az etanol ket lepesben oxidalodva lep be a normal anyagcserebe
CH3CH2OH -----> CH3CHO ------> CH3COOH
etilalkohol -------> acetaldehid -------> ecetsav

az ecetsav remekul eloxidalodik a citrat ciklusban, tehat a vegtermek
artalmatlan
az acetaldehid viszont mergezo
o okozza a masnapossagot is
mivel az elso es a masdik lepest kulon enzimek katalizaljak, ezeket kulon
kulon gatolni lehet
ha a masodikat gatolod, keves piatol borzalmasan/sokaig masnapos leszel
egy idoben ezt a jelenseget felhasznaltak leszoktato kurak soran

udv Gergely

A heten a baratnom olyan kerdest tett fel, amit nem tudtam igazan 
meggyozodessel megvalaszolni: miert hataguak a hopelyhek?
A kristalyosodasi iranyokkal kapcsolatban mar csak halvanyan rezeg 
valami az emlekezetemben az anyagszerkezettannal kapcsolatban.

Tudtok rola irni egy par sort?

Koszonetel:

Olah Sanyi

Ugy latom, hogy a cegek a fokozodo versenyhelyzetre hivatkozassal egyre 
inkabb visszaforgatni igyekeznek a nyereseguket, es az osztalekbol 
szarmazo jovedelem egyre kevesbe fontossa valik a spekulacios 
jovedelemhez kepest.
Igy a nagyobb mennyisegu visszatartott osszeg miatt azt hasznalni is 
kell, igy meg inkabb szorit a "piac-cipo".
Kozben, mivel a nyeresegek egyre inkabb a spekulaciora alapozodnak, az 
egyre inkabb elszakad a valos helyzettol, es idonkent korrigalodik csak.

Nem gondoljatok, hogy ha mondjuk torvenyben rogzitenenk a kotelezo 
osztalekresz kifizeteset, el lehetne kerulni vagy csokkenteni lehetne a 
deregularizaciot?

Olah Sanyi

Sziasztok,

A repulogepes temaval kapcsolatban erdeklodom. Sajnos idonkent a 
Tudomany ugy jon meg, hogy nem tudom kinyitni, mindenfele .dll file-okat 
keres a gepem, majd megnyuvadok. Igy az utolso ket szamot, a 707 
elottieket nem tudtam olvasni.
Raadasul sielni is voltam, igy a hirekkel sem vagyok tisztaban. Mi 
tortent a geppel / hol / mikor? Meg tudnatok ismetelni suritve? A 
repulos temakat nagyon szeretem.

Koszonom,

Olah Sanyi

Sziokak

Szuksegem lenne az ammonium-hidrogen-karbonat ( NH4HCO3 ) bollasi 
adataira. (gazfejlesztokepesseg X fokon, cm3/g, bomlasi hofok, 
esetleg gorbe).

Keresek tovabba olyan anyagot, amely:

170-190 Celsius fokon kezd bomlani es 200-220-on befejezodik.
nagyreszt N2 a gaztermek,
feher szinu! por

Elore is koszi
Jozsi
> ----------------------------------------------------
"All splash and hiss - beyond my measuring"
Shriekback: Faded Flowers (Album: Oil & Gold)
> ----------------------------------------------------

Kedves Tarsasag!
Meszaros Laci irasara szeretnek nehany megjegyzest tenni, mivel eppen
transzgenikus haszonnovenyek eloallitasaval foglalkozom.
Kedves Laci!
>Az evolucio es a gensebeszet nem egy kalap, szerintem.
Teljesen egyetertek.

> A termeszetben
>pl. eleg ritkak a karcinogen agenseket kodolo genek, mert az ilyen
>elolenyek jo esellyel nem erik meg a reproduktiv kort. A varrott
>geneknel ebben nem lehetunk biztosak.
Nos, ha elidoznenk egy percig annal a kerdesnel, hogy milyen celbol
allitjak elo a mezogazdasagban a transzgenikus novenyeket, akkor a
felvetesed lehet, hogy "okafogyott" lenne. Ugyanis a gentechnologiai
"iparban" minden transzgenikus novenyt valamilyen jol korvonalazott cellal
allitanak elo - pl. a sokat emlegetett gyomirtoszer rezisztencia,
szarazsagtures, lassubb eres, magasabb feherjetartalom, stb. -, ehhez pedig
igen pontosan meghatarozzak eloszor is a kivant hatas elresehez szukseges
feherjet (es termeszetesen ehhez tartozik a feherjet kodolo DNS szakasz a
szabalyozo elemekkel egyutt, vagyis a "gen"). A szukseges feherje "minden
porcikajat" jol ismerik, hiszen ezert akarjak beepiteni. A bevitt genek
illetve feherjek jelentos resze nem "atszabott-varrott" gen, legalabb is
nem abban az ertelemben, ahogy azt a kozvelemeny gondolja, ha ezt latja
leirva.
Visszaterve az elejere, nem gondolom, hogy ep eszu ember illetve
gentechnologiai ceg szandekosan allit elo karcinogen transzgent hordozo
novenyt (allatot, mikrobat, stb.), hacsak nem valamilyen orult hadaszati
celbol nem teszi ezt. Ez azonban mar teljesen mas lapra tartozik. Ne
keverjuk ossze a mezogazdasagi haszonnovenyekkel.

 > A hix kornyeszen errol
>mar vitaztam Laszlo Barnaval (Barna a keresztneve), o azzal vedte
>a genmanipulalt novenyeket, hogy egy letalis gen hatasa mar a fejlodes
>korai szakaszaban megjelenne, igy a kutatolaborban nehany generacion
>at zajlo ellenorzesen kibukna. Talan igaza van. Remeljuk...
Nem olvastam a kornyeszt, de Barna erveleset csak megerositeni tudom.
Mielott egy ilyen noveny egyaltalan kikerulhet az uveghazbol rengeteg
eloszuron, sok generacios  vizsgalaton megy keresztul, aminek soran igen
nagy reszuk ki is hullik a rostan sok ok miatt.

>A nemesites folyamatat sokan szoros parhuzamba allitjak a gensebesz
>"szikejevel", pedig tavolrol sem rokonok, csupan az eredmeny hasonlo.
>A nemesites soran pontosan ugyanazok a mechanizmusok mukodnek, mint
>amelyeket evolucionak nevezunk, pusztan a szelekcios nyomast jelento
>kulso hatas ami mesterseges (es a termeszetben megjelenonel altalaban
>sokkal erosebb).
Ezzel az allitassal viszon muszaj vitatkoznom, mar csak ezert is mert a
gyakorlatban az ellenkezojet tapatsztalom nap mint nap (volt szerencsem
nemesito intezetben is dolgozni). A klasszikus nemesites pontosan azt teszi
amit mi - vagyis egyik szevezetbol (fajbol) szamara hasznos geneket probal
atvinni es beepiteni hasznos, termesztett szervezetbe (fajba).
Termeszetesen igen nagy kulonbseg is van e ket modszer kozott:
Az elso esetben - gondoljunk a vad fajokkal torteno keresztesesekre - az
altalunk bevinni kivant gennel egyutt (legyen pl. egy betegdsegrezisztencia
gen) az elso lepesben (vagyis az elso keresztezesekben) hatalmas tomegu,
szamunkra javareszt ismeretlen informaciot kodolo genek halmazat is
beviszunk a celszervezetbe. Ezutan altalaban sok evig tarto, a "nemes"
szulovel folytatott visszakeresztezes soran allando szelekcioval probaljuk
kigyomlalni szuksegtelen geneket (tulajdonasagokat) ugy, hogy a nekunk
szukseges azert megmaradjon. Amikor a nemesito eljut 5-10 ev utan ahhoz a
formahoz ami mar nagyon hasonlo az eredeti "nemes" szulohoz de hordozza a
bevitt rezisztenciat is, akkor bejelentik a novenyt uj fajtakent. Ettol
fuggetlenul fogalmunk sincs arrol, hogy a keresztezesi partner vad faj
esetlegesen karos, eddig meg nem nyilvanult genjeibol hanyat es melyeket
hordozza az uj fajtajeloltunk, hiszen genek ezreinek nem vizsgaltuk a
gentermeket az uj jeloltben, hiszen nem is tudjuk pontosan, hogy miket is
kellene vizsgalnunk. Termeszetesen a nemesites az elmult egy-ket szaz evben
biztonsagosnak bizonyult. Annak ellenere, hogy a meglehetosen
"ellenorizetlen" korulmenyek kozott kerulnek be a tulajdonsagok a nemes
novenybe a kozvelemeny regen elfogadta a modszert es nyugodtan fogyasztjuk
az igy szuletett uj fajtak termeset vagy barmely reszet.
Ezzel szemben mit is csinalunk mi a laborokban:
Korvonalazzuk a vad fajbol a szukseges rezisztenciat biztosito feherjeket,
majd  pontosan meghatarozzuk az oket kodolo geneket, ha szukseges, akkor a
mukodest szabalyozo regulacios DNS szakaszokat es vegul csak ezt az
egyetlen gent epitjuk be a "nemes" fajba. Ezzel idot is takaritunk meg, de
ami szerintem a legfontosabb: az egesz beepules ELLENORZOTT korulmenyek
kozott tortenik. Barmilyen genetikai hiba, atrendezodes, mutacio, stb.
adodik, az a  legleso molekularis vizsgalatok soran kiderul es az ilyen
egyedeket kiselejtezzuk. A tovabb vitt transzgenikus novenyek pedig ujabb
es ujabb vizsgalatokon esnek at, egeszen addig, amig csak azok az egyedek
maradnak benn a korben, amelyekben akkor, olyan mertekben es ugy mukodik a
bevitt uj gen, ahogy azt az elejen elterveztuk. Ezzel nem azt allitom, hogy
igy szazszazalekosan biztonsagos az uj novenyunk (hiszen az emberi tenyezot
sohasem lehet elhanyagolni), hanem csak azt, hogy sokkal biztonsagosabb,
mint a hagyomanyos uton eloallitott, ami eddig is vitan felul elfogadott
volt az elemiszerpiacon.
Mas szavakkal: ahelyett, hogy ket halmazt osszekeverunk, hogy az egyik
halmaz egy kitutntetett elemet bevigyuk a masik halmazba mi csak azt az
egyetlen kituntetett elemet visszuk be halmazunkba.


>Az arrogans figura az emlitett radiomusorban nem csak a hangsulyozasa
>miatt bantotta a fulem, hanem a vitastilusa miatt. Egy telefonalonak
>(aki azert volt szamomra szimpatikus, mert kb az en allaspontomat
>kepviselte), olyan visszakerdeseket tett fel hogy "mondjon egyetlen
>peldat arrahogy genetikailag modositott noveny emberen karosodast
>okzoott volna, mondjon egyetlen peldat" stb. A meg nalam is laikusabb
>telefonalo persze nem tudott ilyen peldat, de nem ez a baj: a kerdes,
>pontosabban a kerdesfeltevels volt teljesen tudomanytalan. Nem
>pontos analogia, de akar a contergan bevezetese utan 8 honappal is
>elhangozhatott volna ilyen vita, "mondjon egyetlen peldat, hogy a
>contergan embereken torzszulotteket eredmenyezett volna, mondjon
>egyetlen peldat"... szoval logikai hiba, szakembertol nem vartam.
Sajnalom, hogy valaki igy probalta meggyozni a kozvelemenyt. Szerencsere
nem hallottam ezt a musort, valoszinuleg engem is felbosszantott volna az
ilyen erveles.

>Tehat szamomra a genmanipulacio mint modszer akkor lenne majdnem
>ekvivalens a nemesitessel, ha a az ollozott genekkel peldaul olyan
>tulajdonsagokat vinnenek a novenybe, ami nemesitessel nem nagyon
>lehet, majd a novenyt annyi generacion at vizsgalnak, amennyi egy atlag
>nemesites.
Akkor kerlek, hogy fogadd el ekvivalens modszernek a genmanipulaciot, mivel
sok esetben valoban olyan geneket visznek be altala, aminek bevitele
hagyomanyos modszerekkel nehez vagy egyaltalan nem is lehetseges (ha akarod
hozok par peldat is). A novenyeket altalaban - mint fentebb mar irtam -
igen hosszadalmas vizsgalatoknak vetik ala, sok esetben tobb generacion
keresztul , mint egy-egy hagyomanyosan nemesitett uj fajta kibocsatasat
megelozoen teszik.

> A Monsanto legujabb trukkje (ami eleg nagy felhaborodast
>keltett az Allamokban), hogy a kivalo minosegu vetomagvakbol kikelo
>buza szemei teljesen meddoek, eleve kizarja azt, hogy ilyen ellenorzest
>vegezzenek.Ha a genmanipualcio eredmenyekeppen olyan agenst kodolo
>gen aktivizalodik, amely csak a kifejlett buzaszemben jelenik meg
>(es peldaul a buzaszem meddoseget okozza...)
Kinek a felhaborodasat valtotta ki ez a "trukk"? Feltetelezem, hogy a
farmereket, mivel minden evben ujra meg kell venniuk a vetomagot. No meg
talan a kozvelemenyt is (megfelelo rahangolas utan). De ujra vissza kell
utalnom a fentebb irottakra, miszerint a kozvelemeny egyaltalan nem
haborodik fel a harminc eve folyamatosan termeszetett hibridkukoricakon,
amelyek eseteben szinten nem tanacsos elvetni az F1 termesbol nyert
magokat, de mivel ezt hagyomanyos nemesitessel allitottak elo, senki nem
gyakaszik, hogy eseleg veszelyes lehetne az emberekre vagy allatokra. Es ne
feledkezzunk el a kulonbozo himsteril nemesitesi anyagokrol sem, amelyek
fimon genetikai trukkok kovetkeztebentovabb nem szaporithatok,  illetve
csak az oket eloallito nemesito tudja hogyan kell. Termeszetesen ezek is
"gyanun felul" allnak, mivel nem egyetlen gen, gondosan kivitelezett
beepitesevel tortent a valtozas, hanem a klasszikus genhalmazbevitellel.

> annak hatasat mar csak
>a takarmanybuzat fogyaszto allatokon es a kenyeret fogyaszto embereken
>fogjak lemerni. Ha gyogyszerrol lenne szo, a forgalomba hozatalt megelozne
>egy hosszadalmas es sziguruan szabalyozott tozskonyvezesi eljaras.
Sajnos nem ismerem az emlitett konkret kiserleteket, de az eddigi
tapasztalat szerint igen komoly vizsgalatokon mennek keresztul az ilyen
"transzgenikus" termenyek, beleertve allatkiserletetek ezreit.
Itt szeretnem megjegyezni, hogy velemenyem szerint a genmanipulalt
elolenyekkel szembeni ellenerzesek erositese eroteljes penzugyi csoportok
hatasara tortenik (persze ezt nehez konkretan bizonyitani). Kepzeljetek
csak el mennyire serti peldaul egy RoundUp gyomirtoszer rezisztens noveny
sok mas gyomirtoszergyarto erdekeit. Nana, hogy tesznek valamit ok is.(
Felreertesek elkerulese erdekeben ki kell jelentenem, hogy semmi
kapcsolatom nincs a Monsanto-val.)

>Meg egy, a horizontalis gentranszfer, amirol a szagember hallani sem
>akart (nemhogy beszelni). Erdekes lesz, ha a monsanto hires round-up
>gyomirtojara rezisztensse tevo gen atugrik valamelyik undok
>gyomnyovenyre... ezt nem en talaltam ki, valami ujsagban olvastam
>(HVG? Elet es tudomany? Figyelo? de meg az is lehet, hogy a hixen).
A horizontalis gentranszfer talan nem is egeszen ezt jelenti. De szeretnem
eloszlatni azt a kozvelemenyben elterjedt tevhitet, hogy a genek, es
kulonosen a transzgenek csak ugy "ugralnak" mint a szocske, egyik
novenyfajrol a masikra (es foleg ne keverjuk oket ossze az  un. ugralo
genekkel masneven transzpozonokkal). Ha ez igy lenne, akkor  sok olyan
noveny mar keszen lenne, aminek eloallitasan most kemenyen dolgozunk. De
szeretnem az olvasokat megnyugtatni egy kicsit, hogy nem kell az ilyen
esetlegesen gyomnovenyekbe atkerult genektol sem annyira reszketni. Mert mi
is tortenik a termesztben? Tegyuk fel, hogy valamely rokon faj a
termesztett novenyek sorai kozott el es sok-sok veletlen egybejatszasa
folytan (atporzas viragzaskor, stb.) letrejon egy gyomnoveny, ami hordozza
pl. a gyomirtoszer rezisztencia gent. Az ilyen novenyeknek csak olyan
kornyezetben van szelekcios elonyuk a tobbi "normalis" gyomnovennyel
szemben, ahol kemenyen alkalmazzak a RoundUp-ot. Mivel viszont a
mezogazdasagi gyakorlatban ismeretes egy fontos fogalom, a vetesforgo, a
kovetkezo evben mar mas novenykultura lesz a bizonyos rezisztens gyomnoveny
korul, amit nem fognak RoundUp-pal permetezni. Igy ezek az esetleg igen kis
szamban jelen levo novenyek bizony el fognak pusztulni a masik
novenykultura gyomirtoszereinek hatasara. Da ha esetleg nem is permetezik a
kovetkezo kulturnovenyt, rezisztens gyomunknak mar nincs semmi szelekcios
elonye es a gen ugyanakkora valoszikuseggel mint ahogy bekerult el is tunik
a populaciobol. Ha valami csoda folytan megis felszaporodna ez a RoundUp
rezisztens gyomnoveny, hat akkor bizony anyagi kar erne a Monsanto-t, mivel
mar senki nem venne ezt a gyomirtoszert. De ez miert izgatna ez bennunket
ha nincs Monsanto reszvenyunk a fiokban?

Elnezest kerek a hosszura nyult iras miatt, de ugy ereztem muszaj volt mar
ezt elmondanom.
Udvozlettel
Jenes Barnabas

          Dr. Jenes Barnabas		   2101 Godollo, P. f. 411
Mg-i Biotechnologiai Kutatokozp.          Tel: 28-430-600; Fax:28-430-482
  Egysziku Sejtbiologia Csoport 		E-mail: 

> Felado :  [Hungary]

>> (Wired News) Egy evvel hamarabb elkeszul az emberi genterkep a
>> tervezettnel. A Human Genome Project elso munkavazlatat - amely az
>> osszes emberi gen 90%-anak leirasat tartalmazza - 2001-re igertek a
>> brit Sanger Center es az amerikai Genome Sequencing Center tudosai.
>> A novekvo tapasztalatmennyiseg es az anyagi hatter javulasa
>> eredmenyekepp varhatoan jovo februarra felterkepezik a
>> harommilliard emberi DNS-sorozat 90%-at, 2003-ra pedig a teljes
>> anyagot.
> 
> Namostakkor koznapi nyelvre leforditva mit is jelent mindez?
> Jo lenne egy kicsit "korbemagyarazni" ezt a dolgot. Van ra
> vallalkozo szellemu Tudomany-olvaso?

A genetikai informacio a kromosomak DNS-ben van tarolva. A DNS egy
linearis polimer, ami 4 fele nucleotidbol epul fel, jeluk: A,C,G,T. Az
genetikai informaciot a 4 nucleotid sorrendje hordozza a DNS lanc menten.
A genterkepezes a szekvencia meghatarozasaval kezdodik ("szekvenalas"). Ez
ma mar rutin-muvelet. Utana jon a szekvencia "annotalasa", vagyis minnel
tobb hatter ismeretet rendelnek a szekvenciahoz es adatbazisba szervezik.
Ez megy nehezebben, annak ellenere, hogy ez "csak" szamitogepeszet. Errol
szol a Human Genom Project.

Igy nez ki a szekvencia:

AACTTAATGTTTTTGCATTGGACTTTGAGTTAAGATTATTTTTTAAATCCT....stb, tobb 10 vagy
100 ezer betuig.

Ez hozza az annotacio:

ID AB001915 standard; DNA; HUM; 1633 BP.
(nyissz)
DE Homo sapiens cDNA for NG,NG-dimethylarginine
DE   dimethylaminohydrolase, complete cds.
(nyisz)
FT source 1. .1633
FT /organism="Homo sapiens"
FT /db_xref="taxon:9606"
FT /sequenced_mol="cDNA"
FT /tissue_type="Kidney"
FT CDS 323. .1180
FT /codon_start=1
FT /db_xref="PID:d1038106"
FT /EC_number="3.5.3.18"
FT /product="NG,NG-dimethylarginine dimethylaminohydrolase"
FT /protein_id="BAA37117.1"
FT /translation="MAGLGHPAAFGRATHAVVRALPESLGQHALRSAKGEEVDVARAERFT
stb....


Es ez igy megy 15 gigabyton keresztul.....


Udv.,

Necc Elek (az ezermester)

 wrote:

> Egy aprosag kimaradt az elobbi szinte teljes leirasbol. Az alkoholt (etanolt)
> a maj acet-aldehidde bontja, amirol eleg annyit tudni, hogy sejtmereg. Es
> mivel az idegsejteket (AGY->FEJ) nem igazan vedi semmi ettol az anyagtol
> (hozza vannak szokva a ver-agy gat biztonsagahoz) ok isszak meg a levet:).
> Egy kiadosabb ivaszat utan jocskan 10-100 ezer neuronnal kevesebbel ebredsz
> (de hogy).

Szerintem aki szereti az idegsejtjeit,
annak sem kel tulsagosan felnie. Az idegsejtek maguktol is szep
szammal pusztulnak, a konkret adatokra nem emlekszem, csak arra, hogy
egy nap alatt tobb pusztul el magatol, mint egy vizespoharnyi
viszkitol. Ha ez igy van, akkor a reszegseg valoszinuleg nem a
agypusztitasnak koszonheto? Hogy van ez a reszegseggel? 

SB

HIX TUDOMANY wrote:
> Felado :  [Switzerland]
> En a TERMESZETES szelekcioban sem biznek ennyire, hiszen a termeszet
> tele van emberre mergezo novenyekkel, amik azert meg szepen
> elnek es virulnak.

Mas oldalrol nezve, pont azert virulnak mert tartalmaznak bizonyos
mergezo vagy mas szervezetekre karos anyagokat. Igy nem lettek 
elfogyasztva. A fegyvertelenek az evolucioban elobb vagy utobb
eltunnek, hacsak nem gyozik pl. szaporodokepesseggel.

> Igy tunt el a legtobb termesztett fajtabol egy csomo
> rezisztencia gen.

Ezert kellennek a genbankok, legyen mihez visszanyulni ha mar
minden torik-szakad. :-)

> >Avagy maris annyirra preciz lenne a  gentechnologia, hogy kepes lenne
> >kiszamitani, ha benyomom a vasari nyuszi-lufim oldalat pl. itt, >akkkor az
> >pont ott es ott dudorodik kifele majdan ? Ennyire preciz >lenne, en ezt
> >meg nem hiszem. Az ido sok mindent megmagyarazna, de >kinek van manapsag
> >ideje ?
> 
> Azert remelem nem nezed ennyire hulyeknek a biologusokat.

Persze, hogy nem nezem oket hulyenek, de az idotenyezo es a 
megterules, megfejelve a konkurencia feljovetelevel nem sok
lehetoseget ad az alapos vizsgalatra. A lufi hasonlat, ha nem is
teljesen helyenvalo, megis rejt magaban eshetosegeket.

> is kiiktattak ezzel. De ez meg nem baj, csak ha a
> zamatos paradicsomot szereted. De hat a piac dont:-((
A piac az egy fura valami, ha van elg penzed barmit megtudsz
etetni az emberekkel. Szep nagy, szines, ja hogy izetlen
az nem olyan fontos. :-)

> Szerintem a problema gyokere nem a gensebeszetben van itt,
> hanem az orias profitokra toro multik megszabalyozasaban.

Lassacskan a nemzetek felett allo multik szabalyoznak majd,
vagy mar most is ... ?
:-)(
Szeleczki Attila

Nem mind fenekig tejfel ami fenylik.

1. A marijuanas "joint" minimum 2-3x tobb katranyt tartalmaz, mint egy
   normal (nem vilagitos) cigaretta. Az ossz katranyterheles megis azert
   alacsonyabb, mert ugye nem napi 20-40 szalat fogyasztanak belole. Igy
   terjedt el az a hit hogy kevesebb katranyt tartalmaz. Egyebkent nem
   csak cigarettabol szivodik fel (ennivalobol is), bar ugy gyorsabb es
   a kezdeti csucskoncentracio is magasabb.

   BTW, Nem tudom, az izomlazito hatas a fontosabb altesti zaroizmokra
   milyen hatassal van, szakember vagy tapasztalt olvasok esetleg tudjak?

2. A marijuana hatoanyaganak felezesi ideje a szervezetben 30-60 ora (ez
   az "inverz tolerancia" magyarazata: az ismetelt fogyasztasnal kisebb
   adag is elegseges azonos eredmeny eleresehez). Viszont normalis ember
   reszerol elvarhato hogy legalabb ennyi ideig ne akarjon autot vezetni.
   (A felezesi ido fogalmat valami orvosi vagy vegyesz konyvben lattam,
   gondolom keves koze van a radioaktiv bomlas felezesi idejehez.)

3. A marijuananak ketsegtelen terapias hatasai (gorcsoldo, etvagyjavito,
   hanyingert csillapito) mellett mint minden drognak (pl alkohol) megvan
   a veszelye -- az arra hajlamos emberek a problemaik elol szivesen
   menekulnek a mesterseges megkonnyebbulesbe. Vagy egyszeruen csak a
   konnyen elerheto oromet hajszoljak mert nem jonnek ra, hogy hiaba, a
   lenyeg nem a cel hanem a hozza vezeto ut. A psziches fugges semmivel
   sem jobb mint a fiziologias.

Udv///Laci

P.S: A tilalomnak sok ertelmet nem latom; ahogy az alkohol es a makos
teszta beepult a kulturankba, ugyanugy meg lehetne talalni a marijuana
helyet is; hosszu tavon talan ez se lesz nepszerubb mint mondjuk az eti
csiga vagy a bungee-jumping.

Kedves Attila !

Igen erdekes es tanulsagos volt a cikked,
miutan eleve egeszen mas megvilagitasba helyezte a 
japankristallyal kapcsolatosan elterjedt mendemondakat.

>>En arra emlekszem, hogy tanacsoltak senki ne fogyassza,
>>mert a cukros lottyben  kivaloan szaporodnak kulonfele
>>korokozok...

Elkepzelheto, hogy emogott is csak a tomegtajekoztatban
oly gyakran elofordulo feluletesseg, vagy tulzott aggalyossag 
huzodott meg, de legfokepp az illegalis arusitas iranti
ellenszenv keltesenek szandeka, ami vegeredmenyben
megertheto.
( A piaci arusok ugyanis elvetemult modon, meg csak egy cetlit 
  sem adtak melle, hogy a mellekhatasok tekinteteben olvassa el, 
 vagy kerdezze meg javasasszonyat....)

Tulajdonkeppen szajhagyomany utjan terjedt az is, hogy mi 
ez, es mirevalo.  ( Termeszetesen: - mindenre !  :)
A mertektelen fogyasztas kovetkezmenyeirol sem szolt 
a fama.
A gyanus uszadek persze egyebkent sem volt igazan vonzo 
latvany, es a befottesuvegek tisztasaga sem volt garantalt. 

Epp emiatt rossz volt belegondolni abba, ha otthon
egy sulyos betegbe csurgatjak, tomkodik csodaszerkent, nem
is sejtven, hogy esetleg egy hepatitiszes ma'mi tenyesztette
otthon, es palackozta sajatkezuleg.

Mint irtad:
>Ez erdekes, mert mas cukros lottyok pl. must a vegen egesz ihato
>format vesz fel. Pedig aki latott pl.szolo szuretet, az tudja mi
>minden kerul bele pl. nemi talaj, peneszes reszek stb..:-)

Nem vagyok otthon a boraszatban, de ugy tudom, hogy a 
kenezes igen fontos, szinte elengedhetetlen velejaroja 
a borral kapcsolatos tenykedeseknek, s minden muveletnel 
alkalmazzak, sokszor nyaklo nelkul is.
Lehet, hogy a kenezes kovetkezteben keletkezo kenessav 
nem csak a bort vedi, hanem mellesleg gatolja a szaporodasban 
azokat a korokozokat, melyek amugy veszelyesek lennenek ?

Nem csodalkoznek, ha igy lenne, hiszen a nemregiben
felfedezett - gyomorfekelyt okozo bakterium kapcsan azt
nyilatkoztak - amiatt fedeztek fel ilyen sokara, mert 
altalaban nem felteteleztek, hogy savas kozegben 
bakteriumok kepesek lennenek elszaporodni. 
Ugyanakkor megis csodalkoznek, ha ilyen egyszeru lenne.
Savak es bakteriumok egymassal valoban jellemzoen 
osszeferhetetlenek, vagy ez csak a sosavra vonatkozik ?

Mint irtad a japankristaly es a kefirgomba bizonyos
hasonlatossagokat mutat.
Esetleg erdemes lenne kiserletezni a 
ketto _osszehazasitasaval_ ?

Egyaltalan manapsag hozza lehet meg jutni valahol 
j.k-hoz ?

A kefir _szaporitasa_ ugy tudom, nem egyszeru.

Tavaly nyaron a TIPP rovatban sokakat 
foglalkoztatott a kefir hazi eloallitasanak problemaja.
Tobben arra panaszkodtak, hogy a bolti kefirrel beoltott
tejbol csak nehany alkalommal lehet tovabb-oltassal 
jo minosegu kefirt nyerni, mert a kefir elfajul.
Megoldast nem lattam.

Tudhato, hogy mi lehet a jelenseg mogott  ?

Udv: zoli

Nem tudom mennyire tudomany tema, de tala meg elmegy...

>osszal meg velem es a tudos tarsasaggal, miert ragaszkodsz a pH
>mereshez????? (Nem beszelve a tobbirol (redox, vezetokepesseg)
>Egyaltalan mi van az akvariumban? Az en kepzeloerom szerint
>halak. Na most ha a pH merhetoen elmegy, akkor azt eleve onnan
>tudod meg, hogy a halak kicsi feher hasat latod tomegesen.
>Marpedig a pH csak ugy sajat magatol _nem_tud_ elmaszkalni, ehhez
>savak vagy lugok kellenek.

Tengeri akvarium halak, gerinctelenek pl rakok, korallok, anemonak, stb
vannak benne. Mivel a tenger sotartalma nem valtozik (legfeljebb a
folyok beomlesenel) a tengeri allatok nagyon erzekenyek a viz
sotartalmanak valtozasara, a viz ph-janak valtozasara, ezert minnel
szukebb hatrok kozott kell tartani. Egy nagyobb medencenel (190*70*70)
mar jelentos a napi parolgas, es ha ezt nem ellensulyozod edes vizzel,
akkor elpusztulhat egy korall, alga, stb. A tengeri elolenyek nagyo
erzekenyek a nitratokra, nitritekre, az elbomlo tetem orak alatt kirtja
az akvariumot. A ph hirtelen valtozasa szinten ilyen hatassal lehet, ezt
okozhatja pl az algak szaporodasa, stb bar ezt eleg hetente merni. A
redox potencial a viz oxigen tartalmara utal, ennek megfeleloen magasnak
kell lenni, kulonben a fenti folyamat beindul. Az akvariumvizben sok
oldott feherje van etetes utan, ezeket feherje levalasztoval kell
eltavolitani, mialott bomlasnak indulnanak. A feherje levalaszto levegot
porlaszt a vizbe, majd a keletkezo habot osszegyujti egy tartalyba. A
levego helyett lehet ozont hasznalni, a mergezo hatasa miatt csak a
redoxpotencial meresevel egyutt.

Utantoltesre jo a sima csapviz is, csak meg kell szurni, es par napig
pihenteni kell.



>Szalon belogatott, vizzel toltott uszo (merulotest) egy
>viz feletti, kiegyensulyozott merlegkaron fugg.
>A merleg kibillenese optokapuval erzekelheto.
>A hatarertek beallitasa lenyegesen egyszerubb,
>hiszen csak a merlegkaron kell az ellensullyal
>manipulalni.

Tenyleg jo otlet, eleg megbizhatonak tunik. A muanyag helyett jobb az
uveg, mert az nem tartalmaz mergezo anyagokat, meg nem is porrozus.


udv
Csaba

T.T. (tisztelt tudorok;)

Kerdesem abbol allna, hogy szerintetek a feketelyukak mik?
Ill. a tudomany mai allasa szerint mi az elfogadott?

--
Nos, ennyi lenne
                                                        Volker
PGP fingerprint =C09E C343 AB63 F0AE B793  AF18 CA45 2CB7 0E7E 7DCE