Tisztelt Tudomanyszeretok !

 [Japan] irt hozzaszolast a "halal elmenyhez". Valoszinuleg e
n is ugyanabba a kategoriaba tartozom, mint o, tehat ebben a kerdesben laikus v
agyok. Tobbszor elgondolkodtam azon, mikor hallott az ember (vagy tetszhalott i
nkabb ? - ezt a kifejezest az  utobbi idoben nem hallom, hogy valaki is hasznal
na - de valoszinuleg ez mas kategoria). Az teny, hogy a klinikai halal fogalma 
definicio, tehat nem abszolut fogalom (csak a jelenlegi orvostudomany tapasztal
ati szintjet jellemzi) - ezt az allapotot nem neveznem halalnak, csak halal elo
tti allapotnak, ami viszont meg az elethez tartozik. Halottnak akkor nyilvanit(
hat)jak az embert, ha leall minden eletfunkcioja. Tehat ha az agy oxigenhiany m
iatt 5 perc elmultaval helyrehozhatatlanul karosodik, akkor meghalt az ember? H
a jol sejtem, ezutan all be a koma (javitson ki, aki szakember ebben a kerdesbe
n), tehat az az allapot, amikor a letfontossagu szervek (az agyon kivul ?) meg 
eletben vannak, vagy eletben tarthatok (lasd.: szervatultetes). Gondolom az agy
nak sem minden resze karosodik - vagy igen?  (Persze, kivetel az az allapot, am
ikor az agy teljesen roncsolodik valamilyen baleset kovetkezteben!). Ezek szeri
nt ez az allapot szinten az elethez tartozik (ha nem is a teljesertekuhoz), az 
ember meg nem halott. (Hat itt van az euthanazia kerdese - egy(es) orszag(ok) t
orvenyei mar megengedik, hogy ember dontse el, van-e a haldoklonak joga az elet
hez, vagy sem - mire jo ez. Honnan tudja az orvos, csaladtag, hogy a serult sze
nved-e. Ugy tudom, hogy azok a ritka szemelyek, akik felett mar regen az adott 
orszagban palcat tortek volna, tehat akik visszatertek a realis letbe, nem szam
oltak be arrol, hogy szenvedtek volna komas allapotukban). Amirol a "visszatert
ek" beszamolnak, az a halal elotti allapot, tehat az elet egyik resze, amikor a
z agy "bekapcsolja vesztartalekait", es (szerintem) minden lehetoseget "kihaszn
al" arra, hogy mobilizalja a szervezetet.

Nem tudom, olvasott-e valaki kb. 1-2 evvel ezelott egy olyan (tudomanyos erteku
?) hirt (kacsat), amely arrol szolt, hogy egy amerikai orvoscsoport (vagy ez in
kabb egy orvos partizan-vallalkozasa volt?) kiserleteket folytatott onkenteseke
n (?). A kiserlet lenyege az volt, hogy elektromos ingerlessel (nem ismerem a r
eszleteket) es bizonyos kemiai anyagok adagolasaval az agyat rakenyszeritettek 
arra, hogy felszabaditsa vesztartalekait. A kiserlet alanyai ugyanazokrol az el
menyekrol szamoltak be, mint a klinikai halalbol visszahozott egyenek. Ugyanugy
 mas embernek neveztek magukat e elmenyek atelese utan (tehat pl. istentagadobo
l melyen vallasossa valtak egyesek, vagy mindent maskepp csinaltak azutan az el
etben ...) mint azok, akik baleset kovetkezteben a klinikai halal allapotaba ke
rultek es onnan visszatertek.

Tehat, hogy is van ez ?
                                        Pe'ter
> ----------------------------------------------------------
Kapa's Pe'ter, TU FEI KTEEM Kosice
e-mail          : 
> ----------------------------------------------------------

> =======================================================
> Felado :  [United Kingdom]
> Temakor: Re: Virusok ( 24 sor )                     

> Az altalam ismert egyetlen elfogadhato definicio Ganti Tibortol szarmazik.
> Az a rendszer le, amelyben bizonyos tipusu kemiai reakciok menek vegbe
> egyidejuleg. Ezt hivja 'chemoton'-nak es egy differencal egyenlet
> rendszerrel leirhato. 

Meg tanulsagosabb Ganti professzor "definicio kiserlete" az "elo szervezet"
meghatarozasara. Megprobalom reprodukalni, de 15  ev tavlatabol ez nyilvan 
nem lesz tokeletesen pontos, tessek ugy venni mint az en Ganti-n alapulo 
elkepzelesemet.

A definiciok egyik erdekessege, hogy szepek, mivel mindegyikben van nemi
"dramai" ellentmondas.

1. Az elo szervezet egyertelmuen elkulonul a kornyezetetol (hartya, bor, stb.)
   Az ot hatarolo - a kornyezettol ot elvalaszto! - "hartyan" keresztul
   viszont allandoan kommunikal(kapcsolatban van!) a kornyezetevel
   (anyag-, informaciocsere) 

2. Az elo szervezet megfelelo kornyezeti feltetelek kozott (taplalek, energia)
   kepes onmagat reprodukalni (lemasolni!), de ez a reprodukcio nem pontos
   utanzat (nem tokeletes masolat), megvan a valtozas (hiba, fejlodes)
   lehetosege.

3. (dinamikus stabilitas) Az elo szervezetek a kulso kornyezethez allandoan
   rugalmasan alkalmazkodva (valtozva!), tartjak fenn stabilitasukat 
   (valtozatlansagukat!). Szoval nem ugy stabilak mint egy szuperkemeny
   anyagbol keszult golyo.

A fenti definiciok szerint a virus nem eloleny, mivel a 2. (szaporodas) 
feltetelt nem teljesiti. Ugyanis a virus nem kepes onmagaban szaporodni,
ot csak egy masik elo szervezet szaporitja (persze nem joszantabol). 
Virust nem lehet taptalajon tenyeszteni, hiaba latod el kajaval-piaval,
fennyel, vizzel, onalloan csak nem reprodukalja magat. Ugyanugy, mint
ahogy a kocsikulcs sem szaporodik akarmilyen kedvezo kulso korulmenyek
kozott, ot is el kell vinni a kulcsmasolohoz.


> =======================================================
> Felado :  [United States]
> Temakor: Eloleny-e a virus? ( 18 sor )       

> Elettelen anyag es evolucio? Na ne.
> Mielott megkoveznetek, megnevezem a forrast, ahol ezt olvastam:
> Daniel C. Dennett: Darwin's Dangerous Idea  

Nagy valoszinuseggel az elet is egyszeru (elettelen) szerves molekulak
egyre bonyolultabb molekulakat "letrehozo" evoluciojanak "eredmenye". Mar
nem emlekszem melyik Richard Dawkins konyvben van ez szepen kifejtve,
talan a "Vak Orasmester"-ben. 

                                  Beothy Zsolt

Magyarazat a CO2 mergezo hatasara az hogy a ver hemoglobinjahoz
sokkal erosebben kotodik mint az oxigen. Ha belegondolsz ez 
sukseges is ahoz hogy minel tokeletesebb legyen a CO2 elszallitasa
a szovetekbol. 
A belelegzett levegoben van 2-3 nagysagrendnyikoncentracio 
(pontosabban parcialis nyomas) kulombseg az O2 javara igy kiszoritja
a CO2-t. A szovetekben viszont az a cel hogy minel tobb O2 aljon 
rendelkezesre. Az erosebb kotodes miatt a CO2 akkor is le tudja cserelni
a O2-t ha kissebb menyisegben van jelen. Ez rendzer egesz jol mukodik
amig a CO2 koncentracioja nagysagrendekkel nem emelkedik.

A ver pH-t tenyleg kepes csokkenteni bizonyos hatarok kozt, de ez a hatas
szerintem eltorpul a elozo mellett. Paradox modon a ver pH egyensujan
orkodo remdszer hidrogenkarbonat pufferel mukodik ami CO2-bol kepzodik.

Tibor

Kedves Tudosok!

Szeretnek tobbet tudni a MONONUCLEOSIS nevu betegsegrol. Remelem tud valaki

segiteni ebben az ugyben. En ugy tudom, hogy eleg ritka betegseg es 
gyogyszer sincs ra, csak sok pihenessel es vitaminokkal lehet belole 
kigyogyulni.
Elore is koszi minden informaciot.

Attila

> De a Fold is ugyanolyan sebesseggel tavolodott tolem, hogy donti el a
> nagy termeszet, hogy en maradok fiatal, es ok oregszenek ? Van valami
> abszolut vonatkoztatasi rendszer ? 

  Nincs ezzel semmi problema. Mindket rendszer 'azt fogja latni',
hogy a masik oregszik lassan. Gondold csak vegig, hogy mit is jelent
az, hogy valaki gyorsabban oregszik. Fogsz ket embert, es *egyszerre*
megmered hany evesek (leszamolod rancaikat, mit tudom en), majd varsz
egy picit, es ujra *egyszerre* megmered, hany evesek. A kulonbseg az,
amit oregedtek. Az a baj ezzel, hogy a specialis relativitasban nincs
olyan, hogy egyszerre, csak akkor, ha a ket egyen egymas mellett all.

> Amiota valamit ismerek a spec relbol mindig is furcsallottam egyvalamit.
> V sebesseggel haladva valtozik a hossz, az ido, es a sebesseg a
> megfelelo kepletek szerint (sajnos mar azt sem tudom, hogy melyik
> dilatalodik, de ez nem is lenyeges). Amit nem ertek, hogy miert nem
> lehet feltenni onkenyesen, hogy mondjuk a hossz valtozatlan, es a
> sebesseg valtozik meg. Ugyanis sebesseget tavolsag/ido keplettel lehet
> csak merni, azaz definialni nem?

  Mert az ember ragaszkodik a hosszusag erzetehez. Fogsz egy meterrudad,
elhajitod. Valaki lefenykepezi, es csak 90 cm-esnek fogja merni. Hasonlo
az ido is. Stopper, megnyomod, leolvasod. Ezt nem szivesen dobja ki az
ember az ablakon.

Gyula

sziokak!

Lehet hogy tok evidens de meg lehet valahogy indokolni, hogy minusz*minusz
az miert plusz?

Jozsi

Pinter Krisztian irta:"A CO2 idegrendszerre hato _mereg_.
Tomeny CO2 belelegzes azonnali halalt okozhat."
Ne haragudj Krisztian, de ez ilyen formaban nem igaz. Kb. 15 eve 
dolgozom szaraz jeggel(szilard CO2), es jo parszor beleszippantottam. 
Ha olyan mergezo lenne se sort ,se froccsot, se kolat nem ihatnank, de 
pezsgot sem, hiszen nem tudjuk elkerulni, hogy belekeruljon a legutakba.
Tenyleg kellemetlenul ingerli tomenyen az orr nyalkahartyajat, de egy 
kilegzessel kifujhato.
Udv
Hackler Laci

>Felado :  [Austria]
>
>Amiota valamit ismerek a spec relbol mindig is furcsallottam egyvalamit.
>V sebesseggel haladva valtozik a hossz, az ido, es a sebesseg a
>megfelelo kepletek szerint (sajnos mar azt sem tudom, hogy melyik
>dilatalodik, de ez nem is lenyeges). Amit nem ertek, hogy miert nem
>lehet feltenni onkenyesen, hogy mondjuk a hossz valtozatlan, es a
>sebesseg valtozik meg. Ugyanis sebesseget tavolsag/ido keplettel lehet
>csak merni, azaz definialni nem?

Nem egeszen ertem, hogy gondolod, de megprobalok valaszolni. A tavolsagok
rovidulese nem feltetelezes vagy definicio kerdese. Itt arrol van szo, hogy
ha "egymas melle teszed" a mozgo es az allo meterrudat, akkor a mozgo rud
EFFEKTIVE rovidebbnek adodik az allonal. Tehat nem definicio, nem valasztas:
tapasztalat.

Ha nem erre gondoltal, bocs, de akkor fogalmazz vilagosabban, esetleg mondj
egy peldat. (Ugyanis nem lehet eldonteni, hogy mindek a sebessegerol, minek
a hosszarol es minek az idejerol beszelsz)

>Masik kerdes. Ismeretes, hogy inerciarendszerekben a fizikai
>torvenyekkel ugyanugy irhatok le az esemenyek. Regota ugy tunik, hogy a
>magnesesseg ezalol kilog, hiszen a magneses ero kepleteben szerepel a
>sebesseg, ami relativ. 

Persze, hogy "kilog", hiszen a magnesseg tulajdonkeppen az elektromossag
relativisztikus megnyilvanulasa. Ugy is fogalmazhatnank: a magnessegben epp
azert jelenik meg a sebesseg, amiert a Lorentz transzformacioban. (Ugyanis
egyedul ebbol kovetkezik)

>Az eredmeny pedig az ero, ami a spec relben meg
>abszolut. 

A spec relben az ero sem abszolut.

Peter

Kedves geometriabarat Tudostarsak!

Ez a feladat mar ket napja kisert, es nem jovok ra a nyitjara. (Lehet, hogy
nem latom a fatol az erdot?)

Adott egy altalanos haromszog. Az "a" oldalhoz tartozo magassag
talppontjabol bocsassunk merolegest a "b" es "c" oldalra, ezek legyenek P es
Q. Bizonyitando, hogy B, P, Q, C egy koron helyezkedik el.

Csak koordinatamentes valaszokat varok. 

Peter

(Henrikto"l ide'zem:)

Ha szembe mesz a fennyel (vagy barberre is haladsz), akkor ugy torzul az
idoerzeked, 
 ...........................................................*******************
*****
hogy tovabbra is 300000km/s-nak erzekeled a fenysebesseget - ha azt
korrektul es 
kovetkezetesen mered le.


Az ala'csillagozott re'sz  a n n y i r a   fe'lree'rtheto", hogy az ma'r
to:bb-
szo:ro:se annak, amie'rt e'n olyat kaptam
....(Istvany)-to'l, hogy
a pofon me'g mindig bennem van. 
Tudom, hogy Henrik nem u'gy e'rtette (,ahogy azok, akik az idoe'rze'ket
a fizika
to:rve'nyein fo:lu:l a'llo'nak ve'lik). Tala'n az a megfogalmaza's, hogy
a fizikai
a'llando'k - belee'rteve a C-t is - a ku:lo:nbo:zo" (=egyma'shoz ke'pest
ba'rmely
sebesse'gu") inerciarendszereken  b e l u: l  ugyanazok   -  kevesebb
fe'lree'r-
te'st enged meg.

De, hogy tova'bb ra'zzam a pofonfa't, ma's:

Nehezen tudok megbe'ke'lni az olyasmivel, hogy az (n>3)-dimenzio's
'vila'gleira's'
nem   a z o n o s  j e l l e g u"   n>3  ize'vel legyen leirhato'. Egy
jo laputai
matematikusnak tala'n nem nagy gond ezt u'gy megkonstrua'lni, hogy a mi
ne'zetu:nk-
ben v<<c esetre a 4 (vagy to:bb)  (azonos jellegu"=felcsere'lheto")
dimenzio'ban
leirtak a'tmenjenek jo' ko:zelite'ssel a mi "kis szu"kla'to'ko:ru
newtoni 3-te'r+
1 ido" megko:zelite'su:nkbe (ahol az ido"re la'tszo'lag sokkal kisebb
befolya'sunk
van, mint a sza'munkra jo'lneveltnek tu"no" te'r-dimenzio'kra).
Nyitottajto'-do:n-
gete'sem esete're a le....a's melle' ke'rem melle'kelni az e te'ma'ban
(leheto"leg
magyar nyelvu") ele'rheto ira'smu"vek jegyze'ke't. Ko:szo:nettel: HFeri

>A CO2 idegrendszerre hato _mereg_.
>Tomeny CO2 belelegzes azonnali halalt okozhat.
>Konnyu mergezes tunetei: fejfajas, arcpirosodas, szedules, halanteki
>luktetes, mely es szapora legzes, szivdobogas, magas vernyomas, 
>izgatottsag.
>Sulyos mergezesnel: eszmeletvesztes, gorcsok, cianozis, majd a 
>legzokozpont benulasa. Utobbi miatt fulladasos halal lep fel.
 ........................

Azonnal be kell tiltani a szo'davizet, a sze'nsavas-u:ditoitalokat,
a fro:ccso:t, ko'la'kat! Az ezekbo"jo:vo" bubore'kok szinte 100%
CO2 !!  (Vagy me'gsem olyan komoly a dolog?) bocs:HFeri

> Felado : Sarkadi Dezso                                           V1.TXT
E-MAIL: 
Tel: 75/317-898, 
     lakas 75/311-383

> Temakor: gravitacio (170 sor)

Sarkadi Dezso vagyok, udvozlok mindenkit, akit erdekel a gravitacio!

Sziasztok!

49 eves /oreg?/ fizikus vagyok, elmeleti fizikaval hobbybol foglalkozom 
az egyetem elvegzese ota /KLTE,Debrecen, 1972/ Jelenleg Pakson lakom es 
dolgozom /atomeromu/.

Valaszolni szeretnek minden felvetesre, ami eddig megjelent az uj
gravitacios keplettel kapcsolatban, de nyilvan ez nem lesz teljes.
Akihez meg nem jutott el, annak roviden osszefoglalom az uj gravitacios
kepletet, amely Newton torvenyenek pontositasa, es ezzel egzaktabba
tetele: 
                        F=Gm(M-m)/r^2,  (M>=m)

Az uj kepletet kiserletileg Bodonyi Laszlo miskolci epitesz fedezte fel,
mar legalabb negy eve! Persze en sem hittem el Neki, es nem ertettem a
dolgot, de azert szemelyesen megneztem a mereseit, es nagyon elcsodalkoztam,
mivel a kiserletben alapveto hibat nem talaltam, es tul nagynak talaltam
a gravitacios effektust. /Mas kolcsonhatas kizart !!!/
Egyenlo tomegek eseten valoban minimalis a grav. effektus /csak a szoras/. 

Pakson a BME kihelyezett foiskolan megcsinaltuk a kiserleti berendezest
/amely egy fizikai inga, karhosszusag 75 cm, teljes tomeg kb. 28 kg/, a
mereseket elvegeztuk /legalabb 50 alkalommal megismetelve/, es ugyanerre
az eredmenyre jutottunk.
Azota a gravitacios energia megmaradasanak feltetelebol elmeletileg is 
sikerult bebizonyitanom az uj kepletet. /Ez hazi feladat a olvasoknak ! ! !/

NAGYON FONTOS:
        
        A fizikai inga a gravitacios kolcsonhatasi energiat meri, es nem
az erot!!!. A kb. 60 perces T-ju fizikai inga erzekenysege olyan, hogy kepes 
felvenni a talaj rezgesi energiajat, es kb. 0.5-1 mm-es amplitudoval 
/75 cm kar/ allandoan mozgasban van, azaz sohasem all meg! A mozgas jo 
kozelitesben szinuszos /nagy idobeli atlagban/.
        Ha az inga also, vagy felso m nagysagu tomegehez M nagysagu tomeget
tolunk be merolegesen az inga lengesi sikjaba /kb.10-20 cm-es tavolsagra/,
az inga amplitudoja elkezd novekedni es a kvazi-szinuszos mozgas kozeppontja
/null-atmenete/ elkezd eltolodni az M tomeg iranyaba. A merheto gravitacios 
effektus 10 mikrontol egeszen 500 mikronig terjed az M nagysagatol fuggoen.
Minden mas effektus kizart, mivel vaslemezt is helyeztunk az inga es a
forrastomeg koze'. 
        Az effektus olyan, mint a gyerekhinta meglokese, a hinta lengese
megno, es a folyamat vegen /nehany lenges/ a szinusz mozgas kozeppontja
visszater a kozel eredeti allapotaba, majd kb. 15-20 perc alatt a surlodas
hatasara az inga lecsillapodik a kiindulo amplitudoju lengesre, amely 
folytonosan megmarad a talaj rezgese miatt /gerjesztes/.
        A helyzetmero optoelektronika kontaktus-mentes, felbontasa jobb,
mint 10 mikron, az inga mozgasat folyamatosan szkenneljuk, az adatok
grafikus displayre kerulnek, valamint letarolodnak egy file-ba. 
A mintaveteli gyakorisag tipikusan 1.5 masodperc.
        A gravitacios energia atadas folyamatahoz egy meghatarozott ido-
allando is tartozik, amely fugg a T lengesidotol, a m es M tomeg nagysagatol.
Az inga lengesi kozeppontjanak eltolodasat az atadott gravitacios energia
ismereteben szamithatjuk, amely lenyegeben az egesz inga sulypontjat emeli
meg egy nagyon piciny mertekben. A szamitott eltolodas Newton grav. eseten:

                    delta a = (T/2pi)*{G*M/(2r)}^(1/2)

azaz fuggetlen az inga m tomegetol. A kiserletileg mert eltolodas:

                delta a = hf*(T/2pi)*{G*(M-m)/(2r)}^(1/2)  (M>=m)

termeszetesen egy meghatarozott szorason belul. A hf az inga hatasfoka, a
relativ szoras kb. 10 szazalek. Lathato, hogy a mert effektus az inga
T lengesi idejevel aranyos, valamint a nagy effektus annak koszonhato, hogy
a gravitacios energia atadasa a G negyzetgyokevel aranyos, amely SI-ben
mar 10^(-6) koruli ertek, /G=6.672x10^(-11) es nagyon pontatlan: lasd
Termeszet Vilaga 1995 november,492. oldal./ 

Amig el nem felejtem, Mindenkit meghivok inganezobe Paksra!

ELMELETI ERTELMEZES:

     Newton es tudostarsai, valamint Cavendish is ugyanolyan halando emberek 
voltak mint mi vagyunk, bar termeszetesen kivalo koponyak. Felreertes 
elkerulve, en is nagyon tisztelem oket es nagyon felnezek rajuk.
     Kepzeljuk bele magunkat az o gondolkozasukba. A testek sulyat aranyosnak
talatak a tomegukkel. A Foldnek van sulya a Holdon merve es forditva, a 
Holdnak van sulya a Foldon merve, a ket tomeg szimmetrikus, nyilvan mindketto
sulya aranyos a tomeggel, megszuletik a GmM/r^2 torveny. Matematikai uton
kijonnek az ellipszis bolygo palyak es mindenki nagyon elegedett. 
Csakhogy ugyancsak ellipszis palyakat kapunk:

                        F=const.x S(m,M)/r^2   /m,M=const./

eseten is, ahol S(m,M) valamilyen egyertelmu fuggveny, m es M allando 
eseten egy konstans ertek.
APRIORI nem fizikai kovetelmeny, hogy S(m,M) csak mM alaku lehet ! ! !.
Az S fuggveny teljes differencialja aranyos m-el es M-el.
Szamitasi szempontbol S(m,M)=mM nagyon jo, mivel linearis, a tomegeket
fel lehet osztani kis reszekre, es paronkenti kolcsonhatassal szamolva
ki lehet szamitani az eredo erot, potencialis energiat, stb.

        Az atommagon belul a kolcsonhatas nem vezetheto vissza paronkenti
kolcsonhatasok osszegere, ezert az elmeleti magfizikusok regebben bevezettek 
ket-nukleon, harom-nukleon, negy-nukleon, stb. kolcsonhatasokat is.
Lenyeg, a termeszetben alapvetoen a nemlinearis kolcsonhatasok dominansak,
de matematikailag mindig szeretunk linearis kozeliteseket alkalmazni.

Mi a lenyegi baj az eredeti Newton gravitacioval:

               F = ma = GmM/r^2   >>>  a = GM/r^2

/a = gyorsulas, a dinamika alaptorvenye/.

Legyen M a Nap tomege, m a bolygo tomege. A Newtoni elmeletbol az kovetkezik,
hogy azonos kezdeti feltetelek /x(0),v(0)/ eseten a 10 mg-os bolygo is
ugyanazon ellipszis palyan kering, mint a szazmillo tonnas bolygo.
A gyorsulat meghatarozo egyenletbol ugyanis kiesik a bolygo tomege.
Fizikailag ez azt jelenti, hogy kulonbseget teszunk m es M kozott. Az M
tomegnek csak gravitacioja van, az m-nek csak tehetetlensege. A kis m tomegu
bolygo sajat gravitacios teret elhanyagoljuk. Kerdes, hogy a bolygo sajat
grav.tere hogyan szuperponalodik az M tomeghez tartozo eros grav.terhez ?
A kiserletek szerint le kell vonni a bolygo sajat gravitacios teret.
Sajnos, ez a Naprendszerben a relative kis bolygotomegek miatt nem 
mutathato ki egyenlore, talan majd a jovoben!

HATAS-ELLENHATAS

        A korabbi kerdesek kozott felmerult az a kerdes, hogy ervenyes-e
a hatas-ellenhatas elve. Igazan nem ertem a kerdest /komolyan szeretnem
megerteni/. Az en fejemben az van, hogy ha egy 120 kg-os ember a feje 
felett madzagon korpalyan mozgat egy kg-os tomeget, az egy kg-os tomeg
ugyanolyan erovel hat az ember kezere, mint forditva.
Elnezest a viccert, de ez a felvetes hasonlit a cirkuszban bemutatasra
kerulo, a vilag legnagyobb oriaskigyojara, amely a fejetol a farkaig 
20 meter es a farkatol a fejeig me'g plusz 20 meter. 

EOTVOS-EINSTEIN kerdesek:

VALOBAN: a sulyos es tehetetlen tomeg csak akkor aranyos egymassal
         ha nagyon eros kulso gravitacios ter hat m-re, tehat az m
         sajat grav. tere elhanyagolhato.

Ismereteim szerint Einstein gondolatkiserletezo ember volt, o szentul
hitt a gyorsulo lift /szekreny/ es a konstans gravitacios ter teljes
fizikai ekvivalenciajaban. Szerinte egy sztatikus grav. ter fizikailag
minden esetben helyettesitheto egy meghatarozott gyorsulasu koordinata-
rendszerrel. Ha ezt komolyan atgondoljuk, semmifele ellentetben nem all
a pontositott grav. keplettel. A sztatikus grav. ter kialakulasaban
ugyanis resztvesz a szekreny es az abban levo targyak tomege is, de az
eredo sztatikus grav. ternek a nehezsegi gyorsulasa megegyezhet
a gyorsulo koordinatarendszer gyorsulasi ertekevel.
Tehat valoban nincs semmi gond Eistein alt. rel. elmeletevel.

EOTVOS kiserlet is rendben van, az EOTVOS ingan levo ket kis /gramm/ 
tomegre hat a Fold gravitacio, /amely nagyon eros/ es hat a Fold 
forgasabol szarmazo centrifugalis ero. A nagyon eros grav. terben a 
sulyos tomeg valoban aranyos a tehetetlen tomeggel.

A pontositott grav. torvenybol kovetkezik, hogy a nagyobb tomegu testek
valoban piciny ertekkel lassabban esnek, mint a konnyebbek. 
A pontositott grav. torvenynek persze tovabbi kovetkezmenyei is vannak, 
ezzel majd mas alkalommal foglalkozom. 

Varom tovabbra is a kritikat es az eszreveteleket. 

Sziasztok!           Dezso

Paks, 1997 majus 8.