Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX FORUM 1785
Copyright (C) HIX
1995-10-22
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 tandij (mind)  6 sor     (cikkei)
2 Ezek nem konnyu percek! (mind)  37 sor     (cikkei)
3 Meg egy-ket szo Asztalos Tibornak (mind)  93 sor     (cikkei)
4 oktatasugy s egeszsegugy (mind)  67 sor     (cikkei)
5 Nehany megjegyzes a Microsoft es egyebekrol (mind)  46 sor     (cikkei)
6 ki fizesse a tandijat (mind)  57 sor     (cikkei)
7 Szocialis ellatas ideat (mind)  34 sor     (cikkei)
8 please take me on the list (mind)  1 sor     (cikkei)
9 Balogh Evanak: Tiszta vizet a nyilt lapokra (mind)  60 sor     (cikkei)

+ - tandij (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves hazai es amerikai Forum olvasok! Aki hodolattal figyeli a magyar 25%-0s 
szocialis halot, es irigyli Amerikabol, annak azt tudom tanacsolni, hogy fogja 
kezen a gyermekeit, koltozzon haza Amerikabol es elvezze a szocialis halonkat, 
mellette a magyar fizetesebol finanszirozza a gyermekei tanittatasat kolcson 
nelkul. Konnyu kintrol biralni es gunyolodni, de nehez otthon elni es 
elviselni. Udv: illes zsolt
+ - Ezek nem konnyu percek! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Asztalos kollegank kerdeseihez:

>  Tisztelt FORUM!
> Az az erzesem, hogy a suketek parbeszede folyik itt a tandijrol.
>Van egy tiszteletteljes javaslatom a nem tul sokat igero vita igeretesebb
>mederbe terelesere. Tisztazzuk mirol vitatkozunk! Lehetseges variansok:
>1.) Kell-e tandij?
>2.) Szuksegesseget felfogta'k-e a hazai diakok?
>3.) Ha kell tandij, akkor annak milyen bevezetesi modozatai
>  kepzelhetok el?
>4.) Onzo alakok-e a mai diakok (szemben az 1956-os diakokkal)?
5.) Csalo alakok-e a magyar diakok, szemben az amerikaiakkal?
    
     1.)  A tandijj nemcsak az anyagi fedezet reszleges forrasainak
eloteremtesehez szukseges, hanem a tanulo es a szulok kozos
felelossegtudatanak ebrentartasahoz is hangsulyozva, hogy -
kulonoskepen a felsobb oktatasbani reszvetel - nem eroszak-disznotor
hanem OPCIO csupan.
    2.)  Szerintem a diaksag nem egyseges ebben a tekintetben. Az
alacsonyabb fokozatu oktatasban resztvevok - erthetoen - ellenzik,mig
az egyetemi szinten levok nagy resze belatja az l.) pontban
emlitetteket.
   3.)   Szamos orszagban mukodik a bankok altal megelolegezett 
tankoltseg szisztema es nem tudom belatni, hogy ennek modositott
valtozatat - kizarolag a felsofoku, azaz egyetemi szintu oktatasra 
alkalmazva - miert ne lehetne nalunk is megvalositani? A kolcsont
- miutan az nem kamatmentes - sehol sem fizetik azon nyomban 
vissza hanem amortizacios terv alapjan.
   4.)  Erre en nem tudok valaszt adni mert nincs ismeretanyag a
birtokomban, de:
   5.)  Az amerikai media epen most foglalkozott a "nemzeti mereteket
oltott" csalas jarvannyal az amerikai iskolakban amelynek szinte
 szervezett voltaban sok esetben maga a tanari testulet is 
passzivan resztvesz. Lasd Readers Digest octoberi szamat. 
         Nem hiszem, hogy Magyarorszag itt tartana.

   -lajcsi-
+ - Meg egy-ket szo Asztalos Tibornak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Asztalos Tibor:

> Ekkor Evanak a kovetkezot valaszoltam 4.) miatt: a diakok az egesz
tarsadalom
>minden retegebol jottek, a szulok fizetnek helyettuk, megpedig a
nyugdijastol
>a terhes anyakig. Ezert ez a beallitas osszeugrasztasi kiserlet, azaz
demago-
>gia. Eva valaszra sem meltatott.

Nem valaszoltam ra, mivel nem valaszolhattam ra. Tibor irasa a Forum vegefele
jelent meg es valami oknal fogna az Interneten elveszett a Forum vege: kb.
Tibor negy sora utan.

A helyzet nem olyan egyszeru, mint ahogy Tibor az beallitja, marmint "ez a
beallitas osszeugrasztasi kiserlet." Ugyanis alapjabanveve teljesen mindegy,
hogy kinek a zsebebol jon a penz--a fontos megfontolas, hogy egy bizonyos
reteg--marmint az egyetemet vegzok retege--nem hajlando fizetni. De a terhes
anyak--mint egy csoport--nem akar lemondani az eddigi juttatasokrol. A
nyugdijasok--mint csoport--ragaszkodik az eddigi nyugdij korhoz es igy tovabb
es igy tovabb. Tudjuk mi azt--hiszen itt sincsenek maskeppen a dolgok--hogy,
az emberek altalaban a sajat onzo celjaik figyelembevetelevel cselekednek.

Aztan:

>Tobb iras jelent meg (koztuk az enyem), amelyben 1: igen. Nem lattam ezzel
>ellentetes FORUM velemenyt, ha megis, javitsatok ki.

Hat azt senki nem mondta: marpedig nem fizetunk egy krajcart sem. De azt sem
mondtak, hogy a tandijra szukseg van es hajlandok lennenek fizetni. Sot,
mindaz a kritika, amit a forumi irasokbol lehet olvasni, odavezet, hogy
bizony ugy gondoljak, hogy a felsooktatasnak ingyenesnek kellene maradni,
mivel a hazanak szuksege van ezekre a tudassal teletoltott koponyakra--tehat
az allam fizessen erte.

Aztan Asztalos Tibor tovabba:

>(HOGY??? Hat mar egy nyavalyas reformot sem akartak magunkert? A mi orsza-
>gunkert? Mindossze egy szimpatiatuntetest terveztek masok serelmei miatt? No
>mindegy. Fo hogy tanuljon az ember.)

Marmint, amikor en azt mondtam, hogy az oktober 23-i demonstraciot a
lengyelorszagi esemenyek inditottak utjara. Itt van elottem egy kep a falon
1956 oktober 23-arol. A kepet valami amator fotografus vette fel a Pesti
Barnabas utcai egyetem ablakabol kihajolva. A kepen lathato a Petofi szobor
talpazata es az ELTE hallgatoinak varakozo csoportja. A kepen ot plakat
lathato: "Eljen a lengyel munkassag!," "Eljen a lengyel nep!," "A lengyel ugy
a mi ugyunk is!!!," es "Lengyel-magyar baratsag, es "Eljen a lengyel
ifjusag!" Sot, a tegnapi Hungary listan (#464) olvashato Liptak Bela
visszaemlekezesei 1956-rol. Ebben ez olvashato az oktober 22-i gyulesrol a
BME-n. A MEFESZ kuldottje Szegedrol igy kezdi beszedet:

>Once again, the wind of freedom is blowing in from Poland. The Polish
>exchange students at our university are asking for our support. Russian
>troops are surrounding Warsaw, but the Polish Army is also encircling the
>Russians. The city of Poznan is also free, but surrounded. Poland is showing
>the way and is asking for our solidarity. We will not let them down! We, the
>students of Szeged have decided to follow the Poles in establishing our
>independent student organization, the MEFESZ. Please join us. Please do not
>believe the lies. Please form your own MEFESZ!

Persze a gyulesen megfogalmaztak az o 12 pontjukat is, de a demonstracio maga
a lengyel ugyert indult. Egesz reggel piros-feher kokardakat csinaltunk piros
es feher szalagokbol. De meg ha "onzo, magyar" celokert is mentunk volna az
utcara, remelem Tibor es a tobbiek nem azt akarjak mondani, hogy az oktober
23-i demonstracio valami modon is hasonlit a mai demonstraciokra. Nem azert
mentunk az utcara, hogy az osztondijat felemeljek peldaul duplajara!

Tibor:

> Ebbol implicite azt olvasom ki, a mai diakok onzo celokert demonstralnak.
>Ez szamomra kulonosen nagy csalodas, mert azt remeltem az eddigi vitaban
>kellokeppen sikerult amellett ervelnem (esetleg Evat meggyonznom), hogy
>ezek a mai diakok sem onzo celokert mentek az utcara. Konkret valaszt varok
>Eva! 

Bozoki Barna azt irta a mai Hungary-ben, rolam beszelve, hogy a mi korunkban
mar az ember legtobbnyire nem valtoztatja meg a velemenyet. Ez persze csak
reszben igaz, de az az erzesem, hogy ebben a kerdesben Tibornak nem fog
sikerulni megvaltoztatni a velemenyemet. Igen, onzo celokert demonstraltak es
ezen meg csodalkozni sem nagyon szabad. Csodalkoznek ha nagy orommel vennek
tudomasul, hogy mostantol kezdve tandijat kell fizetni.

Meg egy-ket dolog. Nem tudom, hogy a magyarok honnet szedik azt a csomo
teljesen alaptalan informaciot, hogy: (1) az amerikai orvosi ellatas rossz;
(2) az osszes amerikai egyetem semmit sem er, kiveve egy-kettot; (3) az
amerikaiak ostoba fajankok es mindossze a remek europai koponyaknak
koszonhetik, hogy egyaltalan leteznek. Ebredjetek fel! Orulnetek ti ha
Magyarorszagon olyan jol mennenek a dolgok, mint az Egyesult Allamokban. Ez
az oriasi felsobbrendusegi erzes, osszefonva az irtozatos erzekenyseggel nem
fog sok jora vezetni.

Balogh Eva
+ - oktatasugy s egeszsegugy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Bathori Gyorgy irja a tandijugyrol:
	
>        Sajnos es ezt nem bantas keppen szeretnem mondani az amerikabol
>biznyora teljes joszandekkal osztott tanacsokra, bizony nekunk ezek Maria
>Antoanette egyik esetet jutattjak eszunkbe: Mikor jo szandeku tanacsadoi

Erre csak azt szeretnem valaszolni, hogy itt az USAban nekunk akik itt
jartunk iskolaba ki kellett fizetni az egesz iskolat, piaci aron. Nem
szocialis juttatas vagy ingyenes allampolgari "jog" volt az iskola. Ebbol
persze megtanultuk, hogy 1.) mindenert fizetni kell, megha abba belegebedunk 
is (sokszor ugy erzem csak az iskolakolcsoneimnek elek en is!) 2.)iskolaba
(egyetemre) akkor is lehet jarni, ha azt nem tudjuk fizetni, mert azt
kesobb is ki lehet fizetni, marmint a bankkolcsont. S erre kerem, ne
mondjatok, hogy "hat persze, mert az USAban van olcso iskolakolcson!"
Az en kolcsonom ($87,000.00) 9%-os kamattal jar, egy 2.8% -os inflacio
mellett, es raadasul meg csak nem is lehet levonni a kamatot az adobol
mint mas befektetesi kolcsont. Azaz, egyaltalan nem kedvezmenyes az 
iskolakolcson, sot az "uzsora" szot azt hiszem nyugodtan hasznalhatom...
 ......................................................................
Meszaros Laszlo (Budapestrol) irja hasonlo temaban:

>Azert, mert az Allamokban mukodik (egyebkent NAGYON rosszul!) egy oktatasi
>es egeszesgugyi rendszer, legy szives ne problad meg azt hinni errol, hogy
>nincs jobb!! 

Ezzel nagyon egyet tudok erteni. Az amerikai pelda egyaltalan nem 
kovetendo, a problema ugyanakkor fennmarad: ki fizesse az iskolaztatast 
es az egyeszsegugyet, es hogyan?

>Mind egeszsegugyi, mind oktatasfinanszirozasi rendszerbol ki van mar talalva
>olyan, amely megfelelo motivaciokat tartalmaz a pazarlas ellen es a hatekony
>+ szeleskoru szolgaltatasokra. 

Errol sajnos nem tudok, lehet, hogy ki van talalva, de szerintem az okatatas
es az egeszsegugy fizetesenek kerdese szinte minden orszagban problema es
az allam (a ko:z, a "nep", az adofizeto) be kell, hogy szalljon a fizetesbe.
Ugyanakkor az sem teljesen igazsagos, hogy az az adofizetonek aki nem 
fogyaszt annak is kell fizetnie. Amit Bathori Gy. emlitett, azaz, hogy a 
diak fiezssen MIUTAN elvegezte az iskolat szerintem az sem agy jarhato ut... 
Mert akkor a tarsadalom legszegenyebb retege (!!!), a kezdo fiatalok, 
akiknek nincs semmi folhalmozott vagyonuk (nem ugy mint a nyugdijasoknak, 
akiknek ugyan nincs jovedelmuk, de sem adossaguk sem koltseguk nincs!) kapnak

egy jo nagy koloncot a nyakukba: iskolakolcson (utolagfizetendo tandij). 
Ez sem tul jo, sot a gazdasagi novekedes kerekkotoje lehet, mert a 
vallalkozokedvu tarsaadalmi reteg --a palyakezdok-- nem tudnak valllalkozni 
az eladosodasuk miatt (raadasul hitelt sem nagyon kanphatnak, az adossagteher

miatt). Igyhat, egyenlore, szerintem marad az, hogy a fogyaszto 
(oktatas-fogyaszto, egeszsegugy-fogyaszto) fizet a fogyasztasa merteke 
szerint, legalabbis reszlegesen!
 .......................................................................
Utoirat:

Meszaros Laci meg megemliti a TBC terjedeset mint a "sporolas" 
eredmenyet.

>mondom, hanem szagemberek. Pelda: par eve sporolas cimen megszuntettek
>a TBC-szures orszagos halozatat, ezzel megsporolva N-tizmillio dollart.
>A TBC ugrasszeruen elterjedt, a felig kezelt (szegeny) betegeken a meg-
>levo antibiotikumokkal rezisztens torzsek fejlodtek ki, mostanra a mar

Ehhez csak annyit, hogy igaza van Lacinak, az ilyen sprorolas valoban
sokba kerul, de ez nem egy jo pelda a dologra. A TBC terjedesenek oka
az AIDS terjedese es az, hogy az USAban nincs BCG.

Tapolyai Mihaly
+ - Nehany megjegyzes a Microsoft es egyebekrol (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irja :

> Microsftot --mert Microsoft is sokmindent ossze-vissza lopdosott-- vagy a
> tolvaj amerikaiakat sajnalni mert nem fizetnek K.Europabol!

Az, hogy valaki esetleg szegenyebb, az nem jogosit fel a lopasra. Amikor
a Microsoft lopkodasaira gondolsz, akkor gondolom, hogy az otlet lopasra
celzol. Erre tenyleg volt pelda, es a sertettek pert is inditottak a
Microsoft ellen. Neha a Microsoft nyert, neha nem.

> is fizetett az amerikai Anhausert-Busch serfozde a cseheknek, hogy a
> "Budweiser" nevet hasznaljak?

Azt hiszem, hogy a Busch az valamifele kapcsolatban all a cseh vallalattal,
mert amikor megneztuk a sorfozdejuket, eleg buszkenek tuntek a az ovilagi
kapcsolataikra.

> Vagy mennyit fizettek az amerikaiak a "CHAMPAGNE" szo alkalmazasaert
> a franciaknak? (Europaban vedett szo!, de az USAban nem ismerik el a
> jogi vedelmet) vagy mennyit fizetnek az amerikai

A Champagne szo csak europaban vedett (legalabb is ez derult ki egy musorbol,
ami az ilyen szavak jogi nelyzetevel foglalkozott). Ha azt valaki Amerikaban
is vedeni szeretne, az nyugodtan probalkozhat. Egyebbkent a targyaknak a
gyarto neverol valo elnevezes bevett szokas mashol is. Gondolj a magyarban is
hasznalatos fridzsider, xerox gep vagy zsilett pengere. 

Ne felejtsd el, hogy ha tenyleg valaki sertettnek erzi magat, az nyugodtan
indithat egy pert a masik fel ellen; nem kell sertetten a tronon ulve 
varni, hogy a masik belassa a hibajat. Ehez tartozo (bar nem teljesen) 
az az eset, ami az Apple es az Intel kozott tortent nehany honapja. Az
Intel a TV reklamjaiban olyasmit mondott, hogy "Intel Pentium : felgyorsitja
a szamitogepet !" Erre az Apple pert inditott es rabirta az Intelt arra,
hogy azt mondjak, hogy "Intel Pentium : felgyorsitja a PC-jet !", mivel
hiaba probalnal egy pentiumot egy Macintoshba rakni, az bizony soha sem
menne gyorsabban...

Egyebbkent nem ertem, hogy a szoftver lopas a te nezopontod szerint, miert
nem szamit bunnek. Az igaz, hogy a BSA altalabn tul lo a celon es gyakran
valotlan statisztikakat hirdetnek, de abban igazuk van, hogy tenyleg sokan
lopnak szoftvert. Microsoft (meg gondolom mas cegek is) ugy probaljak ezt
megakadalyozni, ahogy tudjak; auditokat keszitenek cegeknel, arengedmenyeket
adnak stb. 


Udv, -- Krisztian
+ - ki fizesse a tandijat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Nehany teny a tisztanlatas vegett: 

1. Ertelmisegre minden orszagnak szuksege van, anelkul nem tud funkcionalni, 
ezenkivul az ertelmiseg eleg komoly hasznot termel munkaja soran. 

2. Egyes orszagokban (pl. USA), az ertelmiseg a megtermelt hasznot fizetes 
formajaban megkapja. Ebbol tudja fizetni akar a gyerekei, akar a sajat 
tanittatasat visszamenoleg (vagyis visszafizetni a bankkolcsont, amit 
felvett ra; a bankok szivesen adnak tanulmanyi kolcsont, mert lesz ra 
fedezet). 

3. Mas orszagokban (pl. Magyarorszag), az ertelmiseg az altala megtermelt 
hasznot nem kapja meg fizetes formajaban (kereslet-kinalat, az elkorcsosult 
gazdasagi struktura kovetkezteben pillanatnyilag sokkal tobb a jolkepzett 
ertelmisegi, mint amennyit a teljesen primitivre csupaszitott gazdasag 
foglalkoztatni tud, ezert a berek irrealisan alacsonyak). A nyomott berek 
miatt a haszon a munkaltatonal marad, amely legtobb esetben (szinten a 
korcs struktura miatt) az allam, a maradek esetekben pedig az allamnak 
adot fizeto maganceg. 

4. A tanulmanyokat nyilvan annak kell (es csak az tudja) finanszirozni, 
aki a tanulas eredmenyekeppen keletkezo hasznot zsebreteszi. A magyar 
bankok csak rohognenek, ha valaki tanulmanyi kolcsont kerne, mert tudjak, 
hogy ilyen berek mellet ugysem lehet visszafizetni. Lehet persze allami 
garanciat adni a bankoknak, ebben az esetben ujra ott tartunk, hogy 
az allam fog fizetni. 

5. Ket lehetoseg van: az allam vagy magaravallalja az ertelmiseg kepzesenek 
koltseget (mert szuksege van rajuk, es mert az alacsony ertelmisegi 
fizetesek mellett a haszon az allame, nem az ertelmisegie), vagy nem, 
utobbi esetben a tanulas leall, mert mas nem tudja fizetni. Tonkrement 
iskolarendszert rendbehozni gyakorlatilag lehetetlen, tehat nem lehet 
szuneteltetni, amig a felfele indulo gazdasagban megnovekszik a kereslet 
az ertelmisegiekre. Erdemes osszevetni az un. "bankkonszolidacio" -val, 
amikor bukdacsolo bankok milliardos injekciokat kaptak a koltsegvetesbol, 
mert egyetlen orszag sem engedheti meg maganak, hogy a legnagyobb bankjai 
sorban csodbemenjenek. A cucilista rendszerbol indulva eltart egy ideig, 
amig a bankok a sajat labukra tudnak allni, addig pedig esetleges 
fogcsikorgatas mellett is vigyazni kell rajuk, mert bankok nelkul 
megall a gazdasag. Ugyanez all az ertelmisegi kepzesre. El fog tartani 
egy daradig, amig a fizetesek normalis szintre allnak be, es az ertelmiseg 
kepes lesz finanszirozni a sajat kepzeset. Addig az allamnak tessek 
szives lenni csikorgatni a fogat, es fizetni a tandijat. Ja, es igyekezni 
a gazdasagot minel elobb stabilizalni, hogy minel hamarabb vege legyen 
az abnormalis allapotnak. De ez ujra a regi csont, a lenyeg a gazdasag 
egyensulyba hozasa, kozben pedig vigyazni kell, hogy az atmeneti 
abnormalitasok ne okozzanak visszafordithatatlan karokat. 

Megjegyzes: 
Amennyiben a kepzes megszuntetesere szavazna valaki, erdemes azt is 
megfontolni, hogy Magyarorszag szamara nem lehetseges alternativa az 
ertelmiseg nagyfoku importja, amit az USA csinal. Emellett ez egy 
veszelyes jatek, mert ha a gazdasag egy kicsit lelassul (marmint az 
USA-ban), es az ertelmisegi fizetesek csokkennek, az ertelmiseg rogton 
masik orszagot fog preferalni, es ez elegge visszauthet. 

Andras
+ - Szocialis ellatas ideat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kerey Peter irja:
> Gondolom, odaat
>mindazokert a szocialis ellatasokert, amik az allampolgaroknak
>jarnak, nem is kell a fizetes 57%-at (44+10% TB, 2+1 % szolidaritasi
>jarulek) befizetni az allamkasszaba a munkavallalonak es
>munkaltatojanak. Igy nezve a tandij, szulesi szab., stb. is talan mas
>megvilagitasba kerul.
Erre majdnem kinyilt a bicska a zsebemben. Elokerestem a tavalyi
adotablazatokat, ime nehany szam:
$30,000 netto  (miutan levontak az un. deduction-okat) evi jovedelembol egy
hazaspar fizet $4,646-ot a Washington-i kormanynak. $60,000-ert fizet
$11,853-at; $100,000-ert pedig kb. $24,000-et.
New York allamban ezenkivul fizetsz $30,000-ert $1,722-t, $60,000-ert $4,084-et
,
100,000-ert pedig kb. $8,000-et.
En egy suburb-ben lakom, ahol igazan kis hazamert (Amerikaban kicsi) evi $8,000
hazadot fizetek.
Erre meg rajon az un. Social Security ado ami minden szemelynek 6.2%-ot jelent
(az elso $60,600-bol), ezt aztan a munkaado is kifizet (osszesen 12.4%),
valamint a Medicare ado, 1.4+1.4%(adofizeto+munkaado, itt nics hatar). Ha
valamit vasarolok (kiveve elelmiszert), kb. 8% adot fizetek ra.
Mit kapok mindezert: elviszik a szemetet, van rendorseg, tuzoltosag, borton,
helyi, allami, federalis kormany. Van hadsereg, FBI, CIA, ENSZ, bekefenntartas,
sok segely a fejlodo orszagoknak. A fiam ingyen jart elemi iskolaba es
gimnaziumba. Ha majd nyugdijba megyunk, felesegemmel ketten fogunk kapni egy
minimalis nyugdij hozzajarulast (Social security), kb. evi $25,000 valamint
orvosi ellatast (Medicare-nem teljesen ingyenest). Semmi mas "szocialis
ellatast" nem kapok, itt semmi sem "jar". 
Mostani orvosi ellatasunkert evi kb. $5000-et fizetunk, megegyszer annyit a
munkaado; fiunk egyetemi tandijat mi fizettuk, szulesi szab. nincs, sot rendes
szab. is csak ket-harom het; betegszabadsag nincs akarmennyi (pl. nekem max.
harom nap egy evben).
Mindennek milyen a megvilagitasa?
Farkas D. Gabor
+ - please take me on the list (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"Nemezis"
+ - Balogh Evanak: Tiszta vizet a nyilt lapokra (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

(Balogh Evanak: Tiszta vizet a nyilt lapokra)

	Kedves Eva!

	Legutobbi cikkebol idezek:
>De persze a kerdes az, hogy a magyar nep tul akar-e adni ezeken az allami
>vallalatokon.  Szerintem a lakossag jelentos resze, nacionalista szempon-
>tokat figyelembe veve, ezeknek a gyaraknak a privatizacioja ellen van.
>A "nemzeti vagyon" megvedese szemukben igen fontos valami.  Kulonben is a
>kulfoldiek, mint ahogy mar nem tudom hanyszor hallottuk a Forumon es masutt,
>tonkreteszik a viragzo magyar vallalatokat, mivel sajat, kulfoldon keszitett
>gyartmanyaikat akarjak eladni.  Ezert felvasaroljak a magyar cegeket es
>hagyjak tonkremenni oket...

	Stb.  Minthogy ezt a bilit legutobb en borogattam a HUNGARY-n, hadd
valaszolok.  *Az* a bizonyos vita a Maga egyik mondatabol indult, amely sze-
rint butasag feltelezni, hogy a tokes azert vasarol fel egy ceget, hogy be-
csukja.  Valtozatlanul ugy gondolom, hogy ez az allitas naiv, eletidegen.
A "felvasarolom, es tonkreteszem, hogy megszabaduljak a konkurrenciatol"
praxis elegge elterjedt ahhoz, hogy szerintem a privatizalonak erre *is*
gondolnia kelljen; ha nem teszi, nem a jo gazda gondossagaval jar el.  
A cikkem, ugy hiszem, kiegyensulyozott volt: nem azt allitottam, hogy *minden*
privatizacio ilyen, meg csak azt sem, hogy a tobbseguk, de azt igen, hogy
erre igenis oda kell figyelni.  Olyannyira, hogy megforditom, amit Maga mond,
amikor "nacionalista szempontokra" panaszkodik.  Eva, ez nem nacionalizmus,
legalabbis nem pejorativ ertelemben.  Epp ellenkezoleg: aki felelos allasban
erre *nem* figyel oda, az igenis az orszag erdekei *ellen* cselekszik, tuda-
tosan vagy butasagbol.

	De ontsunk vegre tiszta vizet a nyilt lapokra: nem a fentiekrol van
szo, hanem arrol a reflexrol, ami sokakban (mostanaban elsosorban az SZDSZ
tajan) azonnal mukodesbe lep, mihelyt a nemzeti szo odakerul a "vagyon"
melle.  Ilyenkor szaz esetbol szazban a vita egyik oldalan alloknak azonnal
bekattan a sema, hogy itt most valami remesen provincialisra, labszagura,
(de meg a legjobbaknal is) legalabb idezojelbe teendo valamire kell 
gondolni.  (Ilyen megbizhatoan meg a szelsojobb se mukodik, ok legalabb szaz 
esetbol csak otvenben sikoltoznak nemzetkozi osszeeskuvesrol.)
	Nemzeti vagyon, nemzeti erdek letezik, es kovetkezetesen kepviselendo.
Hogy mi az, ezt persze nem konnyu meghatarozni, de alapelvek azert vannak.
Az abszolut minimumot peldaul jelentheti az, amennyire egy olyan eros, annyira
nyitott es nagy volumenu gazdasag, mint az USA vedi a sajat erdekeit.  
Az USA-t azert meg Nemetorszagnak es Japannak egyuttesen sem lenne trivialis
csak ugy "kivasarolnia", ellentetben hazankkal, amit mondjuk egy Bill Gates,
Soros es szaudi kiraly trio reggelire megenne.  Namarmost tisztazzuk: *ebben*
az USA-ban, amely amugy a szabadkereskedelem bajnoka, pontosan tudjak, hogy
vannak strategiai agazatok.  Es nicsak: a bankrendszerben szigoru limit van,
mennyi lehet a kulfoldi toke reszesedese (nem az *egyes* bankokban, a rend-
szerben), nicsak, kulfoldi vehet ugyan foldet, de megint gondosan vigyaznak
arra, hogy az osszteruletbol legfeljebb mennyi lehet kulfoldi kezen, nicsak,
nem fordulhat elo, hogy holnap egy akar annyira barati orszag, mint Kanada
megszerezze az ellenorzest az energiaipar folott, stb.  
	Ami OK az USA-nak, egy sokkal erosebbnek, az miert nem OK egy
sokkal torekenyebb, konnyebben tonkreteheto gazdasagnak?
	Lehet persze, hogy a jozan esz, a strategiai erdekek vedelme (fug-
getlenul attol, hogy ma mennyire puszipajtasom a kulfoldi, aki epp megvenne),
szoval lehet, hogy mindez nacionalizmus.  No, ha ez az, akkor en bizony egy
budos nacionalista vagyok.  Enyhen vigasztal, hogy nem tul rossz tarsasagban,
az elmult szaz ev amerikai politikusai kozott.  

	Toth Tamas

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS