Kedves Peter!

    Akkor lesz nagy baj, ha az iszlam orszagok rohannak hittarsaik
segitsegere Boszniaban. (Egyebkent mar uton vannak.)  En jobb szeretnem, 
ha nem kicsiny hazank to"szomszedsagaban folyna a dzsihad.  
    A jelenlegi bekeajanlat, amelyet a bosnyakok nem akarnak
elfogadni, es amelybe a nyugat oly vehemenciaval igyekszik oket
belegyomoszkolni, a biztos recept egy harcias, igazhitu
tarsaik altal megsegelt muzulman Bosznia letrehozasara. A rossz,
igazsagtalan, es betarthatatlan bekeszerzodesek lejtonek
lefele, egyenest vezetnek a kovetkezo verontashoz. 
  
    Malom es viz ugyben a hajtast illetoen teljesen igazad van.  Az
oroszok elvtelenul pozolnak, es az eji homalyban keso osi
dicsoseguket szeretnek visszapilinszkazni, kicsinyes troccolasukkal.
Meselje'k a magnyitogorszki ovodistaknak, hogy oket tortenelmi szalak kotik
Szerbiahoz!  Vagy meseljek Rajk Laszlonak. 
   Azt is latom magam elott, amint a moszkvai polgar halalra
idegesiti magat azon, hogy a bosnyak gyerekek szankozni mennek
Szarajevoban. Hat persze, hogy kozibuk lo az a nemzeti gernicu szerb!
Nana'!
      Mikozben, a jelek szerint, Szarajevo kornyekerol eltunnek a
nehezfegyverek, Tuzlaban, Bihacban es mashol ugyanugy folyik
tovabb az oldokles mint eddig. 

                    Rona-Tas Akos (nem Andras)

Kedves Szekely Zoli,

> 
> Az is vilagos, hogy en igenis felelosnek tar-
> tom Marxot annak az ideologiai municionak a
> folta'lala'sa'e'rt, aminek a 20.  szazadban
> mintegy 80 millio ember esett aldozatul.
> 

ez hogy jott ki neked?

	CSM.

Nem nagyon akartam hozzaszolni a vallasi - neha Marxra es a 
politikara atcsapo -  vitahoz, de most  meg kell vedenem 
Cser Ferit ket oldalrol is.
1. Horvath Pista irja: " ... a tobbit vallasos dolognak minosi-
ted, amirol hitvitat nem ohajtasz folytatni. ... "
Hat igen. Nemcsak o nem, hanem mi tobbi nem hivok sem. Tobb ok-
bol. Eloszor is a hivok tobbszor, kulonbozo formaban jelentik ki,
hogy a hit dolgaiban a valosag kontrollja nem szamit. Legutobb
Gabor ) jelentette ki, hogy teljesen mindegy,
mit igazol a regeszet, mit nem. (SZALON #595). 
Nem bantok erte senkit, igazatok lehet. De ha a valosag kontrollja
nem szamit, akkor mindenki azt mond, amit akar. Akkor mit vartok?
A beszelgetes se nem bizonyithato, se nem cafolhato (SNBSNC) allita-
sok sorozata, a sajat taborunk iranti erzelmileg pozitiv, az 
ellentabor szamara negativ erzelmeket kelto jelzokkel fuszerezve.
Ehhez racionalis gondolkodo nem tud hozzaszolni.
Ha mindenaron le akarok irni egy SNBSNC allitast az udvozulesrol,
amirol annyi sok ellentmondas jelent meg, akkor tessek:
  ha megis van tulvilag es udvosseg, akkor azt en, a nem hivo sokkal 
  hamarabb elerem, mint ti hivok, mert megtapasztalva tevedesemet 
  azonnal friss es elfogulatlan lelekkel fogadom el a dolgokat, mig
  nektek sokaig kell a purgatoriumban sulni-foni, amig a Foldon 
  beletek ivodott eloiteletek eltavoznak. 
Ne is probaljatok cafolni! A fenti tetel ugyanugy SNBSNC, mint minden 
eddigi es ezutani. Kiveve, ha valaki visszater odaatrol, es elmondja,
hogy mi is van ott igazan. (Ha nagyon tamadtok, nem elegszem meg 
egyszeru szobeli beszamoloval, kontingencia tablazatot kerek egy
khi negyzet probahoz, hogy a hit valoban szignifikans elonyt jelent.)
Masodszor: SNBSNC allitasok tomeget hinni csak elfogultan lehet, az
eloitelet pedig erosebb a tenyeknel. Teljesen folosleges barkivel is 
eloiteletekrol vitatkozni. Remenytelen. Tudjuk, mernenk, de nem tesz-
szuk. (Plagizalas szabadon)
Harmadszor: valakinek hiteben megingani oriasi trauma. Ilyet senkinek 
sem szabad okozni ismeretlenul. Tehat meg ha sikert remelnek, akkor 
sem akarnam.

Mas. A racionalizmust azert szoktak tamadni, mert nem igaz, hogy a 
vilag teljesen megertheto es megmagyarazhato. Ez persze igy is van,
es megerne egy elemzest, hogy mi az, hogy 'megismerni', mit, mennyit 
es hogyan lehet elvileg, es ehhez kepest most hol tartunk. De nem egy
olyan ideologia bazisan, amely meg soha semmit nem adott a valos vilag
megismeresehez, es ezt nem is igenyli. (Lasd Gabor TIPP #595)
Ha jol ertettem Penrose-t ('A csaszar uj elmeje' , most jelent meg
magyarul es csak az elejen tartok) kontinuum szamossagu kerdes teheto
fel, es csak megszamlalhato valaszolhato meg. Ez peldaul megismeresunk
egyik elvi korlatja. Dehat hol vagyunk meg a megvalaszolhato kerdesek
kimeritesetol ????!

Ahol aztan a beszelgetes atcsap politikaba, Szekely Zoltan masfajta
taboroktol fel, mint Cser Feri.
Tabort mindig csak a hatalom tud felallitani! Marpedig az MSzP sokaig
nem lesz ilyan helyzetben, ugyhogy az ilyeniranyu aggodalom teljesen
felesleges. A legjobb (marmint szamara legjobb), amire szamithat, hogy
bekerul egy koalicios kormanyba olyan liberalisokkal, akik sok mindent 
csinalnak, csak taborokat nem.
Felni, es ebben teljesen egyetertek Ferivel, csak a hatalom taboraitol
kell. Franciaorszag peldaul azert nem fel Le Pentol, mert minden 
valamirevalo part azzal kezdi a valasztasi programjat, hogy 'Le Pennel
nem!' Ezzel szemben a Csurka dolgozatot a kormanypart alelnoke irta,
sot, a dolgozat utan meg fel evig alelnok maradt! Es ma sem lehet 
tudni, hogy hany hive maradt taktikai okokbol a kormanypartban.
Es hogy a dolog meg felelmetesebb legyen: a maskent gondolkodokat nem
azert szoktak altalaban uldozni, mert a hatalmon levok ilyen rossz
emberek, hanem mert sajat tehetsegtelenseguket, sikertelenseguket,
hozza nem ertesuket masok nyakaba KELL (!!) varrniok.
Ezert felelmetes a kormanypartiak, vagy volt kormanypartiak fenyege-
tozese.
Fejlodo, viragzo orszagba, megelegedett emberek szamara nem kell
sem szeker-, sem internalo, sem koncentracios tabor!

Irod, hogy

"Megtalaltak a barkaban NOE holttestet is..."

        A legujabb hirek szerint, a holttest NEM Noee' volt, hanem a nagy-
batyae'. Az illetonek nem csak a neve volt hasonlo (Nu"e'), de a szeme,
fulei, so"t a hanghordozasa is. Nem csoda, hogy az elso archeologusok ebbe
a tevedesbe estek. Noe' maga nem halt meg -- ket hete lattak egy Oregon-i
supermarketen vasarolt be rengeteg kosztot es desztillalt vizet.

	F. Miki

Moralis kerdesrol moralizalas nelkul

Kedves Jedlovszky Pali!

Marx felelossegerol irott soraid megallapitasait
nem tudom osztani.

   >Szerintem barmiert csak olyan ember teheto felelosse (erkolcsi-
   >leg es jogilag is), akinek az adott helyzetben dontesi joga/lehe-
   >tosege/kotelezettsege van. Es csak a dontesi lehetosegeinek merte-
   >keig.

Ez egy nagyon szepen hangzo elv volna, ha igaz
volna. Mert - bar a jogi felelossegrevonas te-
kinteteben minden bizonnyal igazad van - az er-
kolcsi felelosseg kerdese ennel sokkal razosabb.

Letezik egyfajta amoralis szemlelet, amely azt 
vallja, hogy politikai-ideologiai kerdesekben nem
vetheto fol az erkolcsi-etikai szempont. Ezzel a
technokratikus alapallassal van igazabol a bajom.
Ugyanis moralis axiomak nelkul a politikai akcio
iranya ertekelhetetlen.

Miert nincs igaza a terroristanak, aki bombat dob
a tomeg koze ilyen vagy olyan indokkal? Mert o~l. 
Es olni bun. Ez egy moralis axioma. Es nem is kell 
hozza "moralizalgatni", hogy ez vilagos legyen. Az 
ilyen vagy olyan indokok pedig abszolute huszad-
ranguakka valnak, kvazi megsemmisulnek, a bun elko-
vetesenek - vagyis a moralis axioma athagasanak - 
aktusaban.

   >Ha ezt elfogadjuk, akkor Marx semmikeppen sem felelos a halala utan
   >tortentekert, mint ahogy senki sem. Plane a halala utan sok evvel
   >tortentekert. 
 
Ez ismet szepen hangzik, de nem igaz. Felelos-e su-
lyosan kornyezetszennyezo anyagok fold ala asasaert
a tiz eve elhalalozott parancsnok, ha mondjuk csak
most kezd szivarogni az elrothadt palackokbol a mer-
gezo anyag? Felelos-e a holnap bekovetkezo rakos meg-
betegedesekert es a holnaputan elhalalozo tinedzse-
rek halalaert? 

   >Ha ezt az elvet nem fogadjuk el, akkor ugyanilyen alapon
   >Jezus is felelosse teheto az inkvizicioert,
 
Ez mar sokkal tobb, mint tulzas. Ez a kereszteny ta-
nitas es a Biblia hihetlen foku meg nem ertese. Jezus
sosem mondta, hogy "egessetek el, aki nem kovet engem".
Azt sem mondta, hogy "tudomanyos torvenyszeruseg, hogy
aki engem nem kovet, az el fog egni rozselangon".    

Ezzel szemben Marx a proletardiktatura (PD) elvevel:
1. torvenyszerunek probalja meg beallitani a PD letre-
   jottet (es vele az elkerulhetetlen verontast);
2. folszolit a PD-vel jaro eroszakaktusok megvalosita-
   sara.
Es ez az, ami egy intellektuelnel megbocsathatatlan.

A marxizmus amugyis mentes mindenfele spiritualis tar-
talomtol, semmit nem tud az egyes emberrol, annak bel-
so lenyegerol, szubjektumarol es a szeretetrol, ami
osszekoti ot felebarataival. Ilymodon vallasnak nevez-
ni a marxizmust csak olymodon lehetseges, ha meghami-
sitjuk a vallasok legbelso lenyeget.

   >Hasonlattal: egy fekelyes labra (diagnozis) azt mondjak, le kell
   >vagni! (terapia) Mivel lab nelkul nem lett jobb az elet, most
   >maganak a fekelynek a tenyet kerdojelezik meg.

Nem Marx tarta fol a korai kapitalista tarsadalmak bel-
so ellentmondasait es embertelen vonasait. O csupan i-
deologiai fegyvert kovacsolt beloluk jovobeli elkove-
tendo eroszakaktusok "tudomanyos" megalapozasahoz.

A fekelyes labrol mindenki latja, hogy fekelyes. Es ha
valaki az amputalas mellett kardoskodik (akarmekkora
intellektualis csinnadrattaval vagy "tudomanyosan meg-
alapozott" ervekkel is teszi) nem nevezhetjuk masnak,
mint sarlatannak, ha a seb kozben szepen,a maga terme-
szetes modjan gyogyulasnak indul.

Persze, ha az eroszakelvet nevezed a marxista gondol-
kodas fekelyenek, ennek tenyet senki nem fogja meg-
kerdojelezni.

Udvozlettel:                             Szekely Zoli

Kedves Zoli!  

Marxal kapcsolatos regebbi  irasra reagalvan irod:

>En, spec., ezt a varit nem ismerem. Szerintem a pesti forradalom nemzeti 
>alapon tort ki es semmi koze nem volt semmifele kommunistakhoz. Plane nem 
>Marxhoz. (Bar, ahogy jobban megnezem, ezt nem is allitod.)

Persze, hogy nem allitottam, mint ahogy azt sem, hogy Kossuth tagja volt
a szabadkomuves paholynak. A nemzeti forradalmunknak sok magyarul nem 
tudo hoserol sem beszeltem, s az aradi vertanuk soraibol hianyzo urakrol 
sem. 

>>Hogy Marx mennyire nem hitt az allitolag neki tulajdonitott >tanitasaiban, 
>>mi sem bizonyit jobban, mint, sajat kettos eletvitele.

>Bocsass meg, en Marxot ennel tobbre tartom. Eszembe sem jutna foltetelezni,
>hogy nem hitt makacsul abban, amit mindvegig makacsul allitott
>(proletardiktatura, stb.).

Marx annak ellenere, hogy megvetette a kapitalista haracsolason erlelodott
dologtalan tokes reteget, megis kullancs modjara kapaszkodott baratjanak 
Frederick Engels a gazdag lachashire-i szovogyaros fianak a munkasosztaly
verejteken gyarapodott penze utan. Marx elete folyaman csak egyszer volt
hivatalosan alkalmazva rovid ideig egy ujsag altal. Marx megvetette a vallast.
Es megis uram bocsa.. Joana Southcott satanista papno iranyitasa alatt "Shiloh"
demon hivoje lett. Marx tamadta mind a kereszteny, mind a zsido vallast. Marx
ettol fogva vallasi okokbol (satanista) nem nyirta szakalat.  Felesegetol 
Jenny von Westphalentol szuletett hat gyermekebol kettot elveszitett. Ehen
haltak!  Tovabbi ket gyermek ongyilkos lett pontot teve egy nyomorusagos 
gyermekkorra. Marx elesen kritizalta a tozsdet a kapitalista jelkepet, s 
megis 1864-ben nagybattyanak Lion Phillips-nek Marx lelkendezve ir a 400 
fontos tozsdei nyeresegerol. Marx tozsdei frofitehsege ismert volt, de nem
ragozom sorrol sorra. Marx es Engels elso a kommunista partnak irt elodol-
gozatanak harmas pontja igy szolt: Az orokleshez valo jog eltorlese. Megis 
Marx, Wilhem Wolff-tol egy nemet csodalojatol 824 fontot orokolt annak ha-
lala utan. Marx altal felkarolt munkasosztaly evi keresete abban az idoben
kb. 4.5 font volt!  Folytassam....gondolom erted, hogy mire gondoltam.

>>Ami a felelosseget illeti Szekely Zolinak igazat kell, hogyy adjak amikor
>>nem keves cinizmussal irja:

>A cinizmust tagadom. Kisse provokativan fogalmaztam, nem vitas, de markans
>velemenyt maskeppen nehez megfogalmazni.

Elnezest zoli, ha rosszul ertelmeztelek, de nalam az ilyen "markans" fogal-
mazas kozel all a cinizmushoz, akivel amugy joban vagyok.

Nemenyi Peter Andras

ko2nyve1bo3l valo1.
Kiadta: PRIMO KIADO1 1121 Budapest, XII. Ja1nos Zsigmond u. 9.
Eredeti ci1me e1s kiado1ja:Du bist gemeint
Christliche Schriftenverbreitung, Hu2ckeswagen

Az ala1bb ko2zo2lt szo2veg szerintem igen sok hasonlo1sa1got mutat
a bibliabeli Da1niel ko2nyve 5 -el! (Javaslom elolvasa1sa1t!)

Huszono2t milliomos a fede1lzeten

   Az ember le1legzetela1lli1to1 sebesse1ggel halad elo3re a vila2g-
mindense1g kikutata1sa1ban. Lebilincselo3 verseny folyik a veze-
to3 vila1ghatalmak tudo1sai, u3rutasai e1s rake1ta1i ko2zt. S az em-
berek millio1it foglalkoztatja a ke1rde1s: ko2zu2lu2k melyik lesz a
legsikeresebb, e1s melyik hatol el legmesszebb a vila1gu3rbe.
   A mu1ltban is voltak olyan eseme1nyek, amelyeket ege1sz
ne1pek ki1se1rtek feszu2lt figyelemmel. Ki nyeri meg a versenyt,
amely az o2ro2k je1g birodalma1ban a de1li sark el1ere1se1e1rt fo-
lyik? Az angol Scott, vagy a norve1g Amundsen? E1s valo1ban
izgalmas versenyfuta1s uta1n, e1s szinte emberfeletti ero3feszi1te1-
sek a1ra1n e1ri el Scott 1912. janua1r 18-a1n a de1li sarkot, amikor
legnagyobb csalo1da1sa1ra ma1r ott la1tja lebegni a norve1g za1sz-
lo1t. Teha1t a de1li sarkot, amelyet ida1ig me1g ember szeme nem
la1tott, e1s ember la1ba nem e1rintett, ro2vid ido3n belu2l ketten is
megho1di1totta1k. Amundsen, szibe1riai sza1nko1hu1zo1 kutya1ival
ma1r 1911. december 17-e1n odae1rt, e1s kitu3zte ra1 a gyo3zelem
jele1t. Scott e1s emberei csu2ggedten indultak vissza. A ne1lku2-
lo2ze1sekto3l e1s a ba1nko1da1sto1l elgyengu2lve, visszafele1 vezeto3 u3t-
jukon mindnya1jan megfagytak, e1s csak ho1napokkal ke1so3bb
tala1lta1k meg e1rte1kes naplo1jegyzeteiket.
   Anglia me1g elveszett ho3seit gya1szolta, amikor u1j eseme1ny
csiga1zza fel a kede1lyeket. 1912. tavasza1n fognak vi1zre bocsa1-
tani egy o1ria1si luzusgo3zo2st, hogy elho1di1tsa Anglia sza1ma1ra
az o1cea1n "Ke1k szalag"-ja1t. Ez a legmagasabb kitu2ntete1s an-
nak a hajo1nak a sza1ma1ra, amely leggyorsabban szeli a1t az
Atlanti-o1cea1nt. E1s mindenki reme1li, so3t elva1rja, hogy a Tita-
nic, a vila1g akkor legnagyobb, legbiztonsa1gosabb e1s legszebb
hajo1ja messze megelo3zi ebben a to2bbi nemzet hajo1ja1t. Minden-
ki ott akar lenni, amikor ez az o1ria1sgo3zo2s Anglia sza1ma1ra
visszaszerzi a "Ke1k szalag"-ot, szeme1lyesen akarja1k a1te1lni,
amikor ez a kolosszus elso3 u1tja1t rekordido3 alatt teszi meg. De
nem hia1nyzik a go3g, a vakmero3se1g sem az utaza1s rendezo3ibo3l
e1s az elso3 utasokbo1l, akiknek dra1ga pe1nzen sikeru2lt hajo1je-
gyet szerezniu2k: "No God" (nincs szu2kse1gu2nk Istenre) - ezt
festette1k nagy betu3kkel, istenka1romlo1 ke1zzel a hajo1o1ria1s tes-
te1re. A fede1lzeten egyik mulatsa1g a ma1sikat ko2veti majd.
2224 ember utazik a hajo1n, ko2ztu2k huszono2t milliomos.
Mindnya1jan a va1rakoza1s kellemes izgalma1ban vannak, ta1n-
colnak e1s szo1rakoznak.
   1912. a1prilis 15-e1n e1jjel a hajo1 U1jfundland vizeire e1rke-
zik, ahol tavaszido3ben sza1molni kell a sodrodo1 je1ghegyekkel.
A ko2zelben levo3 ma1sik go3zhajo1 figyelmezteti erre a Titani-
cot, e1s szu2net ne1lku2l adja a morzejeleket: "Je1ghegyvesze1ly!
Lassan! Lassan!" A Titanic azonban tova1bb sza1guld, a gyo3-
zelmet mindena1ron ki kell vi1vnia. Azon az e1jszaka1n nagy a
da1rido1 a hajo1n. A zenekar szu2net ne1lku2l ja1tszik. Hirtelen
azonban hatalmasan megra1zko1dik az u1szo1 o1ria1stest. Minden
inog, a ta1ncolok elsa1padnak. Elo3szo2r ke1rdezo3sko2de1s, azuta1n
bajsejtelem, majd a borzalmas bizonyossa1g: A Titanic re-
kordsebesse1geel belerohant egy je1ghegybe. Pontosan azon a helyen
to2rte a1t a je1g a hajo1 fala1t, ahol a "No God" felirat
volt. Hatalmas vi1zto2megek o2ntik el a hajo1t. Pa1nik to2r ki. A
kapita1ny parancsot ad, hogy mindenki o3rizze meg nyugal-
ma1t, e1s leeresztik a mento3csonakokat. De ki ke1pes mego3rizni
a nyugalma1t, amikor a mento3csonakok az utasoknak csak kis
to2rede1ke1t tudja1k befogadni? E1s elkezdo3dik az elkeseredett
harc, mindenki harca mindenki ellen, egy helye1rt a mento3-
cso1nakban. A Titanic ta1vira1sza szu2ntelenu2l adja a ve1szjele-
ket:SOS (ha1rom pont) SOS (ha1rom pont)
   De az egyetlen ko2zelben levo3 hajo1, amely to2bbszo2r is fi-
gyelmeztetett a je1ghegyvesze1lyre, nem va1laszol. Csak hallga-
ta1s, vigasztalan hallgata1s. A hajo1 ta1vira1sza - miuta1n a Ti-
tanicro1l nem kapott va1laszt - nyugovo1ra te1rt. Hirtelen
azonban fe1nyek tu3nnek fel! Egy ma1sik hajo1 keru2l la1to1ta1vol-
ba. Itt a segi1tse1g, itt a szabadula1s! A Titanicro1l azonnal ki-
lo3vik a jelzo3rake1ta1kat. De csak most veszik e1szre, hogy a ha-
jo1n csupa1n fehe1r vila1gi1to1rake1ta1k vannak, melyek egy ma1sik
hajo1 u2dvo2zle1se1re, e1s a kiko2to3be e1rkeze1s jelze1se1re szolga1lnak.
Nagy elbizakodottsa1gukban vo2ro2s fe1nyu3, teha1t vesze1lyt jelzo3
rake1ta1kat nem vittek magukkel rekordszerzo3 u1tjukra. I1gy a
vakso2te1t e1jszaka1ban a ma1sik hajo1n mit sem sejtenek a hajo1-
o1ria1s hala1lku2zdelme1ro3l. Fehe1r jelekkel viszonozza1k a ko2szo2n-
te1st - e1s a hajo1 tova1bb halad.
   A Titanic percei most ma1r meg vannak sza1mla1lva. Ha-
talmas folyamke1nt zu1du1l a vi1z a ta1tongo1 nyi1la1son a1t a hajo1
belseje1be. Sokan - hala1los fe1lelmu2kben - egyszeru3en beug-
ranak a vi1zbe. E1s a hajo1 hirtelen a me1lybe su2llyed,
o1ria1s o2rve1nyt kavarva, amely a vi1zben tehetetlenu2l vergo3-
do3ket maga1ba szi1vja. 1563 ember fullad bele az Atlanti-o1ce-
a1n je1ghideg vize1be. Iszonyatos rekord!
   Mi mindnya1jan ilyen le1legzetela1lli1to1 versenyben veszu2nk
re1szt: te is, e1n is. Az e1let vadul hulla1mzo1 tengere1n folyik ez
a versenyfuta1s. Minden azon mu1lik, hogy hogyan indulunk a
"kiko2to3bo3l". Milyen felirat van "hajo1d" oldala1n: "Istennel"
vagy "No God" (Isten ne1lku2l)? Ez a felirat tala1n nem a1ll ott
o1ria1si betu3kkel, tala1n csak apro1, alig olvashato1 i1ra1ssal, vagy
pedig valamife1le titkosi1ra1ssal, hogy senki el ne olvashassa.
De gondold meg, hogyha a felirat: "Isten ne1lku2l" - akkor
indula1sod rossz, e1s csak trage1dia1ba torkollhat. Isten fe1lre-
e1rthetetlenu2l aja1nlja Ige1je1ben: "Add nekem a szi1vedet,
fiam" (Pe1ld 23,26). Ez az egyetlen helyes indula1s. Azokat,
akik nem engedelmeskednek, Isten Ige1je teljes komolysa1ggal
figyelmezteti: "Ne te1velyegjetek! Istent nem lehet megcsu1-
folni. Amit vet az ember azt aratja is." (Gal 6,7). E1s ha
e1szreveszed, hogy te1ves u1ton ja1rsz, akkor csak elsza1nt e1s
teljes ira1nyva1lta1s segi1t. Ha nem akkor elo3bb vagy
uto1bb a pusztula1s va1r ra1d kikeru2lhetetlenu2l. Hallottad ma1r
a la1thatatlan ta1vira1szt, aki szu2ntelenu2l figyelmeztet, e1s e1sz-
hez akar te1ri1teni? Hallgass ra1, e1s ne kapcsold ki a lelkiisme-
retedet, mert ku2lo2nben nemsoka1ra nem hallod ma1r a segi1tse1-
get hozo1 jeleit.

Ida1ig a fent emli1tett ko2nyv ide1ze1se.

Ko2szo2no2m Uram, hogy ele1m hoztad a fentieket, e1s megmutattad,
- azzal hogy minden ma1s zavaro1 forra1sto1l elva1lasztotta1l -
hogy ne a vita re1szleteibe meru2ljek el,hanem a legfontosab-
bal foglalkozzak, azzal hogy te mindenkit megakarsz tartani. Ke1rlek
adj az olvaso1knak e1rdeklo3do3 szi1vet, e1s ke1rlek arra, hogy
mine1l to2bben felismerje1k a Szentlelkedet a la1thatatlan ta1vi-
ra1szban. Ko2szo2no2m Uram, hogy semmi ke1tse1get nem hagysz a le1-
teze1sedre e1s ha1rom forma1ban is kijelentetted magadat egyszer
mint irott Ige egyszer mint Je1zus Krisztusban testte1 lett Ige ,
e1s vegu2l a te ko2veto3id a1ltal ezen elso3 ketto3 alapja1n hir-
detett Ige forma1ja1ban. Ko2szo2no2m, hogy te nyiltan megmutatod
ezekben magad. Ko2szo2no2m Uram, a bu3nbocsa1natot, e1s a ke1rlek,
hogy amikor valaki a fentieket olvassa mege1rtse, hogy te nem akarsz
senkit elveszi1teni, so3t inka1bb, hogy bo2vo2lko2djo2n. Ko1szo2no2m
Uram, hogy mindenki sza1ma1ra, aki megvallja e1s elhagyja bu3neit
Je1zus Krisztus keresztje1ne1l, te megbocsa1tasz mivel te hu3 e1s
igaz vagy. Ke1rlek Uram te munkal1j az olvaso1k szi1ve1ben, hogy ne
kelljen elhangzania a Mene, Mene, Tekel, Ufarszin mondatnak. Ko2szo2-
no2m Uram,hogy te senkit sem akarsz a ve1gne1lku2l figyelmeztetni e1s
ezzel o2ro2k bizonytalansa1gban hagyni, hanem mindenkinek ke1szi1tesz
megte1re1sre valo1 ido3t. Ke1rlek Uram, hogy akiknek most van itt a
kellemetes ido3, e1s most van itt az u2dvo2sse1g napja, felismerje1k
azt e1s ne keme1nyi1tse1k meg a szi1vu2ket. Ko2szo2no2m Uram, hogy te
mindenek felett a1lsz hiszen, egyedu2l Te vagy az, aki hatalommal
szo1lsz. Mindezeket ko2szo2no2m e1s ke1rem a te szerelmetes Fiad ne-
ve1ben, ahogy az o3 meghagyta a tani1tva1nyoknak. A1men.

Mindenkit u2dvo2zo2l:

Peto3 Hunor

Az elo3bb lehagytam a cikkci1met, melynek ezt sza1ntam:
Hitben ja1runk nem la1ta1sban.

Sajnos egy u2zenetet fejle1c nelku2l ku2ldtem i1gy az elso3 sor
kerult a te1mako2r rovatba, de hia1nyosan.
A mu3 iro1ja e1s ci1me helyesen: Friedhelm Ko2nig : Ro1lad van szo1