Hello,

akit erdekel:
van egy elado Sony MDS-700 QS 0 kilometeres Minidisc deck. Karcmentes, nem
használt 1 eves modell. Mindenfele ki es bemenete van. (QS=Quality Standard)
Iranyar 75 ezer.

NZoli
mailto:

Hello,
 [Hungary] wrote:

>Erdekelnenek velemenyek, tapasztalatok a fenti, ill. az Avalon,
>a Vandersteen, az AudioStatic es a SoundLab termekeivel
>kapcsolatban is.
Az Avalon es a Vandersteen elofordul itt Veszpremben a Magic Soundnal.
El kell hinnem, hogy ezeknel nem kell jobb ;-)
Az Avalont Graaf csves erositovel (+ LP) hallgattam es hat az ajkam porba
hullt.
A Vandersteen-t meg jopar eve a HighEnd Show-n. Az osszes cucc kozul ez volt
a legjobb, (meg egy Audio research + B&W CDM1 + valami tokronda CD :-)
A Vandersteennel szemben ultem 1 meterre, de nem igen hallatszott, hogy
tobbutas rendszer. Ott pengett a bogo hurja a szemem elott! Ezt az erzest
akarom egyszer hazavinni valahogy, csak nem 3 milliobol.

NZoli
mailto:

 irta:

> > 	(Muzsikas: Bartok album)
> 
> Nekem is tetszik a lemez!
> Viszont mar multkor megkerdeztem (nem jott valasz), hogy nalam nagyon
> rosszul szol  errol a lemezrol Martika hangja. Masnal is igy 
> van? Nalad Peter?

Valahogy nekem is az a benyomasom, hogy nem az igazi. Nem mondanam hogy
nagyon rossz, csak valami hianyzik belole.
Udv,
Peter

Kedves Ivan, Tibor, Gyula, Gyuri es kedves klasszikuskedvelo tobbiek!

Az, hogy elmenybeszamoloitok valasz nelkul maradnak, az termeszetes.
Nem vitatkozunk veluk, mert leginkabb vitakeptelenek vagyunk, nem
hallgattuk vegig az adott muveket annyifele eloadoval, mint Ti.
Reszemrol leginkabb azert, mert nem hallgatok CDt, es LPn csak azt
tudtam megvenni, ami eppen kaphato volt. De nagy erdeklodessel olvasom
soraitokat. Kimasolom oket egy kulon fajlba, es majd feldolgozas,
rovidites utan hasznos kisokos lesz belole. Kerlek folytassatok.

Nagy banatom, hogy a legtobbszor csucsnak jelolt eloadasok meglehetosen
regiek, gyakran a sztereo korszak elottiek, es vinilen nehezen
elerhetok, akkor is nyilvan meglehetosen gyenge minosegben.

Ti verbeli zenekedvelokhoz hiven nem torodtok a felvetel minosegevel.
De az nekem, es a tobbi highendesnek nem mindegy. Nekem gyakran nagyobb
elmenyt jelent egy _kisse_ gyengebb eloadas, ha az kifogastalanul szol,
mint a gyengebben felvett mestermu. Persze en is teszek kiveteleket.
Hallgatok mono, nagyon sercego lemezeket is, ha az kulonosen kedves a
szamomra, ha az eloadas fantasztikus.  Rubinstein, Friedman es Heifetz
kedveert pl. elviselem a gyenge hangzast. De ezek kivetelek.

Szeretnem, ha a lemezismertetoitekben kiternetek arra is, hogy milyen a
felvetel minosege, hogy szol az adott lemez. Bar nem is tudom mennyire
jo berendezesen hallgatjatok. Errol is irhatnatok. Foleg a kulfoldon
elok, mert ott nem megfizethetetlen az igazan jo berendezes az ottani
fizetesekkel. Elvegre ez egy Hang-forum.


> Felado : To:ro:k Pe'ter (Helsinki) irta:

>> Egyetlen aspektust kiragadok. Az ember "szereti" a bonyolultsagot.
>> [...] A bonyolultsag, osszetettseg, onmagaban is ertekhordozo.

>Mondhatok egy ellenpeldat? Microsoft Windows ;-)))

Mondhatsz ellenpeldat, csak talalj jobbat. Mert irtam, hogy "ha az
osszefuggesek _tul_ bonyolultak, akkor az ember nem ismeri fel es
kaotikusnak tunik a mu." ;-))) Bar nekem a windoze nem tunik
kaotikusnak. Imho nem bonyolult, hanem hibas. Az mas.

>> egy bonyolult, osszefuggesekkel teli
>> zenemu is nagyobb elvezetet okoz a slagerzenek simplicitasanal.

>Ezek szerint Arany Toldijaval szembeallithato mondjuk egy 3 soros, 17
>szotagbol allo japan haiku. Allithato-e ab ovo, hogy a Toldi jobb, mert
>bonyolultabb?

Ezuton tudatom veled, hogy a bonyolultsag minden ellenkezo hireszteles
ellenere _nem_ azonos a terjedelmesseggel. Mert ugyesen kevered a sz...
ize, a kettot. Imho a Toldi egy nagyon egyszeru mu. Annyira egyszeru,
hogy serduletlen altalanos iskolas gyerekeknek mar tanitjak.

>Semmi ertelmet nem latom az effele mesterkelt es eroszakolt 
szembeallitasnak.
>Vannak bonyolult zenemuvek amik jok, es vannak ezekbol rosszak is.
>Es ugyanez igaz az egyszeru darabokra is.

Nem sokat ertettel meg eszerint a mondandombol. Biztos nem voltam eleg
ertheto. Ezert egy kicsit reszletezem Neked. A bonyolultsag a szepseg es
ertek csak _egyik_ lehetseges oka. [Mintha irtam volna valami olyasmit,
hogy "Az esztetika _tudomany_. Egyetlen aspektust kiragadok. Az ember
"szereti" a bonyolultsagot." :-| Figyelj a kozepso mondatra! Az azt
jelenti, hogy ezen kivul meg sok aspektus letezik. Csak igy lehet egyet
kiragadni.

Ketsegtelen, hogy a Stockholm melletti Drottningholm mives kovacsoltvas
kapuja szebb, mint amit Nagy Janos betonvasbol hegesztett torokbalinti
kertjeben. De lehet valami szep az egyszerusegeben is. Peldaul egy
matekfeladat tobbfele megoldasa kozul szinte mindig az egyszerubb a
szebb. Es erdekes mod ez nincsen ellentmondasban a bonyolultsag
szepsegevel.

Udv, Peter.

Hello!

Regi hanglemezeimet szeretnem MP3 formaban (is) megorizni az utokornak 
es magamnak. Vas, program van, csak a piszkot szeretnem eltavolitani 
a rogzites elott a lemezrol.
Emlekeimben el egy tisztitofolyadek es egy "arcpakolas" szeru anyag 
(rakenem-megszarad-lehuzom-piszok jon-barazda marad).

Beszerzesi hely Magyarorszagon, illetve kb. koltseg kellene Ft/LP.
A hely a fontosabb!

(A meglevo regi GURU szamokat bongeszve annyit talaltam,
hogy ne a Lenco folyadekot hasznaljam.)

Elore is koszi:
tony


u.i.: a kornyekbeli hanglemezboltokat vegigjartam, eredmeny zero.
Voltam olyan "HIFI Aruhazban", ahol a 16 eves patascipos eladolany 
nem ismerte a "bakelit lemez" fogalmat!!! :-)

u.i.2.: a kerdest eredetileg a GURU-ba irtam (azt olvasom rendszeresen), 
ott ajanlottak ezt a listat.
Allitolag itt volt szo hasonlorol. Pliz privat.

Udv!

4 db Celestion G12-80 tipusu hangszorom van,de nincs ra szuksegem.
Ezek gitarhangszorok,tehat egyuttesek elonyben.

2 db csupaszon van, 2 db pedig la'da'ban.
Mindegyik termeszetesen hibatlan,kiprobalhato.

Ha erdekel : E-mail vagy 06-20-9-855-521.  (Zoli,Bp)

Tnx

Sziasztok!
Egy baratommal hangfalat akarunk epiteni.
Van par rajzunk, de azok nagyon regiek.
Gondoltuk, hatha van itt valaki, aki ert
hozza, es tud 10evesnel fiatalabb rajzokkal
szolgalni. Az is jo, ha ujsagokat esetleg
internet-cimeket kapunk.
Elore is koszi!

Az optikai kulonbseg a kinai es az 'eredeti' 211 kozott az, hogy az
eredeti csobelsot osszetarto feher porcelan merevito (a cso belsejeben,
felul) kereszt alaku, a kinaiban pedig hatlabu. Van meg nehany kulonbseg.

A VT4C (tobbnyire a GE gyartmanya) eredetileg grafit anoddal jott ki, 100
Watt maximalis disszipacioval.

Ennek polgari valtozata a 211, acel anoddal, es 75 Watt maximalis
disszipacioval. Egyeb parameterei ugyanazok.

A kinai uj verzio osszver megoldas, grafitanodos ugyan, de nem illik 75
Wattnal tobbet disszipaltatni vele. Problema meg az alulmeretezett katod,
mentsen meg az eg, hogy 60mA-nal tobb nyugalmi aramot allits neki. A
kinai csovek rakfeneje viszont az anod kivezetes bizonytalansaga, a
grafitba lazan bele van szurva egy acel kivezeto palca, amely attol
fuggoen erintkezik, hogy mennyi ideje megy a cso, mekkora az akusztikai
visszahatas, hogy kedd van, szerda, vagy esetleg csutortok...

A kinai mellett szol viszont, hogy az ara a GE-nek mindossze 10%-a, igy
lenyegesen gazdasagosabb az hasznalni, a gyakori meghibasodasok ellenere
is. 

Szubjektiv: a kinai hangja kicsit zaftosabb (talan jobban megfelel a
magyar izlesnek), a GE viszont sokkal simabban, finomabban szol.
Egyenrangu hangzas, csak az izles donthet. Meg a buxa.

 Udv:
     JLM 

p.s.:vitanak helye nincs.
_________________________________________

 Jurecz Laszlo Miklos          JLM i Lab 
 http://swvi.szkp.uni-miskolc.hu/~qgejlm
_________________________________________

Az EMI 1952-ben keszult Trisztan es Izolda Furtwangler vezenyelte felvetele
soran tortent, hogy ket Izolda is "enekli" a zarojelenetet. Izolda utolso
ariaja (nem jo szo, de jobbat nem tudok) egy gyonyoru kitartott magas
hanggal bucsuzik, mely ha hibasan szol, az eloadast visszamenoleg is
tonkretehetei. Nos Flagstad-nak, -aki mar nem volt Izolda koru, de ezzel
egyutt is koranak legjobb Izoldaja volt- nem "jott ki" ez a hang, igy a
producer Walter Legge jelenlevo felesege Elisabeth Schwazkopf "enekelte be"
helyette. A felvetel minden szempontbol tokeletes.

Ivannak.
EWrdekes tortenet a beleseted leirasa. hasonlot meselt el japan baratom. O
utkozott egy masik autoval. Komolyan serult. Az autoban szolo zenet
hallotta vegig mig ki nem mentettek es el nem vittek. Tisztan es sokkal
erosebb elmenykent mint egyebkent.
Mas.
Wunderlich zsenialitasahoz nem fer ketseg. Rovid elete soran keszitett s
keszult felvetelei megalljak a helyuket barmikor. Ritka szep hang, mely
egyarant otthonosan mozgott a mozarti s az olasz repertoarban,
Haydn-hangkent es Lenszkijkent is. Soha nem volt eroltetett, hibatlan volt
minden regisztere s a technikaja ma is irigylesre melto. Julius Patzak
mellett a O eloadasa emelkedik ki legjobban Mahler remekmuvenek, a Dal a
Foldrol-nek szamos felvetele kozul. Sajnalatos, hogy tudtommal nem letezik
lemezfelvetele 1960-as becsi eloadasanak, ahol mindketten, o es Karajan is
eloszor interpretaltak ezt a muvet. De legendas a salzburgi Traviata
Alfredojakent is. S milyen meghitt es intim daleneklese is. Mai napig nekem
o a legjobb Belmonte, Tamino, Uriel, Evangelist, Leukippos es meg
sorolhatnam.

Ditrich-Fischer Diskau-val semmi"bajom" sincs. Voltak idoszakai es
felvetelei, amikor Karajanhoz hasonloan eloadasai Tul szepek, tul
kidolgozottak, s a dalenekles lenyege, a spontaneitas es az intimitas
kicsit megcsinaltnak muvinek hat.  Ennek ellenere van nehany ketsegkivul
listavezeto (maganlista!) felvetelem vele:
Mahler: Vandorlegeny dalok, a Furtwanglerrel felvett, mely sokkal sokkal
szebb s spontanabb (elnezest a helytelen kifejezesert) mint a Kubelikkel
keszult kesobbi.
Wolf : Spanische Liederbuch, Schwarzkopf-al, Moore-al (DG)
Brahms: Deutsche Requiem Schwarzkopf-al, Klempererrel (EMI)
Mahler: Dal a Foldrol, Dickie-vel, Kletzki vezenyelte (EMI)
Mozart: Figaro hazassaga, Bohm vezenyelte salzburgi elo felvetel, (Orfeo
D'Oro)
dalok kozul a legjobbak kozott van a Winterreise Moore-al, a Dichterliebe
Brendellel (Philips) es vannak meg masok.

S ha mar a daleneklesnel tartunk, szamomra aki kozel sem olyan jartas a
dalirodalomban mint kellene, vagy mint amennyire szeretnek, egyetlen enekes
neve "ugrik be" elsokent, mindenkit maga moge utasitva, kifejezesben,
stilusertesben, szovegmondasban, hangszepsegben, dramai erzekben s meg
sorolhatnam, Brigitte Fassbaender neve. O altala tudtam eloszor
osszefuggeseben dramakent megelni olyan dalciklusokat mint a Schone
Mullerin, Schwannengesang vagy a Wolf dalok, Brahms dalciklusa. Mahler
dalokat senki mas nem enekelt ugy Ferrier kivetelevel, mint o. Szamomra.
Masnak persze lehet eltero velemenye, elfogadom.
Tibor

1960-as evek
1. Bartok: Kekszakallu herceg vara
Ludwig es Berry, LSO Kertesz. DECCA 443 571-2 ADD.(Most jelent meg
felujitva a DECCA Legends sorozatban. Az en tizemben is benne van)
2. Beethoven: Fidelio
Ludwig, Vickers, PhO Klemperer EMI CMS7 69324, 2 CD ADD
(Csak a Fricsay-fele felvetel vetekszik vele)
3. Berlioz: Trojaiak
Royal Opara House Choir and Orch. C. Davis. Philips 416-432-2 4CDs ADD
4. Brahms: Nemet requiem
Schwarzkopf es Fischer-Diskau, PhO, Klemperer EMI CDC7 47238-2 ADD (jo
valasztas)
5. Britten : Haborus requiem
Visnyevszkaja, Pears, Fischer-Diskau, LSO Britten, DECCA 414 383 2DH2 ADD
6. Elgar: Csello koncert
Jacqueline du Pre, LSO Barbirolli EMI CMS7 69707-2 ADD
7. Monteverdi: Orfeo
Vienna Concentus Musicus, Harnoncourt, Teldec 2292-42547-2 ADD
8. Schubert: Winterreise
Fischer-Diskau/Moore DG 431 0852 ADD
9. Sibelius : 4. szimfonia
Karajan BPO DG 439 527-2 ADD
10. Sibelius: Tapiola
BPO, Karajan DG 439 418-2 ADD
11. Williams: 3. es 5. szimfonia
LPhO, Boult EMI CDM7 64018-2 ADD
12. Wagner: Ring
VPO, Solti DECCA 414 100-2 ADD (ehhez nem fer ketseg)
13. The art of Prima Donna
J. Sutherland DECCA 425-493-2 ADD

Folyt. kov.
Tibor

#1: Allvany
Vettem a Panasonic boltban (Jozsef street) egy
TV-video allvanyt az erositonek es a CD-nek. A
cucc cca 25 kilo, gurulos, es a kozepes minosegu
gepeknek  (mint pl.az en JVC erositom, ) jo "loketet" ad;
erositi a basszust, es altalaban erezhetoen noveli a
dinamikat. Akinek allvany-gondjai vannak, es nem telik
Mana-ra, 15 ezerert merem ajanlani. (Latvanynak sem
utolso, bar tudom, hogy sokaknak ez nem szempont...)

#2: Kabel
Kozel egy honapos, alapos teszt utan van szerencsem
beszamolni Viletel Pista legujabb halozati kabelerol. Egeszen
uj, erdekes  konstrukcio, es a tapasztalatom szerint a kozepes
gepeknel  - merthogy nekem az van... - (foleg erositobe) kozvetlenul
bekotve drasztikus valtozast hoz: pinceig meno, tiszta, kottazhato
basszus es kristalytiszta magasak, egyaltalan: kiegyenlitettebb a 
hang-balansz, anelkul, hogy szinezne. Ezenkivul legnagyobb
meglepetesemre az erosito hangminosege fuggetlenne valt a dugo
allasatol!
Visszakotve az eredeti kabelt, szinte hallgathatatlanna valik a rendszer...

#3: Mas
Eddig egy Siltech interconnect kabelre kaptam felajanlast a
Hang-bulira. Koszonet erte, de ez meg nem sok... Ha igy
folytatjatok, akkor szegyenszemre az en JVC erositomon, 
Technics CD-men, Pioneer lemezjatszomon es B&W hangfalamon
fogunk zenet hallgatni.
Ugye, ezt azert nem akarjatok?........

Udv mindenkinek: Zozo

Hi !

Legyen szives es kuldje el nekem valaki a HANG #481 #482 #483 -at !
Koszi !

Ezen kivul lenne egy kerdesem is.
Erositot keszitek es nem tudom, hogy milyen anyagot hasznaljak
belso kabelezesre.
A tomor sargarez/vorosrez tul merev, nehez elhelyezni, ...
Na nem! Nem akarok 10,000 Ft/m -es vezeteket venni!!
Gondolom, biztosan megteszi valami olcsobb OFC kabel is.
En szemely szerint mar probaltam tobb lehetoseget is, mint peldaul
arnyekolt kabelt, de annak nagyon ramaty volt a hangja. :(
Hasznaltam arnyekolatlant is, de az meg osszeszedte a brummot.
Osszefontam - mint azok a draga halozati kabelek... - es csodak
csodaja, abszolut zajtalan lett, semmi 50Hz !
Ezt en sem gondoltam volna. Ez mar onmagaban bizonyitek arra,
hogy a fonott halo.kabel nem kamu !
Legalabbis 50Hz-en tutira mukodott, magasabb frekivel nem mertem.
(nem is hallottam).
Szoval a kerdesem az, hogy van-e valakinek valamilyen jol bevalt
otlete esetleg tanacsa a vezetek anyagi minosegevel kapcsolatban.
/Debrecenben, az AudioVision-ben lattam egy Van den Hul erosito
belso kabelt, de nem volt valami meggyozo sem a vezetek sem az elado
(ezustozott, 500 HUF/m)/

Udv, Laci
<<< From: Laszlo Vegh /  >>>

A muveszi elmeny, a katarzis akkor jon letre, amikor a befogado 
lelkeben az alkotas hatasara megmozdul valami. Igy a muveszet nem 
mas, mint ket ember intim viszonya: az alkotoe es a befogadoe. Ez a 
viszony nagyon hasonlit a szerelemhez, es akarcsak ket ember 
szerelmebe, ebbe sem lehet beleszolasa senki masnak; senki sem 
hivatott arra, hogy barkinek a szerelmet vagy szerelmeset minositse.

Ha valaki azt mondja, hogy az, ami a masik szamara muveszet, 
valojaban silany vagy ertektelen, az ugyanaz, mintha amannak a szive 
valasztottjarol vagy az iranta taplalt erzesrol mondana ugyanezt; 
mintha azt mondana nekem, hogy az en szerelmem "objektive" csunya, es 
ha en megis beleszerettem, az az en izlesemet minositi.

Valojaban nincs objektive csunya no, mint ahogyan objektive silany 
zene sincs. Abbol, hogy en a jovendobeli matkamban -- lassak ot 
barmilyen csufnak is a "szakerto" kivulallok -- talalok valami 
megragadot, semmi modon nem kovetkezik, hogy az izlesemmel valami baj 
volna, hogy "meg kupalodnom kellene egy kicsit".

---
Varga Gyorgy

Minden valamire valo zenerajongo bamulattal adozik J.S. Bach 
billentyus muzsikajanak. Ugyanakkor legtobbjuk sosem teszi fel a 
kerdest: voltak-e ennek a stilusnak elozmenyei? Termeszetesnek tunik, 
hogy Bach geniusza oly kiemelkedo, annyira egyedulallo, hogy itt sem 
kovetokrol, sem pedig elozmenyrol nem erdemes -- nem is lehet -- 
beszelni.

Nos, az igazsag az, hogy -- mint a zenetortenetben mindig -- Bach 
jellegzetes, kontrapunktikus billentyus stilusa sem a semmibol ugrott 
elo: ennek is voltak elofutarai. Pontosabban nem is elozmenyekrol es 
elofutarokrol kellene itt szot ejteni, hanem inkabb egy ket 
evszazados, fel Europan ativelo vonulatrol, melynek csak egyik -- 
szemelyes velemenyem szerint nem is a legkimagaslobb -- csucsa Bach 
muveszete.

Tobbszor hangot adtam mar abbeli meggyozodesemnek, hogy az ellenpont 
fenykora a 15. szazad volt; az un. franko-flamand iskola szerzoi 
(DuFay, Binchois, Ockeghem, Busnoys, Obrecht, Josquin, La Rue, 
Compere, Agricola es tarsaik) jelentettek a csucsot. A kontrapunkt 
szarnyalasanak azonban ara volt: a zeneszerzok teljesen elhanyagoltak 
a zenemuvek szoveget. Jellemzo a kor kompozicios gyakorlatara, hogy a 
szoveget a szerzo gyakran nem is helyezte el a szolamok alatt: a 
szotagok szetosztasa a hangok kozott az eloado feladata volt; ebben 
(is) sajat izlesere kellett hagyatkoznia.

1500 korul azonban uj, hatasat tekintve a mai napig elo mozgalom 
indult, Josquinnel az elen. A komponistak elkezdtek figyelembe venni, 
hogy mirol is szol a szoveg, amelyet megzenesitenek. Ez a mozgalom a 
16. szazad kozepen, miutan jelentos batoritast kapott az egyhaztol, 
uj lenduletet vett. Ezt a folyamatot jol szemlelteti a madrigal 16. 
szazadi szedito szarnyalasa, s vegul 1600 korul az esemenyek 
elkerulhetetlenul vezettek az uj stilus, a barokk megszuletesehez, 
melyben -- legalabbis eleinte -- a zene mar teljesen ala volt rendelve 
a szovegnek.

Mindez persze azzal jart, hogy a vokalis zene leegyszerusodott. A 
bonyolult ellenpont azonban megsem halt meg: miutan a kozizles es 
hatalmi szo mar nem tamogatta, fogta magat, s atkoltozott a 
hangszeres zenebe, elsosorban a szazad elso feleben szuleto 
billentyus mufajokba. Ezen mufajok elso jelentos kepviseloi italiaiak 
es spanyolok voltak (Cavazzoni, Merulo, Cabezon, Andrea Gabrieli). A 
16--17. szazad fordulojan, a barokk megszuletesevel azonban Italiaban 
a billentyus stilus is atalakult; eltavolodott az ellenponttol. A 
stafetabotot ekkor az angolok vettek at, es viragzasnak indult az 
un. "angol virginalistak" iskolaja. Kozuluk sokan (John Bull, Peter 
Philips es masok), ma mar reszben megmagyarazhatatlan okokbol, eletuk 
egy reszet a kontinensen, foleg Hollandiaban toltottek, ahol -- az 
utokor oriasi szerencsejere -- olyan kiveteles komponistaval es 
pedagogus szemelyiseggel hozta ossze oket jo sorsuk, mint Jan 
Pieterszoon Sweelinck. A holland mesterre nagy hatassal volt az 
angolok stilusa, es mivel o a szo szoros ertelmeben a kovetkezo 
generacio eszaknemet komponistainak tanitomestere lett, 
kozvetitesevel ez a stilus atkerult -- tobbek kozott -- Reincken es 
Buxtehude muveibe is. Mindket mester donto hatassal volt Bachra. 
(Talan erdemes megemliteni erdekessegkeppen, hogy Bach 1720-ban 
Hamburgban szemelyesen is talalkozott Reinckennel. Az idos mester, 
aki egykor Sweelinck tanitvanya volt, 97 eves volt ekkor; Bach 
kifejezetten azert utazott Hamburgba, hogy hallhassa ot orgonalni.) 

Innen pedig talan mar ismeros a tortenet.

Igy fest tehat, persze vazlatosan, az a ket evszazados vonulat, 
melynek vegpontja es ketsegkivul kiemelkedo hegyfoka Bach -- am 
szamomra az igazi csucs Angliaban talalhato, a 16--17. szazad 
fordulojan, az angol virginalistak kompozicioiban.

Az angol zene e masodik es talan maig legfenylobb aranykorat olyan 
nevek femjelzik a billentyus zeneben, mint Farnaby, Bull, Philips, 
Byrd es Gibbons. E stilus sajatja a kifinomult ellenpont es a 
jellegzetes angol dallamossag mesteri otvozese; utobbinak fobb vonasai 
elteveszthetetlenul jelen vannak a legkorabbi angol zenei emlekektol 
kezdve a 14--15. szazadi carolokon at Purcell zenejeig, az erett 
korara hamisitatlan angolla lett Handel muveszetetol pedig 
napjainkig, jol felismerhetoen Britten nem keves darabjaban csakugy, 
mint a Beatles legmegragadobb dalaiban. A virginalistak zeneje valodi
reneszansz zene, hisz Angliaban 1600 tajan mintha megallt volna az 
ido; az a viharos stilusvaltas, mely a kontinensen ekkor 
bekovetkezett, a szigetorszagban jo felevszazadnyit kesett, s akkor 
is csak lassan, mintegy immel-ammal ment vegbe, mintha a sors huzta-
halasztotta volna az elkerulhetetlent, hogy minel tovabb elvezhesse e 
kesoi reneszansz termes aranylo gyumolcseit.

Ha feltennem a kerdest, milyen zenet kapunk, ha elegyitjuk a 
nemetalfoldi mesterek legmagasabb rendu, kifinomult ellenpontjat a 
jellegzetes angol dallamossaggal (trefasan: mit kapsz, ha 
Ockeghemet kevered a Beatlesszel?), talan mindenki sejtene mar a 
valaszt: ez a zene rossz nem lehet, annyi bizonyos! Igy igaz; am ha 
ehhez hozzavesszuk az angol zene ket -- Dunstaple mellett -- talan 
legnagyobb geniuszanak, Orlando Gibbonsnak es William Byrdnek 
formaalkoto zsenialitasat, feszultsegteremto kepesseget es -- 
legszembetunobben a variaciokban testet olto -- kiapadhatatlan 
fantaziajat, akkor bizvast allithatom, hogy a ketfele stilus e vegso, 
tokeletes egybeolvadasa paratlan remekmuvek vilagra jottet 
eredmenyezte!

Az ellenpontozo billentyus zene eme, mindmaig legkiemelkedobb 
hegycsucsanak meghoditasahoz kivalo eszkozt ad kezunkbe ez a lemez, 
mely Byrd es Gibbons darabjaibol nyujt at egy remek valogatast. A mai 
hallgato szamara kisse szokatlan, am ugyanakkor rendkivul vonzo is 
lehet egyreszt a dur-moll hangnemi kotottseg hianya -- annak 
kialakulasa meg mintegy hatvan-hetven evet varatott magara --, 
masreszt az eppen ekkor alakulgato, mai ertelemben vett utembeosztas 
keplekeny voltabol fakado metrikai es ritmikai szabadsag. Laurent 
Stewart hallatlan ifjonti hevvel veti magat ezekre a darabokra; 
affele "ide nekem az oroszlant is!" mentalitas az ove; latszik 
(akarom mondani: hallatszik), hogy szemernyi ketsege sincs afelol, 
minek hogyan kell hangzania. Ebben persze meg nincs semmi kulonos -- 
nem keves kollegaja osztozik ebben a magabiztossagban --, am Stewart 
a hallgatoval is azonnal elhiteti, hogy mindig az idealis megoldast 
valasztja, es ez, azt hiszem, mar muveszet, annak is a legjava. A 
lenduletes, energikus eloadasmod foleg a gyorsabb tancokban 
(corantok, galliardok) latvanyos, de a lassubbakban (pavane, alman) 
es a fantasiakban is rendkivul jotekony hatasu, mivel a muveknek olyan 
jellemzojet emeli ki, ami ketsegkivul bennuk van, noha nincs beleirva 
a kottaba. Ugyanez az attitud megakadalyozza azt is, hogy a gyonyoru, 
szemermesen erzelmes reneszansz dallamok erzelgossegbe fulladjanak, 
ami realis veszely lehet, bar inkabb akkor, ha a darabokat zongoran 
adjak elo. Es ami a csembalozeneben kisse jartasabb hallgatonak 
azonnal feltunik: elmeny itt a hangszer hangjanak szokatlanul tagas 
dinamikai tartomanya, ami persze ismet csak Stewartnak koszonheto.

Ezt a lemezt szivbol ajanlom mindazoknak, akik szeretik a 
kontrapunktikus billentyus zenet. De ajanlom azoknak is, akik a 
dallamos, erzelemdus kompoziciokat kedvelik. Na es persze azoknak, 
akik mindkettot imadjak.

Azokrol nem is beszelve, akik egyszeruen csak remek muzsikat 
szeretnenek hallgatni.

     Byrd / Gibbons: Harpsichord Works
     Pavans  Galliards, Fantasias, Grounds
     Laurent Stewart (csembalo)
     Pierre Verany

-----
Varga Gyorgy