Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 804
Copyright (C) HIX
1995-01-16
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 inkvizicio (mind)  46 sor     (cikkei)
2 Cser Ferinek a SZALON 796-ra. (mind)  68 sor     (cikkei)
3 Valasztas Kobanyan. (mind)  55 sor     (cikkei)
4 Kiegeszites Antoni Gyuri levelehez (mind)  88 sor     (cikkei)
5 Csecsiny - nyugati erkolcsi taogatas? (mind)  21 sor     (cikkei)
6 Inkvizicio, Egyhaz - viszontvalasz (mind)  70 sor     (cikkei)
7 Antony Gyurinak es a tobbi Egyhaz-szakertonek (mind)  65 sor     (cikkei)
8 Tolgyessy/III. resz: A levaltas es kovetkezmenyei (mind)  108 sor     (cikkei)

+ - inkvizicio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Dears,

 A Szent Inkvizicio tudtommal soha senkit nem kuldott maglyara.
 Formalisan tanacsot adott a vegrehajto hatalomnak es a vegrehajto
 hatalom vegeztette ki az eretnekeket.
 A blaszfemia nemcsak a kozepkorban volt halallal buntetheto cselekmeny,
 hanem 1688-ig Angliaban, es korulbelul ugyaneddig a New Englandi koloniakon.
 A blaszfemiat utana is buntettek csak joval enyhebben.
 Itt a puritan protestans ALLAM olt. Nem az egyhaz allt az allam felett, hanem
 az allam az egyhaz felett. ( Ez gyakorlatilag igaz volt a Nemet-Romai
 birodalomban is)
 Amerikaban a huszadik szazad kozepetol beszelhetunk arrol, hogy a blaszfemia
 egyaltalan nem buntetheto.

 Mi tortent a Szovjetunioban ?
 Amikor Avilov-ot megoltek, akkor eloszor az "egyhaz" skizmat ult, kimondta
 az "anatemat", es "exkommunikalta" a kivalo tudost, mivel az nem volt
 filozofiailag korrekt (innen szarmazik a politikailag korrekt kifejezes).
 Az "egyhaz"-i dogmatikaban ugyanis a Liszenko-izmus volt elfogadott.
 A Liszenko-izmus egyszeruen "vallasi"
 okokbol volt "helyes", hiszen az ala a marxi elv ala rendelheto, hogy
 az emberiseg torteneteben az egyedfejlodesnek van olyan fazisa, ahol
 az evolucio globalisan befolyasolhato. A marxista "udvtortenet"-ben
 is sokaig nem tortenik semmi, majd megjelenik a "proletariatus" amely
 kepes megvaltoztatni a korulmenyeket. Raadasul az udvtortenet elott
 mar fennallt az "udvtorteneti" helyzet, mar abbol megjosolhato a vegkifejlet.
 Ez megfelel az Oszovetsegi utalasoknak a Messias elso eljovetelenek
 korulmenyeirol.
 Avilovot nem az "egyhaz" vegezte ki, hanem az allam, es gondolom elfogadjatok
 hogy a formalis vad nem tul lenyeges.

 Amerikaban a Supreme Court ki is mondta, hogy bizony az elso kiegeszites
 Establishment Clause-a minden ritussal es dogmatikaval rendelkezo egyhazsze-
 ru mozgalomra vonatkozik. Tehat a hivatalos szekularis humanista mozgalomra
 IS, es ezt igy szoszerint ki is mondtak. A szabadkomuves "szektak" egy
 resze vallasnak, masik resze jotekonysagi egyletnek tekintendo.
 A libertarianizmus egyik valfaja
 az objektivizmus IS rendelkezett dogmatikaval es ritussal, Ayn Rand volt
 az elso Messias, a cha-cha-cha es a dohanyzas pedig a ritus. (ez nem vicc !)
  Az objektivista mozgalom (maig roppant befolyasos, komoly objektivistak
 is vannak, mint pld, Greenspan a FED elnoke, az egyetemunkon is van
 egy objektivista "alapszerv" es mainstrem libertarianusnak tunik.)-ban
 volt skizma, anatema es exkommunikacio. (a hatvanas evekben).
 Ez nem az egyhazra jellemzo, hanem altalaban az emberi kozossegekre, es
 a kozepkori katolikus egyhaz igenis nem vegtelenul embertelen, hanem
 vegtelenul emberi volt, nagyonis emberien esendo. EG
+ - Cser Ferinek a SZALON 796-ra. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Na csak feltamadt a SZALON. Sot, ez az en irasom utan tortent (no es EG
piszkalodasara). Eppen ezert szegyellem magam, hogy kimaradtam a folytatasbol.
De csak most van idom egy kicsit olvasgatni. Jelenleg a 796-osnal jarok. Most
erre reagalnek. Majd ha utol erem magam, talan mas is sorra kerul.


 Cser Ferenc irja:

>Amit a ket felfogas egymashoz valo viszonyarol irsz, az egy dialektikus
>megfogalmazas es nagyjabol egyetertek vele. Csak az a bokkenom, hogy a
>tolerancia egymas irant egyaltalan nem szimmetrikus. A konzervativ/libe-
>ralis valtogazdasag csakis ott mukodik, ahol a konzervativok elegge libe-
>ralisok ahhoz, hogy a masik felet ne probaljak azonnal es 100%-ban uberelni
>es kiszoritani es a liberalisok elegge konzervativok ahhoz, hogy ugyanigy
>viselkedjenek. Ez kishazankra nem jellemzo.


Kedves Feri

en csak egy (EGYETLEN EGY) peldat tudok arra, hogy liberalis kormanyt
konzervativ valtott fel (vagy forditva). Ennek oka persze az, hogy a liberalis
kormany igen ritka. Szoval inkabb bal/jobb valtogazdalkodast irnek inkabb.


Kesobb irod:

> Az en szabadsagom ezek szerint mas, mint aze, aki ezek szerint el.
>Eddig nem talalkoztam olyan "konzervativ" gondolkozasu emberrel, aki elismerte
>volna azt a szabadsagomat, hogy ne a Biblia legyen az abszolut referencia az
>eletem vezetesenel.


Nos, en konzervativnak vallom magamat. Es megis elismerem, hogy meg van a fenti
szabadsaghoz valo jogod. Sot az altalam ismert konzervativok legalabb 80%-a
elismerne ezt a jogodat. Lehet, hogy egy masik foldon elek?


Erdekes, hogy eppen ezen leveledre kezdtem el irni a valaszt. Most latom, hogy
engem citalsz. Ugylatszik megereztem. Na, akkor nezzuk mit irtal:

>Itt had' terjek vissza Horvath Pista nevelesi gondolatahoz. Nekem az a
>"konzervativ" gondolat egyaltalan nem tetszik, hogy az embert allandoan
>nevelni kell. Nem tetszik, hogy a neveles bazisa egy archaikus atya. E-
>gyetertek azzal, hogy peldamutatas a neveles alapja de ebben a papok pel-
>daja (foleg a romai katolikusoke) egyaltalan nem lehet tarsadalmi alap.

>Vallom, hogy a felnott embernek szuveren szemelyisegnek kell lennie. Nem
>kell mar nevelni, mert addigra a sajat allaspontjat ki kell tudnia alakitani
>(es erre kellene ifju koraban nevelni, hogy ezt meg tehesse es meg is tegye).
>Ez is a konzervativizmus kerdeskorehez tartozik, mert alapvetoen szemleleti
>kerdes.


Na itten tokeletes az egyetertes. Ugy latszik nem ertunk egyet, de ugyan azt
mondjuk. Szerintem is az egyik legfontosabb a gyermeket erre megtanitani. Igy
nevelni.
    A kulonbseg talan ott van kettonk kozott, hogy en ezt az altalad kritizalt
modon latom megvalosithatonak. Te pedig elegsegesnek latod az egeszet
elmagyarazni a gyereknek (most sarkitok, de csak az erthetoseg kedveert teszem)
 .
Szerintem nem trivialis, hogy ezt el tudod neki igy meselni. Mert ha fel tudja
fogni, akkor mar kar is neki magyarazni, mert mar abban az allapotban van, amir
e
tanitani szeretnenk. Az en problemam eppen az, hogy nem trivialis, hogy a
gyermek (az ember) szellemileg ep, egeszseges. Tovabba vannak elvek, amik
konyvekbol es eloadasokbol nem sajatithatok el. Csak megtapasztalni lehet oket.

                                Horvath Pista
+ - Valasztas Kobanyan. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sikerult egy Szalonnnal tovabb lepnem.

Kedves Balazs,

    eloszor is koszonom a valasztasi ertekelesed. Ha lett volna idom bovebben
irni, akkor egy reszeben en is hasonlokat irtam volna meg. De persze voltak
olyan elemek az irasodban, amit en nem lattam olyan jol. A kritikadat is
elfogadom (nagyjabol). Viszont lenne egy resz kiegeszitesem.

    Irod, hogy a X. keruletben ujra gyozott a(z SZDSZ-es) polgarmester. Sajnos
ezt hiheted, mert a sajto folyton ezt irja. Nos egy kicsit pontositanam. Es
remelem mas Kobanyai is (pl Pali) ir majd a temarol.


