Kedves Imre

>Tehat szerinted van ertelme annak a kepzetnek, hogy teljesen ures univerzum
>(amiben nincsen semmilyen anyag, se eszlelo).  Ez igen komoly filozofiai
>problemakat vet fel (ld. pl a forgo folyadekgombrol irt hozzaszolasomat)...

A problema tenyleg nagyon komoly, annyira hogy valaszolni se tudok ra,
mert tobb ismeretlen dologtol fuggene a valaszom. Ezek pedig a
vilagegyetem jovobeni sorsatol fuggenek. Az egyik dilemmat
felvazolnam.  Ha a vilagegyetem addig tagul, amig minden anyag
energiava alakul, akkor ugye ujabb osrobbanas kovetkezik be, es
tulajdonkeppen csak nulla ideig letezik teljesen ures univerzum.
A masik dilemma amirol irtam mar egyszer az a jelenlegi univerzum
szele, vagyis a vilag vege, ahogy kozelitunk az univezum hatarahoz
egyre nehezebben jutunk elore, mert egyre ritkabb a ter szovete, es az
ido ami a tavolsag megtetelehez szukseges is egyre no.  Amikor ezt
irtam azt is felvetettem kerdes gyanant, hogy szerintetek elkepzelheto
e egy x.edik kozmikus sebesseg (csupan elmeleti sikon, es nem
urtarsasutazasra gondolok) amivel kilephetunk a jelenlegi univerzumbol,
es akkor hova erkeznenk, ha ures ubiverzumot talalnank, rogton be is
kerulnenk egy masik univerzumba (vagy sem) hiszen az ures univerzum
nulla kiterjedesu ter, es ido dimenziiban nulla ido alatt jutnank el
barhova, de valyon hova?  Pl ha tobb univerzum van, akkor mi donti el
hogy melyikbe erkezunk el?  Ha tobb univerzum is letezik, akkor koztuk
kell lennie valamilyen dimenzionalis viszonynak is, hiszen egymashoz
kepest helyezkednek el valamilyen extrauniverzumi dimenziokban, errol
is csak filozofalni lehetne, a vegtelensegig.

>> csillag gravitacios energiaja eleri a kritikus pontot, akkor a kozelebe
>> erkezo anyagi reszecskek sebessege eler egy szinten kritikus pontot,
>> ahol kolcsonhatasba lep a vakumenergiaval, ezert a fekete lyuk
>Mit ertessz vakumenergia alatt?  Ha azt, amit kvantumterelmeletben szoktak
>erteni, akkor hogy oldod fel a kvantumterelmelet sztohaszticitasa es az
>alltalanos relativitaselmelet determinisztikussaga kozotti ellentmondast?

