Vili irja:

>Amire en gondolok, a sirva-vigados stilus, amit inkabb
>ironikus-magabafordulosnak jelolne'k. Rengeteg peldat lehetne felsorolni, de
>egyet nem tudok kihagyni: Szilveszter ejszakajan a legvadabb buli is
>felbeszakad pontban ejfelkor, mindenki elcsandesedik, megvarja a pittyegest es
>kicsit konnyezik, mig FELALLVA vegighallgatja/dudolja/enekli a himnuszt, aztan
>koccint+jokivansagok. Ilyen mashol nincs. (En legalabbis nem tudok rola.)

Amerikaban is pontosan ugyanigy unneplik az Ujevet.

Viszont a magyar (altalaban: kozep-kelet europai) humorerzekrol en is 
hasonloan velekedek, mint Te. Ennek egy kicsit extrem mintaja az Orkeny 
egypercesek. Ha leforditanek egyet angolra, akkor amerikai kollegaim biztosan 
egy mukkot nem ertenenek beloluk, meg kevesbe nem ertenek az, hogy ezekben mi 
volt a poen. Egyszeruen Magyarorszagon sok esetben annyira osszefonodott a 
humor a kulturaval, hogy azt csak a magyarok (sot: magyarorszagi magyarok!) 
ertik meg. (De meg ok sem mindig, ha nagyon el van vonatkoztatva, pld. lasd 
Sandor Gyorgyot. ;-))) Most nem pld. a szoviccekrol beszelek, mert az minden 
nyelvben megvan. Viszont azt is vegyuk figyelembe, hogy a gulyaskommunizmus 
alatt a humor, kulonosen a rejtett, kesernyes, "sirva-vigados" humor egyben 
egyfajta rendszerellenes tevekenyseg is volt, amolyan "egymasra kacsintunk, 
es tudom, mire gondolsz"-tipusu kommunikacio. Ami ennel fogva meglehetosen 
kifinomult is volt. 

A pesti humorrol pedig kulon tanulmanyt lehetne kesziteni. ;)

|    |
|_/\_|_/\_  
 /~~\ /~~\  http://homepage.interaccess.com/~lala

Kedves Peter!

Lassatok feleim, ha az ember nem gondolja at jol, amit leir, rettento sok
hulyeseg be tud csuszni. Nehany ilyet szeretnek pontositani Peterrel es
Lacival valo vitamban, mikozben alapallasomat persze tovabbra is
fenntartom.

> tobbszoros felreertesek munkalnak kozottunk, de bizonyos vagyok benne, hogy
> ezeket megoldjuk.  

En is.

> Ezt nem ertem...  A turulmadaras dolog mint szimbolum addig jo, amig
> mindannyian hozzavetolegesen ugyanazt a jelentest latjuk mogotte.  Ha neked
> viszont ebbe "Szorenyi, P. Mobil meg minden franc" is beletartozik, akkor nem
> ugyanarrol beszelunk.

Nyilvan! Az en hibam, hogy a Laci altal felvetett kifejezest:
"turulmadar-esegyeb-hagyomany", alkalmaztam a magyar kulturara globalice.
Hiba volt, ugy nez ki, hogy ezalatt ti kizarolag a nepi hagyomanyt
ertitek, de egyetertes latszik korvonalazodni, hogy ezt nem szerencses
szetvalasztani a kultura tobbi reszetol. Es a tovabbiakban ugyis errol
folyik a szo, szoval hagyjuk ezt a kifejezest.

> Nekem nem [csak] a halottkultusz onromboloan penzkidobo es magamutogatoan szn
ob
> vonatkozasa ellenszenves, hanem a dolog lelektani oldala; maga a halottakkal,
> azok megszemelyesitesevel-ujraelesztesevel, azok esetleges "szellemevel" valo
> foglalkozas taszit.  Szamomra "maga a hagyomany" sem alapvetoen szep.

Erdekes amit irsz, kifejthetned. Nem tudom, mennyi a Mindenszentek
hagyomanyaban a "szellemidezes". En idaig azt hittem, hogy "csupan" arrol
van szo: "Hoha emberek, alljunk meg egy pillanatra a mindennapok
rohanasaban a sirok mellett es gondoljunk egy pillanatra
elhunyt szeretteinkre, legalabb ezen a napon!" Nekem ez mindig kicsit
idegennek tunt, mert mindig egy kicsit onigazolasnak ereztem, ha az ember
igazan szerette azt aki meghalt, sokszor gondol ra es nincs szukseg ilyen
demonstrativ unnepekre, hogy apolja az emleket. De hat ez szubjektiv.
Marta irt ugyan valamit a temeteseknel fennmaradt, az egyhaz altal
uldozott pogany hagyomanyokrol, de gondolom te nem ezekre gondoltal.
Szoval irhatnal bovebben, engem erdekel a tema. 

Istvan es Nemetorszag eseteben igazad van, peldanak (talan) jok, elkapott
megint a hev. Abban egyebkent nem vagyok biztos, hogy Nemetorszag olyan jo
pelda volt. Egyreszt: bonyolultabb eset, mert No. szettagolt volt, a nepi
hagyomanyuk talan nem annyira koherens, mint a magyar. Masreszt: Biztos,
hogy nem torodtek ezekkel a hagyomanyokkal??????

> Nem ertunk egyet.  Szerintem ugyanis nincs ok az aggodalomra.  Ha a kulturabo
l
> ki akar valami pusztulni, ha valami "nem kell" a kultura birtokosainak, egy
> nepnek, akkor az (marmint a valami, nem a nep) pusztuljon csak ki nyugodtan.
> Ezt nem lehet "jo" vagy "rossz" cimkekkel ellatni.  Kincs nincs.  Vagy van, d
e
> akkor Walt Disney is az.  SW is az.  A tanchaz-mozgalom is az.  (Egyebkent pa
r
> evig a Bartok Egyuttesben tancoltam, ha mond ez valakinek valamit.)  De ha a
> tanchaz-mozgalom kiurul, helyette mindenki SW sci-fi-ket olvas es nez, akkor 
ez
> epul be a kulturaba, lehet csokoltatni a tanchaz-mozgalmat.

Ez az egyik dolog, amivel kemenyen vitatkoznek. Hogyhogy nincs jo meg
rossz???? Ezt nem gondolhatod komolyan? Es mi az, hogy, "ki akar
pusztulni"? Ha a nepnek nem kell, azert nekem meg kellhet. Es nem is en
vagyok itt a fontos, hanem a leendo gyermekem es unokam!!! Az ember (az
egyen), ha nem akarja, hogy valami kipusztuljon egy kulturabol, akkor tesz
valamit ellene, felemeli a hangjat, vagy mittudomen, es ha megis
kipusztul, akkor sirankozhat, es szegyellheti magat a "nep" neveben, de a
"pusztuljon csak ki nyugodtan" szamomra egy kicsit nagyon cinikusnak
tunik. 

> Kulonvalasztod a ket kerdest, hogy mennyire reszese a m. kultura a
> vilagkulturanak, ill. mennyire ismert kulfoldon.  Szerintem e ketto egymastol
> elvalaszthatatlan.  Valami ismeretlen dolog hianya nem fajhat; a hiany fel se
m
> tunik. 

Szerintem meg IGENIS elvalaszthato! Errol Marta szebben ir a tegnapi
szamban. En csak azert valasztom el, mert ti keveritek, amikor a helyi
konyvesboltok kinalatat bizonyiteknak tekintitek. Es erre igenis jo
ellenpelda volt az amerikai "irodalom", akar kultura, akar muveszet, mert
ott jo volt a marketingmunka. Na, hogy ertheto legyek:
1. Szerintem azon, hogy mennyire ismert a kultura egy szelete kulfoldon,
nem merheto le, hogy mennyire resze a vilagkulturanak. Mi tobb: Martaval
egyetertve: itt mericskelni se lehet, erdemes, illendo.
2. Azt meg vegkepp nem lehet lemerni, hogy az adott dolog mennyire
ertekes. (Lasd: amerikai lektur)
 
> Irodalom-ugyben egyebkent
> nezetem szerint jelentosen tevedsz.  Csak ne tekintsunk el az irodalmi muvek
> ismertsegetol, nincs ugyanis az irodalomnal jobb hordozoja, atvivoje,
> PR-specialistaja a kulturanak.  Nyelv-specifikus, hat persze, de forditani
> elvben azert lehet.  
...
> Azonban magam is erzem, hogy a magyar irodalom
> tobbseget forditani ugyan technikailag lehetseges, de nem erdemes.  Ugyanis a
> benne levo tartalom gyakran annyira szigoruan es csakis a m. kulturahoz
> kotodik, hogy az mas kozegben nem ertelmezheto.  Ami pedig nem ertelmezheto
> irodalmilag, az az olvaso szamara ertektelen.

Most nem tudom, vitazzak-e, vagy egyetertsek. Igen, az irodalmat nehezebb
eljuttatni a kulfoldi nagykozonseghez, nem kis reszben amiatt, hogy
specialisan magyar sorsokrol szol. De kerdezem en: a lengyel es az orosz
irodalom nem specialisan lengyel es orosz sorsokrol szol? Dehogynem! Es
megint a PR-hoz lukadtunk ki. Az orosz oldala a dolognak vilagos, nagy
nep, a vilag sorsat befolyasolni tudo hatalommal, persze, hogy a nyugati
ember jobban kivancsi ra. Arrol nem is szolva, hogy volt egy Tolsztojuk
meg egy Dosztojevszkijuk. A lengyel osszehasonlitas problemasabb. Nem hagy
nyugodni a kisordog: Lehet, hogy az idegenbe (foleg Amerikaba) szakadt
nagyszamu lengyel jobb PR munkat vegzett, mint a magyar??? Ok nem a
nepi-urbanus ellentettel voltak elfoglalva, mint mi!!!!!!!!!!!!!!!!! Meg
itt a KULTURA-n is elojon ez a moslek. Es a PR munka igenis fontos. Eleg
ha arra utalok, milyen jo hirunk volt, mikor kiengedtuk a Keletnemeteket!
(Most hagyjuk, mennyi volt ebben Hornek erdeme.) Aztan a valasztasok utan
elkezdodott az aldatlan SzDSz-MDF haboru, a kulfoldi sajto tele volt a
"magyar antiszemitizmus"-sal, tovabb erosodtek a rolunk taplalt hamis
sztereotipiak. Velemenyem szerint mind a kulfoldi magyarsag, mind a Magyar
Koztarsasag Kulugyminiszteriuma csapnivalo munkat vegez ezen a teren. Ha
nincs igazam, nyugodtan hurrogjatok le!

A kultura-muveszet kapcsolatrol kesobb, meger egy kulon miset!
Udv
Dezso

Kedves Gyuri!
^^^^^^^^^^^^^
A lengyelekrol irtam az elozo levelben, de mar nem emlekszem, hogy
megirtam-e a velemenyemet a Nobel dijrol. Mindegy, tomoren: a Nobel-dij
biznisz es politika. Mint az Oscar. Nem nagyon fogadok el semmifele ra
valo hivatkozast, amikor ertekekrol beszelunk. Arrol nem is szolva, hogy
nem latom ertelmet osszehasonlitgatasnak.
Leveled masodik reszevel a legmesszebbmenokig egyetertek.

Kedves Vili!
^^^^^^^^^^^
Azt hiszem ratapintottal a lenyegre!!! A hagyomanyok apolasa extra
energiat igenyel es jelenleg a vilagban a legkisebb ellenallas iranyaba
valo haladas elve ervenyesul.
Igy van. Sajnos. Azert meg a legkisebb ellenallas iranyahoz meg
hozzatennem az uzleti szempontokat, melyek ezt erositik (lasd multkori,
talan kicsit leegyszerusito folyamatabramat.).
Es tulajdonkeppen magam is ezt csinalom, mert kitorni ennek az egesznek az
ordogi logikajabol en se tudok. Ugyhogy az ember vagy elfogadja a
Peter-fele (kicsit cinikus, de talan ez a cinizmus vedekezes) allaspontot:
ha ennek kell lenni, fogadjuk el; vagy verzik a szive, de egyedul (vagy
par ezredmagaval) tenni nem sokat tud. Remelem itt is tevedek.

Mindezt alatamsztja a Del-Tiroli beszamolo, meg mindannyiunk napi
tapasztalata.

> Hong-Kongrol? Labda Dezsonel, 1x beigert egy szuperszubjektiv beszamolot...)

Hopp, elkaptam. Nem ment ki a fejembol. Egyszeruen nem mertem elkuldeni,
annyira szuperszubjektiv. Tele van a kinaiakra vonakozo nem eppen hizelgo,
nem eppen szalonkepes kifejezesekkel. Attol felek, hogy kapnek a pofamba a
KULTURA "politically correct" viselkedesre fogekony kozonsegetol.:-)))))
Valoszinuleg jogosan. Fent emlietett beszamolok a barataimnak keszultek,
akik erdes stilusomat megbocsajtjak tudvan, hogy azert nem vagyok en olyan
rossz gyerek, aki szabadidejeben kinaiakat ver :-))))) Finomitani a
szovegen meg meg nem volt idom. De ami kesik, nem mulik. 

> A hagyomanyok apolasa szep dolog, de mindig extra energiakat igenyel. Egy
> nep kulturaja dinamikus, ha valamit meg akarunk tartani, az mar mesterseges.
> Ha meg akar maradni, akkor meg fog. Es kialakult egy egyetemes kultura, ami
> az amerikanizalodas eredmenye, valamint a legkisebb ellenallas fele valo
> torekves, mint tomeges ars poetica. De azert ez normalis......

Igen, erre irtam: a Diagnozis pontos Doktor Ur!! De biztos, hogy ez
normalis??? Valami gyogyszert, de ha mas nincs, johet a mutet! Ha nincs
segitseg, legalabb egy kis opiumot, konyorgok!!!! :-))))

> [Ha valaki ezt a bekat hosszu tavon nem tudja lenyelni, annak ajanlhatok egy
> szinten tipikus magyar megoldast: ongyilok!]

Na itt azert meg nem tartunk! 
"Szechenyi Istvan, ne huzd meg, ne huzd meg!"

Kedves Laci!
^^^^^^^^^^^^
> > Nekem se hianyozna az
> > USA, ha a Marsra robbantanak.
>   Az isten szerelmere, azert nem gondolhatjatok komolyan!

Talalt sullyedt, tenyleg nem gondoltam komolyan! Remelem, Peter se
gondolta komolyan a magyar felet a dolognak! A felsorolas imponalo, foleg
a Star Wars! :-))))

>   A forditas versnel nagy gond, a prozanal altalaban nem. A nagyobb magyar
> szerzok muvei le voltak forditva a legtobb nyelvre, es bizonyos szamban el
> is kelltek. Attol tartok, nem volt igazi atuto ero. Peldaul Tolsztoj es
> Dosztojevszkij akkor robbant be a vilagirodalomba, amikor az ordog sem
> tudod oroszul. Ilyen kaliberu szemelyisegekre volna szukseg.

Igazad lehet, prozaban tenyleg nincs, de kolteszetben van. Es itt jon be,
hogy " a forditas versnel nagy gond". Nincs szerencsenk.

Udv: Dezso

Kedves Marti!	
           Semmi ketseg:leveledbol egyertelmuen kiderul, hogy az 1848-as
           forradalom es szabadsagharc volt a disszertaciod targya....
           Mivel a forrasaim hitelesseget vitattad, ime a pontos idezet:

           Pest, marcius 20. 1848

           "..Nemet polgarok, bevadollak benneteket a nemzet es az
utokor
             elott, hogy azt ti bontottatok fol! (- az egyetertest a
fovarosban-P.K.)
             Ok nyilatkoztak eloszor, hogy a nemzetorsegbe magok koze
zsidot 
           nem vesznek, es igy ok dobtak eloszor sarat..."etc.

           Lapok Petofi Sandor naplojabol,
           Petofi osszes prozai muvei es levelezese, 331 oldal.
           Szepirodalmi Konyvkiado, Budapest, 1974

           Ha figyelted az elozo irasaimat is (nem tudom hogy tetted e)
           de sok latszolag "meredek" allitast tartalmaznak, (ld.
Talmud-idezet,
           vagy a budai zsidosag dicstelen viselkedese 1526-ban) viszont
mindegyik            idezet mogott dokumentalt tenyek vannak.
           Termeszetesen irasod ertekebol semmit sem von le, hogy
pontatlansaggal
           vadoltal.  A kultura ugyeben pedig egyenesen megvalaszoltal
B. Lacinak
           helyettem is. Az adatok pedig, amiket kozoltel, szamomra
egyenesen                      dobbenetesek. Ezeket nem tanitottak
48-rol meg foiskolai szinten sem!                   Sokat tanulhatunk a
leveledbol...

           B. Laci,

           Egy fokkal tobbre becsullek Fischer Istvannal, aki 
              1. Sajat maga hasznalta a "hazaarulo" kifejezest
                 onmagara eloszor, nem en! (Igaz, miutan rajottem, hogy
van benne
                 valami, en is elkezdtem hasznalni)
              2. Miutan kifogyott az ervekbol es nem tudta vitatni
                 erdemlegesen a fent idezett allitasaimat, "primitiv
zsidozas"nak
                 minositett mindent, ami a temaval kapcsolatban
reszemrol elhangzott.
              3. Igy jott letre az a paradox helyzet, hogy egy zsido 
                 kezdett el zsidozni!!!

           De nem ezert ragadtam billentyuzetet, hanem a hirhedt-hires
"ijfeszito"
     hasonlatomat ert ujabb biralatod miatt. Akik nem tudnak, arrol volt
szo, hogy
     KI A MAGYAR?...
     A reszemrol valaszul adott idezet:
     "Hun mindenki, aki hun erdekekert ijat feszit"
      (Mundzuk fia Attila v. Etele (Etzel) hun fejedelem)
     Amit meg hozzatettem:: Hunnorszag pedig a hunoke. Hogy ki a hun?
                         Lasd az elozo sort...

     Amin fennakadtal a legutobbi leveledben,(a level azthiszem a
Dezsonek(vagy           Peternek) szolt, a vegen egy velos utalassal az
idezetre) az az "erdek" definicio           volt.
     Hat nezzuk meg egy kicsit kozelebbrol. Van:
     jogos vagy jogtalan, onerdek, kozerdek, nemzeti erdek, a no erdeke,
a ferfi             erdeke, a vallalat erdeke... stb.stb.
     A kontextus, amiben en ertettem es hasznaltam a kovetkezo:
     A fennmaradas, a tuleles erdeke, de nem akarhogy, hanem azok
szerint
     a parameterek szerint, amik az illeto kozosseg onazonossagtudatat
     (identitas) a let kezdetetol fogva kialakitottak es behataroltak.
     Termeszetesen ezek nem merev formulak, es a tortenelem folyaman
valtoznak.  
     A lenyege viszont allando. Ertsd: tegnap lo, ma kocsi, holnap
urhajo, de
     a lenyeg: kozlekedes fogalma nem valtozik, eljutni A pontrol B
pontra.
     Nos, megkockaztatom (mar hallom a felhorduleseket) a  n e m z e t
i  
     k a r a k t e r  fogalmat, amit legtobben szellemi vagy fizikai
genjeinkben
     hordunk, es ebbe beletartozik minden, ami valaha velunk, mint
kozosseggel
     tortent, es az is, hogy ezekre a tortenesekre hogy reagaltunk es
amilyen nyomot          hagyott bennunk. Az osallapotig ragozva az
osszefonodasok kovethetetlenek, sot C
     G. Jung
     az egesz emberiseg "collectiv subconscious"-rol (kozos tudalatti)
beszel.
     A fajtajellemzo tehat egy adott organizmus adott modon valo
fennmaradasanak      miertjere utal.     A "hun erdek" tehat a kollektiv
mentalitasbol fakado tulelesi      mechanizmusok
     vedelmet jelenti, ami magat a fenntmaradast, vagyis az  e l e t e t
biztositja.
     Erre a szellemi frekvenciara barki rakapcsolhat, (nem muszaj
"magyarnak" vagy
     "kinainak" vagy "hottentottanak" szuletni), csupan raerezni,
aterezni,
     azonosulni az illeto csoport szenvedeseire, oromere, banatara,
(multjara!)stb.
     Az iskolapelda itt Petofi, de ugyanilyen ertelemben magyar volt az
aradi                tizenharom, Zrinyi, Hunyadi, de meg Bem apo is....
     Maganak az egesz emberisegnek az eggyevalasa is ezen az alapon
kepzelheto el.
     Viszont bedobni a kozosbe mindenunket (a "kozos" fogalma egyenlore
nagyon               bizonytalan es illuzorikus akar europai szinten is)
mielott a tobbiek is                egyemberkent
     azt tennek: az onmegsemmisitessel egyenlo. (nem fizikailag, a
gyengebbek
     kedveert)
     Ezert(is)eletbevago a magyar kultura apolasa. Ha elhallowenizaljuk
amink van,
     mire eljon az eggyevalas ideje, nem lesz mivel megajandekoznunk a
Fold
     tobbi nepeit.
     Kedves Laci! A vitank legelejen azt irtad, hogy vilagszinvonalra
akarod emelni
     a magyar kulturat. Kerlek ne tedd. A maga mivoltaban az mar regen
ott van,
     legfeljebb nem annyira  i s m e r t.  Mondd inkabb azt:
terjeszteni, bemutatni
     akarom a magyar kulturat, egyeni kepessegeim, helyzetem,
adottsagaim szerint,
     egy akarok lenni a sok ijfeszito kozul.

     Erre gondoltam, mikor az elso cikkem vegen azt kerdezten: kinek az
oldalan
     allasz vegul is?


     Koszont 

     P.Katona
     >

Talan tegnap talan sikerult erzekeltetnem, mennyire fontos
minden nemzet eleteben es mennyire becsben tartjak osi
kulturajukat.
Az ember akarhol vetette meg labat, kozvetlen kornyezetet
ugy modositotta, hogy a nyers termeszethez kepest mar
lakalyos legyen.  A termeszet titokzatos, ismertlen vilagara
magyarazatot keresett, igy szulettek meg a mondak, eposzok.
Ez hagyomanyozodott a kovetkezo generaciokra akik hiven
oriztek es ezert elvezhetjuk ma is a Kalevalat, a nemet hosi
enekeket, a Gilgames eposzt, a Csendes-oceani
mitosz vilagat vagy a mitologiakat.  Vagyis az ember azonnal
irodalmat teremtett.
Hogy nem ertjuk meg egymas irodalmat az ketoldalu.  Eloszor
is nem ismerjuk talan a tarsadalmat, tortenelmuket, mitikus
vilagukat es ebbol kovetkezoen a jelenuket.  Igy a zenejuk is
furcsa vagy ertekelhetetlen szamunkra ugyanugy mint konyveik,
magyarazataik, szolasaik vagy nepi bolcsessegeik ill. azok
erdete.  Ugyanigy a magyar is.  De ha nem ismered a multat
(barmelyik nepnel) nem erted meg hivatkozasaikat sem.

A Totekon azert nem tud nevetni mondjuk egy osztrak paraszt,
mert fogalma sincs a mondanivalo hattererol. Egy-egy
KK-Europaban keszult film azert erdektelen mondjuk
Alabamaban, mert nincs mihez kotnie.  De neked is unalmas
lehet a kinai regeny, film mert nem ismerjuk gondolkodasukat,
miert es hogy alakult ki ugy, ahogy.  Es ez nem az o hibajuk.
Hogy megertsuk egymas kulturajat, ahhoz eloszor meg kellene
ismernunk.

Van egy kinai szarmazasu baratnom, akinek szulei, nagyszulei
meg Mao es a verebhajsza elott eljott Kinabol.  Gazdag csaladbol
szarmazott, de nagyon keveset tud a dedszulok eleterol.  A csalad
nem mesel.  Mikor megemlitettem neki a magyarul is megjelent
Vadhattyuk c. (Wilds Swans) konyvet Jung Changtol nagyon kert,
szerezzem meg neki angolul.  Nem volt konnyu, mert rossz helyen
kerestem.
Ugyanis itt a szociologia feliratu reszlegnel lehetett megtalalni.  Es
ez tokeletes meghatarozasa a konyvnek.  Ha ezt elolvasom,
jobban megertem azt a 100-120 evet, amirol a konyv beszamol,
az embereket es a tarsadalmat, annak szokasait.  Ott a tortenelem
is, de az emberi sorsokon keresztul.  Ha ezek utan veszek
kezembe egy regenyt, mar nem lesz erthetetlen es furcsa.
Sok konyvem van ismeretlen vilagokrol ami itt social study
megjegyzessel talahato meg a konyvesboltokban.  Kivalo
konyvek, svedorszagban elo unokahugom aki kulturtortenetet
tanul itt szerezte be tanulmanyaihoz, mert allitolag itt olcsobb.
Azt hiszem mindenkinek egzotikus mondjuk a deli oceanok
szigeteinek emberei, tancai, mesei.  De csak addig, amig meg
nem ismered tortenelmuket es azt a szines mitologiat, ami
magyarazatot ad arra a sok erthetetlen dologra, ami korulveszi
oket.  (Itt mar azonnal megemlithetek egy hatast a festeszetbol.
Csodalatos impresszionista kepek szulettek egy kis deltengeri
szigeten.  Ez volt Gaugain.  Delacroix  Algirba ment, hogy erosebb
szineket es szabad eletet talajon.)   Az ihlet johet nagyon tavoli,
vagy a nyugati kulturank arroganciajval mondva primitiv kozegbol.
Es itt feltetlen meg gell emlitenem Csontvaryt, aki "hozzank kepest"
alacsonyabb kulturabol emelte ki azt, ami felejthetelen.

A kulonbozo kulturak megertese, ertekelese csak egymas
megismeresen keresztul tortenhet.
Sajnos nekunk nem adatott meg mint sok fiatalnak Eu.-ban,
hogy ertettsegi utan, vagy egyetemi tanulmanyai alatt bebarangolja
a vilagot.  Baratnom Svedorszagban orvos es a 35 eves koraval
o volt a legfiatalabb akkora szakmai gyakorlattal.  Nagyon nem
ertettek ezt a jo svedek, mert ok par evet utaznak, mielott
komolyabban nekiallnanak tanulmanyaiknak.  Ez sajnos a mi
hatranyunk.  De biztos vagyok benne, hogy akik most egzotikus
tajakon dolgoznak es majd evek mulva (ha kepesek ra) kezukbe
vesznek egy ottani konyvet, mar ertik, nevetnek vagy
szomorkodnak, de nem ismeretlen az a vilag szamukra.

Gondolkozzunk el azon, miert volt fontos a SZU-ban, hogy az
eskuvoi fiatal par letegyen egy szal viragot egy emlekmu elott.
Tradiciot akartak csinalni.  Es ez nem egy ures puffogtatas, hogy
multjaban - multjabol el a nemzet.  Amit meghaladott az elet,
azokat a hagyomanyokat nem kell kovetni, de nem szabad
elfelejteni.  De amikor valami ures, a kor hiszteriajanak vagy a
penzvilag manupulciojanak kovetkezteben jonnek uj szokasok
(lasd: kriptaepitesi orulet, az en hazam 10 centivel magasabb
legyen), akkor megis jobb ha nem felejtjuk el regi szokasainkat,
unnepeinket.  Azokat a napokat, amik megkolonboztette'k a
hetkoznapjainkat.  Ezt mindenki unnepelheti vagy kovetheti
szajaize szerint es ha valami ertekeset, szepet  atveszunk mas
kulturakbol, ami beepitheto a mienkbe, aldasom ra.
Mi nyertunk.

Itt ismeretlen a szaloncukor.  Mikor a postasaim meghozzak
otthonrol, mindig felszakitom a dobozt es adok nekik.  A gyerekek
mar nem csak a kutyaim miatt szeretnek idejarni, hanem
karacsonykor a szaloncukor miatt is.  Ok meg sutnek nekunk kis
figurakat.  Pedig ez a karacsonyfa eredetileg nem magyar szokas.
De jo, imadjak a gyerekek (meg a postasaim), miert ne tartanank
meg?
Nem tudom nepszeru-e mondani, de nagy igazsag, amikor a
Hegedus a haztetoben azt mondja az apa:   Tradition...tradition...
Mivel itt az US-ban annyifele nacio el, az iskolakban szoktak evente
a gyerekek egy-egy eloadast csinalni az o szarmazasi tradiciojukbol.
Vagyis tudja, hogy honnan jott, mi a kulturaja es nem gyokertelen.

Udvozlettel:  Marta

Concordia egyetem (Montreal) film production szak, elso ev elso szemeszter, 
valami olyasmi tantargy, hogy bevezetes a filmmuveszetbe, a masodik film amit 
megneztek Jancso Szegenylegenyekje volt. Szerintem ilyesmit mindenhol
talani, csak keresni kell. 

A masik amit mondani akarok, hogy hogy is varhatom el az amerikaiaktol
azt, hogy ismerjek a magyar irodalmat, amikor a sajat irodalmukat sem
ismerik. En szoktam zavarba jonni, amikor hizelgeskeppen
folvetek egy par amerikai irot, es csak neznek mint a moziban. Tisztelet
a kivetelnek.

Balazs