Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX SZALON 452
Copyright (C) HIX
1993-07-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 megint egy kis feminizmus (mind)  93 sor     (cikkei)
2 Ertekpumpa - magyarazkodas (mind)  195 sor     (cikkei)
3 A Nagy Ugras (mind)  14 sor     (cikkei)
4 E1rte1kpumpa (mind)  42 sor     (cikkei)

+ - megint egy kis feminizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

...csak ugy csemegenek az uborkaszezonban :-) 
( Tenyleg, miota nincs kivel vitatkozni feminizmusrol, csak felgozzel 
megy a Szalon, nem? Nem volt szep dolog igy elillanni...  :-)     )


Ugy tunik, a feminizmus-tema rendes evi szabadsagat tolti, de most valami 
olyan megdobbento dolgot lattam a TV -ben, hogy megiscsak megirom. 

A szobanforgo musor a szokasos ostoba talkshow -k egyike, amit reggeli 
kozben neztem ( kb. 11 es del kozott :-)   ), es ez alkalommal, ha jol 
vettem ki a beszelgetesbol, arrol volt szo, hogy a(z amerikai) nok 
altalaban milyen anyagi aldozatokat varnak el az udvarloiktol, ill. 
ennek a ferfiak altalaban mennyire tesznek eleget ( a pontos cimet 
nem tudom megmondani, mert nem az elejetol neztem ). A podiumon ket 
felbomlott part kerdezgettek, ket meglehetosen mulya viselkedesu ferfit, 
ill. az ex-baratnoiket, akik azert hagytak el oket, mert szerintuk 
kicsinyesek voltak, nem koltottek eleget rajuk. A musornak az lett 
volna a celja, hogy kideritse, a kozvelemeny szerint jogos volt-e ezert 
otthagyni oket, vagy a nok anyagi igenyei voltak tul erosek. 
 
Amire en felfigyeltem az az volt, hogy egy harmadik meghivott vendeg 
( no ) eloadta, miszerint teljesen egyetert az ex-baratnokkel, sot, 
o eloszor az anyagi helyzetuk alapjan szelektalja a szeretoit, reszletesen 
kifejtette, hogyan szokta az elso ket randevu alatt felderitenni a ferfi 
csekkszamlajanak, hitelkartyajanak egyenleget, es meg egy-ket hasonlo 
anyagi parametert, es aki nem eri el a szintet, azt rogton ejti is. 
Erre a ket pofa elkezdett magyarazni, hogy egy kapcsolatnak nem errol 
kene szolnia, hanem szerelemrol, meg ehhez hasonlokrol, nem csak a 
penztarcat kene nezni. Erre a csaj kozolte, hogy ne dumaljanak, teljesen 
megerti a baratnoiket, akik otthagytak oket, mert ok ( a ferfiak ), ugye 
mindent megkaptak a baratnoiktol, amit akartak, hat hogy jonnek ahhoz, 
hogy ok meg nem adtak meg a baratnoknek, amit azok akartak ( kello 
mennyisegu penzt ). Aki baratnot akar, az adja meg az arat, akinek meg 
nincs penze, az ne ugraljon. 

Ez eddig rendben is volna, nagyobb marhakat is lattam mar ilyen tipusu 
talkshow -kban, azt hiszem, erre is megy ki a musor ( persze az is lehet, 
hogy ez az atlag, csak meg nem szoktam meg elegge Amerikat :-)  ). Ami 
eloszor megdobbentett, az a kovetkezo. Az enyhen anyagias holgy a velemenyet 
vegul a kovetkezo frappans mondatban foglalta ossze, igazat advan a fickokat 
elhagyo baratnoknek:  "No money, no honey" ,  mire a kb. 70% -ban nokbol 
allo kozonseg a gyonyorusegtol visitva eljenzett, hogy milyen jol megkapta 
a magaet a ket ehenkorasz ficko ( elotte mar tobbszor is latni lehetett, 
hogy az ex-baratnok oldalan all a kozhangulat, de meg nem volt nyilvanvalo, 
hogy ennyire szelsoseges ). Namost ha feltesszuk, hogy a kozonseg nem volt 
elore galadul ugy valogatva, hogy ez legyen a velemenyuk ( nem MDF-szervezes 
volt tudtommal :-)  ), akkor feltehetjuk, hogy ez egy tobbe-kevesbe altalanos 
velemeny az amerikai ( nok? ) kozott ( ugy tunt, a kozonsegben levo kisebb 
szamu ferfi sem nagyon tiltakozott, mintha egyetertettek, vagy legalabbis 
elfogadtak volna ezt az allaspontot ). Egyetlen no volt a kozonsegben, 
akinek mas volt a velemenye, es ezt egy kis biztatas utan hajlando is volt 
elmondani, de erre meg visszaterek. 

En mindeddig ugy gondoltam, hogy az amerikai ferfiak valoban az altalanos 
bunkosagukbol kifolyolag nem adjak meg a kello tiszteletet a noknek, 
ennyiben tehat egyetertettem a feministak helyzetertekelesenek egy reszevel, 
csak a feminista modszereket es viselkedest tartottam elfogadhatatlannak, 
mert a feministak altalaban meg kulturalatlanabbul es antiszocialisabban 
allnak hozza a ferfiakhoz, mint az altaluk kritizalt ferfiak a nokhoz. 
Ez utan az enyhen szolva sokkolo elmeny utan viszont azt hiszem, az amerikai 
nok sajat maguk degradaljak magukat arucikke, es ez ellen inkabb a ferfiak 
tiltakoznak ( sajnos meg abban sem vagyok biztos, hogy e ferfiak valoban 
elvi alapon tiltakoztak, vagy csak azert, mert ruhelltek annyit fizetni, 
amennyit a nok megszabtak ). Szoval ugy nez ki, itt nem egyszeruen 
kulturalatlan ferfiak altal lenezett szerencsetlen nokrol van szo, hanem 
ostoba libakrol, akiket en ( mint civilizalt europai ferfi :-)  )  nem 
tartok tobbre a sarkon alldogalo kolleganoiknel ( sot, talan meg azok 
kozott is van, aki tobb eleganciaval csinalja ), szoval az amerikai nok 
( legalabbis az atlag ) nem is erdemelnek tobb tiszteletet masoktol, 
mint amennyit ebben a musorban maguk adtak sajat maguknak. 

Most visszaterne'k ahhoz a nohoz, aki nem ertett egyet az eloadott anyagias 
velemenyekkel. Egy idosebb neger no volt az illeto a kozonsegbol, es eloszor 
viszonylag felhaborodva mondta, hogy o nem erti ezt a hozzaallast, de aztan 
gyorsan atvaltott szelidebb hangnemre, latvan, hogy a kozonseg a diszpeldanyok 
oldalan all, es eloadott egy sztorit, hogy amikor o megismerkedett a ferjevel, 
akkor az milyen szegeny volt, es megis mennyire orul, hogy hozzament, mert 
most milyen boldogok egyutt, stb. A kozonseget lathatoan nem erdekelte a 
dolog, szinte oda sem figyeltek, mit locsog a venasszony ( a kamera gyakran 
pasztazta a kozonseget, igy az egesz musor alatt viszonylag jol kovetheto 
volt a kozhangulat ). Ezt csak azert mondom el, mert erdekes tapasztalatom, 
hogy a negerek itt altalaban valamivel normalisabbak emberi kapcsolatok 
szempontjabol, mint a feherek, ami persze nem valtoztat azon, hogy itt 
sotetedes utan a fehereknek nem ajanlatos a kulvarosban maszkalni, de meg 
kocsival is jobb megallas nelkul athajtani, szoval nem minden neger nevezheto 
kifejezetten baratsagosnak. 

Mindenesetre eleg erdekes tapasztalat volt latni a kozonseg hozzaallasat 
a kapcsolatokhoz ugy altalaban, ez eleg sokat valtoztatott az amerikai 
helyzetrol alkotott velemenyemen ( pedig eddig se volt tul jo ).


					Andras
+ - Ertekpumpa - magyarazkodas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt SZALON!

Ugy latszik vagy nagyon elvetettem a sulykot, vagy nagyon zavaros vagyok, vagy
nagyon tudatlan, mert a SZALON#451 szambol elegge heves kritikakat kaptam.

Janos Jozsef ur ezt irja:

>[Szigoruan zarojelben kivanom megjegyezni, hogy Amerikan belul vannak
>a fogyasztot "false claim"-ektol vedo jogszabalyok es peldaul itt nem
>lehet technologiat ugy eladni, hogy azt allitjak rola, hogy csucs, ha
>nem az, vagy azt, hogy olcso(bb, mint a versenytars), ha nem az. De
>ez igazan csak zarojel, csak hogy Cser Ur amugyis hatartalan es
>elfogulatlan csodalatat Amerika fele noveljem. Fogalmam sincs, van-e

Szigoruan zarojelbe tett megjegyzesed elfogadom. Meggyozodesem viszont, hogy
akarmelyik ameriakai (USA) ceg, ha ugy adna el a levetett technologiajat, mint
brand new es legmodernebb es ezt a magyar fel kesobb reklamalna, az esetleges
vitaban nem a magyar felnek bizonyulna igaza. Kezdve azzal, hogy a perhez
szukseges koltsegeket nem tudna eloteremteni, folytatva azzal, hogy az ameri-
kai jogban az amerikai jogaszok a jobbak, vegul, mert ezt irasban ugysem
adnak. Csak azert jegyzem ezt meg, hogy kifejezzem elfogulatlan csudalatomat
az amerikai tarsadalom magasabbrendusege irant (l. informacio jelentosege
kesobb Fencsik Gabornal).

Egy bizonyos lo-termek/vereb viszonnyal kapcsolatban ezt jegyzi meg:

>Amit ez a tomor, tudomanyosan megalapozott igazsag probal kifejezni,
>hogy azert, hogy a magyar vasarlasokert felelos urak es elvtarsak
>tudatlanok, gatlastalonok, korruptak (l. fenn) voltak, mar igazan ne
>a svajciakat es a franciakat tegyuk felelosse. Mar csak azert se,
>mert joszerevel ugyanezen urak es elvtarsak jartak a svajci, francia
>(es szovjet) egyetemekre, nem is voltak ok *annyira* tudatlanok!

En meg had' tegyem hozza, hogy ismereteim szerint azok a "szakertok", akik
az altalam emlegetett "vasarlast" elkovettek nem jartak sem svajci, sem
francia egyetemre, joszerint nem is jartak egyetemre. Az a ket konkret eset,
amit csak ugy nagyvonaluan egyesitettem a sajat meglehetosen szuk praxisom
soran szerzett tapasztalatom alapjan, a nemet es az amerikai elado tokeletesen
tisztaban volt azzal, hogy mit csinal ezert pl. ragaszkodtak ahoz, hogy a ku-
tato urak az egesz ugylettol a legtavolabb legyenek zavarva. Azutan jot ro-
hogtek az ugylet nyelbeutese utan, sot, meg egy sorre is meghivtak, amit nagy
ontudatosan nem fogadtam el (hogyne, a szerzodest megtargyalo elvtarsat nem
figyeltek annyira az eber szemek, mint a kutato urakat). Nem, nem voltak
annyira tudatlanok az elvtarsak, a sajat erdekuket remekul ismertek. A szar
melo azutan rank harult: mukodesbehozni a "csucs"-szemetet. Hja, az ar hata-
rozza meg a koltsegeket, ahogy Fencsik Gabor is irja.

A gimnaziumot vegzettek szamara atugrando reszhez sokat nem kivanok hozzaten-
ni, sem elvenni. A Boltzmann eloszlas exponencialis eloszlas, az atlag kepzes
linearis es ebbol automatikusan kovetkezik, hogy kevesebben vannak az atlag
folott, mint az atlag alatt es az is, amit Janos ur helyesen kiemelt. Hogy
jovedelmet tekintve mi az alapnivo? Roppant egyszeru: a fizikai letminimum.
A statisztikak azt bizonyitjak, hogy jo nehany millio ember evente eme mini-
mumot sem eri el, egyszeruen ehen hal. Az alapnivo ala kerult, szegenyke.

Antony Gyuri irasanak nagy reszevel egyetertek. Megis meggyozododesem, hogy
nem egeszen derulhetett ki irasombol a lenyeg. Ez persze az en hibam ;-(

Gyuri ezt irja:

>Hat ne feledkezzunk, de Haile Szelasszie tronfosztasa ota az USA nem sok
>fegyvert adott el Etiopiaban.

Odavetett megjegyzesem lehet, hogy hibas, de Gyuri, biztos vagy te abban, hogy
USA cegek egyik termeke sem jutott el oda? Ha nem, vegulis nincs jelentosege,
mert nem azt akartam bizonyitani, hogy ez direkt amerikai akcio.

>Kemeny altalanositasok, csupa negativ kicsengessel.  Komoly irodalma van
>viszont annak, hogy a *megfelelo* technologia kell gazdasagfejeleszteshez,
>nem pedig a csucstechnologia: pl. hogy egy fejlodo orszag mezogazdasaga a
>faeke utan jobban kihasznalhatja a falusi kovacs altal javithato es a sajat
>okre altal huzott vaseket mint a flancos legkondicionalt John Deere traktort.

Abban, hogy Etiopianak vaseket kellene adni es az ontozeses gazdalkodast
oktatni maradektalanul egyetertunk. Az egesz bekezdessel is nagyjabol. Nem is
errol irtam.

Amit a vitatott bekezdes-soromban allitani akartam az mindossze az, hogy to-
keletesen szabalyos ertek/ertek egyensulynal is a magasabb fejlettsegu szamara
pusztan az arucsere a fejlodes szempontjabol fontos ertekek nagyobb merteku
akkumolaciojat jelenti, mint az alacsonyabban fejlett szamara. Durvan ezt fe-
jezte ki az uveggolyo/aranyekszer hasonlat, ami ma mar nem ennyire eklatans.
Konkretan: Magyarorszag Ikarusz autobuszokat ad el az USA-ban. Az ar/ertek
mondjuk 0.8 Volvo busz. Amit Magyarorszag ebbe beleinvesztalt az meg 1.1 Volvo
autobusz. Vesz helyette mondjuk finom hengermuvet. Az az USA-ban mar lesza-
ladt. Az USA az uj technologiajaval 0.8 egysegert gyart finom acelt. A megvett
technologiaval 1.1 egysegert lehet legyartani. Azonos piacon jelennek meg,
egyertelmu, hogy az USA-nak netto nyeresege van az uzleten, a magyarnak meg
nem. Szabalyos piaci egyenertekekkel manipulalunk, ez az ertek. Megis a terme-
les fejlesztesehez szukseges ertek vandorol az uzlet soran az USA-ba. Nem vi-
tatom, hogy a megvasarolt technologia emeli az orszag gazdasagi potencialjat,
ez is igaz, ettol fejlodhet is. De a ket orszag relativ gazdasagi potencialja
ettol nem valtozik a gyengebben fejlett javara.

Mas pelda: Amikor a magyar szakember megy az USA-ba, akkor ez az ertek-van-
dorlas meg kezenfekvobb. Szabalyos, semmi negativ mellekzonge nincs benne, a
mai termelesi es gazdasagi strukturanak tokeletesen megfelel: otthon nem tud
megelni, elmegy, az USA-ban meg tud elni. Elfogadja az USA mernok jovedelmenek
(most jo vagyok!) 80%-at, teljesiti, amit az USA mernok, igy USA nyer 20%-t,
a mernok remekul jar, mert eletszinvonala azonnal 5*-re ugrik, Magyarorszag
meg nem veszit vele, hiszen nem tudja plusz kepessegeit kihasznalni. Megis,
ertek vandorolt Magyarorszagrol az USA-ba. Ezt ertem en ertekpumpa alatt. Ez
a fogalom nem azonos azzal, amire hivatkozol. Azokkal a tenyekkel, fogalmakkal
nem vitatkozom, elfogadom, ez valami mas. Mas, ami mogott semmi etikai kerdest
nem kivanok taglalni csupan annyit megallapitani, hogy ebben az osszefuggo
gazdasagi, az egesz vilagra egysegesen kiterjedo lancolatban a gyengebben
fejlettek relative kevesebbet nyernek, mint a fejlettebbek es ezert koztuk a
tavolsag nem csokken, hanem no. Atlagosan, oszessegeben. Ez nem jelenti azt,
hogy egyes kisebb egysegek nem tudnak felfele kapaszkodni a relativ skalan.
Abszolut skalan nezve talan mindegyik emelkedik. Bar Fencsik Gabor levele
alapjan allva ez a ket bekezdes foltehetoen nem tulzottan ertelmes, hiszen nem
arakrol beszelek, hanem ertekrol.

Amit a magyar aruk alliotolagos etiop ertekerol irtam azt nem az ertekrol ir-
tam, hanem arrol akartam regelni, hogy Magyarorszagnak az ertek szivattyuzas-
hoz mar csak Etiopia marad. Ez persze igy iszonyuan durva es igazsagtalan,
mert hazank a GNP sorban a vilag tobb mint 100 orszaga kozul a 30.-40. kozott
foglal helyet, tehat meg jocskan van mogotte, ahonnan lehetosege van erte-
ket elszivi. Biztos, hogy nem etiopia az, ahonnan kozvetlenul elszivja. Ezert
a durvan szelsoseges megjegyzesert elnezest kerek.

Ami pedig a zsoldos mentalitast illeti:

>Ez meg nem fair; ez zsoldosmentalitast vet az illeto szemere, aminek vagy a
>bizonyitasat vagy a visszavonasat lehet kerni.

ebben igazad van, visszavonom es surun kerem erte a bocsanatot. Sajnalom, hogy
a bennem levo negativ erzelmek hatottak ram (nem Fencsik Gabor, hanem az USA
irant erzett, hangsulyozom! - bar Gabor levele alapjan azt hiszem modositanom
kellene erzesvilagomat).

>Megintcsak populista kijelentesek, bizonyitekok nelkul.  A Magyarorszagra
>valo utalas meg teljesen meglep.  Ugy erzem, ez Fencsik Gaborra rapiritando
>all itt, de errol sem o, sem az o USA-beli eletszinvonala sem tehet (ha
>egyaltalan van ilyenje: Te nyilvanvaloan jobban ismered mint en), hanem
>kizarolag a magyar vezetes.  Pontosan ugy, mint az argentin, ausztral,
>ujzelandi, USA, stb. vezetes ami ezeknek az orszagoknak az abszolut es/vagy
>relativ hanyatlasahoz vezetett.

Hogy populistak-e? Lehet. Tudatosan nem annak szantam. Magyarorszag emlegete-
sevel viszont nem Fencsik Gaborra akartam rapiritani, ugy erzem, hogy az el-
mult 10 evben az orszag relativ helyzetet tekintve is lefele csuszik. Eppen
a rossz vezetes miatt. Jo vezetessel a lecsuszas elkerulheto, de az emelke-
deshez ugy erzem, hogy tobb kell. Az abszolut emelkedeshez nem sokkal, de
ahoz, hogy pl. a vezeto allamokhoz kepest emelkedjen az orszag, sokkal tobb.
De minthogy mind a keszletek, mind a piac, mind a toke korlatozott, a relativ
emelkedes egyik feltetelenek en azt erzem, hogy mas relative lecsusszon. Ez
nem ugy, mert mindig akad szamos olyan gazdasagi egyseg, ahol a vezetes elko-
veti azt a szivesseget, hogy a feltorekvoknek utat enged.

Utolso bekezdeseddel:

>Tudom, hogy a termeszettudomanyok teruleten sokkal konnyebb az elmeletek
>cafolata vagy bizonyitasa mint a tarsadalomtudomanyokban, de ez nem jelenti,
>hogy az utobbiakban minden elso ranezesre tetszetosnek tuno allitast el lehet
>adni a bizonyitas megkiserlese nelkul.

nem tudok vitaba szallni, mert 100%-ban elfogadom. Sajnalom, hogy teziseimet
nem tudom bizonyitani, semmi nincs itt azokbol az adatokbol, amikre epitettem.
A SZALON#451-ben hivatkozom arra a munkara, amiben az egesz hipotezist resz-
letesen ismertettuk. Hogy az bizonyit-e egyaltalan valamit? Remelem, hogy
igen, bar Fencsik Gabor levele ebben a hitemben nagy mertekben megingatott.

Gabor bicikli peldaja mindenesetre roppantul tetszett. Kivalo pelda. Vegkovet-
kezteteskent az alabbiak olvashatok:

>Mi kovetkezik mindebbol?  Eloszor, a bicikli eloallitasi koltsege semmifele
>szerepet nem jatszott.  Masodszor, az informacio gyakran tobbet er, mint
>a bicikli.  Ez egy mindennapi jelenseg a modern gazdasagban.  Peldaul,
>egy ASIC chip eloallitasi koltsege a vetelar 1 szazaleka; a tobbi
>99 szazalek a kutatas, fejlesztes, marketing, jogvedelem, hirdetes,
>dokumentacio, es penzugyi muveletek.  Mas szoval, informacio.  Harmadszor,
>nem az eloallitasi koltsegek hatarozzak meg az arakat, hanem forditva:
>az arak hatarozzak meg az eloallitasi koltsegeket.  Negyedszer, nem
>letezik a piaci araktol fuggetlen "valodi ar".  Otodszor, mindezt nem
>az amerikaiak talaltak ki, csak tortenetesen ok fedeztek fel eloszor,
>es az anyatejjel szivjak magukba.

A magas szintu kioktatast koszonom. Roppant fontos informaciok birtokaba ke-
rultem ezzel, valo igaz! Foltehetoen igy igaz: az amerikaiak fedeztek fel az
ot pontot. Gratulalok nekik! Remek folfedezes! Csak annyi megjegyzesem lenne
az egeszhez, hogy azt nem tudom bizonyitas nelkul elfogadni, hogy mindezt az
anyatejjel szivjak magukba, mert - ugyan bizonyitani EN nem tudom, de vannak
olyen ertesuleseim, bar meglehet, hogy hibasak es ezert ez nem egy informacio,
hanem pl. csak egy handabanda, hogy -az amerikaiak nagy hanyada nem szivott
anyatejet, leginkabb tapszeren nevelkedett! De azzal meg beszivhatta.

Minthogy egesz leveledben az ertek nem szerepel, foltetelezem, hogy az, mint
fogalom nem letezik, vagy csak valami abszolute lenyegtelen ize es igy az er-
tekpumpa sem letezhet, vagy a tema szempontjabol jelentektelen. Ebbol viszont
csak az kovetkezhet, hogy az USA eletszinvonalahoz senkinek semmi koze sincs.
OK uram, tudomasul vettem. Dolgozz kemenyen, jobban elsz! Ugyis az arad hata-
rozza meg a kotsegeidet!

Udvozlettel:  Cser Ferenc
+ - A Nagy Ugras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Az az erzesem, Cser Ferenc alabecsuli a harmadik vilagbol valo kitores
lehetosegeit.  Argentina es Brazilia egy egy fore juto GNP tekinteteben
ma nagyjabol egy szinten van.  1992-ben az argentin novekedesi rata
9% volt, a brazil 0%.  Ha ez a trend folytatodik 30 even at (nem valo-
szinu, de nem is lehetetlen), akkor az brazil-argentin GNP arany 1:13-
ra modosul.  1:13 = Etiopia:Thailand = Thailand:Belgium.  Tehat a
Thailand-Belgium tavolsag lefuthato egyetlen generacio alatt.  (Terme-
szetesen a belga szinten sokkal nehezebb 9%-os novekedesi ratat produkalni,
de a pelda megis erzekelteti, mirol van szo.)  Kovetkezeskeppen, ugyanez
a tavolsag lefuthato ellenkezo iranyban is.  A helyzet nyitott.  Minden
lehetseges.  A vilagggazdasag messze nem stabil.  Az emberek maguk
csinaljak tortenelmuket, mint Marx Karoly megjegyezte egyhelyutt, 
szerintem igen helyesen.
-----
+ - E1rte1kpumpa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Cser Ferinek ma1r csak barlanga1szmu1ltja mia1n is sok mindent 
megbocsa1tok, de amikor olyan ordas marhasa1got i1r minthogy:

>monopol helyzetu elado diktal es ekkor a vevotol ertek
>vandorol at az eladohoz. Monopol helyzetu vevo diktal es ekkor
>a hatranyos helyzetutol ertek vandorol a vevohoz. Nem rosszaloan, sot,
>egeszen vidaman, errol azt allitom, hogy ertekpumpa. Igy mar megfelel?

akkor ma1r musza1j ko2zbeszo1lnom, me1g akkor is ha u1gy egye1bke1nt
is nagyon rendes bi1ra1latot kap (szerencse1re kap). Erro3l ma1r
egyszer Vi1zva1ri Be1la1val volt (akkor nem "e1rte1kpumpa" hanem "nem
egyene1rte1ku3 csere" ne1ven) egy vita1nk, e1s ezt akkor se akarom
elo3kotorni ha egy u1jszu2lo3ttnek minden vicc u1j (az andrea
gopherrel egye1bke1nt ele1rheto3 FALI.012 alatt a Weisz Iva1n-fe1le
Faliujsa1g archi1vumban -- fe1lelmetes hogy egyes vita1k milyen 
pontosan megisme1tlo3dnek) hanem inka1bb az u1jszeru3 logikai hiba1ra 
koncentra1lok, e1spedig arra a hamis szimmetria1ra amit Cser Feri 
a ke1nyszerve1tel e1s a ke1nyszerelada1s ko2zo2tt posztula1l. 

Olyan hogy "we must sell" csak a bu1toru2zletek rekla1mjaiban
le1tezik: valo1ja1ban aze1rt mert csak egyetlen vevo3 van, az
elado1nak me1g akkor sincs ku2lo2no2sebb ke1nyszere arra hogy eladjon.
Vevo3ke1nt persze lehet ke1nyszeru2nk: ha a sivatagban ma1r majd
szomjan halok akkor bizony a sza1z dolla1rt is megadom aze1rt a poha1r
vi1ze1rt. Teha1t valo1ban van olyan, hogy monopolhelyzetu3 elado1 ezt
a helyzete1t ki tudja haszna1lni, persze csak akkor ha valami olyan
terme1ke van ami te1nyleg le1tfontossa1gu1. (Tudtommal herendi
mu2tyu3ro2ket egyedu2l Herenden gya1rtanak, de ez a monopolhelyzet
me1g nem sokat jelent.) 

De ez nem szimmetrikus, hiszen az elado1t semmi sem ke1nyszeri1ti
elada1sra: ha nem ele1g neki amit a (monopolhelyzetu3 vagy egye1b)
vevo3 ki1na1l akkor nem adja el. I1gy tett pl. az A1VU2 to2bb a1llami
tulajdonu1 va1lalattal: egyszeru3en megtartotta o3ket e1s passz.  Ha
az eladatlan a1ru megromlik (olajkincs esete1n ez nyilva1n nem
szempont) akkor se szidhatja a vevo3t: a vevo3 megmondta hogy neki
ennyit e1s ennyit e1r, ezekuta1n az elado1 ha bee1ri kevesebbel
(pe1lda1ul hagyja hogy az a1ru eladatlan megromoljon, a la A1VU2,
teha1t 0-val so3t negati1v o2sszeggel is megele1gszik) az az o3
maga1nu2gye.

Kornai Andra1s

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS