Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1706
Copyright (C) HIX
1995-08-04
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Forum #1705 (Kadar Gyorgy szomorkodasara) (mind)  8 sor     (cikkei)
2 Advocatus diaboli (mind)  94 sor     (cikkei)
3 Tankok es bankok (mind)  75 sor     (cikkei)
4 Re: Kasztjaink (mind)  29 sor     (cikkei)
5 Adossag, szocialis rendszer, gazdasagpolitika (mind)  88 sor     (cikkei)
6 Mindenki panaszkodik (mind)  35 sor     (cikkei)
7 Erlelodo gondolatok (mind)  29 sor     (cikkei)
8 Ki mibol el? (mind)  15 sor     (cikkei)
9 Orszag arveres (mind)  13 sor     (cikkei)

+ - Re: Forum #1705 (Kadar Gyorgy szomorkodasara) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A SZALON-ban es meg talan masutt is olvasott nehany megjegyzes arra utal,
> hogy peldaul en FORUMos letemre azok koze tartozom, akiknek ott van a FORUM.
Nem tudom, ki irta, eleg modortalan megjegyzes. A moderator eleg tagan huzta
meg  a SZALON hatarait, es szerintem  o majd ugyel arra, hogy mi az, ami mar
nem a SZALON-ba valo.  A FORUM hosszu ido ota  a legbovebb rovata a hix-nek,
talan nem veletlenul. Kar, hogy a FORUM mint lap moderalatlansagat nehanyan a
nyilvanossag elotti anyazassal (sajat szemelyiseguk moderalatlansagaval) azo-
nositjak...
+ - Advocatus diaboli (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Karsai Tamas irja:
>Magyarorszag eseteben nem lehetseges kolcsonos megallapodast kotni a tarto-
>zasok torlesztesenek felfuggeszteserol. A kolcsonok igen jelentos reszet u-
>gyanis gyakorlatilag maganszemelyektol vettuk fel - kotvenyek formajaban -,
>igy az idok folyaman akar tobb tizezer hitelezore is "szert tehetett" kis
>hazank.

Hg. Grassalkovich Antal regi adossagaira 1819-ben 600 ezer ft-ot vett fel az
Arnstein es Eskeles becsi cegnel, emisszionalis hitelmuvelettel:
a zsido bankhaz kifizette az osszeget neki, aztan a becsi tozsden,amely meg-
bizott a herceg igereteben, parcialis obligaciok utjan szedte ossze a penzt.
A kibocsajto bankhazak ugynokeik altal a nemet polgarsag szeles retegeinek
adtak el a kotvenyeket.
Az obligaciok addig maradtak nevertekuk korul,amig a herceg rendesen fizette
a kamatokat.  A herceg ugyanazon cegnel 1823-ban 200 ezer Ft-ot, 1825-ben
tovabbi 2 millio Ft-ot vett fel,aminek fejeben  elkotelezte magat, hogy per
eseten nem a magyar, hanem az alsoausztriai  birosagnak veti ala magat.
Ennek a roppant osszegnek a kamatait mar nem tudta fizetni, az obligaciok
nevertekuk 15-20 %-ra estek le a becsi tozsden. Ezzel nem volt egyedul, gr.
Festetich 3.5 millioja 2 %-ra esett le, mikor fizeteskeptelenne valt, akar
gr. Hadik 1.5 millios hitelallomanya.
Az egyik kotvenytulajdonos,gr.Buol pert inditott az alsoausztriai birosagon,
amit termeszetesen meg is nyert.Mar csak a vegrehajtas volt hatra, - es itt
jon a lenyeg - amit Pest varmegye formai okokra hivatkozvan elutasitott.
A hitelezok igy kenytelenek voltak a nemesi birtokjogot vegletesen respek-
talo magyar birosag elott uj pert inditani. Ne felejtsuk el: a nemesi birtok
a magyar torvenyek szerint nem volt elidegenitheto !!
A perek csak 1841-ben zarultak le, a hitelezok szamara nagy pofaraesessel,
mint az varhato volt. Az emisszios hitelek csodje annyira megrontotta a
magyar birtokos hitelet, hogy gr. Szechenyi 1828-ban mar nem kap meg tiz-
ezer Ft hitelt a megterheletlen birtokara. (Banataban irt egy konyvet.)

Az hogy Magyarorszag maganszemelyektol vette fel hitelei nagyreszet, nagy
mertekben megkonnyiti az adossagtorlesztes felfuggeszteset. Nincs szukseg
egyezkedesre ugyanis. Eleve butasag egyaltalan ilyesmin gondolkodni. A ma-
gyar kotvenyek az allampapirok piacan magas kockazatu papirnak szamitanak,
ezert magasabb a hozamuk, mint modjuk a nemet allampapiroknak, vagy az USA
treasury bondoknak. A kotvenyek megvasarloi kockaztattak a magasabb nyere-
seg erdekeben, a kockazattal viszont a veszteseg lehetosege is velejar.Egy
kotveny elertektelenedese, csodje a tozsde termeszetes, ha nem is minden-
napi, velejaroja. Egy spekulansnak (aki kotvenyt vesz az spekulal) ezzel
szamolnia kell.
Ha elegans akar lenni a magyar kormany, akkor nem azt mondja, hogy nem fi-
zetunk es punktum, hanem letrehoz a sajat illetve a MNB neveben egy Rt.-t
minimalis tokevel, (penzintezeti tevekenyseg eseten ez kb. 30 milko), majd
az egesz kulso kotvenyallomany tulajdonjogat az MNB atadja ennek az Rt-nek.
(Ez bevett gyakorlat Magyarorszagon, a kormany (Antal), es a partok (MSZP,
Next-2000) is eloszeretettel alkalmazzak ezt a modszert vagyonszerzesre,
mivel ez nalunk legalis, torvenyes. Olyan ceget hoznak letre, mely alapto-
kejet joval meghalado vagyonnal rendelkezik. Idealis helyzet a vagyon ki-
vonasara, felelesere.)
Az Rt kis szoszmotoles, tokolodes  utan felszamolasi eljarast kezdemyez ma-
ga ellen. Johetnek a kulfoldi kotvenytulajdonosok perelni, a magyar birosa-
gok ismereteben legalabb ket ev mire kituzik egyaltalan a pert,aztan 5-6 ev
mulva mar el is kezdhetnek osztozkodni a harmincmillion, azon az osszegen,
amelynek erejeig a tulajdonosokat kotelezettsegvallalas terheli a ceg csod-
je eseten.....(Grassalkovich herceg trukkje aktualizalva a 20. szazadhoz)

Nagybankos illetve allami kolcsonok eseten rosszabb lenne a helyzet, mert
egy kolcsonado allam, vagy egy nagybankcsoport rendkivul eros politikai
nyomast tud kifejteni, mig erre a mi nagyszamu kisbefektetonk nem kepes.

A pl. delamerikai allamcsodok azert hatnak riaszto peldakent, mert hulyen
lettek megcsinalva. A legutolso utani pillanatban tagadtak csak meg a fi-
zetest, mikor a kincstar tokeletesen ures volt. Enyhe financialis nyomas
elegendo volt visszaterelni oket az igaba; tovabbi kolcsonok megtagadasa-
val a gazdasag mukodtetesehez minimalisan szukseges likvid toke hianyaban
leallt a gazdasag,es elobb-utobb politikai okok (nyomor) miatt visszakoz-
ni kenyszerultek, visszakullogtak a tobbi igavono barom koze.
A magyar allam jelen pillanatban tobb mint 6 milliard $ valutatartalekkal
rendelkezik, velunk ez a scenario meg nem jatszato el.

Mit veszitenenk a torlesztesek beszuntetesevel ? Szinte semmit. Hitelt mar
most sem kapunk, illetve csak annyit, hogy a kolcsonoket tovabbra is tud-
juk fizetni, de azt is sulyos politikai es gazdasagi feltetelekert csere-
be. A magyar allam elorelathatolag evtizedekig nem kapna tobb hitelt. Sze-
rintem ez nagyon jo lenne, mert rakenyszeritene a kormanyt, hogy deficit
nelkuli koltsegvetest csinaljon.A kulso csod vallalasa lehetove tenne azt,
hogy elkeruljuk a belso csodot, amely tenyleg a padlora kuldene az orsza-
got. A nagyszamu nyugati ceg, a feketepiac merete miatt a maganszektorban
nem szunnenek meg a hitellehetosegek, kialakulnanak uj (direkt nyugati hi-
telek maganvallalatoknak), es megerosodnenek mar mukodo regi penzugyi csa-
tornak, mint a fekete gazdasag tokejenek hatekonyabb beforgatasa a legalis
gazdasagba.

Egyebkent a delamerikai valtozat kozeleg,eleg gyorsan.Ne felejtsuk el,az
orszag abban a helyzetben van, mint az a munkanelkuli csalad, amely eleg
jovedelem hijan a vagyontargyait hordja a zaciba, hogy a lakbert fizetni
tudja. De amint oda a teve, a mosogep, es elfogytak a butorok is, azonnal
megjelennek a vegrehajtok, jon az ezzel a taktikaval elkerulhetetlen veg,
a kilakoltatas, a szegenyszallas, ahol azt is kozpontilag szabalyozzak,
hogy ki mikor furodhet, vagy fekudhet be az agyaba.

Tamas
+ - Tankok es bankok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bathori Gyorgyre emlekszem es arra is, hogy Padovabol irt utoljara. Orulok,
hogy ujra jelentkezett. Es ha mar jelentkezett, miert ne kossek bele--(;)).

Gyurka azt irja:

>1956-ban a tankok 1996-ban a bankok akarjak letarolni hazankat.

Ezt en persze mar tobbszor is hallottam, de azert szeretnem megtudni, hogy
mikeppen lehet ezt a ket dolgot egyaltalan osszehasonlitani. 1956-ban a
magyar nep fellazadt egy elnyomo totalitarianus, szovjet-majmolo rezsim
ellen. Par napon belul a Magyar Dolgozok Partja osszeomlott, Gero Erno
elmenekult es ugy nezett ki, hogy gyoztunk. Arra kertuk szovjet baratainkat,
hogy hagyjak el az orszagot es Nagy Imre bejelentette, hogy ki akarunk
szallni a Varsoi Szerzodesbol es semlegesek akarunk lenni. Erre a szovjet
vezetoseg elhatarozta, hogy mar pedig nem turheti, hogy egy szocialista allam
otthagyja a szocialista paradicsomot es rank kuldtek tankjaikat. Es par
honapon belul, Kadar es egyeb elvtarsak segitsegevel visszaallitottak a nepi
hatalmat.

A kulfoldi kolcsonoket nyugaton eladott kotvenyeken keresztul kaptuk. A
bankok mindossze arusitottak [ezt ugy hivjak angolul, hogy "floating the
shares/bonds"] ezeket a kotvenyeket, mig kisebb es nagyobb befektetok ugy
gondoltak, hogy a kamat eleg magas ahhoz, hogy erdemes legyen magyar
kotvenyekbe fektetni penzuket. En meg nagyon jol emlekszem az elso ilyenfajta
kolcsonfelvetelre. Londonban par napon belul elkapkodtak a magyar kormany
altal kiadott es a bankok altal arusitott kotvenyeket. Ez valamikor a 70-es
evekben tortent es meg en is (naive me!) orultem, hogy orszagunknak ilyen jo
a renomeja--tolonganak az emberek megvenni a kotvenyeket. Hat nem szep? A
magyar allam szavatolta ezeket a kotvenyeket: tehat garantaltak, hogy a
befektetok bizonyos ido elteltevel bizonyos kamattal egyetemben vissza fogjak
kapni a penzuket. Kozben persze egyre jobban eladosodtuk. Mig vegre
odajutottunk, hogy mar olyan szervezetekhez kellett fordulni mint a Vilagbank
es az International Monetary Fund.

Nem ez az elso eset, hogy Magyarorszag a Vilagbankhoz es az IMF-hoz fordul
segitsegert. Ez a ket nemzetkozi szervezet mar adott kolcsont
Magyarorszagnak, de csak azzal a megszoritassal, hogy a magyar kormany csak
addig fog nyujtozkodni, amig a takaroja er--tehat nem fog evre evre tobbet
kolteni, mint bevetelei; illetve a deficit mindossze 3.5%-a lesz a
koltsegvetesnek es nem 6-7. 1992-ben az Antall-kormany megszegte igereteit a
Vilagbanknak es az IMF-nek. Most pedig ujra kerunk penzt, de mara ez a ket
nemzetkozi szervezet szorosebb szivu lett. Azt mondtak Horneknak New Yorkban,
hogy csak akkor fognak penzt kapni, ha valoban leszoritjak a deficitet 4%
ala.

Szoval mondd meg nekem, kedves Gyurka, mi koze van mindennek a tankokhoz?
Szepen hangzik, rimel: tankok--bankok, csak hogy nem hiszem, hogy a tankoknak
sok kozuk lennenek a bankokhoz. Probalj ugy tekinteni minderre, mintha az
allam/kormany mindossze egy egyszeru egyen lenne. Mondjuk en. Szeretnek egy
hazat venni, de persze nincs 250 ezer dollarom keszpenzben es ezert a bankhoz
kell fordulnom kolcsonert. A banknak kovetelesei vannak mielott kolcsont
nyujt nekem. A legelso dolog az, hogy megerdeklodik, hogy van-e keszpenzed a
"down paymentre," ami altalaban 20 szazaleka a haz aranak. Tehat 50 ezer
dollart kell a markomban szorongatnom ahhoz, hogy egyszeruen szobaalljanak
velem. Aztan mielott adnak nekem jelzalog kolcsont, azt is meg akarjak tudni,
hogy mennyi az adossagom: minden plasztik kartyat, minden auto kolcsont,
mindent az eg egy adta vilagon be kell jelentenem, beleertve havi/evi
fizetesemet. Es ha mindez nem stimmel (van egy formulajuk), par nap mulva
felhivnak telefonon es azt mondjak, hogy sajnos nem segithetnek rajtam. De
mondjuk, hogy minden rendben van, megkapom a kolcsont, megveszem az
a'lomha'zamat 30 eves jelzalogra. De kozben az egesz haztulajdonossag a
fejembe szall es elhatarozom, hogy egy ilyen gyonyoru haz melle, kell egy 40
ezer dollaros Mercedes is. Es aztan ha mar ilyen gazdag vagyok, fogom magam
es elmegyek Europaba ketszer evente; sot korulutazom a foldgolyot. Szoval,
olyan irtozatos koltekezesekbe kezdek plasztik kartyaim segitsegevel, hogy
keptelen vagyok adossagaimat kifizetni, beleertve a havi 1,200 dollart, ami a
jelzalog torlesztes havi osszege. Hamarosan, komolyan el vagyok maradva a
torlesztessel es ugyan a bankbol tobbszor telefonaltak, nem tudom kielegiteni
adossagaimat, meg akkor sem, ha a bank beleegyezik abba, hogy egy-ket honapig
ne fizessek semmit, vagy fizessek kevesebbet. Egy bizonyos ido mulva (nem
tudom milyen hosszu a turelmuk) elveszted a hazadat: foreclosure-nek hivjak
ezt a kellemetlen kis valamit. Orszagh professzor ur szerint magyarul: a bank
ervenyesiti a zalogkolcsont! Ervenyesiti-e vagy nem, de nekiallhatsz pakolni.

Balogh Eva
+ - Re: Kasztjaink (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kadar Gyorgy irja:

Ilyen
minosegemben mondom: Antall Jozsef nagysaga es kudarca abbol fakadt,
hogy a balkanosodo Magyarorszagon egyre ritkabb emberfajtahoz tartozott,
azokhoz, akiknek a cselekedetei es gondolatai egymassal koherenciaban
voltak.

Mint Antall Jozsef egy tiszteloje es egy exMDF-es szimpatizalo, talan 
a cselekedet es gondolat koherenciaja vonatkozhat raja, de nem a kormanyara.

A kormanya nemzeti volt, de nem vedte a magyar ipart, nem fejlesztette, hanem
kiarusitotta (Nem csak a gyengebb, de meg jobb valalatokat is eladtak.) A Hunga
riton egy uj magyar targyu CD nem csinalt.

 A kormany kereszteny? volt, de meg annyi erkolcstelen mulatohely es maszirozo
hely meg nem volt a kommunizmus alatt, de meg itt (Amerikaban) sincs. Es
a hirdetesek az expressben amik foleg a prostitucio erdekeben voltak.
 Meg ez eldontetlen, de a Bokros csomag kivetelevel, nem vagyok
biztos hogy a Horn kormany nemzetellenesebb mint Az Antall kormany.
 Igaz hogy az SZDSZ ellen van a legnagyobb ellenszemvem, de oket koveti az
MDF.


Lengyel Sandor

U.I. Ha nem szeretek egy partot, az nem jelenti hogy nem tisztelem az embereket
,
benne.
+ - Adossag, szocialis rendszer, gazdasagpolitika (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves (Zsargo) Janos,

Nem bankjegyekben osztotta szet a Kadar-rendszer a kolcsonoket, nalam
idosebb barataim es kollegaim annak idejen mondtak, hogy 45 utan azert
lett alacsony a fizetes, mert sokminden ingyen volt vagy nagy allami
tamogatast elvezett (egeszsegugy, oktatas, szocialis ellatasok, kozle-
kedes es az egesz artamogatasi rendszer). Ez egy darabig mukodott, de
azert nem tul magas eletszinvonalat engedett, meg jobb helyzetben le-
vo csaladok (kiveve a legeslegfelso reteget) sem szorhattak a penzt.
A 70-es evekre elertunk egy szinvonalat, akkor meg nem volt nagy
adossagunk, de akkor jott a ketszeri olajarrobbanas es ennek kovetkez-
teben a vilaggazdasag atrendezodese. Akkor sok nagyon rossz dontest
hozott a vezetes, de a rossz dontesek nem latszottak meg az eletszin-
vonalon, bar amire en visszaemlekszem, az mindig csak a panasz volt.
A rossz donteseket kolcsonfelvetellel palastoltak, mert a munder
(a tarsadalmi berendezkedes) becsuletet vedeni kellett. Azert nem
lehet a lakossagot hibaztatni, hogy nem azert morgott a Kadar-
-rendszerben, hogy kolcsonokbol finanszirozzuk azt, amit nem szabad,
mert nem is tudtak a kolcsonokrol joforman, azonkivul lecserelni
sem tudta az akkori vezetoket.

Vilagosan meg kell kulonboztetni ket dolgot, azt, hogy ki a hibas a
rossz gazdasagpolitikaert es hogy ki ette meg az egeszet. Kevesebbet
ettunk, mint szerettunk volna es tobbet, mint szabad lett volna.
Vadoljak a KGST rendszeret is, aminek resze volt a kiegyenlites, bar
ez korantsem mukodott annyira, mint amennyire pl. a kinaiak szerettek
volna, akik az otvenes evekben azt mondtak, hogy minden forras menjen
hozzajuk internacionalista alapon egeszen addig, amig az egesz tabor-
ban azonos nem lesz a szinvonal. Ebbe azert nem mentek bele az europai
orszagok. Volt azert persze forraselvonas, mert a mi dollarimportunk
eleg nagy resze rubelexportta alakult. Ezt mi nagyobb mertekben csi-
naltuk, mint masok, ennek megfeleloen nagyobb volt a belpolitikai
fuggetleneseg a Szovjetuniotol, a legkor itthon kozel sem volt olyan
fojtogato, mint mas orszagokban. Nyersanyagot mi is olcsobban kap-
tunk keletrol, mint nyugatrol kaptunk volna. Az egesz a piaci rend-
szer megkerulese miatt viszont teljesen torz gazdasagi szerkezethez
vezetett, es ennek a terheit is nyogjuk ma.

Egyebkent ha megnezzuk, hogy mennyire volt fejlett a mult szazadban
Nemetorszag-Csehorszag-Magyarorszag-Romania-Bulgaria, akkor erdekes
modon ma is ezt a sorrendet talaljuk, csak a cseh-magyar kulonbseg
joval kisebb, meg a sorrendet is lehet vitatni. Ez talan nem veletlen.
Nagy ugrasokat ritkan lehet csinalni, akiknek sikerult, azok mind
alacsony eletszinvonalon sok beruhazassal tettek.

Kerdeseidre raterve :

1. Egy-ket eve egy diosgyori munkas 1 millio forintjaba kerult az
allamnak (veszteseg/munkasletszam), es vesztesegbol semmit sem le-
het fenntartani, a szocialis rendszert sem. Ma csak nyilvanvalo lett
a regi rendszer vesztseges volta, de a tenyen, a bevetelek hianyan
ez nem valtoztat. A szocialis rendszert szuksegesseget kevesen vitat-
jak, csak a merteket. Csehorszag sokat zuhant gazdasagilag a haboru
ota, a relativ kulonbseg Magyarorszaghoz kepest lenyegeben eltunt.
1939-ben a Skoda muvek adta a nemet haditermeles tobb, mint felet.
Hol van ma ez gazdasagi potencial ? Fele'lte'k. Ok az iparukat eltek
fel, mi a kolcsoneinket.

2. Ilyen "kiegyenlitesi folyamat", ahogy irtam volt, bar elonyoket is
huztunk. Egy kollegam meselte, hogy egy hulye parttitkar meg azt is
kijelentette a 70-es evek elejen, hogy "gyarmatositjuk a Szovjetuniot",
amiben igaza is lehetett. A hetvenes evek kozepeig nekunk sem volt
olyan elonytelen az olcso nyersanyag, amiert megvettek a mi bovlinkat.
Marpedig a nyersanyag kemeny aru. Moldova konyveben olvastam Che
Guevara naplojat, amiben panaszkodott a silany minosegu satorra. Meg-
nezte, magyar gyartmany volt.

Osszefoglalva itt is, ott is elment egy csomo dolog, erre mondjak, hogy
a kolcsonok elfolytak a regi rendszer eresztekein. A munkamoral elkur-
vult, a biztos munkahely, a rossz szervezes miatti uresjaratok, a valla-
lati teljesitmenytol fuggetlen fizetes miatt. Sok embert latok, aki
ma sem szeret dolgozni. Hibasak ok emiatt, ez a kerdes, vagy csak a ko-
rulmenyek aldozatai. Nem mindenki ilyen, altalanositani nem lehet, de
egy szocialis rendszer az maga altalanosit, mert nem tud kulonbseget
tenni a kozott, aki onhibajan kivul es a kozott, aki onhibajabol nem
tud boldogulni. Tokeletesen legalabbis nem tud kulonbseget tenni.

A dolgok megkozelitese egyebkent mas, ugy veszem eszre, Bokros resze-
rol. Egyszeruen ennyi a bevetel, ennyi a kiadas, es a kettonek vala-
milyen modon egyensulyba kell kerulnie. A hiany potlasara vagy kolcso-
noket veszunk fel es ezzel csak kesobbre toljuk, meg sulyosabba tesszuk
a problemat (ez tortent a Kadar-rendszerben a kulso, az Antall-Boross
kormany idejen a belso adossaggal ) (1), vagy a hianyt bankopressel
potoljuk, ami meg nagyobb inflaciot jelent, azaz a jovedelmek realmeg-
szoritasat, de ugyanakkor a befektetesek teljes elbizonytalanodasat (2),
vagy meghuzzuk nyiltan az eletszinvonalat a befektetesek javara (3).

Hidas Pal
+ - Mindenki panaszkodik (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Uraim es Holgyeim:Ez biztos soknak meglepo lesz,de en me a regi
korszakbol tartozom.
Vegtelenul sajnalom az Amerikaban eloket,hogy mijen borzalmas eletuk is van.
Most eppen radikalis jobb oldali senatorokat es egyebeket valsztottak
meg,akik tovabbra is segiteni fogjak a gazdagokat es csokkenteni fogjak
akereseti lehetosegeket.Oszinten sajnalom azt az illetot aki "majdnem tonkre
ment a 2 lanya egyetemi dijja" miatt.Azert is mert a szereloknek annyit kell
fizetni.
Hagy aruljam el,hogy az en fiam is egyetemre jart.Igen a State ahova jart
nagyjabol fizette,megha eloleges kolcsont is adott erre,amit most fizetnek
vissza.Ne akarjo benunnk sajnalatot okozni,nem mindenki tanulatlan.Ami a
szerelot illeti nem muszaj salyat hazban lakni,es ezen kivul hallgassa A bob
Villat es vegyen konyveket,vagy jarjon iskolaba ahol ezt is tanitjak.
Most meg csak annyit,hogy valami irigysegre is legyen alkalom;en Canada-ban
elek,mar sikerult nyugdijba mennem 35 evi canadai munkam utan.Egyaltalaban
nincs oko panaszra.Az allam(illetve a polgarok)itt is tele van
adossaggal.Probaljak ezt csokkenteni,mindenfele volt socialista tul mertekes
dolgokat csokkenteni az emigraciot,de ezert tobb a munkanelkuli es a
szegeny,de azert meg senk nem halt ehen.Mindenkinek az egesz orszagban van
egeszsegi biztositasa,amit a munkaado fizet.Aztan meg a munkahejen lehey
kedvezo modon meg kulon biztositast is csinalni ami kiterjed azokra a
dolgokra,amit esetleg az allami biztosito nem fizet(fogaszatpl).
A megelhetesi eletszivonal eleg magas,mert mindenk hazat vesz,vagy akar
venni,a kozlekedes jegyek birhatok,a benzin ara 50 cent literje,tobbnyire 1
csaladnak 2 kocsija van,2 het szabadsag evente.A klimat is ki lehet birni a
bun esemenyek sem veszesek,sot az utobbi evben csokkent.Ennek ellenere
biztos,hogy vannak tobben akik panaszkodnak,de csak azert,mert meg egy
nyaralo is kell,meg motor csonak esmas anyagi mellozitheto.
En igenis halas vagyok,hogy veletlenul ide hozott a sors es ha meg is
dolgoztam erte de nyugodtan,minden fej fajas nelkul elhetek.
Ha az emberseg nem mindig mpanaszkodna,hanem talan meg is lenne elegedve
jelenlegi eletevel,sokkal kevesebb Valium-ot es veszekedest lehetne elkerulni.
Nem akarok bele avatkozni az adossagi vitaba,de aki megfozte az ebedet az
egye is meg.
egy megelegedett canadai
+ - Erlelodo gondolatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kadar Gyorgy levelere

Kedves FORUM-Olvasok!

Regen olvastam a FORUM-ban ilyen higgadt es jozan levelet,
mint legutobb Kadar Gyorgyet. Koszonet mertektartoan bar,
de hatarozottan kimondott igazsagaiert. A legfontosabbat
hadd emeljem ki:

> Antall Jozsef nagysaga es kudarca abbol fakadt,
> hogy a balkanosodo Magyarorszagon egyre ritkabb emberfajtahoz tartozott,
> azokhoz, akiknek a cselekedetei es gondolatai egymassal koherenciaban
> voltak. 
Itt volna az ideje, hogy egy hazug es ugyefogyott kormany 
idejen visszaidezzuk vegre a Rendszervaltozas Kormanyanak 
huvos, higgadt es celtudatos tevekenyseget es a korabbi 
Kormanyfo emelkedett emberi nagysagat? 

Mit gondoltok?

[ Sajnos, aggodalmaink ma meg boven lehetnek. Ahogy Kadar
  Gyorgy fogalmaz:
  > A fegyelmezett szabadsag felnott terheirol is beszelne'k, de
  > arrol beszelni 1993. december 18. ota nyilvanosan nem illik, akire
  > ilyen teher meretett, az egy darabig megint hordozza csak csendben.
  Mit gondoltok errol? Ma meg valoban ennyire pesszimis-
  tanak kell lennunk? ]

Udvozlettel:                                    Sz. Zoli
+ - Ki mibol el? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kornel, amikor azt irond, hogy aki Amerikaban heti 180 Dollart keres, az
megerdemli. Mond, tudod te egyaltalan, hogy mit beszelsz? Mi az, hogy
megerdemli? Ezeknek a tobbnyire Mexikobol, Cubabol, vagy a karibbiai'
szigetekrol menekult tomegeknek plusz az itteni sokgyerekes feketeknek
akik szocialis korulmenyeiknek fogva iskolakat se igen latogathattak 
lopni meg csalniuk kellene (mint azt Magyarorszagon sokan oly szivesen
es nonsallanszal teszik), hogy tobbjuk legyen? Micsoda felelotlen
duma az kilyen "megerdemlik?" Ezek szerint a magyarorszagiak is 
"megerdemlik" a sorsukat mert azt a kormanyt valasztottak amelyiket?
Egyaltalan mit s mennyit tudsz az itteni elet problemairol? Senki sem
akarja Magyaroszagot az USA-val osszehasonlitani. S ha valaki ehenhal
Magyarorszagon annak nem vigasztalas, hogy az USA-ban is ehenhalnak.
De igenis fontos meglatni, hogy vilagjelenseg ez aminek szamos eredendo
oka van s akkor talan konnyebb valaszt kapni lerdesekre is. 
- lajcsi -
+ - Orszag arveres (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lajcsi kerdesere, hogy a kozelmult tortenelmeben elofordult-e valaha, hogy egy
orszagot elarvereztek, mert nem tudta adosagait fizetni. Valami hasonlo tortent
Kinaban az 1870-80-as evekben. Az akkori csaszarsag nem tudta adossagait fizetn
i
ezert egy nemzetkozi bizottsag Britt vezetessel (US, Nemet, Francia,
Osztrak-Magyar, es Olasz tagok) atvette a kinai vam, posta es meg nem tudom
milyen mas jovedelmet hozo organizaciot es azok jovedelmet egyszeruen lefoglalt
a
az adossagok torlesztesere. A kinaiak egy ido utan kisse meguntak ezt es kitort
a Boxer Lazadas. Az Osztrak-Magyar Monarchia vamugyi megbizottja es kikuldottje
egy magyar ember, Farago Edmund (nagyapam) volt.

Udv	Lazar Edmund

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS