbol kinovo keynesi alapokon allo kozgazdasz, es valoban, 30+ 
evvel ezelott oket hivtak liberalisoknak, ma azonban mar mas a helyzet.
Talan epp ennek megkulonboztetesere vezettek be a neoliberalis cimket a
Sachs fele hozzaallasra. Vagyis itt tulajdonkeppen egy eltolodas zajlott
le a joleti allamert is aggodo liberalizmus felol a mindent a piacra
hagyni akaro neoliberalizmus fele. (Clinton elnok szerintem e kettonek
alkotja a kevereket: (szocial-liberalis? :-)) keynesi alapu, amennyiben a 
gazdasag felviragzasat uj munkahelyek teremtesevel, es ezzel a kereslet 
novelesevel akarja elerni, neoliberalis, amennyiben erosen pro-business 
parti es olyan intezkedeseket akar hozni, ami a businessnek es 
korporacioknak kedvez. Talan epp ez a kettossege a gyengeje is, hiszen 
e ket kulonbozo "filozofia" gyakran erdekellentetben all egymassal.)

Vagyis en ugy latom, hogy gazdasagi kerdesekben neha nagyon nehez megku-
lonboztetni a konzervativokat es a liberalisokat, mindketto korlatozni
probalja az allam szerepet, csak arnyalatnyi kulonbsegek vannak a mertekben.

En ugy gondolom, hogy itt Amerikaban az igazi vizvalaszto liberalisok es
konzervativok kozott nem gazdasagi teren van, hanem hogy a First Amendmenthez
(szolasszabadsag) kapcsolodo problemak koreben hol foglalnak allast.
Gondolok itt olyan kerdesekre mint a zaszlo egetes, muveszeti kifejezes-
modok hatarainak megszabasa, kabitoszer hasznalat legalizalasa, angol
nyelvoktatas kotelezove tetele, a halalbunteteshez valo viszony, 
emigracios torvenyek, abortusz kerdes, stb., stb.

Az igazi liberalist itt lehet megismerni, azon, hogy ezeknek a problemeknak
a tobbsegehez maximalisan "liberalis" modon all hozza. (Itt persze a
tortenelmi hagyomanyok nyomai lathatok, hiszen a klasszikus ertelemben
vett liberalizmus a 18., 19. sz. Angliajaban peldaul a szabadpiaci
rendszer megszilardulasa miatt tartotta fontosnak az individuum jogainak
szeleskoru kiterjeszteset.) (Es hogy csak zarojelben az amerikai
politikai spektrumot teljesse tegyem: a fregmentaltan letezo, vagy
szeteso felben levo "baloldal" a first amendment kerdesekben a 
liberalisokkal azonos platformon all, mig gazdasagi kerdesekben nem:
szamukra a joleti allam es a lakossag alsobb retegeinek a helyzete
a kulcs kerdes. Talan ezert ok azok, akik legkozelebb allnak a 
nyugat-europai ertelemben vett szocialdemokratakhoz.)

A first amendmenthez kapcsolodo politikai vitak masik oldalan allnak
a konzervativok, akik maguk is ket taborra oszthatok. Bar a kerdesekre
adott valaszaik csaknem azonosak, kulonbozoek a filozofiai kiindulo-
pontjaik. A vallasos fundamentalizmus alapjan allok (Jerry Falwell,
Jesse Helmes szenator, az elnokjeloltkent is futott Pat Robertson, stb.),
bar nyiltan nem mondjak ki, de nem veszik jo neven az allam es egyhaz
szigoru szetvalasztasat. Ok egy vallasi alapon allo allamot akarnak, 
amelyben (az altaluk interpretalt es fontosnak tartott) vallasi ertekek
hatarozzak meg a politikai donteseket es integraljak a tarsadalmat. Hogy
ezzel miert allnak szemben a liberalisokkal, azt bizonyara nem kell
magyarazni.

A konzervativok masik tabora ugyancsak fundamentalista alapokon all, de
a szekularis valfajbol. Itt az amerikai iskola atyja Leo Strauss,
kovetoik tobbek kozott William F. Buckley, Allan Bloom, Norman
Podhoretz, stb. Ok ket nagy elvi ellensegukon - a relativizmuson (mind
filozofiai, mind kulturalis ertelemben) es a historizmuson keresztul
definialjak magukat. A termeszetjog nagy hivei es ertekrendszeruk
(vegso elemzesben) a platoi filozofiahoz nyulik vissza (lasd Leo
Strauss, Natural Rights and History). Idealjuk a relativistakkal szemben
az abszolut ertekekre epulo allam (es ezt mar csak rosszmajusagom mondatja
velem:-): aminek ok lennenek a filozofus kiralyai). Ez az az iranyzat, amely
leginkabb rokon az angliai konzervativizmussal, kozos szellemi osuknek 
tartjak Edmund Burke-t, a Francia Forradalom nagy ellenseget. Talan a 
vallasos konzervativizmustol valo megkulonboztetes kedveert altalaban 
neokonzervativoknak hivjak itt oket.

Hogy a liberalisok es konzervativok kozotti csata igazi tere a First
Amendment kerdeskore, azt jol jelzi az is, hogy mekkora fontossagot
tulajdonit mindket tabor annak, hogy kiket jelolnek ki a legfelsobb
birosag kilenc biroinak egyikeve, amikor egy-egy szek meguresedik.
A Supreme Court ugyanis az, amely a First Amandmentet (is) erinto
kerdesekrol dont, es ezen donteseket nagyon meghatarozza az, hogy
a birosag konzervativ, vagy liberalis tobbsegu-e. Ezert vert fel
akkora port a liberalis tabor (es a liberalis sajto), amikor Borg
es Thomas birak jeloleserol volt szo, hiszen mindketten a konzervativ
straussi iskola kovetoi, es a Supreme Court liberalis tobbsege forgott
veszelyben, ami pedig olyan kovetkezmenyekkel jarhat, mint pl. az
abortusz illegalissa tetele. Hat ennyit a konzervativizmus eme agarol,
gyanitom, hogy EG errol szeretne vitat inditani, ezert nem veszem el
a kenyeret. 

Szerintem a konzervativ, liberalis, stb. cimkezes gyakran azert is abszurd,
mert sok emberben keverednek a velemenyek, attol fuggoen, hogy mirol
beszelnek. Lehet valaki gazdasagilag liberalis, joleti allam szempontjabol
szocialdemokrata, jogi kerdesekben pedig konzervativ, stb. Nincs sok
ertelme annyi cimket kiagyalni, mint ahany permutacio letezhet.

Udv mindenkinek,
	    Leirer Laszlo