Hat akkor vagjunk bele, lehet hogy megbanom, fogalmazasbol is fel
voltam mentve :-)) Ezek az elmeletek tele vannak ellentmondasokkal, es
ezeket tiszteletre melto erofeszitessel matematikai uton igyekeznek
feloldani tobb kevesebb sikerrel, a koznapi nyevekre torteno
leforditasra pedig homalyos fogalmakat vezetnek be, pl egy reszecske
helyenek megallapitasara valoszinusegeket irnak le, a feny dualis
termeszetu, stb.
Nem lebecsulve ezeket, szerintem ezeket az ellentmondasokat az a hibas
felteves szuli, hogy a fent emlitett ures univerzumban kepzelik el az
anyagi vilagot, pedig a vakum nem ures valami, hanem -273 kelvin fokos
(egyenlore igy fogalmazok) valami.  Mit lehet errol a valamirol tudni?
A homersekletet ugye tudjuk.  Mi a ho? Mozgas, reszecskek stohasztikus
mozgasa.  Akkor itt is mozoghat valami, de mi? Hat az osrobbanas
energiaja, ami most is itt van korulottunk. Hogy ne legyen kepzavar,
mert az energia fogalom mast jelent a hagyomanyos fizikaban, nevezzuk
elemi energianak vagyis ee-nek.  Az osrobbanas pillanataban a
vilagegyetem homogen es izotrop volt (feltetelezes nem voltam ott
megnezni).  Azt tapasztaljuk hogy az azonos tulajdonsaggal rendelkezo
reszecskek nem turik egymas kozelseget, taszitjak egymast.  A
vilagegyetem pedig addig tagul, amig minden anyag energiava nem alakul
at. Kepzeljuk el az utolso pillanatokat, amikor mar csak nehany
reszecske hordozza az osszes energiat, ez egy folyamat, minnel kevesebb
az anyagi reszecske, annal tobb energia jut egy-egy anyagi reszecskere,
es annal konnyebben alakul at teljesen energiava. a folyamat egyre
gyorsul, majd elerkezik a nulla idopont, amikor nincs tobb reszecske,
elfogy az energia hordozasara kepes anyagi objektum, es felrobban a
vilag, mert homogen allapotban nem kepes fennmaradni. hogyan alakulnak
ki valyon az elso nem homogen reszecskek? Hat a robbanas energiaja
kulonbozo szituaciokat termemt a reszecskeknek, egyesek kozel kerulnek
egymashoz, egymas hatosugaraba kerulnek, es igyekeznek valahogy
egyensulyi allapotba kerulni a kapott energiat kikuszobolni.  Parba
allnak, igy megosztva az energiat amit kaptak, felhasznaljak az egymas
kozotti kolcsonhatas folyamatos fenntartasara, es beall egy egyensulyi
allapot, amiben ketten vesznek reszt, ez az elso reszecske, ami
kulonbozik mar az osszes tobbitol.  ee+ee > eeee. Elkezdodik az anyag
evolucioja. Kepzeljuk el az elemi energiat egy golyonak. Azert ennek
mert a homogenitas csak ezt engedi meg, igy lehet minden oldalrol ugyan
olyan csak.  Barmilyen tulajdonsaga is van az ee-nek, az mind csak
gombszimmetrikus lehet, kulonben oda a homogenitas lehetosege. Namost
nezzuk mifele esemenyek kovetkezhetnek ezutan. Modjuk az eeee reszecske
ujbol kette valik, de ehhez ugye megint egy kolcsohatast is
feltetelezunk, es a kettevalt eeee bol mar nem ugyan olyan ket db ee
lesz kovetkezmenykent, hiszen minden valas ugye valamivel jar, valamit
veszit mindket reszecske regi onmagabol.  Legyen mondjuk ee- a
"szuzesseguket" elvesztett reszecskek jele.
Ezek mar megvaltozott "viszonyt", "kapcsolatot" tudnak letesiteni egy
hagyomanyos ee vel. ee-ee par jon letre. de mondjuk szerelmi 3szog is
keletkezhet ee-eeee, vagy eeee-ee. Je egy izomeria jelenseg, pedig meg
hol vannak az atomok. Nos a legkulonbozobb fajtaju, es formaju ee
komplexumok jonnek letre az osrobbanas energiajat felhasznalva, es most
jonnek a gojok, gojozzunk egy kicsit. Mivel a kornyezeti hatasokra a
gomb forma legmegfelelobb valasz, ezert csak azok maradhatnak tartosan
egyutt, amalyek ezt a format mutatjak kifele.Ime egy a sok evolucios
tenyezo kozul az anyag evoluciojaban. Es most jon a lenyeg. A gomb
szerkezet egyre "ritkabb" szerkezeteket hoz letre, ha egy edenybe egy
rakas golyot szorunk, azok bekesen megvannak egymas mellet, kitoltik az
edenyt, de nem igy az ee -k. mert ezek nem egyformak, annal nehezebb
egy valamilyen ee-nek beilleszkednie a tomegbe, minnel tobb szomszedja
van. Igyekszik olyan allapotot felvenni, amely a leheto legkevesebb
szomszedot biztositja szamara, ez pedig a gombhely alak, igy csak par
helyen erintkezik szomszeddal, radasul a szomszedok tavolsaga csokkenti
az esetleges kellemetlen kolcsonhatasokat.  Az igy kialakult gombok
pedig osszeteteluk szerint egymashoz is viszonyulnak teljesen hasonlo
elvek szerint.  Nagyobb egysegek jonnek letre a gombokbol, amik maguk
is kisebb gombokbol allnak. Ez a szervezodes addig tart, mig az elso
igazan anyagnak nem nevezheto reszecskekig el nem jutunk. Kozben pedig
ugye uralkodnak a farkastorvenyek, ki tud stabilabb allapotot
letrehozni, az "eletkeptelen" formaciok felbomlanak, es mukodik az
evolucio. Az elektron is ennek az osi "parancsnak" engedelmeskedve
egymaga igyekszik gomb format mutatni.
Akkor most ugorjunk egy mereszet. Bar eddig is eleg meresz volt.  Az
X,edik generacios gomboket elnevezzuk anyagnak.  Ha megnezzuk, mibol is
allnak tulajdonkeppen, megdobbenhetunk met majdnem semmibol. A nagy
reszuket, a semmi foglalja el, amit pedig vakumnak hivunk, ez pedig nem
mas mint az eredeti ee. Hogy vilagos legyen, a gombokbol alkotott
gombok, es az azokbol alkotott gombok, es ezekbol keszult meg nagyobb
gombok...., valamalyik szinten mar anyag, nagyon ritka valami, ehhez
kepest a vakum kb 60 nagysagrenddel surubb valami.  Ezt mar meg is
mertek, az anyag 10 a 36.ikon energia surusegehez kepest a vakum 10 a
96.ikon erteket mutat. Ez a vakumenergia elmelet.

>> kornyeken megbomlik a vakumenergia altal letrehozott ter es ido
>> szovete. A vakum suru energia kozegeben mozogni egy anyagi
>> reszsecskenek, ami hozza kepest nagysagrendekkel kevesebb energiat
>> jelent, erdekes jelensegeket produkal. Ahogy megkozelitjuk a
>> relativisztikus erteket, egyre nagyobb a ket kozeg egymasra hatasa. Egy
>> hatarerteket elerve az anyag nem kepes megtartani szerkezetet,
>> beleolvad a vakumenergiaba, ha ez nagy tomegben fordul elo az oriasiva

>Ebbol a reszbol egy huncut mukkot se ertek.  Legy szi' fejtsd ki bovebben.

A negy dimenziot az elemi ee -k  -273 fokos rezgese hozza letre, ez
mindenhol ennyi a mi univerzumunkban, es ha ezt megvaltoztatjuk, nem az
anyag homersekletet, hanem a vakum homogenitasat akkor kovetkezik be
kolcsonhatas az anyag es a vakum kozott.

>> nott gravitacio kovetkezteben, megvaltoztatja a ter, es az ido
>> szerkezetet. Ez a fekete lyuk kozeleben tapasztalt anomaliak
>> magyarazata.  Remelem a tomorseg nem ment az erthetoseg rovasara.
>
>Milyen anomaliak tapasztalhatoak a fekete lyuk kozeleben?  Tudtommal fekete
>lyukat meg nem latott senki, es hacsak nem egyutt keletkezett az
>univerzummal, nem is lathat senki (kiveve aki bele esik).  Ergo a fekete
>luk az valamilyen ertelemben kizarolag papiron letezik  (persze mas
>ertelemben nagyon is letezik).  Tehat egy kizarolag papiron letezo objektum
>kornyezeteben nem latom, hogy milyen anomaliak lehetnenek.

A feny elhajlik a kozeleben pl, latni meg ugy lehet, hogy eltakarja
a mogotte levo objektumokat.

Na kijott belolem, lehet cincalni darabokra
udv
Gyozo

U.I. Legkozelebb a vakumenergia kicsatolasrol
meselek nektek jo ejszakat gyerekek, almodjatok szepeket.:-))))

Sziasztok!

A mult heten kezembe akadt egy regi (1987-es) konyv, Nemezis a cime.
Egy elmeletet targyal, aminek az a lenyege, hogy a Foldon 20-30 millio
evenkent a fajok nagy (70-90) szazaleka kihal, es ennek az oka lehet
egy nap korul, elnyult palyan keringo kismeretu tarscsillag, ami
napkozelben az Oort-felho (jol irom?) ustokoseit megzavarja, azok egy
resze bejon a naprendszerbe, es ilyenkor megno annak a valoszinusege,
hogy a Foldet eltalalja egy nagymeretu meteor. Ennek a becsapodasnak az
eredmenye a fajok nagy reszenek kipusztulasa. Tobbek kozott a
dinoszauruszok kipusztulasat is okozhatta egy ilyen, de ez csak egy a
sorban, volt tobb, nagyobb aranyu kipusztulas is a multban.
Az erdekelne, hogy mennyire tartja magat ez az elmelet?  A konyv ir egy
1985-ben kezdodo kutatasrol is, aminek a lenyege az, hogy az egbolt
5000 legfenyesebb voros torpejet megvizsgaljak, hogy lehet-e valamelyik
a Nap feltetelezett tarscsillaga? A konyv forditasanak idejen a fordito
meg tudott semmit a kutatas eredmenyerol.  Tud valaki errol a
kutatasrol valami bovebbet?

