Paller Gabornak :

Szerintem inkabb ahhoz van pallerozott ;-) elmere szukseg, hogy
az ember ne a 10-es szamrendszert talalja ki. Ugy gondolom, ami-
kor egy kicsit is specializalodtunk (nem is kell az allattenyesz-
tes es novenytermesztes, eleg, ha a marokkovet es a baltat a legu-
geyesebb pattintotta, csiszolta es ezert nem kellett elmennie
vadaszni), mar szukseg volt a szamok fogalmara a cserehez. Nyilvan
a "legkezenfekvobb" dolgot jo valasztani. Amikor az ontozeshez,
az aradasok joslasahoz szukseg vol csillagaszatra, akkor jottek
elo a 12-es dolgok, bar az eg felezeset es negyedeleset meg ertem,
de hogy azt tovabb miert eppen harmadoltak, azt nem tudom. Lehetett
volna 8-as is az a szamrendszer es nem 12-es.

Hidas Pal

Ha kiszamolod, akkor lathatod, hogy csak a 10-es alapu logaritmusa, erdekes.
			(0.13713)
Ezzel is azt kozlik velunk, hogy csak a 10-es szamrendszer a helyes, es 
egyedul udvozito.
					Pista

Mar nem emlekszem, melyik magazin hasabjain volt szo a "fene" szo 
etimologiajarol. Mintha a TIPP derengene agyamban, de oda nem illik a 
tema. Remelem, hogy jelen uzenetem eljut az erdeklodokhoz.
	Amikor a "fene" to:ro:k eredete't emlitette, tobben is a Magyar 
Nyelv Torteneti-Etimologiaia Szotarara hivatkozva (MTESz) a "fen" ige 
szarmazeka voltat hoztak fel ellenem. Szerintem az etimologia 
eroltetett: a fogait feno vadallat-fele magyarazatra dokumentum nincs es 
serti logikai erzekemet (bar vannak o"rult dolgok etimologiaban, mint az 
angol NICE latin "tudatlan" eredete).
	A MTESz nem Szentiras. So"t, meg hipotetikus etimologiai 
szotarnak is idonkent gyenge. Egy konkret pelda. Egy baratom a kornyezo 
nyelvekben is ismert LEKVAR szo eredeterol tudakozodott. Megneztem.  Azt 
mondja, hogy szlovak eredetu. Miert pont az? Es a Szotar azt is megadja, 
ha a kolcsonzo nyelv is kimutathatolag mashonnan vette at, pl. MANNA < 
latin < heber. De a szlavnal megall a Szotar es csak ertelmeinek 
felsorolasaval gazdagitja tudasunkat: az ismerten kivul "pe'p, pe'pes 
orvossa'g". Fejemhez kaptam, majd a telefonhoz rohantam es felhivtam egy 
kivalo nyelverzeku, de mas szakmaju baratomat. Habozas nelkul ravagta 
azt, ami rogton a cikk olvasasa utan eszembe jutott: latin LIQUOR, azaz 
folyo'sitott allagu dolog. Es ha orvossag is, tehat patikusok hasznaltak 
a kifejezest, akkor a latin hasznalata is termeszetesebb.
	A torokben van olyan szo: FENA, ertelme "rossz, beteg". 
Hangalakja szerint (serti a maganhangzoharmoniat) ott is kolcsonszo.  Hat 
nem nyilvanvalo? A torokbol jon, mint sok mas szo, koztuk egy a 
karomkodasokban is gyakran elofordulo igeto. Mosolyog a magyar, amikor 
egy torok konyv cimlapjan a kiado neve elott azt a szot latja: BASTI 
(az i-n nincs pont, az utolso ket betu a mult ido 3 szemely egyesszam jele):
"nyom(tat)ta". Hat igen, ezt is a toroktol vette at a magyar, mint a 
hartyavekonysagu teszta (gorogul "philo") hasznalatat, csak magyar 
lelemenyesseggel sokkal jobban hasznalta fel: mennyivel jobb a retes, 
mint a baklava!...
		Mara ennyit,				Robert

Kedves Pal,

	Azert en vitaba szallnek veled. Bar ha pontositod te is a dolgokat,
akkor meg lehet kozos nevezo. Irod:

O2o2o2o2o2, speciel e1ppen az A1RE egy megleheto3sen "gyenge" alapon
levo3 _felte1teleze1sen alapul, miszerint a tehetetlen e1s a su1lyos
to2meg azonos. Ezt -- egyre prci1zebb me1re1stechnika1t alkalmazve --
esetleg ne1ha1ny e1vtizeden belu2l meg is ca1folhatja1k.

	Meg jo, hogy idezojelbe tetted. Ugyanis mar Eotvos 8-9 nagysagrendre
igazolta. Aztan Dicke 12-re. Keves ilyen pontos kiserlet van meg a vilagon.
	Mellesleg; a vegyeszek 4-5 nagysagrend pontosan dolgoznak. A biologus
meg orul, ha 3 nagysagrend pontos a torvenye. De javitsatok ki, ha nem igy van.
Ezert nem tartom a fenti nezetedet megalapozottnak. De meg az altrelre vissza-
terek. 
	Most vegyuk azokat amiket Vegh Lacinak irtal:

Viszont a keletkeze1s mo1dja eleve meghata1rozza e1rve1nyesse1gi
ko2ru2ket is: ez nyilva1n az a ko2r, melyben a megfigyele1seke e1s az
elleno3rze1st ve1gezte1k. Vagyis minden to2rve1ny szo2vege1hez mindig
hozza1 kell gondolnunk, hogy "amennyiben xxx va1ltozatlan, vagy
elhenyegolhato1", "amennyiben xxx bizonyoh hata1rok ko2zo2tt mozog",
vagy valami hasonlo1.

Persze van egy-ke1t o2sszefu2gge1s, amely nagyon sze1lesen
extrapola1lhato1nak tu3nik, meg egy-ke1t a1llando1 amelyet egyetemesnek
mondunk. Ezek mellett nem a1rt megemle1kezni azon "elhullott"
to2rve1nyekro3l, melyekro3l 1 e1ve, 10 e1ve, 100 e1ve, stb ugyanezt az
a1llando1sa1got hittu2k, ami1g meg nem jelent egy jobb me1re1stechnika,
vagy ami1g meg nem pro1ba1ltuk az eredetihez ke1peset valamennyire
"extre1m" ko2rnyezetben kipro1ba1lni o3ket. Ele1g sok esetben az eredeti
ke1pleteket ki kellett ege1szi1teni olyan tagokkal, melyek az eredeti
ko2ru2lme1nyek ko2zo2tt a me1re1sek hibahata1ra alatti elte1re1seket
eredme1nyeztek, illetve bizonyos esetekben alapjaiban u1j koncepcio1t
kellett kitala1lni.

	Nos. 1 vagy 10 eves torvenyek a fizikaban nincsenek. Szerintem.
Az ilyenekre valoban all amit mondasz. Te ezek szerint tobb ezer fizika
torvenyrol tudsz. En csak nehanyrol. No ezek se orok ervenyuek. De! Legalabb
70-80 evig mind fenn allt. Persze nem ez a kriterium.

	No de mindjart mondok en neked olyan torvenyeket, melyek orok
ervenyuek.
	1. Akhimedeszi emelo torvenyek.
	2.  Uszo testek torvenye.
	3. Snelius-Descartes torveny
soroljam meg?
	Ezeket soha sem fogod megcafolni. Persze a Kepler torvenyeket se, de
abban igazad van, hogy ennel es a tobbsegnel van egy ervenyessegi kor. De
konyorgom, azon a koron belul ERVENYES. A fenti harom viszont olyan, hogy
nem tudod megfogni az ervenyessegi koret. De nezzuk tovabb:

A fizika fejlo3de1se1re tekintve eze1rt e1n nem igyekszek egyetlen
"to2rve1nyt" sem leco2vekelni e1s minden ko2ru2lme1nyek ko2zo2tt,
mu1ltban, jo2vo3ben egyara1nt e1rve1nyesnek tekinteni. Megele1gszem az
eredeti jelente1su2kkel: hogy ma, az ismert vila1gink keretei ko2zo2tt
jo1sla1sra haszna1lhatjuk o3ket, hidakat, ge1peket, stb tervezhetu2nk
a1ltaluk, melyek megbi1zhato1 eredme1nyeket hoznak.

A fizika nem ez. Ezek a mernoki tudomanyok, ahogy itt az USAban nevezik oket.
Nem is tudtam egyebkent, hogy ilyen tudomany is letezik. Szoval a fizikaba
mar regen bevonultak esztetikai fogalmak. "szep" egy elmelet. pl az
altrel az. Es megis mindenki tudja, hogy az altrel nem univerzalis torveny,
mert a kvantumgravitaciot nem irja le.
	De a szimmetria torvenyek is szepek. Es a vilag szimmetriaja igen fon-
tos. Ezen torvenyek szepsegebol nem von le semmit, hogy bizonyos esetekben
a gyenge kolcsonhatas sertheti a szimmetria elveket.
	Vagy mit szolsz Maxwellhez. Hogyan volt kepes egy uj tagot spekulativ
modon bele irni az egyenletebe, ha nem sejt meg valamit a valosagot igen jol
leiro torvenybol. Eppen azok az elmeletek a szepek, amelyek nagyon keves
tapasztalatbol kiindulva felepithetok, elgondolhatok. Es ezutan a jelensegek
egy szeles koeret leirjak.
	Ezert nagyon szep az altrel. Nem erdekel a tomegvonzas, es semmi mas.
Csak a kovariancia elvet teszem fel, es a sulyos es tehetetlen tomeg ekviva-
lenciajat. Ebbol levezetek egy spekulativ elmeletet. Amibol kijon, hogy a
ter geometriaja hordozza azt a jelenseget amit gravitacionak hivunk, es ami
1000km es 10 000 000 000 fenyev kozott egyedul felelos az anyag viselkedeseert.
Ha ezen elmelet szepseget valaki nem fogja fel, akkor az nagyon nehezen lesz
elmeleti fizikus.

Persze a ma1sik oldalro1l tekintve lehet abszolu1t e1rve1nyu3
to2rve1nyeket is megfogalmazni, melyek nem a vila1gra, hanem egyma1sra,
vagy valamely defini1cio1kra vonatkoznak. Ezeket viszont i1gy csak a
fogalmak o2sszeko2te1se1re lehet hszna1lni.

	Ezt nem ertem. Ez a kriterium lenyegebe minden torvenyre vonatkozik.
Szerintem a fizika nem mas, mint egy konyv, amiben benne vannak a joslatok,
szabalyok, torvenyek. A konyv fogalmain belul a matematika nevu valami
operal (es ez egy masik szep dolog). 
	A csoda pedig az, hogy ha a valosagbol kerdeseket teszel fel, akkor
a fizikus ezen konyv segitsegevel kepes akar 12 jegy pontos valaszt adni.
Nekem ez a fizika.

				Horvath Pista

Janos!

Eloszor is nem ertem miert jo magad eposzi jelzokkel illetni. Mellesleg 
nekem jobban tetszett a hokaru Nauszika (csak fonatikusan, mert nem 
tudom, hogy is kellene irni, bocs) kapcsolat

Nem biztos, hogy el kellene vesziteni onbizalmunkat, hiszen mar regota 
magunkra vagyunk hagyva az urlenyek altal. Azt hiszem amit elertunk, azt 
magunktol ertuk el. 
Jo lenne tudni biztosan, hogy mashol is elnek ertelmes lenyek. Ez csak 
olyan emocionalis. Ami a felelmedet illeti lehet ez is, lehet az is. Ha 
tenyleg olyan intelligensek, akkor nem biztos, bar a konkvisztadorok is 
olyan intelligensnek ereztek magukat (a kiralyuk mindenkeppen) megis 
lemeszaroltak az oslakosokat.
Talan tudnanak segiteni ebben vagy abban is. Most csak ennyi, mert 
Endrenek szeretnek valaszolni

Udv

Laci

Endre!

Ideztel, majd kerdeztel:

> > Szerinte a kozelben banyasztak, mivel teljesen hasonlo nyomokat talalt a
> > piramisok kornyeken a kozetben ahhoz, mint ahogyan ma is "banyasszak"
> > ezeket a koveket valahol Egyiptomban.
> 
> Kozelben ? Hol ? A sivatagban ?

Valaszom:
Ha egeszen pontos akarok lenni, akkor meg ki kell egeszitsem elozo 
levelem, hogy lattam errol a temarol egy filmet is az ABC-n, mely 
egyszerre keszult a cikkel, amirol irtam. A kamera mikor mutatta a hosszu 
mindenbizonnyal emberek altal vagott reseket, a hatterben jol latszottak 
a piramisok. Ilyen kozel.

Most direkt elhoztam az idezett cikket es abban azt latom, hogy a nagy 
harmas elott mar epultek igen nagy piramisok is. (Djoser 204 ft 2630 BC, 
Snefru 306 ft 2600 BC, Snefru 344 ft 2600 BC, Snefru 341 ft 2600 BC, 
Khafre 471 ft 2520 BC) Szerinted mi a jelentese az elso Djoser "lepcsos" 
piramisnak. A cikk megnevezi a munkalatok iranyitojat, tervezojet, 
atyamesteret. Ezen kivul valamelyik Snefru piramisban van egy szobra a 
faraonak, aki egy meghatarozott iranyba nez. Fel az egbe, ahova a szent. 
isteni kiralyok igyekeztek es hituk szerint kerultek is. Talan ezt is 
segitette a piramisok felfele toro epitmenye. A temetkezes helye egy 
valamivel tavolabb levo, de a rendszerrel osszefuggo sirkamraban 
lehetett. Ez azonban csak spekulacio, de nem vetheto el egyszeruen.

> Talan a faraok uralkodasuk idejen latvan a nagy piramisokat maguk is
> epitettek maguknak egyet-egyet, ezek voltak a kisebbek.

Az elso negy igen nagynak mondhatot akkor hogyan ertelmezzuk marsi 
mercevel? Felre ne erts, nem gunyolodom, csak gepeld be legyszives mit ir 
a Te forrasod. 
> osszefugg, ill. hasonlo adatokat mutat a marsi vulkanokkal. Rengeteg
> hasonlo nagysagu szog, hasonlo aranyszam lep fel, melyek eleg pontos
> szamok tizedesjegyre ahhoz, hogy ketelkedjunk bennuk. Meggyozodesem
> ezenkivul, hogy a harom legnagyobb piramis a Venusz-Fold-Mars

Bocs, hogy nem idezlek tovabb, de olvastam majdnem mindet, bar lehet hogy 
pont a fontosakat hagytam ki. (Ne oktass ki kerlek valaszodban!) Azert 
nekem ugy tunt, hogy nem igazan tudtad meggyozni vitapartneredet, meg 
masok is ellenvelemenyuknek adtak hangot a kepernyon.

Azt hiszem a rabszolgak altal epitett piramisok teoriaja megdolt. 
Allitjak, hogy a kiralysag alatvaloi epitettek eletuk egy periodusaban, s 
igy mindenki kivette a reszet ebbol.
A fa valoszinuleg kibirja a 3.5 tonnas terhet, mert mutattak egy kepet 
amin egy fadarab mar tobb mint 3000 eve tart egy majd ot tonnas szarkofag 
tetot. A rablok igy nyitottak ki, es dezsmaltak meg a sirt.

Megegy dolog. A diszitesek megtevesztesbol abrazoljak az egyiptomiak 
mindennapi eletet a piramisokban es a hozza szervesen illeszkedo 
epitmenyekben. Ha en epitem a piramist, es kozolni akarok valamit a 
jovovel, en bizony magam orokitem meg, bar ez nagy gesztusra vall az 
idegenek reszerol, hogy megemlekeztek a kozvetlen kozelben levokrol is :-). 

Udv.

Laci

Valaki azt mondta itt a VITAba hogy a fotonnak sincs tomege.. Akkor
miert gorbul el a fenysugar nagy tomegek kornyezeteben?

Allitolag a tomeg egy Weinberg-Salam elmelet szerint a Higgs mezo es
a reszecske kolcsonhatasanak eredmenye. Ezzel az elmelettel josoltak
meg sikeresen a W es Z reszecskek tomeget. Tudna valaki mondani
errolo par szot?
Egyaltalan mitol lep kolcsonhatasba egy reszecske a Higgs mezovel?
Egyaltalan szuksegszeru e ez?

> Hadd kerdezzem meg, hogy mit gondolsz, miert akartak a marsi lenyek
> vulkanepitessel jelezni ottletuket, ismereteiket, ha egyszer itt jartak,
> epitettek... leirhattak, elmondhattak volna... hagyhattak volna valami
> egyertelmu bizonyitekot...

Ez az egyetlen dolog, amit meg ma sem tudunk. Valoszinuleg igy akartak 
velunk kommunikalni, es vartak azt a kort, amikor eleg ertelmesek 
leszunk ahhoz, hogy megfejtsuk az idegenek uzenetet. Egyertelmu 
bizonyitekot pedig temerdeket hagytak !! Nemcsak a piramisok, es az 
okori kultikusnak velt epitmenyek (pl. Stonehenge) tanuskodnak errol, 
hanem szamos olyan bizonyitottan tobb ezer eves rank maradt muemlek, 
szobor, karcolat, festmeny, dombormu, melyeken a vak is latja, hogy 
idegen lenyek, urhajosok lathatok, ufok szallnak az oskori mondakban, 
(Vedak konyve), sot a Bibliaban csak ugy hemzsegnek a foldonkivuliek !! 
Valahol Kozep-Amerikaban letezik egy torzs, mely a dzsungelben el, 
teljesen elzarva a kulvilagtol, es emberei eljarnak unnepeikkor 
egy olyan kultikus tancot, melyhez ursisakot 
keszitenek, a fejukre teszik, es dobszo kisereteben tancolnak vele.
Istenuket egyebkent ugy hivjak, hogy "el Astronauta". 

> S vegezetul, felteve (de el nem fogadva), hogy igazad van az idegen leny
> teoriaval kapcsolatban: akkor mi van? Ugy ertem, mi kovetkezik belole?
> Ez csak egy erdekeseg, kuriozum, vagy van valami befolyasa a mai eletunkre
> is?

En azt hiszem, igen nagy befolyassal van rank ez, hiszen segit 
megismerni sajat magunkat, kik vagyunk mi egyaltalan. Sokak mar odaig 
mennek, hogy az emberiseg egesz egyszeruen a kozmoszbol szarmazik, egy 
masik bolygorol. Sokan ugy gondoljak most majd, hulyesegeket irok 
ossze-vissza, de gondoljunk a "missing link"-re, a 
teremtes-mitoszoknak, es legendaknak vilagszerte valo, majdnem az osszes osi
mondakorben valo egyezesere, es azt hiszem, ez mar egy masik tema, 
melyen el lehet vitazni. 

Horvath Pistanak:

> 	Jott a rovid cikked. Nos Endre. Megkernelek, hogy a UFO magazinbol
> masold mar ki legy szives legalabb harom hires geologus nevet.

Sajnos nincs meg az UFO-magazin, az ocsem adta kolcson, mar visszaadtam 
neki. Ha megveszed, megtalalod a cikket. Azt hiszem, max. 2 geologus 
van benne felsorolva, de lehet, hogy nem is nev szerint.

> 	De kerlek szepen. Ha az ellenkezo eset all fenn. Akkor talan Te is
> boritekolhatnad elore, hogy nem foglalkozol tobbet hazudozo ujsagirokkal.

Na ne, ez durva volt. Csak nem kepzeled, hogy ilyen komoly temaban 
hazudik valaki ? Ez nem pletykalap.

> 	Vagyis kerem szepen a neveket, intezmenyek neveit ahol dolgoznak,
> posta cimuket. Ha van telefonszam es e-mail cim azt is.

Most ezzel akarsz megfogni. Ezek biztosan nincsenek mind leirva az 
ujsagban, es majd ugy fogsz valaszolni, hogy "akkor nem hiszem el". Jo 
taktika, belatom, de en ezt nem fogadhatom majd el. Nem az a fontos, kik ok, 
hanem hogy a cikk hiteles forras-e vagy sem.

> 	Endre. Itt egy orisi sansz. Ez teljesen objektiv dolog. Ha elore
> megegyezunk, hogy ez lesz az igazsagtevo, akkor erdemes a vegere jarni.
> 
> Remelem benne vagy.

Benne vagyok, ha megveszed a lapot, kifizetem neked (:-

Vaskalaposnak:

> Mondjuk, egy bolygokozi utazasra kepes civilizacios hatterrel
> erkezo ertelmes lenyrol nem tudom elkepzelni
> a. hogy a faraonak ekkora mauzoleumot epitsen,

Az a vicc benne, hogy NEM A FARAONAK KESZULT !! Lehet, hogy kesobb megengedtek 
nekik, hogy temetkezzenek bele, de az alapveto epitesi cel nem ez volt.

 b. hogy tizenkettes szamrendszert hasznalva kepes legyen
> egy olyan szerkezetet konstrualni, ami jo egy urutazasra,

??????

> c. hogy a szerencsetlen foldi civilizaciot lebeszelje a tizesrol,
> es rabeszelje a tizenkettes szamrendszerre.
>

NEM BESZELTE RA !! 
 
> Komoly geologusok nem az UFO magazinban publikalnak, mert az
> nem szamit publikacionak. Az UFO magazin persze idezhet, de az mar
> nem az igazi erv.

Nem is ott publikaltak, hanem AMerikaban, tudomanyos folyoiratban !!
Miert nem az igazi erv az UFO magazin ? Az egy tudomanyos lap, nem 
csalas, nem amitas !!

> 
> Namarmost ket eset lehetseges. Endre komolyan gondolja amiket
> ir. Ez szomoru, es egy kicsiket lejaratja onmagat, meg a inf.bme.hu-t
> is. 

Vallalom amit irtam, barmennyire is hulyenek nezel. Igazi ervet nem tudsz
felhozni, csak ossze-vissza letolsz. 
  Egyaltalan nem gunyolodom veletek, foleg veled nem, mert veled
egeszseges vitaba nem lehet beszallni, erv nelkul harsogod a sajat
rogeszmeidet.

> Hogy nyilvanvalo legyen az allaspontom:
> meteoritok leteznek, gombvillamok is, UFO-k csak az UFO magazinban.

Ez nagyon durva volt haver. Azert mert meg nem lattal, attol meg 
vannak. Eddig mar tobb tizezerre tehetok az UFO-eszlelesek szama.
Ilyen alapon koala macko sincs, mert meg nem lattam.

> Buveszmutatvanyok leteznek, "parajelensegek" nem. A semmibol
> energia sem. Az inga is humbug. 

Na jo hagyjuk ezt haver. Mindent egy kalap ala veszel. Azt hiszed, 
a tudomanyos magyarazat az szent, es serthetetlen. 
A Fold sem mozgott amig Galilei nem mondta, addig allt, mert ez volt 
a "tudomanyos magyarazat" ugye ?
F.E.

Udv|

Az elozo szamban ket erv hangzott el a piramisok foldi eredete ellen.
1: Honnan es hogyan banyasztak az anyagot?
 Nos tenyleg a kozelben banyasztak. Ne gondolja senki, hogy a piramist a
homokra epitettek: meszko van alatta. A piramisoktol tavolabb pedig par szep
hegyseg is talalhato, mit ad isten, banyaszati nyomokkal.
 Szerencsere a meszkofajtak nagy resze lemezes szerkezetu, igy ha sikerul
talalni egy megfelelo vastagsagu lemezt, akkor par egyszeru faekkel mar
tekintelyes meretu teglakat lehet lerepeszteni: furnak par lyukat, egy sorban,
beverik a szaraz ekeket, majd teleontik vizzel a lyukat. A fa megdagad, es kesz
is a dolog.
2: A nagy piramisokban nem talaltak mumiakat.
 Talaltak viszont egy bejaratot, amit a piramis epitese utan tortek maguknak
a sirrablok. Ezen felul megtalaltak a piramisba valo mumiakat is, egy elrejtett
helyen. A rontgenvizsgalatokbol latszott, hogy az eredeti vaszonboritast
letepte valaki, aztan masvalaki viszont ujra bebugyolalta a mumiat.
Megjegyzem, annak, hogy a piramisok, mint temetkezesi helyek kimentek
a divatbol, az is oka volt, hogy tul feltuno volt, es konnyen kiraboltak
oket. A masik ok az volt, hogy a kozeli banyak kezdtek kimerulni, es
a helyzet romlasa miatt nem volt mar lehetseges elkesziteni a piramist
a farao halalanak idejere.
Kerdes: Mi vezethette az urlenyeket arra, hogy hatalmuknak a foldi tamaszat,
a farao hatalmat annyra legyengitsek a massziv beltenyesztessel?
Tudjuk, hogy a faraok csaladjaban az atlageletkor ca. 30-35 ev volt, es az
orokletes betegsegek elofordulasa igen magas volt a testverhazassagok miatt.
 Az itt nem erv, hogy nem akartak szembeszallni a szokasokkal: ha ra tudtak
venni a szerinted tizes szamrendszert hasznalo osegyiptomiakat arra, hogy
atterjenek a tizenkettesre, akkor ez sem jelentett volna akadajt.

A masik oldalnak:
A csak egyes szamrendszerekben elotuno osszefuggesek eppen azert nem
elfogadhatok, mivel az egyes szamrendszerek teljesen ekvivalensek.
Nagyon jol el tudok kepzelni pl. egy 6-os szamrendszert nasznalo
urjaro kulturat. A korlatokat a szamrendszer kezelhetosege szabja meg:
pl nehez elkepzelni, hogy valaki 32-es vagy 2-es szamrendszert meg tud
tanitani valakinek. SZERINTEM a hatar ugy 5-tol 16-ig huzodik.
ez alatt a megfelelo pontossag elerese tul hosszu szamokat kivan,
folotte pedig tul sok a szamjegy.
Egyebkent ugy tudom, az egyes szamrendszerek kialakulasa az adott tarsadalom
tipusatol fugg. Ahol az egyes szamok gyors megnevezese es a +,- muveletek
voltak eloterben, ott az ujjakra alapulo 10-es, ahol viszont a *,\
muveletek -Ez jobbara a kereskedesen alapulo tarsadalmak jellemzoje- ott
inkabb a 12-es. Itt ugyis le lehetett irni a szamokat, nem kellett kezzel
szamolni.

Udvozlettel: Balogh Mihaly