            KOBANYA

    1990-ben az SZDSZ egyedul 50%-ot szerzett Kobanyan. De lenyegeben ket
frakcio mukodott a szadeszen belul. Ezert messze nem tudtak kihasznalni az
elonyuket. Ez megnyilvanult abban is, hogy nem tudtak sajat polgarmestert
valasztani. Gyorgy Istvant vegulis Fidesz SZDSZ tamogatassal valasztottak meg.
De vegig hangsulyt kapott, hogy fuggetlen.
    Decemberben is fuggetlenkent indult Fidesz-SZDSZ-MDF-KDNP tamogatassal.
Magasan gyozott tobb mint ketszer annyi szavazatot szerezve mint a szoci.
    Ehhez adalek, hogy majusban az elso forduloban 40% kapott a nevesincs
szocialista jelolt. A masodik fordulot pedig 60%-al nyerte a szadeszes es az
MDF-es kepviselojelolt elott. Ezert mondtam en regebben, hogy az MSZP eleg
gatlastalan, hogy pusztan a majusi eredmenybol kiindulva polgarmestert is akart
adni (mivel komoly jeloltje nem volt).

    Meg irok Kobanyarol, de most a masik tema. Miert valasztottak ujra a
polgarmestereket? Nos szerintem nem azert amit Balazs es az ujsagok sugalnak.
Nevezetesen, hogy a polgarok mar ennyire fejlett ontudattal rendelkeznenek. En
magam sem tudom miert (csak tippjeim vannak), de az biztos, hogy nem ezert. Ha
4
ev keves volt ezen ontudat kifejlodesehez akkor vajon 7 honap meg eleg lett
volna? Nem hiszem. Talan a polgar kielegult majusban? Nem tudom. Talan a
Kormanyt cseppet sem erzi a magaenak, az Onkormanyzatot inkabb? Nem tudom.
Akinek jobb tippje van irja meg legyen szives.

    Meg Kobanya. Pali irta Kobanyan 78%-ot szertzett az MSZP. Szerencsere csak
egyeniben. Ez 12 hely. Kapott meg 2 listas helyet. Ezzel 14 helye van a 29-bol.
van meg a polgarmester, igy vannak 30-an. Abbol meg van egy kisgazda meg egy
munkasparti. A tobbi 14 a negy parti. En mint polgar ennek csak orulni tudok,
mert ilyen elrendezes mellet csak a konszenzusos dontesek mennek majd csak at.
Persze mukodes keptelenne is valhat a testulet, de remelem, hogy nem.
    Egyeniben az MSZP-t csak 5 helyen gyoztek le. Mind az 5 negyparti jelolt
volt. Nem is volt tobb negyparti jelolt. Vagyis a negyparti jelolt mindenutt
gyozott ahol indult. Ez igen szep. Kulonosen a majusi masodik fordulo fenyeben.
Pali! nem kommentalnad meg ezt is?

                                            Horvath Pista

meg egy Szalonnal tovabb mentem. Antony Gyurinak ajanlom idezze emlekezetebe
(vagy keresse meg) amit Galileirol, valamint Brunorol mar leirtam e forumon.
Akkor talan nem maradna meg a kozhelyszeru tortenelem szemleletnel.
+ - Kiegeszites Antoni Gyuri levelehez (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON olvasok!

Antony Gyuri SZALON#803-ban olvashato levelehez szeretnek "adat"-kent
Le'na'rd O:do:n: So': A mai kereszteny egyeni gondjai c. konyvebol idezni
nehany paragrafust, gondolatot. (Marton Aron kiado, Bp. 1994)

Mindenekelott, bar hangsulyozza, hogy amit leir, az az o velemenye, de:

"Bar a haromreszes SO es MECS nem kerult szokvanyosan es elozetesen az egy-
hazi illetekesek velemenyezese ele, az iro minden allitasat abban a jo-
hiszemben fogalmazta meg, hogy azok teljesen megegyeznek a Romai Katolikus
Anyaszentegyhaz tanitasaval, es nem is esetlegesen, hanem tudatosan. Ha
valahol ebben tevedett volna, azt mindig kesz revidialni"

Minthogy a fontiek az elso kiadasban (1981) is megfogalmazasra kerultek, a
2. kiadas szoveget elfogadhatjuk, mint az Egyhaz velemenyenek tukret. Kulo-
nosen, mert a kiado a Magyar Katolikus Puspokkari Konferencia Orszagos Lel-
kipasztori Intezetenek Kiadoja. (Arato Laszlo, igazgato szerk.)

Kovetkezzenek az idezetek:

20. oldal: Az elet igazi ize

Ez a hit adja meg az istengyermeksegnek, a megvaltottsagnak, es szeretett-
segnek azt a biztos tudatat, amiben mar nincs felelem (1Jn 4,18). Ezert - elte-
kintve a testi, idegi, psziches serultektol - a hivo keresztenyek altalaban
nem szenvednek a korukat jellemzo felelmektol, gatlasoktol es kisebbrendusegi
erzesektol.

46. oldal: A mai ember viszont "vele szuletett" jogaibol indul ki

Mindez akkor lesz egeszen vilagos, ha elharitjuk magunktol az emberisegnek a
renaissance ota egyik legaltalanosabb gondolkodasi buktatojat: az ember vele
szuletett jogainak a fogalmat. Lehet, hogy egy foldi torvenyhozas humanista
tarsadalomszemleletebe ez jol beleilleszkedik. A Teremtore gondolva es arra,
hogy mas emberek kozremukodese nelkul senki sem jonne a vilagra, nem maradna
eletben, es a masokra valo tamaszkodas evtizedei nelkul teljes erteku emberre
sosem valnek - akkor mindezen felhalmozodo adossagok alapjan velunk szuletett
kotelessegekrol beszelhetunk, de jogokrol? Soka tart, mig ilyesmihez valami
alapot gyujtunk. Ez a velemeny azonban teljesen irrealis (es egocentrikus)
kozgondolkozast alakitott ki. Valojaban csak valami 'istenszeru' lenyeknek
lehetnenek veleszuletett jogai, ha ilyen egyaltalan lehetseges lenne.

48. oldal: fejezet zaromondata:

De akkor hogyan lenne lehetseges, hogy valaki keresztenynek vallja magat, Is-
tentol kapott jogokra hivatkozzek, es ezekkel a fogalmakkal velje igazolha-
tonak egocentrikus, poganyul humanista gondolkodasat es magatartasat?

48.-49. oldal: Teologiabol antropologia

Az okori kereszteny gondolkozason nyomot hagyott a hellenizmus. Ennek gyonge-
segeit megallapitjuk. Korunk divatos gondolataival szemben nincsenek fenntar-
tasaink? Ha pl. ma gatlastalanul kepviseljuk a demokratizmust, nem kockaztat-
juk-e, hogy fiaink ugyanugy fognak rank nezni, mint mi apaink feudalizmusara?
Vagy atvesszuk azok naivitasat, akik szerint a multban kulonbozo hibak valtot-
tak egymast, de bennunk a fejlodes ert a csucsra? Mikor a szabadsagot, egyen-
loseget es testveriseget, mint evangeliumi fogalmakat emlegetjuk, tudataban
maradunk annak is, hogy ott - legalabbis az elso kettonek - egeszen mas fogal-
mi tartalma van.

Az Evangelium _Isten orszagarol_ beszel. Annak szabadsaga es egyenlosege mindig
lelki - erkolcsi - szellemi, es semmi koze a kozeleti, tarsadalmi, gazdasagi
viszonyokhoz. ... Egyenloseg helyett is jobb a katolikus szocialetika egyik
alapfogalmat hasznalni, a _szolidaritast_. Ez, erkolcsileg is, anyagilag is
csak noveli a kotelezettsegeket, de nem erinti az egyenlosegre tamaszkodo
jogos elvarasokat, vagy az embereknek, mint embereknek, minden kulonbozoseguk
mellett is, alapveto egyenloseget.

56. oldal: Jog es kozosseg

"Nincs-e elsobbsege a kozosseg eukarisztia unneplesere es ezaltal a papra vo-
natkozo _joganak_ a kotelezo collibatusi egyhazi torvenyevel szemben..."
kezdi az 54. oldalon hivatkozott H.J. Vogels cikk. Pedig ahogyan az egyennel
nem beszelhetunk 'vele szuletett' jogrol (46. oldal), meg kevesbe a kozosseg-
nel. (Tarsadalmi teljesitmenyre epulhet fel leszarmaztatott jog, pl.: meger-
demli a munkas a maga beret - Lk 10,7: miutan dolgozott - annak a beret!)

61. oldal:

Ha a papsag, _emberi_ jogokat hangoztatva, a tarsadalmi fegyelmezetlensegnek
erre a szallitoszalagjara maga is ralepne, nemi faziselmaradassal ezeken a
fokokon ugyanugy vegigmenne, osztozva egy elpoganyosodo tarsadalom lezullese-
ben.

Eddig az idezetek. Onmagukert beszelnek.

Udvozlettel:  Cser Ferenc
+ - Csecsiny - nyugati erkolcsi taogatas? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!

Hetek ota figyelem a hirekben a csecsenyi esemenyeket.

Nem tudok szabadulni a hasonlosagtol, ami a Voros Hadsereg budapesti es
groznyii szerepebol kiutkozik. Szorongassal gondolok arra a brutalitasra,
ahogy az orosz katonasag folytatja a nepirtast Europaban, mikozben a nyugati
nagyhahtalmak elenken helyeselnek: Igen! Minden szabadsagigenyt gyokeres-
tul ki kell tepni es az ero teljessegevel, ha kell tomegmeszarlasszeruen
el kell taposni. Nem tudom maskent ertekelni Clinton es a tobbi Nagyur
cinikus nyilatkozatait: Orosz belugy! Az orosz teruleti integritas min-
denekelott.

Csak ezek az Urak legkozelebb ne nagyon papoljanak (pofazzanak, ha oszinte
akarok lenni) szabadsagrol es emberi jogokrol. Mert erezhetoen ettol ok
nagyon tavol allnak.

Isten ovja a kis nepeket! Mert mar csak O segithet rajtuk. Hacsak le nem
ul a Kaukazus csucsara es nem kezd el keservesen sirni tehetetlensegeben.

Udvozlettel:  Cser Ferenc
+ - Inkvizicio, Egyhaz - viszontvalasz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Szalon!

Koszonom id. Jedlo es Antony Gy. hozzaszolasat, gondolom, egy
viszontvalasz keretein belul pontosithatom a velemenyemet.

Jedlo P.:
>Hogy miert lenne jo egy adekvat vilagmodell? Legalabbis
>tarsadalomiranyitasi celokra megfelelo? Hat hogy olyan akciokkal
>lehessen iranyitani, amelyek legalabb nagyjabol elerik a celjukat.
Kinek a celjat kell elerni? Ki akar iranyitani? Feltetlenul
szukseges, hogy (vilag meretben) valaki iranyitson? Ugy velem,
nem. Itt megint "hatalmi" celok tunhetnek fel a hatterben, amik
gyanussa tehetik a szandek tisztasagat.

>Viszont az egyhaz ... nemcsak a valoban antihumanus kiserletek ellen
>emeli fel a szavat, hanem az egesz modern biologiai gondolkodast
>elveti.
Mernok leven nem ismerem a modern biologiai gondolkodast. Ettol
fuggetlenul ugy velem, nem kovetendo egy olyan eljaras, ami az emberi
elettel valo kiserletezesre epul. Vegyuk tudomasul: vannak
erkolcsi tilalomfak, amelyek ugyan esetleg az emberi megismerest
korlatozzak, azonban az alapveto ertekeket vedik.
Egyebkent nem ismerek olyan papai enciklikat, amely az
evolucio-elmeletet a teremtesmitosszal szembeallitana. A kerdes nem
ugy vetodik fel, hogy melyik igaz a ketto kozul, hanem ugy, hogy a
Teremtes konyve mit szimbolizal. Szamomra Darwin elmelete
elfogadhato azzal a kiegeszitessel, hogy az emberszabasu majom es a
homo sapiens kozott van egy olyan minosegi ugras az egyedfejlodesben,
amit tisztan anyagi okokkal nem tartok megmagyarazhatonak. Ezt en
isteni beavatkozasnak tartom, ami azonban semmikeppen sem az Adam-Eva
tortenet betu szerinti lejatszodasat jelenti.

Antony Gy.:
>Ize, az Inkvizicio 1232 es 1820 kozott allott fonn mint hivatalos
>egyhazi intezmeny.
Ez teny, azonban a kifogasolt tevekenyseget nem 600 evig fejtette ki.

>Amellett a katolikus egyhazat biralok eppen eleg mas kifogast is fol
>szoktak hozni (pl. fogamzasgatlas, szerep a 2.vh. soran, szerep a
>gyarmatositas soran, szerep az italiai politikai eletben az
>orszagegyesites elott, szerep az europai vallashaborukban,
>szerep a fejlodo orszagokban, nok megitelese).
Nem biztos, hogy a biraloknak van igazuk. A muvi fogamzasgatlast
tiltja az Egyhaz, nem magat a fogamzasgatlast. Pontositani kene a II.
vh-val kapcsolatos kifogasokat. Csak hazai tortenelmunkbol szeretnem
figyelmedbe ajanlani Apor Vilmos, Schvoy Lajos puspokok, a papai
nuncius tevekenyseget. A tovabbi peldakhoz erdemben nem tudok
hozzaszolni, de a tortenelmi-politikai kerdesekben nehez egyertelmuen
jo valaszokat adni. Ez nem mentegetozes, inkabb csak annak
hangsulyozasa, hogy a kifogasokat konkretabban kellene megfogalmazni.

>... az egyhaz vagy "nem szab korlatokat a megismeres ele",
>pont, vagy folemeli a szavat bizonyos kiserletek ellen, pont.  A
>ketto nem osszeegyeztetheto ...
Logikailag igazad van, moralisan nincs. Egy gyereknek sem szabad
mindent, meg akkor sem ha liberalisan nevelik. Nem szabad peldaul a
gyufaval jatszani.

>Vita, szerintem, itt csak azon lehet, hogy a katolikus egyhaz altal
>szabott hatarok az emberiseg egesze szempontjabol optimalisak-e, vagy
>akadalyozzak az emberiseg egeszenek fejlodeset.
Azt hiszem, ez az a kerdes, amelyiket sem Te, sem en, sem az utokor
nem tud eldonteni - ehhez nem itt kene elnunk. Ami az egyik embernek
jo, az a masiknak rossz. Es ezen felul: jo-e nekem, ha faj a fogam?
Ez nem eldontheto kerdes, ui. ha nem fajna, nem tudnam, hogy valami
nem stimmel...

Tisztelettel:

Kovacs Adam
+ - Antony Gyurinak es a tobbi Egyhaz-szakertonek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Magamrol annyit, hogy matematikushallgato vagyok az ELTE-n. Eddig csak
olvastam a vitaforumokat / a legtobbet a FORUM-ot /, most azonban keny-
telen vagyok nehany megjegyzest es kerdest fuzni A. Gyuri baratunkhoz.

Eloszor a kerdeseimmel kezdenem:
1., Leveledben irod, hogy a Katolikus Egyhazat nem csupan az Inkvizicio
miatt tamadjak, hanem
a/ "nok megitelese" , b/ "szerep a 2.vh soran". Arra kerlek kedves Gyuri,
hogy fejtsed ki velemenyedet e ket pontrol. Ugyanis attol tartok, hogy
az elmult /kommunista/ idoszak alatt szereztel informaciokat az Egyhazrol,
amelyek nemcsak irrealisan eltuloztak mindent, hanem olykor a VALOSAGot
is meg akartak valtoztatni./ Tobbi pontodrol majd kesobb./

2., Frappansnak TUNIK eszmefuttatasod, melyben logikai ellentmondast velsz
felfedezni:"Namost az egyhaz vagy nem szab korlatokat a megismeres ele,pont,
vagy folemeli a szavat bizonyos kiserletek ellen,pont."  Az elo embrio,
/ Az elo embrio :torolve / Erdekes, hogy pl. Kovacs Adammal egyutt mi itt
nem latunk ellentmondast / a megismeres tamogatasa korlatok nelkul, ill.
bizonyos kiserletek elleni tiltakozas/. Itt megkerdeznem toled, hogy mit
jelent nalad az a szo, hogy "KORLAT". Az Egyhaz az emberi letet teljes mer-
tekben tiszteli es vedi. Az emberoles tilalma szamodra olyan korlat, amely
a MEGISMERES ellen "keszult"? Ha nem lenne Egyhaz, akkor az oldokles meg-
engedett lenne?

Most meg az Inkvi
ziciorol nehany szot. Ez az egyik legkedveltebb terulelete
az Egyhaz kritikusainak / meg a keresztes-hadjaratok /. Furcsanak tunhet elso
latasra, de ezeknek a kritikaknak valahol ORULOK. Miert? Ezeknek a tamadasok-
nak egy oka van: a mai vilag nem tud olyan latvanyos hibat talalni az Egyhaz-
ban, mint az evszazadok ota / a Kat. Egyhaz reszerol / megszuntetett fenti
hibakat. Azonban itt ket kerdesrol feledkezunk el nagyon gyorsan:
a., Miert van az, hogy az Egyhaz regi hibait hozzuk fel allandoan? Az Egyhaz
TULNOTTE magat ezeken a problemakon /l. meg pl. reneszansz papak/. Miert ko-
vetkeztetnek a mai emberek a Kat. Egyhazra azokbol? Ilyenkor pillanatok alatt
elfelejtjuk, hogy Europa mennyit koszonhet neki. Amennyiben XY emiatt tamadja
az Egyhazat az elobb emlitett okok miatt, akkor hadd vagjak vissza a SAJAT
logikajaval:"Kedves XY te nem kaphatsz allast seholsem, hiszen haromeves ko-
rodban meg nem voltal szobatiszta!"
b., Gyakran megfeledkezunk arrol, hogy pl. a Fracia Forradalom, vagy a XX.sza-
zad meg sulyosabb vetsegeket kovetett el az emberiseg ellen. Eleg a vh-kra,
Csecsenfoldre, Ruandara, Kambodzsara, az 1.vh. vegen a torokok altal lemeszarol
tormenyek millioira, es meg folytathatnam. Ezekrol megfeledkezunk? Meg egy utol
sogondolat ide. Az Inkvizicio altal megszenvedettek nagysaga sokkal kisebb, min
t
a koztudatban van. Pl. a spanyol inkv. aldozataira a legdurvabb becsles is
TIZENOTEZER alatt van / nem beszelve arrol, hogy itt az Egyhazt a kiraly meg-
fosztotta felugyeleti jogatol...stb./.Furcsa, de pl. a Tanacskoztarsasag is
veresebb volt, mint a spanyol inkvizicio. A boszorkanyegeteseket nehogy ide
szamolja valaki, mivel ez az /Egyhaz nelkuli/ allam buntette. A tobbi aldozat
pedig Kalvin genfi aldozatainak nagysagrendjevel egyenlo / talan ez se nagyon
kozismert, de nem egyiranyu volt az Inkvizicio /.
Ezenkivul meg valami: a kozepkori ember nem rendelkezett a mai ember kifino-
mult izlesevel. Az Inkviziciot elitelese kozben tehat a TARGYILAGOSSAGon
kivu;l


/
Az Inkvizicio  / ami valoban sok hibat kovetett el / megitelese kozben tehat
figyelembe kell venni az adott kor hozzaallasat is.

        Tisztelettel:
                                   Kassai Lo'ra'nt
Ui.: Neha kicsit furcsan irtam a gep "idetlenkedese" miatt, elnezest.
+ - Tolgyessy/III. resz: A levaltas es kovetkezmenyei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A szeptember vegi onkormanyzati gyozelem utan Kisek ugy ereztek, eleg
eros a part, jo az alkalom megszabadulni Tolgyessytol. Nem nagyon ertem,
miert volt ez ennyire surgos, hiszen januarban ugyis lejart volna Tolgyessy
megbizatasa, es az valasztas elott lett volna modjuk gyozkodni a
kepviseloket, hogy Petore szavazzanak. De lehet, hogy ugy iteltek meg, hogy
ennek bizonytalan a sikere, Tolgyessy ugyanis igen nepszeru volt a
frakcioban, es egy ilyen propaganda hire eljutott volna hozza, vagyis
megprobalhatott volna o is ellenpropagandat kifejteni. Ugy ereztek, jobb
gyorsan dontesre vinni a dolgot. Kihasznaltak, hogy Tolgyessynek
politikushoz nem nagyon illo erzekeny lelke van, es meg mindig azt hiszi,
hogy itt alapjaban veve szeretik egymast. Oktober 13-an, szombaton az
ugyvivok egyikuk hetvegi hazaban unnepeltek az elvileg csak masnap, de
gyakorlatilag ket hete megnyert valasztasokat. Jo volt a hangulat,
Tolgyessy nem sejtett semmit. Masnap este frakciovezetosegi ules volt, a
hetfoi frakcioules miatt. Magyar Balint gyorsan magahoz vette a szot, es
valami olyasmit mondott: Peter, nem szereti a tagsag a stilusodat, nem vagy
mar nepszeru, javaslom, hogy holnap mondj le. Tolgyessy nem kapott levegot,
es a tobbiekbe akart kapaszkodni, hogy mondjanak ok is valamit. Persze ok
mar elore megbeszeltek az egeszet Magyarral, ugyhogy mind helyeseltek.
Tolgyessyben szo szerint egy vilag omlott ossze par perc alatt. Sajat
bevallasa szerint nem aludt a kovetkezo ejjel, es reggel ugy ment be a
frakcioulesre, hogy elege van mindenbol, az SZDSZ-bol, a politizalasbol,
bolond volt, hogy tavaly belekezdett, ez nem neki valo, hagyjak ot ezutan
bekeben. Pontosan ugy, ahogy Magyarek elkepzeltek, az ules elejen
kulonosebb indoklas nelkul bejelentette, hogy lemond. A szamitas itt egy
kicsit megzavarodott, ugyanis Tolgyessy egyaltalan nem volt nepszerutlen,
es a frakcio egyszeruen nem akarta elengedni. Tolgyessyt azonban nem
erdekelte elegge (akkor meg) a mezei kepviselok velemenye, ahhoz kepest,
amennyire megviselte az ''elit'' hirtelen felismert ellensegessege, es
tenyleg nem akart mar frakciovezeto maradni. Valamit persze mondania
kellett; annyit mondott, hogy nem tud egyutt dolgozni a
frakciovezetoseggel, es ha azt akarjak, hogy maradjon, akkor valasszanak
kozte es a frakciovezetoseg kozott. (Nem tudom, ezt szovegszeruen hogy
mondta, valtsak le oket, vagy szuntessek meg az egesz frakciovezetoseget,
vagy csak a juliusi hatarozatot vonjak vissza a frakciovezetoseg
hataskorerol.) Persze tudta, hogy nem fogjak ot egyedul negy masik nepszeru
ember ellen valasztani, nem is akarta ezt. A frakcio negyven szazaleka
szavazott ellene, husz mellette, negyven sehogyan sem.
  Tolgyessy ezutan valahol bejelentette, hogy a hamarosan esedekes
kongresszuson ugyvivonek sem jelolteti ujra magat. Nehany hetig ugy tunt,
hogy minden kapcsolatot megszakit a part eletevel, csak gombnyomogato
kepviselonek jar majd be. Aztan a II. keruleti csoport egy jo pszichologiai
erzekkel rendelkezo vezetoje ravette, hogy menjen el egy klubestjukre. Ez
nehanyszor megismetlodott mas csoportoknal. Tolgyessy ekkor me'g nagyon
vigyazott arra, hogy minden, a szakitasra vonatkozo kerdes elol kiterjen,
hiszen nem voltak ambicioi es nem akarta gyengiteni a partot. Ezzel egyutt
nagyon jol hatott ra az a nagy szeretet, amit mindenhol erzett az
''egyszeru'' parttagok reszerol. A november vegi szombathelyi kongresszusra
eredeti szandekat megvaltoztatva elment, es tartott egy haromnegyedoras
elemzest a belpolitikai helyzetrol (a vele tortentekrol egyetlen szo
nelkul), mindenki kezdett fellelegezni. A szukebb vezetes nagy resze ekkor
meg szivbol is szerette volna, ha ugyvivo marad, es a tobbiek is az
eszukkel ezt akartak, hogy ne legyen feszultseg. De Tolgyessy a jeloleskor
kozolte, hogy ''inkabb a frakcioban szeretne szerepet vallalni''.
  Januarban jott a frakcioban a tisztujitas, Tolgyessy megpalyazta a
vezetest, Petovel es Mecscsel. Peto 37-et kapott, Tolgyessy 33-at, Mecsben
nem vagyok biztos, de azt hiszem, 6-ot. Masodik fordulo jott volna, de
Tolgyessy visszalepett, az egyik jelenlevo szerint ''lathato
csalodottsaggal''. Nem tudom, mennyi eselyt latott a gyozelemre, de ugy
tunik, nem akart szorosan gyozni az adott helyzetben.
  1991 folyaman Tolgyessyt sok SZDSZ-csoport meghivta vendegnek, es o egyre
kevesbe tudta megallni, hogy legalabb par szot ne feleljen, ha a tavaly
tortentekrol kerdezik. Akkor meg kevesbe, ha azt kerdeztek tole, hogy
szerinte mindenben jofele' megy-e az SZDSZ. Ugye, emlekeztek, hogy az elso
felev hatalmas zuhanast hozott a kozvelemenykutatasokban. De komolyabb elvi
kulonbsegekrol ekkor meg szo se volt kozte meg a tobbiek kozott.
Szeptemberig senki se gondolta, hogy Tolgyessybol partelnok lehet, ekkor
azonban volt egy ''frakciohetvege'' nevu gyules, amin Kis Janos - mar
magatol ertetodoen - ott volt, es Solt Ottilia tartott ellene egy kemeny
beszedet, aminek a tartalmat sajnos nem ismerem. Kis akkoriban eppen sokat
gondolkozott azon, hogy hanyszor jeloltesse me'g magat partelnoknek. Nem
akart kepviselo lenni 1994-ben sem, es nem akart partelnokkent nekimenni az
1994-es kampanynak, latta, hogy ez a multkor nem valt be. Solt beszede utan
elso megbantottsagaban kozolte, hogy novemberben nem jelolteti ujra magat.
Ez megjelent a sajtoban, es ezek utan erre hivatkozva nem vonta vissza.
Sajat taborat katasztrofalis helyzetbe hozta, sokaig nem volt
elnokjeloltjuk se, mig a tagsag az orszag kulonbozo helyein azonnal bedobta
Tolgyessy nevet.
  A tobbi mar kozismert. Tolgyessy elnokke valasztasa utan szamomra ma se
ertheto indokokkal lenyegeben az osszes jelentos SZDSZ-politikus megtagadta
vele az egyuttmukodest. A ''hivatalos'' indoklas az volt, hogy Tolgyessy az
SZDSZ nemzetieskedo, kommunistazo, a politikai programot demagogiaval
helyettesiteni akaro belso ellenzekenek szavazataival lett elnok, tehat
foglya lesz ennek a politikanak. Mar a premisszaban se volt tul sok
igazsag, a kovetkeztetesben meg semmi. Tolgyessy elnoksege alatt szo se
volt arrol, amit 1993 vegetol valoban tobbe-kevesbe nyiltan hirdetett, hogy
az MSZP es az MDF kozul az utobbit kene koalicios partnernek valasztani.
1992-ben ez meg tema se volt, annyira messze volt meg a valasztas.
(Kulonben is egy erosen Fidesz-dominanciaju Fidesz-SZDSZ kormany latszott a
legvaloszinubbnek.) Szerintem egyszeru presztizsharc volt ez, Petoek nem
tudtak elfogadni, hogy az altaluk kiszoritott Tolgyessybol a tagsag
partelnokot fog csinalni, es a partelnokvalasztas elott meggyoztek magukat,
hogy Tolgyessy maga az ordog, kesobb meg nem tudtak visszakozni.
  Hosszan lehet vitatkozni azon, hogy az azota tortentek mennyiben
igazoltak oket. Latszolag elegge, de nekem gyanus, hogy Tolgyessy 1993-ban
reflexbol is mondta mindig az ellenkezojet annak, amit Petoek. Nem vitatom,
hogy minden kulso hatas nelkul ugyanerre az allaspontra jutott volna 93-ra,
de ha egyutt marad 90-ben a csapat, szerintem beall a sorba. Magyar Balint
peldaul me'g 1994 aprilisaban se tudta elkepzelni, hogy egy Horn Gyula
vezette kormanyba valo beszallast tamogasson. Nem beszelve arrol, hogy az
SZDSZ-ben egy partelnok szinte semmit nem tehet, amit az ugyvivok tobbsege
nem tamogat. A szemelyenek inkabb csak kifele van jelentosege. Jelenleg
peldaul Magyar Balintnak nagyjabol ugyanakkora tenyleges hatalma van, mint
Petonek.
  Megegyszer koszonom mindenki erdeklodeset. Szivesen irok maskor is
belpolitikarol.

                                                   Montagh Balazs

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS