Sebestyen Balazs irta:

>> Egyebkent beszlegettem olyan pilotaval aki elmeselte, hogy szent
>> meggyozodese szerint annak koszonheti az eletet, hogy egy "belso hang",
>> ha ugy tetszik az intuicio, se szo se beszed  egyszeruen elrantatta vele
>> a botkormanyt.

> Dejszen epp az elotte mondat ki a kulcsszot: korrelacio. Szerintem az
> intuicio, heurisztika es baratai nem masok, mint statisztikai
> becslesek. Azt mondja ezt es ezt latom, nem birom kiszamitani mi
> kovetkezik belole, de a parcialis jellemzok alapjan ez es ez
> valoszinusitheto. Szerintem kicsit tul van misztifikalva ez az
> intuicio dolog.

Ebbol csak az latszik hogy (remelem nem sertodsz meg, de) neked meg nem   
volt igazi intuicios elmenyed. Ez nagyon mas, mint a valoszinusegek   
becslese. Mig amaz pusztan logikai fontolgatason alapul, es mint ilyen,   
idobe telik, es kovetheto, az intuicio valahonnan a logika tartomanyan   
kivulrol erkezik, villamcsapasszeruen. Szamtalan pelda van erre a   
tudomany torteneteben is: pl. Poincare ir le tobb ilyet, avagy Kekule   
esete (akinek almaban jelent meg a benzolgyuru szerkezete). Ezek nem   
magyarazhatok meg valoszinusegekkel, statisztikaval, itt valami mas   
mukodik, amirol, annak irracionalis termeszetebol fakadoan, nem tudhatunk   
meg tul sokat, csak hasznalhatjuk (ha tudjuk).
Udv,
Peter

T. Zoli !

A Doppler-effektussal kapcsolatos problema jol tanulmanyozhato az alabbi
abran:
http://members.tripod.com/~taxi_/viewT.gif
A fenyforras 4/5 c sebesseggel halad jobbra, es a sajat vonatkoztatasi
rendszereben az t' tengelyen halad (helykoordinataja x'=0), a
fellvillanasok periodusideje 1, mint azt a tengelyen levo csillagok
tavolsaga, es a fekete felirat jelzi. A mozgo vesszovel jelolt
koordinata rendszer tengelyei ferdek.
Az egy helyben allo koordinata rendszer tengelyei a megszokott meroleges
tengelyek. Ketszer vettem fel a t idotengelyt, az x=0, es az x=6
erteknel, azert, hogy az idoertekeket a fenyforras elott is, es a
fenyforras mogott is le lehessen konnyen olvasni. A fenyforrasbol ket
iranyban fenysebesseggel tavolodo hullamfront csucsokat 45 fokos piros
vonalakkal jeleztem. Lathato, hogy a fenyforras elott csak 1/3 a
periodus ido, tehat haromszor akkora a frekvencia, mint a fenyforras
sajat frekvenciaja. (Tehat rosszul feltetelezted a maximalis ketszeres
erteket, valojaban a maximalis ertek vegtelen.) A fenyforras mogott 3 a
periodusido, es ez is tetszolegesen novelheto a fenyforras sebessegenek
novelesevel. (A kulonbozo sebesseghez tartozo idotengelyek
skalabeosztasai a c sebessegu 45 fokos egyeneshez tarto hiperbolakon
fekszenek, tehat a c-hez kozeledve megnyulnak, minimumhelyeik a
fuggoleges t tengelyen vannak.)
A fenyforras idejenek relativisztikus lelassulasa a vizszintes zold
vonalak menten olvashato le, a periodus ido 5/3. Nagyobb mint az
egysegnyi sajatido, de kisebb, mint a fenyforras mogott eszlelheto
sugarzas harom egysegnyi periodusideje.

De a te peldadra visszaterve. Az nem derult ki korabban, hogy te a mozgo
kornyezetben letrejovo, vagy csak a mozgo kornyezeten athalado
fenysugarakat erinto relativisztikus hatasokat vizsgalod. A fentiek a
mozgo kornyezetben letrejovo fenysugarakra, vagyis a mozgo
fenyforrasokra vonatkoztak. Persze a gyorsan mozgo suru kozegekben
terjedo feny problematikaja sem konnyu kerdes. Kulonosen zavaro, hogy a
hatarsebesseget jelento vakumbeli fenysebesseg a kozegen belul nem
merheto, viszont a kozegbeli fenysebessegnel nagyobb sebessegu
reszecskek esetenkent megis elofordulhatnak.

A reszecske utkozesrol nem sok ujat tudok mondani. A
hataskeresztmetszetet, es az utkozeseket a kvantummechanika (QM)
targyalja, de a QM-ban a reszecske helye, es sebessege csak
korlatozottan ertelmezheto a bizonytalansagi relacio, es a valoszinusegi
jelleg miatt. Nem tudom, egyaltalan foglalkozik-e a QM olyasmivel, hogy
ido-dilataco, vagy tavolsag-kontakcio? Arrol azert hallottam, hogy a
maghasadasnal felszabadulo gyors neutronokat le kell lassitani ahhoz,
hogy ujra kepessek legyenek hasitasra. Azert a feltevesed logikusnak
tunik, mivel extrem nagy sebessegnel valoban vekonyabbnak latszanak a
targyak.

Udv: Takacs Feri

Calvin szerint az agykereg nehany cm2-es teruletekre oszthato. Egy-egy
terulet jellemzoje, hogy az ott szekelo neuronok milyen hosszu
szalakkal kapcsolodnak a tobbiekhez. A hossz nehany tized mm, es
egy teruleten belul meglehetosen egyforma (mar amennyire valamibol is
egyformat tud alkotni az elovilag). Az azonos dendrit(?)-hossz lehetove
teszi, hogy (miutan a kapcsolatok kiepultek), egy teruleten belul az
idegsejtek megfeleloen passzolo kulso inger hatasara "begerjesszek"
egymast: egy mehsejt halozaton belul az idegsejtek ugyanis egymast
ingerlik. Ha ez a begerjedes eleg eroteljes (a teruleten belul eleg
sok idegsejt csatlakozik a "gerjedt" terulethez) = a kulvilagbol erkezo
inger eleg jol passzol az emlekhez, akkor ez a gerjedes atlepi a tudat
kuszobet es gondolat lesz belole. Calvin jo peldat is ir, hogy bizonyos
inger tobbfele emleket is felebreszthet egy ilyen teruleten belul, es
hogy melyik inger gyoz (a meglehetosen hianyos erzekeles nyoman minek
is fogjuk latni a targyat), az attol fugg, hogy melyik inger tudott
tobb idegsejtet a maga oldalara forditani. tiszta "evolucio".

Forras: W.H.Calvin konyve a vilag-egyetem sorozatban (cimere nemlexem).

Szevasztok !

Epp aktualis a futo temakorrel:
inditottam egy mesterseges intelligenciaval
es hasonlo temakkal kapcsolatos magyar nyelvu
levelezesi listat.
A listaval kapcsolatos fobb temakorok :

  - klasszikus MI, hagyomanyos megoldasok
    ( pl. bruteforce jatekprogramok,
      szakertoi rendszerek, stb.);
  - uj MI iranyzatok 
    ( mesterseges neuronhalozatok,
      genetikus algoritmusok,
      fuzzy algoritmusok)
  - hatar teruletek
    ( mesterseges [ azaz szimulalt] elet es
      szimulalt vilag(ok) )

A listan lehetne filozofalni, de konkret otletek
es algoritmusok ( kodok) is gazdat cserelhetnenek
( ez utobbit nagyon szeretnem ).
A listara csak listatagok tudnak irni.

Ha erdekel, akkor a lev.listaba belepni legegyszerubben 
ugy lehet, ha irsz nekem egy e-mailt a szandekodrol.
Ekkor alapesetben digest modba kerulsz azaz
ugyan ugy mint a HIX-en mindennap kapsz egy
usszegyujtott listat a levelekrol, ha nem igy akarod
azaz minden levelet kulon-kulon prompt akarsz
megkapni akkor ezt kulon jelezd.


Szilard irta:

>karunk lesz valamelyikbol. (Ja es deep blue ketszer verte el
>kaszparovot es utana kaszparov kiismerte a gepet (legalabbis igy
>tudom) )

Kasszparov mar tobbszor jatszott az IBM fejlesztette szamitogeppel
( regebben Deep Thought ) igy elvileg nem csak ket partibol kellet
kiismernie a gepet. Ket jatszma ehhez nagyon keves.
 A normal idobeosztasos jatszmakban regebben mindig 
Kaszparov nyerte a paros merkozest ( azaz az 
osszesitesben O volt a jobb ). De csak az 1997-es merkozesben
fordult elo eloszor, hogy a gep nyert. Azota meg felkeresre sem 
jatszik senkivel a szamitogep. A IBM elerte a celjat o mar nem 
kockaztatja a sikeret, igy Kaszparov nem tud revansot venni.
Ez csak azert lenyeges mert sokak szerint Kaszparov jatekereje
a merkozesen kozel sem volt az O legjobb formaja.
Egyebkent valoszinuleg, ha sikerult volna is kesobb visszavagnia
a gep egyertelmu folenye par ( 1-2) even belul akkor is
megmutatkozott volna. Az idobeosztas azert lenyeges mert a jatek 
sebessegenek novelesevel ( jatek ido csokkentese) a gepek egyre
jobban elonybe kerulnek az emberekkel szemben ( itt a vilagbajnoknak
regebben sem volt olyan egyertelmu elonye ).

Intuicio ( a repulogeppel kapcsolatban ): 
  Ugy erzem a fogalomnak ketfajta ertelmezese lehetseges
  ( es ez hasonlo az MI megvalosithatosagaban ketelkedok
    valoszinu feltevesehez).
  Egyik lehetoseg : az intuicioval kapott megoldas meg magyaraz-
hato ( feltetelezheto) a bemeneti adatokbol valamilyen
modon azaz van es lathato valamilyen bemeno parameter
amire adott reakcio a megoldas.

  Masik lehetoseg : latszolag nincs semmilyen indok az adott
megoldasra de utolag ( szisztematikusan tulnyomo tobbsegben) 
megis ez a megoldas tunik helyesnek
( nem veletlenszeru esetekre gondolok hanem tobbszor
megismetelt esemeny sorokra ).

Az elso ertelmezes azt jelenti, hogy nincs meg eleg hatekony
algoritmusunk, hogy a bemeno parameterekbol a megoldast
megkapjuk. Ekkor nem hiszem, hogy kellene valamilyen
kulon szubsztanciat feltetelezni ami a 
bemeno parameterek -> jo megoldas transzformaciot elvegezne.
Hanem csak meg nem ismerjuk az algoritmust.

A masodik ertelmezes eseten feltetelezunk valamilyen
eddig kozvetlenul nem erzekelheto fizikai kolcsonha-
tast ami az intuitiv otletet indukalja. Ekkor 
a problema jelenleg meg a Parapszihologia teruletere
esik ( kesobb esetleg fizikai kolcsonhataskent 
irhato le).

Konkretan : a pilota vagy valamilyen kulso behataskom-
binaciora reagalt( ekkor nincs semmi extra a viselkedeseben
csak annyi, hogy nekunk meg nincs ilyen algoritmusunk)
vagy nincs olyan kulso behatas amire regalt
( nem tudjuk a jelenlegi szinten erzekelni) ezert
nyilvan egy megfelelo algoritmushoz ekkor keves a bemeno
parameter.

Az MI megvalosithatosagaban ketelkedok mondjak el velemenye-
iket szerintuk az MI-vel jelenleg megoldhatatlan
feladatokban vannak-e olyan rejtett tulajdonsagok ami miatt meg 
nem megoldhatoak vagy csak a lathato tulajdonsagokat nem
tudjuk algoritmikusan a megfelelo hatekonysaggal feldolgozni.

Utobbi esetben az-e a feltetelezes, hogy a logikailag
bennfoglalt informaciok sosem lesznek gepi uton kinyerhetok.

Esetleg az ( eddig altalam nem emlitett) MI-bol hianyzo 
emberi erzelem hiany a fo erv.

Az erzesem szerint olyan helyzetben vagyunk mint amikor
az elso autok megjelenese utan valaki a kor technikajanak
eredmenyere alapozva azt bizonygatna, hogy nem lehet
mesterseges labat letrehozni.
Mert a kerek nem ugy mukodik mint a lab es labuk csak 
a magasabban szervezett elolenyeknek van es a technika
fejlodesevel sem fogjuk elerni a mesterseges lab 
megvalositasat mert ... ( itt nem tudom minek kell
kovetkeznie, talan a 'szerves anyagokban van valamilyen 
szubsztancia amitol szerves es ez nem potolhato').

Jelen helyzetben mi ez a felteltelezett
'szubsztanicia' ( lelek, tudat) ?

A szamitogepeink kepessegenek meg a toredeket sem hasznaltuk ki
ami a komplexitast es a szervezettseget illeti, ebbol pedig
nem lehet messzemeno kovetkezteteseket levonni a jovorol.
A klasszikus MI mar ranezesre is csapda ( pontosabban csak
seged eszkoz). Persze ez nem mindenkinek volt regebben vilagos,
masreszt kezdetben mas ut nem is letezett, az uj elkepzelesek
meg a vegcelhoz kepest talan most ernek meg a gyerekcipore.

Udv!

Hali mindenkinek!

Uj tag vagyok, es egy dolog miatt iratkoztam fel.

Egy beszelgetes soran szoba kerultek alternativ energiaforrasok,
es tobb reszrol elhangzott a $subj beli dolog felhasznalasa.
Rakerestem az altavizslan, meg a heurekan, e sokkal nem lettem
okosabb, csak az alapjait kapisgalom

valaki fel tudna vilagositani pontosan, hogy mirol van szo?
Csoda dolgokat meseltek rola, meg a "felresoport talalmanyokrol"
Allitolag mar a 30-as evekben kiserleteztek vele, csak az energia-
lobby felreallitotta a tudosokat.

Minden infot, URL-t szeretettel varok

---------------------------
Mesterhazy Csaba
mailto: 
ICQ   : 19062773

Szia,
A vakummenergiarol mar sokan hallottak, de meg senki sem latta. Azert
nem talaltal konkretumokat a weben, mert nincsenek konkretumok. A lobbyk
hatalmarol pedig csak annyit, hogy az un. energialobbinal kozismertebb a
szerzoi jogi lobby, a web megis tele van illegalis mp3 zenekkel. Szoval...
Udv///Laci

On Thu, 7 Jan 1999  wrote:

> A kerdesem viszonylag naivnak tunhet azok szamara akik ezzel foglalkoznak.
> Tehat a laikus kerdesem a kovetkezo :
>  - Mindennek anyagnak van kora.  De ha a foton ill feny , fenysebesseggel
> halad akkor annak nincs kora.

Egy darabig nem neztem a tudomanyt, ugy latom a subject-ekbol, erre a
kerdesre nem jott valasz.

A valasz eleg "egyszeru". Hatarertekben kell szemlelni a dolgot. Minel
kozelebbi egy reszecske sebessege a fenyehez, annal lassabban telik a
rendszereben az ido tolunk nezve, tole nezve meg annal gyorsabban a
mi idonk.

Vagyis mi ugy latjuk, hogy az o ideje nem telik, o meg a mienket
vegtelenul gyorsnak latja, azaz pl. nem kell ido a szamara, hogy akarhova
elerjen, o ugy latja, mi meg ugy latjuk, hogy nem oregszik cseppet sem.
Ezert ha o bomlana is barmilyen rovid ido alatt, mi ugy latjuk, hogy
elettartama vegtelen. 

Mindezt persze hatarertekben kell erteni, ugyanis nem tudunk raulni egy
fotonra. Ha megprobaljuk "utolerni", akkor azt latjuk, hogy frekvenciaja
egyre kisebb, megis mindig fenysebesseggel tavolodunk tolunk. Vegul
kozelit a nulla frekvenciahoz, elenyeszik, de meg mindig fenysebesseggel
tavolodik tolunk.

Hidas Pal

Tudna valaki tudomanyos magyarazattal szolgalni, hogy
miert jobb, ha a borotvalkozaskor habos az arcunk?
Udv.
Attila

sziasztok,

en passziv olvasoja vagyok ennek a forumnak, de most lenne egy 
kerdesem...az elozo szamban valaki beszelt a feketelyukakrol...az egyik 
osztalytarsam megkerdezte tolem, hogy mi az a fekete lyuk de en csak 
olyan altalanos dolgokat tudtam neki mondani, amiket kozepiskolaban 
fizikabol tanultam szoval most arra szeretnem kerni a szakertoket, hogy 
egy frappans valaszban magyarazzak el nekem, hogy mi is az a 
feketelyuk....


E-mail:
     

Szerintem az ember jo kozelitessel felbonthato a kovetkezokre:
test, intelligencia, memoria es tudat
A test es a memoria nem nagyon igenyel magyarazatot. A memoriaval
kapcsolatban az azert fontos lehet, hogy ez is feloszthato rovid-,
kozep- es hosszutavu memoriara. Bar szerintem ez csak egy onkenyes
felosztas es valojaban ez egy folytonos parameter.
Ha jol tudom eddig meg nem nagyon sikerult megcafolni, azt a
feltetelezest, hogy mindennek a kilakulasat (okat) pusztan az
evolucioval meg lehet magyarazni (ami szamomra eleg kiabrandito :).
Ami erdekes, ha korulnezunk a nagyvilagban, nem nagyon tudhatjuk
*biztosan*, hogy onmagunkon kivul, letezik-e mas leny, aki (ami)
rendelkezik tudattal. Ugy tunik ez a dolog nem feltetlenul szukseges.
Mindenesetre azt feltetelezzuk, hogy minden embernek van tudata, es
nagyjabol ez az alltalanos allaspont.
Szoval szerintem igazi problemak inkabb a tudat fogalma korul vannak,
es ezt a dolgot nem kellene belekeverni az intelligenciava kapcsolatos
kerdesekbe.
Ha gondolatban elkezdjuk visszafele porgetni a foldi evoluciot, akkor
lathatjuk, hogy a tudat gyorsan eltunik (feltehetoen).
Valoszinu, hogy a kovetkezo, ami eltunik az a memoria! Ezek utan
jon a nagy kerdes, letezik e intelligencia memoria nelkul?
Egysejtuek? Intelligensek? Annyira biztos, mint egy sakkprogram!
(ugye itt mar szo sem lehet tudatrol) Szoval egy egysejtu rendelkezik
memoriaval? Egy sakkprogram rendelkezik memoriaval (pl. deep blue)?
A gyors es meggondolatlan valasz, az, hogy igen! De valojaban minden
szamitogepes program helyettesitheto lenne egy olyan programmal aminek
nem kell memoria. (szerintem:) Minden digitalis szamitogepnek csak
veges szamu allapota lehetseges (meg ha ennek szama nagyon sok is).
Szoval a memoria es a struktura (program) veges lehetseges allapotu
rendszerek eseten (struktura->memoria: tobbe kevesbe) kivalthatoak
egymassal! Hogy az egysejtu "vezerlo rendszere" veges vagy vegtelen
szamu allapottal rendelkezik, ki tudja? Feltehetoen vegtelen?
(az emberi agy? Nagyon valoszinu, hogy vegtelen! -> megorokithetetlen,
masolhatatlan??? )
Virus? Memoria = 0. Csak egy program! Szerintem senki nem mondana ra,
hogy intelligens. Itt mar csak a test maradt.

Szoval szerintem, MI letrehozasanak es letezesenek semmi akadalya.
Akar az sem lehetetlen, hogy csak egy videoklip veget ismerve az
elejet kesobb felismeri! Vagy baromi jol utanozza egy ember visel-
kedeset. De azt soha nem fogja *erezni*, hogy az emberi faj
"ot" veszelyezteti es el kell pusztitani. Soha nem fog *felni*
valamitol vagy *feltekenykedni* egy fejlettebb modelre. De
esetleg ugy tehet, mintha!

Szoval nagyon ingovanyos teruleten jarunk. Iszonyu sok a kerdes
es nagyon keves a valasz. Es minel melyebbre asunk ez annal
inkabb igy lesz :)

Miklos

"Bolcs ember tisztaban van sajat tudatlansagaval"
Lesz valaha ember alkotta leny, aki ezt valaha megerti?

Szilar kerdezi:
>Az intelligenciaval kapcsolatos elozo levelben arrol volt szo, hogy a
>genekben az van megirva tobbek kozott, hogy a neuronok hogy kapcsolodjanak
>egymashoz. Kesobb megis azt irtad, hogy eleinte random modon kapcsolodnak
>a neuronok. Ez miert van? Ekkor nem szamitanak a genek?

A biologia mar ilyen.
Mind a ket allitas igaz.
A genekben valoban annyi van csak kodolva hogy milyen proteineket
expresszaljanak a sejtek esetleg az hogy milyen korulmenyek kozott
termeljenek nagy mennyiseget az adott anyagokbol (vagy szuntessek be a
termelest). Igaz, az expressio szabolyozasa onmagaban is erdekes kerdes,  en
nem hiszem, hogy a genetikai szabalyzas ugy tortenik ahogy azt egy szep
szamitogepprogramban leirnank, klikk- kikapcsolom, klakk-bekapcsolom, de
maradjunkannyibanhogy ajelenlegi paradigmak szerint ez tortenik.
Ami  a neuronokat illeti, nem tudok olyan genetikai ellemrol ami
meghatarozna, hogy X neuron Y neuronhoz kel hogy kjapcsplodjon, magyaran a
drotozas mikentje, a telefonkozpont kapcsolasi rajza,  nincs a genomban.
legfeljebb az hogy ha talasz avlahol egy piros drotot, azt kozd a kekhez.
Tovabba a neuron csusznk masznak az idegrendszerenbelul, ugyanis letezik egy
"zsaluzat", amin maszkalhatnak a neuonok , mikozben a nyulvanyaikat random
modon kuldozgheitk erre -arra, azaz peldaul az axon ugy novekszik hogy egy
olyasmi kepzodmeny mint a karikas ostor sudara nyomodik ki es elfele a
sejtbol es "tapogatodzik" valamifele kapcsolat kialakitasahoz. Ha a
neruonnak nem sikerul kapsoltot teremtenie , apoptozis aldozataul esik (kb a
neuronok 80-90% igy vegzi...), es jon a helyebe masik. Ha megis talal
kapcsolatot,  akkor kb 3-5 ora kell ahhoz hogy egy stabil szinapszis
kialakuljon a ket sejt kozott.
Azonban a folyamat eredetileg random voltahoz nem is kel jobb illusztracio
mint maga a dentrit-fa, a maga tokelestesen random modon elagozo
szerkezetevel, ami bizotsitek arra hogy a novekedei kup veltelenszeruen
tlakozzn a dnetrigfa valamely reszevel. Raadasul kezdeti allapotaban maga az
axon nem nagyonkulonboztetheto meg a dendrittol, mert ellentetben a
tankonyvi abrakkal az eredeti axon legalabb annyir elagazo mint egy primiti
dendrit, legfeljebb ezek az oldalagak fokozatosan elsorvadnak. Ha ez nemigy
lenne, hanem modnjuk megvolna a hzualozasi abra, akkor es egy
program irna elo hogy kell oszekapcsolodniuk a sejteknek, akkor nem kellene
egyi sejtet "elpazarolni, hiszen mindnki tudna es tenne a dolgat.
Pont ezert allitom hogy az "emerging phenomenon" sokkal jobban kifejezi ezt
a fajta robusztus mukodesi modot, mint a szamitogepes analogia. Egyszeruen a
meglevo anyagok tulajdonsagia olynan rendszert definalnak amiben "mejelenik"
a szabalyzas, a stabilitas, stb. A csoiga peldad illusztralja adolgot a
legjobban. Az ismetelt ingerles noveli az ingerkuszobot.
Nem ugy hogy van ra egy tarolt algoritmus, hanemugy hogy a neuronokat olyan
epitokockakbol raktak ossze amik az adott korulmenyek kozott kepesek
produkalni es reprodukalni ezt a jelenseget.!!!!

Ami a sakkozogepeket illeti (ugy latalban ) nem ertek eled egyet amikor azt
mondod hogy nem tablazatbol szaedik a dotenshez felhasznalt adatokat.
Barennyire furcsa is a diszket kiertekelofuggveny nem mas mint a tomor
kifejezesmodja egy tablazatnak, azaz ezek a masinak nemcsinalnak mast mint
kikeresik az legoptimalisabb erteket a tablazataikbol, illetve a tablazatok
egy reszet lehet optimalizalni de nem tobb. Ha ezeket a fuggbvenyekbe
belekeversz egy kis "zajt" ami eredendo tulajdonsaga az elo renszereknek,
abban a pillanatban tokeletesen hasnalhatatlanokka valnak. Ekkor jon be az
ambiguitas-problema, amit mar emlegettem volt.
A kovetkezmeny: Kaszparov kismerhette a deep bluet, ami vice versa mar nem
igaz.
Az ok egyszeru, deep blue nem ERTI mi a sakkozas, ezert meg ha el is akarna
lesni Kaszparov titkat, Kazparov barmikor becsphatja, valtogathatja a
strategiait stb stb.
A kulcsszo a megerteni foglaman van. Ez az amivel egyetlen egy mesterseges
intelligencia elmelet se nem tud megbirkozni, legeljebb azt allitjak hogyha
madj elegendoen sok adatot tudunk a gepbe rakni es kozottuk elegendoen sok
korrelaciot tudunk kiepeiteni es elegendoen sok idot adunk mad az elegendoen
eros gepnek, akkor majd eljutunk oda hogy a gep megerti a dolgot.
A gond ezzel az ervelessel az hogy miert tortenne ez meg modnjuk a
10000000001 lepesben ha nem toertent meg a a10000000000 -ban vagy egyel
korabban vagy meg eggyel korabban. Mi a kulonbseg a ket lepcsofok kozott,
honnan tudjuk hogy atleptuk azt? Hogyan illesztjuk ebbe a sorba azt hogy az
veges automatak a sohasem kepesek megoldani olyan feladatokat amik
megoldaasara nem leteznek algoritmusok (pl hogy x irracionalis szam-e vagy
sem..
(Innetol kezdve lasd Penrose erveit)

udv: Lajos

Zoli:
>Arra jutottam, hogy a feny frekvenciajanak
>nagysaga mozgo allapotomban eszlelve ket jelensegtol fugg:
>Egyreszt a Doppler-effektus miatt frekvenciaeltolodast
>kell tapasztalnom a sebessegtol fuggoen,
>masreszt a spec.rel. ervenyesulese miatt barmely fenyt kibocsajto
>rendszer atomi folyamatainak lassulasat is feltetelezve
>feny-frekvencia-csokkenest is kellene tapasztalnom.

Nagyon erdekes kerdes. Biztosan trivialis annak aki tanult rola, es 
remelem felhomalyosit minket. Addig is elmondom, en mit gondolok. 
Eloszor is: nem szabad kulonvalasztani a ket dolgot, kulonben egy 
olyasmi paradoxonhoz jutsz, mint amikor a newtoni rendszerbe berakod 
az allando sebessegu fenyt. Esetunkben ugyanis nem lehet nem 
relativisztikusan Dopplert szamolni.

Sajnos nincs konyvem, ahonnan kinezhettem volna, igy megprobaltam 
kitalalni az effektus tenyleges merteket, es azt hiszem sikerult. 
Legyen A es B ket koordinata rendszer, es Tb a feny periodusideje B-
ben es Ta A-ban. Legyen b=v/c, ahol v a ket rendszer egymashoz 
kepesti elojeles sebessege, ami akkor pozitiv, ha tavolodnak. 
Ekkor: Ta=Tb*(1+b)/sqrt(1-b^2)

Ez ugy jott ki, hogy feltettuk: B-bol Tb idokozonkent kijon egy jel.
Idodilataciot szamolunk, figyelembe veszuk a mozgast, es kesz. 
Viszont nem voltam benne biztos, hogy ez igy jo, hiszen keverjuk a 
szezont a fazonnal. De van egy eros tampontunk, amit meg fel lehet 
hasznalni: Legyen harom megfigyelo: A, B, C. Ekkor ha C-bol megy a 
feny B-n keresztul A-ba (egy egyenesen vannak), akkor felfoghatjuk 
ugy, hogy a feny B-ben elnyelodik, es a masik iranyban ugyanakkora 
frekvenciaval kibocsajtja a fenyt, ami aztan megerkezik A-ba. Es a 
keresendo fuggvenynek ki kell hoznia, hogy akarmekkora sebessegekkel
maszkalnak egymashoz kepest a megfigyelok az egyenesen, a B-n 
keresztul szamolt eltolodasnak meg kell egyeznie azzal, amit a B 
nelkul szamoltunk. Es az a gyanum, hogy ennek teljesulese nem csak 
szukseges, de lenyegileg elegseges is ahhoz, hogy a fuggveny jo 
legyen (ezt matematikai okokbol gondolom, valahogy ugy, mint ahhogy 
az exp fuggveny az egyetlen, melyre teljesul, hogy: ha c=a+b, akkor 
f(c)=f(a)*f(b). Most meg annak kell teljesulnie, hogy 
f(c)=f(a)*f(b), ha c=(a+b)/(1-a*b).) Marpedig az en kepletem 
kielegiti a felteteleket. Mar igy is hosszu voltam, ha meg 
bepotyognem a bizonyitast... 

Vegezetul: az iment leirt keplet nem okoz semmilyen meglepetest, 
tehat kozeledo csillag fenye magasabb, tavolodoe pedig alacsonyabb 
frekvenciaju. 

Udv.: Sebestyen Balazs