Udv.Csaboca.

ImRenek:

>> A kerdes: keletkezik-e elektron-pozitron par spontan egy
>> nagyenergiaju fotonbol? Megfigyeltek-e mar ilyen jelenseget?

> Elvileg keletkezik.  A kvantumterelmeleti szamitasokban sajna ad jarulekot
> (azert sajna, mert tobb grafot kell igy kiszamolnom).  Megfigyellni asszem
> csak olyat figyeltek, hogy ket fotonbol $e^+-e^-$ par.

Nos, ahogy mar  is megirta, az impulzusmegmaradast nem lehet 
kikerulni, ezert vakuumban egyfotonos parkeltes nem lehetseges. Ettol persze
a kvantumelektrodinamika perturbacios soraiban a grafokhoz tarsithato olyan
ertelmezes, hogy a foton "virtualisan" elektron-pozitron part kelt, de ezek
a grafok minden esetben tartalmazzak az ellentetes iranyu (ugyancsak 
virtualis, tehat nem valosagos) folyamatot is, amikor a par egy fotonna 
sugarzodik szet, igy a graf ket vegen az impulzus ugyanaz lesz. Nincs tehat
itt valodi ellentmondas. Mivel szerintem az eredeti kerdes valosagos 
folyamatokra vonatkozott, a valasz egyertelmu "nem". 

Udv,
KZ

Kedves ImRe!

Uj fiu vagyok a re'ten, a laikus fajtabol. :)

Mokas, hogy levelemnek mar semmi koze a Subject-hez es megis! :)) Szoval
egy kis offtopi lesz, es megsem.

> Elvileg keletkezik.  A kvantumterelmeleti szamitasokban sajna ad jarulekot
> (azert sajna, mert tobb grafot kell igy kiszamolnom).  Megfigyellni asszem
> csak olyat figyeltek, hogy ket fotonbol $e^+-e^-$ par.

Valahol (mar nem tudom hol) olvastam egy ujfajta anyagszerko-modellrol.
Csak egy kis tablazatban van meg, annyit jegyzeteltem belole, azt is masnak
a jegyzetebol. :( Tehat ne kerdezze'tek, hogy ezt ki melyik ujjabol szopta,
mert nem tudom, kozvetve kerult hozzam az anyag.
Persze lehet hogy valaki melle' lo"tt, de ezzel pont kijon a fenti
2foton->elektron-pozitron parkepzodes (mar ha jolertelmeztem a jeleket, ha
nem, akkor PageDown). Szoval hirtelen bekattant, hogy igy stimmel. :)

Ez a modell tehat az anyagszerkezetben egy un. anyagegyseget, egy semleges
reszecsket ertelmez. Nagyon erdekes, mert ebbol epit fol egy csomo elemi
reszecsket, meghozza ugy, mint a kezdeti atommodell, tehat van egy mag es
korulotte keringenek az elektronok. Ehhez hasonlatosan itt a mag 6
anyagegysegbol (AE) all es korulotte is maximaltan 6 AE keringhet. (Most
csak az idevago reszt emlitem.) A [6 AE]-mag korul kering 6 AE, az a
nyugalmi elektron (e0, semleges) ez ha egy masik e0-nal utkozik egy
bizonyos energiaval, leszakad egy AE a hejrol es a nyugalmi elektron
elektroaktiv elektronna (e^, mar ha az jelolted igy :) ) valik, a leszakadt
AE pedig a gamma-sugarzas->ho". A fotont is ertelmezi: ez 6 AE a magban (ez
soha nem valtozik, vagy legalabb is nagysagrendekkel nagyobb energiaknal)
es 3 AE a hejon. A pozitron pedig 6 AE a magban es nincsen hej. Az
elektroaktiv elektron pedig ezen modell szerint vissza akarja kapni a
leszakadt hejreszecskejet, ezert elmozdul, ezert lehet mozgasra birni,
ettol "elektroaktiv".

(Ezekbol persze szepen felepiti a protont is meg mindent, csak ez most nem
vag ide.)

Tehat: Utkozik 2 foton - [6+3 AE] + [6+3 AE] - es ezen modell alapjan ugy
jon ki, hogy az egyik fotonrol 2 hejreszecske atmaszik a masik fotonhoz es
elektro(aktivelektro)nna [6+5 AE] alakul, a harmadik hejreszecske pedig
elszall: gamma-sugar formajaban. Az elso foton igy elveszti az osszes
hejreszecsket es pozitron [6+0 AE] lesz belole. Az is muxik, hogy nem 2 AE,
hanem 3 AE kerul at a masik fotonhoz, mert ugy remlik, hogy a nyugalmi es
az e-aktiv elektron csak kevesse kulonbozo, de nem vagyok ebben biztos. De
igy azert kijon.

Nagyon sajnalom, hogy nem tudom megadni a forrasat. Meg nem is tulzottan a
Tudomany-rovatba valo. Csakis azert irtam meg, mert passzol es talan
erdemes megemliteni. Ha erdekel, maganban elkuldom a teljes tablazatot,
hatha erdekes kovetkezteteseket tudsz levonni belole. (Egy csomo mas
reszecsket is ertelmez me'g, nagyon erdekes.)

Udv: Endre

Kedves Gyozo (es ImRe)!

 wrote:
>
>> A ter es az ido az osrobbanaskor keletkezett, hordozoja a vakum. Ha egy
Uj fiu vagyok, mint azt ImRenek is irtam. Elnezest, hogyha alapszintu
dolgokat kerdezek, de ket dolgot nem ertek a fenti mondatodban:
Hogyan keletkezhetett a ter es az ido az osrobbanaskor? Mi robbant, az
anyag? Ter nelkul? Akkor hol? Es ido nelkul? Akkor milyen
egymasutanisagban? Az mar akkor ido, vagy inkabb egy "kezdeti ido", az ido
"ose"?
A masik az, hogy a ter es ido hordozoja a vakuum. Ide me'g kapcsolodik par
lentebb irt sorod:
>> beleolvad a vakumenergiaba, ha ez nagy tomegben fordul elo az oriasiva
>> nott gravitacio kovetkezteben, megvaltoztatja a ter, es az ido
>> szerkezetet.
Tehat ezekrol olyan erzesem tamadt, mintha azt mondanank, hogy a papir
szerkezete a rarajzolt abraktol fugg. Sot, ha nincs papir, akkor is ra
tudok rajzolni. Kifejtened ezt bovebben? :)

Kedves ImRe!

>Mit ertessz vakumenergia alatt?  Ha azt, amit kvantumterelmeletben szoktak
>erteni, akkor hogy oldod fel a kvantumterelmelet sztohaszticitasa es az
>alltalanos relativitaselmelet determinisztikussaga kozotti ellentmondast?
Erre van egy otletem, batorkodnam megjegyezni:) A vilagegyetem
determinisztikus, hiszen torvenyek szerint mukodik. Azonban nem vagyunk
kepesek az osszes parametert bekalkulalni (ehhez ismernunk kellene a
lehetoleg minel tavolabbi kornyeztunk minden torteneset), ezert kell a
valoszinuseghez nyulni. De attol me'g determinisztikus. Ha ismernel minden
parametert, akkor mar nem kellene a valoszinuseg, csak egy par fenyev
hosszu kepletet kellene leszamolni. :)

Endre


"Az ember soha nem lathat eleg messzire..."

Kedves Andras !

Nemes Marcus irja:

>Az Exxx-es iromanyrol Pajor Istvan rantotta le a leplet a TIPP 2517.,
>2518., 2521., 2524., 2530., 2547., 2550. es 2552. szamaiban tavaly nyaron.
G>szivesen visszaneznem de mar igy elore ketelkedem mert az eddigi
tudomanyos elemzesek (tudom kered a refeket-->igazad van de ezentul en is
kerem a reffeket!)
Lasd.- ION London /Patrick Holford - Optimum nutrition ->Vitamin levels in
our foods...
or "Book of Vitamins"- meg meg kell keressem
Vagy eleg beleszaglaszni:New England Medicine Journal,American. Medical
Rewiev...Folytassam?
Ja es eleg belenezni egy par internet konyvtarba.

O volt az, aki vitamincsokkenesi elmeleted cafolta.
G>???? Ki o es mivel  Ok Andras akkor kezdjuk el igy legalabb a vegere
jarunk en csak orulok neki mert majd mindennap ezen ujsagok kozott
olvasgatok de adhatok egy par igen hasznos konyvet amibol mind itt az
olaszoknal mind az angoloknal es az USA-ban oktatnak. Csak ne legy
meglepodve ha ezeket a konyveket nem talalod meg a normalis orvosi
tankonyvek kozt mert ez csak a "nutritionist" specializacio alatt szoktak
sajnos csak kezbe venni. Hogy miert? Jo kerdes...
Te Andras honnan szeded az errol a terrol valo tudasodat lehet hogy meg
tudumk egyezni sot hasznos lehet mindenkinek a te forrasod is.

G>CSak egy kerdes meg Andras te egyaltalan beleszagoltal azon tudomanyos
elemzesekbe amit neked kuldtem a Juice Plus-al kapcsolatban???!!(Jama,
American Medical Review, Current Terapic
Research...see-->www.nsanet.com/toc.). Sajnos a multkori
"visszapukkantasodat" nem tudom elfogadni mindezek miatt....
Kerlek mielott ugy visszaszolsz nezz magadkore ha meg velem van dolgod irj
szemelyesen.

Koszonomom mindenkinek a Turelmet

Gabor
Torino
Member ION London

IONHAJTOMUVEL A JOVO EVEZRED FELE
(NASA JPL) Oktober 24-en 8:08 kelet-amerikai ido szerint egy Delta II
hordozoraketaval elindult utjara a Deep Space One elnevezesu urszonda
a floridai Cape Canaveral-rol. A DS1 atvezeti az urkutatast a kovetkezo
evezredbe, a szonda hajtomuve ugyanis ioncsova segitsegevel tolja elore 
az objektumot. Hatasfoka a megszokott kemiai uzemi hajtomuvekhez kepest
tizszeres, s nem masodpercek, percek alatt egeti el uzemanyagat, hanem
honapokig mukodokepes, 300 nap alatt 96 ezer km/h-s sebessegre kepes
felgyorsitani egy urobjektumot. 
A Deep Space One az 1992 KD jelzesu aszteroidat vette celba, jovo ev
juliusaban eri el. Athalad a csovan es adatokat gyujt, fenykepet keszit a
kutatok szamara. A tudosok azt varjak, hogy vegre valaszt kapnak egy csomo
oket izgato kerdesre az aszteroidakkal es az ustokosokkel kapcsolatban.

Az alabbi uzenetet az Ortvay verseny szervezoitol kaptam. Kerlek, segitsd
te is terjeszteni! Ha nem fizikus vagy, legy szives, juttasd el a helyi
fizikatanszek(ek)re! Kosz!
					Karesz
__________________________________________________________________________
A segitsegeteket szeretnem kerni egy surgos ugyben.

Regi terveinknek megfeleloen az Ortvay versenyt iden mar nemzetkozileg
hirdettuk meg. A verseny a jovo heten kezdodik, de a kulfoldi propaganda
meg gyerekcipoben jar. Pedig jo lenne, ha a nemzetkozi Ortvay nagy
dobassal, a vilag minden tajarol benevezo sok-sok versenyzovel indulna.

Ezert arra kerlek benneteket, hogy a mellekelt angol nyelvu (es helyi
szakemberek altal tesztelten hibatlan) LaTeX-ben irt felhivast 
terjesszetek a jelenlegi tartozkodasi helyeteken fellelheto, a fizika
irant erdeklodo egyetemistak koreben. Keszitsetek belole plakatot, 
tegyetek fel a helyi fizikus levelezo listara. Esetleg - adja isten -,
ha tul sok jelentkezo lenne, szervezzetek meg a feladatok helyi 
kinyomtatasat, sokszorositasat, kiosztasat, majd a megoldasok ossze-
szedeset.

Elore is koszonom faradozasotokat. Remelem, hogy sok-sok kinti 
ismerosotok lancreakcio kiindulopontja lesz, es mindegyik tovabbadja
a hirt: megszuletett a nemzetkozi elmeleti fizikaverseny. Aztan mar
todulnak a resztvevok, csak gyozzuk javitani...

				Udv, es tovabbi jo munkat odakinn

								dgy

Ime az angol nyelvu, LaTeX formatumu felhivas:

****************************************************************************
\documentclass[a4paper]{article}
\thispagestyle{empty}
\marginparwidth=30pt
\textwidth=500pt
\hoffset=-80pt
\textheight=700pt
\voffset=-80pt
\begin{document}
\begin{center} 
The Physics Students' Association of E\"otv\"os University, Budapest and the
Hungarian Association of Physics Students proudly announces the traditional, 
{\textbf{29th}}---and for the first time {\textbf{international}}---\\
\medskip
{\textbf{\large Rudolf Ortvay Problem Solving Contest in Physics,}} \\
\smallskip
{\textbf{from October 30, 1998 through November 9, 1998.}}
\end{center}
The Ortvay Contest is an old tradition at E\"otv\"os University. Many former 
contestants have become famous scientists and university professors, and they 
had showed their first marks of genius fighting with Ortvay-problems some 
years ago. 

For the first---hopefully not last---time, the contest is announced 
internationally in 1998, giving a good occasion for students of different 
universities and countries to cross their swords of knowledge, ingenuity, 
problem-solving skills and physical insight into problems that are far beyond 
routine-level. Although prizes are given only to individual participants, 
such an extensive contest also means a rivalry among the universities guiding 
the intellectual development of the contestants.

Every university student can participate in the Ortvay-contest. The name,
the university, the major, and the university year should be given. 

The problems of the contest come from different branches of theoretical
physics as well as applicational fields of physics. The assigned problems 
do not focus on school-level problem-solving routine but rather on the skills
of physical way of thinking, recognition of the heart of the problem, and the
appropriate choice in the mathematical armory. The majority of the assigned 
problems are original, few have been published in problem-books.

30 to 35 problems are assigned each year. These are of different levels of
difficulty, and every contestant can find problems appropriate to their 
university level. Each contestant can send solutions for 10 problems. For 
the solution of each problem 100 points can be given.

Any kind of reference may be consulted; textbooks and articles of journals 
can be cited. The contestants are kindly asked to present the solutions of 
different problems on different sheets. Computer programs appended to the
solutions can be enclosed on floppy disks, or sent via email to the address 
given below.

The problems can be downloaded from the webpage of the Ortvay contest
({\textbf{http://ludens.elte.hu/ortvay}}) in Hungarian and English 
languages, in html and \LaTeX{} formats from 12 o'clock (Central European 
Time), Friday, October 30, 1998. On preliminary requests sent to 
}}, the problems will be sent via email, too. 

If an institute were to be represented by several contestants, the 
voluntary application of a teacher or a student for being a local organizer
would be most welcome before 27 October at the above address. Her/His task 
would be to advertise the contest well in advance, as well as to copy the 
problems sent before noon on the 30th, and to distribute them at 12 o'clock. 
On 9 November he/she is asked to collect the solutions of the students of
the institute and to post them to the referees. \\
\vbox to 0.5cm{}
\leftline{\textbf{Deadline} for sending the solutions: 12 o'clock (CET), 
9 November, 1998.}
\vbox to 0.5cm{}
Solutions can be sent by mail, fax, or email to: \\
Postal address: Fizikus Di\'akk\"or, D\'avid Gyula, ELTE TTK
Hallgat\'oi Iroda, G\'olyav\'ar, 1088 Budapest, M\'uzeum krt. 6-8. \\
Fax: D\'avid Gyula, 36-1-2662556 \\
Email:  --- the solutions should be sent in \LaTeX{} 
format.

The contest will be evaluated separately for each university year, according
to the total number of points. The referees reserve the right to withhold 
or to share some prizes. Beyond the money prizes given for the first, 
second, and third places, honourable mentions and special prizes for the 
oustanding solutions of individual problems can be awarded. This is why it
is worthwhile sending even one or two solutions.

The traditional sponsors of the contest are the Students' Foundation of the
Faculty of Sciences of E\"otv\"os University, and the Roland E\"otv\"os
Physical Society. Their help is highly acknowledged.

The announcement of the results will take place on 3 December. The detailed 
result will be available on the webpage of the contest thereafter. Diplomas 
and money prizes will be sent by mail.
\medskip

\emph{You are kindly asked to distribute the above information in your 
institute. Please prepare a placard, put the info to the webpages, newsgroups a
nd
mailing lists frequented by the physically-inclined students. It would be a 
great pleasure to have many participants of many countries in the first
international Ortvay contest.}
\medskip

\leftline{Wishing a successful contest, rich and useful problem-solving 
to all our contestants,}
\leftline{on behalf of the organizing committee,}
\smallskip
\rightline{\hbox to 8cm{\hfill D\'avid Gyula\hfill}}
\rightline{\hbox to 8cm{\hfill Physcics Students' Association of E\"otv\"os 
University\hfill}}
\rightline{\hbox to 8cm{\hfill \hfill}}
\end{document}