A Hirmondoval kapcsolatos multkori kerdesre, miszerint:

>A mai HIRMONDO ir egy jobboldali gyulesrol. Mikor a nyilasokat
>kezdtek eltetni a skin-head-ek es hasonlok, ket ember elhagyta a helyet:
>Kiraly Zoltan es Palotas Janos. Kik ezek es hogy kerultek oda (jelenlegi
>partallas)? Csurka es B. Izabella maradtak, amin nem lehet csodalkozni...

Mintha ugy remlene, hogy Palotas Janos, Landeszmann voje, s Kiraly Zoltan 
ugyanezen a frequencian kepviselo. Es hogy mikent kerultek oda? Azt hiszem
ugyanolyan tevedesbol, mint tavaly Oktober 23.-an Goncz Arpad.

Nemenyi Peter Andras

> Mikor a nyilasokat
kezdtek eltetni a skin-head-ek es hasonlok, ket ember elhagyta a helyet:
Kiraly Zoltan es Palotas Janos. 

 Kedves Miki !

 S.Krisztian.W.Bela.Bosnyak Armin.Sneider (Roy) Tamas.Meg me'g legrosszabb 
 esetben nyolcezren,de mozgosithatoan kb otszazan.Ezek a hires skinek.
 A CPG,az Egeszseges Fejbor, es az Akcioegyseg cimu egyuttesek rajongoi
 akik nehany tucat rasszista inditeku garazdasagot kovettek el.
 Allitolag Dinnyes Jozsef hajdani alkoholista polbeates koncertjein
 is latni oket.
 A Cure nevu
 amerikai egyuttes magyar rajongoi,kriptakba tornek be es a csontvazak melle
 bemasznak aludni,tovabba ideologikus alapon ongyilkoljak magukat.Kb annyian
 vannak mint a skinek,szerintem a cure-osok onveszelyessege nagysagrendekkel
 figyelemremeltobb mint a skinek kozveszelyessege.
 Az ujsagirok szeretik sokkolni a kozvelemenyt Potyka bacsival,Bizabellaval,
 a ketsegtelenul taszito skinekkel.Ezzel szemben,amikor Bodracska fokapitany
 ur (Thaisz Elek ota nagyobb zsivany nem volt a helyen)-nak egyszer a kepebe
 reszkette egy ujsagiro kislany,hogy ajjajaj jonnek a skinheadhadak Porubszky
 (Potyka) Ur ezres tomeget iger,a forendor szeliden csak ennyit mondott 
 otvennegy, marmint ,hogy annyian lesznek.Valami harmat tevedett.
 Amugy a vege az lesz,hogy megjelenik egy roma Malcolm X es akkor megmerheted
 a skinhead mozgalom felezesi idejet.Egerben  a ciganytuntetesen ugy
 otvenszer annyi rendor volt mint skinhead.Szora sem erdemesek.Legalabbis
 kevesebb szora.

 Kiraly Zoltan.Szegedi ujsagiro.1986-ban a hivatalos jelolttel szemben kerult
 be a Parlamentbe.1988-ban a negy MSZMP-bol kizart ertelmisegi egyike.
 MDF tamogatassal folenyesen kerult be a 90-es Parlamentbe,de hamarosan
 kilepett a frakciobol.Szocdem szinekben fog probalkozni,most van valami
 egyszemelyes partja,de egyesulnek,bonyolult.Lanya nagyon szep.(Look of the
 year volt)
 Palotas Janos.Maganvallalkozo.MDF listan kerult be a Parlamentbe.
 A taxisblokad alatt tanusitott bator es okos magatartasaval hihetetlen nepsze-
 ruseget szerzett,amit lenyegeben a mai napig megtartott.A frakciobol viszont
 kirugtak.:-)
 Kesobb megalapitotta a Koztarsasag Partot amelynek hosszu ideig egyetlen
 ismert szemelyisege volt,ma mar Bodrogi Gyula,Szemenkar Erika (Ibusz-vezer)
 Frenkl Robert (sportorvos,sportvezeto)
 Veer Andras (a Lipot igazgato foorvosa),Sos Vilmos (filozofus )is nala van,de
 egyelore kevesek.
 Legujabb Palotas huzas,teleragasztotta az arckepevel az orszagot.Kicsit
 Ross Perot-s a fiu,de en kedvelem.Parlamenti hozzaszolasai elmenyszamba mennek
 legutobb szegeny Szabo Ivanbol csinalt hulyet,valami fergetes volt.EG

 P.S Kaiser vs. People of  the United States ugyben Chief Judge Elek kesobb
 fog iteletet hirdetni,mindenfele C*-algebrak zargatnak hogy szamitsam ki
 a K-csoportjaikat es nem tudom oket lerazni.

Kedves F. Miki!
 
        Egyszeru, de sokatmondo kerdesedre, hogy "kik ezek" a 
"skin head-ek" akik eljenzese utan Kiraly Zoltan es Palotas Janos
kiment a terembol (ahol a jobboldali gyulest tartottak Kiralyek -na
jo, ha balrol nezed akkor jobboldali, de akkoris jobboldali, s az
elso sorbol nezve meg mindenki le van maradva) DE CSURKA es 
KIRALY B.IZABELLA nem, a valasz egyszeru: 
mindenki aki nem tartozik a liberalis balsorenyhez. 
        Es nagyon sokan vannak (szamuk legalabb 10,000,000-700,000 
[a kozalkalmazottak] teheto). Magyarorszag a timarok, szijgyartok, 
csizmadiak es termeszetesen a dermatologusok  paradicsoma (innen ered 
a hires Richtofit (R) borapolo termekcsalad!), hisz akarmikor 
magyarorszagi utadon ha radiot hallgatsz vagy TV-t nezel allandoan 
roluk s az o tamadasaikrol hallasz. Ezek a pofatlan szivaccsal 
fesulkodok eloszeretettel jarnak fuvos-zenes unnepekre  -legutobb 
1992 Okt.23, Kossuth ter-  ahonnan a karmester (G. Arpi ba') 
kocos hajat lobogtatva szaladt el. Lam oneki nem kell Rogain -t (R)
(pharmacologiai neven: minoxidil) hasznalnia, meg kulonben is 
nem segit semmit a hajhullas ellen (a betegek 17%-an segit csak!).
        Eljen a proletarinternacionalista (es egyeb erythrodermatitis-es)
nemzetkozi harc a kopaszodas ellen!
        Eljenek a hajasbabak!
 
 
Mihaly

Tisztelt SZALON!

Most begepelek egy cikket Bodor Pal tollabol (Nepszabadsag - nem tudom mikor, 
de foltehetoen augusztus eleji szamabol, 10. oldal) Cime: 

"A Politika Korrupcioja. 

Es most az egeszrol mas szogbol. Ha per, hadd legyen per.

Tegyuk felre, hogy szabad-e a politologusnak sommasan fogalmaznia. Kimondhat-
ja-e sajat (koz)benyomasait, tapasztalati elemekkel, peldakkal fuszerezve 
avagy azok nelkul. Ne vitassuk most, hogy a foljelento pontosan idezi-e Len-
gyel Laszlo (netan kivetelesen nem a rea jellemzo szabatossaggal valasztott) 
szavait. Arrol se ejtsunk most szot, hogy ragalmazasnak minosulhet-e, ami 
tomegek orokos folfele gyanakvasaban fogalmazodik meg.

Azaz: fol se vessuk most, kinek van igaza. Hogy Korrupcionak minosul-e, ha 
valaki (akar kozvetett) anyagi elonnye gyurja at politikai befolyasat, avagy 
anyagiakkal kecsegtet masokat hogy novelje taborat. Soporjuk rovid idore szo-
nyeg ala - bar tudjuk: ez biza repulo szonyeg, s rovidesen startol -, hogy
a foljelentes uj, parbajhangulatu botranyszalat kinal a kozvelemenynek, fi-
gyelmezteto fogas szerepet is jatszhatja, nemileg eltakarhatja Antall Jozsef
valamivel belsobb utkozeseit, es eloterbe ujat allit: egy partpolitikailag
meg nem hatarozhato, fuggetlen szemelyiseggel.

Antall Jozsef jogi utra terelt ingerultsege egeszen mas szempontbol erdemel 
figyelmet.

A Penzugykutato Rt. elnok-vezerigazgatoja, a szepiroi venaval megaldott, szo-
ciologiai es gazdasagi tudassal folvertezett L. L. legfontosabb mondanivaloi 
kozott a veszpremi eloadasaban perelt passszus: hetedrendu. A kormanyzatnak 
azonban tudtommal SOHA NEM SIKERULT ERDEMI VALASZT ADNIA - polemiaban, prog- 
ramban, intezkedesben - EGYETLEN, STRATEGIAI SULYU KRITIKAJARA SEM.

Gazdasagpolitikai kritikaert viszont ma mar nehez valakit birosag ele allitani. 
A nagy nyilvanossag elott megfogalmazott, netan helytallo tanacsainak megfoga-
dasahoz pedig nemcsak nemi szerenyseg kell a szolgalatban - amire, velemenyem 
szerint, meg ha ebben egyedul maradok is, lenne hajlam Antall Jozsefben -, ha-
nem megfelelo elmek, szellemek, egyenisegek, szakertok, apparatus is kell. An-
tall garnituraja, sajnos, nem kepes Lengyel Laszlo kovetelmenyeinek szinvona-
lan mukodni. Mint ahogy, ugy latom, nem kepes Kosary Domokos, avagy Gombar
Csaba, Hankiss Elemer szinvonalan mukodni. Antall Jozsefnek, a magyar kormany-
nak nem all rendelkezesere az a magas szinvonalu gepezet, amely a tarsadalom
es gazdasagpolitikai eszszeruseget ervenyesitse, barhonnan jonnenek is az ot-
letek, meglatasok, javallatok. Talan nem is a korrupcio teteje, ha egy magas
allasu politikusrol kiderul: anyagilag erdekelt egy beruhazasban, tranzakcioban.
Vagyis nemcsak az, ha a tisztsegviselo nyereszkedik. Hanem meg inkabb az, ha
az vesztesre allitja az orszagot. Ez mar tortenelmi lepteku korrupcio.

Az igazi korrupcio az, hogy a rendszervaltasnak nevezett pillanat utan nem
erosodott tovabb az ertekelvuseg a vezetok kivalasztasaban, hanem ismet a po-
litikai huseg kerekedett folul az ismervek kozott. Folebe kerekedett az or-
szagos, a nemzeti erdekeknek is. Itt, ebben a szferaban halmozodott fol a
legtobb uj ertekvesztes, csod, pazarlas, kapkodas, kovetkezetlenseg. Az or-
szag szazszor tobbet vesztett, mint smennyit esetleges magas allasu, vagy
kozepallasu tisztviselok nyertek, nyereszkedtek.

Azert, csupan azert kerulhetett egy sorba megannyi, olyannyira kulonbozo nev
a fonti felsorolasban - Kosary Domokostol Lengyel Laszloig -, mert attol 
tartok, a kormanyzat csak elenyeszo szamban tudta maga melle allitani a
korabban ellenzeki, de mindenkeppen kritikus allasponu, partpolitikai erte-
lemben fuggetlen, nagy erteket es tudast kepviselo szemelyisegeket, szakem-
bereket. Van ebben az orszagban nehany ezer kivalo agrar- es ipari szakember
kozgazdasz es szervezo, aki turelmetlenul varta a pillanatot, amikor meg
annyit sem szamit a partallasa, mint a puha diktatura utolso szakaszaban, 
de leomlanak konstruktiv elkepzelesei megvalosulasanak kulso es belso po-
litikai akadalyai, es minden termo-teremto erejevel Magyarorszag csudalatos
kiviragzasat szolgalhatja. Sokan kozuluk mar addig is, menet kozben (a szo
fuggoleges es vizszintes ertelmeben is leginkabb csak HELYILEG , azaz egy
agazat, vagy problemakor, egy varos, egy gyar, egy koncepcio hatarai kozott)
ezt tettek, sok aprobb-nagyobb politikai dulakodassal, megalkuvassal es sebe-
sulessel - az elso szabad valasztasoktol es a kulso-belso fuggetlensegtol a-
zonban tetterejuk fantasztikus, tortenelmi lehetoseget vartak. A magyar cso-
da megteremtesenek lehetoseget. Ez fajdalmasan elmaradt. Kis partpolitikai
osztozkodas martaleka lett joforman minden szek, amely szamit, a fuggetlen,
kreativ es kritikus szakemberek zome kiszorult a jatekbol, s elkezdodott
egy olyan gazdasag- es szocialpolitikai dadogas, amelybol mar nehez egy-egy
tagolt gondolatot kihamozni. Csak azert nem irom le, hogy a kontarsag az
igazi korrupcio, mert nincs idom birosagra jarni.

Antall Jozsefnek azonban nyilvanvaloan nincsen korrupcios strategiaja. Amin
nemcsak az ertendo, hogy omaga termeszetesen folotte all minden kicsinyes gya-
nunak, hanem az is, hogy ugy velte: csak oly mertekben el a megnyeres es el-
vonas, a megjutalmazas es kirekesztes eszkozeivel, amilyen mertekben ez a ha-
talomgyakorlas klasszikus tarahoz tartozik.

Nem a kormany korrupt. A politika korrumpalodott. S a folyamat nem most kez-
dodott, s felo, nem is er hamar veget.

Lengyel Laszlo, a tarsaival egyutt, virtualis szovetsegese lehetett volna en-
nek a kormanynak. Nem nevezem meg nev szerint, helyukbe kiket valasztott az 
MDF elnoke.

A sertett fel nem Antall Jozsef es kormanya. A sertett fel az orszag. Fokepp 
azert, mert joggal varta el szabadon valasztott vezetoitol, hogy sorsat a le-
heto legjobb kezekre, elmekre bizza. Ami sajnos, csak kiveteles esetekben tor-
tent meg. S a kivetelek nem erositik meg Magyarorszagot.

Ui. A hajdan koalicion beluli jobbszelsok romlo politikai azsioja legfennebb
egy szuk retegben el. Igaz, ha netan egyesulnek, Le Pen eselyeire ok is pa-
lyazhatnanak. Veszelyt jelent ez Antallnak? Aligha. Egy Le Pen-i magyar cso-
portosulas a kozeletnek es a koalicio jobbik maradekanak talan valosagos po-
litikai es erzelmi, mentalhigeniai szolgalatot tenne. Elvalna, kulonvalna az,
amit Europaban es a jovoben amugy sem igen lehet vallalni; lebomlana, aminek
le kell bomlania. A nemzeti, kereszteny, konzervativ, jobbkozep erok megmene-
kulnenek a hullamergezestol."

********

Mit mondjak? Egyetertek? Nem ertek egyet? Barmit mondhatnek, ugysem lenne 
igazam. Ezert csak begepeltem: gondokozzatok el Ti is rajta. Van benne valami
amin erdemes elfilozofalgatni. Bar a koncepcio nem uj. Tavaly begepeltem az
Atmentes szocialpszichologiaja c. cikket. Ugyanerrol szolt az is. Hogy az
atmentoket vedene? Ketlem. Azt hiszem, inkabb fejezi ki az en erzeseimet is,
semmint az ellenerzeseimet.

Udvozlettel:  Cser Ferenc

Kedves Feri!

Nagyon ko~szo~no~m a defini'cio't, ve'gre van min dolgozni:

> Az e'rte'kpumpa az e'n fogalmaim szerint azt jelenti, hogy a magasabban fej-
> lett e's egy le'nyegesen gyenge'bben fejlett termele'si kultu'ra'ju' egyse'g
> kereskedelmi forgalma'bo'l a magasabban fejlett nyerese'ge le'nyegesen meg-
> haladja a gyenge'bben fejlette't, azaz a termele'si kultu'ra fejleszte'-

Vagyis mindketten nyernek az u~zleten, a kereskedelem u'j e'rte'ket teremt.

> se'hez ne'lku~lo~zhetetlen e'rte'kek (to"ke) va'ndorol a gyenge'bben fejlet-
> to"l a magasabban fejletthez.

Viszont ha mindketten nyernek (ami lehetse'ges: nem ze'ro' o~sszegu" ja'te'kro'l
van szo'), akkor nincs e'rte'kva'ndorla's a ketto" ko~zo~tt. Azt mondod, a
ko~zo~sen teremtett u'j e'rte'kbo"l a fejlett to~bbet kap, mint a fejletlen. Ez
osztozkoda'si ke'rde's. Lehet. Az esetek to~bbse'ge'ben valo'szi'nu"leg igaz.
De ez csak a to~bblet(e'rte'k)en valo' egyenlo"tlen osztozkoda'st jelenti, nem
elszi'va'st. A fejletlen me'g mindig jobban ja'r, mintha nem lenne csere.

> To~mo~ren megfogalmazva: a gazdag gazdagsa'ga'nak no~vekede'se'hez a szege'ny
> is hozza'ja'rul.

Persze. Mint ahogy a szege'ny gazdagoda'sa'hoz is hozza'ja'rul a gazdag.
Legfeljebb ku~lo~nbo~zo" me'rte'kben.

> O~sszesse'ge'ben ez azt jelenti, hogy aki a vila'ggazdasa'g o~sszefu~ggo"
> rendszetre'ben alul van, annak nincs reme'nye a felemelkede'sre (relati'v

A felza'rko'za's egyre'szt empirikus ke'rde's. Aka'rmikor ne'zem a gazdasa'g-
to~rte'netet, mindig tala'lok kora'bban szege'ny orsza'gokat, amik viszonylag
gyorsan felza'rko'ztak. Olyan la'tva'nyos, vila'gto~rte'neti jelento"se'gu"
eseme'nyeket, mint a hollandok, majd az angolok felza'rko'za'sa az u'jkor
hajnala'n (hogy ne menju~nk vissza az o'korig), Ne'metorsza'g, USA felza'rko'-
za'sa 100 e've, Japa'n felza'rko'za'sa a ko~zelmu'ltban. Meg olyan, keve'sbe'
fontos eseme'nyeket, mint mondjuk a 150 e've me'g szege'ny Sve'dorsza'g, az 50
e've me'g szege'ny Finnorsza'g vagy Olaszorsza'g felemelkede'se. E's vannak
mai fejlo"do" sikersztorik is, to~bbnyire kis de'ltengeri szigetu~nkto"l nem
oly nagyon messze. A 30 e've me'g reme'nytelenu~l szege'ny Szingapu'rban ma az
egy fo"re juto' jo~vedelem nagyobb, mint az akkor me'g gazdag U'j Ze'landban,
pa'r e'v, e's tiszta'n verik Ausztra'lia't, stb. Teha't nincs ilyen a'ltala'nos
e'rve'nyu" szaba'ly.

Ma'sre'szt viszont me'g akkor sem kell i'gy lennie, ha igazad van az 
egyenlo"tlen osztozkoda'sban. Sza'moljunk.

1. Az az abszolu't e'rtelemben esetleg kisebb nyerese'g relati'v e'rtelemben
esetleg sokkal nagyobb lehet. Ha ke't orsza'g kereskedik, ahol az egyik egy
fo"re eso" GDP-je 20000$, a ma'sike' 200$, e's az u~zleten a 100m$ hasznon 8:2
ara'nyban osztoznak, akkor a szege'ny sza'ma'ra az a 20m$ viszonylag sokkal
to~bbet e'rhet, mint a gazdagnak a 80m$. A viszonylagos haszon jelento"se'ge
persze a lakossa'g me'rete'to"l is fu~gg, de tfh mindke't orsza'gnak 10m lakosa
van: a gazdag orsza'gban a fejenke'nt 8$ nyerese'get e'szre sem veszik, a
szege'nyben viszont azt jelenti, hogy a'tlagban 1%-kal mindenki gazdagabb.

2. E'pp a gazda(g)sa'g ku~lo~nbo~zo" me'rete'bo"l ado'do'an ugyanaz a kereskede-
lem a fejlett orsza'gok ku~lkereskedelme'nek elenye'szo", ugyanakkor a fejletlen
kereskedelme'nek tu'lnyomo' re'sze lehet. A fejlett orsza'gok kereskedelmu~k kb.
90-a't egyma'ssal folytatja'k, nekik az a fontos, e's ott teremto"dik a
nyerese'g tu'lnyomo' re'sze. A fejlettlen orsza'gok egyma'ssal a'ltala'ban alig
kereskednek, gyakran kereskedelmu~k to~bb, mint 90%-a a fejlettekkel zajlik.
I'gy a gazdag orsza'gok a megtermelt u'j e'rte'knek csak minima'lis re'sze't
realiza'lja'k a fejlettlen orsza'gokkal kereskedve, nem ez hata'rozza meg a
gazdasa'gi fejlo"de'su~ket; az o" no~vekede'su~k alapveto"en belso"
te'nyezo"kto"l fu~gg - legala'bbis a gazdag orsza'gok o~sszesse'ge't tekintve.

Ha Bangladesh GDP-je 10-szer olyan gyorsan no"ne, mint az USA'-e' - sajnos nem,
az egy fo"re juto' GDP ott tudtommal egya'ltala'n nem no" -, akkor is lehet,
hogy egy ideig az USA gazdasa'ga nagyobb $ o~sszeggel no"ne, mint Bangladeshe'.
(E's most hagyjuk figyelmen ki'vu~l, hogy USA'-ban to~bben laknak.) Az abszlu't
ku~lo~nbse'g esetleg te'nyleg no"ne. Az a'ltalad az elo"bb me'g fontosabbnak
tartott relati'v azonban nem. Tfh 100-szoros a ku~lo~nbse'g (20000 e's 200/fo")
e's az USA 2%-kal no", Bangladesh 20%-kal, akkor valo'ban, az USA az elso"
e'vben fejenke'nt 400$-ral lesz gazdagabb, teha't ke'tszer annyival, mint
amennyit egy benga'l egya'ltala'n kap, mi'g a benga'l csak 40$-ral. Tanulta'l
kamatsza'mi'ta'st. Ki tudod sza'molni, ceteris paribus ha'ny e'v alatt e'ri utol
Bangladesh az USA'-t. (Egy embero~lto".) E's a ku~lo~nbse'g nem sza'zszoros:
pro'ba'lj meg Amerika'ban mege'lni abbo'l, amibo"l egy mo'dos benga'l jo'l e'l.
Persze ilyen no~vekede'si ku~lo~nbse'g sem rea'lis. A Te pe'lda'd.

Fre'di-Be'ni: persze, lesznek akik vada'szatra, hala'szatra, szellemu"ze'sre,
stb. specializa'lo'dnak. O"k e'lelmiszert, vara'zslatot, stb. adnak a
szersza'moke'rt. Ez o~nmaga'ban me'g e'rdektelen, etto"l me'g a dolog le'nyege
igaz lehet. Valo'ban, olyan is volt a vila'gto~rte'nelemben, hogy Buffalo Bill
a fejlett ta'rsadalom teremtette eszko~zo~kkel puszta szo'rakoza'sbo'l ne'pek
sza'zainak le'talapja't semmisi'tette meg ne'ha'ny e'v alatt. Elo"fordulhat.
A gyarmatosi'ta's kora'ban elo" is fordult. A gazdasa'gtan nem ezt szokta
vizsga'lni. A gazdasa'gtan alapveto"en az egyenjogu' szabad ta'rsadalmakra
ke'szu~lt. Sorry.

A fejlo"de'shez persze szu~kse'g van beruha'za'sra. Ra'kosi pajta's is ezt
mondta, o" is meghu'zta a nadra'gszi'jat (ha nem is a saja'tja't). Me'gsem
jo~tt az aranytoja's. Az ero"t, a gazdasa'g szu~kse'gleteit meghalado'
beruha'za's ugyanu'gy akada'lyozhatja a gazdasa'gi fejlo"de'st, mintha
egya'ltala'n nincs beruha'za's. A proble'ma a'ltala'ban nem a megtakari'ta'ssal
szokott lenni - a fejlo"do" orsza'gok to~bbse'ge'ben magasabb a megtakari'ta'si
ra'ta, mint pl. az USA'-ban -, hanem az ebbo"l megvalo'sulo' beruha'za'sokkal.
Azok az orsza'gok fejlo"dnek gyorsan, ahol a gazdasa'g u'gy mu"ko~dik, hogy ezek
a beruha'za'sok to~bbse'gu~kben hate'konyan mu"ko~dnek majd az adott orsza'g
szintje'n. Ez pedig jo're'szt fu~ggetlen atto'l, mennyire spo'rolo'sak az
emberek. (Nem teljesen, de az oksa'gi o~sszefu~gge's inka'bb fordi'tott: akkor
fognak sokat megtakari'tani, ha azt jo'l be lehet fektetni, e's i'gy tisztes
jo~vedelmet ad.) Pont Hong Kongban egye'bke'nt nem is ku~lo~no~sebben magas a
megtakari'ta'si ra'ta. Valamennyi to"ke'vel amu'gy is mindenki rendelkezik,
me'g Szoma'lia is. A ke'rde's nem ennek abszolu't hia'nya. Lehet to"kehia'ny, 
ha valaki u'gy elado'sodott, hogy ma'r senki sem akar ko~lcso~nadni neki. Ha
nincs ele'g megtakari'ta's, van beruha'za'si leheto"se'g, e's kap hitelt, akkor
e'rdemes lehet felvenni. A hitellel nincs baj, ha jo'l haszna'lja'k fel. Sok
fejlettlen orsza'gban nem biztosi'tja a gazdasa'g mu"ko~de'si mechanizmusa a
hitel elo"nyo~s beruha'za'sa't. Ebbo"l persze lehet baj. A legto~bb kelet-
a'zsiai orsza'g fejlo"de'se'nek egy szakasza'ban nagyon el volt ado'sodva.
Olyan jo'l fektette'k be a ko~lcso~no~ket, hogy mege'rte. Ilyen egyszeru". ;-)

Persze, van korla'tja a gazdasa'g no~vekede'se'nek, csak az alapveto"en nem
ku~lso", hanem belso": mennyi terme'ket lehet eladni. A piac korla'tozott, de
alapveto"en nem terme'szeti okokbo'l, hanem gazdasa'giakbo'l. E'n u'gy
e'rtettem, hogy Te kora'bban a gazdasa'g "terme'szetes" ku~lso", e's eze'rt
abszolu't korla'tja'ro'l i'rta'l. E'n ennek jelento"se'ge't ke'rdo"jeleztem meg.



Kedves A'kos!

Terme'szetesen minden elme'let modell. A newtoni fizika u'gy kezdo"dik:
thf minden testet egy to~megpont reprezenta'l, ezek e's ezek az ero"k hatnak,
stb. akkor ez fog to~rte'nni. Kijo~n, hogyha a pisai ferde'bo"l egy mada'rtoll
e's egy vele azonos to~megu" so~re't egyszerre leesik, akkor egyszerre e'rnek
fo~ldet. Azta'n felma'szol, elve'gzed a ki'se'rletet, e's tapasztalod, hogy ez
nem igaz. Vagyis rossz a newtoni fizika? Vagy esetleg nem elme'let?

Terme'szetesen a felte'telek vagy igazak, vagy nem. Igaz a to~megpont?
Terme'szetesen nem. Ha feloldod a felteve'st, hogy minden testet egy to~megpont
reprezenta'l, e's i'gy figyelembe tudod venni a ku~lo~nbo~zo" le'gellena'lla'st,
meg a szelet, meg hogy mekkora a levego" pa'ratartalma, meg millio' egye'b
dolgot, akkor elvben pontosan ki tudod sza'molni az ido"ku~lo~nbse'get. Nagyon
sok esetben a primiti'v modell, amit a gimna'ziumban tanultunk, remeku~l fog
dolgozni. Nem mindig. Hiszen modell, a millio' egye'b dologto'l el kell
vonatkoztatni, hogy dolgozni lehessen vele. Etto"l me'g sok esetben releva'ns.

Persze, e'n a fizikai analo'gia'kkal nem azt akarom mondani, hogy a
ko~zgazdasa'gtan olyan a'ltala'nos e'rve'nyu" igazsa'gokat ta'rt fel, mint a
fizika. A fizika sokkal egyszeru"bb dolgokkal foglalkozik, eze'rt azok sokkal
pontosabb lei'ra'sa't tudja adni. Etto"l me'g minden fizikai elme'let
szu~kse'gszeru"en korla'tozott e'rve'nyu" approxima'cio'. Sza'mold ki a
Szaturnusz gyu"ru" egyik holdja'nak pa'lya'ja't. (Ne Te. Vannak itt Na'lad
jobban ke'pzett fizikusok.) Az AEE valami olyan, mint a Szaturnusz-gyu"ru"
viselkede'se'nek lei'ra'sa: a re'szletek zavarosak, a gazdasa'g me'gis ege'szben
van, mert vannak olyan belso" to~rve'nyszeru"se'gek e's ku~lso" felte'telek,
amik egyben tartja'k. Etto"l me'g elo"bb-uto'bb kialakulhat olyan helyzet, hogy
sze'tra'zo'dik, de egyelo"re me'g megvan, teha't ezzel kell foglalkoznunk. A
Szaturnusz gyu"ru" matematikai lei'ra'sa persze sza'munkra keve'sbe' fontos,
mint a gazdasa'ge'. (Pedig mennyivel egyszeru"bb lenne.) Elvben mindent
ismerhetsz, ami a Szaturnusz gyu"ru"ben to~rte'nik, ismertek a szereplo"k, a
viselkede'si szaba'lyaik, a ki'vu~lro"l hato' ero"k, me'gis bajban vagy a
gyakorlati alkalmaza'ssal. Hasonlo' a helyzet az AEE-vel is: olyan iszonyatos
informa'cio'ige'nye van az ege'sz elme'let(i modell) sza'mszeru"si'te'senek,
ami megoldhatatlan. (E's akkor is csak egy approxima'cio't kapsz.) Vannak,
akik megpro'ba'lnak gyakorlati ke'rde'sekre va'laszt adni egyszeru~si'tett
va'ltozakkal, de nagyon korla'tozott az e'rve'nye az ilyen egyse'ges gazdasa'gi
modelleknek. Teha't az AEE e'pp gyakorlati modelleze'sre nem nagyon alkalmas.
Etto"l me'g van egy sor empirikusan vizsga'lhato' e's vizsga'lt ko~vetkezete's
az AEE alapja'n. (Vagyis elme'let.) Van, amikor az AEE releva'nsnak bizonyult,
e's van, amikor nem. A newtoni fizika sem mindig igaz. Ha ne'ha'ny millio'
fokra hevi'ted a ga'zt, akkor ma'r a kinetika sem. A ku~lo~nbse'g nem ez.

(Az egyik ku~lo~nbse'g persze az, a gimiben tani'tottak fizika't, mi'g
gazdasa'gtant nem. I'gy van valami fogalmam a fizika bizonyos alapelemeiro"l,
e's feltehetem, hogy ma'snak is van. Eze'rt haszna'lok analo'gia't. Esedezem a
fizikusok bocsa'nata'e'rt. Tudom, diletta'ns vagyok. Mea culpa.)

Az AEE felte'telei persze sose teljesu~lnek. (Vannak alternati'v varia'cio'k. Az
alapmodellben nincs ve'letlen. Az a'rak egyse'gesek. Persze, ez nem igaz.
Egyszeru~si'to" felteve's, mint az o~sszes to~bbi. Egy korla'tozott informa'-
cio's alkalmazkoda'si folyamatban, amikor a gazdasa'g nincs egyensu'lyban,
e's mindenki keresi, milyen ira'nyban e'rdemes elmozdulnia, persze nincs
egyse'ges a'r. De az AEE az "idea'lis" a'llapotot i'rja le. Ami sosincs, de
bizonyos felte'telek mellett mindig hat. A rutin magyara'zza, hogy az a'rak
ku~lo~nbo~zo"k lehetnek: Beme'sz az elso" boltba akkor is, ha az dra'ga'bb.
Mert az van a sarkon, az utadban, e's Te egy bonyolult feladatot oldasz meg,
ahol a kerese'sre fordi'tott ido" is vesztese'g.

Ma'sre'szt viszont aze'rt va'lasztotta'k azok a ko~zgazda'szok, akik
kidolgozta'k az AEE-t, ezeket a felteve'seket, e's nem ma'sokat, mert ezek
nincsenek messze atto'l, amit o"k az a'ltaluk vizsga'lt gazdasa'gokban la'ttak.
Ha ve'gigja'rod a boltokat, akkor aze'rt az a'rak ritka'n ku~lo~nbo~znek nagyon.
(Van, amikor egyszeru"en a'tvettek bizonyos matematikailag sze'p felte'teleket,
amikor azt nem e'rezte'k ku~lo~no~sebben fontosnak. Ma'r le'tezett fixpont
te'telekkel dolgoztak. Vannak a formalizmusnak is ko~to~ttse'gei.) Ha
meghallgatsz egy Arrow elo"ada'st - ha mo'dod van ra', tedd, kiva'lo' elo"ado' -
tapasztalhatod, nagyon is tudja, mi zajlik a valo'sa'gban. Ennek ellene're
joggal kapta meg a Nobel-di'jat az "e'letidegen" AEE-n ve'gzett munka'ja'e'rt.
Sok ma's fontosat is csina'lt, empirikus munka't is. Az AEE a fo"mu"ve. (Nem
egyedu~l csina'lta.) Na'la pontosabban senki sem tudja, hol vannak a korla'tai.

Ez a modell persze nem minden esetben releva'ns. Mint ahogy a modern
ko~zgazdasa'gtan sem. Alapveto"en feltesszu~k, hogy a gazdasa'gban egyenlo"
jogu' szereplo"k vannak, akik saja't szabad do~nte'su~k alapja'n cselekszenek
bizonyos, sza'mukra ku~lso" felte'telek ko~zo~tt. Ez a modell nyilva'n nem
alkalmas az o'kori Roma gazdasa'ga'nak lei'ra'sa'ra. So"t, nem nagyon alkalmas
a szovjet ti'pusu' gazdasa'gok lei'ra'sa'ra sem - nem ve'letlen, hogy e'pp egy
magyar ko~zgazda'sz vette maga'nak a fa'radtsa'got, e's szentellt egy ko~nyvet
to~bbek ko~zt annak bizonyi'ta'sa'ra, mennyire az AEE-t kidolgozo' ko~zgazda'k
kultura'lis e's gazdasa'gi ko~rnyezete hata'rozza meg ezeket a felteve'seket.
(Kornai J.: Antiequlibrium) E's az sem ve'letlen, hogy ennek az egye'bke'nt
kiva'lo'an megi'rt ko~nyvnek megleheto"sen kis hata'sa volt a "nyugati"
ko~zgazda'szok gondolkoda'sa'ra. Sza'mukra a felteve'sek terme'szetesebbek,
mint egy kelet-euro'pai sza'ma'ra. Nem is nagyon e'rtette'k, mie'rt baj ez.

Az AEE valo'szi'nu"leg keve'sbe' releva'ns Magyarorsza'gon, mint 200 km-re
nyugatabbra. Ege'szen ma'ske'pp viselkedik a magyar fogyaszto', va'llalkozo'.
Re'szben persze aze'rt, mert ma's felte'telek ko~zt teve'kenykedik. Re'szben,
mert nem hagyta'k u'gy viselkedni, ahogy szeretett volna. Re'szben, mert nem
volt mo'dja megtanulni, hogy is kell viselkednie a piacon. De ez jelentheti azt
is, hogy ma'shol van az egyensu'ly. Etto"l me'g lehet egyensu'ly.

A magyar korma'ny is egy kicsit ma's, mint ma'shol. Re'szben szu~kse'gszeru"en:
o~ro~ko~lt fogyate'kossa'gai is vannak. Terhelten szu~letett. Persze, az a'llam
szerepe nyugaton is proble'ma, de aze'rt ott az a'llam szerepe korla'tozottabb,
mint na'lunk. Persze, ott is vannak a'llami kiva'ltsa'gok, de van a'llami
szaba'lyoza's is, ami gyakran pro'ba'lja az a'llamilag garanta'lt monopoliumokat
piac-szeru" viselkede'sre ke'nyszeri'teni. Nyugat-Euro'pa'ban, vagy USA'-ban,
vagy ma's viszonylag norma'lisan mu"ko~do" piacgazdasa'gokban elke'pzelhetetlen
egy MDF-fe'le gazdasa'gira'nyi'ta's. Mert ott ma'r a korma'nyok is megtanulta'k,
hogy hosszabb ta'von - esetleg megleheto"sen ro~vid ta'von, l. a francia
szocialista'k az elso" hatalomra keru~le'se't - nagyon korla'tozott a
cselekve'si szabadsa'guk.

Mondtam, ha Te ma's viselkede'st felte'telezel, meg lehet azt is ne'zni, mi
jo~n ki. Egy elme'letben nem tudsz ma'st csina'lni, mint felteszel dolgokat.
Persze, ezek elleno"rze'se empirikus feladat. Persze, ezek a felteve'sek
gyakorlati tapasztalatokon kell alapuljanak. De amikor elme'letet csina'lsz,
az elme'let mindig u'gy kezdo"dik: tfh. (Egye'bke'nt az empirikus vizsga'lat
is.) E's sose pontosan igaz, amit felteszel. A ke'rde's nem ez, hanem hogy amit
felteszel, me'g e'ppen elviselheto"-e. Az elme'let szu~kse'gszeru"en
gondolatki'se'rlet. Amit azta'n ko~vethet a valo'di ki'se'rlet(ek sora),
esetleg nyilva'nvalo'an ca'folva az elme'letet.

Tudtommal foglalkoztak a principal agent, e's hasonlo' ke'rde'sekkel az AEE
kerete'n belu~l. Persze, foglalkoztak az a'llam viselkede'se'vel. Persze, ezek
bizonyos esetekben megszu~ntetik az egyensu'ly leheto"se'ge't, vagy olyan
"huplikat" tesznek az a'llapotte'rbe, amito"l sok loka'lis fixpont lesz.
Feloldozgathato'k ezek a felteve'sek, ahogy feloldozgathato'k a
ko~ze'piskola'ban newtoni fizika ci'men tanult modell felteve'sei. Persze,
ma's felteve'sekkel a'ltala'ban ma's eredme'nyt fogsz kapni. A fontos nem ez,
a fontos az, tudd, mik a felteve'seid, vagyis elemze'sed korla'tai, e's hogy
az adott vizsga'latban a felteve'sek elfogadhato' ko~zeli'te'se't adja'k a
vizsga'lt helyzetnek.

Ido"nke'nt kicsit fe'lrefordi'tod azt, amit i'rtam. Az, hogy a do~nte'sek nagy
re'sze rutinszeru", nem jelent stacionarita'st, csak azt, hogy lei'rhato'
valamilyen fu~ggve'nnyel - va'ltozhat a rutin. Ugyanakkor az AEE alapveto"en
csak egy-egy ido"pillanattal foglalkozik, teha't ez e'rdektelen. A ke'rde's:
van-e egyensu'lyi a'llapot. Ha minden pillanatban teljesu~lnek a felte'telei,
akkor mindig van. De ha va'ltoznak a ku~lso" felte'telek, a viselkede'si
szaba'lyok, akkor persze ma'shol lesz az egyensu'ly. Azt sem jelenti, hogy
a'tla'thato' a helyzet. (Ehhez nagyon ragaszkodsz, de a rutinszeru" do~nte's
e'pp azt jelenti, hogy nem la'tom a't, mert nem is akarom a'tla'tni a
ko~vetkezme'nyeit, mert a kiindulo' felteve'sem az, hogy felesleges erre
energia't pazarolni - semmit nem mond arro'l, a'tla'thato' lenne-e a
szitua'cio', ha e'rdemi do~nte'st akarok hozni. Ha a piacon csak egyetlen
informa'cio' van, az a'r, az egyse'ges, e's mindenki sza'ma'ra ismert, akkor
persze a'tla'thato' a piac. Az a'tla'thato'sa'g itt ko~vetkezme'ny, nem
felte'tel.)

A nemzetko~zi kereskedelemne'l persze vannak korla'tok. Bizonyos esetekben ezek
a korla'tok ugyanazt a szerepet to~ltik be, mint a nemzeti szaba'lyoza's: a
piac mu"ko~de'se'nek hiba'it korriga'lja'k, pl. ko~rnyezetve'delmi, vagy
ege'szse'gi norma'kkal. (A piaci kontroll uto'lagos. Ha meghalta'l a me'rgezo"
terme'kto"l, nem vigasztal, hogy a Te'ged megme'rgezo" termelo" to~nkremegy a
fizetendo" ka'rte'ri'te'sbe.) Ma'skor a politikusok borni'rtsa'ga't e's (vagy)
megvesztegetheto"se'ge't tu~kro~zi. Ha ezek nem lenne'nek, akkor majdnem
mindenki sza'ma'ra elo"nyo~sebb lenne a csere: az e'rintett orsza'goknak igen,
ne'ha'ny termelo"nek (esetleg csak ro~vid ta'von) nem. Etto"l me'g az adott
korla'tok ko~zt a megvalo'sulo' kereskedelem a re'sztvevo"k sza'ma'ra az esetek
to~bbse'ge'ben elo"nyo~s.

Ve'gu~l egy kis rosszma'juskoda's. I'gy kezded leveled:

>           ...                                              En kulon kedvelem
> azt a mertektarto es tenyszeru gondolkozasi stilust, amely nem egy gazdasagi
> ideologia, hanem konkret problemak felol epit erveket.   ...

Ez igaza'n nagyon kedves, ko~szo~no~m. Bevallom, jo'l esett. De ha Te ezt
kedveled, akkor ne'zz egy kicsit ra', hogy is za'rtad leveled (majdnem):

>      Talan hiba volt az AEE-t belerangatni a vitaba. Azert tettem, bar lehet,
> hogy helytelenul, mert azt gondolom, hogy a konzervativ liberalis hit egyik
> tartopillere az AEE.

Vagyis egy tudoma'nyos elme'letet egy (me'g csak nem is nagyon gazdasa'gi,
inka'bb politikai) ideolo'gia miatt bi'ra'lta'l??? Hol is volt ma'r ilyen?
(Nekem egye'bke'nt pont ez az elfogultsa'g nem tetszett az eredeti i'ra'sodban,
o~ru~lo~k, hogy ennek Te is tudata'ban vagy.)

                   Ko"ro~si Ga'bor